2026. július 22., szerda

KÉT ÚJ TRAM-TRAIN, ÚJ HÉV-FLOTTA, VONALGYORSÍTÁSOK – MEGNÉZTÜK, MIT REJT A KORMÁNY BEHARANGOZOTT MEGA-VASÚTFEJLESZTÉSI CSOMAGJA

TELEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2026.07.22.


„A TISZA-kormány a magyar történelem egyik legnagyobb vasútfejlesztési programjáról döntött. A Baross Gábor Program részleteit jövő héten ismertetjük Vitézy Dáviddal”

jelentette be Magyar Péter múlt hét csütörtökön. Megpróbáltuk összerakni, mik lehetnek a szerdán bemutatni tervezett mega-vasútfejlesztési program főbb elemei. Ehhez egyfelől összeszedtük a Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által az elmúlt időszakban előnyben részesített projekteket, másrészt rákérdeztünk a minisztériumban arra, melyik kerülhet bele a csomagba. Megerősítették, hogy két új tram-train tervezésének megindítására, több nagy vasútvonal fejlesztésére, illetve a HÉV- és az InterCity-járműpark megújítására lehet számítani...

TÓKA GÁBOR: ORBÁN VIKTOR POLITIKAI JÖVŐJE MA SOKKAL INKÁBB JOGI, MINT KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI KÉRDÉS

NÉPSZAVA
Szerző: BITTNER DÁNIEL
2026.07.22.


Magyar Péternél most olyan dolgokat vett észre egy nagyon széles közönség, amit eddig nem, de szerintem inkább csak nem néztek oda vagy elfordították a fejüket – mondta a Népszavának Tóka Gábor az államfőjelölés kapcsán. A Vox Populi választási blog szerzője nagyon hosszú Tisza-kormányzásra számít, Orbán Viktornak pedig nem jósol fényes jövőt. Interjú.



Ami Polgár Judit államfőjelöltsége körül történt, az bezavart az új kormány mézesheteinek?

A legtöbb embernek, úgy látom, az a szubjektív ítélete, hogy ez egy törés vagy legalábbis az első hiba. Én ezt inkább előre kódolt hibának érzem, tehát olyan konfliktusnak, ami valamilyen formában előbb-utóbb kipattant volna. Érdekes, hogy pont a köztársaságielnök-jelölésnél történt meg.

Valójában miért lett ebből ekkora ügy?

Magyar Péternél olyan dolgokat vett észre egy nagyon széles közönség, amit eddig nem, de szerintem inkább csak nem néztek oda vagy elfordították a fejüket. Az egyik, hogy az impulzív, improvizatív megnyilvánulásai gyakran a színházias elemeket helyezik előtérbe, miközben a tartalom nincs mindig összhangban azzal az értékrenddel és szerepfelfogással, amelyet ő képviselni szeretne. Ez a személyiségének egy olyan vonása, amely most egy jóval szélesebb közönség előtt is láthatóvá vált. A másik fontos szempont Magyar Péter politikafelfogása. Ez korántsem fedi teljes mértékben a támogatói jelentős részének elképzeléseit. Számukra hiányzott Polgár Judit életéből egy következetes politikai gerinc korábbi bizonyítéka. Miközben Magyar demokráciafelfogásában mindig is az jelent meg, hogy a hivatásos politikusokat és a teljes politikai elitet kell leváltani, függetlenül attól, hogy az egyes szereplők milyen szerepet játszottak az elmúlt tizenhat évben...

A KÉRDÉS, TANUL-E A HIBÁBÓL MAGYAR? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2026.07.22.


A Polgár Judit kudarcba fulladt jelöléséről beszámoló nemzetközi sajtóban több cikk kiemeli, szokatlan a hiba elismerése, az ügy pedig figyelemre méltó próbatétele az új kormánynak. Lapszemle.


