2018. május 17., csütörtök

BOLOND VILÁG

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.05.17.


...Eddig egy elmebeteg vezette a kormányt, lehetett reménykedni, hogy végszükségben majd társai megfékezik.Mostantól társai is csendes bolondok, például a tízparancsolattal gyógyító onkológus, vagy az erős honvédség iránti igényt szomszédaink - mellesleg többségében szövetségeseink - fegyverkezésével indokló katona.
Sajnos igaz a mondás - egy bolond százat csinál - de itt azért megdöntöttük a Guinness-rekordot - a mi bolondunk milliószámra állította elő a bolondokat, de még azokból is bolondot csinált, aki a gyógyítására, - de legalább az elkülönítésére - lettek volna hivatottak.
A csendes többség meg azon töri a fejét, hogy vállalkozást indít Kényszerzubbony és Gumiszoba Kft. néven, természetesen odafigyelve az alkotmányos költség megfizetésére Egyeske részére.
Persze minden választónak olyan hatalom jár, amilyet megérdemel, mégis hihetetlenül fárasztó nézni, hogy ismét ugyanazokat a hibákat követik el Őfelsége lojális ellenzékének tagjai, mint idáig tették, és várják a csodát, hogy más eredmény jöjjön ki ebből a sajátos matekból..

Orbán végelgyengülésben fog kimúlni, de a dinasztia már tettrekész, a következmények nélküli ország veje által biztosított mély sötétjében már folyik az utód felkészítése, várhatólag így lesz végre női miniszterelnöke is az országnak.
A libák persze méltatlankodnak, mondván, képességek tekintetében lenyomják az aktuális jelöltet, de hát a nemes vér felülírja majd a szimpla praktikumot.
Mindig mondtam, a különféle egyházak csak a bajt csinálják - addig-addig imádkozott Mi urunk, míg elhitte, hogy ha már egyszer ő az Isten, akkor övé az ország, a hatalom és a dicsőség, a népek meg éppen most tanulják a térdre ereszkedést meg a lehajtott fejet...

Hát akkor most várjuk meg a szabóinast, aki ki meri majd mondani, hogy a király meztelen - hátha utána a többiek is a szemüknek kezdenek hinni, addig meg térdre, imához!

VERSENYKÉPESSÉG 2018: VARGA MIHÁLY SZERINT AZ OLCSÓ MUNKAERŐ IDEJE LEJÁRT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.05.17.


A nemzetgazdasági miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke is felszólalt a Zsigmond Király Egyetem Versenyképesség 2018 konferenciáján.

Aki az alacsony bérköltségre alapozza a növekedését és a versenyképességét, az rossz irányba megy – mondta Varga Mihály a Zsigmond Király Egyetem Versenyképesség 2018 konferenciáján. Amit a régi-új nemzetgazdasági miniszter ígér, hogy a folyamatban lévő adócsökkentések és bérmegállapodások mellett a kormány kiemelten figyel majd arra is, hogy a közterheket mindenki fizesse be.

A miniszter szerint több fordulat is történt az elmúlt években a magyar gazdaságban, erre bizonyíték, hogy szerinte 2013 óta tartós növekedési pályán halad az ország, a GDP öt éve nem esett vissza. De ide sorolja azt is, hogy 12 százalékról az évek során 3,8-3,9 százalékra csökkent a munkanélküliség, miközben nőtt a foglalkoztatás is. Történt egy fiskális fordulat is, az államadósság 2010 óta 8 százalékkal csökkent – mondta.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a növekedés hagyományos eszközeivel már képtelenség versenyképességet növelni, nagy létszámú munkaerőt már nem lehet beállítani a rendszerbe, az igények a jól képzettség és a minőség felé mozdulnak – hangzott el a miniszter előadásában a Versenyképesség 2018 konferencián.

Varga arról is beszélt, megváltoztak a vállalkozások forráshoz jutási lehetőségei is az utóbbi években, nem csak banktól, de az anyavállalattól is lehet olcsó pénzt kérni. A miniszter szerint a magyar bankrendszerben vannak kreatív, jó tudású menedzserek, akik állják majd ezt a versenyt, s kitalálnak piacképes ajánlatokat. Választ kell adni a termelékenység lassulására, amit Varga nem tart sajátos magyar problémának, hiszen globálisan megfigyelhető a jelenség. Mint mondta, sok államban ez azzal függ össze, hogy felértékelődött a szabadidő, az emberek kevesebbet dolgoznak...

A FENE AKAR SZABADSÁGHARCOS LENNI - KEREKASZTAL BRUNCH ALFÖLDI RÓBERTTEL TEL-AVIVBAN

IZRAELINFO.COM
Szerző: Új Kelet
2018.05.16.


Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház korábbi igazgatója a Drory magyar könyvtár meghívására érkezett Tel-Avivba. Az Új Kelet újság szerkesztőivel1 a színész–rendező baráti beszélgetésre ült le egy neve-cedeki étteremben. Az izraeli magyar nyelv sajátságai és a régi barátság okán tegeződünk, a beszélgetést pedig kisebb rövidítésekkel, de pontosan közöljük.

Bedő J. István: Rendeztél külföldön, nem is egyet. Amikor szabadon választható a színdarab, az opera, olyankor a rendezéseid visszatükrözik a szabadságot, amit Magyarországon magadban érzel?

AR: Az a nehézség, hogy egy otthoni rendezésnél zsigerileg tudod, miről kell beszélni. Amikor külföldön rendezel, akkor nagyon érdekes vagy, nagyon vonzó vagy, nagyon sikeres is lehetsz – de mindig nagy kérdés, hogy mennyire van talaja annak, amit te gondolsz. De két hónap vagy hat hét alatt nem lehet megismerni úgy egy országnak a működését, hogy a zsigeri ügyekről tudj beszélni. Tehát külföldön az ember megpróbál, mondjuk így, általános emberi ügyekről beszélni, és ez jó esetben összecsúszik azzal, ami ott van. Erre szoktam azt mondani, hogy lehetsz bármilyen sikeres külföldön, kulturális érdekesség maradsz.

Steiner Kristóf: Ha valahol hosszabb ideje élsz, egy idő után részese leszel a társadalomnak, hiszen a társadalom azokból áll össze, akik beleszületnek vagy odajönnek. És ahogy te megfigyeled, látod ezt a másmilyen világot, az szintén fontos és releváns szelete lesz annak a világnak.

AR: Igen, tíz év után valószínűleg megérzel valamit belőle, mert megismered. De úgy, hogy megérkezel szombaton, és hétfőn elkezded a munkát, úgy nem tudod megismerni. Olyan megesik, hogy próba közben kiderül valamiről, amiről otthon azt hitted, hogy úgy van, hogy ott egészen másképp van, ezért aztán változtatni kell. Sőt olyan is megtörtént, hogy nem értették, egy konkrét gesztust miért kérek. Olyan dolog volt ez, amit verbálisan nem lehet megfogalmazni, hanem az érzet az, ami beszél. Aztán elkezdtünk róla beszélgetni, és kiderült, hogy az a gesztus nekünk, magyaroknak mást jelent, mint abban az adott országban.

Vadász Éva: A lapunk célja a magyar örökség terjesztése Izraelben. Szerinted mit érdemes magyar örökségként külföldön nyújtani a mai Magyarországról elvándorolt embereknek?

AR: A külföldön élő magyar embereken azt látom, hogy számukra a magyar örökség olyan dolog, ami bezárt és megállt. A múlt megőrzését értelmezzük magyar örökségnek. Azt őrizzük, ami régen volt, amit kihoztunk magunkkal. Ami csodálatos ugyan, de nem sok köze van a mához. Azt gondolom, hogy az örökséget úgy lehet őrizni, hogy a létező, élő, működő, fejlődő, mozgó jelent kellene valahogyan bemutatni, elhozni. Mert a hagyomány már megvan. Emberek kijönnek, fontos nekik a saját identitásuk, biztosan megőrzik a hagyománynak azt a részét, amit már tudnak. Viszont a magyar örökséget rossz irányból értelmezzük, mert visszafelé nézünk. Főleg azok, akik hosszú ideje nem élnek Magyarországon. A tegnapi eseményen a Drory könyvtárban azt mondta valaki, hogy Gábor Miklós a legjobb magyar színész. Ez akár lehet igaz is, de a kérdező számára csak azért Gábor Miklós a legjobb, mert ő az utolsó magyar színész, akit ismert. Szerintem a kultúra akkor jó, ha jelen idejű...

