2018. február 20., kedd

ÓRÁKIG VÁRATTÁK A SÜRGŐSSÉGIN LÁZÁR ERVIN FELESÉGÉT, MIELŐTT MEGHALT

444
Szerző: ALBERT ÁKOS
2018.02.19.



Lázár Ervin lánya hosszú cikket közölt a Magyar Nemzetben, amelyben arról ír, hogyan lett rosszul az édesanyja Vathy Zsuzsa írónő egy influenza elleni oltás után, és hogyan nem látták el órákig a Honvédkórház sürgősségijén. Vathy Zsuzsa, aki férje Lázár Ervin meséiben Vacskamati néven szerepelt, tavaly januárban halt meg. A halála miatt rendőrségi nyomozás is indult.

Lázár Fruzsina a cikkben azt írja, hogy édesanyja az oltás beadása után egy nappal lett rosszul, ezután pedig a következő dolgok történtek vele:

  • A háziorvosa hazaküldte, hogy szedjen lázcsillapítót.
  • Egy napra rá sem csökkentek a a fájdalmai, reumatológushoz ment, aki megpróbálta elhelyezni egy kórházban, de nem fogadták.
  • Végül mentőt hívtak hozzá, de azok egészségügyi intézetbe nem mennek ki, így orvost kellett keresniük.
  • Nagy nehezen sikerült, ő azonban nem tudta megállapítani, mi a baj, így elküldte őket a legközelebbi sürgősségi osztályra, a Honvédkórházba.
  • Ott aztán kétórás várakozás után hívták be előzetes vizsgálatra.
  • Aztán vártak még három órát, időközben a helyek is elfogytak, így a 76 éves nőnek állnia kellett.
  • A műszakvezető azt mondta még minimum két-három órát kell várniuk. Ezt már nem várták meg, hazamentek.
  • Otthon aztán rögtön kihívták a mentőt, amely aztán elvitte őket a Szent Imre Kórházba.
Az idős nő végül ott halt meg a vizsgálóasztalon, mint kiderült, életveszélyes allergiás reakció miatt, amelyet amúgy egy időben beadott injekcióval gyógyítani lehet. A cikk szerint a rendőrség hivatalból eljárást indított, amelyet a napokban fejeztek be, és arra jutottak, hogy az egészségügyi intézmények és az orvosok részéről nem történt mulasztás...

FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGE: SOKKAL NAGYOBB A BAJ, MINT AMEKKORÁNAK LÁTSZIK

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2018.02.20.

Drámai a helyzet Magyarországon: van 114 ezer fiatal, aki se nem dolgozik, se nem tanul. A Nemzetgazdasági Minisztérium ennek ellenére sikeresnek ítéli az Ifjúsági Garancia Programot, amelynek célja a 25 év alatti fiatalok munkába állása. Meglehet, a kormány sikereket lát, ám a pályakezdők munkanélküliségi aránya magas, az OECD-átlag fölötti. Pedig az Európai Unió minden segítséget megad az előrelépéshez: a kormány a 2014-2020 közötti időszakban összesen mintegy 190 milliárd forintot használhat fel uniós forrásokból arra, hogy segítse a 25 év alatti nem tanuló és nem dolgozó fiatalok elhelyezkedését. Az ellenzék szerint viszont nem hatékonyan költik el a pénzt, így a befektetés nem hoz tartós javulást a fiatalok munkaerőpiaci helyzetében. Körképünk arról, az ellenzéki pártok mit tennének azért, hogy fiatalok tömegei ne szoruljanak a társadalom perifériájára, beléphessenek a munkaerőpiacra. A válaszokból kitűnik:

a baj alighanem még annál is sokkal nagyobb, mint amekkorának látszik, mert a közmunka, valamint a fiatalok külföldi munkavállalása elfedi a valóságot...

SZÉTNYERI MAGÁT A KÖZBESZERZÉSEKEN ORBÁN ÜGYVÉDJE, MOST LÁZÁR TÁRCÁJÁTÓL KAP FÉLMILLIÁRDOT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.02.19.


Lázár János érdemben nem válaszolt, de Bajkai István fideszes erzsébetvárosi alpolgármester nemcsak ügyvédi irodájával, hanem közbeszerzési tanácsadó cégével is szárnyal a közpénzes tendereken. Január végén újabb, csaknem félmilliárdos megbízást nyert el a Miniszterelnökségtől.

Van-e olyan OLAF-vizsgálat, amely az SBGK ügyvédi irodát érinti? Milyen közbeszerzéseket, pályázatokat nyert akár hazai, akár E U-s forrásból az SBGK ügyvédi iroda? – ezekkel az írásbeli kérdésekkel fordult a DK független képviselője, Varju László a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. Bár Lázár János válaszolt is, a nyilvánosság nem juthatott sokkal közelebb a Bajkai István fideszes képviselőjelölt, erzsébetvárosi alpolgármester, továbbá Orbán Viktor és családja – így Tiborcz István és Orbán Ráhel – jogi képviseletét rendszeresen ellátó ügyvéd közpénzes megbízásaival kapcsolatban.

„Első kérdésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az OLAF nem értesítette a Miniszterelnökséget arról, hogy olyan vizsgálatot folytatna, amelyben az Ön által hivatkozott iroda érintett lenne. Második kérdésével kapcsolatban javasolom, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvános hozzáférhető adatbázisát keresse fel, ahol minden információt megtalál arra vonatkozóan, hogy az érintettnek milyen közbeszerzéseken sikerült nyertes ajánlatot benyújtania" – írta ugyanis a tárcavezető.

Eleget tettünk a kancelláriaminiszter kérésének, a Közbeszerzési Hatóság hirdetményei között tizenkét alkalommal bukkan fel az SBGK Ügyvédi Iroda nyertes ajánlattevőként, ezek között többször módosították azt a megbízást is, melyet a főképpen éppen közbeszerzésekkel és nemzetközi joggal foglalkozó, Bajkai résztulajdonában álló SBGK ügyvédi iroda – mint azt az Átlátszó megírta annak idején – négy konzorcium tagjaként 13,5 milliárd forintos megbízáshoz jutott az elmúlt években a Miniszterelnökségtől...

A CSALÁDOK ÉVE, JA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.02.20.


Még ki sem hűlt a fideszkdnp képviselő-organizmusok segge, amellyel végighallgatták vezérük náci dumáját, tenyerük még zsibbadt az ütemes tapsolástól, és testük őrizte a szervilizmus soha nem érzett, hatalmas kéjét, de már munkához is láttak, hogy boldogságba és bőségbe lökjék az egész nyüves világot, s benne kiemelten saját magukat.

Reggelig kitartott az évértékelő mámora, és katzenjammer sem mutatkozott a gyomrokban, tehát totális volt a haligali, amikor az AVM (A Város Mindenkié) csoport ideáját lökte eléjük pár nyüves, tetves ellenzéki az ország rothadó házában arról, hogy a kilakoltatástól fenyegetett gyermekes családok elhelyezése legyen kötelessége az önkormányzatoknak, hogy ne az utcán nőjön fel egy nemzedék.

Ez olyan piszok a gépezetben, amire nem érkezett meg a sorminta a pártközpontból egyrészt, másrészt pedig sorosista civilek ajvékolása csupán, akik örüljenek, hogy luk van a seggükön, nem, hogy itt esetleg megfagyó kisdedek miatt verik a nyálukat. Hová vezet ez? Leszavazták a törvénymódosító javaslatot tehát, elsősorban azért, mert nem mutatkozik hozadéka az urnáknál, meg, mert a „Családok éve” van, elsősorban azért.

Most erre a „Családok éve” rigmusra verik a nyálukat. Ennek már saját honlapja is van, amelyről megtudható, hol, mikor rendeznek ennek jegyében zsákban futást, lepényevést, hol lesz hejehuja vigalom, nyenyerészés és Barbie-babák nyalogatása, mint a rózsaszínű magyar családok időtöltésének eszenciája, valamint az ezekre szánt pénzek baráti zsebekbe lapátolása. Ez a vezérlő elv leginkább.

Még az őszön sürgősségivel fogadták el ugyanezek a képviselők, a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását április harmincadikáig, hogy a szavazósdi révületét utcán síró maszatos, porontyok meg ne zavarhassák. Ha ez lezajlott, és eldőlt, hogy újabb négy évig dolgozhatnak inuk szakadtáig a népért, akkor már mehet mindenki Isten hírével a picsába. Még azt is megmondják neki, hogyan.