A Tisza párthoz közeli források úgy tájékoztatták az EurActivot, hogy a kormányzatban Polgár Judit elutasító nyilatkozata ellenére is úgy tervezik, augusztus 20-án, Magyarország állami ünnepén be fogják iktatni hivatalába az új köztársasági elnököt. A brüsszeli hírportál szerint most leginkább Rost Andrea világhírű operaénekesnő nevét emlegetik lehetséges jelöltként. Ő jelenleg a Tisza országgyűlési képviselője, de pártja nem erősítette meg a vele kapcsolatos rebesgetéseket.

A cikk kitér arra: Polgár Judit kudarcba fulladt jelölésével kapcsolatban a bírálók azzal vádolják Magyar Pétert, hogy átlépett saját ígéretén, miszerint széles körű, átlátható társadalmi párbeszéd lesz a jelölt kiválasztása előtt. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs vezetője ennél tovább ment, amikor úgy jellemezte a politikai helyzetet, hogy a Tisza autokráciája mellett a jogállam megszűnt létezni.

Egy másik, uniós kérdésekkel foglalkozó portál, az EUAlive Magyar Péter elsietett húzásáról, illetve a Polgár Judittól érkezett visszautasítás nyomán a kormányfő elnézéskéréséről, önkritikájáról ír. Megállapítja, hogy az ügy figyelemre méltó próbatétele az ország új vezetésének, és azt hangsúlyozza, hogy Magyar nyilvánosan elismerte, rosszul kezelte a jelölés kérdését. Az, hogy a miniszterelnök azonnal beismerte a hibáját, az EUAlive szerint a transzparenciának a magyar politikában ritkán tapasztalható megnyilvánulásaként értékelhető. Az epizód azonban aláhúzza a magyar átmenet kihívásait, azt, hogy a szimbolikus értékű döntéseket gondosan kell kivitelezni – írja a portál, és úgy vélekedik: az, hogy Magyar Péter miként hasznosítja majd az ebből az esetből tanultakat, meghatározhatja, hogyan alakul kormányának hitelessége a választók és a szövetségesek szemében.

A tekintélyes, konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén azt emeli ki, hogy szokatlan dolgot mondott a magyar miniszterelnök, miután az ismert sakkozónő nem vállalta a köztársasági elnöki posztra vonatkozó felkérést: Magyar Péter sajnálkozott a kommunikációs hiba miatt, és kizárólag önmagát okolta a történtekért. A miniszterelnök – írja a német lap – eddig kevéssé volt ismert önkritikus reagálásairól, sokkal inkább politikai ellenfelei elleni kérlelhetetlen támadásairól.

Az EUObserver – szintén Brüsszelben szerkesztett uniós hírportál – Caroline de Gruyter holland újságíró és egyetemi oktató elemzését közli az Európai Unióról, és abban a szerző megállapítja: az úgynevezett európai szerződések – az integrációs intézményrendszer alapokmányai – végül is kizárják azt, hogy egy EU-tagállamban diktatúra alakuljon ki, feltéve, ha ténylegesen érvényesítik az azokban foglaltakat.

Európa mindig a maga értékeivel büszkélkedik – írja de Gruyter, ám csupán az elmúlt hetek egyes, kételyeket ébresztő esetei alapján is indokoltnak látja feltenni a kérdést, milyen állapotban vannak most ezek az értékek.

Az egyik ilyen eset az volt, amikor Gianni Infantino, a FIFA svájci-olasz elnöke meghajolt egy amerikai futballistának adott piros lap ügyében.

Aztán felhozza az EUObserver szerzője Marine Le Pen ügyét, akit a fellebbviteli bíróság is bűnösnek talált csalás bűncselekményében, mégis indulni akar az elnökválasztáson, merthogy "a végső szót a francia emberek fogják kimondani".

Utal de Gruyter arra is, hogy a magyar közmédia újságírói felfedték: az orbáni években minden reggel emailt kaptak – a cikk megfogalmazása szerint: egy minisztertől – részletes instrukciókkal arról, hogy miként kell foglalkozni a hírekkel.

