2026. július 15., szerda

OSZKÓ PÉTER: ORBÁN PONTOSAN LÁTTA, HOGY A VESZTÉBE ROHAN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.07.15.



Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter kemény gazdasági mérleget von az elmúlt 16 évről, rávilágítva a NER által elpazarolt történelmi lehetőségekre és a klientúraépítés rejtett mechanizmusaira. A beszélgetésből kiderül, miért fenntarthatatlan a jelenlegi modell, és milyen fájdalmas örökséget kell majd kezelnie egy esetleges új kormányzatnak a „gödör aljáról”.

00:21 – A legnagyobb bűn: Így pazarolták el a 16 év történelmi esélyét. 
01:51 – A „fordított világ”: Hogyan lett a 7%-os recesszióból növekedés egyetlen év alatt? 
04:03 – Miért bírják a lengyelek jobban? A magyar gazdaság elhallgatott gyengeségei. 
07:23 – A „matolcsizmus” és a jegybanki milliárdok: Hova tűnt a devizahitelesek pénze? 
10:52 – 9%-os hiány?! A számok, amiktől a Pénzügyminisztériumban is leesnek a székről. 
12:11 – Orbán Viktor már nem kormányoz? A nemzetközi nimbusz ára. 
15:05 – Korrupció mint kolonc: Megtanítható-e a tisztességes működés 16 év után? 
18:24 – A 70/30-as szabály: Amikor a Fidesz és az MSZP még a háttérben osztozott. 
23:23 – Kártyavár effektus: Miért omolhat össze pillanatok alatt a rendszer? 
26:20 – Mi lett volna, ha? Gyurcsány Ferenc lemondásának elszalasztott pillanata.

„VAN OLYAN PILLANAT, AMIKOR A RENDSZER LEGFONTOSABB TISZTSÉGVISELŐIT IS EL LEHET TÁVOLÍTANI”

444.HU
Szerző: 444.HU
2026.07.13.



Hétfőn a parlament megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, amivel többek között megszüntetik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, 12 évben korlátozzák a képviselői mandátumot és eltávolítják Polt Pétert az Alkotmánybíróság éléről. Mi maradt ki javaslatból és mit nem kellett volna most beleírni? A Magyar Helsinki Bizottság ezekre is kitért az alkotmánymódosításról írt véleményében. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pardavi Mártával a jogvédő szervezet társelnökével.


KOLLÉGÁIRA VALLOTT ÉS BEISMERŐ VALLOMÁST TETT A SZŐLŐ UTCAI JAVÍTÓINTÉZET VOLT RENDÉSZETI VEZETŐJE, AKI VÉRESRE VERTE ÉS MÉG A BETEGÁGYÁN IS BÁNTOTTA ÁLDOZATÁT

HVG360
Szerző: GERGELY ZSÓFIA
2026.07.15.


Megszüntették az egykori Szőlő utcai javítóintézet volt „rendészeti és biztonsági” vezetőjének letartóztatását – értesült a HVG. A férfi a gyanú szerint több kiskorú fiút is megvert, az ágyról a földre dobott vagy a falhoz szorítva fenyített meg – ilyen részletek is kiderültek a birtokunkba került bírósági iratból. Egyiküket kifejezetten azért bánthatta, hogy ne merjen beszélni az őt és más fiúkat szexuálisan molesztáló akkori igazgató, Juhász Péter Pál ügyeiről. A volt igazgató egykori bizalmi embere együttműködik a hatóságokkal, így bűnügyi felügyeletbe került, de négy áldozatával szemben távoltartásra kötelezték.


Hatósághoz közeli forrásból sikerült megszereznünk a Budai Központi Kerületi Bíróság június 9-i végzését, amely a Budapesti Javítóintézet egykori rendészeti igazgatójának letartóztatása helyett a bűnügyi felügyeletét rendelte el. Ez a letartóztatásnál jóval enyhébb kényszerintézkedés már csak annyiban korlátozza a gyanúsított mozgásszabadságát, hogy nem hagyhatja el a kijelölt ingatlant – ezért is hívják a köznyelvben házi őrizetnek. Esetében ez a kötelező hely a saját, óbudai lakása, már több mint egy hónapja itt várhatja az eljárás folytatását az elsőfokú bíróság – már a tárgyalás előkészítése során hozott – döntéséig, de legfeljebb október 9-éig.

