HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK VITÁKRÓL, PÉNZEKRŐL, STRATÉGIÁKRÓL ÉS A MAGYAR CRINGE-RŐL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.10.12.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb és/vagy szórakoztatóbb anyagaiból. Van többféle hírlevelünk, itt lehet közöttük válogatni, illetve feliratkozni rájuk.

A hét legnagyobb érdeklődést kiváltó eseménye egyértelműen Orbán Viktor strasbourgi szereplése volt. A magyar miniszterelnök hivatalosan a soros uniós elnöki poszt miatt érkezett, de aztán inkább a magyar állapotokról beszélt mindenki, és itt jött össze a régóta várt Orbán-Magyar találkozó is. Az EP-s felszólalás előtti nap Orbán nemzetközi sajtótájékoztatót is tartott a francia városban, a két nap eseményeit videóriportban foglaltuk össze. A sajtótájékoztatón mi is kérdeztünk Orbántól, méghozzá apja vállalkozása és a kínai gigaberuházás közötti kapcsolatról, és a szerdai vita után beszéltünk Magyarral, illetve Hegedűs Dániel elemzővel, hogyan hogyan látták a történteket.

Magyar Péter még a múlt hétvégén szervezett tüntetést a közmédia elé, a propaganda ellen tiltakozva, de a héten két cikkben is foglalkoztunk még a történtekkel: egyrészt megírtuk, hogy Hadházy Ákos szereplésével először fordult elő, hogy Magyar fejet hajtott egy ellenzéki politikus előtt, másrészt pedig véleménycikkben írtunk arról, hogy Magyarnak lassan tisztáznia kéne, mit is ért pontosan propaganda alatt.

Az önkéntes nyugdíjmegtakarítások jövő évi adómentes feltörése 250 milliárdot is az ingatlanpiacra vihet, de az öngondoskodás szellemének sokat árthat. Podcastunkban annak jártunk utána, kinek lesz ez jó, és hogy milyen előnyei, hátrányai, ingatlanpiaci hatásai lehetnek.

Alakultak tovább a közgyűlések is: ott voltunk Óbudán, ahol történelmi elsőként a megválasztott polgármester a fogdából üzent, Zuglóban, ahol az új polgármester Tóth Csabáéknak is üzent, Szolnokon, ahol hiába a fideszes többség és az ellenzéki polgármester, mégse korlátozták annyira a városvezető jogköreit, mint Győrben, és akkor már elmentünk Győrbe is, ahol először odacsapott a fideszes többség, majd leültek tárgyalni az új polgármesterrel, valamint elmentünk Pilisbe, ami észrevétlenül a szélsőjobb bástyája lett.

Meghallgattuk emellett Varga Mihály miniszteri beszámolóját, ahol kiderült, hogy a kormány tényleg hozzányúl az iparűzési adóhoz, és megírtuk, hogy a miniszter vaskos csúsztatással magyarázta, miért nem sérti a kínai gigahitel a magyar szuverenitást.

És ott voltunk a Néprajzi Múzeumban is, ahol megnéztük az újonnan átadott, amúgy remek állandó kiállítást, és rácsodálkoztunk arra, ahogy az átadóbeszédet mondó Orbán Viktor látványosan lefagyott és összevissza beszélt.

És emellett megnéztük alaposan, mi a visszás abban, ahogy Schmidt Mária megpróbálta ráhúzni a szexrecessziót a feministákra, és írtunk arról is, hogy mit gondol, illetve nem gondol a magyar kultúráról az új miniszter, Hankó Balázs...

ITT OLVASHATÓ

A NAGY LINGAM-LELEPLEZÉS

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.10.12.

A legnagyobb gondot két dolog okozta, amikor majd’ egy napig tűnődtem azon, érdemes-e ezzel a sztorival foglalkozni, ami voltaképp Magyar Péter farkáról szól. Nincs ezen mit szépíteni, eufemizálni, az úgynevezett kormánypárti sajtó és holdudvara ugyanis teljes mellszélességgel és még nagyobb hanggal „elemezte” Magyar zsebben lévő kezét, azt, hogy vajh, ott mit csinálhat, s ők jutottak oda, hogy a férfiasságát markolássza minden bizonnyal.

No most, az egyik tűnődni való az volt, hogy élcelődjön-e az ember ezen az egészen, ami aztán eldőlt, hiszen a téma és annak feldolgozása alkalmas arra, hogy újólag megmutassuk a jobboldal és annak sajtója morális és intellektuális fölényét. Itt remélhetőleg már érződik részünkről a megkeseredett irónia, ha nem, akkor szóltunk. A másik dilemma a dolgozat címének kiválasztása volt, mert ismerjük a Meta érzékenységét és törlési mániáját.

Innen fakadt a címünkben a férfi nemi szerv indiai nyelvterületről való megnevezése, abban bízva, hogy a Facebook algoritmus nem fedezi föl benne a Káma-Szútrát, kamaszkorunk kedvenc szerelmi tankönyvét. A nehézségeken pedig ekképp túljutva láthatunk neki a történet elmesélésének, ami újabb példa arra, milyen észveszejtő mélységekbe jutott a Fidesz és holdudvara, hogy félve mondjuk újra, ennél lejjebb már nem lehet.

