VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ Szerző: MAGYARI PÉTER 2026.06.29.
Lesz-Müllek Károly és Lesz András ikertestvérek és mindketten energetikai szakemberek. Károly látta belülről az MVM-et, és hiába jelezte, hogy eltűnik a pénz, a levegő is elfogyott körülötte. Jelenleg a mátrai gázerőművet építő cégnél dolgozik, ahol egyelőre Mészáros Lőrinc is a tulajdonosok között van. András a Bristol Energy Consulting tanácsadó cégen keresztül kötődik ehhez a projekthez, de készített tanulmányt a Tiszának is Paks 2-ről. Áramipari és korrupciós körkép, interjú formában, három év után újra.
– Csütörtökön Kapitány István, energiáért is felelős miniszter arra kérte a lakosságot, hogy 18 és 21 óra között spóroljon az árammal. Ez valami nagy bajra utal, vagy ha hőség van, akkor mindig ezt kellene tenni?
Károly: Jelenleg nincs probléma az ellátással, ez most inkább gazdaságossági kérdés: csúcsidőszakban az igény növekedésével az áram ára is növekszik, a lakosság viszont fix árat fizet, vagyis az emberek nem érzik az árkülönbözetet. Ebből adódik, hogy a költségtöbbletet másoknak kell lenyelniük. A fogyasztás mérséklésével a drága import mennyiségét lehet csökkenteni. Vannak olyan európai országok, ahol a fogyasztók jobban érzik a piaci ár változását. Angliában például, ahol a legtöbb háztartás rendelkezik okosmérővel, egyes szolgáltatóknál még azt is megválaszthatják, hogy milyen termelői portfólióból veszik az áramot – megújulót, nukleárisat vagy fosszilisat. Már a csomagok kiválasztásánál jól érzékelhető, hogy ezekben az időszakokban mennyire nagy eltérésekre lehet számítani.
András: Igen, ott a fogyasztóknak jóval nagyobb a szabadsága; az elszámolás viszont a pillanatnyi fogyasztói kereskedelmi árakon történik. Ez mindenképpen növeli a fogyasztói tudatosságot...
16 évet vett el az életünkből a Fidesz! A független sajtót majdnem sikerült teljesen kinyírnia a NER-nek? Milyen lesz a jövő Magyarországának a médiája? A Magyar Hang bebizonyította, hogy fenntartható egy független lap, de milyen lemondásokkal járt ez a folyamat? A bal/liberális újságírók tényleg jobban írnak, mint a jobboldaliak? A Tisza-kormány kivel fog egyeztetni média-ügyekben? Kritizálható-e a Tisza Párt? Kell-e sajnálni a bukott propagandistákat? Merre tovább Magyar Hang? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője, a MUOSZ alelnöke válaszolt!
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.06.28.
00:00 – Bevezető: Kéri László újra a KlikkTV vendége. Visszatekintés a korábbi, nagy sikerű modellalkotó beszélgetésre.
02:00 – A média új helyzete: Miért változott meg a játéktér április-május után? A perifériára szorítottság megszűnése és a közszolgálati média válsága.
04:00 – Az első példa: A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a tárcák fejetlen pénzszórása a választások előtt. Miért nincs erről átfogó összkép?
08:00 – Hiányérzet a médiával szemben: Miért nem jutunk el a napi hírektől a rendszerszintű, tényfeltáró elemzésig?
11:40 – A második példa: Balásy Gyula és a kormánypropaganda-nagyüzem. Az 1000 milliárdos „néphülyítés” mechanizmusa és a dominóelv elmaradása.
14:40 – Kommunikációs gyarmatosítás: Hogyan szállta meg a NER a társadalmi hálózatokat másfél évtized alatt?
16:00 – A harmadik példa: Giga-beruházások a Várban és az országban. 100 milliárdok luxusra, miközben az oktatás és egészségügy lerohad.
19:00 – A meggazdagodás hálózata: Orbán Viktor környezetének látványos vagyonosodása az elmúlt 16 évben.
22:00 – Orbán Viktor személyes felelőssége: A rendeleti kormányzás és az egyszemélyi döntések háttere. A felelősség három szintje.
25:30 – Tigris a ketrecben? Kéri László személyes emlékei Orbánról és a jelenlegi hatalmi dinamika elemzése.
26:30 – Zárszó: Az új világ tanulása. Mi várható ősszel?
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.06.29.
00:00 – Bevezetés: Gazdasági optimizmus vagy illúzió? A műsorvezető a kedvezőnek tűnő gazdasági adatokról (infláció, forintstabilitás) kérdezi a vendéget. Veres János szerint ez egy „mesebeli” állapot, amiből a pótköltségvetés benyújtásakor kell majd felébredni, mert az államháztartás helyzete korántsem olyan fényes, mint amilyennek látszik.
01:30 – Az államháztartás valódi helyzete és a némaság okai Veres hiányolja a reális szakmai vitákat. Megemlíti, hogy bár korábbi miniszterek (például László Csaba) jelezték a problémákat, a közbeszéd ezzel nem foglalkozik érdemben. Szerinte a nyár végére ígért leltár és pótköltségvetés fogja feltárni a választási ígéretek okozta nehéz helyzetet.
02:45 – Költségvetési hiány és befektetői bizalom A volt miniszter testes államháztartási hiányt jósol az év végére. Kifejti, hogy a jelenlegi befektetői bizalom inkább a magas kamatoknak és a politikai változásokba vetett reménynek szól, nem pedig a már bizonyított tényeknek.