Múlt év végén őt is akkor vették őrizetbe, majd gyanúsították meg, amikor az ügy egyre szembetűnőbb politikai szálai és a nyilvánosság nyomása miatt az addig döcögő büntetőeljárást az ügyészség megpróbálta felpörgetni. Egymás után jelentették be olyan javítóintézeti vezetők és dolgozók érintettségét, akik értesüléseink szerint a már május óta börtönben lévő igazgató, Juhász Péter Pál és élettársának belső köréhez tartoztak. Ahogy egy anonimitást kérő, egykori dolgozó maffiahasonlattal nevezte őket: ők voltak a „család”, a Juhász által „beszervezett”, hozzá maximálisan lojális emberek...


Lásd még:

TÖMPE ISTVÁN: MÉG NEM ÉRT VÉGET

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: TÖMPE ISTVÁN
2026.07.10.


Hol tart


Ismerjük az alapvető változásokat. Bőséges kétharmad, európai visszafogadás. Több neuralgikus ponton egyelőre jól áll az új világ építése. Azonban semmi nincs még befejezve, és vannak nyilvánvaló hiányosságok, amelyek részben alkotmányos jellegűek, részben a törvénykezés rutintalanságából erednek.

A demokratikus működéshez szükséges vezetői cseréket rövid időn belül meg kell ejteni, nem kell több rendezői próba, előadást kérünk. Nagyjából két irányzatot érzékelek: Bárándy Péterét, aki a radikálisabb megoldásokat favorizálja, és Baka Andrásét, aki az általa is szükségesnek látott cseréket a rendelkezésre álló szabályoknak és a nemzetközi jogízlésnek jobban megfelelő módon hajtaná végre. Természetemnél fogva talán az ő álláspontja felé hajlanék, most azonban a legfontosabbnak azt tartom, hogy pár hónap alatt manifesztálódjék a döntő áttörés, majd a fékek és ellensúlyok rendszere kezdjen végre megszilárdulni. Ami nemcsak személycseréken, hanem elsősorban intézményeken, felhatalmazásokon, intézményi függetlenségen múlik.

Sulyok

Csatlakozom azokhoz, akik a Sulyok-ügy végére pontot tennének, és nem úgy, ahogy eddig. Hogy ugyanis nem tettek pontot. A nyilvánosan gyakorolt erő a magyar hagyományok szerint úgy váltja ki a gyávaságot, ahogy kutyából a nyálzást Pavlov kísérlete, de ez nem mindig működik. Balásy esetében így volt, Sulyok esetében nem. Őt ugyanis Magyar Péter verbális pörölycsapásai valakivé tették. Már nem csak egy szatyornyi szellentés, akinek gondolták. Szerepét nem maga írta, szövege sem bonyolult. A végszó: mondjon le, mire Sulyok: nem mondok le. Jót nemigen tehet a maradásával, ehhez a presztízse és a felhatalmazása is hiányzik, Magyar Péter tekintélyét azonban még rongálhatja. Sarokba szorításával olyan, igazán semmire sem való státusza épült, amelyet korábban hiába próbált elérni. És amúgy meglepetést nemcsak Magyar Péternek okozott, hanem a védelmét megtagadó Alkotmánybíróság okán Orbán Viktornak is.

Tessék kilépni ebből a mókuskerékből. Az Alkotmánybíróság tagjainak reakciója azt sejteti, hogy van megoldás, és sokan belefáradtak a rettegésbe. Hagyjuk hát a fenyegetéseket, használjuk az eszünket, az elérhető nemzetközi tapasztalatokat és a kétharmadot. Ebben a sorrendben.