De mindig ránk bírnak cáfolni. Nos tehát, a TV2 Tények című hírműsora kezdte el Magyar farkát forszírozni úgymond, mert a jelek szerint most épp más fogást nem találtak rajta, de megragadnak minden lehetőséget. Tisztázva a dolgokat, a Tények című, híradónak álcázott bigyó kínjában készített egy több mint kétperces anyagot Magyar férfiasságáról, Gönczi „hírolvasó” hosszan magyarázott róla, sőt, szakértőként megszólaltatták Deák Dánielt is.

Innen indult egy kis kálvária a pöcsös anyaggal, mert a csütörtökön közzé tett lehengerlő „híranyag” pénteken először eltűnt, majd megvágva visszakerült, aztán újra eltüntették, hogy később visszategyék az eredetit. Ez azt jelzi nekünk, fölsőbb helyről annyira jól sikerültnek ítélték a dolgozatot, hogy érdemesnek tartották az örökkévalóságra, de ezt mutatja az is, hogy innentől kezdett el a többi csahos sajtótermék is Magyar farkáról elmélkedni.

Az apropót erre az szolgálta, hogy a Tények tálalásában – ezzel a címmel véglegesedett az egész – „A Parlamentben fogdosta magát Magyar. Illetve: „kamerák előtt igazgatta a péniszét”. Mindezt tessenek úgy elképzelni, hogy az ellenzéki ember ágyékát mutogatják hosszan, pirossal bekarikázva a megfelelő helyet, mintha Mária néni a sparhelt mellett nem tudná, hol viseli a férfiember a tökeit. A TV2 lelke rajta, de aztán elindult a hullám.

Ilyesmiből a Megafon és annak jeles tagjai sem maradhatnak ki, akik különféle, általuk nagyon viccesnek tartott tálalásban tolták Magyar farkát a nagyérdemű képébe. Aztán persze ebből a buliból Deutsch Tamás is alaposan kivette a részét, és a végén megszólalt a nagyágyú Bayer Tagkönyv is, aki azt kifogásolta, hogy Magyar a micsodáját fogdosta, aztán ilyen tisztátalan kézzel fogott kezet magával Orbán Viktorral. Összepöcsözte a tenyerét mintegy.

Itt tartunk momentán. És be kell vallanunk, hogy tátva van a szánk ezt az egészet megtapasztalva, s csak remélni tudjuk, nem kerülnek elő riposztok arról, hogy Orbán amúgy rendszeresen zsebrevágott kézzel közlekedik a nagyvilágban, hogy akkor ő mit is csinálhat a gatyája mélyén. Elképzelni ezt is lehet. Amúgy az jut eszembe most épp, hogy nagy valószínűséggel a zseb és a lingam kapcsolata ilyen keresztényi dolog lehet...

ITT OLVASHATÓ

HIHETETLEN, DE IGAZ: A ROMÁN ÁTLAGNYUGDÍJ LEHAGYTA A MAGYART!

BANKMONITOR
Szerző: SÜLE-SZIGETI BULCSÚ
2024.10.11.

Egy év alatt közel 40%-kal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben Magyarországon alig 9% emelést kaptak a nyugdíjasok. De vajon melyik országban élnek jobban a szépkorúak? A Bankmonitor számításai alapján Magyarországnak igencsak fel kell kötnie a gatyáját!

Egészen elképesztő sebességgel, 1 év leforgása alatt csaknem 40%-kal emelték a nyugdíjakat Romániában. Ugyanez idő alatt Magyarországon az inflációkövető indexálás alig 9% nyugdíjemelést engedett meg. Nézzük, melyik országban hogyan alakult a nyugdíjasok helyzete az elmúlt 12 hónapban!

Mik a fő különbségek a román és a magyar nyugellátás között?

Egy évvel ezelőtt egyértelműen azt lehetett mondani, hogy a magyar nyugdíjrendszer ellátottjai több pénzből élnek, mint Romániában élő társaik. 2023 októberében az öregségi nyugdíjak átlagos összege Magyarországon 210 900 forint volt. A magyar nyugdíj teljes egészében adómentes juttatás, ráadásul a 13. havi nyugdíjnak köszönhetően egy évben 13 alkalommal (februárban duplán) érkezik.

Ezzel szemben Romániában tavaly októberben 2249 lej (akkori árfolyamon kb. 174 500 forint) volt az átlagos öregségi nyugdíj. Azonban ez bruttó összeg, és adó terheli: a román nyugdíjakból a 2000 lejt meghaladó rész 10%-át adóként be kellett fizetni, így a román átlagnyugdíjas valójában csak nettó 2224 lejt (kb. 172 600 forintot) tudott zsebre tenni. Továbbá keleti szomszédunknál nem létezik az állandó 13. havi nyugdíj intézménye, azaz a romániai nyugdíjasok alapesetben csak évi 12 alkalommal részesülnek juttatásban.

Mennyivel nőttek egy év alatt a magyar és román nyugdíjak?

A romániai nyugdíjasok szempontjából valóságos „arany esztendő” lett a 2024-es év. Az év eleji nyugdíjemelés hatására januárban 13,9%-kal, 2563 lejre emelkedett az átlagnyugdíj. Majd egy nagyszabású nyugdíj-újraszámítási eljárás következtében szeptemberben újabb 21,8%-kal, 3127 lejre nőtt az átlagos öregségi nyugdíj összege. A két emelés együttesen azt eredményezte, hogy Romániában egy év leforgása alatt hajszál híján 40%-kal (!) nőtt a bruttó átlagnyugdíj.

