Kevesen tudják, hogy a Várhegy gyomrában egy rendkívül érdekes és sajnálatosan titkossá nyilvánított komplexum rejtőzik. Horthy Miklős kormányzói óvóhelyeként épült, 1944-1945 között a IX. SS-hegyihadtest parancsnoksága székelt benne, majd 1950 után Rákosi Mátyás építette ki kormányzati óvóhellyé, végül Orbán Viktor TEK-je vette át - miközben a létesítmény eredeti céljaira már régen alkalmatlan.
A NYOMOR SZÉLE / HVG BLOG Szerző: L. RITÓK NÓRA 2026.07.17.
A mai világ karriertörténetei között sok olyat látni, ahol a kapcsolatok nagyobb szerepet játszanak, mint a tehetség meg a tanulás, és olyat is, ami a “celebséghez” kapcsolódva ad hamis képet a boldoguláshoz eljutás erőfeszítéseiről.
Az, amiben mi, idősebbek szocializálódtunk, hogy a tanulással jobb munkához juthatunk, biztosabb megélhetéshez, felfele ívelő karrierhez, ma már nem állja meg így a helyét. Nálunk még volt ragaszkodás a munkahelyhez, akkor is próbáltunk teljesíteni, ha ehhez nem voltak megfelelőek a körülmények, a mai kor üzenete azonban az, ha nem tetszik valami, hagyd ott, és keress mást.
Ahol a családi háttér adja a tanulás értékét, ott valahogy természetes módon nőnek bele abba a gyerekek, hogy a “tanulás a te munkád”, és fel sem merül, hogy a középiskola abbamaradjon szakmaszerzés nélkül, vagy, hogy utána ne folytatódjon a tanulás. Persze rájuk is hat a világ, amiben a mai gyerekek már mások, mint a szüleik, de mégis, a tanulás fontossága általánosabban van jelen, mint a generációs szegénységben élőknél.
A legnagyobb kihívás itt a tanulási motiváció felépítése és megtartása a gyerekeknél. Alsóban még megy, aztán egyre kevésbé. A középiskolára meg elfogy sokaknál az a kevés is. Az iskolakötelezettségi korhatárig még eldöcögnek, aztán lemorzsolódnak. A lányoknál kezdődik a “van már kis barátja” történet, a fiúk meg egyszerűen abbahagyják a tanulást. A szülők elfogadják, “hát mit csináljak vele?”, és innen ismétlődik a szülők karriertörténete.
A lányoknál a főállású anyaság, a fiúknál az alkalmi munkákban, a szürke-és feketezónában felépített túlélési stratégia. A minta adott, otthonról, más hatás nem bírja ezzel felvenni a versenyt.
Az értékmérő a pénz. Ez az egyetlen, nem a tudás, nem az elköteleződés valami olyan cél iránt, ami előrelépés a szülők életéhez képest. A fogyasztói világ hozza ezt, senki sem akar csóró lenni, mindenki úgy akarja legalább mutatni, hogy neki mindene megvan. A menő cipő, ruha, telefon, és más külsőségek, ettől érzik magukat e világhoz tartozónak, ez adja meg számukra a magabiztosságot. Legalább az online térben így akarnak megjelenni. Az, hogy erre honnan van forrás, másodlagos. A kriminalizáció kockázata felerősödik, mert pénz kell, ez jelent kapcsolódást, közösségi értéket, odatartozást, rangot, hierarchizálódási lehetőséget.
Sokat dolgozunk ezen, mindent elkövetve, hogy benntartsuk őket az iskolarendszerben, hogy megértessük, ha szakmát szereznek, esélyt kapnak egy tervezhetőbb életre.
Persze vannak sikerek. Nemrég beszéltem egy fiatal nővel, tanítványunk volt, stabil párkapcsolatban él, és négy gyermeket nevelnek. Szakmát szerzett, és most egy idős-otthonban dolgozik. Olyan szépen és büszkén mondta, hogy milyen fontos volt a szakmaszerzés az életében, mert ezzel jutott oda, hogy, ahogy ő mondta, “elálltam” dolgozni. Jó munkahelye van, szereti, és a fizetése is sokkal jobb, mintha a közmunkában vegetálna. Dicsértem érte, és büszke voltam rá… Aztán rögtön kérdeztem, nem tudna-e az egyik húgára hatni ezzel a mintával…aki viszont otthagyta az iskolát.