Az ilyen magatartást úri szalonokban cinizmusnak hívják, én, a magam egyszerű, paraszti módján ótvaros ganyéságnak nevezem inkább, de ahogyan tőlük sem várható irgalom, ilyet én sem adok. Lehet itt azon verni a nyálunkat, hogy mit hebegett Orbán vasárnap, totálisan érdektelen, mert ezt meg csinálja. Földönfutóvá tesz családokat, és a füle zsíros cimpáját sem mozgatja érettük...

OBÁN KIJELÖLTE AZ UTAT: EL A NYUGATTÓL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.02.20.


- Úgy csak egy diktátor viselkedik, ahogyan Orbán - mondta a luxemburgi külügyminiszter

- A Fidesz-propaganda hamarosan a Jobbikot is Soros-ügynöknek minősíti

- Magyarországi 2014 óta még rosszabbak lettek a szabad választás feltételei



Washington Post

Akár a törvényeket, akár a retorikát, akár az erőszakcselekményeket nézzük, Európa újraírja saját múltjának legsötétebb fejezeteit. Így pl. vezető kormánypolitikusok és szövetségeseik, Magyarországtól Nagy-Britanniáig baljós elméleteket támogatnak arról, hogy egy zsidó pénzember összeesküvést sző a nemzeti akarat aláásására. Pedig a földrészt modellnek tartották, mármint hogyan kell szembenézni a történelem rémséges eseményeivel, hiszen azaz alapelv az volt, hogy a „soha többé” érdekében kell szembenézni a történtekkel. Az okok sokrétűek: egyrészt újjáéled a nacionalizmus. Azután megerősödik az előítéletes gondolkodás a kisebbségekkel szemben. A közösségi médiában elképesztő sebességgel terjednek a hírek és álhírek. Végül pedig ott van az amerikai elnök. Amit ő csinál, az zöld jelzés azoknak, akik eszközként használják a történelmet. Pontosan ez megy végbe Lengyelországban a holokauszt törvénnyel.

Kelet-Európában a történelmi revizionizmus egyáltalán nem új jelenség, de ettől a tények még tények maradnak és jól ismertek a lengyelek által elkövetett antiszemita kilengések. És a mostani vita megint vastagon felszínre hozta a zsidók elleni előítéletet. De szakértők szerint politikusok másutt példátlan módon gerjesztik a faji és vallási gyűlöletet. Ausztriában egy szélsőséges gyökerű párt a kormány része lett. Az AfD bekerült a német parlamentbe. Olaszországban jó esélye van annak, hogy ilyen erők a választások eredményeként szintén bejutnak a hatalomba. És a felfűtött hangvétellel együtt megjelent az erőszak. Idekapcsolódik a kampány Soros ellen, aki jó ideje kedvenc mumus a szélsőjobb számára Európában és az USÁ-ban is. Neve a szokásosnál is többször felmerült olyan támadások kapcsán, amelyeket a bírálók antiszemita színezetűnek tartanak. Orbán Viktor odáig ment, hogy „Stop-Soros’-nak nevezte el a civil szervezetek elleni szigorítást tartalmazó törvénycsomagot. A választások előtt a miniszterelnök agresszívabban kampányol a pénzember ellen, mint az ellenzékkel szemben. A briteknél May volt stábfőnöke a Daily Telegraph címoldalán fejtette ki, hogy Soros állítólag titkos puccsot szervez a Brexit meghiúsítására.

A kultúrára is átterjed az irányzat, amit az ellenoldal úgy nevez, hogy veszélyesen elfogadottá válik az elfogultság. Franciaországban ünnepelni akartak egy egykori antiszemita írót. Még Németországban is erősödik a muzulmánellenes szélsőjobb, pedig ott nagyon ügyelnek arra, hogy ne feledkezzenek meg a múltról. A berlini Terror Múzeum azt mutatja be, miként választottak ki egyetlen csoportot, hogyan diszkriminálta és végül üldözte azt az állam, amely az előítéletet mentségül használta, hogy feladja a jogállamot. Az igazgató szerint ez a történelem tanulsága, amit meg kell tanulni ahhoz, hogy értsük a liberális demokrácia fontosságát. A szabadságért harcolni kell. Hangosan beszélni kell a gondokról, és semmit sem szabad egyszer s mindenkorra biztosra venni.

Guardian

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Lengyelország nem úszhatja meg teljes egészében a felelősséget a holokausztért, mert a népirtást a németek tervelték ki, de voltak lengyel segítőik és besúgóik, márpedig róluk nem szabad megfeledkezni. Ráadásul Morawiecki miniszterelnök csak súlyosbított a helyzeten, amikor arról beszélt, hogy akadtak zsidó elkövetők is, mert elmossa az alapvető erkölcsi megkülönböztetést egyfelől a néhány zsidó között, aki csak a rossz és még rosszabb között tudott választani, ezért együttműködött a nácikkal, másfelől a rengeteg lengyel és más kelet-európai között, aki önként kollaborált, mohóságból, vérszomjból, antiszemita lelkesedésből.

A kormányfő védelmében el lehet mondani, hogy Lengyelország messze nem az egyetlen állam volt, ahol a szomszédaik üldözték a zsidókat. A holokauszt 3 millió áldozatának kb. a fele ott halt meg, ahol élt, a saját településén mészárolták le. Egyik érintett ország sem nézett szembe kellőképpen a múlttal, azzal, hogy milyen szerepet töltött be a rémségekben. A németek viszont már számot vetettek a történelemmel. A lengyel vezetés részéről időszerű volna kijelenteni, hogy ezeket a bűnöket rettenetes állapotok közepette egy olyan országban követték el, amely iszonyúan sokat szenvedett a háborútól és a megszállástól. Hozzátehetnék azt is, hogy sok más nemzet sem dolgozta fel igazából az egykori eseményeket. Morawiecki megjegyzése arról tanúskodik, hogy az országok és népek szenvedhetnek olyasfajta neurózistól, aminek hatására képtelenek szembesülni a valós helyzetükkel és inkább a fantázia világába menekülnek, és ott azt képzelhetik, hogy tényleg nem csináltak semmi rosszat...

2018. február 19., hétfő

ORBÁN VIKTOR, A DIKTÁTOR

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ

2018.02.19.


Orbán Viktor magyar miniszterelnök hozzáállása a menekülteknek segítő civil szervezetek tevékenységéhez “diktátorhoz illő” – jelentette ki Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Der Tagesspiegel című német liberális lapnak Orbán Viktor vasárnapi évértékelő beszédével kapcsolatban.

A berlini lap online kiadásában hétfőn közölt beszámoló szerint az Európai Unióban (EU) legrégebb óta hivatalban lévő külügyminiszter azt mondta, hogy “ez a hozzáállás illik egy diktátorhoz, akinek fontosabb a hatalom megőrzésére irányuló ösztönzés, mint bármiféle politikai erkölcsi tartás”. A luxemburgi szocialista munkáspárt (LSAP) politikusa hozzátette, hogy “nyomatékosan aktiválni kell” az EU-s szavazati jog felfüggesztésével járó, úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárást.

Mint mondta, “az EU-nak fel kell állnia és fel kell háborodnia”, az ENSZ emberi jogi főbiztosának pedig haladéktalanul jelentést kell tennie a magyarországi fejleményekről az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának. Megjegyezte, hogy Magyarország “feltartóztathatatlanul” alakul át egy olyan országgá, amely “elveszítette az emberi méltóság iránytűjét”. A muzulmán vallás leegyszerűsítő becsmérlése ellentétes az EU-s szerződésekben rögzített vallásszabadsággal – mondta Jean Asselborn.

Kiemelte, hogy Orbán Viktor “a hazájukat a háború és a nyomorúság miatt elhagyni kényszerülő muzulmán menekültek elleni trágár félelemkeltéssel úgy tesz, mintha a kereszténységet védelmezné”. A magyar miniszterelnök ezzel “kiforgatja” a keresztény erkölcsöt, amelyet a testvériesség és a bajba jutott emberek megsegítésének elve vezérel – mondta Jean Asselborn.

Mi történt Viktor, Brüsszelt mégsem sikerült megállítani?

NEM LÉVAI ANIKÓ ÉS NEM ORBÁN RÁHEL KONYHAPÉNZÉBŐL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ BLOG
Szerző: H. A.
2018.02.19.


