Szerző: LAKY ZOLTÁN
2026.07.01.
2026. július 1., szerda
„ÉRZEK ELÉGTÉTELT” – LOVÁSZ LÁSZLÓ A KUTATÓINTÉZETEK HAZATÉRÉSÉRŐL ÉS A MATEMATIKA JÖVŐJÉRŐL AZ AI KORÁBAN
VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2026.07.01.
A kormányváltás után egyre valószínűbb, hogy a kutatóintézet-hálózat visszakerül a Magyar Tudományos Akadémiához, ahonnan Lovász László elnöksége idején, 2019-ben választották le. Az Abel- és Wolf-díjas matematikus elégtételként éli meg a fordulatot, de óvatosságra int: szerinte ettől még nem jön el a Kánaán a krónikusan alulfinanszírozott magyar tudományban. Beszélgettünk arról, hogy miért veszett el a bizalom a HUN-REN vezetése és a tudós közösség között, miért sajnálja, hogy a mesterséges intelligencia megoldotta Erdős Pál egyik híres, 80 éves matematikai problémáját, és hogy lenne-e köztársasági elnök mint köztiszteletben álló tudós. Nagyinterjú...
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2026.07.01.
LIGETI MIKLÓS: "SÚLYOS KORRUPCIÓS-ÜGY NYOMÁRA BUKKANTUNK!" | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY
2026.06.30.
Újabb óriási korrupciós botrány közeleg? Megfelelő személyt jelölt a Tisza-kormány a NAV élére? Hajdu János sosem fog Orbán ellen vallani? Hogy halad az elszámoltatás? Magyar Péter kíváncsi-e a Transparency Magyarország javaslataira? A Tisztitótűz-művelet fogja felszámolni a hazai korrupciót? Mi a véleménye a Transparencynek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalról? A Szuverenitásvédelmi Hivatal dolgozóinak nem sok keresnivalójuk van a közéletben? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Ligeti Miklós, a Transparency Magyarország jogi igazgatója válaszolt!
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY
2026.06.30.
Újabb óriási korrupciós botrány közeleg? Megfelelő személyt jelölt a Tisza-kormány a NAV élére? Hajdu János sosem fog Orbán ellen vallani? Hogy halad az elszámoltatás? Magyar Péter kíváncsi-e a Transparency Magyarország javaslataira? A Tisztitótűz-művelet fogja felszámolni a hazai korrupciót? Mi a véleménye a Transparencynek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalról? A Szuverenitásvédelmi Hivatal dolgozóinak nem sok keresnivalójuk van a közéletben? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Ligeti Miklós, a Transparency Magyarország jogi igazgatója válaszolt!
KISS LÁSZLÓ: EZ EGY KONCEPCIÓS PER, AMIT EREDETILEG KARÁCSONY GERGELY ÉS MÁSOK LESZEDÉSÉRE TALÁLTAK KI
TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2026.07.01.
- Kiss László óbudai polgármestert 2024-ben 9 hónapra börtönbe zárták, most pedig Őrsi Gergelyékkel együtt újra korrupcióval gyanúsították meg.
Szerző: WEILER VILMOS
2026.07.01.
- Kiss egykori alpolgármestere, Czeglédy Gergő beismerő vallomást tett, és azt állítja: már 2006 után megegyeztek a Fidesszel a helyi korrupciós pénzek elosztásáról.
- Vallomása szerint azóta több százmillió forintot gyűjtött a helyi kampánykasszába, Kiss Lászlónak pedig személyesen adott át 85 millió forint kenőpénzt.
- Kiss tagadja a korrupcióról szóló állításokat, amelyeket szerinte részben az ügyészség adott a vádalkut kötők szájába. Szerinte több jel is arra utal, hogy az ügyészség egy országos kampányfinanszírozási ügyet maszkol át kerületi szintű üggyé.
- Az ügyészség visszautasítja ezeket az állításokat, szerintük a törvényeknek megfelelően végzik a munkájukat, és a céljuk a tényállás valósághű feltárása.
Karácsony Gergely főpolgármester és a legnépszerűbb baloldali polgármesterek levételét szolgáló koncepciós perként konstruálta meg az ügyészség az óbudai korrupciós ügynek nevezett ügyet annak elindulásakor, 2024-ben – mondta a Telexnek Kiss László óbudai polgármester, aki a gyanúsítottak között van...
