2026. július 31., péntek

ORBÁNT IS KIHALLGATJÁK? JÖHET AZ ORBÁN-VAGYON VISSZASZERZÉSE

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.31.



A beszélgetés középpontjában az újonnan létrehozott vagyon-visszaszerzési hivatal áll, amely Horn Gábor és Lattmann Tamás szerint végre véget vethet a következmények nélküli ország korszakának, és gátat szabhat a rendszerszintű korrupciónak.

Az elemzők rámutatnak, hogy az intézményi garanciák és a bírói kontroll révén nem csupán politikai leszámolásról van szó, hanem egy olyan társadalmi igény kielégítéséről, amelyet még a kormánypárti szavazók jelentős része is támogat.

Mini hook időbélyegek:

01:03 – Garancia a korrupció ellen vagy csak újabb díszlet? 
02:45 – Fordított maffiaállam: Amikor a politika telepszik rá a gazdaságra. 
07:12 – Bűnszervezetben elkövetett választási csalás? A Fidesz-szerverek titkai. 
12:05 – 70 milliárdos családi vagyon: Hogyan lehet utolérni a láthatatlan milliárdokat? 
16:35 – Eljöhet a pillanat, amikor Orbán Viktort is kihallgatják?

MOST MÁR BIZTOS, HOGY TAKÁCS PÉTER NEM MONDOTT IGAZAT

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2026.07.31.


„A mentésirányítás triázsol, és a P1-es riasztás, ahol életveszély van, ott kell 15 percen belül kiérni, és [ez] nagyon-nagyon magas arányban valósul meg. Biztos, hogy 95 százalék fölött, a pontos számra most nem emlékszem, meg tudom neked nézni legközelebbre, de Magyarországon ez 95 százalékban az ország bármelyik pontján megvalósul.”

Ezt Takács Péter akkori egészségügyi államtitkár mondta egy 2025. augusztus 27-i interjúban. Már akkor sejteni lehetett, hogy valami nem stimmel ezzel, de miután az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) új vezetése a napokban öt évre visszamenőleg kiadta a mentők kiérkezési adatait, már egészen biztosan kijelenthető, hogy amit Takács mondott, az már akkor sem volt igaz. Azt persze nem tudhatjuk, hogy félreértett-e valamit, esetleg rosszul emlékezett, vagy tudatosan állított valótlanságot, ezért megkérdeztük tőle, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.

Mi szeptemberben találkoztunk ezzel a nyilatkozatával, amely két okból is érdekes volt. Egyrészt az OMSZ egy lapunknak küldött korábbi válaszában még azt is valótlanságnak nevezte, hogy egyáltalán létezik olyan szabály, hogy a legsürgősebb esetekhez 15 percen belül ki kell érni, ehhez képest Takács simán közölte még azt is, hogy ez milyen arányban teljesül. Másrészt megnéztük, hogy az államtitkár által bemondott számok hogyan viszonyulnak az egyéb ismert adatokhoz, és arra jutottunk, hogy a kettő között maximum köszönőviszony áll fenn. A probléma akkor még az volt, hogy csak becsléssel tudtuk elvégezni az összehasonlítást, mert az ehhez szükséges konkrét adatokat az OMSZ akkor még nem adta ki. Most viszont igen, így már világosan látszik nemcsak az, hogy a becslés pontos volt, hanem az is, ami ebből következik: Takács Péter számai nem tükrözték a valóságot.

Az OMSZ próbálta árnyalni, de ők se mondtak igazat

Tavaly még azért kényszerültünk arra, hogy egy becsléssel vessük össze az akkori államtitkár nyilatkozatát, mert nem volt jobb lehetőségünk. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő ugyanis másfél éve közérdekűadat-igényléssel fordult a mentőszolgálathoz, majd tavaly februárban közzé is tette annak eredményét, de akkor nem minden kért adatot kapott meg. Öt évre visszamenőleg kérte ki az adatokat mind Budapestre, mind országosan, és megkapta a kiérkezési idők átlagát és mediánját. Az egyik fontos kikért mutatót azonban nem adták ki neki: az úgynevezett 90. percentilist...

SZABÓ TÍMEA: EGY-MÁSFÉL ÉV KELL AHHOZ, HOGY KIDERÜLJÖN, VALÓBAN RENDSZERVÁLTÁS TÖRTÉNT-E

NÉPSZAVA / TÖRÉSVONAL
Műsorvezető: ÁRPÁSI BENCE
2026.07.30.



