VÉGRE KONFLIKTUS A TISZA PÁRTBAN! // ÉVADZÁRÓ SZABADSAJTÓ KLUB

KONTROLL és GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.07.03.

Ezen a héten műsorunk témái:

- Valódi volt konfliktus Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter között? 

- Megújulhat a közmédia? Egyáltalán szükség van közszolgálati televízióra? 

- Önmérséklet vagy késői korrigálás a NAV elnök lecserélése? 

- Hajdu Jánostól Orbán Viktorig vezethetnek az aranykonvoj-ügy szálai? 

- Tetőző Tisza mellett teljesen elszivároghatnak a Fidesz szavazói?

ITT NÉZHETŐ MEG

GYÖRFI MIHÁLY: AZÉRT HARAGSZOM, MERT ORBÁN MÉG SZABADLÁBON VAN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2026.07.04.

00:00 – Bevezetés és a „harag” oka A beszélgetés provokatív felütéssel indul: Györfi Mihály, Szolnok polgármestere kifejti, hogy ha van benne harag, az leginkább azért van, mert Orbán Viktor még szabadlábon van. A műsorvezető bemutatja a vendéget, és a kormányzati elvonásokról kérdezi.

00:33 – Polgármesteri fizetések és küldetéstudat Györfi hangsúlyozza, hogy nem a fizetésért, hanem küldetésből indult a választáson. Szóba kerül a költségtérítések megvonása és a polgármesteri bérek befagyasztása, amit a településvezetők többsége tudomásul vett a nehéz gazdasági helyzetben.

01:51 – Szolidaritás a kistelepülésekkel A polgármester szolidaritását fejezi ki a kistelepülések vezetői felé, ahol a polgármester gyakran „mindenesként” (fűnyírás, temetőgondozás) is dolgozik. Szerinte náluk a költségtérítés elvonása húsba vágó probléma a napi munkavégzés feltételeinek biztosítása miatt.

05:33 – Az önkormányzatok finanszírozási válsága Györfi a rendszerszintű problémákról beszél: az óvodák, bölcsődék fenntartása és az utak állapota veszélybe került a forráskivonások miatt. Kiemeli a tömegközlekedés kritikus helyzetét, ami nélkül a városok élhetetlenné válnak.

06:21 – Javaslat a tömegközlekedés átalakítására Felhívja Vitézi Dávid figyelmét arra, hogy a vasút mellett a Volán is válságban van. Javasolja a kötöttpályás és a gumikerekes közlekedés szétválasztását a hatékonyabb működés érdekében.

07:45 – Az egyeztetés hiánya és a szövetségek szerepe Bírálja a kormányt, amiért az önkormányzatokat érintő változásokról elmaradt az érdemi egyeztetés a polgármesterekkel és a szakmai szövetségekkel.

10:12 – Változások a Megyei Jogú Városok Szövetségében (MJVSZ) Szóba kerül Szita Károly leváltása és az új, hatfős elnökség megalakulása. Györfi szerint az új felállás hatékonyabban és pártpolitikától mentesebben képviselheti a városok érdekeit.

12:22 – Politikai elszámoltatás és a „korrupt rendszer” A polgármester részletezi, kiket tart a korábbi rendszer kulcsfiguráinak (Orbán Viktor, Tiborcz István, Matolcsy György, Rogán Antal), és beszélt a politikai felelőssre vonás társadalmi igényéről.

15:53 – Szolnok belső ügyei: megszűnt a Fidesz-többség Fontos bejelentés: egy korábbi képviselő függetlenként folytatja, így megszűnt a Fidesz többsége a szolnoki közgyűlésben. Ez békésebb, együttműködőbb hangvételt hozott a városvezetésbe.

19:20 – Átvilágítás és takarékosság A városvezetés célja Szolnok átvilágítása és a fenntartható működés megteremtése. Györfi szerint minden egyes kiadást alaposan megvizsgálnak, hogy hol lehet forrásokat megtakarítani.

23:35 – A mandátum hossza és a jövő A beszélgetés végén az esetleges előrehozott választásokról és a polgármesteri ciklus lerövidítéséről esik szó. Györfi szerint ők öt évre kaptak felhatalmazást, és addig fogják végezni a munkájukat, amíg a jogszabályok engedik.

ITT NÉZHETŐ MEG

LEFORDÍTOTTUK MAGYARRA AZ INTEGRITÁS HATÓSÁG 322 OLDALAS ÉVES JELENTÉSÉT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.07.03.