A Tisza fontos választási ígéreteket teljesített, illetve kezdett teljesíteni. Nem mindet, de hát egészen új szokás ebben a hazában választási ígéreteket teljesíteni. A kommunikáció erőteljes, Magyar és Vitézy viszik a prímet, a házelnök és a külügyminiszter állja a sarat, az oktatási miniszter is meggyőző. Magyar Péter feladata a demokratikus restitúció sürgetése egy katartikus politikai előadás keretében, ahol végül nem csak beszélnek. Vitézy a terveket és lehetőségeket sorolja, gyorsan, hiba nélkül, reggeltől estig, televíziókban és az interneten. Némi ritkulás üdvös lenne, hosszú még a ciklus. Fontos, hogy a Tisza kommunikációjában több intézmény és szakma kapjon mikrofont. Alig találni érdemi vitát a pénzügyi szektorról, neres bankárok mosdatása inkább folyik, mint a kliensrendszer kockázatainak elemzése. A tegnapi rendszernek mintha csak áldozatai lennének. Ideje a valóságos történeteket is megírni, ideje bekapcsolni a bankfelügyelet, a versenypolitika és -felügyelet motorjait is. A Tisza politikai vezetése szorosra zárt közösség, szakmai környezetének azonban nyitottnak kellene lennie...

„AZ ORBÁN-REZSIMBEN FIKCIÓVÁ VÁLT A KÉPVISELŐI LÉT”

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2026.07.15.


Rövid és hosszú távú politikai következményei egyaránt lesznek annak, hogy a kétharmados Tisza-többségű parlament tizenkét évben korlátozza az országgyűlési képviselők által betölthető mandátum idejét – kezdte Virág Andrea politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. A döntés rövid távon az ellenzéki paletta jelentős átalakításával, személycserékkel jár együtt. Ennek előszele, hogy a fideszes Gulyás Gergely lemondott a frakcióvezetői posztról.


Bár Gulyás Gergely kifejezetten a közjogi korlátozással indokolta visszalépését, Virág Andrea szerint a frakcióvezető lemondása csak részben magyarázható ezzel. Kétségtelen azonban, hogy a 2030-ban esedékes országgyűlési választáson a jelenlegi ellenzéki képviselők legalább fele nem indulhat újra. Ugyanez érvényes sok parlamenten kívüli – elsősorban baloldali – politikusra is.

Hosszabb távon a korlátozás átalakítja a „politikusi életpályamodellt”, megváltoztatja azoknak a fiataloknak a gondolkodását, akik a politikusi pályára készülnek – folytatta Virág Andrea. Nyilvánvalóan más a hozzáállás akkor, ha valaki tervezhet azzal, hogy akár évtizedeken keresztül parlamenti képviselőként tud működni. Ha viszont nincs ilyen lehetőség, akkor különböző politikusi szerepekben kell bizonyítani. A képviselőség előtt vagy után részt lehet venni például önkormányzati, adott esetben akár minisztériumi munkában is...

ORBÁN MAGÁRA HAGYTA A FIDESZT? GULYÁS LEMONDOTT, A PÁRT SZÉTESIK

KLIKKTV / ÚJSÁGÍRÓK
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.07.15.



A KlikkTV műsorában újságíró hölgyek elemzik a hazai politikai helyzetet, különös tekintettel a kormányfő tengerentúli látogatására és a kormánypárt belső feszültségeire. A beszélgetés mélyrehatóan foglalkozik a gyermekvédelmi rendszer rendszerszintű hibáival és a társadalmi felelősségvállalás égető kérdéseivel is.

0:00 – Kezdés: Orbán Viktor amerikai útja és a hazai narratíva ellentmondásai. 
8:42 – Gulyás Gergely lemondása: Valós indokok vagy a belső szétesés jelei? 
19:01 – Sulyok Tamás és a köztársasági elnöki tisztség körüli viták. 
31:11 – A vagyonvisszaszerzés és az elszámoltatás társadalmi igénye. 
47:11 – Gyermekvédelem és a bicskei ügy: Miért vallott kudarcot a rendszer?

VALLÁSKÉNT IS MEGBUKOTT A NER - A KATOLIKUS TEOLÓGUS KEMÉNY KRITIKÁJA! | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.07.14.