Legalább egy-másfél évre van szükség annak eldöntéséhez, hogy az áprilisi kormányváltás valódi rendszerváltást és a jogállamiság helyreállítását hozta-e – mondta Szabó Tímea a Népszava Törésvonal című műsorában. A volt országgyűlési képviselő szerint ezt a megújult ügyészség és Alkotmánybíróság működése, a döntések átláthatósága, valamint a közpénzek felhasználása mutatja majd meg.

Az Országgyűlésben már érzékel változást, mert a kisebbségben lévő képviselők több lehetőséget kaptak, Forsthoffer Ágnes pedig Magyar Pétert is rendreutasítja. A parlamentarizmus újjáéledését azonban az jelezné, ha az ellenzéki javaslatok is bekerülnének a jogalkotásba, a bizottsági munkába pedig ismét érdemben bevonnák a civil szervezeteket, a szakszervezeteket és a szakértőket. Magyar Péter gyakori felszólalásait érthetőnek, a személyeskedést viszont feleslegesnek tartja.

MAGYAR PÉTER RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÓJA PAKSRÓL – MI TÖRTÉNIK AZ ATOMERŐMŰBEN? / ÉLŐ

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.31.



Magyar Péter miniszterelnök Paksra látogat, hogy személyesen tájékozódjon a Paksi Atomerőmű helyzetéről, majd részletes tájékoztatást adjon a sajtónak és a magyar nyilvánosságnak.

A látogatás előzménye az extrém hőhullám és az ország energiaellátását érintő rendkívüli helyzet. Magyar Péter korábbi tájékoztatása szerint az energiaellátás jelenleg biztosított, ugyanakkor a kormány külön műveleti egységet hozott létre az esetleges krízishelyzetek kezelésére és a szükséges intézkedések előkészítésére.

A paksi helyszíni tájékoztatón várhatóan szóba kerül:

milyen állapotban vannak az atomerőmű blokkjai; szükségessé válhat-e további blokkok leállítása; mekkora termelési kapacitás áll jelenleg rendelkezésre; hogyan pótolható az esetlegesen kieső villamos energia; biztosított-e a lakosság és a vállalatok áramellátása; milyen válságtervekkel készült a kormány és a MAVIR; szükség lehet-e ipari fogyasztáskorlátozásra; milyen időjárási és vízügyi feltételek mellett indulhat újra a teljes termelés.

A Magyar News Online élő közvetítésében követjük Magyar Péter helyszíni bejelentéseit, a Paksi Atomerőművel kapcsolatos legfontosabb adatokat és a sajtó kérdéseire adott válaszokat. Az esemény pontos kezdési időpontját a hivatalos bejelentés után frissítjük.

MARCZINGÓS LÁSZLÓ: AZ ÜGYVÉD, AKI FELVETTE A HARCOT A BÍRÓSÁGOKKAL ÉS BANKI KARTELLEL | MAGYARKÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.07.30.



A Tisza-kormány megalakulása óta mi történt a devizahitelesekkel? Miért nem hajtják végre a magyar bíróságok az uniós-jogszabályokat? Hogyan gyakorol nyomást a politika és a bankok azokra, akik nyíltan bírálják a rendszert? A magyar igazságszolgáltatás szisztematikusan szembemegy az uniós fogyasztóvédelmi joggal? Hogyan áll a Veszprémi Ügyvédi Kamara Marczingós Lászlóval szemben indított fegyelmi eljárása? Mészáros Lőrinc ellen lehet pert nyerni? Hol késik az elszámoltatás? Várható-e Brüsszelből olyan kötelezettségszegési eljárás, ami ténylegesen rákényszeríti a magyar államot a jogharmonizációra? Mi az a SLAPP-törvény? Miért nem működnek a minisztériumok? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Marczingós László ügyvéd válaszolt!

00:00 - 00:53 Intro 
00:54 - 05:59 A jogállamiság helyzete és a devizahiteles ügyek jelene 
06:00 - 11:59 Uniós jog vs. magyar törvények: A DH-törvények tarthatatlansága 
12:00 - 17:59 Politikai alkuk és a jogállamisági jelentés, hallgat az Európai Bizottság? 
18:00 - 23:59 A bankszövetség „zsarolása”: és a tisztességtelen hitelezés 
24:00 - 29:59 Mi történik, ha egy adós érvényesíti az uniós jogait? 
30:00 - 35:59 A magyar társadalom passzivitása és a „jobbágy-mentalitás” kritikája 
36:00 - 41:59 A „banki-igazságszolgáltatási kartell” működése és a bírói függetlenség 
42:00 - 47:59 Káderhiány: Az értelmiség szerepe a rendszer fenntartásába 
48:00 - 53:59 Sportfinanszírozás: a Fradi-város és a kajak-kenu akadémia ügye 
54:00 - 01:00:58 Az alaptörvény módosításai és a jogbiztonság hiánya 
01:00:59 Elköszön

HEGEDŰS: AZ ARANYKONVOJ-ÜGYET FELÜLRŐL IRÁNYÍTHATTÁK

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.07.30.