ÁBEL ANITA FONTOS VETKŐZÉSE

VÁROSI KURÍR / GYÓGYULÓ
Szerző: Városi Kurír
2018.05.17.


Kiütések, tályogok, kelések a legkellemetlenebb testtájakon, gennyedzés, kellemetlen szagok. Ezek a tünetek teszik pokollá több tízezer magyar életét, akik legszívesebben elrejtőznének a világ elől, félnek minden emberi kapcsolattól, érintkezéstől. Ábel Anita ruha nélkül, virágokba öltözve állt a kamerák elé, hogy felhívja a figyelmet egy ritka, ám rendkívül fájdalmas betegség, a krónikus verejtékmirigy-gyulladás (latinul hidradenitisz szuppurativa) tüneteire, és az érintettek küzdelmeire. És arra is, hogy van kiút.

ÁBEL ANITA MEGSZABADULT A RUHÁITÓL, HOGY MÁSOKAT FELSZABADÍTSON

Egy hidradenitisz szuppurativával (HS-sel) élő beteg akár egy évtizedig is keringhet az egészségügyi ellátórendszerben, mielőtt diagnosztizálják betegségét – annak ellenére, hogy létezik megoldás, hogy az érintettek fájdalom – és tünetmentesen éljenek együtt betegségükkel.

HS, nevével ellentétben, a szőrtüszők kóros működésével kezdődő, majd a verejtékmirigyek egy típusát is érintő, rendkívül fájdalmas, krónikus gyulladásos bőrbetegség, melyet időszakosan fellángoló fájdalmas csomók és kelések kísérnek, jellemzően a hónaljban, a mellek alatt, az ágyéktájon és a farpofák között. A virágokba öltözött Ábel Anita ezekre a kritikus területekre hívja fel a figyelmet: a virágkompozíció, és a vörös rózsák épp ott takarják a sztár testét, ahol a betegség tünetei jellemzően előfordulnak.

Ismert emberként kötelességemnek érzem, hogy olyan ügyek mellé álljak, amik esetleg nincsenek annyira a köztudatban. Léteznek sajnos olyan betegségek, amik teljes mértékben megváltoztatják egy ember életét. A HS betegek sokszor rejtőzködve, magányosan küzdenek problémájukkal. Fontos velük tudatni, hogy nincsenek egyedül!

– hangsúlyozta Ábel Anita, a „Te mit rejtegetsz?” kampány nagykövete
...

ITT OLVASHATÓ

AKÁR HÉT ÉV KÖZLEKEDÉSI KÁOSZ IS VÁRHAT A LÁNCHÍD KÖRNYEZETÉRE

444
Szerző: BUCSKY PÉTER
2018.05.17.


Gyorsan változnak a projektek a fővárosnál: 2018 februárjában még úgy tervezték, hogy egyszerre kell a Lánchidat és az Alagutat, a pesti hídfő alatti villamos alagutat és a budai Clark Ádám teret felújítani, de azóta eltolták időben a projekteket, eléggé úgy néz ki, hogy a pénzhiány miatt.

Két hónap alatt azonban nagyot fordult a világ. A Lánchíd felújítására 11,1 milliárdot szántak 2018-2021 közti építkezéssel, a villamos-aluljárót 5,2 milliárd forintból 2018 és 2020 között tervezték átépíteni. Az Alagút átépítésére 5,7 milliárdot szántak 2021 és 2024 között, míg a Clark Ádám tér felújítására 2023 és 2024 között 392 milliót. Ez azt jelenti, hogy 2018 és 2024 között, tehát hét éven át nem lehet közlekedni a belvárosi Duna-hídon. Tavaly még úgy tervezték, hogy mindez három éven belül, 2021-ig megvalósulhat.

Az áprilisi előterjesztésben az alábbi tervek szerepeltek:

1. A Lánchíd és a Széchenyi István tér alatti villamos aluljáró felújítása, 2018 szeptember és 2019 június közti kivitelezéssel 16,4 milliárdért.

2. Az Alagút és a Clark Ádám tér átépítését átnevezték II. ütemnek, és már meg sem adtak hozzá határidőt és költséget.

De miért olyan fontos kérdés, hogy mennyi időre zárják le a hidat és az alagutat? Nem csak elkényelmesedett városlakók panaszkodásáról van szó ennek kapcsán? Mivel a város nagyon sok pénzt, 22,4 milliárdot tervez elkölteni, ez nagyon is lényeges kérdés! Egy beruházást azért kell elvégezni, hogy jobb legyen a lakóknak, közlekedőknek. Ha hét éven át csak veszítenek az arra járók, és kb. 30-40 évet szolgál egy ilyen nagy felújítás, akkor a nyereség akár ötödét elviszi a túl lassú, rosszul szervezett munka, amíg csak dugók lesznek, és a mostaninál is rosszabb feltételekkel lehet csak közlekedni.

A 3-as metró felújítása során a nagy felháborodás miatt a főváros végül is 2018 és 2023 között 5,6 milliárd forintos kerettel további lifteket épít be. Ez a hír áprilisban jelent meg, és ha még mindig lesznek félmegoldások is a tervek szerint, fontos előrelépés. Az önkormányzatnak azonban elő is kell ezt a pénzt valamiből teremteni, és úgy tudjuk, az alagút átépítése lett a „donor”: szinte teljesen ugyanakkora összegről van szó, ezért kellett néhány évvel kitolni.

A fővárosi önkormányzat legtöbb feladatát és forrását elvette a kormányzat, nagyjából a BKK, a BKV és a közlekedési ügyek maradtak, illetve a parkok karbantartása. Annyira nincs saját forrása az önkormányzatnak, hogy kötött pályán mozog, a már betervezett projektek legalább 2020-ig minden bevételt lekötnek.

Hitelt nem tud felvenni a főváros, mert már magas az eladósodottsága, és a korábbi hitelek átvállalásáért cserébe a kormány azt is kikötötte magának, hogy csak az engedélyével lehet hitelt felvenni. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy csak a neki tetsző projektekre ad, és az sem lehetetlen, hogy a hitel-jóváhagyás vagy a forrás biztosításának feltétele a megfelelő üzleti körök helyzetbe hozása...

SZÁMTALAN A A SOROS ELÜLDÖZÉSÉT ELEMZŐ KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁS - NEMZETKÖZI SAJTÓ

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2018.05.17.


A vasfüggöny lebontása óta Orbán Viktor tett szert a legnagyobb hatalomra Magyarországon – közöl hosszú elemzést az utóbbi évtized viharos és rendszerszerű átalakításáról.

A Bloomberg hírügynökség,tényként közli azt is, hogy kitűzött tervének megfelelően illiberális állammá alakította át országát a kormányfő. S ezzel gyakorlatilag európai polgárháborút indított el, amelyben - miközben egyre több szövetségese lesz, addig - az Emmanuel Macronnal való éles különbség egyre szembetűnőbb. A Brexit, Kína megerősödése, a populizmus terjedése Washingtontól Varsóig mind azt bizonyítja, hogy Orbán jó úton halad. S nemcsak a kelet-európaiakat, de Nyugaton a szélsőséges erőket is inspirálta Orbán politikája. Nem beszélve a német belügyminiszterről, Horst Seehoferről vagy éppen Trumpelnök egykori nemzetbiztonsági stratégájáról, Steve Bannonról, aki egyenesen igazi hősnek nevezte őt. A cikk átfogóan értékeli eredményes gazdasági intézkedéseit, amelyek összességében növekedéshez és béremelésekhez vezettek, noha, jegyzi meg, elharapózott a korrupció. Másrészről hatalmát bebiztosította az igazságszolgáltatás és a média felől is, s eközben fojtogatja a civileket, aminek következtében Soros agyőt intett, és a minőségi egyetemi oktatást – tekintve a CEU-t – Bécsbe száműzi. S tud egyáltalán tenni valamit az Európai Unió? Lengyelországhoz hasonlóan megvonhatják a szavazati jogunkat, de ennek aligha lesz tényleges következménye, hisz az érintettek kölcsönösen megígérték, élnek vétójogukkal. Aminek hatása lehet, az a 2020-as uniós költségvetés megnyirbálása. A baj az, hogy 8 éven át aludtak az uniós volánnál ülők, és eközben Orbán akadálytalanul megvalósíthatta tervét, az illiberális társadalmat.