Karácsony Gergely főpolgármester és a legnépszerűbb baloldali polgármesterek levételét szolgáló koncepciós perként konstruálta meg az ügyészség az óbudai korrupciós ügynek nevezett ügyet annak elindulásakor, 2024-ben – mondta a Telexnek Kiss László óbudai polgármester, aki a gyanúsítottak között van...
"ÉN IS VELED TÁNCOLOK"- VISSZATÉRT A FEKETERUHÁS NŐVÉR | SÁNDOR MÁRIA
KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2026.06.30.
A Klubdélelőtt vendége Sándor Mária egészségügyi aktivista, aki saját pályájáról, az egészségügy állapotáról és új civil kezdeményezéséről beszél. Az interjú középpontjában az áll, hogyan lehetne emberközpontúbbá tenni a betegellátást, és miként lehetne több segítséget vinni a kórházakba, idősellátásba és a hozzátartozók támogatásába. Sándor Mária hangsúlyozza, hogy az egészségügyben nemcsak pénzre és szakemberekre, hanem szemléletváltásra is szükség van. Megrázó személyes történetet oszt meg egy kórházi élményéről, amikor egy beteg magányosan halt meg a szeme láttára, miközben senki nem volt mellette. Beszél arról is, hogy önkéntesek bevonásával szeretnének gyakorlati segítséget nyújtani az elesett, idős vagy kiszolgáltatott embereknek. A beszélgetés során többször előkerül az emberség, a közösségi felelősségvállalás és az összefogás fontossága. Az adás végén szó esik az induló civil szervezet szakmai hátteréről, támogatókról és a nyilvános bemutatkozó eseményről is.
00:00 - 05:38 – Intro, egészségügy és a változás reménye
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2026.06.30.
A Klubdélelőtt vendége Sándor Mária egészségügyi aktivista, aki saját pályájáról, az egészségügy állapotáról és új civil kezdeményezéséről beszél. Az interjú középpontjában az áll, hogyan lehetne emberközpontúbbá tenni a betegellátást, és miként lehetne több segítséget vinni a kórházakba, idősellátásba és a hozzátartozók támogatásába. Sándor Mária hangsúlyozza, hogy az egészségügyben nemcsak pénzre és szakemberekre, hanem szemléletváltásra is szükség van. Megrázó személyes történetet oszt meg egy kórházi élményéről, amikor egy beteg magányosan halt meg a szeme láttára, miközben senki nem volt mellette. Beszél arról is, hogy önkéntesek bevonásával szeretnének gyakorlati segítséget nyújtani az elesett, idős vagy kiszolgáltatott embereknek. A beszélgetés során többször előkerül az emberség, a közösségi felelősségvállalás és az összefogás fontossága. Az adás végén szó esik az induló civil szervezet szakmai hátteréről, támogatókról és a nyilvános bemutatkozó eseményről is.
00:00 - 05:38 – Intro, egészségügy és a változás reménye
EZ A HŐHULLÁM AZ UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS: TÖRD A BETONT, TARTSD MEG A VIZET, VESS ÁRNYÉKOT!
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.06.30.
A Magyarországon most tetőző európai hőhullám nemcsak történelmi hőmérsékleti rekordokat, hanem közszolgáltatások részleges leállását, lokális vízhiányt és sok halálesetet okozott. Vagyis kiderült, hogy sebezhetőbbek vagyunk a felmelegedéssel szemben, mint gondoltuk. Pedig a klímamodellek szerint a most még extrémnek tartott hőség gyakoribbá válhat a jövőben, ezért az alkalmazkodást sürgősen fel kell gyorsítani. Mint az alábbi összeállításból kiderül, mindenekelőtt öt területen: közműbiztonság, passzív hűtés, tájhasználatváltás, vízmegtartás, betontalanítás. Mielőtt ezeket részleteiben tárgyalnánk, Európa eddig utolsó létfenntartási válságán keresztül mutatjuk be, hogy néz ki a sikeres megküzdés egy éghajlatváltozással. A tét, ahogy kétszáz évvel ezelőtt, most is civilizációs léptékű.
