Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2024.07.27.
A hitelt három kínai bank nyújtotta, amelyek kivétel nélkül állami tulajdonban (is) vannak. A legnagyobb és a legrégebbi a Bank of China (ez nem a jegybank, hanem egy 1912-ben alapított kereskedelmi bank), illetve az egyaránt 1994-ben létrehozott Export-Import Bank of China és a China Development Bank, utóbbi kettő funkcióit tekintve a magyar Eximnek és MFB-nek feleltethető meg. Mindhárom bank úgynevezett policy bank, vagyis olyan létfontosságú kínai bank, amely működésével nem titkoltan kínai politikai célokat is szolgál.
A magyar adósságkezelésben jártas forrásaink szerint azonban a hitel körül így sincsen különösebb látnivaló: ma még nincs nagy súlya sem ennek, sem a Kína irányában fennálló valamennyi kötelezettségünknek a magyar adósságkezelésben, és ezeknek a feltételei nem rosszabbak (igaz, érdemben nem is jobbak), mint más piaci hiteleknek, kötvényeknek. Varga Mihály pénteki nyilatkozata szerint pedig egyenesen kedvezőbbek a feltételek, mint az aktuális piaci hiteleknél.
A nagy összegű hitelről ugyanakkor sem az ÁKK, sem azok a tárcák, amelynek a magyar adóssághoz, hitelmegállapodásokhoz közük szokott lenni (Pénzügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, olykor a Külgazdasági és Külügyminisztérium) nem adtak hírt. Úgy tudjuk, hogy ennek a hitelnek az ügyében három szervezet, az ÁKK, a PM, illetve az NGM játszott szerepet, de aki azt gondolja, hogy népes delegációk adták a kilincset egymásnak Pekingben vagy Budapesten, az téved. Minden telefonon, videochateken, nemzetközileg bejáratott paraméterek áttárgyalása alapján zajlott. A felek szerint ugyanakkor a három magyar állami szerv közötti munkamegosztás nem okozott döccenőket...
.webp)