04:00 – Jogállamiság és transzparencia kérdései Szóba kerül a köztársasági elnök mandátumának megszűnése és a jogállami keretek stabilitása. Veres kritizálja, hogy az EU-s források (RRF) felhasználási tervei nem transzparensek, ami hosszú távon alááshatja a bizalmat.
06:20 – Politikai változások és törvényalkotási módszerek A beszélgetés a Tisza Párt javaslataira terelődik (például a képviselői mandátumok 12 éves korlátozása). Veres szerint ezek a „bedobott”, előkészítetlen ötletek bizonytalanságot szülnek, és megkérdőjelezik a hatalomgyakorláshoz való viszonyt.
08:10 – Vita a módszerekről: Jogbiztonság és korrekció A műsorvezető és a vendég vitázik a politikai váltás módszereiről. Veres hangsúlyozza, hogy a jogbiztonságot minden körülmények között fenn kell tartani, és a „rendszer alapjait felbolygató” javaslatok helyett a hatékony kormányzásra kellene koncentrálni.
12:10 – Önkormányzati rendszer és polgármesteri fizetések Érintik a polgármesterek jogállásának és javadalmazásának tervezett módosításait. Veres szerint a kiszámíthatóság hiánya és a ciklus közbeni „belenyúlások” (például a mandátumok hossza vagy az előrehozott választások hatásai) károsak a demokratikus keretekre.
15:30 – A sikeres kormányzás három alappillére Veres szerint a jövőbeni siker záloga:
Az EU-s pénzek hatékony és szabályos felhasználása. Valódi, magas szintű számonkérési rendszer működtetése. Tisztességes, versenyalapú választási rendszer (például kétfordulós választás) visszaállítása.
19:00 – Az euró bevezetése: Reális a 2030-as dátum? A volt miniszter szerint a 2030-as céldátum rendkívül ambiciózus. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, már 2027 végére teljesíteni kellene a maastrichti kritériumokat (különösen a 3% alatti hiányt), ami a jelenlegi ígéretek és a hálózati rekonstrukciók (például vízhálózat) költségei mellett szinte lehetetlen.
22:30 – A baloldal jövője és személyes szerepvállalás A beszélgetés zárásaként a baloldal újjászerveződésének esélyeit latolgatják. Veres János kijelenti, hogy aktív politikai szerepet már nem vállal, de tapasztalataival szívesen segíti a fiatalabb generációt a háttérből.
A Fidesz tiltotta, a Tisza nem gátolta, a meleg sem akaszthatta meg. Tűrt vagy támogatott esemény a Pride a kormányváltás után? Magyar Péter örökbefogadással kapcsolatos mondatai és a könyvek fóliázásának megszűntetése csak gesztus vagy elég az LMBTQ közösség számára? Erről kérdeztük a 31. Budapest Pride résztvevőit. És a melegről...
Mit kezdjen Magyarország a NER örökségével? Meddig tartson az elszámoltatás, hol húzódik a jogállam határa, és mi legyen azokkal az intézményekkel, amelyek az elmúlt másfél évtizedben a politikai rendszer részeivé váltak? Ezekről a kérdésekről beszél a KlikkTV Centerpálya című műsorának vendége, Hajós András, aki a megszokott szókimondó stílusában osztja meg gondolatait a TV2-ről, a vagyonvisszaszerzésről és az igazságtételről.
A beszélgetés egyik központi témája a TV2 jövője. Hajós András szerint nem az intézményt kell eltörölni, hanem meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy valódi, kiegyensúlyozott kereskedelmi televízióként működhessen. Úgy véli, a csatorna hírszolgáltatásának hitelességét kell helyreállítani, miközben tiszteletben kell tartani azoknak a több ezer embernek a munkáját, akik évtizedek óta ott dolgoznak.
Szó esik a „Tisztító Tűz” programról és a vagyonvisszaszerzés kérdéséről is. Hajós szerint természetes társadalmi igény, hogy a közvélemény választ kapjon arra, mi történt a közvagyonnal az elmúlt években. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a jogállami elszámoltatás nem lehet bosszú, hanem kizárólag törvényes keretek között történhet. A beszélgetés során felmerül az is, meddig lehet és meddig érdemes visszamenni az időben, amikor a privatizáció, az állami vagyon és a politikai felelősség kérdését vizsgálják.
A műsor egyik legérdekesebb része az, amikor Hajós történelmi párhuzamokat von a rendszerváltás, a privatizáció és a mai politikai helyzet között. Arról beszél, hogy a magyar társadalom korábban több alkalommal elmulasztotta a valódi szembenézést a múlttal, ezért most különösen fontos, hogy a jog, az igazság és a társadalmi megbékélés egyszerre kapjon szerepet. Véleménye szerint nemcsak a jólétre, hanem az igazságérzet helyreállítására is szüksége van az országnak.
A beszélgetés végén Hajós András egy személyes példával fogalmazza meg, miért hisz abban, hogy a politikában hosszú távon nem a pénz vagy az ígéretek, hanem a hitelesség és az igazságérzet dönt. Egy gondolatébresztő interjú arról, milyen erkölcsi és jogi kérdésekkel kell szembenéznie Magyarországnak egy történelmi korszak lezárása után.