Ugyanez idő alatt a magyar nyugdíjemelési metódus sokkal kevésbé volt bőkezű. 2023 novemberében 3,1%-os nyugdíjemelést kaptak a jogosultak, majd idén januárban a tervezett inflációval megegyező mértékű, 6%-os nyugdíjemelés érkezett. Ezek következtében – illetve a nyugdíjasok csoportjának természetes cserélődése révén – egy év alatt 10,7%-kal, 233 500 forintra nőtt az átlagos öregségi nyugdíj.

A román átlagnyugdíj mostanra lehagyta a magyart!

Romániában a bruttó 3127 lejes átlagnyugdíjból kb. 113 lejt levonnak adó formájában, de még így is 3014 lejt kapnak kézhez az átlagnyugdíjban részesülők. Ez a szeptemberben mért átlagos árfolyamon (79,38 lej/forint) átszámítva nettó 239 300 forintos juttatásnak felel meg. Láthattuk, hogy eközben a magyar átlagnyugdíj valamivel kevesebb, 233 500 forint volt.

Bármennyire is hihetetlen tehát, a számok azt mutatják, hogy 2024 szeptemberében a nettó román átlagnyugdíj lehagyta a magyart. Még az adó levonása után is 5800 forinttal több pénz maradt a román átlagnyugdíjas zsebében, mint a hasonló helyzetű magyar nyugdíjaséban...

ITT OLVASHATÓ

LESZEREPELT AZ ÁRULÓ MINISZTERELNÖK AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN!

GYURCSÁNY VIDEÓPODCAST
Szerző: GYURCSÁNY FERENC
2024.10.11.

Leszerepelt az áruló miniszterelnök az Európai Parlamentben! 

Milyen árat fizethet az ország Orbán csúfos strasbourgi kudarca után?

ITT NÉZHETŐ

TÖBBÉ SEMMI NEM LESZ UGYANOLYAN, MINT RÉGEN – 10 PONTBAN AZ EURÓPAI AUTÓIPAR MÉLYÜLŐ VÁLSÁGÁRÓL

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2024.10.11.

Szeptemberben forgalomba helyezték a hatvanezredik villanyautót Magyarországon, ujjongott hétfői közleményében az Energiaügyi Minisztérium. Így már nyolcszor annyi van forgalomban, mint 2020 májusában, ráadásul jövő tavaszig kitarthat a céges vásárlások támogatására szánt 30 milliárd forintos állami keret is, amelynek összege autónként 2,8-4 millió forint. Azt azért érdemes megjegyeznünk, hogy az idén júliusig összesen 63 ezer új autót helyeztek forgalomba, vagyis fél év alatt kicsit többet, mint eddig villanyautót összesen.

Közben Európából inkább aggasztó hírek érkeznek, kontinensszerte félárbócon van a villanyautós forradalom zászlaja. A kereslet növekedése lelassult, több országban pedig csökkentek az eladások. A jelentős értékcsökkenés miatt egyes lízingcégek és kölcsönzők szintén nagyobb kockázatot látnak az elektromos modellekben, ráadásul túl kevés a nyilvános töltőoszlop. További probléma, hogy a kínai gyártókat aligha állítja meg a büntetővám, az itteniek egy részének viszont ez is súlyos nehézségeket okozhat.

1. Kína visszaüthet a büntetővám miatt

Az EU és Kínai közt kibontakozó vámháborúban október végéig dönthetnek a Kínából származó villanyautókra kivetett büntetővámról. A Volkswagen-csoport, a BMW és a Mercedes ellenezte az intézkedést, így Németország, illetve Magyarország is a nemre szavazott, ahogy a legtöbb olyan márka szintén nem tartja jónak ezt a megoldást, amelynek fájhat egy esetleges kínai ellenlépés. Mivel mostanra kevés cég maradt, amely nem üzletel a kínaiakkal, további tárgyalások várhatók az EU és Kína közt. Erre azért is szükség lesz, mert odaát már javában vizsgálják a válaszlépések lehetőségeit. Az egyik az lehet, hogy megemelik a 2,5 literes vagy ennél nagyobb hengerűrtartalmú import autókra vonatkozó vámokat. Ilyenekből csupán Németország tavaly 1,2 milliárd dollár értékben szállított Kínába az Automotive News szerint.

Több európai autógyártó évtizedek óta jelen van Kínában, A Volkswagen 1991-ben az állami tulajdonú helyi gyártóval, a FAW-vel közösen alapított vállalata 15 éven át piacvezető volt, de sikerét elsősorban hagyományos, benzines típusainak köszönhette. Tavaly elvesztette a versenyt a kizárólag hibrid és villanyautókat kínáló BYD-vel szemben. A lejtmenet azóta is folyamatos, mert Kínában rengeteg olcsó villanyautó és márka jelent meg az utóbbi években.

A Volkswagen 2023-ban 2,5 milliárd euró értékű beruházást jelentett be, hogy megvédje ottani piaci pozícióját. Egyebek mellett 700 millió dollárért megvásárolta az Xpeng nevű gyártó öt százalékát, és a kínai vásárlók igényeinek megfelelő, olcsó modelleket ígér. Ilyet egyébként a felerészben a Stellantis autóipari egyesülés tulajdonában lévő Leapmotor már kínál is T03 néven. A típus Európába szánt példányait éppen szeptemberben kezdték gyártani a lengyelországi Tychyben. A T03 alapára kevesebb mint 20 ezer euró, átszámítva nagyjából 7,8 millió forint lesz...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

LAKNER ZOLTÁN: NAGYON CSODÁLKOZOM, HOGY ORBÁN BALÁZST NEM REJTETTÉK EL

ELEMZŐ / SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2024.10.11.