Vallásként is megbukott a NER? A politikusok nem messiások? Egy politikai rendszerért miért nem lehet imádkozni? Hogyan használta fel a kereszténységet a fidesz a saját politikája érdekében? Miért veszélyes a politikai-vallás? Bencsik András a jó keresztény? Milyen károkat okozott a NER az egyházak megítélésével kapcsolatban? Nem a kormányok dolga megmondani, hogy mi az egyházak feladata? Hogy áll a Tisza-kormány az egyházi kérdésekhez? Mi vezethet el a társadalmi megbékéléshez? Orbán már csak egy bukott messiás? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Gégény István, a Szemlélek Alapítvány elnöke, katolikus teológus válaszolt!

00:00 - 06:14 Bevezetés: Vendégünk Gégény István, a Szemlélek Alapítvány elnöke 
06:15 - 13:19 A „nereszténység” fogalma és az egyházak politikai függősége 
13:20 - 20:24 Amikor a politika vallássá válik: Dogmák és Messiás-várás a közéletben 
20:25 - 27:44 Az egyházak állami finanszírozása és az elhallgatás kultúrája 
27:45 - 34:49 Útkeresés: Az egyházi élet új kultúrája és a személyes felelősség 
34:50 - 42:19 Mitől lesz emberséges Magyarország? A közbeszéd állapota 
42:20 - 48.59 Az egyház és a pártpolitika szétválasztása: A Sülei-nyilatkozat jelentősége 
49:00 - 51:36 Társadalmi sebek gyógyítása és a bocsánatkérés ereje 
51:37 - Elköszön

RÁCZ LAJOS: CIVILIZÁCIÓS LEÉPÜLÉSÜNK ELLENSZERE A VÍZKÉRDÉS MEGOLDÁSA

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: RÁCZ LAJOS
2026.07.15.


Ami a reformkornak a „vízrendezés” volt, napjainknak a „vízvisszatartás” kell, hogy legyen Rácz Lajos környezettörténész szerint. A Szegedi Tudományegyetem professzora lapunknak küldött írásában bemutatja, hogy az 1830-as és az 1840-es évekhez hasonlóan most is jelentős ökológiai nyomás nehezedik a magyar társadalomra, melynek kockázata nem a gyors összeomlás, hanem a lassú hanyatlás. Az egyik fő ellenszer a mélyárteres alföldi vízpótlás, de ez „nagyságrendjét és jelentőségét tekintve ez feltehetően vetekedne a vasútépítések 19. századi projektjével”.


Ezt a szöveget, amelyben megpróbálom végiggondolni, hogy mit lehet kezdeni a jelenkori klímaváltozás magyarországi táji és társadalmi következményeivel, Borbás Barna Válasz Online-on megjelent „Ez a hőhullám az utolsó figyelmeztetés” című cikke inspirálta. Barna írásának bevezető klímatörténeti példája az 1816-os „nyár nélküli év” volt, amely az európai történelem utolsó hagyományos létfenntartási válságát indította el. Ha a példát a válságot kiváltó éghajlati anomáliaként értelmezzük, a párhuzam indokolt. Mégis nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy 1816-ban a hideg és esős nyár tette tönkre a termést; napjainkban viszont évről évre a forróság és az aszály okoz hasonló következményeket.

Lakatos Mónika meteorológus kollégámmal másfél éve dolgozunk a Magyarország klímatörténete munkacímű monográfián – és már túl vagyunk három leadási határidőn. Félretettem a kéziratot és megnéztem, volt-e a magyar történelemben a maihoz hasonló tartós aszályterhelés. Nyilván minden párhuzam sántít, és nem lehet elvonatkoztatni az adott kor társadalmi viszonyaitól, illetve a gazdasági hálózatok változó természetétől, de találtam egy érdekes hasonlóságot. Ez a reformkor időszaka, amelynek bő két évtizedében hét kifejezetten aszályos nyárról van tudomásunk: 1830, 1834, 1836, 1839, 1841, 1842 és 1846. Ráadásul a többi évszak időjárása sem volt különösebben kiegyensúlyozott. A reformkor idején négy olyan tél is volt, amikor 60 napnál hosszabb ideig maradt befagyva a Duna: 1830, 1836, 1838 és 1841. Két év különösen emlékezetes maradt: 1830 tele, amikor 99 napig maradt a folyó Pest-Budánál „általfagyva” és 1838, amikor a jeges ár elvitte Pest legnagyobb részét. Vagyis

az 1830-as és az 1840-es években is jelentős ökológiai nyomás nehezedett a kortárs magyar társadalomra.

