Ha egy kormány rabul ejti az államot, és a társadalmat is kifosztja, akkor a gép lerohad. El kell számoltatni azt a kormányt, amely saját gyarapodására költötte a pénzt – mondja Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes, aki Társadalompolitikai stratégiáért és ágazati kommunikációért felelős kormánybiztosi pozíciójában elsőként a Szinten túl Krug Emíliának podcastnak adott interjút. Beszélt arról, hogy Magyar Péter felkérésekor szóba került a szociális miniszteri poszt is, de ő jobban örül mostani szerepének, mellyel a minisztériumok működésének összehangolásában segít. Bódis Kriszta elmondta, miért tartja károsnak az ellenzék által vitt bulvárpolitizálást, és miért hasznosnak a társadalmat közvetlenül megszólító influenszerpolitizálást, hol látja a Tisza-szigetek helyét a jövőben és milyennek látja belülről a parlamenti munkát. A kormánybiztos kitért arra, mit tart a Tisza-kormány fő feladatának, hogy a kormányban minden ellenkező híresztelés ellenére a szakértőknek van szava és meghallgatják a kritikát.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.
...Tanuló egészségügy – két szó, amit mostanában sokat hallunk Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztertől és szakpolitikusaitól, és amiről talán kevesen tudják, hogy mit is jelent. Amióta az éveken át angliai kórházakban is dolgozó ortopéd sebész, alsóvégtag-specialista a Tisza képviseletében megjelent a nyilvánosságban, azóta hangoztatja, hogy a hibáztató egészségügyi kultúra helyett szeretné a tanuló egészségügyi kultúrát meghonosítani Magyarországon.
De vajon mit jelent ez a gyakorlatban? Hogy lehet megvalósítani, és milyen jó példák állnak előttünk? A miniszter korábban a Telexnek adott interjújában is kiemelte: „Semmi baj, ha hibázunk, csak ne hibázzunk legközelebb. Ennek az alapja, hogy ha nem a kívánt eredmény született vagy egy beteg panaszt tesz, azt ki kell vizsgálni. A beteg ilyenkor két dolgot szeretne: hogy elismerjék a sérelmét és, hogy ha vele megtörtént, akkor mással soha többé ne történhessen meg. Angliában létezik az őszinteség kötelessége. Ez azt jelenti, hogy ha történik egy szakmai hiba, akkor behívjuk a beteget, leülünk vele, elmagyarázzuk, hogy mi történhetett, levonjuk a tapasztalatokat, és azt is elmondjuk neki, mit fogunk tenni, hogy ez többet ne fordulhasson elő, és lehetőség szerint beemeljük rendszerszinten a jobb tevékenységet.”
Nem kozmetikázzuk a valóságot, szembenézünk vele
A tanuló egészségügy egyik fontos, Hegedűs által sokszor hangoztatott kitétele a transzparens kommunikáció, amire már a miniszteri meghallgatásán is célzott. Erre ez a hétvége szintén kínált alkalmat, miután megjelent egy videó a Szent János kórház pszichiátriáján uralkodó állapotokról, amiben az ott dolgozó orvosok és ápolók beszélnek a munkájuk nehézségeiről és sikereiről is. Hegedűs erre is már előre reagált a közösségi médiában. Azt írta: a kampányban megígérték, hogy kinyitják a kórházak kapuit a média és a sajtó munkatársai előtt, hogy a társadalom képet kaphasson a magyar egészségügy valóságáról. Ezért dolgoznak ki éppen most egyértelmű nyilatkozási irányelveket az egészségügyi dolgozóknak.
Ahogy más esetekben is látni lehetett, a problémás ügyeknél Hegedűs itt is a megelőző kommunikációt választotta. Amikor május 11-én leállt a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház műtőinek és citolaborjának központi hűtése, a miniszter részletesen beszámolt a problémáról és annak kezeléséről. Mindezt kiegészítette azzal, hogy a felmérés szerint a hazai kórházakban működő klímaberendezések átlagéletkora 15 évnél magasabb, bizonyos esetekben 40 évesnél is több. Sok helyen ráadásul a villamosenergia-hálózat is elérte a kapacitása határát, így ott hosszabb távú megoldásokra lesz szükség. „Mi nem kozmetikázzuk a valóságot: szembenézünk vele, és transzparensen kommunikáljuk” – írta Hegedűs a helyzetről.