Vertikális és horizontális versenykorlátozás, rotációs kartell, szektorális kockázati profilok – néhány kifejezés az Integritás Hatóság legfrissebb éves elemző jelentéséből. Az elsőre idegennek tűnő kifejezések mögött irányított közbeszerzési eljárások, összebeszélő ajánlattevők, trükközések és mutyik állnak. Olyan esetek, amelyekről az Átlátszó az elmúlt években folyamatosan beszámolt, és amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy tarthatatlanná vált a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Cikkünkben konkrét példákon keresztül mutatjuk be a hatóság által leírt korrupciós kockázatokat.

Az uniós nyomásra létrehozott Integritás Hatóság (IH), amely az uniós pénzek elköltését ellenőrzi, június 30-án közzétette éves elemző integritásjelentését. A több mint 300 oldalas dokumentum számos olyan megállapítást tartalmaz, amelyekről lapunk is többször beszámolt. Így többek között azt, hogy a közbeszerzések során a verseny sokszor csak színjáték, hogy gyakori a túlárazás, hogy a központosított közbeszerzések évekre lezárják a piacot, vagy hogy ugyanazon piaci szereplők nyernek el minden megbízást egy adott területen. Íme néhány konkrét eset...

ITT OLVASHATÓ

L. RITÓK NÓRA: VÁLTOZÁSOK, LEHETŐSÉGEK, FLOW….

A NYOMOR SZÉLE / HVG BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.07.03.

A választások utáni felszabadult légkörben sokakban ébredt fel a remény a változásokra. Figyeljük a nyilatkozatokat, parlamenti közvetítéseket, közösségi média-jelenlétet, megerősítik ezek a változás igényét és tényét, bár tudjuk, soká fog ez elérni a legkisebb településekig.

Az emberek most úgy érzik, teret kaptak, megszólalhatnak végre, és reménykednek, hogy kíváncsiak is lesznek a véleményükre azok, akik most döntési pozícióban vannak.

Érdekes kép van bennem erről az egészről. Egyrészt értetlenül nézem a parlamenti közvetítéseket (a Hír Tv-től megkímélem magam), ahol a választások előtt döntési helyzetben levő, az akkori ellenzéket kigúnyolva alázók, akik bármit megtettek kényük-kedvük szerint, most kisebbségi helyzetből olyan dolgokat kifogásolnak, melyek, amikor ők irányítottak, teljesen elfogadható volt számukra. Most viszont teljesen meghasonulva korábbi önmagukkal, mindenért támadják a regnáló hatalmat. Érdemi vita nincs, így nem is lehet, csak a támadás mozgatja őket. Nyilván a reakciók meg ennek megfelelőek.

Másrészt nagyon sok megkeresést kapok, ami leginkább arról szól, hogy segítsek nekik abban, hogy közelebb kerüljenek a döntéshozókhoz. Ezen a vonalon én nem igazán tudok segíteni, mert nekem sincs kapcsolódásom hozzájuk. Persze vannak ismerősök, akikkel a régi emailcímükön korábban kapcsolatban voltunk, ezeket készséggel megadom, de nem tudom, van-e kapacitásuk arra is, hogy az így hozzájuk érkező megkereséseket nézzék.

Sokan vállalnának állást az új felállásban, de nem tudják, kit keressenek, mások kidolgozott, kipróbált szakmai programjuk, vagy épp csak ötletük beépülési lehetőségét remélik, és persze vannak, akik közös gondolkodásra hívnak, mert szeretnének nemcsak problémafelvetéssel, hanem megoldási javaslatokkal is előrukkolni. És van, aki egy-egy ilyen munkacsoport koordinálása miatt keres, de erre nem tudok most vállalkozni.

A különféle hálózatokban, főleg oktatási vonalon már működnek ilyenek, félő, hogy mint eddig sokszor megtapasztaltam, párhuzamosan futnak ezek a kezdeményezések, és nem történik kapcsolódás közöttük. De talán még fontosabb lenne, hogy a kormányzat felé tudjanak kapcsolódni.

Tudom persze, hogy ezt a hatalmas munkát felépíteni, a működés rendszerét létrehozni óriási feladat. Nagyon nehéz a prioritásokat megállapítani úgy, hogy a többségnek megfeleljen, mindenki a saját területét szeretné javulni látni, lehetőleg azonnal. Türelem kellene, tudomásul venni, hogy soká ér le a változások szele a rendszer alsó szintjére.