Lám, még a családon belül sem hat a minta egyformán. A digitális térből jövő minták erősebbek. Onnan épül fel az az idea, amit követnek, külsőségekben pedig próbálják leképezni magukban is.
És tudom, ha az arányokat nézem, jól állunk az Igazgyöngyben a hatásunkkal… de nem tudok túllépni a lemorzsolódókon. No meg tudom azt is, hogy aki bennmarad, nagyon sokszor annál sem tud kiépülni egy olyan tudás és munkavállalói attitűd, amivel a munkaerőpiacon meg tudnák vetni a lábukat.
A motiváció nem a munkavállalás, hanem a pénzszerzés irányában körvonalazódik. És a téma boncolgatásában megint ott vagyunk, hogy a túlélési stratégiában szocializálódók rövid távú gondolkodása nem tud kapcsolódni a hosszú távú gondolkodást igénylő tanuláshoz, erőfeszítéshez, munkahelymegtartáshoz, kitartáshoz. A kettő közelítése a kulcs a társadalmi leszakadás mérsékléséhez.
Mondhatnám, hogy igen, ezt felismertük, ezen dolgozunk, a gyerekekkel és a szülőkkel is.
Aztán hallok egy másik történetet is. Szintén tanítványunk volt, tehetséges, tanulni akaró, motivált gyerek, akinek a családi körülményei nehezített terepet adtak, de mégis sikerült egy példás nagyszülői háttérrel támogató közeget biztosítani számára. A nővére szintén tanítványunk volt, ő jó mintát is adott, sikeresen fejezte be tanulmányait az egyetemen, stabil munkahelye és párkapcsolata van. Számára természetes volt, hogy a nyári időszakban munkát vállalt, már a középiskolában is, és később végig dolgozott az egyetem alatt is. Így tudta kiegészíteni az otthoni büdzsét, hogy tanulhasson.
Ez a minta és a lehetőség adott a húga előtt is, aki egy erős gimnázium tanulója. Keresik a munkalehetőségeket, és nem igazán találnak olyat, ami megfelelne neki. Az ok pedig az, hogy mi lesz, ha találkozik az osztálytársaival. Fél, hogy utána kiközösítik… ha látják, hogy neki dolgoznia kell, pl. a fürdőben, ahova a jobb státuszú osztálytársai szórakozásból mennek.
A félelem pedig valós… mert ez az egész, a kortársak lenézése sajnos benne van a pakliban. Eszembe jutott egy fiú, aki azért hagyta ott a középiskolát, mert a szülei nem győzték anyagilag az ebédjét. Na nem a menzát, oda nem jártak, hanem azt, amit a többiek mércének tekintettek: a hamburgert, hot-dogot, amit ők ebédeltek. És ebben a közegben az otthonról hozott szendvics bélyeget jelentett, a csóróság bélyegét. Addig szekálták, hogy az első évet sem járta végig.
Persze ez a példa a kortárs csoport hatásáról szól, azért hoztam ide. De a nyári munkavállalás, mint a társadalmi pozícióvesztés kockázata nagyon elgondolkodtatott.
Tényleg, milyen munka-idával bír ma a társadalom? Mondják, hogy a mesterséges intelligencia előretörése átformál mindent a munka világában. De ehhez is csak akkor tudunk kapcsolódni, ha tudással bírunk….és olyan attitűddel, amiben értékként jelenik meg a munka is.
Pénteken 16 órakor ismét megdőlt a valaha mért legkisebb vízállás Bajánál a Dunán: mindössze 17 centit mértek a vízügyesek. A negatív rekord először csütörtökön dőlt meg, akkor 25 centit mértek, az eddigi legkisebb mért vízállás a vízügy adatai szerint 27 centiméter volt 2018 októberében. Baján a népszerű szabadstrandot már vasárnap lezárták a biztonsági kockázatok miatt, és az alacsony vízállás láthatóvá tette egy több mint 80 éve elsüllyedt hajó máig ott lévő darabját is.
A Dunán jöhet egy kisebb vízszintemelkedés, de nem nyugodhatunk meg miatta
Paksnál a Duna péntek délben -103 centi volt, az eddig ismert rekord -97 centi volt. A vízállás azért lehet mínuszos, mert a vízmércék nullapontját nem a meder legmélyebb pontjához, hanem egy történelmileg meghatározott, fix szinthez rögzítették.