A miniszterelnök ezzel vagy Orbán Balázst akarta „grillezni”, hogy Nézd meg, mit csináltál, edd meg, amit főztél, vagy ezzel akarja bizonyítani, hogy túl vannak a történelemértelmezési krízisen.

Amióta Magyar Péter belépett a politikába, arra törekedett, hogy legyen egy olyan szituáció, ami most eljött az EP-ben, és ezzel meg is előlegezte a 2026-os kampányt.

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN VIKTOR MAI RÁDIÓBELI SZEÁNSZÁNAK MINDEN PONTJÁN VILLOGOTT A HAZUGSÁGVIZSGÁLÓ GÉP

FACEBOOK
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.10.11.

Orbán Viktor mai rádióbeli szeánszának minden pontján villogott a hazugságvizsgáló gép. Eközben a miniszterelnök szellemi/erkölcsi hátországát jelentő Bayer Zsolt-Megafon-TV2-Deutsch Tamás négyes fogat övön aluli mélységekbe süllyedt (éhes disznó makkal álmodik).

A miniszterelnök látva a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményeket, ma először volt kénytelen kiejteni a TISZA Párt és annak vezetőjének nevét és ugyanazzal a lendülettel a csillagokat is lehazudta az égről:

- DK-TISZA szövetségről hadovált, miközben mi a kezdetektől az Orbán-Gyurcsány korszak lezárásán dolgozunk.

- Azt hazudta, hogy kívülről akarják megdönteni a magyar kormányt, miközben a TISZA Párt mindig világossá tette, hogy visszautasít minden külső befolyást. Az Orbán-kormányt a magyar emberek millióival összefogva itthon fogjuk leváltani.

- Azt hazudta Orbán Viktor, hogy a TISZA beengedné az illegális migránsokat, miközben legutoljára az Európai Parlamentben mondtam el neki, hogy támogatjuk a szigorú, következetes migrációs politikát és a déli határkerítés fenntartását. Eközben Orbánék kiengedtek a börtönből 2000 embercsempészt, letelepedési kötvényekkel üzletelnek és titokban migráns tábort építenének Vitnyéden, valamint évente hatvanezer gazdasági migráns hoznak be hazánkba.

- Háborúpártisággal vádolt minket, miközben a TISZA Párt a békéért dolgozik, elutasítja a 

fegyverszállítást és mi vittünk humanitárius segítséget a lebombázott kijevi gyerekkórházhoz, amely támadást Orbán a mai napig el sem ítélt. Eközben a Fidesz magyar katonákat küld a polgárháborús Csádba, fegyver-, lőszer- és harckocsi gyárat építtet, amelyek nyilván egy háború esetén lennének igazán nyereségesek.

- Azt is állította Orbán, hogy csak ők védik meg a családokat. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Fidesz ugyan családbarátnak hazudja magát, de 2008 óta nem emelték a családi pótlékot, magára hagyták a családokat az általuk is generált Európa-rekorder inflációval, brutálisan megemelték az energiaárakat, sorra zárják be a vidéki szülészeteket, semmit nem tesznek az egészségügyi válsághelyzet megszüntetéséért, lezüllesztették az oktatást. Kiürül a magyar vidék, majd egymillió honfitársunk külföldön kénytelen boldogulni. Soha ilyen kevés gyerek nem született hazánkban és minden második magyar fiatal azon gondolkodik, hogy elhagyja a hazáját.

A lejtőn lefelé csúszó állampárt számára láthatóan nem maradt más, mint a hazugságcunami, a gyűlöletkeltés és az aljas, hazug lejárató propaganda.

A TISZA Párt nem süllyed le a Fidesz, Bede Zsolt, a Megafon és Bayer Zsolt szintjére. Mi továbbra is a magyar emberek életét befolyásoló problémákról és az azokra adható megoldási javaslatokról fogunk beszélni. A politikánk középpontjában az új, békés, igazságos,európai és élhető Magyarország megteremtése áll.

ITT OLVASHATÓ

A ZŰRZAVAROS VILÁGRÓL /// FRIDERIKUSZ PODCAST 104.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2024.10.10.

Legalább egy éve, hogy a Friderikusz podcastokban nem foglalkoztunk külpolitikával, pedig a világ igen kaotikus hely lett, illetve az volt már 2023-ban is, de a helyzet azóta csak fokozódott. Soha nem volt olyan sok fegyveres konfliktus, mint manapság: a közel három éve tartó orosz-ukrán háborúval még Európába is visszatértek a csatazajok, oda, ahol több évtizedig viszonylagos béke és stabilitás uralkodott. Egy éve aztán ismét felizzott a Közel-keleti konfliktus is, Izraellel, a Hamasszal, a Hezbollah-hal, az Egyesült Államokkal, de elsősorban Iránnal a főszerepben. Mindezen közben az Európai Unió is a válság jeleit mutatja, mert míg korábban az EU az együttműködések, kiegyezések, kompromisszumok technikáját, illetve a nacionalizmusok visszaszorulását garantálta, a belpolitikákban pedig a liberális demokráciák normákkal és garanciákkal biztosított uralmát, mostanában mintha egyre jobban azok a szélsőséges erők kerekednének felül, amelyek temetik a liberális demokráciát és vele együtt az európai együttműködést is. Ezeknek a szélsőjobboldali alakulatoknak közös követelése lett a legális és illegális bevándorlás visszaszorítása, szélesebb értelemben az Európai Unió szétzúzása, de legalábbis jelentős átszabása. Ezen közben persze nem vehetjük le szemünket Kína és Oroszország alkalmi szövetségéről sem, továbbá Kína új-gyarmatosító gazdasági törekvéseiről a világ több térségében is, mint ahogy az egyik, ha nem a legfontosabb kérdés az is, ki lesz novemberben 5-én az Egyesült Államok új elnöke és ő miként határozza meg az új külpolitikai irányvonalat.

