SZABAD SZEMMEL – ORBÁN ELSZIGETELÉSE A CÉL AZ EPP-BEN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.06.03.

Reuters

A tegnapi többezres budapesti tüntetés részvevői azért vonultak az utcára, mert úgy látják, hogy a kormány korlátozni kívánja a tudomány szabadságát. A jobboldali Orbán Viktor az utóbbi 9 évben megszigorította a közélet ellenőrzését, ideértve a bíróságokat, a sajtót, az egyetemeket és a tudományos kutatást, ám emiatt összeütközésbe került az EU-val. Legutoljára pedig a hatalom bejelentette, hogy meg akarja fosztani kutató hálózatától a 200 éves MTÁ-t, azok épületeivel és vagyontárgyaival egyetemben. Az intézményeket egy új irányító testület alá rendelnék, ám az Akadémia szerint a cél az, hogy teljes politikai befolyás alá vonják a létfontosságú kutatást. A hivatalos álláspont ezzel szemben az, hogy a finanszírozás átalakítása révén jövedelmezőbb és hatékonyabb kutatómunkára kívánnak ösztönözni. De mint az egyik plakát hirdette: „az államosítás nem innováció”. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a Bizottság egy hete azt közölte: figyeli a fejleményeket. Egyben sürgette a magyar felet, hogy ne tegyen semmit, ami korlátozná a tudomány szabadságát. A jelentés felidézi, hogy már távozásra kényszerült a CEU, továbbá, hogy a Fidesz központosította a közoktatás irányítását, valamint betiltotta a gender tudományok tanítását, mert szerinte az ellentétes a keresztény nacionalista politikával. És hiábavalónak bizonyult minden tiltakozás, a kormány kitartott tervei mellett. Csakhogy a Közép-Európai Egyetem kiebrudalása volt az egyik fő ok, amiért felfüggesztették a párt tagságát az EPP-ben. A cél az, hogy elszigeteljék Orbánt, miután az tovább sodródik az európai politikai paletta nacionalista, populista margója felé.

Libération 

Trócsányi László szerint a Nyugatot Orbán Viktor jelleme és sikere és nem a jogállam megsértése zavarja Magyarországgal kapcsolatban. Vagyis a politikus azért lett ördögi figura a régi tagállamok szemében, mivel olyasmiket mond, ami nem fér bele a másik oldal ideológiai elképzelésébe. Pedig csupán arról van szó, hogy a magyaroknak más a politikai kultúrájuk és jövőképük. Tehát itt az alapító országok indítottak támadást az „új demokráciák” ellen, méghozzá azzal a felkiáltással, hogy errefelé nem ismerik a demokráciát, még meg kell tanulni késsel és villával enni. Az igazságügyi miniszter egy francia újságírónőnek fejtette ki véleményét, aki egykor a Trócsányi és Nagy Ügyvédi Irodában gyakornokoskodott. Az alkalmat az szolgáltatta, hogy az egykori munkatárs esszékötetben jelentette meg a földrész legsikeresebb populistáival készült interjúit. A magyar miniszterről azt írta: szeretné tudni, miként áll valaki egy olyan kormány szolgálatába, amely megfojtja az ellenzéket, korlátozza a szabadságjogokat, antiszemitizmussal határos háborúságot indít Soros György ellen, nem hajlandó migránsokat befogadni, megtorpedózza az EU-t és az illiberális demokrácia felé tart. Annál is inkább – tette hozzá –, mert a mostani miniszter annak idején egyáltalán nem politizált, teljesen nyitott volt a világra, éppen ezért roppant rokonszenvesnek tűnt a francia újságíró szemében. Az újság hozzáteszi, hogy a válaszból kiderül, milyen mértékben belejátszik a magyar politika agresszivitásába a megalázottság érzése, miközben Magyarországot egykor a legvidámabb barakknak tartották a keleti tömbben.

Guardian 

Csendes forradalom söpör végig Európán, miután mára a zöldek az egykori marginális idealistákból potenciális királycsinálók lettek Brüsszelben, bár nem igazán léteznek Közép-Európában. Ezen belül Magyarországon és Ausztriában visszaestek az EP-választáson. De nyugaton ők a nagy nyertesek, nem a szélsőjobbos populisták. Egységes, fegyelmezett és befolyásos frakciót alkotnak a széttöredezett Európai Parlamentben. Már jelezték, hogy csakis olyan jelöltet támogatnak a Bizottság élére, aki egyetért programjukkal. A szociális igazságosságot és az emberi jogokat tűzték zászlójukra. Magukhoz vonzották a középbal pártcsaládból kiábrándult szavazópolgárokat, akiknek fontos a demokrácia és a jogállam. Legsürgősebb teendőjüknek a klímaváltozás megakadályozást tekintik, mert igen kevés idő áll rendelkezésre. A környezetvédők Németországban a hét végén most első ízben már a kereszténydemokratákat is megelőzték a közvélemény kutatásban. Sokat profitáltak az egyre magabiztosabb civil tiltakozási mozgalomból, így abból, amit a svéd tizenéves Greta Thunberg hirdet és tesz. Elsősorban éppen a fiatalok miatt várhatóan csak egyre erősebbek lesznek. Azt remélik, hogy Keleten lendületet tudnak adni a tagpártoknak, kiemelt feladatnak tartják, hogy a következő években felhozzák azokat. Kezükre játszik, hogy egyre többen ébrednek rá: nyakunkon a klímaválság és ez a téma sokáig jelen lesz a földrészen, márpedig a környezetvédőknek van hitelük ezen a területen, mondja egy szakértő...

ITT OLVASHATÓ