Mindeközben a folyó vízhozama is nagyon kevés, mindössze 835,6 köbméter/másodperc, ráadásul egyre melegszik. Szerdán a folyó hőmérséklete átlépte a 25 fokos küszöbértéket, ami után a Paksi Atomerőmű szakemberei újra megkezdték a folyó érintett szakaszán a vízhőmérséklet folyamatos mérését az atomerőmű biztonságos működtetése és a környezetvédelmi előírások teljesítése miatt. Péntek reggel a folyó vízhőmérséklete már 25,6 fok volt.
A Duna budapesti vízmércéjén a korábbi maximumot, 27,2 fokot 2018 augusztusában mérték, idén június 30-án este már 28,2 fok volt a legmagasabb vízhőmérséklet. Ekkor volt a 42 fokos csúcson tetőző hőhullám, ami miatt Kapitány István a biztonságos áramellátás érdekében engedélyeztef, hogy a Paksi Atomerőműnél 30 fokról 31,5 fokra emeljék a maximális hőkorlátot – erről az ökológusok azt mondták, hogy csak ideiglenesen tartható fenn.
A Duna a fentebbi szakaszain sem rózsás a helyzet, Budapesten pénteken délben 39 centi volt a vízállás, ez csak 6 centire van a valaha mért legkisebb vízállástól, ami szintén 2018 októberében fordult elő.
Esztergomban viszont már felcsillant a remény, a csütörtöki -11 centiről -8 centire emelkedett a vízszint. Ott a korábbi negatív rekord -21 centi volt, amelyet szintén 2018 októberében mértek.
Az alacsony vízszint megütötte az embereket is, megdöbbentő fotók járták be a közösségi oldalakat a visszahúzódott és száraz folyómederről, megrekedt hajókról és partra vetődött halakról. Nem csoda, ha sokakban félelmet keltenek ezek a ritkán látott képek, és már az ivóvízellátásunkért aggódnak...
A Fordulópont adásában Csintalan Sándor, Komáromi Gábor és Magyar György elemzik a Fidesz látványos erodálódását és Sulyok Tamás köztársasági elnök kényszerhelyzetét. A szakértők körbejárják az alaptörvény-módosítás jogi visszásságait, a vagyon-visszaszerzési hivatal felállítását, valamint Szíjártó Péter váratlan távozását a parlamentből.
01:03 – Sulyok Tamás saját elnökségének végét írja alá?
04:15 – Hogyan építhető le az önkény egy jogállamban?
09:50 – Az "illiberális demokrácia" szerkezeti válsága Európában.
15:40 – A pillanat, amit tanítani fognak: Magyar Péter vs. Sulyok Tamás.
22:30 – Megszűnik az ügyészség vádmonopóliuma? Jön a pótmagánvád.
26:12 – Szíjártó Péter kicsekkolt: irány a kínai kommunista párt?
Akár évekig is eltarthatnak azok a közvagyon visszaszerzésére irányuló jogi ügymenetek, amelyeket a Tisza-kormány által régóta emlegetett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal fog feltárni – mondja Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója...
...Eltitkolt tízmilliárdok
Ezeknek a kategóriáknak a megszegésére az Orbán-kormányok regnálása alatt számos konkrét példát láthatott a nyilvánosság. A Tisza ígéretei szerint az NVVH kulcsszerepet játszik majd az olyan ügyek kivizsgálásában, mint az állami befektetések, a keretszerződéses ügyek, illetve a közbeszerzések. A Transparency áprilisi közleményében azt írta, hogy négy állami tulajdonú szervezet – az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. és az olyan általa koordinált, szintén állami hátterű társaságok, mint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt., az MFB Invest Zrt., valamint a Magyar Export-Import Bank befektetési társasága, az Exim Invest Zrt. – „összesen több mint 2645 milliárd forintnyi befektetést vállalt itthon és külföldön bejegyzett magántőkealapokban, ingatlanalapokban és más, úgynevezett alternatív alapokban 2026. március végéig. Ez duplája annak az 1300 milliárd forintos kihelyezésnek, amelyet a TI Magyarország tavaly kizárólag a magántőkealapokba fektetett közpénzek vonatkozásában feltárt”.