Két évszázaddal ezelőtt, 1816-ban rengeteg ember halt meg Európában egy klímaváltozás következtében. A kontinens nagy része felett ijesztően hosszú ideig felhős maradt az ég, Írország síkvidékein, Franciaország keleti tartományaiban, Németországban és Németalföldön folyamatos, ugyanakkor nem különösebben nagy mennyiségű esőktől, jégesőktől szenvedtek. Itt a szokatlan hideg és a napfényhiány tette tönkre a gabona- és burgonyatermést, míg Rigában, Gdańskban és Szentpéterváron pusztító aszály volt, esőért imádkoztak a templomokban. A terméskiesés halálos éhínségeket, járványokat és zavargásokat okozott. Sankt Gallen városának híres lelkésze, Peter Scheitlin feljegyezte, hogy volt olyan anya, aki félig főtt füvet porciózott szét három csontsoványra fogyott fiának vacsorára, egy csipet sóval ízesítve. A gyerekek pedig puszta kézzel ették a gőzölgő füvet. Szerte Európában megtámadtak és kifosztottak gabonakereskedőket, csavargó banditák tartottak rettegésben egész vidékeket.
Egy évvel korábban apokaliptikus földrengés rázta meg az Indonéziához tartozó Sumbawa szigetét. Perzselő tűz és lángoszlopok törtek elő a térség legnagyobb vulkánjából, a Tamborából. Később a kutatók úgy rekonstruálták, hogy több mint 100 km3 törmelék hagyhatta el a kürtőt, a kitöréssel kezdődött hamueső pedig akkora volt, hogy a Brit Kelet-indiai Társaság egyik, a vulkántól 350 km-re hajózó cirkálóját is beterítette. A természeti katasztrófában mintegy 71 ezer ember vesztette életét.
Csak a 20. század második felében jöttek rá légkörkutatók, hogy a két esemény között összefüggés van. A Tambora miatt ment tönkre a termés Európában, és kezdtek éhezni az emberek. A kitörésnek ugyanis bolygóléptékű következményei lettek: a vulkán 60-80 megatonna kén-dioxidot bocsátott a sztratoszférába, füstfelhőjének legnagyobb magassága elérhette a 43 km-t. A vulkáni aeroszolok elhomályosították a napot, melynek eredménye egy néhány évig tartó globális klímaváltozás lett. 1816-ot és részben 1817-et „nyár nélküli évként” jegyzi a környezettörténet. A Föld átlaghőmérséklete ebben az időszakban 0,4–0,7 Celsius-fokkal csökkent, Európán kívül Észak-Amerikában, Kínában és Indiában is rendkívüli időjárási eseményeket jegyeztek fel...
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.06.30.
Két évszázaddal ezelőtt, 1816-ban rengeteg ember halt meg Európában egy klímaváltozás következtében. A kontinens nagy része felett ijesztően hosszú ideig felhős maradt az ég, Írország síkvidékein, Franciaország keleti tartományaiban, Németországban és Németalföldön folyamatos, ugyanakkor nem különösebben nagy mennyiségű esőktől, jégesőktől szenvedtek. Itt a szokatlan hideg és a napfényhiány tette tönkre a gabona- és burgonyatermést, míg Rigában, Gdańskban és Szentpéterváron pusztító aszály volt, esőért imádkoztak a templomokban. A terméskiesés halálos éhínségeket, járványokat és zavargásokat okozott. Sankt Gallen városának híres lelkésze, Peter Scheitlin feljegyezte, hogy volt olyan anya, aki félig főtt füvet porciózott szét három csontsoványra fogyott fiának vacsorára, egy csipet sóval ízesítve. A gyerekek pedig puszta kézzel ették a gőzölgő füvet. Szerte Európában megtámadtak és kifosztottak gabonakereskedőket, csavargó banditák tartottak rettegésben egész vidékeket.
Egy évvel korábban apokaliptikus földrengés rázta meg az Indonéziához tartozó Sumbawa szigetét. Perzselő tűz és lángoszlopok törtek elő a térség legnagyobb vulkánjából, a Tamborából. Később a kutatók úgy rekonstruálták, hogy több mint 100 km3 törmelék hagyhatta el a kürtőt, a kitöréssel kezdődött hamueső pedig akkora volt, hogy a Brit Kelet-indiai Társaság egyik, a vulkántól 350 km-re hajózó cirkálóját is beterítette. A természeti katasztrófában mintegy 71 ezer ember vesztette életét.