Számtalan kérdésünkre ebben a podcastban Nagy Gábor, a Heti Világgazdaság című lap vezető szerkesztője, a HVG Világ című rovatának vezetője válaszol.

ITT NÉZHETŐ MEG

BRUCK ANDRÁS: EGY NAP, AMELY MEGRENGETTE…

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2024.10.11.

Egy nap, amely megrengette…

Ha nem is a világot, de talán a magyar miniszterelnököt, kilenc és félmillió állampolgár sorsának korlátlan urát, minden hazai dolgaink kezdetét és végét. E héten, szerdán, Orbán Viktor kedvezőtlen előjelekkel indulhatott el Strasbourgba, az Európai Parlament ülésére; a NATO- és EU-tag Magyarország vezetőjeként kihívóan szembemennie a NATO és az EU politikájával nem sok jót ígért számára. Nyilván ő is tudta, hogy nem fogják tárt karokkal fogadni, de amivel ott találkozott: EP-képviselők maró bírálatainak tömegével, az lényegében a halál csókja volt. Meg kellett értenie, hogy a szövetségeseink immár nyíltan ellenségnek és árulónak tartják.

Akik Magyar Péterre itthon gúnyként a messiás nevet ragasztották, azok az online közvetítés során zavarodottan láthatták: a strasbourgi ülésteremben történtek valóban egyfajta megfeszítésnek feleltek meg, de annak elszenvedője nem Orbán Viktor egyetlen szóba jöhető hazai politikai ellenfele volt, hanem ő maga. A kettőjük személyes összecsapására régóta készülő Magyar Péter pedig élt az alkalommal. „Miniszterelnök úr, mindketten tudjuk, hogy vége van”, nézett beszéde közben az ütésektől szinte szédelgő diktátor szemébe. Végül ezzel az ominózus figyelmeztetéssel zárta a rendelkezésére álló öt percet: „Miniszterelnök úr, az idő nekünk dolgozik,” értve ezen mindazokat, akik másfél év múlva arra fognak szavazni, hogy véget érjen a 2014-ben meghirdetett illiberális, és azóta masszív autokráciává kiteljesedett rémálom.

Természetesen sokan lesznek, akik nem a Tisza Párt neve mellé húzzák majd be az ikszet. A magyar társadalom egy tekintélyes részét máig nem ingatta meg, hogy megnyomorítva és kizsigerelve egy olyan országban él, ahol a klíma szó idén nyáron szinte a gyilkosság szinonimájává válhatott. Ők saját bölcsességük csúcsára rég feljutva, legközelebb is önnön legalapvetőbb érdekei ellen fognak szavazni. És van egy másik, szerencsére egy teljes nagyságrenddel kisebb szavazói csoport is, az örök vesztesek rajongótábora. Az övék amolyan síron túli szerelem. Megdöbbentő módon ők szempontot és súlypontot váltottak, s a nemzeti prioritások között számukra immár nem a rezsim bukása áll az első helyen, hanem Magyar Péter hiteltelenítése.

Sejtelmem sincs érzelmeik lelki hátteréről – butaság, irigység, féltékenység, kóros bizalmatlanság, félelem az újabb csalódástól? – nem értem, hogy még indokolható kétkedésük mitől váltott át nem egyszer idiotizmusba, de kapitális hiba paravánt húzniuk a hatalmon lévők gazemberségei elé és helyettük immár Magyar Pétert tekinteni fő ellenségüknek. Akiket az ő félreérthetetlen strasbourgi beszéde, viselkedése sem győzött meg, azok saját tévképzeteik foglyává váltak. Ha ugyan nem valami sokkal rosszabbról van szó, amit kimondani se mernek ezek az önmagukat ellenzékiként definiálók: inkább maradjon Orbán, semmint Magyar Péter és a Tisza Párt győzzön. Ha valóban erre jutottak, az tényleg a remény egy perverz fajtája, jobb is titokban tartaniuk.

Miniszterelnökünk azért ment Strasbourgba, hogy az Európai Parlament soros elnökeként elmondja, hogyan látja az EU jövőjét. Mindenben hozzá illő beszéd volt. Konstruktív együttműködést ajánlott, de ő maga lábbal tapossa Magyarország nemzetközi kapcsolatait; az EU gyenge versenyképességét kárhoztatta, miközben saját hazájában a verseny ellensége, ideálja a tudásalapú helyett a „munkaalapú társadalom”, az összeszerelőüzemek rabszolgatömege; aggasztja az európai mezőgazdaság teljesítménye, de a hazairól tudomást se vesz, talán nem is hallott arról, hogy a versenytársak sokszorta olcsóbbak, termelékenyebbek; riadót fújt, mert szerinte az EU a 24. órában van… és az EU ellen itthon lázító aknatelepítő el se röhögte magát. Mintha egy brutális apa beszélt volna a gyereknevelésről, vagy egy sorozatgyilkos az élet szentségéről.

