Megkezdődhet a NER intézményi rendszerének lebontása? Mit jelent valójában a Magyar Péter által meghirdetett „Tisztító Tűz” program, és hogyan lehet visszaszerezni az elmúlt években közpénzből felépített vagyonelemeket? Ezekről a kérdésekről beszélgetett a KlikkTV műsorában Martin József Péterrel, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójával a műsorvezető.
A beszélgetés apropóját a Tisza Párt által benyújtott alkotmánymódosítás adta, amely több kulcsfontosságú állami tisztségviselő mandátumát is érintheti. Szóba kerül többek között a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság vezetése, a Kúria elnöke, valamint azok az intézmények, amelyek az elmúlt másfél évtizedben meghatározó szerepet játszottak a magyar politikai rendszer működésében. Martin József Péter szerint a demokratikus intézményrendszer helyreállításához nemcsak jogszabályi változásokra, hanem személyi változásokra is szükség lehet.
Az interjú egyik legfontosabb témája a vagyonvisszaszerzés kérdése. A Transparency International vezetője részletesen beszél arról, milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre azoknak a közvagyonoknak a visszaszerzésére, amelyek különböző alapítványi vagy magántőkealapos konstrukciókon keresztül kerültek ki az állami ellenőrzés alól. Külön kitér a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint a magántőkealapok szerepére és az ezekhez kapcsolódó több ezer milliárd forintos állami forrásokra.
A beszélgetés során szó esik Polt Péter szerepéről, az ügyészség működéséről és egy új vagyonvisszaszerzési hivatal tervéről is, amely speciális nyomozási és vádképviseleti jogköröket kaphat. Martin József Péter szerint a korrupciós ügyek feltárásához nem elegendő kizárólag büntetőjogi eszközöket alkalmazni: szükség van polgári jogi és vagyonjogi megoldásokra is, amelyek lehetővé teszik a közvagyon tényleges visszaszerzését.
A műsor végén arról is szó esik, hogy mennyire megalapozottak azok a vádak, amelyek szerint az új intézkedések „padlássöpréshez” vagy politikai leszámoláshoz hasonlíthatók. A Transparency International vezetője szerint a jogállami helyreállítás és a felelősségre vonás nem bosszú, hanem a demokratikus működés alapfeltétele.
VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR Szerző: BORBÁS BARNA 2026.06.24.
Haláleseteket és sok közszolgáltatás kényszerű leállítását okozza az egy hete keletkezett, várhatóan július elejéig tartó nyugat-európai hőkupola. Franciaországban egy nap alatt az országos átlagos hőterheléses rekord és 300 helyi hőmérsékleti csúcs is megdőlt, Spanyolországban sorra halasztják el a tömegrendezvényeket. A helyeként 40-42 fokos forróság is kemény, de az igazán rendkívüli a kora nyári időzítés és a hőhullám extrém hossza – ilyen együttállásra a mérések kezdete óta nem volt példa a térségben. Magyarország egyelőre a hőkupola-jelenség peremét érzi csupán, de a HungaroMet szerint jövő hétfőn és kedden lehet, hogy majd „sóvárogva gondolunk vissza” a mostani napokra. Miért veszélyesebbek a trópusi éjszakák, mint a nappalok? Van-e köze ennek az El Niñóhoz? Hogy jön ide a vízmegtartás? Hány fokban írt Csoóri Sándor „aszályos, bibliai évről”? Klímaügyi háttér az extrém időjárás hetén.