Nem sokkal később, július elején a Transparency-hez eljutottak azok a 2000-es kormányhatározatok, amelyeket több évig pereltek ki a kormánytól, azonban az adatok minősített voltára, azaz államtitkokra hivatkozva visszatartották őket. A kétezres sorszámú kormányhatározatok jelentősége, hogy a bennük szereplő döntéseket a kormánynak nem kötelező nyilvánosságra hoznia, így azok tartalmát csak az érintettek szűk köre érheti el. „Fontos, hogy a kormány a kétezres határozatokban nem vállalhat pénzügyi kötelezettséget. Az általunk megismert kétezres kormányhatározatok mégis kivétel nélkül közpénzek adományozásáról rendelkeztek” – írja beszámolójában a TI, hozzátéve, hogy az általuk megvizsgált 42 dokumentumból 35 több mint 160 milliárd forint közpénz fölötti rendelkezésről szólt. Ugyanakkor ez elenyésző feltárt mennyiséget jelent az összes dokumentum számához képest: „összesen háromezer darab ilyen határozat volt csak 2023. december 19-ig, azóta még majdnem három év telt el, az Orbán-rendszerből még kettő és fél. Még további ezer darab születhetett. Tehát 3-4 ezer ilyen kormányhatározatot kell átvizsgálni” - mondta Ligeti.
A top három vagyonvisszaszerzési ügy
A kétezres kormányhatározatok vizsgálata mellett Ligeti szerint az NVVH működésének megkezdése után a legfontosabbak ügyek között lesznek a letelepedési államkötvények is. E kötvények megvásárlásával az európai uniós tagállamokon kívülről érkező állampolgárok schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzhettek, majd a kötvény ötéves futamidejének lejárta után a Magyar Állam visszavásárolta azt az eredeti névértéken, egy összegben. A konstrukció megalkotását Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte, és a kötvények forgalmazásával foglalkozó cégeket rendszerint offshore országokban jegyezték be. Bár az üzlet nem ment jól, és a Transparency, illetve a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest közös nyomozása szerint mintegy 30 milliárd forintot buktak rajta az adófizetők, a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz – írja a K-monitor.
A Ligeti által említett, kivizsgálás szempontjából fontos korrupciós ügyek között lesznek a lélegeztetőgépek és a covid elleni oltóanyagok is. A lélegeztetőgép-bizniszként elhíresült beszerzési csalás esetében az Orbán-kormány regnálása alatt a magyar állam 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt 300 milliárd forintért, holott az eszközök nagy része, mintegy 12 ezer darab most is raktárakban áll. A beszerzésből ugyanakkor nagyot kaszáltak az olyan cégek, mint a Takács Péter volt egészségügyi államtitkár sógora által vezetett RF Silk Road Fund Holding Zrt. A pandémia a vakcinák és covidtesztek beszerzése miatt is jól jövedelmezett a Fidesz körüli érdekeltségekbe tartozó cégeknek, amelyeket túlárazottan vásároltak meg: a vakcinabiznisz 5 milliárdos, a covid-teszt beszerzések közel 1 milliárdos osztalékot hoztak.
Ligeti azonban arra számít, hogy az NVVH kezdetben a látványosabb korrupciós esetekkel foglalkozik majd. Erre szerinte egyrészt a választók igazságérzetének kielégítése miatt van szükség, másrészt azért, mert „lesznek olyan nagy vagyonvisszaszerzési ügyek, amik nem a hivatalban fognak megoldódni. Tehát az, hogy a 4iG-től kérjük vissza a hadiipart, vagy hogy a magántőkealapokból kérjük vissza az állami pénzt, nem a bűnüldözés szintjén fog eldőlni, ezek kormányzati döntések lesznek, és ott fog történni a végrehajtásuk is”. A 4iG Nyrt. az Orbán-kormány korrupciós intézményrendszerének egyik fontos pillére volt: idén májusban kiderült, hogy az állami segítséggel felépített telekommunikációs és űrtechnológiai cég 1311 milliárd forint értékű keretszerződést kötött a Honvédelmi Minisztériummal, miközben egy 1500 milliárd forintos honvédelmi szerződése is életben van 2030-ig...
BUSINESS KLUB / KLUBRÁDIÓ Riporter: NAGY IVÁN ZSOLT 2026.07.15.