Nagyon érdekes leveleket is kapok. Olyanoktól, akik továbbra is rendszerabúzus alatt élnek, és ők nem is mernek nyilvánosan kommentelni sem, de megosztják velem privát üzenetben, hogy a főnökük épp úgy működik, mint eddig. Mintha nem lett volna a választás.

Érdekes ez is. A felülről-lefele haladó változásokban az emberi reakciókat figyelni. Sokszor érthetetlenek. Azt hiszem, azért van így, mert ebben szocializálódtak az emberek az elmúlt 16 évben. Akik a lojalitásuk miatt kaptak vezető pozíciót, ők nem tudnak egyik pillanatról a másikra váltani. Gyanítom, hogy tudásuk sincs rá. Ők csak azt tapasztalták meg, el kell nyomni minden kritikai hangot, ne hangosodjon ki semmi, a legfontosabb, hogy betartsák, amit kérnek tőlük. És most még nem kér tőlük senki sem mást, csak, hogy működtessék tovább az intézményeiket. Ők meg teszik ezt úgy, mint eddig. Erőből, az átvett minta alapján, a “mindent megtehetek, mert én vagyok a főnök” attitűddel.

Akik pedig abban szocializálódtak, hogy ne konfrontálódjanak a főnökeikkel, mert úgyis ők húzzák a rövidebbet, még most is hallgatnak, bár a folyamatosan kiboruló csontvázak egyre inkább abba az irányba mozgatják őket, hogy ne tegyék, hogy lehet hangot adni annak, amivel nem értenek egyet. Mert már egy más világ van. De nagyon sokan még mindig félnek.

Amiből a legtöbb megkeresést kapom, az a munkaerőpiaci téma. Ebben a szakképzéstől a cégek munkaerőhiányáig széles a skála, azt hiszem, mindenki érzi, hogy itt égető a probléma. Milyen új struktúra lesz a szakképzésben? Jól kapcsolódik-e majd a munkaerőpiachoz? Mit lehet tenni a most a közmunkában, vagy a szürke-feketezónában jövedelemhez jutókkal, őket hogyan lehetne bevonni a cégekhez, ahol munkaerőhiány van? Mire lenne szükség ahhoz, hogy a cégek olyan munkaerőt kapjanak, amire kiszámíthatóan építhetnek? Mit lehetne tenni a leszakadó térségekben élő, nem mobilizálható emberekkel?

Ami nekem nagyon tetszik, hogy a legtöbben nem úgy gondolkodnak, hogy na, ez az oktatáshoz tartozik, vagy a szociális ágazathoz, esetleg a foglalkoztatás-politikához, hanem érzik, hogy a probléma csak olyan struktúrában lesz megoldható, amiben felolvadnak ezek a határok, és közösen megtervezett, összekapcsolódó hatásokban kell gondolkodni. Mert eddig szerintem ez egy nagy hiba volt, hogy az “ez már nem az én dolgom” mentalitás jellemezte az ügykezeléseket, miközben az okokkal senki sem foglalkozott. Az ügyek ugyanis kezelhetők egy-egy területen belül, de az okok nem. Oda komplex munka szükséges.

De most, legalábbis a visszajelzésekből ezt látom, még abban a szakaszban van az építkezés, amiben nagyon ágazatiak az elképzelések. Ami persze érthető, előbb kell az egységeket felépíteni, aztán összekapcsolni… de közben minden megy tovább, és akinek most kellene az életéhez valamiféle megoldás, ő nem tud várni.

És kicsit félek, mert most még nagy a “flow”, az emberek tele vannak tettvággyal, ötletelnek, akarnak, viszi őket a lendület, a változások lehetőségének öröme, de ha nem találnak kapcsolódást, elhalhat a lelkesedés.

Persze nem akarok én is egy “okoskodó” szerepben feltűnni, aki kívülről mondja meg a tutit. Pontosan tudom, mekkora munkára vállalkoztak azok, akik pozícióba kerültek. Csak sokan írnak, keresnek, és már túl sokszor elhangzik: “én már ezt elengedem…”, mert nem találnak kapcsolódást, nem kapnak visszajelzést.