Csak a 20. század második felében jöttek rá légkörkutatók, hogy a két esemény között összefüggés van. A Tambora miatt ment tönkre a termés Európában, és kezdtek éhezni az emberek. A kitörésnek ugyanis bolygóléptékű következményei lettek: a vulkán 60-80 megatonna kén-dioxidot bocsátott a sztratoszférába, füstfelhőjének legnagyobb magassága elérhette a 43 km-t. A vulkáni aeroszolok elhomályosították a napot, melynek eredménye egy néhány évig tartó globális klímaváltozás lett. 1816-ot és részben 1817-et „nyár nélküli évként” jegyzi a környezettörténet. A Föld átlaghőmérséklete ebben az időszakban 0,4–0,7 Celsius-fokkal csökkent, Európán kívül Észak-Amerikában, Kínában és Indiában is rendkívüli időjárási eseményeket jegyeztek fel...
"A MAGYAR GAZDASÁG JÖVŐJE" | BOD PÉTER ÁKOS
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.07.01.
Dési János vendége Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, korábbi ipari miniszter volt.
Fő témák:
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.07.01.
Dési János vendége Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, korábbi ipari miniszter volt.
Fő témák:
- óriási a költségvetési hiány
- várhatók-e megszorítások
- mi az amire biztosan nem kéne költeni
- mi az, amire sokkal több pénzt kell fordítani
- mi lesz az inflációval
- mikorra várható az euró bevezetése Magyarországon
- várhatók-e megszorítások
- mi az amire biztosan nem kéne költeni
- mi az, amire sokkal több pénzt kell fordítani
- mi lesz az inflációval
- mikorra várható az euró bevezetése Magyarországon
„A SZÍNHÁZ TÜKRÖT TART – ÉS EZT NEM MINDENKI AKARTA.” | ELSZÁMOLÁS
KLUBRÁDIÓ / ELSZÁMOLÁS
Műsorvezetők: SUGÁR ÁGNES, SZABÓ EDIT
2026.06.30.
A magyar színházi élet az elmúlt másfél évtizedben gyökeresen átalakult. A kulturális finanszírozás, a vezetői kinevezések, az intézményrendszer átszervezése és az új kulturális elit felépítése alapvetően változtatta meg a szakma működését.
Az Elszámolás – Színházi mérleg első részében azt vizsgáljuk, hogyan vált a kultúrpolitika a hatalom egyik legfontosabb eszközévé, milyen szerepet játszottak a színházigazgatói kinevezések, és milyen következményekkel járt mindez a szakmai autonómiára, a független műhelyekre és a magyar színházi élet egészére.
Vendégeink:
Műsorvezetők: SUGÁR ÁGNES, SZABÓ EDIT
2026.06.30.
A magyar színházi élet az elmúlt másfél évtizedben gyökeresen átalakult. A kulturális finanszírozás, a vezetői kinevezések, az intézményrendszer átszervezése és az új kulturális elit felépítése alapvetően változtatta meg a szakma működését.
Az Elszámolás – Színházi mérleg első részében azt vizsgáljuk, hogyan vált a kultúrpolitika a hatalom egyik legfontosabb eszközévé, milyen szerepet játszottak a színházigazgatói kinevezések, és milyen következményekkel járt mindez a szakmai autonómiára, a független műhelyekre és a magyar színházi élet egészére.
Vendégeink:
- Kristóf Luca szociológus, elitkutató
- Jászay Tamás színházi kritikus
- Keszég László színész-rendező, a Magyar Színházi Társaság korábbi elnöke
A szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes és Szabó Edit
Ez a videó az Elszámolás színházi sorozatának első része.
00:00–01:47 – Intro: hogyan alakult át a magyar színház?
A szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes és Szabó Edit
Ez a videó az Elszámolás színházi sorozatának első része.
00:00–01:47 – Intro: hogyan alakult át a magyar színház?
52:34 – Következtetések és folytatás
A FIDESZ SÉRTHETETLENNEK HITTE MAGÁT - ORBÁNÉK NYÍLTAN VÉGEZTÉK A LOPÁST
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.29.
Újabb dokumentumok és újabb botrányok vetnek fel súlyos kérdéseket a korábbi kormányzati működéssel kapcsolatban. A KlikkTV Egyenleg című elemző műsorában Baka F Zoltán és Lattmann Tamás arról beszélnek, hogy a Külügyminisztériumban napvilágra került iratok alapján nem elszigetelt esetekről lehet szó, hanem egy olyan működési modellről, amely hosszú éveken át meghatározta az állami intézmények egy részét. A vendégek szerint a most ismertté váló ügyek csupán a jéghegy csúcsát jelenthetik.