Végül a holland publicista azt is felveti szerinte aggodalomra okot adó tapasztalatként az európai értékek "hogylétének" vonatkozásában, hogy most, miután Izrael és az Egyesült Államok felújította az Irán elleni légitámadásokat, az európai polgárok nem az emberi jogsértésekre, hanem a magas üzemanyagárakra panaszkodnak.

Caroline de Gruyter szerint mindemellett is megállapítható, hogy az uniós jogrendszer alapját képező európai szerződések következetes érvényesítése esetén megakadályozható a tagállamokban a diktatúra kiépítése.

AMIKOR MÁR NINCS BIRODALOM, MARAD A BÍBORPALÁST...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.07.21.


„Habemus Bókam!” – írta Orbán Viktor, s ezzel egyetlen, gondosan idétlen mondatba sikerült belesűrítenie mindazt, ami a Fidesz végjátékáról tudható: a hatalom vallásos önimádatát, a történelmi szerepjátékot, a nyelvi műveletlenséget és a személyi kultusz egyre öblösebb provincializmusát.

Kezdjük a latinnal, bár kétséges, hogy az alkotói folyamat során bárki eljutott idáig.
A Habemus papam azt jelenti: „van pápánk”, szó szerint: „pápánk van”. A papam a papa tárgyesete. (Nem szépen, de nyelvtanilag pontosan: Pápát birtokolunk.) A „Bókam” ellenben sem latinul, sem magyarul nem jelent semmit. Ha a Bóka nevet valaki mindenáron latinosítani kívánná, előbb el kellene döntenie, milyen latin névszói paradigmába erőszakolja bele. A kampánystáb azonban a nyelvtant fölösleges brüsszeli bürokráciának tekinthette, és egyszerűen odaragasztott egy m betűt a név végére. Így született meg a NER-latin: olyan nyelv, amelyet soha senki nem beszélt, de amelyen Orbán Viktor már csalhatatlanul nyilatkozik.
Magyarul a „Bókám” – hosszú á-val – legfeljebb azt jelentené: az én Bókám. Ez legalább nyelvtanilag értelmes volna, politikailag pedig meghökkentően pontos. Mert itt éppen erről van szó. Nem arról, hogy a frakciónak van vezetője, hanem arról, hogy Orbánnak van egy újabb Bókája.
Bókám. Frakcióm. Pártom. Országom.
A birtokos személyrag lassan az egész állam alkotmányává válik.
A történelmi utalás még szerencsétlenebb. A Habemus papam formulával a pápaválasztás eredményét jelentik be. A pápát a bíborosi kollégium választja meg; az elhunyt vagy leköszönő pápa nem ül oda a konklávé elé, hogy közölje, kit tessék egyhangúlag megválasztani. A Fideszben azonban a konklávé úgy működik, hogy előbb megszületik a vezéri akarat, azután összegyűlnek a bíborosok, végül egyhangúlag felismerik, amit mindig is gondoltak.
Ez a politikai transzszubsztanciáció fideszes tana: Orbán akarata átlényegül a testület szabad döntésévé.
A katolikus egyházban a fehér füst azt jelzi, hogy a választás megtörtént. A Fideszben a Facebook-fotó jelzi, hogy a kiválasztás megtörtént. Ott a Szentlélek közreműködésében bíznak, itt Havasi Bertalan kommunikációs igazgatóéban. Ott a megválasztott személy új nevet vesz föl, itt elég, ha elveszíti maradék politikai önállóságát.
A hasonlat ráadásul elárul valamit, amit talán nem akart elárulni. Orbán már nem egyszerű pártelnökként képzeli el magát. Ő az, aki megteremti a tisztséget, kijelöli a személyt, kihirdeti az eredményt, majd az eseményt szakrális formulával emeli a profán világ fölé. Egyszerre konklávé, camerlengo, protodiakónus és gondviselés. A testületnek mindössze annyi marad, hogy egyhangúlag végrehajtsa a csodát.
Csakhogy a Habemus papam örömhír. Azt közli, hogy az interregnum véget ért, az üres trón ismét betöltetett. A „Habemus Bókam” ezzel szemben egy politikai interregnum kezdetét jelenti: annak a pártnak az állapotát, amely már elveszítette a kormányzati hatalmat, de még mindig birodalmi liturgiát rendez saját személyzeti döntéseiből. Minél kisebb lett a tényleges hatalom, annál nagyobb lett a szertartás. Minél prózaibb a kinevezés, annál több hozzá a tömjén.
Egy frakcióvezetőt választottak. A bejelentés hangja mégis úgy szól, mintha Szent Péter utóda lépett volna ki a loggiára.
Ez a bukott hatalmak jellegzetes esztétikája. Amikor már nincs birodalom, marad a bíborpalást. Amikor megszűnik a kormányzás, megkezdődik az önkanonizáció. Amikor a történelem elindul nélkülük, történelmi jelmezbe öltöznek, hátha a brokát elfedi a vereséget.
És természetesen ott a névvel való tréfálkozás infantilis közvetlensége is. Az alattvalói nyilvánosság ilyenkor köteles felismerni a vezér káprázatos humorát. Nevetni kell azon, hogy a papam helyére odakerült a „Bókam”. Ez volna a politikai szellemesség: egy kétezer éves intézmény, egy több mint hétszáz éves formula és egy európai kultúrát végigkísérő liturgikus hagyomány találkozik egy kocsmai névragozással.
A poén mélysége nagyjából akkora, mint amikor valaki azt mondja: Veni, vidi, pacal.
Ám a „Habemus Bókam” mégis fontos mondat. Tökéletesen megmutatja, hová jutott a rendszer. A kezdetekkor polgári Magyarországról beszélt. Később nemzeti együttműködésről. Azután történelmi küldetésről, keresztény civilizációról, birodalmak harcáról. Végül maradt egy rosszul ragozott latin szóvicc, egy közös Facebook-fotó és egy egyhangú szavazás.
Ez a Fidesz végjátéka: a hatalom eltűnt. A póz maradt.
Habemus Bókam.
Van Bókájuk.
Országuk nincs

