Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.01.26.
A Reuters cikke elsősorban azt emeli ki, hogy a befektetők nagy valószínűséggel biztos menedéket keresnének a pénzük számára, mondhatni nyugalmas kikötőben horgonyozva várnák ki a turbulens idők lezárultát. A tapasztalatok szerint ilyenkor az egyik legbiztonságosabb döntés, ha svájci frankba fektetik a pénzt. Így a pénzpiacokon leginkább az euró és a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamának alakulásából lehet következtetni arra, mennyire lát súlyos geopolitikai kockázatokat a befektetői világ. Annál inkább, minél erősebb ebben a relációban a svájci fizetőeszköz. Emellett befektetői biztos menedéknek számít valamelyest az arany is, tehát annak szintén felmehet az ára.
A másik várható fejlemény a gabona drágulása – abban az esetben, ha a Fekete-tenger mentén fekvő térségből a katonai műveletek, illetve a blokádok és az embargók miatt elakadnak a szállítások. Négy nagy exportőr, Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán és Románia ugyanis fekete-tengeri kikötőkből indítja útnak gabonaszállítmányait a világpiacra. Oroszország a világ első számú, Ukrajna pedig a negyedik legnagyobb búzaexportőre. A gabona drágulása értelemszerűen az alapvető élelmiszerek széles körének árát emelné.
Vállalati szinten - írja a Reuters - az oroszokkal üzleti kapcsolatban álló nagy cégek kárvallottjai lennének az esetleges újabb szankcióknak, bár az energetikai vállalatokat részben kárpótolná az energiahordozók árának világpiaci emelkedése. A British Petrol tulajdonában van a Rosznyefty csaknem 20 százaléka. A Shell 27 és fél százalékos részesedéssel bír az első orosz LNG - vagyis cseppfolyósított földgázt előállító - létesítményben, a Szahalin 2-ben, valamint több közös vállalkozása van a Gazprommal. Az Exxon közreműködik a Szhalin 1 olaj- és gázprojektben.
Ami a pénzügyi szektort illeti, a Reuters a JPMorgan számításait ismertetve kiemeli, hogy az osztrák Raiffeisen bank tavaly nettó profitjának 39 százalékát oroszországi tevékenységből realizálta. Az OTP és az UniCredit esetében ez 7 százalék körüli arány, a Société Générale esetében pedig 6 százalék. Az ING kevéssé kitett, nettó profitjának csak egy százaléka származik Oroszországból.
A német Metro kereskedelmi hálózat nyereségének 17 százaléka keletkezik Oroszországban, a Carlsberg dán sörfőzde pedig saját tulajdonának mondhatja a Baltika céget, amelynek csaknem 40 százalékos a részesedése az orosz sörpiacból.
A Reuters elemzése kitér arra is, hogy az orosz és az ukrán dollárkötvények a feszültség növekedésével már az elmúlt hónapokban egyre rosszabbul szerepeltek, miként a rubel és a hrivnya is. Háború esetén ezek a pénzpiaci bizonytalanságot tükröző trendek drámaian felerősödhetnek.
További kamatemelés is jöhet Magyarországon
Maradjunk a pénznél, gazdaságnál. Magyarország meglepően erőteljes mértékben emeli a hitelkamatokat. A Magyar Nemzeti Bank a 14 éve nem látott mértékű inflációra reagál ezzel – írja a Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja. A beszámoló felhívja a figyelmet arra, hogy utoljára 2011 december végén volt ekkora arányú – 50 százalékpontos – emelés. Ezzel egyébként most az irányadó kamat 2,9 százalékra kúszott fel. Az elemzők eddig nem számítottak ekkora ugrásra, de most már további kamatemelésekkel is kalkulálnak.
A magyar inflációs ráta 7,4 százalékra szökött fel, és tekintettel a tartósan magas nyersanyagárakra és a globális szállítási gondokra, rövid távon nem látszik az áremelkedés megfékezésének a lehetősége. A Handelsblatt ismerteti Liam Peachnek, a Capital Economics elemző közgazdászának a véleményét, aki szerint az elkövetkező hónapokban három és fél, négy százalékig is emelkedhet Magyarországon a hitelkamat szintje.
A lap megjegyzi, hogy a fogyasztói árak mostani emelkedése világméretű tendencia. Németországban például decemberben 5,3 százalékra nőtt az infláció – ilyen mértékre 1992 óta nem volt példa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.