A The Economist Orbán varsói látogatásából vont mérleget, megállapítva, hogy míg a 18 században a magyar-lengyel két jó barát az oroszok ellen vívta közös és dicső harcát, most épp ennek a fordítottja történik, hisz együtt bontják szét a liberális demokráciát, s vívták ki az Európai Bizottság haragját. Emlékeztet Jaroslaw Kaczynsky elhíresült mondatára 2011-ből, miszerint eljön az az idő, amikor Varsóból is Budapest lesz. A szerkesztőségi cikk szerint Orbán még ennél is továbbment, méghozzá lefelé csúszva az autokrácia útján. Ami végül ahhoz vezetett, hogy Soros is jobbnak látta továbbállni, s Berlinbe áthelyezni központját. Lengyelország is efelé tart, hisz például pár napja a rendőrség egy, a Karl Marxról szólt konferenciát szállt meg ellenőrzés céljából, később a belügyminiszter bocsánatot kért. A The Economist szerint, sem a 7-es cikkely, sem az új uniós büdzsé tervezett változtatása nem hoz eredményt a két ország vétójoga miatt. S amúgy is, Orbán Viktor most aratott földcsuszamlás szerű győzelmet, a Jog és Igazságosság Pártja pedig messze a legnépszerűbb Lengyelországban. Ráadásul ők egymást is támogatják, megerősítik. Ugyan miért váltana irányt Kaczynski?

"NINCS OLYAN TANTÁRGY MA MAGYARORSZÁGON, AMIRŐL AZT TUDNÁM MONDANI, HOGY JÓL TANÍTJÁK"

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2018.05.17.


A friss Erdős Pál-díjas matematikus, Csóka Endre elmeséli, hogyan jutott a társasjátékoktól a gráfelméletig, miért jó a szegregált oktatás, lehet-e politizálniuk a kutatóknak, és hogy mateknemzet-e Magyarország.

Csóka Endre szerdán vette át a legkiemelkedőbb 40 év alatti matematikusnak járó Erdős Pál-díjat. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének munkatársa Lovász László MTA-elnök hatására és az ő szárnyai alatt kezdett a gráfok limeszelméletével foglalkozni, de már gimnazistaként több ezüstérmet hozott haza a matematikai diákolimpiákról, amiért már 17 évesen miniszterelnöki ösztöndíjat kapott.

A kutató legutóbb a Qubiten megjelent, az országgyűlési választásokat matematikailag elemző tanulmányával tűnt fel, de hangsúlyozta, ez nem játszott és nem is játszhatott volna szerepet a díj odaítélésében. Egyrészt a döntés már a tanulmány megjelenése előtt született meg, másrészt az a tanulmány inkább alkalmazott vagy népszerűsítő írásnak számít, nem az elméleti matematikai mélysége adta a jelentőségét.

Elsődleges kutatási területed a gráfelmélet, mivel foglalkozol pontosan?

A gráf azt jelenti, hogy van néhány pontunk és egyes pontpárok össze vannak kötve egy éllel. A gráfok sok mindent reprezentálhatnak, például ismeretségi hálózatot vagy egy közlekedési hálózatot. Mi a nagy gráfok (hálózatok) elméletét próbáljuk megérteni. Ez úgy viszonyul a klasszikus gráfelmélethez, mint a statisztikus fizika a klasszikus fizikához. A klasszikus fizikában vannak részecskéink, azoknak van valamilyen helye, sebessége, perdülete, stb. De ha a körülöttük levő levegőt akarjuk megérteni, akkor nem kell tudnunk, hogy melyik részecske hol van vagy merre megy, hanem bizonyos mennyiségekből átlagot számolunk, amiből meg tudjuk mondani, hogy a levegőnek mekkora a nyomása, mekkora a hőmérséklete, és mi az összetétele. Ezáltal részecskénként semmit nem mondtunk el róla, csak néhány átlagos mennyiséget, azok viszont minden számunkra érdekes információt tartalmaznak.

Mi valami ilyesmit próbálunk csinálni gráfokkal. Például ha veszünk egymilliárd csúcsot, és mindegyik csúcspárra pénzfeldobással döntünk , hogy össze legyenek-e kötve vagy sem, és ezt eljátsszuk kétszer, akkor kapunk két véletlen gráfot, amelyekről nagy eséllyel az derül ki, hogy klasszikus gráfelméleti szempontból ez két lényegesen különböző gráf, mégis az összes lényeges tulajdonságuk ugyanolyan. Ezt a jelenséget próbáljuk megérte
ni...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG SZÉGYENE

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2018.05.15.


Közleményben jelentette be a Nyílt Társadalom Alapítványok szervezet, hogy nemzetközi irodáját Budapestről Berlinbe költözteti. A történet nem ma kezdődött, évek óta zajlik a civilek vegzálása és a velük kapcsolatos hangulatkeltés. „Felelős” kormányzati tényezők szinte egyetlen megszólalásukkor sem mulasztják el, hogy közöljék a nyilvánossággal: az új kormány első feladata a Stop Soros törvény elfogadása lesz.

Az alapítvány mostani bejelentének közvetlen oka az a hétfői bejelentés lehetett, amikor miniszteri meghallgatásán Rogán Antal az eddigi fenyegetéseket megfejelte azzal, hogy a Stop Soros törvénycsomag a korábbiaknál is szigorúbb lesz.

Vannak idők, mikor menni kell, mikor feltűnik a ház falán a jel.” Bródy Jánosnak ez a dalszövege jut az ember eszébe, amikor az alapítvány közleményében fenyegető a jogi környezetről ír. Főként, hogy alig néhány órával később a CEU is bejelentette, amit már szintén tudni lehetett: hogy amennyiben a nyárig nem egyeznek meg a kormánnyal, az egyetemet Bécsbe költöztetik.

Két hír, amely nem rengeti meg Magyarországot. Pedig, ahogy mondani szokták, lenne rá igény. Magyarországot ugyanis az orrunk előtt üresítik ki, s miközben tehetetlenül nézzük, elviszik az értékeinket más országokba. Olyan helyekre, ahol jobban megbecsülik és ily módon, jobban hasznosítják azokat. A Nyílt Társadalom Alapítványok ugyanis egy olyan termék, amelynek értéke felbecsülhetetlen, vagyis, pénzben nem mérhető. A szervezet 1984 óta (Figyelem: akkor még Kádár János uralkodott!) működik Magyarországon, és fiatalok, valamint kevésbé fiatalok ezreinek segített abban, hogy jobb legyen az életük, tanulhassanak, dolgozzanak, éljenek.

A CEU-ról nem is beszélve. És arról is csak zárójelben szólnánk, mert már olyan sokszor elmondtuk, hogy már szinte szégyellni való előhozakodni vele, hogy a mostani kormány, valamint a Fidesz számos prominense Soros Györgynek köszönheti, hogy tanulhatott, és jobb élet jutott neki, mint amilyen Soros nélkül lehetett volna.

Magyarországot nem rázza meg a mostani bejelentés, legföljebb rendkívül hátrányosan érinti. A magyarok többsége persze nem tud arról, hogy mennyi káruk származik ebből, mert a legtöbben jól elvannak Soros és alapítványai nélkül. Különösen a kis településeken élők azok, akiket másfajta problémák foglalkoztatnak. A megélhetés például, valamint az, hogyha megbetegszenek, mikor és hol tudják őket meggyógyítani.

Az, hogy Soros György alapítványainak és a CEU várható távozásával Magyarország lesz szegényebb, ma még csak kevesen érzik. Pedig, azzal, ami mostanában történik, nem Soros veszít, hanem Magyarország. Soros György alapítványai szépen sorban távoznak az országból, de mi itt maradunk a megoldatlan problémáinkkal. És egyszer biztosan eljön az a nap, amikor már nem lesz kit gyűlölni.

Mi magyarok, nagyon fogjuk akkor szégyellni magunkat.

NINCS ITT GOND A CSALÁDFELFOGÁSSAL, AZ ORBÁN-KORMÁNNYAL ANNÁL INKÁBB

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.05.17.


...Novák Katalin szerint...komoly szerepe van a magyar gyermekek meg nem születésében annak, hogy már nem fontos érték számukra a család, valamint a gyereknevelés. És ezt Novák teljesen komolyan gondolta úgy, hogy legalább otthon a tükör előtt ő is pontosan tisztában van azzal: ennek szinte semmi köze a valósághoz. A huszonévesek nem azért nem vállalnak gyereket manapság, mert számukra nem jelent értéket a család és még csak nem is azért, mert nem szeretnének a gyermeknevelés keserveivel foglalkozni.