E sorokat a természet rezdüléseire érzékeny népi költő, Csoóri Sándor vetette papírra. Az Aszályos, bibliai év című vers először 1979. augusztus végén jelent meg az Élet és Irodalomban, és néhány éve történész vendégszerzőnk, Papp István ajánlotta olvasóink figyelmébe. Csoóri celofán-ropogású levegőről, gyűrött, sárga mezőkről, gyíktorokként lüktető bokrokról ír eszkatologikus látomásában. A figyelemreméltó költői képek azért is érdekesek, mert a mából visszatekintve 1979 nem volt se különösebben aszályos, se hőhullámos év Magyarországon. Tavasszal a zöld ár még belvizeket okozott, majd a május és június kétségtelenül száraz volt, a korabeli lapok megteltek a gazdálkodói panaszokkal, de júliusban már 15-22 mm-es napi csapadékösszegeket jegyez a meteorológiai archívum, többször egymás után. Augusztusban ezek újra megritkultak, de az ország nem maradt esők nélkül.
Bár nem tudjuk, hogy Csoóri versében mennyire a saját közelmúltja környezeti tapasztalatait kell olvasnunk és azt sem, hogy a „szomjan haldoklik a szó a szájban” sor valóban a klímáról szól-e, vagy pedig inkább szabadsághiány metaforája, az egészen biztos, hogy ebben a költészetben az élet antitézise maga a hőség és az aszály.
De milyen hőség? Meteorológiai adatbázisok szerint 1979. izzasztóan melegnek és fullasztóan aszályosnak tartott évében a júniusi napi középhőmérséklet 20 és 22 Celsiusi-fok között alakult Magyarországon. Ez körülbelül 3-6 fokkal alacsonyabb, mint az elmúlt napok középhőmérsékletei.
Vagyis egy földtörténeti léptékben elhanyagolható időtáv, másfél emberöltő alatt nemcsak az évszakok hossza változott meg a felmelegedés következtében, hanem az is, mit érzünk kánikulának. A trend pontosan leolvasható az alábbi ábráról, mely Magyarország éves középhőmérsékletének alakulását mutatja a szisztematikus mérések kezdete, vagyis 1901. és 2024. között, a lilával jelzett melegedést és a zöld trendvonalat érdemes figyelni:...
Rendőr ezredesi irányítás helyett, bizalmat ígért Hegedűs Zsolt miniszter az egészségügynek kedden a Magyar Egészségügy Menedzsment Társaság (MEMT) konferencia szakmai hallgatóságának.
Milyen ötödik hete kormányozni? „Ne akarjátok megtudni, de biztosan látszanak rajtam a kialvatlan órák” – érzékeltette Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, hogy mennyire nehézkesen zajlik az önálló Egészségügyi Minisztérium kiválása a Belügyminisztériumból. Aztán rögtön rátért a konkrétumokra is, így arra, hogy az első 500 milliárdos többletforrást a szakdolgozó bérek hosszú távú rendezésére és az alapellátás korszerűsítésére fordítják, továbbá több új intézmény létrehozását jelezte és új vezetőket is megnevezett.
A tárca vezetője gyökeres szemléletváltást, az orvosi autonómia visszaállítását, a kórházi kapuk megnyitását és egy teljesen új, az elért eredményeket díjazó finanszírozási rendszer bevezetését ígérte.
Nyíltan beszélt arról is, hogy „revansvágyat” ébresztettek benne az előző kormányzat orvosi kamarával szembeni lépései. Az a törvény, amellyel a kamara mozgásterét szűkítették, szerinte „szörnyű, etikátlan” beavatkozás volt az egyik legfontosabb hivatásrendi testület ellen. Ezt nevezte meg fő motivációként, amikor a Tisza-mozgalom március 15-i beszéde után jelezte Magyar Péternek: vállalja a szakmapolitikai munka oroszlánrészét, noha „nem akart miniszter lenni”. Az, hogy Magyar Péter elsőként jelentette be az egészségügyi miniszter nevét, számára az üzente, hogy a Tisza-kormányban az egészségügyet a „felső polcra” tették.
Beszélt arról is, hogy Magyar Péter nagyon határozott irányító, és fel kell kötnie minden miniszternek a nadrágját akkor, amikor referál vagy kormányhatározat-tervezetet visz a miniszterelnök elé. Vitézy Dávid zseniális, "azt kell mondjam, nagyon sokat tanulok tőle, de mindenkitől, tehát hogy egy nagyon jó csapat és kormányzat van" - tette hozzá a miniszter.