Érdemes ezeket az ökológiai válsághelyzeteket a környezettörténet nézőpontjából megvizsgálni.

A történelem az emberi közösségek kiterjesztett emlékezete, a környezettörténet pedig a 20. század második felében beemelte a történelem cselekvő szereplői közzé a természeti környezetet, elemzési keretként pedig a történeti ökoszisztémát használja. A klímatörténet – amely a környezettörténet egyik kutatási irányzata – segít felmérni, hogy egy tartósan aszályos időszakban hozzávetőlegesen mire lehet számítani a Kárpát-medencében.

Ez a hőhullám az utolsó figyelmeztetés: törd a betont, tartsd meg a vizet, vess árnyékot!

A reformkori aszályok nem néhány hetes epizódok voltak, hanem késő tavasztól vagy kora nyártól őszig tartó, többnyire igen meleg és tartósan csapadékszegény időszakok. Az aszály súlyosságának fontos indikátorai voltak a talaj kiszáradása, a porviharok és a talajrepedések. A nyári szárazsággal szemben a tavaszi vetések, a kapásnövények, a rétek és a legelők voltak a legsérülékenyebbek. Számos esetben a takarmányhiány állattartási válsággá súlyosbodott. Az aszály így közvetlen veszélyt jelentett az élelmiszer-biztonságra. A hőség és a vízhiány megnehezítette a mindennapi életet és akadályozta az infrastruktúra működtetését is. Nem véletlen, hogy a természeti környezet „megregulázása” a közbeszéd egyik állandó témája volt...

AZ ANTIKRISZTUS ÉS A „VICSORGÓ VAK” – MEDDIG SÜLLYED MÉG A FIDESZ PROPAGANDÁJA?

NYÍLT LEVELEK PODCAST
Szerzők: VERES GÁBOR, KOMLÓDI GÁBOR
2026.06.14.



Július 14-én 14:00-tól élőben. Bencsik András szerint Magyar Péter a modern Antikrisztus, követői pedig a Sátánt szolgálják. A Demokrata főszerkesztője korábban „sátánista szektának” is nevezte a TISZA Pártot. De meddig vélemény a politikai indulat, és hol kezdődik a tudatos uszítás? Bencsik megőrült, vagy pontosan tudja, mit csinál?

„Vicsorgó vak ember” – Ábrahám Róbert így beszélt Kátai-Németh Vilmos látássérült miniszterről egy nyilvános rendezvényen. A kijelentésből országos botrány lett, és már a kormány több tagja is reagált rá.

Hol van a politikai vélemény határa? Meddig lehet elmenni a gyűlöletkeltésben, a megalázásban és a személyes támadásokban?

Közben lemondott Gulyás Gergely a Fidesz Frakció vezetéséről. - mi jöhet még a Fideszben?

ORBÁN VIKTOR KICSEKKOLT, GULYÁS GERGELYNEK ELEGE LETT – CSÚSZIK SZÉT A FIDESZ? | 24.HU

HÁROMHARMAD / 24.HU
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2026.07.14.



„Orbán Viktor a vb kieséses szakaszát választotta a demokrácia kieséses szakasza helyett.” – mondta Kerner Zsolt a rendkívüli Háromharmadban. Miért megy a volt kormányfő Amerikába meccset nézni, ha szerinte Magyarországon a demokrácia végnapjait éli? Miért most mondott le Gulyás Gergely, amikor eleve csak egy évre vállalta a frakcióvezetői posztot? És hogyan térhet vissza egy nap után a Fidesz a parlamentbe, ha tényleg diktatúra épül? Orbán Viktor kicsekkolásáról, a Fidesz gyors és látványos agóniájáról, valamint a szűkös ellenzéki kínálatról Bita Dániel, Kerner Zsolt és Nagy József a soron kívüli Háromharmadban.