DIREKT36: MOST MÁR PÉNZMOSÁSSAL VÁDOLJÁK A POLITIKAI KÖRÖKBEN MOZGÓ MILLIÁRDOS ÜZLETEMBERT, NOBILIS KRISTÓFOT

DIREKT36
Szerző: SZŐKE DÁNIEL
2026.07.22.


Április közepén fontos fejlemények zajlottak le abban a büntetőperben, amely évek óta folyik az Agrárminisztériumnál történt állítólagos milliárdos visszaélés ügyében a Székesfehérvári Törvényszéken.

Az április 14-én tartott tárgyaláson a bíró ismertette, hogy az ügyészség vádmódosítást nyújtott be, amellyel megváltoztatja az ügy egyik kulcsfigurájával, a politikai kapcsolatokkal is rendelkező nagyvállalkozóval, Nobilis Kristóffal szembeni vádat.

Korábban költségvetési csalással vádolták, de a módosítás alapján most már pénzmosás a vád Nobilis ellen.

A Direkt36 által évek óta figyelemmel kísért büntetőügy arról szól, hogy az ügyészség szerint az agrártárca egyik, megszűnés előtt álló háttérintézménye 2019-ben 2,2 milliárd forintot fizetett ki két ügyvédi irodának – a KPZ Ügyvédi Irodának és az Őszy Ügyvédi Irodának –, amelyek a vád szerint a pénzért cserébe nem végeztek érdemi munkát.

A vádirat szerint a pénzt megkapó ügyvédi irodák egy Astonish Zrt. nevű budapesti cégen keresztül egy svájci bankszámlára utaltak jelentős összegeket. Az egyik tárgyaláson ismertetett iratok alapján ez a számla egy panamai offshore cég, a Robson Holding & Finance Corp. tulajdonában volt, amely Nobilis Kristófhoz köthető.