Arra gondoltam, hogy ameddig a kormánypárt különböző súlycsoportba tartozó tagjai, valamint a szolgálatukban álló, valamiért még mindig média néven futó csatolt különítmény elmagyarázzák, hogy mit hogyan kellett volna értenünk egy nagyszerű államférfiú nagyszerű évértékelő beszédéből, foglalkozzunk inkább azzal, amiről ők következetesen hallgatnak. Sőt, amiről olyannyira hallgat maga a főszereplő is, hogy a Jobbik következetes csicskapártozása ellenére az évértékelő hörgésben egyetlen szót nem ejtett a Fidesz mindenkori legokosabb Simicska Lajosáról sem. Akire egyébként a szorgos hétköznapokon nagy erőkkel próbálják rákenni Tiborcz István Elios-os kalandjainak felelősségét.

Miután név szerint is kiderült, hogy kiknek kellene a körmére nézni, ha a legfőbb ügyészt nem Polt Péternek hívnák, miután kiderült milyen kifinomult módszerekkel hozták tető alá a korrupciós közvilágítás országot sötétbe borító ügyletét, miután konkrétan megnevezték az idegenszívű, elfogult OLAF-jelentésben, hogy mely bűncselekményeket meríthet ki ama összehangolt akció, amelynek révén Tiborcz István miniszterelnöki vő megmilliárdosodott, ma már azt is tudjuk: nem csupán európai uniós forrásokat, hanem magyar adófizetői pénzeket is feláldoztak e nemes küldetés teljesítése érdekében.

Az történt tudniillik, hogy a kormány nagylelkű volt. Természetesen nem Lévai Anikó, vagy Orbán Ráhel konyhapénzéből, hanem a nemzeti, szuverén közpénzből. Nem verték nagydobra, Lázár János mindenhez is értő főfelelős sem büszkélkedett vele az elmúlt két hétben (végül is érthető: választást kell nyernie Hódmezővásárhelyen, különben jön a saller, és fájni fog), de így volt: a magyar adófizetők pénzéből is ráköltöttek közel egymilliárd forintot Tiborczék tizennégy gyanús közvilágítási projektjének finanszírozására. Jó, nem 1 milliárdot, csak 881 millió forintot.

Vagyis a fideszes önkormányzatoknak csak annyi volt a feladatuk ebben az egyenletben, hogy leszerződjenek az Elios Innovatív Zrt.-vel, a kormány pedig idő előtt kifizette helyettük a számlát. Nem kellett agyalni, körmöt rágni, mindössze a túlárazott szerződések nyélbe ütése révén helyzetbe hozni a plebejus miniszterelnök vejének cégét. Olyan eset is volt (Kalocsa), amikor a minisztérium már azelőtt átvállalta az önkormányzat önrészét, hogy az Elios egyáltalán belekezdett volna a munkába.

Lényeg a lényeg: a Lázár János vezette tárca 2014 márciusa és 2015 júliusa között az úgynevezett EU Önerő Alapból – amely az uniós forrásból megvalósított fejlesztésekhez szükséges önrész kifizetéséhez nyújt támogatást önkormányzatok/önkormányzati társulások számára – 14 olyan projektet támogatott, amelynek a 85 százalékát finanszírozták uniós forrásból, a fennmaradó költségrészt pedig a kedvezményezett önkormányzatoknak kellett vállalniuk. Ennek szellemében lazán és titokban kifizették Kalocsa, Cegléd, Szolnok, Kecskemét, Zalaegerszeg 2-2, valamint Keszthely, Tapolca, Mezőhegyes, Hévíz és Balatonfüred 1-1 Elios-számláját. Miért? Mert úgy tűnik, a kormány számára nemzeti érdek, hogy a miniszterelnök vejével indokolatlanul drága szerződések köttessenek...

MAFFIAMÓDSZEREKKEL DOLGOZHATTAK TIBORCZ ISTVÁNÉK

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: VÉG MÁRTON
2018.02.19.


Maffiagyanús, szervezett bűncselekmény-sorozat, az elmúlt 27 év legsúlyosabb, a legmagasabb szintet is elérő korrupciós ügye – így jellemzik az ellenzéki pártok az Orbán Viktor miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt érintő Elios- botrányt. Az ügyet az amerikai The Wall Street Journal robbantotta ki még januárban, amikor megírták: súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2009 és 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban.

Két évig nyomoztak, 35 önkormányzati közvilágítási közbeszerzést vizsgáltak meg, és végül azt javasolták az Európai Bizottságnak: a teljes, mintegy 13 milliárd forintnyi uniós támogatási összeget vonják vissza. A The Wall Street Journal szerint a szabálytalanságok lényege: Hamar Endrének, az Elios egykori közvetett tulajdonosának cége, a Sistrade részt vett egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok oldalán, miközben az üzletembernek még az Eliosban is volt érdekeltsége. Az Elios nyert ezeken a pályázatokon, így lett a munkák kivitelezője. Hamar Endre az Eliosban szintén befolyással bíró Tiborcz István iskolai barátja. Orbán Viktor veje az Eliosban meglévő üzletrészét 2015-ben adta el – a G7 portál számításai szerint – mintegy 3 milliárd forintért.

A kormány nem hozta nyilvánosságra a miniszterelnöki rokon érintettségére vonatkozó OLAF-jelentést, bár korábban már volt arra példa, hogy a csalás elleni hivatal jelentését megismerhetővé tette a kormány. A Fidesznek ugyanis ez akkor politikai érdeke volt, mivel a 4-es metró ügyében a baloldalhoz köthető politikusok és üzleti körök voltak érintettek. Most várhatóan aktatologatás veszi majd kezdetét az Elios-ügyben, a Legfőbb Ügyészség már jelezte, hogy évekig tartó nyomozás várható a Pest Megyei Főügyészség felügyelete alatt és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda bevonásával. Házkutatásról, lefoglalásról, tanúkihallgatásról azóta sem hallani...

STIKÁBAN FIZETETT A KORMÁNY KÖZEL EGYMILLIÁRDOT TIBORCZ LÁMPABIZNISZEIÉRT

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2018.02.19.


Bár hetek óta tart az Elios-botrány a 24.hu birtokába jutott OLAF-jelentés miatt, a kormány eddig egyetlen szóval sem jelezte, hogy a magyar adófizetők pénzéből is ráköltöttek közel egymilliárd forintot tizennégy gyanús közvilágítási projekt finanszírozására. A Miniszterelnökség ugyanis több önkormányzat önrészét kifizette, így nekik semmibe sem került a túlárazott lámpacsere.

Nem kell idegeskedniük azoknak a polgármestereknek, akik megkötötték az Elios Innovatív Zrt.-vel a túlárazott szerződéseket, mert a kormány már időben kifizette az önkormányzatok helyett a számlát, azaz helyben csak helyzetbe kellett hozni a miniszterelnök vejének cégét.

Sorozatos és összehangolt törvénytelenségek alapozták meg az Elios uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon véghez vitt győzelemsorozatát, erre jutott vizsgálata során az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala. A 24.hu birtokába került, és cikksorozatban ismertetett összefoglaló jelentésből az derült ki, hogy Tiborcz István egykori cége 35 pályázaton összesen 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint támogatást nyert el, amit a szabálytalanságok miatt most visszakérhet az unió.

Eddig úgy tudtuk, hogy a LED-es lámpacserékhez – kisebb részben – a települési önkormányzatok sajtolták ki saját költségvetésükből a pénzt, miután 2013 környékén számos fideszes városvezető jutott hirtelen arra a meggyőződésre, hogy városának a vékony pénztárca ellenére bele kell vágni a drága, jó esetben is csak két évtized alatt megtérülő beruházásba.

Az állam azonban kifizette a projektek többségének önrészét: a Miniszterelnökség a központi költségvetés terhére összesen 881 millió forintot fizetett ki az önkormányzatok helyett, de erről eddig a botrány ellenére sem tájékoztatták a nyilvánosságot.

A 24.hu információi szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökség 2014 márciusa és 2015 júliusa között az úgynevezett EU Önerő Alapból 14 olyan projektet támogatott, amelynek a 85 százalékát finanszírozták uniós forrásból, a fennmaradó költségrészt pedig a kedvezményezett önkormányzatoknak kellett vállalniuk. (A vizsgált 35 projektnél 17-nél nyújtott 85 százalékos támogatást az unió, háromnál, a hódmezővásárhelyi, a paksi és a siófoki beruházásnál 50, a többinél 100 százalék volt a szubvenció.)...

MENNYIBE FÁJ ORBÁN VIKTOR KÁRÖRVENDÉSE A MAGYAR ADÓFIZETŐKNEK?

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok földje
2018.02.19.