A Business Klub vendége ezúttal Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, volt országgyűlési képviselő és a KSH korábbi elnöke, akivel Nagy Iván Zsolt beszélget a magyar gazdaság és politika legfontosabb kérdéseiről. Az interjú elején szó esik arról, miért lépett vissza a 2026-os választáson, és hogyan látja a rendszerváltás utáni Magyarország új politikai korszakát. A beszélgetés középpontjában az új kormány első intézkedései, az alkotmánymódosítások, a vagyon-visszaszerzés, valamint a gazdaság stabilizálásának lehetőségei állnak. Mellár részletesen elemzi a Fidesz gazdaságpolitikáját, a rezsicsökkentést, a támogatási rendszerek hibáit és azt is, hogyan lehetne valódi, hosszú távon fenntartható növekedést elérni. Az interjú második felében személyes történetein keresztül mesél gyerekkoráról, tudományos pályájáról, a rendszerváltás időszakáról, valamint arról, miért tartja a vitát és a kritikus gondolkodást a demokrácia egyik legfontosabb alapjának. A műsor végén villámkérdésekben beszél Marxról, Adam Smithről, a GDP-ről, az oktatásról és arról is, milyen jövőt lát Magyarország előtt.
GONDOLKOZZ RENDSZERBEN PODCAST Szerző: DMA.HU 2026.07.17.
Tóth Ildikó, luxusingatlan-fejlesztő, a Cápák között befektetője, első női vendégünk és a NER-es feleségek luxizásának leleplezője. Kérlelhetetlenül és kegyetlenül őszinte, amit az üzleti életben tanult meg, mint legfontosabb szabály. Az adásból kiderül, miért tartja károsnak, ha egy cégvezető operatív feladatokat végez, hogyan kerülhetjük el, hogy „vakon” vezessük a vállalkozásunkat, és miért nem elég önmagában az ambíció és a szorgalom a sikerhez.
Ildikó egyenesen beszél a magyar gazdaságról: jelenleg mélyponton van, de innentől csak felfelé vezet az út. Úgy látja, hogy a politikai változások és a nyugat-európai befektetők növekvő érdeklődése miatt az ingatlanpiac előtt komoly növekedés áll. Ehhez azonban nem elég a hazai piacot figyelni, a nemzetközi trendeket is ismerni kell.
Karrierje majdnem kettétört, amikor egy közel 1 milliárd forintos sikkasztási ügy miatt a rendőrség kihallgatta. Mi vezetett idáig, és hogyan zárult az ügy? Az adásból ez is kiderül.
PORTFOLIO CHECKLIST PODCAST Műsorvezető: OROSZ MÁRTON 2026.07.14.
Erős forint, gyenge növekedés, billegő költségvetés közben került elő újra az euróbevezetés ígérete.
A hitelminősítők egyelőre még befektetésre ajánlják Magyarországot, de a negatív kilátás azt üzeni: fogy a türelem.És persze kérdés, hogy vajon tényleg közelebb kerültünk az euróhoz, vagy csak egy jól hangzó politikai célról beszélünk?
A Portfolio Checklist vendége Molnár László, a GKI vezető kutatója, akivel a 2026-os év felénél azt nézzük meg, mennyi tartalék maradt a magyar gazdaságban három hónappal a választások után – és mi kellene ahhoz, hogy az euróbevezetés ne csak ígéret, hanem valódi pálya legyen.
KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS 2026.07.17.
A szankcióktól szenvedő Oroszországnak most minden egyes rubel fontos, ezért fel sem merül, hogy valamiféle politikai okból ne szállítsanak földgázt a Tisza-vezette Magyarországnak – erről beszélt Kompország című műsorunkban Holoda Attila energetikai szakértő, utalva arra, hogy a választás előtt az orosz elnök azt hangoztatta, addig van biztonságban a magyarországi szállítás, ameddig a magyarok bölcsen választanak maguknak vezetőt.
Holoda Attila szerint ahogyan Európa legnagyobb része mára le tudott válni az orosz gázról, úgy ez Magyarországnak is sikerülhet; Orbánék szólamai, melyek szerint erre nincs lehetőségünk, egyszerűen nem igazak, bőven van lehetőségünk alternatív útvonalakon beszerezni a földgázt. Most már Magyar Péter kormányának a dolga, hogy a 2027-es határidőkig megszervezze az orosz LNG-ről, illetve vezetékes földgázról való leválást.