A nyílt kommunikáció körébe tartozik az egészségügyben a minőségi mutatók mérése, hitelesítése és publikálása is. Hegedűs az RTL-nek áprilisban arról beszélt: „Ha transzparensen bemutatjuk ezeket az adatokat az önmagában egy olyan nyomást gyakorol a döntéshozókra – köztük rám is –, hogy elindítja azt, hogy a társadalom föleszmél, és rájön arra, hogy igen, most nekünk kell ide még egy mentőállomás. Ez önmagában elindítja azt a közös gondolkodást a társadalommal, amivel ők is részesei lesznek a reformnak, és akkor a reform nem szitokszó lesz.”...
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.06.24.
00:00 – 01:25: Bevezetés és a „politikai négyszög” Kéri László üdvözlése. Kéri felvázolja azt a keretrendszert (négyszöget), amiben a mai eseményeket értelmezni kell: a Fidesz helyzete, az új kormány és frakciója, a média új szerepe, valamint a jelentősen megnövekedett választói érdeklődés.
01:26 – 03:08: Mi a legfontosabb most az ország számára? Kéri rangsorolja a feladatokat:
- Az uniós források visszaszerzése.
- Az „ellopott” vagyon eredetének vizsgálata és visszaszerzése.
- A bukott rezsim kádereinek (pl. legfőbb ügyészség, versenyhivatal vezetői) sorsa.
03:09 – 05:40: A „telepített aknák” és az átmenet nehézségei Beszélgetés a régi rendszer hátrahagyott tisztségviselőiről és az új köztársasági elnök várható megválasztásáról. Kéri szerint bár fontos ezeket megoldani, nem ez a legsürgetőbb kérdés az ország jövője szempontjából.
05:41 – 08:32: Orbán Viktor és a Fidesz belső állapota A Fidesz vezérkara még nem dolgozta fel a vereséget. Kéri elemzi Orbán Viktor kommunikációját, a fogyatkozó választói bázist (kb. 2,2 millió fő) és a párton belüli strukturális átalakításokat, amikkel Orbán igyekszik magához láncolni a jövőt.
08:33 – 10:51: Arogancia és harmadvonalbeli politikusok Kéri kritizálja a Fidesz-frakció jelenlegi arcait (pl. Pócs János, Rétvári Bence), akiket „futottak még” kategóriának tart, miközben a valódi értelmiségi elit (mint pl. Németh Zsolt) háttérbe szorul vagy hallgat.
10:52 – 14:10: Magyar Péter és a parlament új szerepe Visszatért az érdemi vita a parlamentbe, ami Kéri szerint örömteli, de figyelmezteti Magyar Pétert: nem kellene minden provokációra és „senkiházira” azonnal reagálnia, mert ezzel csak felértékeli őket.
14:11 – 16:38: Tanulási folyamat és társadalmi kontroll Az új kormány és az ellenzék is most tanulja az új szerepét. Kéri hangsúlyozza, hogy 30 éve nem volt ekkora érdeklődés a parlamenti közvetítések iránt, mert végre húsbavágó kérdésekről (egészségügy, média, uniós pénzek) van szó.
16:39 – 18:31: Az eufória utáni kijózanodás Miért érzik sokan türelmetlennek magukat? Kéri szerint a választási győzelem eufóriája után sokan azt hitték, minden másnap megváltozik, de egy rendszer lebontása és az új felépítése minimum 100 napos türelmet igényel.
18:32 – 21:55: Van-e visszaút Orbán Viktor számára? Kéri szerint Orbán nemzetközi tekintélye pillanatok alatt omlott össze, amint elvesztette a hatalmi tényező szerepét. Belföldön is csak lefelé vezet az út, amíg a Fidesz képtelen az önkritikára és továbbra is a kampányhazugságokat ismételgeti.
21:56 – 24:18: Mikor vált biztossá a győzelem? Kéri felidézi azt a pillanatot, amikor az aláírásgyűjtések során látta a Tisza Párt standjainál kígyózó sorokat a Fidesz üres asztalaival szemben – ekkor tudta, hogy a mozgósítási képesség eldöntötte a választást.
24:19 – 28:00: A Tisza Szigetek jövője és a civil kontroll Tanácsok a Tisza Szigeteknek: ne várjanak központi utasításra, kezdjenek el horizontálisan együttműködni és gyakoroljanak kontrollt a helyi önkormányzatok felett. Zárásként ígéret egy 100 napos értékelő beszélgetésre.