...Az államhatalmat sok mindenre fel lehet használni, jóra és rosszra egyaránt és igen nemes személyiségnek kell lennie annak, aki minden lépésével a nemzetének – és nem saját magának meg a haverjainak – a felemelkedésén akar ügyködni. Az elmúlt nyolc év ezt bebizonyította: a haverokra soha nem látott hét bő esztendő köszöntött, a pórnép meg kapta a béka feneke alatt lévő egészségügyet, az államosított köznevelést (oktatásról már nem nagyon beszélhetünk), meg a soha nem látott mértékű korrupciós költségeket, amelynek nagyságrendjét még csak megsaccolni sem lehet. Hogy miért? Mert nemcsak a lenyúlt, Brüsszel által ki nem fizetett uniós támogatásokat kell majd valahogy kompenzálnia az adófizetőknek meg a semmire sem jó beruházások önrészét (lásd az Elios-ügyben a kormány kifizette egyes önkormányzatoknak az önrészt is, hogy tuti belevágjanak a Tiborcz-féle korrupciós műveletbe, ez utóbbiról részletesen itt). Egyszer majd ki kell fizetni a helyreállítási költségeket is (például normális közvilágítást építeni a drágán beszerzett sötétség helyére meg el kell bontani a stadiont, mielőtt életveszélyes lesz), ahogy az elszámoltatás sem kerül majd két fillérbe.

Az adófizetők azonban szembesülnek majd olyan kifizetendő tételekkel is, amelyek elsősorban miniszterelnökünk káröröméből vezethetők le és csak másodsorban tekinthetők korrupciós költségnek, ezek pedig a parlamentnek nevezett gombnyomogató automata által legalizált tatárjárás költségei. Mert mi másnak nevezhetnénk az olyan hadműveleteket, amelyek elsődleges célja egy adott piaci szektorban működő vállalkozások totális tönkretétele, másodlagos célja pedig a romokon az új nemzeti burzsoázia helyzetbe hozása?

Nézzünk egy példát, a szerencsejáték szektort szétdúlását. Lehet mondani, hogy az ebben az ágazatban működők maguk az ördög szolgái és megérdemelték, amit kaptak, ám ne felejtsük el, ezek a vállalkozók a hatályos jogrend alapján élték mindennapjaikat és foglalkoztattak a szektorban majd 40 ezer munkavállalót (játéktermek, vendéglátóipari létesítmények alkalmazottjai, játékfejlesztők, programozók, könyvelők, biztonsági őrök, takarítók, stb.) és adóztak meg járulékoztak nem is keveset, köszönhetően a rájuk kivetett fix adónak. Őket először a kormány beruházásra ösztönözte (sokszáz milliós nagyságrendben), majd egy nap alatt bezáratta a bazárt a jó erkölcsre meg soha meg nem ismert nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. A munkavállalók szétszéledtek (leginkább külföldre mentek), a vállalkozások lecsődöltek, az adófizetők meg éves szinten majd 100 milliárdos veszteséget könyvelhettek el kieső bevétel formájában (játékadó, áfa, társasági adó, fogyasztási adó, foglalkoztatottak utáni járulékok, stb.), a játékszenvedéllyel küzdők pedig új, immáron nem a magyar államot gazdagító formákban élték ki vágyaikat (külföldi illetőségű online kaszinók, illegális „földi” szerencsejáték).

Persze ahogy mindig, a fennkölt erkölcsi maszlag alól ebben az ügyben is kilógott a lóláb, utólag pedig maga a ló is megjelent Vajna és még két-három barát formájában (Garacsi István, Szima Gábor és Kruppa Zsolt). Ők voltak azok a szerencsések, akik a több mint ezer magyar vállalkozó tönkretétele után maradt romokon újraépíthették azt a szerencsejáték bizniszt, amelynek árbevétele éves szinten meghaladja a 30, de akár a 40 milliárd forintot is (a 2017 évi adatok még nem ismertek). Ha ló, akkor legyen jó kövér, így a baráti kaszinók nem kaptak a nyakukba online pénztárt (ellentétben az autószerelőkkel meg edzőtermekkel), jelentős adókedvezményeket érvényesíthetnek, illetve még a koncessziós díjat is leírhatják az adójukból és arra sem kell számítaniuk, hogy az adóhivatal mindennapos vendég lesz náluk. A játékszenvedéllyel bírók meg ugyanúgy dobálhatják a zsetonokat a különféle pénznyerőkbe, ahogy nekik tetszik és immáron online is csillapíthatják késztetéseiket, már ha megelégednek a Vajna-féle nemzeti online kaszinó – nemzetközi összehasonlításban meglehetősen minimalista – szolgáltatásaival.

Az adófizetők pedig? Eddig több száz milliárdot veszítettek az ügyön (elmaradt adó- és járulékbevételek, kivándorolt honfitársaink GDP-hez hozzájárulása, stb.), a szerencsejátékkal kapcsolatos problémák (pl. egészségügyi költség, szerencsejátékhoz kapcsolódó bűnözés) meg ugyanúgy a nyakukon maradtak, csak most már mélyen hallgat ezekről a kormány, hiszen a hasznot immáron a haverok (és a mögöttük álló, az árnyékban meghúzódó szereplők) fölözik le...


TGM: A KÉPVISELŐVÁLASZTÁS ELÉ

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.02.19.


Én is azt szeretném, mint oly sokan, hogy Orbán Viktor és pártja kerüljön kisebbségbe a következő Országgyűlésben, vagy legalább kevesebb képviselője legyen, mint eddig volt. Ha az ellenzéki pártok nem egyeznek meg, akkor szerintem baloldali szavazónak – némi fejcsóválással, tamáskodással, habozással – vagy az MSZP-Párbeszédre, vagy az LMP-re lehet (érdemes) szavaznia, gondolom, talán.

A „kisebbik rosszra” szavazni nem hiba, apró javulás is javulás, rajtunk ne múljék.

A sokszorosan csalódott, mégis jóhiszemű és becsületes Elek István – több lapban is, több ízben – a teljes körű összefogás mellett száll síkra még mindig. Isten tudja. Ő jót akar, és én már nem vitatkozom senkivel aktuálpolitikai konkrétumokról. A választók döntenek. Ha még van kedvük. Befolyásuk a honpolgároknak a pártokra nincs, párttagság (belső pártélet, mozgalom, vita) híján a többpártrendszerű, parlamenti „demokrácia” illúzió. Választani a jó Isten tudja, hogyan kialakított választékból lehet.

Miközben nem is egy (gyöngécske) ellenzéki párt nem egy vezérférfia elbocsátást (neomagyarul: „kirúgást”), börtönt, sőt: akasztást helyez kilátásba a diadalmas kormány diadalittas „tényezőinek”[1], a már visszavonult politikus, az LMP volt vezetője, ma ügyvéd, független közéleti személyiség – akinek már nem kell törekednie az olcsó népszerűségre – , legalább ő, rátapint a lényegre:

Hazafias kötelesség szerintem, hogy az ember az aktuális nemzetközi kupaszereplőnek [»Fehérvári cigányok, basszátok az anyátok!«] drukkoljon a nemzetközi kupameccsen. […] Az egészség, a hazafias nevelés [»Gyűlölünk, szar Románia!«], a közösségépítés [»Cristiano homeszexuál!«] szempontjából egyaránt fontos a sport, s így abban sincs feltétlenül kivetnivaló, hogy az állam szerepet vállal benne, így a fociban is.”

Azt azonban itt magunk között csöndesen megállapíthatjuk, hogy az, ami az orbáni – választójogi és sajtóügyi – „reformok”, fölvásárlások és paranoiakampányok után megmaradt a parlamentarizmusból, az szánalmas. A választási harc javarészt az interneten folyik:...

AHOL A PART SZAKAD

TÖRÖK GÁBOR BLOGJA
Szerző: TÖRÖK GÁBOR
2018.02.18.


Hivatalosan csak szombaton kezdődött, de nyilvánvaló, hogy hónapok, sőt, talán évek óta tart a 2018-as parlamenti választás kampánya. A java azonban tényleg csak most jön: a pártoktól és a választóktól is. Ez a szűk ötven nap lesz az az időszak, amikor azok, akik korábban még nem döntöttek, a benyomásaik, a tapasztalataik alapján elhatározásra jutnak: részben arról, hogy elmenjenek-e szavazni (a részvétel kulcskérdés lehet ezúttal is), részben pedig arról, hogy ha mennek, kire voksoljanak. S miután egyáltalán nincsenek kevesen, a kampány ezen utolsó, intenzív szakaszának komoly tétje lehet.