A műsorban szó esett arról is, hogy:
- Hogyan szegődhet el Szijjártó Péter az általa korábban helyzetbe hozott BYD-hoz?
- Miért sültek be a kampányfinisben a Fidesz hamiszászlós műveletei?
- Milyen lesz a Tisza-kormány energiapolitikája?
- Miért követtek el hatalmas mulasztást Orbánék azzal, hogy tizenöt éven át nem fejlesztették az energiaszektort?
Magyar Péter sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy információi szerint hazaárulás gyanúja miatt vizsgálat indult Szijjártó Péter ellen, emellett élesen bírálta a korábbi külügyminiszter szerepvállalását a BYD-nál. A politikus részletesen kitért a Tisza Párt vidékfejlesztési és közlekedési programjára. Tanács Zoltán pedig súlyos korrupciós vádakat fogalmazott meg az állami informatikai beszerzések (KRÉTA, Neptun) kapcsán.
Fontosabb pillanatok:
00:45 – Megbukhat a külügyminiszter? A hazaárulási vád részletei.
01:38 – „Vérlázító korrupció” a BYD-nál? Szijjártó új pozíciójának háttere.
03:33 – Stop a politikusbűnözésnek! Szigorú szabályok jönnek a miniszterekre.
05:40 – Sulyok Tamás menni fog? A köztársasági elnök körüli botrány.
09:37 – Újra sínen a magyar vasút? A Tisza Párt nagyszabású közlekedési tervei.
14:39 – A 100 milliárdos informatikai mutyi: Feljelentés a KRÉTA és a Neptun ügyében.
NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK? PODCAST Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN 2026.07.18.
A volt kormánypárt tovább folytatja az önbecsapást, a rajongó tagság ezúttal azt nem akarja észrevenni, hogy a tegnap még istenként tisztelt főnök már lelécelt, Dallasból integet haza és a NER-es nagykutyák is menekülnek a süllyedő hajóról. Magyaréknak viszont attól fájhat a fejük, ha nem sikerül záros határidőn belül rács mögé vágni valamilyen NER nagykutyát. Bálint Orsolya, Muhari Judit, Bittner Dániel újságírók és Batka Zoltán a hét eseményeiből tallóztak.
Szijjártó Péter a politikának, Gulyás Gergely a frakcióvezetésnek mondott búcsút a héten, miközben Orbán Viktor Amerikából, focimeccs nézés közben temette el a magyar demokráciát. A Fidesz egzisztenciális kihívásaitól indult Bánszegi Rebeka, Jankovics Márton és Papp Atilla a Háromharmadban, hogy aztán Orbán Viktor eladhatatlan politikai termék mivoltán és az Alaptörvény 17. módosításán át, egy esetlegesen kibontakozó alkotmányos káoszig jussanak.
Miért van dögrováson a Fidesz, és miért esnek egymásnak az orbánisták? Miért ment el Szijjártó? Mit üzen, hogy Orbán az amerikai focivébén van? Ezekről beszélgettünk a 444 stúdiójában.
A 3 lépésben a Tisza kormányzását figyeljük. Az e heti adásban az alkotmánymódosítás legfontosabb elemeiről, az agrárkamara lefokozásáról és arról beszélünk, megrendszabályozható-e az akkugyártás.
00:00 Egy fontos észrevétel az iskolakezdési támogatáshoz
KLASSZIS MÉDIA / EZ VISZONT PRIVÁT Műsorvezető: WÉBER BALÁZS 2026.07.17.
A hét egyik bombahíre volt, hogy Szijjártó Péter otthagyja a Fidesz-frakciót, és elszegődik egy nagy kínai autógyártóhoz. Mi állhat a háttérben, mennyire etikus ez a lépés, és kit hívnak „fehér majom”-nak az ázsiai cégeknél? Eközben Gulyás Gergely lemondott a frakcióvezetésről, Orbán Viktor pedig Amerikában meccset néz. Ez már a Fidesz vége?
Erről is vitatkozott hétértékelő szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Gáspár András lapigazgató, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Imre Lőrinc újságíró.