A NER-t eltemettük, de Orbán még visszatérhet vagy az áprilisi "forradalom" őt is végleg eltörölte? A Fidesz olyan volt, mint az olasz maffia? Hogyan lehet "levágni" a maffia fejét? Hadházy Ákos már nem vezethet semmilyen korrupcióellenes-hivatalt? Magyarországból demokratikus világítótorony válhat? Ki vagy mi lesz a Tisza féke-és ellensúlya? Miért kell a magyar külpolitikát új alapokra helyezni? A hazai össztársadalom vajon fel van készülve a komolyabb változásokra? Miért kell megtörténnie az elszámoltatásnak? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Stefano Bottoni történész válaszolt!
EU-csúcs először Magyar Péterrel, újjáéledő Visegrád, Amerika iráni lebőgése meg a globális olajpiac Hormuz és az ukrán dróntámadások árnyékában. Milyen volt a hangulat Brüsszelben? Lesz-e Magyar–Fico-együttműködés? Mit számított el Donald Trump, amikor háborút indított? Veszélyben van-e a magyar olajellátás most, hogy már Moszkvában is finomítótetők robbannak le? A Válasz Podcast júniusi külpolitikai szerkesztőségi adásában ezekről beszél Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Részletek a beszélgetésből:
Milyen volt az első, Magyar Péter részvételével tartott uniós csúcs hangulata?
Ablonczy Bálint: „Tapsolták, ölelgették, de Magyar Péter igyekezett kicsit lejjebb engedni a lelkesedést, és azt mondani, hogy »persze itt vagyunk, tárgyalunk, asztalnál vagyunk, de nem azt jelenti, hogy innentől kezdve mindig mindenre igent mondunk«. Ukrajna ügyében például a háttérben már elkezdődik az, amit Magyar Péter ezen a csúcson belengetett, hogy persze aláírjuk a közös nyilatkozatot, nem vétózzuk a lengyelek számára fontos európai békekeretet, együttműködünk, de vannak olyan dolgok, amik nekünk fontosak, azokban pedig ragaszkodni fogunk ahhoz, amit gondolunk.”
Magyari Péter: „Saját állítása szerint, miután megtapsolták a többiek örömükben, hogy nem Orbán Viktor ül az asztaluknál, akkor azt mondta, hogy hát »ha négy év múlva én leszek itt a legnépszerűtlenebb ember a teremben, de hazahozok minden pénzt Magyarországra, akkor én már jól vagyok«.” (…) Az a gyengeség, amit végül is az Európai Unió eddig mutatott azáltal, hogy nem lehetett nagyon fontos következtetéseket az összes tagállam nevében kiadni, most megszűnt. Ez az önérzetben, a helyzet értékelésében hatalmas megkönnyebbülés, még akkor is, ha látja mindenki, hogy iszonyatosan sok nyitott vita marad.”
Kit mozgatott meg a csúcs alatt Brüsszelben haknizó Orbán Viktor?
Magyari Péter: „A magyar újságírókat nagyon érdekelte, de a csúcs menetéhez semmi köze nem volt a fellépésének. (…) Bécs utcáin néhány nappal később, a Szabadságpárt 70. születésnapi utcai buliján, még azért elhangzott a »Viktor-Viktor!« skandálás, de úgy tűnt, hogy Orbán már inkább a közelmúlt embere, mintsem egy aktuálisan érdekes politikus.”
Újjáéled-e a visegrádi együttműködés a héten Gödöllőn tartott V4-csúcs után?
Ablonczy Bálint: „Nem született nagy projektbejelentés, nem írtak alá nagyívű egyezményeket, de egyáltalán az, hogy ezek az emberek elkezdenek beszélni, és kijelölik azt, hogy miről fognak beszélni – az nagyon fontos előrelépés. Bár ide kívánkozik egy negatív lábjegyzet. Szó volt arról, hogy majd a Beneš-dekrétumokról az uniós, aztán a visegrádi csúcs mentén fog majd tárgyalni Magyar Péter Robert Ficóval. Ám semmi ilyesmi nem történt. Láthatóan Robert Fico ezt az egészet lepattintotta magáról, és azt mondta, hogy ezt bilaterális tárgyalásokon fogják felhozni. Van egy olyan érzésem, hogy ez a diplomáciai soha napján kiskedden. A magyar politikának lesz egy komoly feladata abban, hogy nagyon erőseket mondott – hiszen a téma nagyon élő és fájó a felvidéki magyar közösség számára –, és ki kell találni, hogy hogyan fogjuk ezt az újjáépíteni szánt visegrádi négyek mátrixába valahogy beilleszteni. Mert be kell illeszteni.”
A médiatörvény módosítása végre a Klubrádiónak is kedvezhet. A parlamentben Tarr Zoltán minisztert a Magyar Péter által "D-daynek" nevezett napon, a médiatörvény elfogadása előtt kérdezte Váradi Júlia.