Ezeket az “alulról jövő” ötleteket, felvetéseket pedig érdemes lenne összegyűjteni, egy felületen legalább, tematizálva, visszacsatolva, türelmet kérve, hogy érezzék az emberek az odafigyelést, a törődést. És biztos vagyok abban, hogy nagyon sok hasznosítható dolog is van ezek között. Minden területen.

A “végeken” pedig dolgoznunk kell tovább. Most sokan kerestek, hogy a beiskolázási támogatás mennyiben segít? Nyilván segítség, óriási… de ez is egy adomány. Az adomány pedig önmagában nem mozdít előre, csak tüneti kezelést ad. Ami persze nagyon fontos, ha ég a ház, akkor oltani kell a tüzet. De ha fenntartható változást szeretnénk, akkor fejlesztő segítségnyújtásra van szükség, az aktivitást, a változtatni akarást támogató segítségnyújtásra, ami egy hosszú távú munka. A családokhoz igazodó feltételrendszerek kiépítésével, következetes támogató munkával és közösségi megerősítéssel működhet. Prevencióval, összehangolt hatásokkal.

Most esély van erre. Reménykedjünk, hogy jó fókuszokkal elindul majd a társadalmi szakadék csökkentése. A türelemre azonban nagy szükség lesz. Mindenkitől.

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN LEHET A FELSŐ KÖZÉPOSZTÁLY GYEREKEIT KEVÉSBÉ SZELEKTÍV ISKOLARENDSZERBEN TARTANI?

G7.HU
Szerző: HOBOT PÉTER
2026.07.04.

Lannert Juditnak igaza van abban, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok erősítik a társadalmi szelekciót. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a 6+6 éves iskolarendszer pedagógiai szempontból többet nyújt a tanulóknak, mint a 8+4 éves modell – mondja Horn Dániel, a Corvinus Egyetem professzora a G7 Dirik podcastjában.

Horn Dániel kutatásai szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulói átlagosan mintegy 10 százalékkal nagyobb fejlődést érnek el, mint a négyosztályos gimnáziumba járó, hasonló képességű és társadalmi hátterű társaik. Az eredmények olyan statisztikai modellekből származnak, amelyek a diákok kezdeti és későbbi kompetenciamérési eredményeit hasonlítják össze, figyelembe véve a családi hátteret és számos egyéb jellemzőt.

A jobb eredmények mögött több tényező is állhat. Szerepe lehet a kedvezőbb tanulói összetételnek, a jobb tanároknak, de akár a gimnáziumok eltérő pedagógiai működésének is. A társak hatása különösen fontosnak tűnik: a válogatott tanulók pozitívan hatnak egymás teljesítményére, miközben azokban az osztályokban, ahonnan a legjobb diákok kisgimnáziumba távoznak, a bent maradók átlagos teljesítménye visszaesik.

Az eredmények ugyanakkor arra is utalnak, hogy a kisgimnáziumok előnye nem magyarázható kizárólag a szelekcióval. Nem zárható ki, hogy maga az eltérő pedagógiai struktúra is hozzájárul ahhoz, hogy a diákok gyorsabban fejlődnek ezekben az intézményekben.

Az új Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az oktatás fejlesztését három alapelv szerint kívánja megszervezni: gyerekközpontúság, társadalmi párbeszéd és adatalapú működés. A gyerekközpontúság azt jelenti, hogy az oktatás középpontjában a gyerekek és családjaik érdekei állnak, nem pedig valamely, az egyéni szempontokon túlmutató „felsőbb cél”. A társadalmi párbeszéd egyrészt a gyerekek, a családok és az oktatásirányítás közötti folyamatos együttműködést jelenti, másrészt azt is, hogy egy nagyobb autonómiát kínáló rendszerben az iskolák szorosabb kapcsolatba kerülnek fenntartóikkal, az irányító szervekkel és a helyi közösségekkel.

Horn Dánielhez, közgazdászként, az adatalapúság elve áll a legközelebb. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba egy évfolyam tanulóinak mindössze nyolc százaléka jár, miközben a köz- és felsőoktatásban közel kétmillió gyerek és hallgató vesz részt. Egy ilyen léptékű rendszer működését és a benne tanulók helyzetét csak adatokra támaszkodva lehet átfogóan megérteni. Az oktatási intézmények fejlesztése és a rendszer egészének javítása ezért csak megbízható adatokon és szisztematikus elemzéseken alapulhat.