Viccelődve jegyezte meg, hogy „500 milliárdot két nap alatt el lehet költeni”, de a pénz önmagában nem elég, ha nem változik a szemlélet: „érdek helyett értéket” kell teremteni - tette hozzá. Beszélt arról is, hogy miután a kormányüléseken Kármán András pénzügyminiszter mellett ül, már meg is kérdezte tőle, hogy hol van a pénz? Elmondta, az 500 milliárd jön, és nagyon-nagyon előrehaladott állapotban vannak az Európai Uniós tárgyalások az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) források hazahozataláról. Így a pénz ősztől az egészségügyben is rendelkezésre áll.
A többletforrások felhasználásban a szakdolgozói bérek és az alapellátás mellett elsőbbsége lesz a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásának mérséklése is...
TELEX Szerzők: MÁRTON BALÁZS, SZÁNTÓ-NAGY BÁLINT 2026.06.22.
„Nem hajtjuk végre, ebben a formában bizonyosan nem hajtjuk végre a migrációs paktumot. Ezt így el tudom mondani, remélem, világos volt” – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök az ellenzéknek adott válaszában múlt hétfőn a parlamentben, miután egy bizottsági meghallgatásán már Pósfai Gábor belügyminiszter is beszélt erről.
A Fidesz és a Mi Hazánk folyamatosan azt feszegette, megfelelne-e az új kormány a június 12-én hatályba lépett, az uniós menekültügyi és migrációs csomag gerincét adó jogszabályoknak. A menekültügyi csomag sok szempontból szigorít, de nem azzal a részével okozhatna igazán fejtörést az új kormánynak, amelyről a Fidesz a legtöbbször beszél.
A kormányfő a parlamentben arról is beszélt, hogy június 23-án, kedden Budapesten tartják a visegrádi négyek kormányfői találkozóját, velük is fog egyeztetni erről. Magyar már a múlt heti EU-csúcs előtt is találkozott Donald Tusk lengyel, Robert Fico szlovák és Andrej Babiš cseh kormányfőkkel, valamint részt vett a keményebb migrációs politikát támogató 16 ország vezetőinek ülésén is.
A csúcs utáni brüsszeli sajtótájékoztatóján Magyar pénteken azt mondta, nem zárja ki, hogy a még 2024-ben elfogadott csomag egyes részeit mégis felülvizsgálják majd a tagállamok, mert kifelé ezt nem mondják ugyan, de sokan elégedetlenek a szöveggel. Azt pedig nem gondolja, hogy hamar kötelezettségszegési eljárás indulna Magyarországgal szemben a paktum végrehajtásának elmaradása miatt...
Nagyjából egy hónappal a választások után példa nélküli kirúgási hullám kezdődött a fideszes médiát összefogó Mediaworksnél. A durva leépítések, illetve lapbezárások első ránézésre azért lehetnek meglepőek, mert a csoport az elmúlt években úszott a – jelentős részben állami hirdetésekből származó – pénzben, és most is tízmilliárdos befektetései vannak különböző eszközökben. Ha alaposabban megnézzük, akkor azonban hamar kiderül, hogy a Mediaworks likviditási helyzete korántsem fényes, és a Balásy-cégek számláinak zárolása sem segített a vállalaton. A csoportnak úgy kellene elkezdeni valahogy piaci alapon működni, hogy eddig ennek morzsáit sem láthattuk, hiszen teljesen mások voltak a prioritások. Ha nem sikerül gyorsan átállni, akkor tényleg csak a NER-es milliárdosokban reménykedhetnek.