Azért nem vállalnak gyereket, mert nincs hova! Amikor nincsenek biztos munkahelyek – mint mondjuk voltak évtizedekkel korábban – nincs pénzügyi stabilitás sem. Azaz kiszámítható, tervezhető jövő. Ha pedig ezek egyike sem áll fenn, akkor mégis hova vállaljon gyereket az ember? Kedves Katalin, a hozzám hasonló fiatalok nem értéket vesztettek, így egyáltalán nem az a megoldás, hogy a család fontosságát sulykolják az emberek agyába úton-útfélen. Azzal ugyanis mi pontosan tisztában vagyunk.

Novák szerint az is probléma, hogy kitolódott a gyermekvállalás időpontja, átlagosan 30.3 éves korra. Ez szerintem is probléma, de erről nem kizárólag a családok, hanem az állam is nagyban tehet. Ezek a családok nem azért vártak ilyen sokáig, mert körbe szerették volna utazni a földet mielőtt családot alapítanak (bár azzal sem lenne semmi gond), hanem legalább egy olyan lakást szeretnének maguknak, amiben elfér egy rohadt gyermekágy! Sokunknak ez évtizedekig tart, nem beszélve arról, hogy egy stabil munkahely megszerzése egyre nehezebb idehaza.

Senkinek sem az az álma, hogy 30 évesen, gyermek és család nélkül robotoljon egy gyárban, azzal a tudattal, hogy holnap még talán lesz munkája, de holnapután már nem biztos. Egy olyan országban, ahol a politikai véleménynyilvánítás egyik napról a másikra utcára tehet valakit, oda igen bátornak kell ahhoz lenni, hogy valaki gyermeket vállaljon. Egy olyan országban, ahol a saját lakás és autó sokaknak csak álom, ne csodálkozzunk azon, hogy a gyermekvállalás csak felesleges teher lenne. És nem azért, mert azok a családok nem szeretnének gyermeket, hanem mert annak a gyermeknek méltó, szép életet is szeretnének biztosítani. Olyan életet, melyet Magyarországon egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak, hacsak nem a Mészáros vagy a Matolcsy család rokonai.

Magyarország nem a migrációban látja a megoldást, hanem a fiataljai támogatásában – mondta Novák Katalin nagy büszkén. Hát köszönjük, Katalin, de attól, hogy a migrációt elutasítja a kormány, még nem fog több gyermek születni. Azok a családok, akik komolyan gondolják a családalapítást, már rég emigráltak egy olyan országba, amely nem csak ígérgeti a családfenntartáshoz alapvető környezetet, de meg is teremti. Ezen családok gyermekei már nem magyar honban, hanem valahol Nyugaton születnek meg.

Gyermekek ezrei, az országhatáron kívül, míg idehaza egyre csak fogy a magyar. Hamarosan megoldhatatlan lesz az idősek nyugdíjának kifizetése, hisz nem lesz elég befizetés. Azért nem lesz, mert fiatalok százezreinek elege volt a kormány működéséből és egy másik országba menekültek. Nem tudom hibáztatni őket, hisz ki ne élne azzal a lehetőséggel, hogy pár ezer kilométert utazva megadhatja a családjának azt, amit Magyarországon egy élet munkáját beleadva sem engedhetne meg magának soha. Áldozatai vagyunk mi mindannyian ennek a kormánynak. Idősek és fiatalok egyaránt.

ÁDER JÁNOS MIÉRT CSAK A JOBBOLDALIAKAT VÉDI MEG, AMIKOR SÉRELEM ÉRI ŐKET?

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.05.16.


Áder János bocsánatot kért a református egyházi vezetőktől, akiket még múlt héten, a Kossuth téri tüntetés idején inzultáltak.

Már maga a gesztus is érthetetlen, hiszen Áder azt mondja, a politikusok és a tüntetők helyett kért elnézést, akik ezt nem tették meg. Áder tüntető lenne, vagy netalán az egész magyar nép nevében kér bocsánatot pár ember tette miatt? Teljesen zagyva szimbolikus lépés.

Persze valójában nem zagyva, csupán tervszerű és propagandisztikus. Ezt leginkább az igazolja, hogy valójában történt elnézéskérés az eset miatt.

A Heti Válasz hasábjain mind az esetet megelőző, mind az esetet követő tüntetés szervezői elhatárolódtak a református vezetőket ért incidenstől, még úgy is, hogy nem az általuk szervezett tüntetésen történt az eset.


Sőt Áder János állításával szemben még több pártvezető is elítélte az esetet, például Karácsony Gergely is, pedig az égvilágon semmi közük nem volt ehhez a tetthez. Úgy tűnik, Áder és a sajtóirodája nem volt hajlandó ezeket a sajtóhíreket észrevenni. Úgy várt bocsánatkérést, hogy meg se kérdezte azokat, akiktől bocsánatkérést vár, hogy esetleg bocsánatot kérnek-e? Mert ugye akkor kiderült volna, hogy ez már megtörtént.

De ezenkívül mit vár Áder? Hogy maga az a 6-8 ember, aki ott fellépett, álljon ki a nyilvánosság elé, és mondja el, hogy hülyeséget csináltak? Hogyan? Mi módon?

Áder ezzel szemben nem csupán a 6-8 tüntetőt szólítja fel élhatárolódásra, hanem minden tüntetőt, sőt az ellenzéki pártokat is. Direkt szánt szándékkal összemossa őket azzal a 6-8 emberrel, és figyelmen kívül hagyja, hogy valójában volt bocsánatkérés.
Áder János, akinek a nemzet egységét kéne kifejeznie, beleáll abba a fideszes propagandába, amiben a református egyház vezetőit használják fel az ellenzék támadására.

Abba a propagandába, amit hetek óta készítettek elő, a tüntetők agresszívnak beállításával, hogy utána a legkisebb esetet is felnagyítsák, és lecsaphassanak.

De van még egy súlyos probléma Áder mostani kijelentésével, ami még inkább igazolja mennyire propagandatermékről van szó. Áder János szerint ugyanis a véleménynyilvánítás szabadsága alaptörvényben biztosított alapvető jog, amely mindenkit megillet. Ennek a szabadságnak azonban

világos határa van, amely ott húzódik, ahol a kinyilvánított vélemény durva agresszióban, fenyegetésben ölt testet, sérti a másik személyes szabadságát, emberi méltóságát.”

Két hete egy tüntetésen a Valton nevű biztonsági cég emberei, az állami cég, a Városliget Zrt. megbízásának teljesítése közben tüntetőket vertek meg. Egyiküket kiütötték, másikukat hátba rúgták, egy harmadikat fojtogattak.

Hol volt Áder János akkor, hogy bocsánatkérésre szólítsa fel a Valtont, hogy bocsánatkérésre szólítsa fel a Városliget Zrt-t, amelynek közleménye szerint bár az erőszak elítélendő, de arányos fellépés volt emberek megverése?

Hol volt Áder János amikor tavaly ilyenkor embereket inzultus ért azért, mert CEU kitűző volt rajtuk? Hol volt Áder János amikor Őcsényben kilyukasztották a gumiját egy panziótulajdonosnak, mert menekülteket akart nyaraltatni, a faluban? Hol volt Áder János amikor NOlimpia kampány alatt több ellenzéki párt aktivistáját is megtámadták és megverték aláírásgyűjtés közben? Hol volt Áder János, amikor kopaszok akadályozták meg, hogy a Nemzeti Választási Irodánál az MSZP képviselője Nyakó István népszavazási kérdéseket adjon le?


De tényleg hol a francban van olyankor Áder János, amikor nem a Fidesz propagandáját kell kiszolgálni?



MEGKAPTUK AZ MVM-TŐL A CÖF-TÁMOGATÁS IRATAIT, A "KÖZGONDOLKODÁS JAVÍTÁSÁRA" UTALTAK 508 MILLIÓT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.05.17.


Áprilisban pert nyertünk az MVM ellen, a bíróság jogerős ítélete szerint az állami vállalatnak ki kell adnia a CÖF-nek nyújtott 508 milliós támogatással kapcsolatos iratokat. Nemrég megkaptuk a dokumentumokat, amikben nyoma sincs a CÖF által emlegetett “komplettált ételeknek”, egyszerűen csak kértek és kaptak 508 millió forintot a “közgondolkodás javítására”.