A podcastban szó van arról is, hogy társadalmi szempontból milyen iskolarendszer lehetne kívánatos, hogyan lehetne a felső középosztály gyerekeit egy kevésbé szelektív rendszerben tartani, és milyen nemzetközi oktatási reformok szolgálhatnak tanulságul Magyarország számára.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

ELINDULT A FORSTHOFFER ÁGNESEK CSENDES FORRADALMA

NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK?
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.07.04.

Nemcsak a Nemzeti Macsóizmus rendszere ért véget azzal, hogy Forsthoffer Ágnes házelnök a magyar újkori parlamentarizmus történetében először elvette a szót a regnáló miniszterelnöktől, Magyar Pétertől, de az ország egy még fontosabb tanulsággal is gazdagabb lett: lehet nemet mondani a nagyfőnöknek. Ha az ország követi Forsthoffer Ágnes példáját, a NER-nek esélye sem lesz visszatérni. A Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, F. Szabó Kata és Bittner Dániel belpolitikai újságírók, Batka Zoltán műsorvezetővel egy új világ körvonalait vázolták fel, ahol a politika alakítója egyre inkább a meteorológia, más szóval az aszály.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZIJJÁRTÓ 2 MILLIÁRDÉRT MAGÁNREPÜLŐZÖTT TAVALY, AZ ORIGÓBA DŐLT AZ ÁLLAMI HIRDETÉS

ÁTLÁTSZÓ / HETI MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.07.03.

Hvg: A külügyminisztérium szerint 2 036 759 693 forintért magánrepülőzött tavaly Szijjártó Péter

Több mint kétmilliárd forint közpénz ment el tavaly Szijjártó Péternek, az Orbán-kormány külgazdasági és külügyminiszterének repülős utazásaira – tette közzé Velkey György László, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára a közösségi oldalán. Összesítése szerint a magángépes utak összesen 2 milliárd 36 millió 759 ezer 693 forintjába kerültek a magyar adófizetőknek. „A volt külügyminiszter, aki egyszer munkát hazudva egy oligarcha luxusjachtján nyaralt, és mostanában abban sem teljesen biztos, hogy a családjával milliárdosoknak nevezhetők vagy sem, a hivatali útjain sem vetette meg a luxust” – írta az államtitkár.

Telex: Vizsgálatot indított, és türelmet kér a Semcorp, aminek debreceni üzeménél határértéken felüli szennyezést mutattak ki

Szerda este sajtóközleményt adott ki a Semcorp Hungary Kft., aminek debreceni akkuipari üzeménél tizenháromezerszeres határérték-túllépést mutattak ki. A cég az érintettek türelmét és megértését kéri mindaddig, amíg a folyamatban lévő műszaki, szakmai és hatósági eljárások le nem zárulnak. A sajtóközleményből az is kiderül, hogy a társaság vezetősége és Papp László, Debrecen polgármestere egyeztettek az ügyben. Debrecen polgármestere felszólította a Semcorpot, hogy távozzon a városból. A botrány néhány napja robbant ki, amikor a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal közzétette honlapján azt a részletes határozatot, ami alapján a hatóság június 24-én azonnali hatállyal felfüggesztette a debreceni Semcorp akkuipari üzemének tevékenységét.

444: Az Origo fél év alatt félmilliárdot, a Pesti Srácok kétszázmilliót szakított állami hirdetésekből

A Transparency International közérdekű adatigénylése nyomán a lap olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025-ben kötött médiavásárlási szerződéseinek egy részét mutatják be. Az adatigénylés részeként 15 kormányzati kampány (Voks 2025, Otthon Start, Fogyasztóvédelmi Nemzeti konzultáció stb.) részletes médiaterve derült ki, melyek szerint az állam tavaly április és december között összesen legalább bruttó 9 milliárd forintot csatornázott ki az online és nyomtatott sajtóhoz kormányzati hirdetésekkel Balásy Gyula két cégén keresztül. A televízióban sugárzott reklámokra 7,1 milliárdot, a rádióban 1,1 milliárdot költött, social médiában pedig 246 millióért vásárolt üzeneteinek felületet.