Stabilnak tűntek
A 2024-es európai parlamenti választások idején, ahogy a NER más területein, a fideszes sajtó esetében is úgy tűnt, hogy hiába van egy feltörekvő politikai erő, egy potenciális kihívó, a rendszer stabil, és még kormányváltás esetén is lennének tartalékai. A kormányközeli médiatermékeket összefogó Mediaworks Zrt. alig több mint egy héttel a választás előtt tette közzé 2023-as beszámolóját, ami abszolút ezt támasztotta alá. A vállalat bankszámláin százmilliók pihentek, a cégben több mint 20 milliárd forint felhalmozott nyereség volt, az év végén tízmilliárdos nagyságrendben vártak utalásokat a partnereiktől, ami bőven fedezetet biztosított a következő egy évben esedékessé váló kötelezettségeikre.
Alig két évvel később aztán másfél hónap sem kellett a Fidesz bukása után ahhoz, hogy a Mediaworks eszeveszett költségcsökkentésbe kezdjen. Az elmúlt hetekben sorban jöttek a hírek a tömeges leépítésekről, lapbezárásokról, „szervezeti és portfólió-átalakításról”, és a cég a jelek szerint érzékenyebb lett kintlévőségei behajtására is:...
A Kontroll információi szerint a köztársasági elnök és felesége 12 napos amerikai látogatásának költségvetését több mint 120 millió forintra tervezték idén februárban a Sándor-palotában. Azt nem árulta el a hivatal pontosan, hogy végül mennyibe került az út az adófizetők számára, de a költségekhez hozzá kell számítani még azt is, hogy Sulyok Tamás és delegációja a Magyar Honvédség Falcon típusú gépével repült New Yorkba és onnan még több városba is az Egyesült Államokon belül, miközben az államfő egyetlen érdemi diplomáciai találkozón sem vett részt.
Sulyok Tamás és felesége, Nagy Zsuzsanna 2026. február 26-án kezdte meg a március 10-ig tartó körútját az Egyesült Államokban. A Sándor-palota hivatalos tájékoztatása szerint a „munkalátogatás” célja kizárólag az volt, hogy magyar származású amerikaiakkal találkozzanak:
„Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök egyik fontos feladatának tekinti a nemzet egységének kifejezését a határokon átívelő nemzeti összetartozás megjelenítésével is. Erre az élő összetartozásra hívja fel a figyelmet azzal, amikor az anyaország államfőjeként rendszeresen tesz látogatást a magyar diaszpóra közösségeinél, hogy a nyilvánosság előtt bemutassa és elismerje nemzetmegtartó tevékenységüket”
– írta a köztársasági elnöki hivatal Kommunikációs Igazgatósága a Kontrollnak a múlt pénteken, miután előzőleg több alkalommal több kérdést is feltettünk a Sulyok házaspár amerikai útjáról.
Csaknem egy hónapos hallgatás után csupán június 19-én erősítette meg válaszában a Sándor-palota azt az információnkat, ami szerint az államfő és a felesége a Magyar Honvédség Falcon 7X gépével repült a tengeren túlra.
Korábban ezzel kapcsolatban kérdésekkel fordultunk a Honvédelmi Minisztériumhoz is, ahonnan előbb azt a választ kaptuk, hogy levelünket közérdekű adatigénylésnek minősítik, majd a határidő lejárta után csupán a Falcon használatát ismerték el, a költségek tekintetében azt javasolták, hogy azokat peres úton szerezzük meg, amennyiben fontosnak tartjuk erről a közvélemény tájékoztatását. (Hozzátesszük: a HM-mel folytatott levelezésünk még Ruszin-Szendi Romulusz miniszteri kinevezése előtt kezdődött – a szerk.)
Egy magánrepülőként is használatos, 12-16 személyes ilyen Falcon bérleti díja Európa és Amerika között az elérhető internetes információk szerint oda-vissza 90 és 160 ezer euró közé esik. Ráadásul a Kontroll birtokába került egy olyan dokumentum, amiben ezen felül még 30 millió forintot szántak repülőjegyekre elkölteni az államfő utazását szervezők...