Számtalan választás kapcsán láttuk már, Magyarországon és máshol is, hogy az utolsó hetekben még komoly mozgások, változások történhetnek a választói preferenciákban. Ugyanakkor a kampány soha nem nulláról indul, és néha bizony olyan meghatározóak az előzmények, az alapok, vagy ahogy a kampányirodalom nevezi, a fundamentumok, hogy a végén már csak a lényeget nem érintő elmozdulásokra marad lehetőség. 2010-ben például ez volt a helyzet: annyira elgyengült a baloldal és annyira nagy volt a Fidesz fölénye, hogy a végén legfeljebb a Fidesz kétharmada és az LMP bejutása volt kérdéses, minden más eldőlt már korábban. 2014-ben némileg más volt a helyzet: a kampány indulásakor még nem volt ennyire egyértelmű, hogy az ellenzéki összefogásnak esélye sem lesz a Fidesz közelébe kerülni, ekkor alapvetően az utolsó két-három hónapban történtek (például a Simon-ügy) és nem történtek (például az elhibázott, rosszul kivitelezett kampány) miatt esett vissza jelentősen a baloldali közös lista támogatottsága.

Hogy 2018-ban, a kampány hivatalosan indulásakor mi a helyzet, azt a következőkben több területet érintve fogom megvizsgálni. Szó lesz a politikai erőtérről, a stratégiákról, a pártok támogatottságáról, az erőforrásokról, a témákról és a politikai dinamikáról. Miután a helyzet nagyon hasonlít a 2014-eshez, a különbségek könnyebb észlelése érdekében az akkori megállapításokkal vetem össze a mai állapotokat.

Az a konstrukció, amelyet Orbán Viktor 2009-ben megálmodott és amelynek a centrális politikai erőtér nevet adta, a Fidesz politikai sikereinek és tartós kormányzásának alapja lett. A kormányzó párt célja az elmúlt nyolc évben egyértelműen az volt, hogy bizonyítsa a választóknak: rajta kívül nincs kormányzásra képes politikai erő, a széttagolt ellenzék legfeljebb valamilyen horrorkoalíciót tudna létrehozni, de valószínűbb, hogy még erre sem lenne képes. A Fidesz számára 2010-ben ideálisan alakult a pártrendszer: a tőle jobbra álló Jobbik és a baloldali ellenzék a dolgok logikája alapján együttműködésre képtelen volt, és egymást jobban gyűlölte, mint a kormánypártot. Az erre a helyzetre kitalált új választási rendszer és az ellenzék együttműködésre képtelensége garantálta, hogy a Fidesz relatív többséggel is a kétharmados parlamenti többség közelében maradhasson. 2014-ben a Fidesz 2 millió 265 ezer listás szavazatot kapott, az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP közös lista 1 millió 291 ezer, a Jobbik 1 millió 20 ezer, az LMP pedig 269 ezer voksával szemben. Látható, hogy az ellenzéki szavazók enyhe többségben voltak, ez azonban ebben a formában semmit sem ért számukra: a kormánypárt az egyéni kerületekben, ahol a választás valójában eldől, tarolni tudott, és a 106 mandátumból 96-ot elvitt. Tudom, hogy sokan ismerik ezeket a számokat, de nem árt mindig elmondani: 45 százalékos országos támogatottsággal a Fidesz az egyéni kerületek több mint 90 százalékában mandátumot tudott szerezni. A centrális erőtér – amely a politikai hétköznapokban is sok sikert hozott a kormánypártnak – a választáson tökéletesen működött. Pontosan úgy, ahogy kitalálták, megtervezték.

Legkésőbb tehát 2014-ben nyilvánvalóvá vált, hogy amíg a centrális erőtér ebben a formájában fennáll, a Fidesz leválthatatlan marad. Ez a konstrukció három esetben bukhat meg: (1) ha a Fidesz támogatottsága valamilyen okból összeomlik, (2) ha az ellenzékből kiemelkedik egy politikai szereplő, aki magához tudja vonzani a kormányváltó szavazatok elsöprő többségét, (3) ha az ellenzék képes kialakítani egy hatékony, szavazói szinten is működőképes együttműködést az egyéni választókerületekben. Érdemes mindhárom lehetőséget részletesen megvizsgálni:...

AKIKNEK "MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ"

HVG ONLINE
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2018.02.19.


Az elmúlt évek hanyatlása nem az ügyetlenség és a szervezetlenség, hanem Orbán Viktor akaratának közvetlen következménye. Vélemény.

„Ez a nyolc év jól sikerült, jobban, mint ahogy vártuk” – veregette meg saját vállát évértékelő beszédében a miniszterelnök. Értékelésével szöges ellentétben, a többség az egész rendszerváltást elhibázottnak és sikertelennek tekinti. Holott az indulás évtizedének összképe – különösen a későbbi "elmúltnyolcévek" tükrében – jóval kedvezőbb.

1990 elkerülhetetlen fordulata történelmi esélyt nyitott. A gyökeres átalakulás eredményeként – a tagadhatatlan problémák ellenére – hazánk és régiónk megkezdte felzárkózását Európához. A felzárkózás mértékét persze – elkerülendő a túlzott leegyszerűsítést – sokféle szempont egymást kiegészítő értékelése teszi lehetővé. Ám az előrehaladás pontosan nyomon követhető a fejlődés különböző mutatószámai alapján. Az 1990 előtti időkről ugyan nincsenek -–vagy szórványosan – a társadalmi intézmények minőségét mérő adatok, ennek ellenére betekintést kaphatunk országunk helyzetének alakulásába, ha olyan társadalmakkal vetjük össze, amelyek jelenlegi állapota hazánk egykori állapotához hasonlítható.

Vegyünk a demokrácia-index változásának konkrét esetét. 1950 táján Magyarország helyzete a mai Észak-Korea állapotaihoz (10 pont), 1960-ben a mai Üzbegisztánéhoz (20 pont), 1970-ben a mai Kubáéhoz (34 pont), míg 1980-ban a mai Mozambik (40 pont) hasonlított. "Legvidámabb barakkunk" fokozatos (relatív) demokratizálódása 1985 táján – mai Fehéroroszország 46 pontos szintjén – érte el a „megvalósult szocializmusban” lehetséges maximumát. Az 1989–92 között lezajló rendszerváltás eredményeként hazánkban a demokrácia – a The Economist demokrácia-indexének skáláján – nagyjából 64 pontosra ugrott. Erről az alapról indult el "hosszú menetelésünk" a liberális polgári demokrácia alapértelmezett intézményrendszerének a megvalósítása felé.

Egy ország haladásának vagy hanyatlásának elfogulatlan megítéléséhez azonban kevés egyetlen – még oly fontosnak látszó – mutatószám. A fejlődést, objektíven, valamiféle kiegyensúlyozott mutatószám (Balanced Scorecard – BSC) rendszerhez hasonló modellel lehetne felbecsülni. A teljes kiegyensúlyozottság követelménye azonban nehéz feladat elé állítja az elemzőket. Elfogadható értékelést elegendőnek látszik négy minőségi tényezőre építeni. Nélkülözhetetlen a demokrácia alakulásának nyomon követése (ezt a "Democracy Index" mutatja), a versenyképesség változásának tekintetbe vétele (ezt a "Global Competitiveness Report" tartja számon), a kormányzás minőségének felbecsülése (ezt a "Worldwide Governance Indicators – WGI" mutatja), és végül, az életminőség szintjének bemutatása (ezt a "Human Development Index", a HDI adatbázisa kínálja)...

LESZAVAZTA A FIDESZ, HOGY TÖRVÉNY TILTSA A KISGYERMEKES CSALÁDOKKILAKOLTATÁSÁT

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.02.19.


Múlt hétfőn nyújtották be az LMP, az Együtt és a Párbeszéd parlamenti képviselői A Város Mindenkié csoport törvénymódosítását, amely megtiltotta volna a gyerekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását. Az AVM azt szerette volna elérni, hogy az országgyűlés rendkívüli eljárásban, még a tavaszi ülésszakban tárgyalja a javaslatot, de mai ülésén a fideszes többségű házbizottság ezt leszavazta.

Azért lett volna szükség a gyorsított eljárásra, mert az elfogadás esetén a tiltás már a téli kilakoltatási moratórium áprilisi lejárta után életbe léphetett volna.

Az AVM javaslata egyrészt előírná, hogy a települési önkormányzatok kötelezettsége legyen megfelelő együttes elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett helyi kötődésű gyermekes családoknak, másrészt – az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében – már a lakáskiürítés bírósági elrendelését is megtiltaná abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.

Az intézkedés azért is lenne fontos, mert a hajléktalanná válás a családoknak legtöbbször a gyerekek elveszítését, családból való kiemelését is maga után vonja. Hiába tiltja a gyerekvédelmi törvény, hogy anyagi vagy lakhatási okok miatt szakítsák el a gyerekeket szüleiktől, a gyámhatósági gyakorlat mást mutat. Csak a fővárosban évente több száz gyereket vesznek állami gondozásba vagy helyeznek el nevelőszülőknél anyagi és lakhatási problémák miatt...