Több körülmény is arra utal, hogy az ukrán aranykonvoj-akciót felülről irányíthatták, és a rendőrséget szándékosan kihagyhatták belőle – véli Hegedűs András, az Ügyészek Országos Egyesületének volt elnöke.


Orbán Viktor a szombaton, Tusnádfürdőn elmondott beszédében hősnek állította be Hajdu Jánost, a TEK volt főigazgatóját, amiért, a bukott kormányfőt idézve, „megállította, illetve levezényelte, megcsinálta azt az operatív akciót, amely a Magyarországon keresztül elviselhetetlen mértékűvé duzzadó orosz feketepé… bocsánat, ukrán feketepénzek, aranyszállítási ügyeket megállította.”

Több körülmény is arra utal, hogy az ukrán aranykonvoj-akciót felülről irányíthatták, és a rendőrséget szándékosan kihagyhatták belőle – véli Hegedűs András, az Ügyészek Országos Egyesületének volt elnöke. Véleménye szerint az ügyben új fordulatot jelent Hajdú János gyanúsítotti kihallgatása, amely során Hajdú részletes vallomást tett, és azt állította, hogy utasításra, egy titkosszolgálati akció részeként járt el. A vallomás szerint Farkas Őrs volt államtitkár előzetesen egyeztette és koordinálta az akciót, noha hatásköre formálisan nem terjedt ki sem a NAV-ra, sem a TEK-re. „Kétféle értelmezése lehet. Az egyik az, hogy [Hajdu] túllépte a jogköret, én ezt kevésbé tartom megállapíthatónak. Inkább az, hogy egy felülről jövő utasítást közvetített, és koordinálta az akciót” – mondta Hegedűs.

Különösen fontosnak tartja, hogy a NAV-ot egy olyan ügyben jelölték ki, amelyben eredetileg más szerv rendelkezett volna hatáskörrel. A feljelentés és a nyomozás elindítása rendkívül gyorsan, mindössze egy nap alatt történt meg, ami szerinte további kérdéseket vet fel. Úgy látja, szükségszerű Farkas Őrs meghallgatása is.

„Június 29-a óta, amióta megtette Hajdú ezt a vallomását, miért nincs további gyanúsítotti kihallgatás?” - tette fel a kérdést.

KASSA BOMBÁZÁSA: FERENC JÓZSEF EGY HÓNAPOT VÁRT, HORTHY 5 PERCET - 2. RÉSZ

VISSZA A MÚLTBA 
ÉS UNGVÁRY KRISZTIÁN
Szerző: VISSZA A MÚLTBA
2026.07.30.



ELŐZŐ RÉSZ:


2. RÉSZ: 

Mi van, ha a kassai bombázás nem az ok volt, hanem csak a tökéletesen időzített alkalom? Mi van, ha Magyarország sorsa már jóval június 26. előtt eldőlt - és csak egy ürügyre várt a magyar politikai elit?

1941. június 26-án három ismeretlen gép bombázta Kassát, ami 32 ember halálát okozta - és a mai napig nincs olyan dokumentum, amely kétséget kizáróan bizonyítaná, hogy a támadást a Szovjetunió hajtotta végre. Horthy Miklós perceken belül döntött a hadbalépésről. Bárdossy László viszont később azt vallotta: mire hozzá ért a hír, a Kormányzó már kiadta a katonai parancsokat - a kormány ezt csak utólag "vehette tudomásul".

Berlin pedig, a német dokumentumok szerint, nem is követelt semmilyen magyar katonai reszvételt.

A Vissza a Múltba vendége ismét Ungváry Krisztián történész, akivel percről percre végigvesszük, mi történt valójában június 26-án - a kérdés pedig, hogy volt még visszaút 1941 nyarán, vagy Magyarország már réges-régen elköteleződött egy vesztes háború mellett?

Ürügy volt Kassa - vagy csak a történelem véletlenül úgy hozta, hogy pont akkor kellett egy?