Van-e még világpolitikai relevanciája Orbán Viktor tusványosi beszédének? Miért kaphatott vezetői állást a kínaiaktól Szijjártó Péter? Mi a jobb Ukrajnának: ha az elnök erős kézzel kormányoz, vagy ha enged az utca nyomásának? Lesz-e 1000 forintos benzinár az iráni háború miatt? Szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk júliusi adásában ezeket beszéli meg Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. Kollégánk távozása miatt ebben a felállásban ez az utolsó külpolitikai Válasz Podcast – de természetesen a havonta jelentkező sorozat új felállásban bár, de a megszokott rendben folytatódik.
Részletek a műsorból:
Mik a tanulságai Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének?
Ablonczy Bálint: „Komikus lett volna, ha most elmondja, hogy a világ milyen irányba megy, miközben ő Magyarországon egy 19-21 százalékos pártnak az elnöke. (…) Abból, hogy teljesen visszaszorult a világpolitikai elmélkedés és az Európa jövőjével kapcsolatos bölcsködés, az volt a benyomásom, hogy hosszú időre alapvetően egy belpolitikai értékeléssorozat kezdődik; a további Tusnádokon, amennyiben lesznek, Orbán Viktor erre fog összpontosítani.”
Magyari Péter: „Megpróbálta újrakeretezni, részben -értelmezni a saját korábbi álláspontjait. Mintegy kikérte magának, hogy ő nem volt soha oroszpárti, ő mindig magyarpárti volt, és ez a 2026-os parlamenti választási kampány egyik nagy hazugsága volt, amit sikeresen átültetett túl sok ember fejébe a Tisza Párt. Ezt most elintézte azzal, hogy »nem, nem voltam az«. De mégis miért gondolhattuk azt, hogy ő mégiscsak oroszpárti? (…) A 2026-os évértékelőjén például azt mondta, hogy »akik szeretik a szabadságot, azoknak nem Kelettől, hanem Brüsszeltől kell tartaniuk«, Putyin kritikája pedig szerinte színvonaltalan politikai megközelítés. Ezt nem lehet másképpen értelmezni, mint oroszpártiság, főleg egy olyan helyzetben, mikor az Európai Unió gyakorlatilag háborút vív Oroszországgal.”
Mit gondoljunk Szijjártó Péter új, BYD-s állásáról?
Ablonczy Bálint: „Nagyon súlyos szuverenitási kérdés. (…) Joggal merül fel, hogy egészen pontosan kinek, minek és hogyan is dolgozott Szijjártó Péter? Tehát ha annál a cégnél köt ki, ott tartanak számot az ő tudására, kapcsolatrendszerére, amely cég az egyik első számú kedvezményezettje volt az általa arca-névvel vállalt külgazdasági politikának, akkor jogosan merül fel: vajon az egyéni érdek, a BYD-érdek, a kínai ipar érdeke, az orosz érdek vezényelte-e a magyar külpolitikát, vagy a magyar érdek és a magyar szuverenitás? Nem lehet ezt fél kézzel lesöpörni.”
Lesz-e 1000 forint a benzin az iráni háború miatt?
Magyari Péter: „Emelkedésre van esély, de azt hiszem, hogy az 1000 forintot nem fogja elérni. Nagyon látszik, hogy a Trump-kormányzat – akármennyi irracionalitás és őrület érkezik felőlük, és retorikában akármennyire hajmeresztőek is a dolgok – eddig nagyon ügyesen csinálta a kötéltáncot. Mindig megoldották, hogy lefelé induljon el az olajár egy-egy meglódulás után. Talán lehet abban bízni, hogy erre vigyáznak továbbra is. Ha muszáj tippelnem, akkor azt mondom, hogy 750 fölé nem megy.”
Az Alkotmánybíróság szerepének helyreállításáról, az új alkotmánybíró megválasztása körüli vitákról és a Fidesz ellenzékbe kerülése utáni politikai stratégiájáról beszélt Magyar György ügyvéd a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte az Alkotmánybíróságnak ismét valódi fék és ellensúly szerepet kellene betöltenie, miközben úgy véli: a Fidesz hiteltelenül kéri számon azokat a jogállami elveket, amelyeket kormányzása idején maga gyengített.