ELLENZÉKBEN

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.02.19.


Azt tetszik kérdezni, miért foglalkozom már harmadszor vagy negyedszer egy ifjú csődtömeggel, egy nyírott szakállú pubival, egy ostoba, kellemetlen nyüzsgönccel, akit a csősznek már régen ki kellett volna zavarnia ebből a szétrugdosott és összehugyozott homokozóból, amit magyar politikai- és közéletnek vagyunk kénytelenek nevezni? Nem azért, mert úgyszólván mindenben a falusi futballistára emlékeztet, amiben nem, abban rosszabb, ennek a csúti dagadt brigantinak legalább nem volt fazonírozva a szakálla, és ez a nyavalyás vidéki furkó legalább buta volt, mint az éjszaka, abban a sötétségben, ahol felnőtt, csekély esélye sem lehetett arra, hogy többé kevésbé ember módjára viselkedjék. Jó, ez a momentumos istenverése is buta, méghozzá reménytelenül, mert már most, huszonéves korában nem bír kilátni a fejéből néhány centinél messzebbre. Meg gyáva is, mint a szotyolaköpködő példaképe (talán még nem tudja, hogy az, mert annyira stupid, hogy nem veszi észre, mennyire pontosan utánozza), olyan jó volna, ha valaki dobbantana egy hangosat és azt mondaná, hu!, akkor biztosan elszaladna... Á, nem jó, az ilyen kussol egy ideig, aztán kidugja az orrát, körbeszaglászik, és ha érzi, hogy ugyanaz az áporodott bűz veszi körül, amihez szokva van, megint előmászik. Mint a példaképe tette, midőn az akkori bűz kissé oszlani kezdett, és oxfordi ösztöndíj szaga kezdett lengedezni a pöcegödör felé.
Ez a momentumos mamakedvence most ökölbe szorítja a kezecskéjét és fenyegetődzik. Hogy ő majd ellenzékben mi mindent fog csinálni. A nyavalya törje ki, ha valaki hülyének született és azóta folyamatosan romlik az állapota, azt valahogyan távol kell tartani a nyilvánosságtól, a környezete nem veszi észre, hogy kártékony az istenadta! Van itt elég baj, nem kell ide egy ilyen, nálam türelmetlenebb emberek mindjárt elkezdik szapulni a mai fiatalokat, pedig a fiatalokkal nincs baj, csak ez az egy ilyen szánalmas. Meg talán a "párttársai", akiknek már akkor kellett volna tiltakozniuk, amikor kibújt belőlük ez a momentum nevű konglomeráció, de nem tiltakoztak, hanem beleléptek.
Szóljon nekik valaki, hogy ha ezt bírták kitalálni, hogy majd ellenzékben, akkor egy meleg téglával a hónuk alatt üljenek be egy sötét sarokba, és addig várjanak, amíg elmúlik. A baj csak az, hogy az ilyeneknek nem szokott elmúlni, az ilyenekből lesznek az ország miniszterelnökei.

ÉVÉRTÉKELŐ - KORMÁNYPROGRAM: A FIDESZ HARCOLNI FOG, MOCSKOLÓDNI ÉS HAZUDOZNI, MINT EDDIG

KOLOZSVÁRI SZALONNA - DÜHÖNGŐ
Szerző: Swan Edgar
2018.02.18.



...Vége. Összefoglalom.

A Fidesz valami állati jó. A kormányprogram: a Fidesz harcolni fog, mocskolódni és hazudozni, mint eddig. Ezt nem így mondta a főnök, de igen jól érthetően mégis ezt mondta.

Szomorú kicsit, hogy amikor évente egyszer elszónokolja a saját nagyszerűségét, akkor sem képes úgy tenni, mintha politikus, de legalább kultúrember lenne. Nem. Akkor is ugyanaz a faragatlan suttyó, ami mindig is volt és ami mindig is marad. Ez van, ezt választottuk. Remélem, azért már nem túl sokáig kell szagolnunk.

CINIKUS HAZUDOZÁS ORBÁN BESZÉDE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AN
2018.02.18.


Miközben az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) kész vádiratot nyíjtott át Orbán vejének csalásáról, a lánya családjába került lopott milliárdokról, Orbánnak volt képe azt mondani “évértékelő” beszédében, hogy “Magyarország olyan hely, ahol a kemény munkát megjutalmazzák, ahol aki többet dolgozik, többet is visz haza”. Fatolvaj veje mit dolgozott többet, hogy 13 milliárdot vitt haza? “Mészáros Lőrinc” milyen munkából gazdagodik?

Orbán azt mondta, “nekünk magyaroknak akkor van jövőnk, ha magyarok maradunk, ápoljuk a magyar nyelvet, megvédjük keresztény és magyar kultúránkat, megőrizzük a függetlenséget és a magyar szabadságot”, mondja az az ember, aki keresztény egyházak tucatjaitól vette el az egyházi státuszt, pártkatonákkal lepte el a kultúrális életet, Kósa Lajossal és Németh Szilárddal ápolja a magyar nyelvet, eladta az oroszoknka az ország függetlenségét és felszámolta a az egyéni és polgári szabadságjogokat.

Nagy igazságot mondott, hogy “a családok a rezsivel nem a multik profitját fizetik”, mert a szabad versenyt és a szabad piacot felszámolta, az energiaszektor egyre nagyobb része a strómanjai kezébe kerül, és a családok az Orbán-maffia profitját fizetik. Arcátlanságára mi sem jellemzőbb, minthogy a sajtószabadság felszámolásáról, a szabad sajtó elfoglalásáról azt mondja, hogy “nemzeti tulajdonba került a magyar médiumok több mint fele”. Orbán a strómanjait és az oligarcháit azonosítja a “nemzettel”.

Mindez azért vészjósló, mert ha ez a hazugság (sajtószabadság felszámolása egyenlő a sajtó “nemzeti kézbe” vételével) megszilárdul a közbeszédben, akkor a maradék szabad és független sajtó bekebelezése, megszállása nem más lesz, mint “nemzeti tulajdonba vétel”. A “nemzeti tulajdonba vétel” alatt azt kell érteni, hogy az Orbán-rezsim kiterjeszti hatalmát a sajtó azon részére is, amelyet jelenleg még nem a propagandaközpontból szerkesztenek.

A szabadság felszámolásának másik része, amely dicsekedésének tárgya, hogy “nemzeti kézben van a bankrendszer több mint 50 százaléka”, ami megakadályozza, hogy a rendszer kliensein kívül bárki forráshoz jusson. Azt mondja Orbán, hogy “a magyar bankrendszer és magyar médiumok nélkül nincs nemzeti függetlenség”, amely valójában azt jelenti, hogy a szabadság megszűnik, mindent a kezében tart, és mindent Orbán irányít. A “nemzeti” szót nemcsak kisajátította, hanem egy bűnszervezet szabadság elleni támadására használja fel.

Trumptól vette az új jelszót, “nekünk Magyarország az első”, ami a hozzájuk hasonló demagóg populista hazugsága, és ezalatt mindig saját magukat kell érteni, Magyarország velük azonos. A szlogen helyesen így hangzik: “Nekünk a saját hatalmunk és a zsebünk az első”. Orbán arra büszke, “hírünk, ismertségünk, befolyásunk nagyobb, mint azt az ország mérete vagy gazdasági súlyunk indokolná”. Ez valójában azt jelenti, hogy Orbán rendszere veszély az egész világra. Ezt nevezi ő a “hírünknek”. Soha még Magyarországnak ilyen rossz híre nem volt a világban.

Szerinte ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Fidesz-KDNP Magyarországon “nyolc éve szünetelteti a politikai korrektséget, süllyesztőbe került az euroblabla, a liberális szépelgés, a korrekt semmit mondás, a szájkosarat visszaküldtük Brüsszelnek, a pórázt pedig az IMF-nek”. Ezt a gyalázatot nyíltan meri hirdetni egy európai uniós miniszterelnök, gyalázva azt a politikai korrektséget, amelynek lényege az emberi méltóság tiszteletben tartása, minden kisebbség jogainak tiszteletben tartása, a zsidó-keresztény kultúra gyakorlati alkalmazása.

