Szerző: KONTROLL
2026.06.30.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről és a polgármesteri fizetéscsökkentésekről szavaz az Országgyűlés.
2026. június 30., kedd
ÉLŐ: A SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATAL MEGSZŰNÉSÉRŐL SZAVAZ A PARLAMENT
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.06.30.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről és a polgármesteri fizetéscsökkentésekről szavaz az Országgyűlés.
Szerző: KONTROLL
2026.06.30.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről és a polgármesteri fizetéscsökkentésekről szavaz az Országgyűlés.
MAGYAR BÁLINT, STEFANO BOTTONI: A MAFFIAÁLLAM VÉGE | TOTEM SHOW
TOTEM SHOW
Házigazda: SILVERANA NOÉMI
2026.06.29.
A Totem Show évadzáró adásában a maffiaállam koncepciójának kidolgozójával, Magyar Bálinttal beszélgetünk a rendszer bukásáról.
Emlékezetes: néhány napja Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalásában a Fidesz rendszerét a Keresztapa-trilógiából ismert olasz maffiához, egyfajta „magyar Cosa Nostrához” hasonlította.
Az SZDSZ volt elnöke, korábbi oktatási miniszter két különleges totemet hoz magával az alkalomra, amelyen Stefano Bottonival tekintik át a NER bukásának okait, annak előzményeit és három rendszerváltást krónikáját. Mit tehetünk együtt azért, hogy maffiaállam még egyszer ne jöhessen létre?
Házigazda: SILVERANA NOÉMI
2026.06.29.
A Totem Show évadzáró adásában a maffiaállam koncepciójának kidolgozójával, Magyar Bálinttal beszélgetünk a rendszer bukásáról.
Emlékezetes: néhány napja Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalásában a Fidesz rendszerét a Keresztapa-trilógiából ismert olasz maffiához, egyfajta „magyar Cosa Nostrához” hasonlította.
Az SZDSZ volt elnöke, korábbi oktatási miniszter két különleges totemet hoz magával az alkalomra, amelyen Stefano Bottonival tekintik át a NER bukásának okait, annak előzményeit és három rendszerváltást krónikáját. Mit tehetünk együtt azért, hogy maffiaállam még egyszer ne jöhessen létre?
ÁLMOS PÉTER: AZOK, AKIK MEGFÉLEMLÍTÉSSEL IRÁNYÍTOTTÁK AZ INTÉZMÉNYÜKET, NEM MÉLTÓAK ARRA, HOGY ORVOSKOLLÉGÁK FELETT DISZPONÁLJANAK
NÉPSZAVA / SZIKE PODCAST
Szerző: DANÓ ANNA
2026.06.29.
A Magyar Orvosi Kamara most gyakorlatilag naponta egyeztet az Egészségügyi Minisztériummal, de partneri viszonyuk akkor vizsgázik, amikor olyan ügyek kerülnek elő, amelyekben nem lesz egyetértés - mondta a Népszavának Álmos Péter, a MOK elnöke. Videóinterjú.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) egészen az Orbán-kormány egyik legkeményebb kritikusa volt, ma pedig a kamara korábbi vezetői irányítják az önálló Egészségügyi Minisztériumot. Köztük azok az orvosok, akik mintegy 11 éve közösen hozták létre az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportot, és akik alig négy év alatt a Magyar Orvosi Kamarát is „elfoglalták”. Legfontosabb követelésüket, a hálapénz megszüntetését is sikerült elérniük.
Az új helyzetben a kamara most visszakéri az etikai hatásköröket, a kötelező tagságot, és már több fontos reformjavaslatot is letett az asztalra, amelyekből kitűnik, hogy „az új ellenségnek” az orvosbárókat tartják. A MOK visszakapja az etikai jogköreit, újra kötelező lesz a tagság, a tárca pedig sorra veszi elő a kamarai reformjavaslatokat. Már-már az a kérdés: ki a valódi döntéshozó, a kamara vagy a tárca?