00:00:00 Visszaszámláló 
00:04:32 Adáskezdés 
00:06:00 Orbán elrepül, Gulyás lemond, a Fidesz csúszik szét 
00:27:05 Merre tovább Fidesz? 
00:43:12 Ellenzéki világ a Fideszen túl 
00:57:55 Rózsaszín farok

Szakértők az alaptörvény-módosításról: https://24.hu/belfold/2026/07/07/alko...

Gulyás Gergely frakcióvezetői posztról való lemondásáról https://24.hu/belfold/2026/07/13/guly...

A TÖRTÉNELEMBEN ELŐSZÖR NEM IDEGEN SEGÍTSÉGÉVEL SZABADULTUNK MEG EGY ELNYOMÓ RENDSZERTŐL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.07.14.



"Tényleg benne van a pakliban, hogy elgaloppírozza magát" – mondta Ungváry Rudolf Magyar Péterről, aki szerinte kivételes politikai tehetséggel, ugyanakkor rendkívüli agresszióképességgel rendelkezik és kérdés, hogy meg tudja-e oldani, hogy visszatartja magát a lényeges kérdésekben. "A lényeg az, hogy a Fidesz eddigi hatalmának a felszámolásában következetesen elmegy addig a határig, ameddig egy jobboldali felszámolja ezt a rendszert" - fogalmazott az író a Klubrádiónak adott nagyinterjúban, melyben beszélt még a Fidesz bukásáról és a politikai ellenzék hiányának veszélyeiről, az Orbán-rendszer jogi és intézményi örökségének felszámolásáról, az Orbán János Dénesnek kiutalt 412 millió forintról, valamint arról is, miért lesz szükség időre és türelemre az ország működésének helyreállításához.

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 5914. - A RACIONALITÁS KORLÁTAI 20. RÉSZ: EMPÁTIA

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.07.14.


Az előző részben írtam arról, miért kell könyveket olvasni, miért nem elég a telefonon szörfözés. Mert másként hatnak az agyra.

Egy könyvben a szereplők máshogy gondolkodnak, máshogy élnek, más nyelvet beszélnek, más a hitük, a vágyuk, a félelmeik, mint neked. És mégis, húsz oldal után kezded érteni. Az ötvenediknél már szereted. Ez a könyv varázslata. nemcsak szórakoztat, hanem új nézőpontokat épít be a tudatodba. Lassan, de végérvényesen.

Empátiával nem születik az ember, de tanulható. És az egyik legjobb edzőtere az olvasás. A Stanford Egyetem 2021-es kutatása érdekes eredményre jutott: azoknak, akik hetente legalább 3 órát töltenek regényolvasással, 23%-kal aktívabb a prefrontális kéreg empátiáért felelős területe. Ez nem elméleti érv, ez konkrét agyi változás. A következmény, hogy jobban felismerik mások arckifejezéseit, pontosabban értelmezik mások érzelmeit egy beszélgetés során, és kevésbé hajlamosak előítéletes ítéletekre.

Az irodalomtudományban már évtizedek óta vizsgálják, hogyan hat ránk egy történet. Ez a narratív transzportáció, amikor annyira "beszippant" egy világ, hogy ideiglenesen más szemével látunk, más fejével gondolkodunk.

Digitális térben ez ritkán történik meg. A gyorsan fogyasztható tartalmak, a rövid posztok és kommentek nem engedik meg, hogy belassuljunk, elidőzzünk valaki más belső világánál. Egy TikTok-videó 15 másodperc alatt bemutat egy traumát, egy Instagram-poszt 3 mondatban elmesél egy élettörténetet, egy Facebook posztot el sem kezdesz olvasni, ha egy oldalnál hosszabb. De ez nem narratív transzportáció, ez emocionális snackelés. Gyorsan jön az érzés, gyorsan megy.

Az olvasás viszont nemcsak információ, hanem jelenlét. Egy hosszú szövegben együtt vagy valakivel, akivel egyébként talán sosem beszélgetnél. És ez a közös idő lassan átformál.

A mesterséges intelligencia sem tudja ezt pótolni. El tudja mondani, hogy milyen érzés lehet menekültnek lenni. De nem tudja átéreztetni. Mert az empátia nem adat, hanem tapasztalat. Nem definíció, hanem kapcsolat. És a kapcsolat kialakulásához idő kell, épp az, amit a digitális világ elvesz tőlünk.