Tavaly májusban kiderítettük, hogy az MVM 2016-ban 508 millió forinttal támogatta a CÖF-öt. Ezután egy adatigénylésben megkérdeztük az MVM-től, hogy milyen támogatási kérelmet nyújtott be a CÖF, mi alapján döntöttek a támogatásról, és mi áll a támogatási szerződésben.

Az MVM megtagadta a választ arra hivatkozva, hogy a támogatásait nem közpénzből, hanem saját forrásból fedezi, így rá egyáltalán nem is vonatkozik a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény.

Nem értettünk egyet ezzel az állásponttal, ezért bepereltük az állami céget. A bíróság pedig októberben első-, majd áprilisban másodfokon is kimondta, hogy az MVM-nek ki kell adnia az általunk kért dokumentumokat.

Ennek megfelelően a napokban az MVM az alábbi iratokat küldte meg:
  • a CÖF támogatási kérelme
  • az MVM Társadalmi Felelősségvállalási Bizottság ülésének jegyzőkönyve
  • az MVM és CÖF által kötött adományozási megállapodás
Ahogy arra számítottunk, egyikből se derül ki semmi arról, hogy miért érezte fontosnak egy állami vállalat a fideszközeli szervezet félmilliárdos szponzorálását.

Az MVM akkori vezetőjének címzett, 2016. augusztus 30-án írt támogatási kérelmében Csizmadia László röviden bemutatta a CÖF, és a mögötte álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) tevékenységét – természetesen a Békemeneteket és politikát nem említve, hanem társadalmi, tudományos (!), kulturális (!), jogvédő (!) tevékenységet hangsúlyozva -, majd rátért a lényegre:

Kérem Elnök-vezérigazgató urat, hogy célkitűzésünk megvalósításához járuljon hozzá 508 millió forinttal. Az összeg lehetőséget adna arra, hogy javítsuk a közgondolkodást, kidolgozzuk a civilitika alapjait, segítsük a lakossági üzenetek széles körű terjesztését, amelynek fontos része a természet megóvása, az emberi élet fenntarthatósága, az energiatudatosság és az energiabiztonság témaköre is.

Az MVM Társadalmi Felelősségvállalási Bizottsága 2016. október 12-én döntött a CÖF támogatásáról, de a jegyzőkönyvből nem derül ki semmi az állami vállalat motivációjáról, csak beírták a táblázatba, hogy CÖKA 508 millió forint, és kész...

IDEJE LENNE ÉSZHEZ TÉRNI!

SZTÁRKLIKK
Szerző: BOKROS LAJOS
2018.05.17.


Nos, eddig nem láttuk jelét annak, hogy a Matolcsy vezette intézmény megértette volna, hogy vége a tündérmesének. Erősödik a dollár, amihez képest gyengül az euró, de valahogy a forint mindig romlik, a gyengülő euróhoz képest is.

Magyarország számára a nemzetközi devizapiac irányadó. Tetszik, nem tetszik, ott nem mi fújjuk a passzátszelet. Jobb lenne tehát okos lépésekkel alkalmazkodni a változó világgazdasági helyzethez (növekvő olajár, erősödő dollár, stb.).

De mi van akkor, ha egy ország jegybankja nem érti, hogy mi folyik a világban? Nyilván az, hogy nem képes a változásokhoz alkalmazkodni. Áll karbafont kézzel és meredten nézi, ahogy a világpiac a magyar munkát gyorsan leértékeli.

Nincs eurónk. Több mint bűn, óriási hiba.

„Pártunk és kormányunk” bambán büszke arra, hogy nem vezette be a közös pénzt. Pedig az most védene bennünket a romlástól. Mekkora veszteség, hogy a mindenkori magyar kormányok csaknem húsz éve a szegényedést választják!

Ha az MNB meg akarja állítani a forint látványos romlását, akkor két dolgot tehet: a devizatartalékok egy részének eladásával fékezi az árfolyam romlását, vagy a jegybanki alapkamat felemelésével vonzóbbá teszi a hazai pénzügyi befektetéseket, így végső soron a forintot is.

Az első megoldás nem jó, mert előbb-utóbb elfogynak a devizatartalékok. Ezt a devizapiac is tudja, ilyenkor rendszerint még hevesebb támadás indul meg egy gyengülő valuta ellen. Ördögi kör, önbeteljesítő prófécia, gyors bukással.

A másik megoldás sokkal jobb, de nincs ingyen. A kamatok növekedése fékezheti a leértékelődést, megerősítheti a forintot és enyhítheti az inflációs nyomást, de lassítja a növekedést. Márpedig ez a kormány hajszolja a növekedést. Minden áron. És közben azt hiszi, hogy ennek nincs ára...

A ZSIDÓ VILÁGKONGRESSZUSNAK SEM TETSZIK, AMIT ORBÁN SOROSSAL ÉS AZ ALAPÍTVÁNYÁVAL MŰVELT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.05.17.


- Az EU a demokrácia leépülésének újabb bizonyítékát látja a Nyílt Társadalom Alapítvány módszeres kipaterolásában, a Helsinki Bizottság szerint a kormányfő most már a véleményszabadságot vette célba;

- Orbán a főcsővezető az európai populizmus számára, példája ragadós a Balkánon;

- Főként gazdasági okai vannak annak, hogy egyenlő munkáért egyharmad bér jár Keleten a Nyugathoz képest.

Die Presse

A Zsidó Világkongresszus bírálja Orbán Viktort, miután a Soros-alapítvány bejelentette, hogy elhagyja Budapestet. A szervezet elnöke közölte, hogy a fejlemény aggodalommal tölti el, és nem érti, miért nem tud engedékenyebb lenni a miniszterelnök a nagy választási győzelem birtokában. Az állásfoglalás méltatlannak nevezte a körülményeket, amelyek miatt, a hatalommal kialakult ellentétek folytán a Nyílt Társadalom Alapítvány távozni kényszerül. Lauder kifejtette: nem kell mindennel egyetérteni, amit az OSF és annak alapítója, Soros György képvisel vagy tesz. Ám az nem járja, hogy így bánjanak valakivel és elűzzék az általa létrehozott szervezetet, miközben az illető ennyit tett a demokráciáért a térségben. A lap megjegyzi, hogy az üzletember idáig 400 millió dollárt adományozott Magyarországon, ugyanakkor Orbán semmivel sem igazolta a Soros elleni vádakat.

Le Monde

Hogy a Nyílt Társadalom szedi a sátorfáját, az Brüsszel számára látványos bizonyíték, mármint hogy Magyarországon visszaszorul a demokrácia. A jelek szerint Soros felismerte, hogy képtelen megvédeni a mintegy 100 alkalmazottat Budapesten a hatalom zaklatásaival szemben. A Fidesz két év óta rágalomhadjáratot folytat az üzletember és annak emberbaráti tevékenysége ellen. Régi antiszemita összeesküvési elméleteket felidézve azzal vádolja, hogy bátorítja a tömeges migrációt. Most a CEU-ra összpontosul a figyelem, miután a hatalom mindent megtesz, hogy az egyetem bezárja a kapuit. Amerikai és kanadai nyomásra a magyar fél átmenetileg visszakozott. Az intézmény az USA új nagykövetében bízik, miután Cornstein a szenátusi meghallgatáson kiállt az iskola mellett. Jelezte azt is, hogy küzdeni kíván az antiszemitizmus erősödése ellen...

AUSZTRÁLIA BENNSZÜLÖTT ÉS KÜLFÖLDI SZEMMEL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.05.17.


Ausztráliáról a legtöbbünknek alighanem meglehetősen romantikus elképzeléseink vannak, a napsütés, az óceán, szörf, kenguruk, és alapvetően egy kellemes, nyugodt élet. Csakhogy Ausztráliának is, mint minden országnak, több arca van, ráadásul nem csak a helytől, hanem embertől is függ, ki milyennek látja. Ez jutott eszembe, amikor belefutottam egy ott élő határátkelő és egy született ausztrál „listaváltásába”, ami szerintem kifejezetten tanulságos és elgondolkodtató, és nem csupán azoknak, akiket vonz e távoli kontinens.

A „beszélgetés” az angliai Manchesterből az évtized fordulóján az ausztráliai Perthbe költözött Joe és a született ausztrál Matt között zajlott le a Quorán, amit aztán pár érdekességgel még kiegészítettem a BBC alapján. Nem lesz hosszú a poszt, de szerintem számos érdekességgel szolgál.