A beszélgetés egyik központi témája a diplomata útlevelek ügye. A résztvevők részletesen elmagyarázzák, milyen jogosultságokat biztosít valójában egy diplomata útlevél, és melyek azok a tévhitek, amelyek ezzel kapcsolatban hosszú ideje élnek a közvéleményben. Szó esik arról is, kik és milyen indokkal juthattak ilyen okmányokhoz, valamint milyen kockázatokat hordozhat, ha ezek kiadása nem kizárólag diplomáciai szempontok alapján történik.
Az elemzés kitér az NKA-ügyre, a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak gazdálkodására és az Aranykonvoj-ügy legfrissebb fejleményeire is. A vendégek szerint jól látható különbség van azok között az ügyek között, amelyek egyszerűbb pénzmozgásokra épülnek, illetve azok között, amelyek összetett vállalati és alapítványi struktúrákon keresztül működtek. Ez szerintük azt is megmagyarázhatja, miért haladnak eltérő sebességgel a különböző nyomozások.
Külön figyelmet kap az Aranykonvoj-ügy, amelyben a nyilvánosságra került információk szerint a döntéshozatal egészen a legmagasabb politikai szintig vezethetett. A műsorban arról beszélnek, milyen jogi és politikai következményei lehetnek egy ilyen ügynek, és milyen szerepet játszhatnak a fegyveres testületek, a nyomozóhatóságok és az ügyészség a történtek teljes feltárásában. A résztvevők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy minden felelősséget kizárólag bizonyítékok alapján lehet megállapítani.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.29.
Újabb dokumentumok és újabb botrányok vetnek fel súlyos kérdéseket a korábbi kormányzati működéssel kapcsolatban. A KlikkTV Egyenleg című elemző műsorában Baka F Zoltán és Lattmann Tamás arról beszélnek, hogy a Külügyminisztériumban napvilágra került iratok alapján nem elszigetelt esetekről lehet szó, hanem egy olyan működési modellről, amely hosszú éveken át meghatározta az állami intézmények egy részét. A vendégek szerint a most ismertté váló ügyek csupán a jéghegy csúcsát jelenthetik.
A beszélgetés egyik központi témája a diplomata útlevelek ügye. A résztvevők részletesen elmagyarázzák, milyen jogosultságokat biztosít valójában egy diplomata útlevél, és melyek azok a tévhitek, amelyek ezzel kapcsolatban hosszú ideje élnek a közvéleményben. Szó esik arról is, kik és milyen indokkal juthattak ilyen okmányokhoz, valamint milyen kockázatokat hordozhat, ha ezek kiadása nem kizárólag diplomáciai szempontok alapján történik.
Az elemzés kitér az NKA-ügyre, a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak gazdálkodására és az Aranykonvoj-ügy legfrissebb fejleményeire is. A vendégek szerint jól látható különbség van azok között az ügyek között, amelyek egyszerűbb pénzmozgásokra épülnek, illetve azok között, amelyek összetett vállalati és alapítványi struktúrákon keresztül működtek. Ez szerintük azt is megmagyarázhatja, miért haladnak eltérő sebességgel a különböző nyomozások.
Külön figyelmet kap az Aranykonvoj-ügy, amelyben a nyilvánosságra került információk szerint a döntéshozatal egészen a legmagasabb politikai szintig vezethetett. A műsorban arról beszélnek, milyen jogi és politikai következményei lehetnek egy ilyen ügynek, és milyen szerepet játszhatnak a fegyveres testületek, a nyomozóhatóságok és az ügyészség a történtek teljes feltárásában. A résztvevők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy minden felelősséget kizárólag bizonyítékok alapján lehet megállapítani.
RENDES ORSZÁGBAN A VOLT RENDSZER EMBEREINEK ÜGYEIT IS KIVIZSGÁLJÁK...
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.06.30.
Orbán Viktor szerint „minden rendes országban” kitüntetés járna azért, ami miatt Hajdu Jánost hétrendbeli, sanyargatással elkövetett jogellenes fogvatartás gyanújával hallgatták ki. Ritka, gyűjteménybe való mondat: egyetlen félmondatban benne van a leváltott hatalom egész utóélete, a bukott udvar erkölcsi reflexe, a lojalitás kultusza, valamint az a sajátosan magyar politikai alkímia, amely szerint a kámzsa kellő mennyiségű pártközlemény hatására babérkoszorúvá változik.