Próbáld ki: kérj meg egy MI-t, hogy írja le egy háború borzalmait. Tökéletes leírást fog adni. De ha elolvasod a 22-es csapdáját, te magad fogsz hol sírni, hol kínodban nevetni az abszurditásán. Ez a különbség.

Amikor olvasol, nemcsak a saját világod építed. Hanem megtanulsz otthonosan mozogni másokéban is. Ezért veszélyes, ha az olvasás luxussá válik. Mert ahol nem olvasnak, ott egyre kevesebben lesznek képesek megérteni azt, ami nem róluk szól. Egyre könnyebb befolyásolni őket, gyűlöletre uszítani mások ellen. És ha nem értjük egymást, könnyebb elítélni a másikat.

Nézd meg a hozzászólásokat bármilyen politikai poszt alatt. Ott már nem gondolatok vitáznak, hanem identitások csapnak össze. És a hangosabb győz.

Az olvasás nem passzív időtöltés, hanem aktív védekezés a leegyszerűsítés ellen. Amikor "csak olvasol", akkor tanulsz emberséget. Akkor képzed magad arra, hogy mások bőrében gondolkodj. Akkor leszel egy kicsit jobb ember.

BÓDIS KRISZTA: NEM FÁJ, HOGY NEM LETTEM MINISZTER

VÁLASZ ONLINE / NAGYINTERJÚ
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2026.07.15.


„Nem az az érdekes, hogy milyen társadalmi csoporthoz tartoztunk, hanem az, hogy milyen muníciót adtak át nekünk az életre” – vallja Bódis Kriszta nemzeti társadalompolitikai stratégiáért felelős kormánybiztos. A Válasz Online-nak elárulja, szóba került-e vele kapcsolatban a miniszteri pozíció, hogyan fordította a társadalom peremére szorultak felé saját családjának sorsa, mi a véleménye Magyar Péter stílusáról és miért gondolja úgy, hogy az általa létrehozott Van Helyed Rendszer akkor tölti be funkcióját, ha mostani formájában megszűnik létezni. Szerinte szakmai víziója alkalmas arra, hogy általános, minden gyerekre kiterjedő, korszerű társadalompolitika alapjául szolgáljon. Nagyinterjú.


Sokan várták a szociális és családügyi minisztérium élére, hiszen ön volt az első, akit a Tisza Párt társadalompolitikai szakértőjeként ismertünk meg. Miért nem lett miniszter?

– Szögezzük le: a szociális és családügyi terület a lehető legjobb kezekbe került. Kátai-Németh Vilmos vezetésével rendkívül felkészült szakmai csapat dolgozik a minisztériumban. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány alapítója, aki hosszú évek óta a gyerekjogok meghatározó hazai képviselője, a gyerekvédelemért felel, dr. Szabó-Tóth Kinga Dóra pedig szociális, család- és idősügyi államtitkárként segíti a tárca munkáját. De ugyanezt elmondhatom a minisztérium valamennyi államtitkáráról és helyettes államtitkáráról is: kivételes szakmai tudással és hosszú évek tapasztalatával érkeztek ezekbe a pozíciókba. Nagy erőt jelent számomra, hogy velük együtt dolgozhatok azon, hogy a gyerekek, a családok, az idősek, a fogyatékossággal élő emberek és minden támogatásra szoruló ember szempontjai összehangoltan jelenjenek meg a kormányzati döntésekben. Éppen ezért a kérdés nem az volt, hogy ki milyen pozíciót tölt be, hanem az, hogy ki hol tudja a legtöbbet hozzátenni ehhez a közös munkához. Korábban egyeztettünk arról, hogy hol tudnék a leghatékonyabb lenni, hogy társadalompolitikai, vagyis az emberközpontú gondolkodás rendszerszinten és strukturálisan érvényesüljön az állam újjáépítésében. A szociális miniszterség is felmerült, de elfogadtam Magyar Péter miniszterelnök úr érveit, hogy nem szerencsés miniszteri székből horizontálisan összehangolni az ágazatok működését, mert akkor egy miniszter óhatatlanul a többiek fölé kerül ezzel a felhatalmazással. Én elfogadtam ezt az érvet azzal, hogy