Joe megállapításait sima, míg Matt válaszait dőlt betűkkel olvashatjátok.


„Nyolc évvel ezelőtt költöztem Manchesterből Perthbe és az alábbiakban következnek a tapasztalataim.

Nem vagyok expat, ausztrál állampolgár vagyok, itt születtem és nevelkedtem. Sok mindennel nem értek egyet abból, amit Joe írt, és amikor elkezdtem írni a válaszaim, meglehetősen keserű voltam, de ez nem Joe-nak szól, és nincs is semmilyen ellenséges éle a szavaimnak. Csak úgy válaszolok, mint egy „átlagos ausztrál fickó”. Ha ez bárkit is sért, akkor elmehetnek a fenébe, végtére is ez Ausztrália. Úgy érzem, fontos lenne, hogy sokan hallják az alábbiakat egy ausztráltól.

Fele annyit dolgozom, mint Angliában, kétszer akkora fizetésért.

Közben mi, itt született és felnőtt ausztrálok, nem találunk egy rohadt munkát, nem kapunk semmilyen segítséget a saját kormányunktól, és nem nyithatjuk ki a szánkat.

A nyarak csodásak, a hétvégéket a hajón vagy a tengerparton töltjük.

Bárcsak megengedhetném magamnak, hogy legyen egy hajóm, hogy bejárhassam vele a saját országom.

A telek mesések, napközben 18-20 C fok van.

Azért ez nagyon helyfüggő és így elfogult megállapítás. „Télen az átlaghőmérséklet 6,5 – 14,2 C fok között ingadozik”. Ez például a helyzet Melbourne-ben
.

Az esőnek mindenki örül, a viharok csodásak, főleg, hogy tudod, akármilyen rossz is az idő, legkésőbb pár nap elteltével ismét sütni fog a nap..."...


ITT OLVASHATÓ

AZ EU-NAK IS NAGYON GYANÚS AZ ÚTLEVÉLBOTRÁNY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerzők: BATKA ZOLTÁN, HALMAI KATALIN
2018.05.17.


Az Európai Bizottság sem nézi jó szemmel, hogy komoly biztonsági hiányosságai vannak a magyar útlevélkiadási rendszerben. Az Unió ezért információkat kér a magyarországi hatóságoktól az állítólagos útlevélcsalásokkal kapcsolatban.

Elvárjuk, hogy az illetékes nemzeti hatóságok alaposan kivizsgálják az állampolgárság megszerzéséhez fűződő állítólagos csalásokat vagy bűncselekményeket. A tagállamoknak el kell végezniük a megfelelő biztonsági vizsgálatokat is — nyilatkozta a Népszavának Christian Wigand, a testület jogérvényesítésért is felelős biztosának, Vera Jourovának a szóvivője. Azt is megjegyezte, hogy tisztában vannak a sajtóban megjelent állításokkal, amelyek szerint a magyar határőrizeti rendszernek komoly biztonsági hiányosságai lehetnek.

Lapunk arra volt kíváncsi, hogy aggasztják-e az uniós ellenőrző és végrehajtó testületet az amerikai hatóságok által feltárt és szóvá tett magyarországi útlevélcsalások, mivel az okmány birtokában lévő személyek nem csak az Egyesült Államok területére léphetnek be vízum nélkül, hanem a schengeni övezetben is szabadon mozoghatnak.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének feltételeit a nemzeti jog szabályozza. Mivel az EU-országok polgárai egyben uniós polgárok is, és élvezik az ezzel járó jogokat, az állampolgárság odaítélésekor a nemzeti hatóságoknak tekintettel kell lenniük a nemzetközi és a közösségi előírásokra. Emellett a többi tagállammal fenntartott őszinte együttműködés szellemében kell eljárniuk...

MA MAGYAR FIATALNAK 1. RÉSZ AVAGY SMELLS LIKE TEEN SPIRIT

MINDEN LÁNC BLOG
Szerző: DIÁN ÁKOS
2018.05.16.


Sokan, sokszor sokféleképpen próbálták meg elemezni a „mai fiatalok” politikai, társadalmi és szociológiai helyzetét és véleményét elemezni. Viszont ezek a kutatások soha nem adnak egy átfogó képet, mindig csak egy adott töredékét, amire éppen kíváncsiak. Hétfőn egy kis oktatás, kedden generációs szakadék, szerdán avokádó krémes Tinder generáció. Sokszor ezek ellentmondásokba (is) ütköznek, hiszen ezeket a cikkeket, felméréseket sokkal idősebb, a globalizáció és globális szubkultúrák (leánykori nevén „Amerikanizálódás”) jegyében nőttek fel, így azok, akik ezt nem élték meg, nem tudják felmérni. Így én, mint egy magyar fiatal, aki a társadalmi problémák kereszttüzében nőt fel, Én tűztem ki célul, hogy válasszal szolgáljon egy absztrakt (és abszurd) kérdésre.

Us and Them

Kezdjük a problémák fő-törzsgyökerénél, ami ez esetben is, mint igen sokszor, a rendszerváltásig nyúlik vissza. Ekkor eltűnt a híres COCOM lista, vele együtt pedig, egy új, addig sose látott technológiai vívmányok egész hada érkezett meg hazánkba (is). Ezeket a termékeket főleg a szórakoztatási technika és az informatika volt az, amit természetesen, senki nem tudott használni, mivel egy új tudományágról volt szó, ami egészen addig a matematikával volt összefüggésben, így a szilícium-völgyi tech robbanásról sikerült lemaradnunk, így többek közt ~85’-ig a Commodore 64-es számítógépről, ’90-ig pedig magáról az internet lehetőségéről, az ehhez szükséges Ethernet alapú hálózati eszközök hiánya miatt.

Ez mind szép és jó, de mégis mi köze van a ~20-30 évvel ezelőtti fejlesztéseknek a mai fiatalokhoz? Nos, többek között a generációs szakadék egyik oka, hogy felnőtt úgy egy generáció, akik nem is ismerik, SŐT vannak, akik egyenesen büszkék arra, hogy nem tudnak PC-t használni. Persze ez csak egy extrém esett, de sokkal gyakoribb az a tény, hogy mint minden tudományág, vagy minden bármilyen eszköz csak akkor tud elterjedni, ha azt az elejétől fogva egy egész generáció relatív egyszerre kezdi el használni, így a kapocs megvan a két társadalmi csoport között. Hogy egy nagyon egyszerű példával éljek, az elektromosság használata volt, igaz ez a „relatív” ez ebben az esettben azt jelenti, hogy a technológia egy adott idő alatt hány fejlődési generáción esik át és az egy fejlődési generáción belül mennyire globalizálódott. Na, mi már a 2. számítógépes generáció eleje-közepébe csaptunk bele, míg a tengeren-túl már javában folyt az ezzel kapcsolatos általános marketing oktatás, amely azokra az alapvető kérdésekre adta a hangsúlyt, hogy „miért és kiknek?”, míg nálunk meg arra, hogy „minek?” (ez amúgy egy visszatérő tipikus Közép-Kelet európai mentalitás, ami megfelelő oktatási rendszerrel gyógyítható).

Nos, ebbe a légkörbe érkezett meg rögtön egy évtizeden belül 2 fontosabb informatikai vívmány, az egyik az itthoni internet elterjedése (ami terjesztésében sok szerepe volt a most elköltözött Nyílt társadalom alapítványnak az iskolákba való bevezetés és a freemail.hu e-mail szolgáltatással), a másik az „okostelefon bumm”, ami 2007-ben kezdődött, de igazán csak a 2010-es években kezdte el az életútját. Ezeket a vívmányokat főleg az ezekre még nyitott fiatalok kezdték el használni tömegesen, igaz ezen a téren a „fiatal” „demokratáknak” sem kell aggódniuk, hiszen ők is haladnak a korral.

Ez volt az a fordulópont, amikor a hagyományos „Bezzeg a mai fiatalok” mentalitás (és a vele együtt járó konzervatívizmus) igen nagy térhódításnak örvendett főleg az akkori 40-es és afölötti korosztály felett.

Itt épült ki az a szakadék, ahol már a két fél NEM érti egymást...

AZON VÉGKÉPP NEM CSODÁLKOZOM, HOGY NEM LETT BELŐLED KATONA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.05.16.