Orbán „rendes országa” láthatóan olyan hely, ahol a volt rendszer embere megállít egy konvojt, ukrán állampolgárokat elfogat, megbilincseltet, kámzsával a fejükön elszállíttat, órákon át fogva tartat, majd a végén a közjogi kérdés ünnepélyesen ennyire szűkül: bársonydobozban vagy selyempárnán érkezzen-e az érdemrend.
Ebben a mondatban ott áll az egész posztorbáni államelmélet, amely Hobbes Leviatánjától már csak annyiban különbözik, hogy itt a szörnyeteg elvesztette az állami kardot, de továbbra is úgy beszél, mintha a partvonalról is ő vezényelné a hadsereget. A volt szuverén Facebookon posztol, a letűnt udvar közleményben dobol, a bukott rendszer pedig még mindig azt hiszi, hogy a jog valahol a pártközpont mellékhelyiségében várja az eligazítást. Montesquieu bizonyára érdeklődéssel jegyezné fel ezt az új államtani alakzatot: a hatalmi ágaktól már elválasztott politikus továbbra is úgy viselkedik, mintha ő volna az ág, a törzs és az egész erdő.
Hajdu Jánosból Orbán pillanatok alatt eposzi alakot faragott. Tegnap még gyanúsított, ma már tábornok úr, hazafi, példakép, pártbiztonsági ikon. A Fidesz bukás utáni mitológiájában így születik a hős: előbb jön a gyanúsítás, aztán a glória, végül a kinevezés. Más világokban a bűnügyi irat kellemetlen melléklet. Orbán volt udvarában belépőkártya.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.06.30.
Orbán „rendes országa” láthatóan olyan hely, ahol a volt rendszer embere megállít egy konvojt, ukrán állampolgárokat elfogat, megbilincseltet, kámzsával a fejükön elszállíttat, órákon át fogva tartat, majd a végén a közjogi kérdés ünnepélyesen ennyire szűkül: bársonydobozban vagy selyempárnán érkezzen-e az érdemrend.
Ebben a mondatban ott áll az egész posztorbáni államelmélet, amely Hobbes Leviatánjától már csak annyiban különbözik, hogy itt a szörnyeteg elvesztette az állami kardot, de továbbra is úgy beszél, mintha a partvonalról is ő vezényelné a hadsereget. A volt szuverén Facebookon posztol, a letűnt udvar közleményben dobol, a bukott rendszer pedig még mindig azt hiszi, hogy a jog valahol a pártközpont mellékhelyiségében várja az eligazítást. Montesquieu bizonyára érdeklődéssel jegyezné fel ezt az új államtani alakzatot: a hatalmi ágaktól már elválasztott politikus továbbra is úgy viselkedik, mintha ő volna az ág, a törzs és az egész erdő.
Hajdu Jánosból Orbán pillanatok alatt eposzi alakot faragott. Tegnap még gyanúsított, ma már tábornok úr, hazafi, példakép, pártbiztonsági ikon. A Fidesz bukás utáni mitológiájában így születik a hős: előbb jön a gyanúsítás, aztán a glória, végül a kinevezés. Más világokban a bűnügyi irat kellemetlen melléklet. Orbán volt udvarában belépőkártya.
A kinevezés ritka szépségű politikai gesztus. Mintha Catilinát a szenátusi összeesküvés után azonnal kinevezték volna a Köztársaság Erkölcsi Biztonsági Főtanácsadójának. Mintha Néró a tűzvész másnapján kapta volna meg Róma város tűzvédelmi díját. A különbség csupán annyi, hogy Orbán mindezt még el is magyarázza nekünk, mintha a politikai cinizmus népművelő tagozatán tartana előadást.
„Kiállunk melletted, tábornok úr!” – harsogja Orbán, s az ember szinte hallja a fanfárokat. Thermopülai, csak spártai egyszerűség helyett TEK-bázis; dicső halál helyett kihallgatási jegyzőkönyv; perzsa túlerő helyett ügyészségi közlemény; Leonidasz helyén pártbiztonsági igazgató, pajzsán ezzel a felirattal: Fides fidelibus omnia solvit – A Hűség (Fides) a hívek számára minden alól felmentést ad.