A politikai korrektséget a populista fasiszták és nácik számolják fel, lépik át a korrekt beszéd határait, amelyek megkövetelik az igazmondást, a más ember tiszteletét. Erre büszke Orbán, hogy ezt maga mögött hagyva szabadon hazudhat minden csatornán és plakáton, átlépheti a törvényesség, a személyiségi jogok határait, rasszista, kirekesztő propagandát terjeszthet, vallási alapon megkülönböztethet bárkit.

Orbán változatlanul “kereszténységnek” nevezi a fasizmust, és mint egyetlen reményt állítja Európa elé. Ismerjük ezt az állami “kereszténységet”, amelynek képviselői lopnak, csalnak és hazudnak, nyomorgatják az árvát, beteget és özvegyet, a keresztény lózungot pedig mások kirekesztésére és hatalmuk megtartására használják. A liberális Európa áll a legközelebb a kereszténységhez, amely elválasztja az államot az egyháztól, szabadságot biztosít az egyházak működéséhez, és az emberek szabad választására bízza a világnézeti és erkölcsi kérdéseket. Ez a búza és a konkoly példázatának, Jézus tanításának követése.

Orbán, akárcsak minden fasiszta, az emberek félelmére játszik. Összes hazugsága közül talán a legnagyobb, hogy 2020-ig 60 millió muszlim bevándorló érkezik Európába. Ez akkor is fizikai képtelenség, ha így lenne. 2010 és 2013 között évi 1,4 millióan vándoroltak be az Európai Unióba. 2015-ben a legtöbb menekültet befogadó Németország 800 ezer menekült kérelmére számított év végéig. Ez csúcsidő volt. Orbán most évi 30 millióval fenyeget...

HA HIHETÜNK ORBÁNNAK, AKKOR AZ ORSZÁGBAN MINDEN TÖKÉLETES, MÁR CSAK A BEVÁNDORLÁST ÉS SOROST KELL LEGYŐZNI

MÉRCE - VÁLASZTÁS 2018
Szerző: CSENGEL KARINA - PÓSFAI ORSI
2018.02.19.


Orbán Viktor megtartotta 20. évértékelő beszédét, amit Balog Zoltán nyitott meg. Természetesen a migráció problémájával teremtette meg a hangulatot, Orbán Viktort pedig (kimondatlanul ugyan) először Noéhoz, majd Julianus baráthoz hasonlította. A példát az indolkolta, hogy egyikőjüknek sem hittek, pedig mindketten fel akarták hívni az emberek figyelmét a közelgő veszélyre, ezért nincs könnyű élete annak, aki megpróbál a közelgő baj ellen tenni, míg mások unalmassá vált életüket akarják feldobni mondjuk egy kis kulturális sokszínűséggel.

“Soha rosszabb nyolc éve ne legyen!”

Orbán Viktor szerint az elmúlt 8 év jól sikerült, talán jobban is, mint azt várták. Első körben köszönetet mondott Matolcsy Györgynek a Nemzeti Bank átalakításáért, a nyugdíjprémiumokért Varga Mihálynak, a mezőgazdaság fejlődéséért Fazekas Sándornak, a felsőoktatásban tanuló romák számának kétszeresére emelkedéséért Balog Zoltánnak. Kiemelte, sikerült egy olyan béremelési és adócsökkentési megállapodást kötni, amit a szakszervezetek, munkaadók és kormány is vállani tud.

A devizahiteles családok felszabadításáról nem sok érdemleges szó esett, gyorsan áttért az életvitelünk, azaz a kultúra, a művelődés és a sport területére. Orbán nem is számított rá, hogy mindez ilyen gyorsan regenerálódik majd, mindnehol wellness szállodák épülnek, megtelnek a múzeumok, a fesztiválok, a színházak, egyre több a sportolónk. Minden gazdasági megrázkódtatás ellenére is kultúrnép maradtunk. A házasság sem ment ki a divatból, bár még mindig nem állunk elég jól ahhoz, hogy ne fogyjunk el.

Összessgében szerinte kihoztak mindent ebből a 8 évből, amit ki lehetett hozni, azt kívánja Magyarországnak: “Soha rosszabb nyolc éve ne legyen”. Magyarország ugyan jobb benyomást kelt, mint 8 évvel ezelőtt, de még nem teljesít a tehetségének megfelelően...

TÍZ DOLOG, AMIÉRT JÓ GREENWICHBEN ÉLNI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.02.19.


A "Tíz dolog-sorozatban" most Londonba, azon belül is Greenwichbe látogatunk el London2009 jóvoltából. Greenwichről a legtöbbünknek alighanem az obszervatórium és a kelet-nyugati választóvonal jut elsőre eszünkbe, pedig a városrész ennél jóval több – derül ki a posztból. Úgyhogy induljunk is erre a képes utazásra!

„Bevezetőként pár dolgot szeretnék megosztani Greenwichről. A hivatalos nevén, „The Royal Borough of Greenwich” egyike a nyolc Nagy-Britanniában található királyi körzetnek. 2012-ben emelték királyi rangra, a Királynő uralkodásának hatvanadik évfordulója alkalmából.

London dél-keleti részén fekszik, a Temze déli partján. London közigazgatását tekintve a 2-3-as zónában helyezkedik el. Londonnak 6 zónája van, az 1-es zónától a város közepétől elindulva és fokozatosan, gyűrű alakban kifelé haladva érünk el London közigazgatási határáig. Ez alapján mondhatjuk, hogy Greenwich még viszonylag a város közepén terül el, a belvárostól 8 km-re.

Egy nagy kerületet kell ám elképzelni, csak a folyó menti szakasza 13,5 km hosszú! 17 kisebb körzetre oszlik, amik egymástól igen különbözőek. Ha meghalljuk, hogy Greenwich, akkor rögtön a történelmi kisváros ugrik be először. De az valójában csak egy része a városrésznek.

A The Royal Borough of Greenwichbe tartozik például Eltham, Charlton, Kidbrooke, de Woolwich, vagy az én szívem csücske Blackheath és Shooter’s Hill is.

Na de miért is jó itt élni?

1. Történelem

Aki szereti a történelmet, annak ez a városrész egy aranybánya. Greenwich története egészen a Bronz-korig nyúlik vissza. Bár igazán akkor vált ismertté és népszerűvé, amikor a királyi család megérkezett az 1400-as években. Számtalan palota, épület, múzeum őrzi annak a korszaknak az emlékét, amik közül csak néhányat említenék.

A Royal Naval College helyén valaha a The Palace of Placentia állt, amit 1443-ban építettek. Ebben a palotában, illetve annak utódjaiban született a legtöbb Tudor-kori uralkodó.

Az évszázadok során folytatták a különböző intézmények építését és így itt kapott helyet a Royal Dockyards, a Royal Observatory és a Royal Naval Hospital is. A Royal Observatoryt, aki még nem járt arra, érdemes mindenképpen meglátogatni, ugyanis itt fut végig a Greenwich Mean Time (GMT) meridián vonal.

Ha kivárjuk a sorunkat, akkor szuper képeket lehet készíteni úgy, hogy az egyik lábunk a vonal keleti, a másik pedig a vonal nyugati oldalán áll. 1997 óta a Maritime Greenwich az UNESCO Világörökség része.

De hogy ne csak Greenwich kisvárosát említsem, szintén a kerületben található az Eltham Palace, amit például most télen ezernyi fénnyel kivilágítottak és egy fesztivál keretében pár napig „Elvarázsolt kastélyként” volt látogatható...

PÁRTOK A NETEN: JOBBIK ÉS A DK VÍVJA AZ AKTIVITÁSVERSENYT

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.02.19.


- Január-februárban ismét a Jobbik posztjai értek el a legtöbb választóhoz a Facebookon, de kiemelkedően szerepelt a Fidesz, a DK és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is

- Az ellenzéki pártok közül az LMP és a Liberálisok szerepelnek a leggyengébben a közösségimédia-elérés tekintetében
- A pártok nagyjából azonos arányban osztanak meg pozitív és negatív tartalmakat

A Ténygyár és az Ynsight legfrissebb kutatásában ismét megvizsgálta, hogyan teljesítenek a különböző politikai pártok a Facebookon és az online világban. Az egy hónapot felölelő kutatás során elemeztük a pártok hivatalos Facebook-oldalán, valamint az organikus online felületeken megjelenő tartalmakat. A vizsgálat időszaka 2017. január 15 – 2018. február 14. volt, a kutatás során figyelembe vettük az ezalatt keletkezett összes posztot a tíz párt saját oldalán, a posztokra érkezett összes megosztást, kedvelést (like-ot) és kommentet, valamint az összes publikus online diskurzust.

