Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.06.10.
Az idei választások után lapunk azonnal előállt egy javaslatcsomaggal, amely a leggyorsabban megléphető vagyonvisszaszerzési akciókra összpontosított – elszámoltatási kézikönyvünk, a NER-akták alapján. Az áprilisi cikk első pontjában a 2-3 ezer milliárdnyi közforintot „bitorló” kekva-felépítmények (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) kvázi újraállamosítását vetettük fel. Az új kabinet erről azóta döntött, Alaptörvény-módosítást is kezdeményezett, melynek nyomán például már azt tárgyalja a Telex, hogy foghat-e meghatározó pozíciókat az állam a kekvás, közpénzes és magántőkealapos ügyeskedésekkel felpumpált távközlési, informatikai és védelmi konglomerátumban, a Jászai Gellért-féle tőzsdei 4iG-ben.
Igazságtételi javaslatunk második pontja a magántőkealapos állami pénzek visszafoglalása volt. Az Orbán-kormány ugyanis 2026 márciusáig legalább 2645 milliárdos befektetést terelt átláthatatlan, NER-irányítású magánalapokba. Ettől azonban az állami tőke még állami tőke maradt; csak a kezelésében, szaporításában rejlő előnyök „élvezetét” adták oda jórészt a Tiborcz–Mészáros–Jászai-körnek. A minap igazoltuk: nem kell meghajlítani a jogrendszert, hogy az új kormányzat magához tudja venni a közpénzzel elhalmozott főbb magántőke-érdekeltségek menedzselését. Hiszen az alapok kezelői annak idején írásban elfogadták, hogy jogszabályváltozással le lehet cserélni őket – akár egy állami társaságra is. Mindezek után a kormány is lépett: határozat született a magántőkealapok működésének soron kívüli felülvizsgálatáról, a tényleges tulajdonosi viszonyok átláthatóságának megteremtéséről.
Április írásunk harmadik pontjában az MBH Bank „lábhoz” rendelését javasoltuk – annak ellenére is, hogy tudtuk: ez lehet a vagyonvisszaszerzési folyamat legnagyobb intellektuális kihívást jelentő, s talán a legnagyobb társadalmi hatást kiváltó állomása. Nem azért érdekes a sztori, mert bármi is veszélyeztetné a hazai bankrendszer és benne az MBH stabilitását. A 2008-as gazdasági világválság óta olyan szigorú a likviditási és tőkeszabályozás, illetve -ellenőrzés az uniós pénzintézetek esetében, hogy
bedőlni legfeljebb csak zugintézmények tudnak.
A Mészáros-bankként elhíresült vállalatot ráadásul az állam tartós vagy átmeneti szerepvállalása inkább erősítené, mint gyengítené, hiszen jelenleg egy oligarchikus politikai kör ellenőrzi – úgy viszont függetleníthető lenne tőlük.
Az MBH speciális „jószág”, mert…
- Az ország második legnagyobb pénzintézete – 20 százalék körüli piaci részesedéssel.
- Tőzsdei vállalatról van szó, nem lehet jogalap nélkül – s pláne jogszerűtlenül – „annektálni”.
-Ez (volt) a NER központi bankja, amely a felcsúti lobbi, a TV2, az Index és a Blikk kiadója, illetve a Nagy Márton-környéki leágazások mellett például Orbán Viktor francia és spanyol politikai partnereit is finanszírozta.
- Ez a legnagyobb hazai fiókhálózattal rendelkező pénzintézet, melyet az MKB-ból, a Budapest Bankból és a Takarék-körből gyúrtak össze.
- Mindhárom korábbi tagvállalatában többségi tényező volt a magyar állam: az Orbán-kormányzat 2014–2015-ben vette magához a Budapest Bankot és az MKB-t, illetve a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetén (SZHISZ) keresztül ugyancsak a fideszes hatalom biztosította a Takarék-csoport tőkéjének kétharmadát.
- Számításaink szerint az állam a mai 15 százalék helyett körülbelül 87,1 százalékos tulajdonnal rendelkezne a bankban, ha az üzletrészeket nem privatizálták volna áron alul meghatározott üzleti köröknek.
- Úgy alakult tehát, hogy jelenleg nem az állam az MBH Bank legmeghatározóbb tulajdonosa, hanem az integrációra legfeljebb aprópénzeket áldozó Mészáros Lőrinc-kör.
- Mint látni fogjuk, ez a kompánia úgy kapta meg az MBH majd’ 400 milliárd forint értékű, 30-32 százalékos részvénycsomagját, hogy az ezért fizetendő ellenértéket elég lenne csak 2042-ben kifizetnie. Így összegét tekintve a Mészárosék-féle MBH-bekebelezés nagyobb „bankrablás”, mint a Matolcsy család által elkövetett, több százmilliárdnyi kárral járó MNB-akciósorozat.
- 2025 végére a bank saját tőkéje 1261 milliárd forintra rúgott; s bár papíron csak a részvények szűk 50 százaléka tartozik a felcsúti milliárdoshoz, a bank idei közgyűlésén már közel 70 százalékkal – 850-900 milliárdos befolyással – jelent meg a hozzá lojális csapat.
- A friss Forbes-lista szerint Mészáros 5,2 milliárd dolláron ül, amely mai áron 1600 milliárd forintot jelent; az Orbán-hű oligarcha vagyonának tetemes része tehát MBH-részvényekben testesül meg, így a bank állami kontroll alá vonásával a felcsúti „szívcsakra” is megrendíthető (és alighanem ez lehetne a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal legnagyobb fogása).
S hogy miként lehetne visszavenni az MBH Bankot Mészáros Lőrincéktől?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.