A Fidesz közleménye közben kinyitja a geopolitikai nagyágyút. Az ukránok. A Tisza. A jelenlegi kormány. Politikai leszámolás. Idegen érdek. Világdráma. Minden előkerül, csak az a kellemetlen apróság marad félhomályban, hogy a megalapozott gyanú szerint embereket jogalap nélkül, megalázó módon, indokolatlan szenvedést okozva tartottak fogva. A bilincs így belép az eurázsiai erőtérbe, a kámzsa stratégiai dimenziót kap, a fogvatartásból pedig hirtelen nemzetpolitikai freskó készül.
Ez a leváltott hatalom régi retorikai trükkje: amint megjelenik a tényállás, azonnal történelmi tablót fest mögé, hogy a jogi kérdés elvesszen a zászlók, sérelmek és geopolitikai nagyáriák között. Jogi kérdés? Jöjjön a nemzet. Emberi méltóság? Jöjjön a háború. Felelősség? Jöjjön az ukrán érdek. Így készül a büntetőjogi gyanúból geopolitikai operett, benne Orbán, a bukott udvar sértett buffója, Hajdu, a kámzsából bonvivánná maszkírozott rendőrtábornok, az ügyészség pedig az a bizonytalan kórus, amely sokáig elfelejtett énekelni, most viszont hirtelen megtalálta a kottát, és úgy tesz, mintha mindig is a jogállami nagyopera
kórusában énekelt volna.
kórusában énekelt volna.
Az ügyészség szerepe külön élvezet. Hosszú éveken át olyan finom érzékkel kerülte a kényes ügyeket, mintha a büntetőjog porcelánból volna, és csak cérnakesztyűben szabadna megérinteni. Most váratlanul előkerült a törvénykönyv, s kiderült, hogy az emberi szabadság korlátozásához jogalap kell. Micsoda reveláció! Az ember meghatódna, ha ez a felismerés nem hatna úgy, mint amikor valaki harminc év után rácsodálkozik a villanykapcsolóra, majd sajtótájékoztatón jelenti be a fény létezését.
Hajdu figurája ebben a történetben szinte antik módon komikus. A tábornok, aki köré a volt uralkodói kör rögtön kultuszt szervez; a biztonság szakembere, aki immár pártbiztonsági igazgatóként bizonyíthatja, hogy a Fidesznél a gyanúsítás kiváló szakmai referencia.
Orbán közben a maga jól ismert ex-császári pózában áll a jelenet fölött. Állam már nincs alatta, udvar még van körülötte. Parancs helyett poszt, rendelet helyett közlemény, kormányzati döntés helyett sértett gesztikuláció. A régi mozdulat maradt: ítéletet hirdet, fölken, rangot ad, majd elvárja, hogy a valóság vigyázzba álljon. Így működik a bukott politikai teológia, amelyben a pártelnök kegyelme gyorsabban jár, mint az ártatlanság vélelme.
A legnevetségesebb elem mégis a „minden rendes országban” fordulat. Orbán itt, mint valami leváltott államelméleti házitanító, épp arról próbál nagyívű előadást tartani, amiből ő maga a legtöbbször megbukott. Rendes országban a volt rendszer embereinek ügyeit is kivizsgálják. Rendes országban a kényszerintézkedés nem a szuverén férfiasság színpadi kelléke. Rendes országban a bilincs nem karrierlépcső. Rendes országban a kámzsa nem heraldikai motívum. Rendes országban a hűség nem mossa le a jogsértés gyanúját.
A kép szinte festményért kiált. Caravaggio fényében Orbán a közleményt tartja, Hajdu páncélban áll mellette, kezében textilkámzsa, az ügyészség kissé zavartan néz ki a képből, mint aki most jött rá, hogy ő is szereplő. A háttérben, sötét tónusok között, allegorikus nőalak: Justitia. Bekötött szemmel persze, de ezúttal nem az igazság pártatlansága miatt, hanem mert kínos nézni.
A „rendes ország” végül pontos kifejezés lett. Csak éppen Orbán akaratlanul megrajzolta vele saját belső államát: bilincs a rend jeleként, kámzsa a becsület jelképeként, gyanúsított a fedélzeten, ügyészség a kórusban, volt miniszterelnök a magasban, és a jogállam valahol hátul, porosan, kihasználatlanul.
Orbán ott áll a jelenet végén, kezében a képzeletbeli kitüntetéssel. Várja, hogy a kámzsa babérkoszorúvá változzon.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)