Immár csőstül szakadnak ránk a bajok, az autokrácia egyre nehezebben letagadható vergődésbe kezdett. S aki mindezt ránk hozta, annak lehangoló strasbourgi produkciója egy újabb lépés volt afelé, amikor már csak egy olyan Magyarországon tudja majd megőrizni hatalmát, ahol a választásokon – Lukasenkához és Putyinhoz hasonlóan – 80-90 százalékot kap. De akkor már az EU-n kívül leszünk. Tényleg mégis maradjon inkább ő? A Magyar-ellenes tábornak alaposan át kéne ezt gondolnia, mert ha az EU nem is, mi valóban a 24. órában vagyunk.

ITT OLVASHATÓ

EURÓPAI PARLAMENT HÍRADÓ - STRASBOURGI KEREKASZTAL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.10.10.

Ebben az epizódban az Európai Parlamentből, Strasbourgban jelentkezünk, ahol a plenáris ülés legfontosabb eseményeit és vitáit vesszük sorra. A tegnapi Magyarországról szóló vita, amelyen Orbán Viktor is részt vett, különösen nagy figyelmet kapott. Kibeszéljük a vita tapasztalatait, a magyarországi helyzetet és a kormány tevékenységét érintő kritikákat, valamint a Fidesz frakció hiányzását a csütörtöki szavazáson. Ezen kívül kitérünk arra, hogy hogyan viszonyulnak az európai képviselők a magyar kormányhoz, és milyen hatással vannak a jelenlegi politikai döntések a magyar emberek mindennapi életére.

A beszélgetés során betekintést nyújtunk a parlamenti munka kulisszái mögé, megosztjuk személyes élményeinket, és megbeszéljük, milyen valós helyzeteket mutatnánk meg Magyarországról a külföldi képviselőknek. Végül pedig előretekintünk az október 23-ai megemlékezésekre, ahol Budapesten és Strasbourgban is méltón emlékezünk meg az 1956-os forradalom hőseiről.

ITT NÉZHETŐ MEG

PROVOKÁLÁS, FIGYELEMELTERELÉS, KISEBBSÉGBE SZORÍTÁS – VAN ELLENSZER RÁJUK? ❌ VÉTÓ RUFF BÁLINTTAL #33

VÉTÓ / PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.10.

Nem kéne felülni a provokációnak, foglalkozzunk inkább a valódi problémákkal! Szinte tetszőleges politikai hír, nyilatkozat és intézkedés alatt megtalálhatjuk ezt az értelmezést. De miért gyanakszunk mindig, minden lépésnél arra, hogy annak csak a figyelmünk manipulálása a célja? És mik azok az intézkedések, amiket hasznos így értelmezni? Legfőképpen pedig: ha találunk egy “gumicsontot”, mit érdemes tenni ellene? 

Ezeket a kérdéseket járja körül Ruff Bálint és Vida Kamilla az e heti Vétóban. 

00:00 Mik azok a gumicsontok? 

13:36 Kiket provokálnak velük? 

33:56 Van-e ellenszer rájuk?

ITT NÉZHETŐ MEG

SZÉKY JÁNOS: 56 ÚTJA A 0-IG

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2024.10.11.

Harsogott a tömeg: „Hazaáruló!”, valahányszor csak elhangzott Orbán Balázs neve a Kunigunda úti tüntetésen, a hírhamisító központ előtt. És az embernek megfordult a fejében, mekkora bravúrt sikerült a miniszterelnök politikai igazgatójának végrehajtania, midőn pár mondattal ráébresztette a nagyközönséget főnöke külpolitikájának hazug és nemzetellenes voltára, és milyen trükkös volt, hogy közben fél kézzel az állami 56-kultusz álságosságát is leleplezte így, az ünnep küszöbén.

Persze ha továbbgondolom, egyáltalán nem biztos, hogy az említett álságosság túl sokak tudatáig eljut. Ha még tovább: nem látom jelét, hogy általános tudás volna, miszerint a kormányzat (nevezzük röviden és semlegesen így) semmilyen jelszavának nincs semmi köze az igazsághoz.

Már hogy a szó ismeretelméleti értelmében. A kormányzatnak nem az a fontos, hogy olyasmit mondjon, ami a valóságban létezik, de még csak az sem, hogy hazudjon, amit kétségtelenül gyakran megtesz. (Bár az ő szempontjából a hatásos átverés tiszta nyereség.) Hanem az, hogy elérjen valamilyen egyszerű indulati reakciót...

ITT OLVASHATÓ

EURACTIV: VON DER LEYEN BESZÉDE MÉG INKÁBB EL FOGJA TÁVOLÍTANI ORBÁNT AZ EURÓPAI FŐSODORTÓL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.10.11.

Ha Kamala Harris győz, akkor Orbán rájön, hogy a politikája tarthatatlan. Vagy ha ő nem jön rá, akkor valószínűleg a magyar nép igen – jósolja a lap.