Most még a mézeshetek időszaka tart a két testület között – mondta Álmos Péter, a MOK elnöke a Népszava Szike podcastjében. A kamarai vezető szerint az elmúlt évekhez képest jelentős változás, hogy a tárca egyáltalán meghallgatja a szakmai köztestület javaslatait, de ez nem jelenti azt, hogy a kamara átvette volna a döntéshozó szerepét. A MOK feladata szerinte az, hogy „a betegágyak mellől” eljuttassa az orvosok tapasztalatait a döntéshozókhoz. A döntés viszont a kormányzat felelőssége. A kamara most gyakorlatilag naponta egyeztet a minisztériummal, de az elnök szerint a partneri viszonyuk akkor vizsgázik, amikor olyan ügyek kerülnek elő, amelyekben nem lesz egyetértés.
Éles konfliktus eddig nem még nem volt a MOK és a Hegedűs Zsolt vezette minisztérium között, mert most még a tárca felépítése, a „makroszint” kialakítása zajlik, ami alapvetően kormányzati irányítási feladat. A kamara ebben leginkább véleményez, de nem dönt, a köztestület inkább a szakmai és „mikroszinten” kap szerepet: minőségbiztosítás, protokollok, továbbképzések, orvos–orvos kommunikáció, mindennapi gyakorlat, attitűdök szabályozása. A makroszint (minisztérium, NEAK, ÁNTSZ, kórházrendszer) az állam dolga, a mikroszintet az állam tudatosan „kiszervezi” a köztestületeknek, mert onnan túl távol lenne – ezért most kevés az ütközés, de Álmos szerint később biztosan lesznek vitás ügyek is
Beszélt arról is, hogy az egészségügy megújításához nem elegendő a vezetőket lecserélni, a működés egészét kell átalakítani. Hangsúlyozta, „nem arról van szó, hogy mindenkit vizsgálóbizottság elé kell ültetni”, hanem olyan mechanizmusokat kell kialakítani, amelyek kiszűrik a szakmailag és vezetőként alkalmatlan szereplőket.
Álmos Péter az intézményekben zajló vezetőcserékkel kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte: azok, akik korábban megfélemlítéssel, jogellenes utasításokkal vagy a szakmai szabályok figyelmen kívül hagyásával irányították az intézményeiket nem méltóak arra, hogy orvoskollégák felett diszponáljanak”. A kamarához ma is érkeznek olyan jelzések, amelyek szerint egyes intézményekben továbbra is nyomás alá helyezik vagy fenyegetik az orvosokat. Ezeket az eseteket a MOK eljuttatja a minisztériumnak.
Szerző: DANÓ ANNA
2026.06.29.
A Magyar Orvosi Kamara most gyakorlatilag naponta egyeztet az Egészségügyi Minisztériummal, de partneri viszonyuk akkor vizsgázik, amikor olyan ügyek kerülnek elő, amelyekben nem lesz egyetértés - mondta a Népszavának Álmos Péter, a MOK elnöke. Videóinterjú.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) egészen az Orbán-kormány egyik legkeményebb kritikusa volt, ma pedig a kamara korábbi vezetői irányítják az önálló Egészségügyi Minisztériumot. Köztük azok az orvosok, akik mintegy 11 éve közösen hozták létre az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportot, és akik alig négy év alatt a Magyar Orvosi Kamarát is „elfoglalták”. Legfontosabb követelésüket, a hálapénz megszüntetését is sikerült elérniük.
Az új helyzetben a kamara most visszakéri az etikai hatásköröket, a kötelező tagságot, és már több fontos reformjavaslatot is letett az asztalra, amelyekből kitűnik, hogy „az új ellenségnek” az orvosbárókat tartják. A MOK visszakapja az etikai jogköreit, újra kötelező lesz a tagság, a tárca pedig sorra veszi elő a kamarai reformjavaslatokat. Már-már az a kérdés: ki a valódi döntéshozó, a kamara vagy a tárca?
Most még a mézeshetek időszaka tart a két testület között – mondta Álmos Péter, a MOK elnöke a Népszava Szike podcastjében. A kamarai vezető szerint az elmúlt évekhez képest jelentős változás, hogy a tárca egyáltalán meghallgatja a szakmai köztestület javaslatait, de ez nem jelenti azt, hogy a kamara átvette volna a döntéshozó szerepét. A MOK feladata szerinte az, hogy „a betegágyak mellől” eljuttassa az orvosok tapasztalatait a döntéshozókhoz. A döntés viszont a kormányzat felelőssége. A kamara most gyakorlatilag naponta egyeztet a minisztériummal, de az elnök szerint a partneri viszonyuk akkor vizsgázik, amikor olyan ügyek kerülnek elő, amelyekben nem lesz egyetértés.