Fordulóponthoz érkezhet Magyarország: az új kormány benyújtotta az Európai Ügyészséghez való csatlakozási kérelmet, ami alapjaiban változtathatja meg a korrupciós ügyek kivizsgálását. Mit jelent ez a gyakorlatban? Kiknek kell tartaniuk az új helyzettől, és mely ügyek kerülhetnek ismét napirendre? A Mélyvíz vendége Lattmann Tamás nemzetközi jogász, akivel részletesen elemezzük az Európai Ügyészség hatásköreit, az OLAF és az EPPO közötti különbségeket, valamint azt, milyen szerepe lehet az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélések feltárásában. Szó esik a Tiborcz-ügyről, a Elios-beruházásról, Mészáros Lőrinc uniós támogatásairól, a készülő Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatalról, valamint arról is, hogy a vizsgálóbizottságok milyen új jogosítványokat kaphatnak.
Az a kijelentés, hogy „ők nem gyermekek, hanem bűnözők”, szakmailag és emberileg is elfogadhatatlan szembeállítás, a bűnelkövetői státusz nem írja felül a gyermeki státuszt. Erről is beszélt lapunknak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tanszékvezetője, Hegedűs Judit, miután megszüntették a Szőlő utcai bántalmazás két gyanúsítottjának letartóztatását.
– Törvényszerű volt, hogy Juhász Péter Pál vezetése alatt hatalmi koncentráció és személyes függések alakuljanak ki?
– Nem, de egy zárt intézményben kifejezetten magas ennek a kockázata. Különösen akkor, ha ugyanaz a vezető hosszú időn keresztül meghatározza a kinevezéseket, az előmenetelt, a jutalmazást, a fegyelmezést, az információáramlást, valamint azt is, hogy milyen problémák kerülhetnek ki az intézmény falain kívülre. Ilyen helyzetben a dolgozók egy része úgy érezheti, hogy a munkahelye, az előmenetele vagy akár a mindennapi munkahelyi helyzete a vezető személyes jóindulatától függ. Fokozatosan létrejöhet egy olyan lojalitási rendszer, amelyben már nem elsősorban a szakmai normákhoz és a gyermekek érdekeihez, hanem egy személyhez kell alkalmazkodni. Ennek figyelmeztető jele lehet, ha a vezetőhöz közel állók kedvezőbb helyzetbe kerülnek, a kritikus munkatársakat félreállítják, a problémák felvetését pedig nem szakmai kérdésként, hanem személyes támadásként kezelik. Komplex vizsgálat nélkül nem állíthatom, hogy pontosan ez történt. De egy hosszú időn keresztül fennálló, erősen centralizált vezetői rendszerben különösen nagy szükség van külső szakmai és szervezeti ellensúlyokra, a vezetői működés rendszeres és érdemi értékelésére, valamint több, egymástól független jelzési csatornára.
– Milyen körülmények és hiányok játszhattak szerepet a Szőlő utcára jellemző működés kialakulásában?
– Egyetlen tényező ritkán magyaráz meg ilyen súlyú eseményeket. Általában több kockázat kapcsolódik össze. Ilyen lehet a zárt intézményi működés; a fiatalok és a dolgozók közötti jelentős hatalmi aszimmetria; a hosszú ideje változatlan és erősen centralizált vezetés; a szakemberhiány; a nagy fluktuáció; a dolgozók túlterheltsége; a nevelési és rendészeti szerepek összecsúszása; a gyenge vagy túlságosan formalizált külső ellenőrzés; a szakmai esetmegbeszélés és a szupervízió hiánya; valamint a következmények nélkül maradó korábbi határátlépések. Kockázati tényező az is, ha a fiatalok panaszait eleve hiteltelennek tekintik, mert bűnelkövetőként, problémás vagy manipulatív személyként kezelik őket...
KLIKKTV / ÚJ VILÁG Műsorvezető: PANKOTAI LILI 2026.07.16.