A korábbi vád Nobilis ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás volt, mert a befolyt összegek után nem fizetett adót. Az ezért kiszabható büntetési tétel a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Ez a Btk. alapján megegyezik az új vád, vagyis a különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás büntetési tételével...

LACZÓ ADRIENN: TÁVOZZON A LEGFŐBB ÜGYÉSZ - AZ ÜGYVÉDNŐ REAGÁLT FLECK ZOLTÁNÉK ÁLLAMFŐI JELÖLÉSÉRE

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.21.



Valóban megkezdődött az elszámoltatás Magyarországon? Milyen következménye lehet a Fidesz székházában tartott
házkutatásnak, és miért került ismét a figyelem középpontjába a Legfőbb Ügyészség működése? A Mélyvíz vendége Laczó Adrien ügyvéd, volt bíró, aki részletesen beszél arról, miért kezdeményezték Nagy Gábor Bálint hivatalvesztését, milyen jogi problémákat látnak az ügyészség működésében, és milyen változásokra lehet számítani az igazságszolgáltatásban. Szó esik Polt Péter szerepéről, az Aranykonvoj-ügyről, a vagyonvisszaszerzési hivatal feladatairól, valamint arról is, hogy mennyi idő alatt lehet feltárni a korábbi közpénzügyeket.

Az interjú kitér arra is, milyen állapotban van ma a magyar igazságszolgáltatás, hogyan lehet helyreállítani a függetlenségét, és milyen kihívások várhatók az előttünk álló időszakban.

Témáink: 
00:00 Bevezető – Laczó Adrien a Mélyvízben 
01:36 Házkutatás a Fidesz székházában 
02:39 Nagy Gábor Bálint és a Legfőbb Ügyészség ügye 
04:46 Az Aranykonvoj-ügy és a felelősség kérdése 
06:36 Mit tehet a Legfőbb Ügyész? 
08:44 Felelősségre vonás és hivatalvesztés 
10:22 Nyomozások, ügyészségi iratok és a bizonyítékok 
11:58 Hogyan lehet helyreállítani az igazságszolgáltatást? 
13:41 A Vagyonvisszaszerzési Hivatal szerepe 
15:49 Aggódhat-e Polt Péter? 
16:19 Mi lehet a következő lépés? 
17:45 Összegzés

MOST DERÜLT KI ELŐSZÖR, HOGY A POLITIKAI GRAVITÁCIÓ A TISZÁRA IS HAT

VÁLASZ PODCAST
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.07.21.



A Sulyok Tamás körüli alkotmányos válság után a Tisza minden korábbinál kedvezőbb politikai helyzetbe került. A lendületet azonban néhány nap alatt megtörte a Polgár Judit-jelölés körüli kommunikáció: a társadalmi egyeztetés ígérete, a villámgyors bejelentés, majd a visszalépés és Magyar Péter nyilvános önkritikája. A Válasz Podcastban Benyó Rita arról beszéget Stumpf Andrással és Ablonczy Bálinttal, hogy valóban ez volt-e Magyar Péter első komoly, saját maga által előidézett politikai hibája, mit árul el a Tisza működéséről, miért omlott össze a Fidesz Sulyok Tamás köré épített narratívája, és hogy egy politikusnak erő vagy gyengeség-e, ha nyilvánosan elismeri a hibáját.

MOST MEGY AZ IGAZI EGYEZTETÉS A KÖVETKEZŐ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKRŐL – NEWSCAST

NEWSCAST
Szerző: HVG
2026.07.22.



Polgár Judittal befürdött a Tisza, egyelőre nem is hoztak nyilvánosságra új jelöltet. A parlament megszavazta az iskolakezdési támogatást. Magyar Péter Tusványoson is vitatkozna „Don Hatvanpusztával”. Nyomozók lepték el a Fidesz szerverközpontját. Ez a Newscast, a HVG hétköznapokon jelentkező hírpodcastja.