Az Alkotmánybíróság csak akkor nyerheti vissza a tekintélyét
Magyar György szerint önmagában egy új alkotmánybíró megválasztása nem változtatja meg az intézmény működését, mégis fontos jelzés lehet. Úgy fogalmazott, az Alkotmánybíróság "végre megérdemli, hogy a saját funkcióját töltse be", vagyis ismét valódi kormányzati kontrollt és jogalkotási ellenőrzést gyakoroljon.
Az ügyvéd szerint jelentős különbség, hogy az új bíró nem a Fidesz jelöltjeként, nem politikai pozícióból érkezik, ezért szerinte nem kell megfelelnie a központi hatalom elvárásainak. Hozzátette: az intézmény összetétele fokozatosan változhat, hiszen több olyan alkotmánybíró is hivatalban van, akit még nem a Fidesz kétharmados többsége választott meg.
Magyar György ugyanakkor úgy látja, a legnagyobb problémát nem egyetlen személy jelenti, hanem az, hogy az elmúlt években a független intézmények elveszítették önállóságukat. Szerinte "a legnagyobb ellensége a demokráciának, amikor a független intézményeket elfoglalja a maffiaállam", és több olyan jogintézményt is említett, amelyek véleménye szerint politikai befolyás alá kerültek.
Visszanyalhatnak a saját szabályok
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a Fidesz illegitimnek tartja az új alkotmánybíró megválasztását. Magyar György szerint jogilag ugyan lehet érvelni amellett, hogy egyes visszamenőleges szabályok aggályosak, de ezt az érvelést mégis "faramucinak" nevezte.
Úgy vélte, az elmúlt években számos olyan jogszabály született, amelynek elsődleges célja a politikai hatalom hosszú távú bebetonozása volt. Ezek között említette a kétharmados szabályozásokat, az alkotmánybírák jelölési rendszerének átalakítását és az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését. Most azonban szerinte éppen ezek a konstrukciók okoznak jogi és politikai nehézségeket.
Az ügyvéd külön kiemelte, hogy ma az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem vizsgálhatja felül az alaptörvény módosításait, kizárólag formai szempontokat ellenőrizhet. Ezért szerinte elkerülhetetlen egy új alkotmány megalkotása, amely világosan rendezi az intézmény jogköreit, valamint az alkotmánybírák jelölésének szabályait. Álláspontja szerint ebben nemcsak a parlamenti pártoknak, hanem a jogászi szakmának, a civil szervezeteknek és a társadalomnak is szerepet kellene kapnia.
A szerepek felcserélődtek a magyar politikában
A műsor végén a beszélgetés a Fidesz jelenlegi ellenzéki politikájára terelődött. Magyar György szerint természetes, hogy a párt minden jogi lehetőséget igyekszik kihasználni, ugyanakkor szerinte nem hiteles, amikor éppen a fékek és ellensúlyok rendszerének megsértését kéri számon.
"Nem hiteles" – fogalmazott röviden arra a kérdésre, mennyire hihető a Fidesz jogállami kritikája azok után, hogy szerinte tizenhat éven keresztül maga gyengítette ezeket az intézményeket. A politikai helyzetet egy szemléletes hasonlattal írta le: "aki eddig Hamletet játszott, az most Ofélia lett", vagyis a korábbi kormánypárt immár ellenzéki szerepben ugyanazokat az eszközöket alkalmazza, amelyeket korábban mások használtak vele szemben.
Magyar György kitért Orbán Viktor és a Fidesz jövőre vonatkozó optimista nyilatkozataira is. Szerinte minden politikai szereplőnek az a feladata, hogy saját táborát egyben tartsa, ezért természetes, hogy a Fidesz vezetői a visszaerősödés lehetőségéről beszélnek. Ugyanakkor úgy látja, a következő időszak sikerét nem az ellenzéki kommunikáció, hanem elsősorban az határozza majd meg, hogy Magyar Péter és az új kormány mennyire bizonyítja kormányzóképességét, mennyire felel meg a társadalom igazságérzetének, és képes-e tanulni saját hibáiból. Szerinte az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy "könnyű amatőrből profivá válni", ha valaki képes belátni a tévedéseit és levonni azok tanulságait.