A legaktívabb Facebookozó magasan a DK: a párt naponta átlagosan 8-9 bejegyzést publikál. Bár a vizsgált időszakban a DK posztjaira több mint 50 ezer megosztás érkezett, a legtöbb megosztást azonban továbbra is a Jobbik éri el. A párt 60 ezernél több megosztást produkált a Facebookon. A kedvelések (like-ok) között ennél sokkal nagyobb a szórás, ami nem csak attól függ, hogy mennyire érdekes vagy izgalmas tartalmakat osztottak meg a pártok a Facebookon, hanem a hirdetésre elköltött összegek is. A listát egyértelműen a Jobbik vezeti több mint 122 ezer lájkkal, a Fidesz ezzel szemben csak kicsivel több mint 96 ezer lájkot kapott december 15. és január 15. között. Harmadik helyen a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) áll, amely érdemi pénzköltés nélkül kapott majdnem 87 ezer lájkot az elmúlt hónap során. A baloldali pártok közül a DK is majdnem 80 ezer lájkot söpört be, a Párbeszédnek ismét sikerült 30 ezer felé jutnia, az MSZP pedig a december-januári 22 ezer lájk helyett a most vizsgált időszakban már több mint 43 ezer lájkot kapott. Ezek a pártok tehát továbbra is komoly lájk-számot tudhatnak magukénak, külön-külön azonban – a DK-n kívül – még mindig nem veszik fel a versenyt az MKKP-val és a jobboldali pártokkal. Egy hónap alatt a DK-nak sikerült a leginkább növelni a Facebookon a követők számát valamint azok aktivitását...

MIÉRT NEM MŰKÖDIK JÓL A MAGYAR JOGREND, ÉS HOGYAN JAVÍTHATJUK MEG?

INDEX
Szerző: JAKAB ANDRÁS
2018.01.19.


A magyar jogi gondolkodás sajátos betegségben, a szabályfixációban szenved, ami jelentősen megnehezíti az intézményépítések sikerességét. Ennek a szabályfixációnak az a lényege, hogy a jogászok, jogtudósok és a laikus közvélemény is úgy tekint a jogra, mintha az csak szabályhalmaz, jobb esetben szabályrendszer lenne. Ezzel röviden az a baj, hogy az intézményrendszer tényleges működésével, valamint a jogrendszer narratívájával kapcsolatban a tudatos vakság a jellemző. Pedig a felszín alatt egy csomó probléma van. Ezekről lesz szó. És a lehetséges megoldásokról.

„Ahol az [alkotmányos] intézmények erősek, ott a polgároknak megvan az erejük a politikusok megbüntetésére azáltal, hogy kiszavazzák őket a hatalomból; ahol ellenben az intézmények gyengék, ott a politikusok patronázsrendszert működtetnek, amelyik megbünteti azokat a polgárokat, akik nem támogatják őket. [...] Köszönhetően az erős [alkotmányos] intézmények hiányának, az uralkodók képesek lehetnek a rezsim ellenzékét semlegesítő, különösen »oszd meg és uralkodj« típusú, stratégiák alkalmazására. Az oszd-meg-és-uralkodj stratégiájának logikája az, hogy az uralkodó megveszteget politikailag kulcsfontosságú csoportokat, hogy a kihívásokkal szemben így maradhasson hatalomban. Azáltal, hogy szelektív jutalmakat és büntetéseket ad, az oszd-meg-és-uralkodj stratégia kihasználja a társadalmi együttműködés törékenységét a gyenge intézményekkel rendelkező államokban: amikor a kleptokrata uralkodó a hatalom elvesztésének veszélyével szembesül, akkor megnehezíti a vele szembeni kollektív cselekvést, és szétrombolja a vele szembeni koalíciót a [társadalmi] kulcscsoportok megvesztegetésével.” Ezt Daron Acemoglu, közgazdász írta a tanulmányában

Egy intézmény akkor nevezhető „erősnek”, ha az emberi magatartásokat hatékonyan, tartósan és előreláthatóan befolyásolja. Ez önmagában egy ország (gazdasági) sikerének nem elégséges feltétele, de ha a jogállamiság és a demokrácia intézményei (azaz az alkotmányos intézmények) erősek, akkor az már jelentősen előmozdítja a gazdasági sikereket is...

GYARMATI ANDREA: LEHET JÓL CSINÁLNI A GYEREKNEVELÉST?

24.HU - POSZT ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.02.18.


Mondd meg, ha neheztelsz, mert neheztelhetsz, de mondd ki azt is, ha hibáztál.

Vannak kimeríthetetlen témák. És sose mondhatod, hogy elég, mert ez nem verseny, aminek, ha vége, már egy másik feladat áll előtted. A gyereknevelés életre szóló vállalás, amit mindig lehet még jobban csinálni. És ha hibáztál, hiszen emberből vagy, így hibázhatsz –javítani. Mindehhez soha nem elég a felhalmozott ismeretanyag.

Az ivadékgondozás az embernél a szülő haláláig tart, ezt a némi vicces éllel írt szöveget olvastam valahol, összehasonlítva a gondoskodást az állatvilágban tapasztalhatóval.

Valóban, az ember, ha jól van összerakva, mindvégig gondját viseli a gyerekének. Vajon helyes ez? Természetesen helyes, ha úgy és azt teszed a gyerekeddel, ami a legjobb neki. Mert az lesz a legjobb neked is. Elvben, papíron.

Persze vannak, akik állítják, ők tökéletes anyák vagy apák, de szerintem minden gyereket mentsen meg a Jóisten az ilyen magát tökéletesnek képzelő szülőtől.

Régen olvastam a következő mondatot, egyike a kedvenceimnek:

"Eldönteni, hogy gyereket akarunk, egy pillanat műve csupán, de a döntés, hogy a szívünk egy része a testünkön kívül ölt testet, örökre szól."

Mondhatod, hogy ez szentimentális megközelítés, de nincs a szentimentalizmussal semmi baj. Főleg, ha nem veszíted el tőle a józan eszedet. És ahogy múlik az idő, egyre inkább látod, hogy a te tökéletes kisbabád is emberből van összeállítva, tehát jóból és rosszból egyaránt.

Miképpen az istenített szüleid is. Akiket, ha szerencséd van és olyanok a felmenőid, lerángathatsz a piedesztálról, akkor, amikor annak eljön az ideje, és szerethetsz olyannak, amilyenek. Ebben az esetben azért, lássuk be, könnyebb a helyzet, mert a szüleidért nem te vagy a felelős, abban azonban, hogy milyen emberré válik a gyereked, nagy szereped van, lehet...

MINDEN EMBERNEK MÉLTÓSÁGA ÉS ÉRTÉKE VAN

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÉVAY ANDRÁS
2018.02.18.


Budapesten, a XIII. kerületben – születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából – felavatták Tom Lantos, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának egykori képviselője szobrát. Az ünnepségre megérkezett Amerikából Tom Lantos családjának számos tagja és jelen volt igen sok Magyarországra akkreditált külföldi diplomata is. Tom Lantos egészalakos szobra Yengibarian Mamikon szobrászművész alkotása.

Tom Lantos (Lantos Péter Tamás) en született . 1-jén. Tizenéves korában kényszermunkatáborba került, onnan megszökött, majd nagynénjénél lelt menedékre, aki Raoul Wallenberg svéd diplomata egyik védett házában élt, a Szent István park 25-ben. 1945-ben, miután az oroszok felszabadították Budapestet, egyetlen családtagját sem találta meg, mindannyian a holokauszt áldozatai lettek. A gimnázium elvégzése után 1947-ben a Hillel Alapítvány ösztöndíjasaként az Egyesült Államokba utazott. Egyetemi tanulmányai befejeztével pályafutását televíziós külpolitikai kommentátorként kezdte, majd több amerikai szenátornak is főtanácsadója volt. 1980-ban beválasztották az Egyesült Államok Képviselőházába, így ő lett az egyetlen olyan kongresszusi tag, aki túlélte a holokausztot. Tizennégyszer nyerte el a mandátumot – demokrata párti politikusként. Miután 27 évig szolgált az Egyesült Államok Képviselőházának Külügyi Bizottságában, Tom Lantost a Bizottság elnökévé nevezték ki. Washingtonban törvényjavaslatot terjesztett elő arról, hogy adják meg a tiszteletbeli amerikai állampolgárságot, és követeljék a az -ben elrabolt svéd diplomata sorsának feltárását. Elérte, hogy a Capitoliumban felállítsák Wallenberg mellszobrát. Kivívta azt is, hogy 1990. március 15-én is szobrot emeljenek a Capitoliumban. Tom Lantos 2008. február 11-én hunyt el. 80 éves volt...