Georgi Gotev, az EurActiv brüsszeli portál vezető publicistája szerint Ursula von der Leyen alighanem az eddigi legjobb beszédét mondta el szerdán az Európai Parlamentben azóta, hogy 2019-ben először választották meg az Európai Bizottság elnökévé. Nagyrészt átsiklott a soros magyar EU-elnökségi napirend részletkérdései fölött, és ehelyett váratlanul heves támadásba lendült, szemére hányta a meglepett Orbán Viktornak a 2010-es hatalomra kerülése óta felmutatott egész politikai teljesítménymérlegét. Magyarország kockára teszi az európai biztonságot – mondta, felhánytorgatva, hogy Budapest vonakodik csatlakozni az EU-partnerekhez Ukrajna megsegítésében, és hogy erősíti kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Orbán úgy tett, mint aki jegyzetel, miközben a bizottsági elnök kijelentette: „vannak még néhányan, akik nem a támadót, hanem a megtámadottat hibáztatják ezért a háborúért” – idézi Gotev von der Leyen szavait, majd sorra veszi a bizottsági elnök által szóvá tett pontokat, így az embercsempészek szabadon engedését, az európai cégek diszkriminatív megadóztatását, az orosz energiafüggéshez való ragaszkodást. Az EurActiv kommentátora szerint Orbán testbeszéde elárulta, hogy úgy érezte magát, mint ha villám csapott volna bele.

Gotev úgy ítéli meg, hogy von der Leyen beszéde még inkább el fogja távolítani Orbánt az európai fősodortól. Ezek után – teszi hozzá – két forgatókönyv lehetséges. Az egyik, hogy Donald Trump nyeri meg az amerikai elnökválasztást, és ebben az esetben az európai fősodor Orbán számára előnyös módon változtathat irányt. A másik, hogy Kamala Harris győz, és akkor Orbán rájön, hogy a politikája tarthatatlan. Vagy ha ő nem jön rá, akkor valószínűleg a magyar nép igen.

Az EurActiv egy másik írása arról szól, hogy Orbán Viktornak erősödhetnek a kellemetlen érzései a novemberi csúcsra való felkészülés során. Néhány EU-tagállam ugyanis azt fontolgatja, hogy összehangoltan kíván fellépni Magyarországgal szemben, sőt, akár távol is maradhat a találkozótól. November 7-én, vagyis közvetlenül az amerikai elnökválasztás után esedékes Budapesten az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója, amelyre hivatalos Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, másnap pedig informális EU-csúcsot terveznek.

Egy másik brüsszeli portál, az EUObserver eközben azt írja: igenis lehet találni jogi alapot ahhoz, amit egyébként Orbán felháborodottan tett szóvá Strasbourgban, hogy a Fidesz európai parlamenti pártcsaládja, a Patrióták nem kaptak tisztségeket az EP-bizottságokban, holott a harmadik legnagyobb frakciót alkotják. A cikk szerzője felhívja a figyelmet az EP eljárási szabályzatának 241. pontjára, amelyet eddig még sohasem alkalmaztak: eszerint meg lehet tagadni az olyan európai politikai párt regisztrálását és finanszírozását, amely nyilvánvaló módon és súlyosan sérti az EU alapértékeit.

A Kreml érdekében folytatott dezinformáció eltorzítja a közép- és kelet-európai demokráciát – írja Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófiai és szociológiai intézetének adjunktusa abban a cikkében, amelyet a CEU Demokrácia Intézetének Review of Democracy – rövidítve: RevDem – elnevezésű médiaportálja tett közzé. A szerző szerint a térségben 2021 óta aggasztó mértékben elszaporodtak a Moszkva-barát tartalmú üzenetek, és az állami finanszírozású megtévesztés epicentruma Magyarország.

A cikk leírja, hogy az Orbán-kormány miként gyűrt maga alá médiaintézményeket, és kitér a megfélemlítő célzattal létrehozott, szuverenitásvédelminek nevezett törvényre is. Felhívja a figyelmet arra, hogy már Robert Fico szlovák miniszterelnök is belekezdett az orbáni forgatókönyv megvalósításába. Mind Magyarországon, mind Szlovákiában széles körben használják a szuverenitás fogalmát – állapítja meg Zgut-Przybylska, és példaként felhozza, hogy mindkét kormány azt állítja: Ukrajna támogatásának az elutasítása a nemzeti szuverenitást védelmező magatartás, ami megakadályozza az EU, illetve a NATO gyarmatává süllyedést. Azt a hamis tételt is hangoztatják, hogy a külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek aláássák a nemzeti szuverenitást. Az ilyen narratívák arra szolgálnak, hogy bűnbakot találjanak Magyarország gyenge gazdasági teljesítményéhez és a közszolgáltatások összeomlásához, illetve kibújjanak a felelősség alól azért, mert az EU forrásokat tart vissza a jogállami követelmények ismételt megsértése miatt.

A szerző ismerteti a GLOBSEC biztonságpolitikai műhely felmérésének az eredményét, miszerint a szlovák közvélemény fele biztonsági fenyegetésnek tekinti az Egyesült Államokat, és hogy Közép- és Kelet-Európában a szlovákok és a magyarok körében a legalacsonyabb azok aránya, akik Oroszországot tartják felelősnek az ukrajnai háborúért.

Zgut-Przybylska Edit szerint az EU-nak szembe kell szállnia Orbán Viktor politikájával, támogatást kell nyújtania a független médiának és civil szervezeteknek, valamint meg kellene fontolni azt is, hogy büntető intézkedéseket hozzanak az olyan tagországok ellen, amelyek állami finanszírozást nyújtanak a dezinformációnak. Emellett – teszi hozzá – alulról jövő kezdeményezésekkel is növelni kellene az ellenállóképességet. A civil szervezeteknek innovatív marketing eszközöket kell kifejleszteniük, hogy szembe tudjanak szállni a dezinformációs kampányokkal. A közösségi média felületeinek, amilyen az X vagy a Facebook, aktívabban és összehangoltabb módon kell moderálniuk a közzétett tartalmakat.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

SENKI SEM A PÉNZÉRT CSINÁLJA, HISZEN AZ NINCS

TELEX
Szerző: KLÁG DÁVID
2024.10.11.