Szerencsére ma sem keltem fel hiába. Najó, Bayer erőltetett, éppen sorosfröcsögése se volt kutya. Meg a Szili Katalin politikai pályájáról szóló, határozottan hiánypótló könyv bemutatójáról készült felvétel sem, amit Schmidt Mária, a mű kiadója, egyben terrornagyasszony konferált fel szimbolikusan a terrornak az ő szent házában. Ámazonban a Honvéd Vezérkar főnöke tisztség átadás-átvételi ünnepség, ahol beszédet mondott a látványosan belassult Orbán Viktor miniszterelnök is, kétségtelnül a napom fénypontja. És ha már élőben néztem, elmesélem, jó? Jó. Mert mondjuk az MTI is meg fogja írni, vagy már meg is írta, de az mégsem olyan.

Az van, hogy miután Benkő Tibor vezérezredest a megkérdőjelezhetetlen miniszterelnöki akarat belekatapultálta a honvédelmi miniszteri székbe (csá, Simicskó, remek munkát végeztél a főnököd szerint, azt mondta, hogy az általad kiépített védelmi rendszer állja a sarat, mint a kurvaélet), át kellett adnia a csapatzászlót Korom Ferenc vezérőrnagynak, aki eztán a Honvéd Vezérkar új főnöki székéből védi a hont. Jó.

Ennek örömére ünnepileg összegyűltek a nagy emberek. Szót kapott a leköszönő Simicskó – aki tehát éppen akkor vette át a honvédelmi tárca vezetését, amikor migránsok ostromolták az országot és kiépítette a védelmi vonalat -, Áder kesztyűbáb és államfő némán elbohóckodott a hivatalos papírok hurcolászásával, a pillanat megkoronázásaként pedig szóra nyitotta a száját az egyélőisten is.

A Szent Korona árnyékában – a saját megkoronázásához meglehetősen közel álló – miniszterelnök a jó magyar hagyományokat emlegette fel Mészáros Lázárig visszamenőleg, aki katonából lett hadügyminiszter. És mert az apuci által megkeserített gyerekkorú Viktorkáról köztudomású, hogy nagy dolgok végrehajtására szerződött a magyar néplélekkel, hát megcsinálta ezt is: a rendszerváltás után először egy hivatásos katonát pakolt a honvédelmi miniszteri karosszékbe...

PERTU

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.05.17.


Tordai Bence, a Párbeszéd mókuskája vagy illetlen ember, vagy pedig nem, mindenesetre letegezte nagyméltóságú Orbán Viktor Mihályt, és emiatt most sokan fel akarják négyelni vagy karóba húzni, ő pedig saját magát faszagyerek forradalmárnak képzeli.

Mindkét opció baromság. Mert ugyan lehet, hogy párszáz évvel ezelőtt egy ilyenért tényleg a vérpadon végezte volna, máma viszont csak bunkónak tartják. Emellett pedig Orbán Viktor Mihályt naponta százak és ezrek tegezik le ebben az országban, sőt, ennél cifrább dolgok is történnek vele verbálisan, és mégsem hiszi egyik mosdatlan szájú sem, hogy ettől a gesztustól ő hős partizán lenne.

Ami miatt ez a Tordai most azt képzeli, hogy mesebeli alak lett, az ez: „Botrányhős semmiképpen nem akarok lenni, de érdemes erős eszközöket használni ahhoz, hogy lebontsuk azokat a hatalmi kulisszákat, amik sokak szemében sebezhetetlenné és támadhatatlanná teszik a miniszterelnököt.”

Az ilyesmiken már rég túl vagyunk. Milliók tegezik Orbán Viktor Mihályt, akik pedig nem, azok kezet csókolnak neki, és földhöz verik magukat alélásukban, ha a lába nyomát nyalogathatják. Ők akkor sem tegeznék le az istenüket, ha migráncsok potyognának az égből, mert vannak a világon örök dolgok, s számukra ez a szaralak az.

Tordai mókus gesztusa, hogy a tegezéssel üt rést a monolit Orbán szobron, tehát úgy hülyeség, ahogy van. Ha már ellenzéki képviselő az ember, és így része a NER gépezetének, akkor más dolgokkal is foglalkozhatna, mint állítólag felszabadító hatású nyelvhasználattal. Az égő házból ugyanis nem a plüsskutyát hozzuk ki elsőként, hanem az igazit.

Viszont érdekes dolog ez a tegezés-magázás dichotómia. Kies hazánkban is akkor ütötte fel a fejét a magázás a XVI. században, amikor a társadalom végképp kettészakadt eltartókra és eltartottakra, ami ilyen utóbbi ez az Orbán Viktor Mihály is, és azokat kellett a tisztelet jeléül magázni, akik élősködők voltak.


A hőskorban tényleg veszélyes játék volt, amit ma űz ez a Tordai Bence, ugyanis, ha akkoriban volt illetlen, az alacsonyabb rangút ki is végezhették. Az uborkafán azonos ágon himbálózók viszont csak párbajoztak egymással, ha rosszul használták a nyelvet. Viszont az alacsonyabb rangúval szembeni gorombáskodás egyáltalán nem járt retorzióval, mint ahogyan most sem...

2018. május 16., szerda

NYUGDÍJ: MÁR JÓ ÚTON JÁR A NAGY ÁLLAMI MUTATVÁNY

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.05.16.


Számos felmérés mutatja, hogy mennyire pesszimistákká váltak a magyarok várható nyugdíjukkal kapcsolatban. A legfrissebb kutakodásból azonban az derült ki, hogy a fiatalok egészen másképp látják a helyzetet. Az időskori „dőzsölést” azonban ez a korosztály sem az állami juttatásoktól, hanem saját külön erőfeszítéseitől várja.

A kormány egyre erőteljesebben sulykolja mindenkibe, hogy ha nem akar idősen nyomorogni, akkor tegyen félre. Lehetőleg minél többet. Az újonnan felálló kormány pedig mintha még a korábbinál is sokkal nagyobb hangsúlyt helyezne erre. A miniszterelnök szemében mindentudó (vagy esetleg éppen fordítva, Orbán Viktor ötleteit készségesen felmutató) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László szerint az öngondoskodásnak a mostaninál jóval komolyabb szerephez kell jutnia az egészségügyi és a nyugdíjrendszerben is. Az Államkincstár elnöke is határozott intézkedéseket sürgetett az előtakarékoskodás növelése érdekében.

Intenzíven folyik az ötletelés, például a gyermekvállaláshoz és felneveléshez kötött nyugdíjpluszról. Mindez (külön-külön, de különösen együtt) meglehetősen egyértelműen az állami ellátás várható visszaszorulását jelezheti. (Ha elég megtakarítást gyűjtöttek össze az emberek, akkor ez nem jár nagy társadalmi megrázkódtatással, akinél pedig igen, az az államot – mint már most is látszik – a legkevésbé sem érdekli.) Érdemes felidézni, hogy a Ptk. 2016. július elsején életbe lépett módosítása tulajdonképpen bevezette a kötelező szülőtartást.

Zúdul a pénz a piaci szereplőkhöz


A riogatásba (mennyire sanyarú sors is várhat azokra, akik csak az államban bíznak) persze lelkesen beszálltak a piaci szereplők – bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak – is, amelyek természetesen azt szeretnék, hogy minél több pénz áramoljon hozzájuk. Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek jegybanki statisztika szerint 2017-ben 101 milliárd forintra rúgtak, ami több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tagdíjbevételek nagyobb részét, 59 százalékát az egyéni befizetések tették ki a munkáltatói hozzájárulással szemben. A pénztári befizetésekhez kapcsolódó adóvisszatérítés 9,7 milliárd forint volt, ami 31,3 százalékkal több, mint 2016-ban. (A várakozások szerint a mostani adóbevallást követően újabb rekord születhet ezen a téren.)

A biztosítóknál már nem tűnik ennyire egyértelműen kedvezőnek a kép (talán ezért merült fel az állami beavatkozás ötlete). Az új életbiztosítási szerződések összességében 35,5 milliárd forintra mérséklődtek 2017-ben a 2016-os 37 milliárdhoz képest. A díjbevétel 21 százaléka köszönhető a nyugdíjbiztosításoknak...

SZKINHEDBŐL LETT CIGÁNYMISSZIÓS

ABCÚG BLOG
Szerző: FŐDI KITTY
2018.05.16.


Gyűlölte a cigányokat, tagadta a holokausztot, Szálasi egy idézetét tetováltatta a karjára, felsőbbrendűnek érezte magát a többi rasszal szemben. Végül cigánymissziós lett belőle. Kis István történetét mutatjuk be arról, hogy fiatalkorában hogyan szippantotta magába a szkinhed mozgalom, hogyan fordult a saját családja ellen, mígnem jött a páli fordulat: úgy érezte, vissza kell adnia valamit a cigányságnak.