a kormányzás fundamentumának továbbra is egy nemzeti társadalompolitikai stratégia kell, hogy alapja legyen,

ahhoz pedig többek között az ágazatok közötti együttműködést kell kialakítani. Így született meg az a döntés, hogy ez a szerepkör a Miniszterelnökségen van. Nem pozíciókról egyeztettünk a kormányzásra készülve, hanem mindenki a maga szakterületén a feladatra koncentrált. A kormányzásra készülő szakmai kabinetben is az volt a feladatom, hogy a társadalompolitikai területek programjain dolgozzak, így vezettem az oktatási, szociális munkacsoportokat, a külső szakértői teamek munkáját, egyeztettem az egészségügyi csapattal, dolgoztunk a lakhatási programon és a többi társadalompolitikai terület programján...

LECH WAŁĘSA SZERINT NAGY HIBA, HOGY MAGYAR PÉTER MÉG EGY POLITIKUST SEM ZÁRT BÖRTÖNBE

TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2026.07.14.


„Megkérdeztem a miniszterelnököt, hány embert zárt eddig börtönbe a régi rendszerből. Azt mondta egyet sem, mire én mondtam neki, hogy ez egy nagy hiba” – ezt mondta újságíróknak Lech Wałęsa volt lengyel köztársasági elnök, a lengyel rendszerváltás Nobel-békedíjjal is kitüntetett hőse, aki az Egyensúly Intézet által rendezett Budapest Energy and Security Talks konferenciára érkezett Budapestre.

A Szolidaritás egykori vezetője Budapestre érkezve másodszor találkozott Magyar Péterrel, aki korábban lengyelországi útja során Donald Tusk lengyel kormányfő társaságában járt Wałęsánál Gdańskban. A budapesti találkozójukról is kérdeztük.

Wałęsa szerint Lengyelországban elkövették azt a hibát, hogy miután 2023 végén leváltották a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormányt, nem csuktak senkit börtönbe, a régi rezsim pedig elkezdett visszatérni, valószínűleg ezzel Karol Nawrocki tavalyi elnökválasztási győzelmére utalt. „Határozottan kell cselekedni. A régi rendszer rengeteg kárt okozott nagyon sok magyarnak, ezért meg kell mutatni, hogy ezért megkapják a büntetésüket”...

ATOMJAIRA HULLIK A FIDESZ GULYÁS LEMONDÁSA UTÁN - EGYMÁSNAK ESTEK A PROPAGANDISTÁK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.07.14.



Mi zajlik valójában a Fideszben? Miért maradt távol a kormánypárt a parlamenti üléstől, mi állhat Gulyás Gergely frakcióvezetői lemondása mögött, és mit üzen Orbán Viktor amerikai útja ebben a politikai helyzetben? A Mélyvíz vendége Pék Szabolcs politikai elemző, aki részletesen értékeli az elmúlt napok legfontosabb eseményeit. Szó esik Rogán Antal szerepéről, a Fidesz belső állapotáról, a TISZA Párt erősödéséről, a parlamenti erőviszonyokról, valamint arról is, milyen következményei lehetnek az alkotmánymódosításoknak és a köztársasági elnök szerepének átalakulásának. Vajon átmeneti zavarokról vagy egy mélyebb politikai válság kezdetéről van szó?

Témáink: 
00:00 Bevezetés 
00:42 Rendkívüli parlamenti ülés – mi történt? 
02:35 Miért maradt távol a Fidesz? 
05:20 Gulyás Gergely szerepe és lemondása 
08:40 Orbán Viktor amerikai útja 
12:10 Rogán Antal és a háttérben zajló folyamatok 
16:00 Magyar Péter parlamenti felszólalása 
20:15 A TISZA Párt erősödése 
24:10 Közvélemény-kutatások és a Fidesz helyzete 
28:10 Alkotmánymódosítás és a köztársasági elnök szerepe 
32:40 Mi várhat a Fideszre 2026-ig? 
37:20 Záró gondolatok