Új korszak kezdődhet a magyar politikában? A Klikk TV Új Világ című műsorában, Pankotai Lili vendégei, Ónody-Molnár Dóra és Jámbor András arról beszélgetnek, vajon Ferencz Orsolya valóban új politikai közösséget épít-e a Fideszből kiábrándult konzervatívok számára, vagy csak új szerepet keres magának a kormányváltás után. Szó esik arról is, milyen jövő várhat a Mi Hazánkra, képes lehet-e megszólítani a Fidesz korábbi szavazóit, illetve milyen következményekkel járhat az elszámoltatás. A beszélgetés második felében Szijjártó Péter bejelentése kerül a középpontba: a volt külügyminiszter a BYD vállalatnál folytatja pályafutását. Vajon összeférhetetlen-e, ha egy korábbi miniszter ahhoz a céghez igazol, amelynek korábban milliárdos állami támogatásokról döntött?
„Benyújtottam a parlamenti mandátumomról történő lemondásomat. Ennek oka, hogy rendkívül megtisztelő ajánlatot kaptam a világgazdaság egyik meghatározó vállalatától egy nemzetközi pozíció betöltésére” – írta Facebook-posztjában szerdán Szijjártó Péter egykori külgazdasági- és külügyminiszter. A Fidesz-frakcióból és így várhatóan a politikából is jó időre távozó egykori kormánytag hozzátette: „A BYD az elmúlt húsz év egyik legnagyobb autóipari sikertörténete és egyben az új energiájú járművek világelső gyártója is. A mai naptól a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozom tovább.”
A kormányzati közleményből kiderült, hogy adatok átvizsgálása alapján 2019 és 2026 között több mint 100 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket, jelentős részüket érdemi verseny nélkül, egyetlen cégcsoporthoz köthetően. A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján a 2019 és 2026 közötti időszakban összesen 100,8 milliárd forint értékben született 118 darab, egyazon cégcsoporthoz köthető megállapodás. Csak 2026 első négy hónapjában 17,2 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, amelyből 13,5 milliárd forintot áprilisban, mindössze öt eljárás keretében ítéltek oda.
A lap kiperelte az Orbán-kormány nemzetgazdasági miniszterének részletes szállodaköltségeit. A megkapott listából kiderült, hogy Nagy a brüsszeli útjai során többször is az antwerpeni botanikuskertben található luxushotelben töltötte az éjszakát. Arról a tárca nem adott tájékoztatást, hogy volt-e hivatalos teendője a miniszternek a flamand kikötővárosban. Nagy e kiküldetései során jellemzően egy brüsszeli luxusszállodát is igénybe vett, így előfordult, hogy két nap két különböző belga város ötcsillagos hoteljében vendégeskedett.
Merkely Béla tavaly októberig tulajdonos volt a KinaviX Kft.-ben, amelynek a fő tulajdonosa a mai napig a fia, Merkely Gergő. A cég ez idő tájt a Merkely Béla vezette Semmelweis Egyetemmel konzorciumban részesült állami támogatásban. Merkely Béla ezután kiszállt a cégből, de a helyére az a Semmelweis TTC Zrt. került, amelynek a tulajdonosa az általa vezetett egyetem, ő maga pedig az igazgatótanácsának elnöke. Ezután a KinaviX már önállóan kapott közpénzt ugyanarra a projektre Hankó Balázs egykori kultúráért és innovációért felelős miniszter egyedi döntése nyomán, nem sokkal a választás előtt.
Az Integritás Hatóság (IH) köztes jelentést készített a Gondosóra program egyes beszerzéseinek vizsgálatáról. A jelentésben feltárt körülmények alapján a Hatóság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen több bűncselekmény gyanúja miatt, szabálytalansági eljárást kezdeményez az irányító hatóságnál, és további hatáskörrel rendelkező szervek eljárását is kezdeményezi – tette közzé Facebook-oldalán a részben vagy egészben európai uniós források felhasználásának ellenőrzésére létrehozott állami szerv.
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST / TÓTH R. TAMÁS 2026.07.13.
Hogyan jutott el Sulyok Tamás a vidéki ügyvédi kamarából a Sándor-palota legfelsőbb székéig, és mi áll a gyors felemelkedése mögött? Ez a videó kendőzetlenül mutatja be a jogász karrierjének legmeghatározóbb, sokszor vitatott fordulópontjait, hazugságait az Alkotmánybíróság vezetésétől egészen az államfői kinevezésig. Nézz a kulisszák mögé, ismerd meg a politikai és jogi döntések hátterét, és döntsd el magad, milyen örökséget hagy Magyarország hetedik köztársasági elnöke! Aki segít eligazodni a sorok között: Tóth R. Tamás.
.jpg)