Kis István a békési Eötvös József Általános Iskolában minden szembejövő diákkal kezet fog és szélesen mosolyogva köszön nekik. Kétséget kizáróan minden gyerek imádja a laza, tetovált férfit. Az iskolába javarészt cigányok járnak, ahol István mint lelki segítő van jelen. Mindenféle gonddal fordulhatnak hozzá a cigány és nem cigány diákok, de az áhítatokat is ő szokta tartani. Korábban ő is ebben az iskolában tanult, akkoriban viszont még gyűlölte a cigányokat, alsóbbrendűnek tartotta őket.

„Éreztem, hogy bizonyos dolgok nem jók, de ettől függetlenül én jó embernek gondoltam magam” – mondja Kis István, aki szkinhedből lett cigánymissziós.

A most 38 éves férfi fiatalkorában gyűlölte a cigányokat, a zsidókat, tagadta a holokausztot, teljes mértékben azonosult a 90-es években jelentkező fajgyűlölő szkinhed mozgalommal. Ma azonban már éppen cigányokkal foglalkozik, a Pünkösdi Egyház Cigánymissziójának egyik munkatársa és az egyház által fenntartott Eötvös József Általános Iskolában lelki pásztor. Szabad idejében pedig roma fiataloknak meséli el a történetét, hogy hogyan lett cigánygyűlölőből cigánymissziós...

A FIDESZ UGYANAZÉRT NEM BUKIK BELE A KORRUPCIÓBA, AMIÉRT A KAPUALJBA HUGYOZUNK

24.HU - POSZT ITT
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2018.05.15.


Minálunk a rabló nevezi ki a pandúrt, a közpénzlenyúlás pedig nemzeti hagyomány.

Először is azt kéne tisztázni, hogy mit értünk korrupció alatt. Értsük azt, amit a törvény, jó? Át is engedném a szót, nagy tisztelettel, a Btk-nak:

294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve (…) harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) a jogtalan előnyért
aa) hivatali kötelességét megszegi,
ab) hatáskörét túllépi, vagy
ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.


Tehát a kérdés itt az: hogy a búbánatba nincsenek tele a börtönök korrupt politikusokkal? És nem az jó válasz, hogy azért, mert a politikusok ún. nagykutyák. Máshol is ún. nagykutyák, de ha közpénzhez nyúlkálnak, megégetik a kezüket.
Gondoljunk például Olaszországra.
Gondoljunk Dél-Koreára.
Gondoljunk Csehországra,
vagy éppen Brazíliára,
aztán Romániára,
aztán pedig arra, hogy mindez miért nem működhet Magyarországon.

Esetleg azért, mert nincs is minálunk korrupció?

Ha a tisztelt olvasó így gondolja, vélheti akár úgy is, hogy a Föld lapos. Ugyanis az a helyzet, hogy a közpénzek lenyúlása népszokás a magyar politikai elitben, az SZDSZ is ugye tele volt (legalábbis a helyzetre rálátó forrás szerint) korrupciós ügyekkel, a Gyurcsány-kormány is,

de igazán rendszerszintűvé, magától értődővé a korrupciót Fidesz tette.

És ez igen jól dokumentálható, hiszen megcáfolatlan oknyomozó munkák százai szólnak arról, hogyan jönnek létre fideszes vagyonok szinte a semmiből, melyik nagyúr hogyan juttatott jogosulatlan anyagi előnyhöz a kapcsolatai, befolyása révén másokat, akik történetesen a barátai, rokonai vagy üzletfelei. ...

ITT OLVASHATÓ

NEM TŰNIK ANNYIRA ÁTGONDOLTNAK A VÁRBA ÁLMODOTT LOVASKÖZPONT

444
Szerző: BOTOS TAMÁS
2018.05.16.


A Bükk legszebb völgyének kapujában, a Szalajka-völgyben annyival egyszerűbb volt minden. Simán volt hely annak a festői, a környezetbe szinte belesimuló betonszarkofágnak, ami egy 6000 fős lovasstadion rejt magában. (Felülről is csodálatos a látvány.)

Bezzeg a Várban. A legyen minden úgy, ahogy 1945 előtt volt lázban égő kormány az előző ciklusban hirdette meg a Vár visszaalakítását hirdető nagy programját, a Hauszmann-tervet. Az elmúlt fél évszázad legnagyobb műemlékprogramjaként beharangozott projektnek része az első ütemben az egykori lovarda visszaépítése, alatta mélygarázzsal (ahogyan a Stöckl-lépcső és a főőrség épületének visszaállítása is).

Az egykori, 1899-ben épült lovarda is súlyosan megsérült a II. világháborúban, sokáig nem kezdtek vele semmit, aztán elbontották. A visszaépítési terv legmeglepőbb része nem az volt, hogy kétmilliárd forintot szánnak rá, hanem az, hogy valóban lovardaként akarják működtetni fent a Várban...

A BEVÁNDORLÓK KÉPZETTSÉGÉN IS MÚLIK , HOGY BALRA VAGY JOBBRA SZAVAZNAK-E A FOGADÓORSZÁGBAN

QUBIT
Szerző: PRINZ DÁNIEL
2018.05.15.


Már nem először írok az amerikai bevándorlás következményeiről a Qubiten. Először arra derült fény, hogy amikor harmadolták a magasan képzett külföldi dolgozóknak kiadható vízumok számát, nem kezdtek el helyettük amerikaiakat fölvenni a cégek, így ahelyett, hogy több munkalehetőséget kaptak volna az amerikaiak, az egész gazdaság rosszul járt a képzett indiai programozók és mások kiesésével. Kiderült az is, hogy az illegális bevándorlók is elég szorgalmasak, ha lehetőséget kapnak a legális munkavállalásra. Egy hónapja pedig arról írtam, hogy nemhogy nem vesznek el munkahelyeket a bevándorlók, hanem munkahelyeket teremtenek, hiszen az amerikai cégek negyedét bevándorlók alapítják. 

Amit ezek a kutatások figyelmen kívül hagynak, az a bevándorlók sokszínűsége: egy diplomás programozó és egy kétkezi munkás egészen más hatással lehet új hazájára.

Egy friss műhelytanulmány a különböző képzettségű bevándorlók érkezésének politikai következményeit vizsgálja. Anna Maria Mayda (Georgetown University), Giovanni Peri (University of California, Davis) és Walter Steingress (Bank of Canada) megyei szinten (Amerikában 3000 megye van, csak Texasban 254!) vizsgálják a bevándorlók hatását a republikánusokra és demokratákra leadott szavazatok számára 1990 és 2010 között. A korábbi cikkekhez képest újdonság, hogy külön vizsgálják a képzettebb (legalább egyetemi végzettséggel rendelkező) és a kevésbé iskolázott (egyetemi végzettséggel nem rendelkező) bevándorlók hatását.

Mivel a bevándorlók nyilván nem véletlenszerűen találják ki, hogy hol akarnak lakni, nem lehet csak úgy összehasonlítani, hogy hol, kire szavaznak. Nem lepődnék meg, ha sok jól képzett bevándorló költözne például San Francisco környékére, mert a helyi techcégek befogadóak, a lakosság pedig inkább liberális. De tévedés lenne azt állítani, hogy a helyiek azért lettek demokrata szavazók, mert sok magasan képzett bevándorló érkezett a Szilícium-völgybe.

A szerzők a bevándorlás közgazdasági irodalmában jól ismert eszközhöz nyúltak: azt vizsgálták, hogy a különböző képzettségű bevándorlók érkezésekor hol éltek már az USA-ban ugyanabból a küldőországból érkezett bevándorlók. A magyar bevándorlók például nagyobb eséllyel költöznek oda, ahol már sok magyar bevándorló lakik, az etiópok pedig oda, ahol sok etióp.

Ezzel a módszerrel a kutatók el tudták különíteni az utóbbi időszak bevándorlási hullámainak hatását a szavazási kedvre az általában vett befogadási hajlandóságtól. Az etióp-amerikaiak például majdnem mind Washington D.C.-ben laknak, az egyiptomi-amerikaiak viszont New Yorkot preferálják. Ha éppen Etiópiából jönnek tanult bevándorlók, akkor Washingtont éri ez a hatás, ha viszont Egyiptomból, akkor pedig New Yorkot...