Szerző: CSURGÓ DÉNES
2026.05.24.
Az átfogó jogi kérdéseken túl azonban majd olyan konkrét kérdésekre is választ kell adnia az új kormánynak, hogy a közpénzek magánzsebekbe áramoltatásának egyes konkrét csatornáit hogyan zárja el, és hogyan próbálja majd visszaszerezni az állami pénzeket.
Jogosan merül fel például a kérdés, hogy mi lesz azzal a több mint 2600 milliárd forinttal, amit a magyar állam különböző, NER-hez bekötött magántőkealapokon keresztül juttatott baráti üzleti körök kezelésébe. Pontosabban juttatott papíron, mert a pénz egy részét még nem folyósították az állami bankok, tőkealapok. A héten már felmerült egy lehetséges opció a pénz, vagy legalábbis az afölötti irányítás visszaszerzésére, amiről a Válasz Online írt. A lap névtelenséget kérő, de megbízható forrásból származó információja szerint a Tiborcz–Mészáros-kör menedzserei anno aláírták, hogy a kormányzati politikában és a jogszabályi környezetben bekövetkező változásokat automatikusan át fogják vezetni a szabályzataikba, így ha a parlament módosítaná kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvényt, akkor az állam könnyen leválthatná az alapokat kezelő, jelenleg többnyire az oligarchákhoz közeli cégeket.
Ebben a cikkben egy másik utat vizsgálunk: azt, hogy mi van akkor, ha a magántőkealapokba pénzt toló állami befektetők vezetése jövő hétfőn azt mondaná az alapkezelőknek, hogy köszöni, de meggondolta magát, és szeretné visszakérni a befektetett pénzét a magántőkealapokból. Meg tudná ezt egyáltalán tenni? Ha igen, ez mennyire lenne bonyolult, lassú és jogilag akadályoztatott? És mennyire tudnának ennek ellentartani a magántőkealapok rejtélyes haszonhúzói? Ebben a cikkben arra a konkrét kérdésre keressük a választ, mi van, ha az állam azt mondja, nem fizet, és kéri vissza a pénzét...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.