Éles konfliktus eddig nem még nem volt a MOK és a Hegedűs Zsolt vezette minisztérium között, mert most még a tárca felépítése, a „makroszint” kialakítása zajlik, ami alapvetően kormányzati irányítási feladat. A kamara ebben leginkább véleményez, de nem dönt, a köztestület inkább a szakmai és „mikroszinten” kap szerepet: minőségbiztosítás, protokollok, továbbképzések, orvos–orvos kommunikáció, mindennapi gyakorlat, attitűdök szabályozása. A makroszint (minisztérium, NEAK, ÁNTSZ, kórházrendszer) az állam dolga, a mikroszintet az állam tudatosan „kiszervezi” a köztestületeknek, mert onnan túl távol lenne – ezért most kevés az ütközés, de Álmos szerint később biztosan lesznek vitás ügyek is
Beszélt arról is, hogy az egészségügy megújításához nem elegendő a vezetőket lecserélni, a működés egészét kell átalakítani. Hangsúlyozta, „nem arról van szó, hogy mindenkit vizsgálóbizottság elé kell ültetni”, hanem olyan mechanizmusokat kell kialakítani, amelyek kiszűrik a szakmailag és vezetőként alkalmatlan szereplőket.
Álmos Péter az intézményekben zajló vezetőcserékkel kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte: azok, akik korábban megfélemlítéssel, jogellenes utasításokkal vagy a szakmai szabályok figyelmen kívül hagyásával irányították az intézményeiket nem méltóak arra, hogy orvoskollégák felett diszponáljanak”. A kamarához ma is érkeznek olyan jelzések, amelyek szerint egyes intézményekben továbbra is nyomás alá helyezik vagy fenyegetik az orvosokat. Ezeket az eseteket a MOK eljuttatja a minisztériumnak.
ITT A KÓRHÁZAKRÓL SZÓLÓ LESÚJTÓ JELENTÉS, AMELYET AZ ORBÁN-KORMÁNY TÍZ ÉVIG TITKOLT AZ EMBEREK ELŐL
TELEX / DIREKT36
Szerző: DIREKT36
2026.06.30.
Az elmúlt években az Orbán-kormány tisztviselői igyekeztek jó színben feltüntetni a magyar egészségügyet. Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár például tavaly azt nyilatkozta a Fidesz-közeli Indexnek: „Jobb állapotban van a magyar egészségügy, mint amit a közbeszédben vagy a balliberális sajtóban megjelentek alapján feltételeznek róla. Ez a meggyőződésem, és ezt mutatják a tények is.”
Valójában azonban a kormányban is tisztában voltak azzal, hogy rossz a helyzet. Ezt onnan is tudhatták, hogy 10 évvel ezelőtt készült egy vizsgálat, amely megállapította, hogy a kórházak túlnyomó többsége már akkor sem teljesítette a biztonságos betegellátáshoz szükséges feltételeket.
A vizsgálatról szóló jelentést titkosították arra hivatkozva, hogy azok „döntés előkészítésére” szolgáltak, és az elmúlt években többszöri kérésre sem akarták kiadni. Most azonban a választások után a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) a rendelkezésünkre bocsátotta az anyagot.
A vizsgálatot a mai NNGYK elődje, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) folytatta le még 2015-ben.
Megnézték, hogy a kórházak mennyire felelnek meg annak a jogszabálynak, amely az ellátás minimumfeltételeit rögzíti. Ebben szakmánként szerepel, hogy milyen alapkövetelményeknek kell teljesülniük a betegek biztonságos ellátásához. Ide tartozik az eszközpark és a kórházi infrastruktúra, de az is, hogy minimum hány egészségügyi dolgozóra van szükség...
Szerző: DIREKT36
2026.06.30.
Valójában azonban a kormányban is tisztában voltak azzal, hogy rossz a helyzet. Ezt onnan is tudhatták, hogy 10 évvel ezelőtt készült egy vizsgálat, amely megállapította, hogy a kórházak túlnyomó többsége már akkor sem teljesítette a biztonságos betegellátáshoz szükséges feltételeket.
A vizsgálatról szóló jelentést titkosították arra hivatkozva, hogy azok „döntés előkészítésére” szolgáltak, és az elmúlt években többszöri kérésre sem akarták kiadni. Most azonban a választások után a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) a rendelkezésünkre bocsátotta az anyagot.