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST 2026.07.29.
Hogyan lehetett túlélni a NER tizenhat évét? Mi Az óellenzéki-jelző és az óneres közötti különbség? Rendszert váltottunk vagy egy kormányváltást néztünk végig? Kik vehetnek részt az „új” Magyarország felépítésében? Mi lehet a rendezői elv? Hogyan épült fel a Tisza hátországa? Milyen ideológiák mentén épült fel a Tisza Párt? Hogyan lehet egy jól működő, kooperatív nemzetet létrehozni? Magyar Péter stílusa hozzájárul-e a közbeszéd nyugvópontra kerüléséhez? Milyen a hazai média helyzete a kormányváltás után? Miért kell a kulturális-tér megújításán dolgozni? A kritikai él miatt olvasót vagy nézőt is veszíthet? Orbánt mikor láthatjuk már bilincsben? Hová tűnt Rogán Antal? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Stumpf András újságíró, a Válasz Online munkatársa és Czutor Zoltán zenész, moralista válaszolt!
00:00 - 00:56 Beköszön 00:56 - 05:59 Hogyan maradt életben a szabad újságírás és egy független zenei karrier 06:00 - 11:59 Morál, bátorság és a jövő, személyes felelősség, a vállalt politikai kiállás
12:00 - 17:59 Rendszerváltás vagy kormányváltás? A NER lebontásának nehézségei
18:00 - 23:59 Milyen választási törvényre lenne szükség? Vita az alkotmányozási folyamatról
SZINTEN TÚL PODCAST Műsorvezető: KRUG EMÍLIA 2026.07.29.
Az abszolút parlament, az influenszer politizálás elvárás a negyven alatti korosztályban, de negatív következménye lehet abban az ötvenes-hatvanas korosztályban van, amely a parlamenti üléseket a méltósággal köti össze. Ha ennek a rétegnek elege lesz az impulzív, olykor már erőszakosnak is mondott politizálásból, az veszélyes lehet a Tiszára nézve – mondta el Szabó Andrea szociológus a Szinten túl Krug Emíliával friss adásában. A kutató arról beszélt: szerinte fontos kérdés, meddig tart a társadalom türelme, és mit reagál arra, amikor költségvetési átcsoportosítások, megélhetéssel kapcsolatos döntések a különböző társadalmi rétegek között érdekkonfliktusok okoznak majd. Szabó szerint a Tisza eddig következetesen kerülte az érdekkonfliktusok létrejöttét, mindig angolnaszerűen kifordult ezekből, de eljön egy pillanat, amikor ezt meg kell tenni.
Szabó arra is felhívja a figyelmet, hogy jelen állás szerint nem dőlt el, ki a potenciális ellenzék, és szerinte a Fidesz sorsa Orbán Viktor sorsán múlik. „Ha Orbán szeretne a Fidesz Gyurcsány Ference lenni, akkor a Mi hazánk előtt óriási tér nyílik” – fogalmaz az adásban.
Szinten túl Krug Emíliával minden héten szerdán és csütörtökön a YouTube-on.
Valóban fordulóponthoz érkezett az ügyészség működése? Mit jelent Nagy Gábor Bálint váratlan lemondása, és milyen következményei lehetnek a korábbi, nagy visszhangot kiváltó ügyekre? A Mélyvíz vendége Ihász Sándor volt fővárosi főügyész, aki részletesen elemzi az ügyészség elmúlt évekbeli működését, a legfőbb ügyész szerepét és a jogállami elszámoltatás lehetőségeit. A beszélgetésben szó esik az aranykonvoj-ügyről, az ügyészségi vezetés felelősségéről, a politikai befolyás kérdéséről, valamint arról is, milyen feltételek mellett indulhatnak eljárások korábbi döntéshozókkal szemben. Ihász Sándor szerint nem elegendő a személycserékre hagyatkozni: az egész rendszer működését kell újragondolni ahhoz, hogy hosszú távon helyreálljon a közbizalom és megerősödjön a jogállam.