Ha valaki mostanában moziba jár – és miért ne járt volna, a Deadpool & Rozsomákra több mint félmillió jegyet eladtak –, akkor már egészen véletlenül is észrevehette, hogy 2024 őszén rengeteg magyar filmet fognak bemutatni.

Egyszerűen a nagy számok törvénye alapján, szeptember közepe és december vége között ugyanis tizenötnél is több magyar film kerül a magyar mozikba, táncfilmtől kezdve népzenéről szóló dokumentumfilmen át egy Demjén Ferenc-számokat felhasználó musicalig, és akkor még olyanokról nem is beszéltünk, mint Till Attila következő rendezése Thuróczy Szabolcs főszereplésével (És mi van Tomival?) vagy az utóbbi évek egyik legnagyobb cseh sikerének magyar remake-je, Udvaros Dorottyával és a Kincsem rendezőjével (Futni mentem).

A sok magyar film csak egy érdekes statisztika lenne, de itt van egy sokkal fontosabb: a játékfilmek közül csak négy készült állami támogatás segítségével. Mintha 2024 ősze arról szólna, hogy képes-e életben maradni a magyar filmkészítés akkor, ha nem áll mögötte a Nemzeti Filmintézet támogatási rendszere. Papíron úgy tűnik, hogy képes, hiszen ezek a filmek elkészültek, sőt, a Fekete pont példája például bemutatja, hogy egy ilyen filmnek közönsége is van. Olyan széles körben népszerű ugyan sosem lesz, mint a Semmelweis, és a Most vagy soha! számait sem fogja utolérni moziban, de azért őszintén szólva a Most vagy soha! más számaival, a költségvetésével sem vetekedhet.

Mindenféle állami támogatás nélkül filmeket készíteni egyáltalán nem új jelenség, még Magyarországon sem, az viszont igen, hogy ezek között a filmek között vannak olyanok, amikkel nem a nemzetközi fesztiválokat vagy a specializált filmklubokat célozzák meg, hanem a lehető legszélesebb közönségre lőnek.

Andy Vajna 2019-es halála után Káel Csaba lett Magyarországon az úgynevezett filmbiztos, azaz a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Káel érkezésével az addig Magyar Nemzeti Filmalapként működő filmtervbíráló és pénzosztó intézményt átnevezték Nemzeti Filmintézetté (NFI), új tagok kerültek a döntőbizottságokba, a finanszírozásokat pedig jelentősen visszavágták.

Nem készíthetett filmet Reisz Gábor, Zomborácz Virág, Pálfi György, Szász Attila, Sopsits Árpád, és a lista egyre csak nőtt, miközben milliárdok mentek el olyan presztízsfilmekre, mint a Most vagy soha!, a Hadik vagy a Semmelweis. Kvázi megszűnt a fiatal filmesek támogatása az Inkubátor Program kizsigerelésével, miközben százmilliós tételek mennek dokumentumfilmek és tévéfilmek készítésére. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az NFI támogatta Enyedi Ildikó (Csendes barát) és Nemes László (Az árva) következő alkotásait, igaz, mindegyik nemzetközi koprodukcióban valósul meg. De nagyon sok alkotó egy másik pályára kényszerült, aminek 2024 ősze a legszebb példája.

„Egyáltalán nem normális, hogy mindenki éhbérért dolgozzon. Az lenne normális, ha tehetséges emberek, vagy jó szakmunkások, akik a filmiparban vannak, azok normális gázsit kaphatnánk a munkájukért. De ezek a filmek gyakorlatilag baráti szívességekből épülnek fel, illetve produceri összefogásból” – mondta a Most jövökben készült interjújában Pataki Ági producer, aki többek között arról is beszélt, hogy Rév Marcell operatőr megfizethetetlen lenne a magyar filmkészítés számára, ha piaci áron dolgozna. A Fekete pontot mégis bevállalta, barátságból, és azért is, mert ide húznak a gyökerei.

„Amikor az ember rááll arra, hogy abból főz, ami van, akkor az egy életmóddá válik, és elbátortalanodik abban, hogy nagyobban gondolkodjon”

– ezt Hajdu Szabolcs mondta a Telexnek még 2023-ban, a Kálmán-nap világpremierjén, a tallinni filmfesztiválon. Mi pedig kíváncsiak voltunk arra, hogy az őszi magyar filmek rendezői hogyan főznek abból, ami van, és milyen hatással volt ez az alkotásukra, vagy akár a saját mentális egészségükre is. Hogyan lehet fenntartani egy alkotói közeget, ha szívességekből készülnek a filmek? Befolyásolja a kisebb költségvetés a végeredményt, vagy éppen hogy arra kényszeríti az alkotót, hogy kreatív legyen? Meddig lehet ezt ép ésszel csinálni egyáltalán?

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Szilágyi Zsófia (Egy nap, Január 2.), Szimler Bálint (Fekete pont), Herendi Gábor (Kincsem, Futni mentem), Reisz Gábor (Magyarázat mindenre) és Pálfi György (Taxidermia, Tyúk) filmrendezők segítségével...

ITT OLVASHATÓ