A vizsgálatot a mai NNGYK elődje, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) folytatta le még 2015-ben.
Megnézték, hogy a kórházak mennyire felelnek meg annak a jogszabálynak, amely az ellátás minimumfeltételeit rögzíti. Ebben szakmánként szerepel, hogy milyen alapkövetelményeknek kell teljesülniük a betegek biztonságos ellátásához. Ide tartozik az eszközpark és a kórházi infrastruktúra, de az is, hogy minimum hány egészségügyi dolgozóra van szükség...
LETARTÓZTATÁSOK, FELÜLVIZSGÁLATOK ÉS REKKENŐ HŐSÉG | ÉLŐ ELEMZÉS LAKNER ZOLTÁNNAL
PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2026.06.29.
Felülvizsgálatok, letartóztatások, Tisztítótűz-művelet. A nyár is eseménydúsan telik a politikában, még tart a vita a képviselői ciklusok hosszának korlátozásáról, de valójában mindenki a rekkenő hőséggel foglalkozik. Megnevezték többek között az irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkárt, Berg Juditra bízták a feladatot. Kezd kirajzolódni, hogy milyen kulturális politikára számíthatunk az új kormánytól? Elemzés Lakner Zoltánnal.
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2026.06.29.
Felülvizsgálatok, letartóztatások, Tisztítótűz-művelet. A nyár is eseménydúsan telik a politikában, még tart a vita a képviselői ciklusok hosszának korlátozásáról, de valójában mindenki a rekkenő hőséggel foglalkozik. Megnevezték többek között az irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkárt, Berg Juditra bízták a feladatot. Kezd kirajzolódni, hogy milyen kulturális politikára számíthatunk az új kormánytól? Elemzés Lakner Zoltánnal.
AZ ELSŐ LETARTÓZTATÁSOK; A POLITIKUS ÉLETPÁLYAMODELL VÉGE?; SZABADSÁGHARC KLÍMÁVAL ÉS MOBILTÖLTŐVEL
POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.06.30.
Az első letartóztatások; A politikus életpályamodell vége?; Szabadságharc klímával és mobiltöltővel.
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.06.30.
Az első letartóztatások; A politikus életpályamodell vége?; Szabadságharc klímával és mobiltöltővel.
MAGYAR PÉTER ROBBANTOTT A PARLAMENTBEN: „SZAVAIM SINCSENEK ERRE AZ OROSZ RULETTRE”
ORSZÁGGYŰLÉS
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.29.
Magyar Péter napirend előtti parlamenti felszólalásában a TISZA-kormány első 50 napjáról, a pilisszentkereszti háromnapos kormányülés tanulságairól, a hőséghelyzet kezeléséről és az előző kormánytól örökölt állami problémákról beszélt. A miniszterelnök szerint a kormányülésen olyan súlyos állapotokkal szembesültek, amelyeket a magyar embereknek is látniuk kellett volna.
A felszólalásban szóba került a költségvetés állapota, a 91 kritikus állapotú magyar híd, az uniós források hazahozatala, a jogállamisági és korrupcióellenes törvénycsomag, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye, valamint a minisztériumokban tapasztalt korábbi működési gyakorlatok is. Magyar Péter úgy fogalmazott: nincs vesztegetnivaló idő, rendbe teszik a költségvetést, folytatják az átvilágításokat, és megvédik a magyar emberek vagyonát.
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.29.
Magyar Péter napirend előtti parlamenti felszólalásában a TISZA-kormány első 50 napjáról, a pilisszentkereszti háromnapos kormányülés tanulságairól, a hőséghelyzet kezeléséről és az előző kormánytól örökölt állami problémákról beszélt. A miniszterelnök szerint a kormányülésen olyan súlyos állapotokkal szembesültek, amelyeket a magyar embereknek is látniuk kellett volna.
A felszólalásban szóba került a költségvetés állapota, a 91 kritikus állapotú magyar híd, az uniós források hazahozatala, a jogállamisági és korrupcióellenes törvénycsomag, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye, valamint a minisztériumokban tapasztalt korábbi működési gyakorlatok is. Magyar Péter úgy fogalmazott: nincs vesztegetnivaló idő, rendbe teszik a költségvetést, folytatják az átvilágításokat, és megvédik a magyar emberek vagyonát.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)