Magyar Hang: Megjelent az ügynökaktákról szóló kormányhatározat

Megjelent a Magyar Közlönyben csütörtökön a kormányhatározat az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló új szabályozás végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről. A határozatban a kormány felhívja az irányítása alatt álló közigazgatási szerveket, hogy – az iratkezelésükre és az iratok megőrzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével – minden, a kezelésükben lévő, 1990. április 8. előtt keletkezett iratot adjanak át – a feladatkörében érintett – közlevéltárnak vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, amennyiben a feladat végrehajtását az érintett irat minősítése akadályozza, 30 napon belül kezdeményezzék a minősítés feloldását.

Népszava: Meghosszabbították az óbudai korrupciós ügy három gyanúsítottjának letartóztatását

Meghosszabbította az óbudai korrupciós ügyben meggyanúsított Őrsi Gergely jelenlegi és Láng Zsolt korábbi II. kerületi polgármester, valamint Molnár Zsolt volt MSZP-s országgyűlési képviselő letartóztatását is október 4-ig a Budai Központi Kerületi Bíróság – tájékoztatott Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője csütörtökön. A többi gyanúsítottra vonatkozó indítványról még nem döntött a bíróság. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerdán azt közölte, hogy hét gyanúsított – Őrsi Gergely, Láng Zsolt és Molnár Zsolt mellett Szkaliczki Tünde és Matisz Károly momentumos politikusok, valamint két vállalkozó – letartóztatásának meghosszabbítását indítványozták. Puskás Péter korábbi III. kerületi fideszes alpolgármester esetében ugyanakkor az ügyészség megszüntette a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést.

ITT OLVASHATÓ

ÁGOSTON LÁSZLÓ: EZT NEM LEHET GYORSAN CSINÁLNI. EZT JÓL KELL CSINÁLNI

FACEBOOK
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2026.07.02.

Ha így folytatjuk, még pár hét és Orbán is úgy fog emlékezni, hogy a Tiszára szavazott.
Kijött a Médián legújabb felmérése és megint nőtt azok száma, akik azt mondják, mindig is Tiszások voltak.

Már 63 százalék (!) emlékszik úgy, hogy a kormánypártra adta le a voksát.

Hányan lehetnek, akik két hónapja még tiszaroztak, Sorosoztak, poloskáztak, ma pedig ugyanazzal a lendülettel demokraták...

Bevált egy ismerősöm sok évvel ezelőtti várakozása, amikor úgy fogalmazott, bízik a magyarok köpönyegforgatásában.

De sebaj, soha rosszabb hírt, jobb később, mint soha, a lényeg, hogy 18 százalékon áll a Fidesz a teljes népesség körében.

Ha hatan utaznak egy gyorsvonat-kocsiban, ma statisztikailag csak egy közülük Fidesz-szavazó.

Ezek kormányoztak kétharmaddal (!) még negyedéve.

Amikor valaki számonkéri, hogy miért nem vitték még börtönbe Orbánt: hát ezért. Meg kell várni, hogy annyira elapadjon a támogatásuk, hogy ne legyen belőle zavargás.

És szépen, tégláról téglára zuhan is szét Döbrögi uradalma. Egyre kevesebb a még mindig hű jobbágy, egyre kevesebb a hadra fogható Hajdú.

Ezt nem lehet gyorsan csinálni. Ezt jól kell csinálni.

És ahogy omlik össze a Fidesz, lassan eljutunk majd oda, hogy végre népképviseleti szerv helyett annak lehessen nevezni, ami: bűnszervezetnek.

És bűnszervezetként fel lehessen számolni az egészet.

Most ez még talán erősen hangzik, de negyedéve még az is erősen hangzott, hogy Lázár büntetésből kerül majd a parlamentbe.

Ne felejtsük, hogy egyelőre még csak a felszínt karcolgattuk, nem került még napfényre például Zsolti bácsi. Még zárva vannak a Fidesz adventi kalendáriumának legjobb dobozai.

Minden egyes kiboruló csontvázzal egyre többen jönnek majd rá, hogy ők már 2010-ben is a Tiszára szavaztak.

Szorul a hurok.

És még csak nem is Magyar Péter szorítja, hanem a felnyíló szemű vagy éppen köpönyegforgató szavazóbázis.

Régen volt ilyen édes a várakozás.

ITT OLVASHATÓ

RENDSZERVÁLTÁS: MAGYAR PÉTER MEGÉREZTE A NÉP SZAVÁT

KLIKKTV
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY

2026.07.03.

Rendszerváltás: Magyar Péter megérezte a nép szavát.

ITT NÉZHETŐ MEG