INFORÁDIÓ / ARÉNA Műsorvezető: EXTERDE TIBOR 2024.11.08.
Hogyan készült fel Donald Trump a következő elnöki ciklusára? Mi a kabinetfőnöki poszt jelentősége az elnöki adminisztrációban? Látszik e melyek lesznek a Trump elnökség legfontosabb céljai? Mozgásszabadságot ad, vagy korlátot állít Donald Trump számára hogy ez az utolsó ciklusa? Mi a szenátus és mi a képviselőház szerepe az amerikai államban? Mi a Legfelsőbb Bíróság szerepe az amerikai jogrendszerben?
Hogyan kell értelmezni a fékek és ellensúlyok elméletét a mai Egyesült Államokban? Milyen lehetőséget teremt Orbán Viktor miniszterelnök, és a magyar-amerikai kapcsolatok szempontjából a a Donald Trumppal kialakított személyes baráti viszony?
Stumpf István egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.11.08-án. A műsorvezető Exterde Tibor. Podcast.
Szoros eredményre lehetett számítani, nem pedig arra, hogy Trump ilyen korán és ilyen jelentős győzelmet tud ünnepelni – mondta Baka F. Zoltán, a Della podcast szerkesztője, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Szakonyi Péter újságíró szerint úgy tűnik, a közvélemény-kutatók sem Magyarországon, sem Amerikában nem tudnak közel kerülni az eredményekhez, sem azokhoz a választókhoz, akik csak a választófülkében döntenek arról, hogy kire szavaznak.
Baka F. Zoltán úgy gondolja, számos államban nagy a felháborodás és a frusztráció az amerikai gazdaság állapota miatt, ez a frusztráció érződik a választási eredményben. Hívei számára nagyon vonzó, hogy Trump azt ígéri, visszaállítja Amerika „fénykorát”. Szakonyi Péter emlékeztetett, hogy Trumpot már jogerősen elítélték, „egy köztörvényes bűnöző lett Amerika első embere”. Trump maga ismerte el, hogy hány évig nem fizetett adót, ez korábban még a jelöltségnek is kizáró oka lett volna.
A műsorban szóba került még milyen hatással lesz az orosz-ukrán háborúra Trump győzelme.
SZORÍTÓ / FRISSHÍREK PODCAST Műsorvezető: HAVAS HENRIK 2024.11.08.
Havas Henrik: A Szorítónak létezett egy elődje, Tarnói Gabival készítettük ezen a címen. Ellentétes véleményeket ütköztethető témákat dolgoztunk fel. Most is ez a cél azzal a különbséggel, hogy ma már a bulvár is helyet követel egy ilyen típusú műsorban, ezért a vendégeimmel - amíg meg nem unjuk egymást - szűk egy órán keresztül vitatkozunk, érvelünk, de ha kell, ki is figurázzuk egymást. Szóval, Szorító, időnként változó partnerekkel. A héten Havas Tömpe István közgazdásszal a nézőit. Tartsanak velünk!
AMERIKA VÁLASZT Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN 2024.11.08.
Lakner Zoltán és Kaló Máté podcastja az amerikai választásokról.
❗️ Már el is kezdődtek a kinevezések Trump alakuló kabinetjébe, megbeszéljük az új vagy lehetséges új emberekről azt, amit tudni lehet róluk. Beszélgetünk arról is, mennyire lehet komolyan venni, amit Orbán Viktor saját maga mond a Trumppal való speciális kapcsolatáról, meg arról, micsoda tartalmi különbség, ha az Európai Unió stratégiai autonómiájáról a magyar miniszterelnök beszél, és ha a francia köztársasági elnök használja ugyanezt a kifejezést.
A VILÁG URAI / KLUBRÁDIÓ Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2024.11.08.
A világ urai 2024. november 8-i adásában Szénási Sándor Bolgár Györggyel és Zentai Péterrel beszélgetett az amerikai elnökválasztást követő kilátásokról.
Donald Trump első, 2016-os megválasztása óta az amerikai politikát értelmezni próbáló megfejtések egyik alapvető toposza, hogy a republikánusok szavazótábora, és ezzel gazdaságpolitikai programja átalakult.
Ahogy Trumpnak köszönhetően a párt bázisa a külvárosok és a felsőközéposztály felől a vidéki és munkásosztálybeli vagy kékgalléros rétegek felé tolódott, a párt gazdaságpolitikai ígéretkosarában a fiskális konzervativizmus* és a kis állam régi republikánus ethosza egyre inkább háttérbe szorult a gazdasági populizmus mögött. A 2024-es választási kampányban előadott terveket az üzletbarát, adó- és szabályozáscsökkentő ígéretek és a „dolgozó emberek” megsegítését, a szociális rendszer fenntartását hangoztató szlogenek közötti egyensúlyozás jellemezte.
Trump az előzetes eredmények alapján ezeket az elképzeléseket teljes kongresszusi hátszéllel, kedvezőbb pártbéli hatalmi helyzetben, a legfelsőbb bíróság erős konzervatív többsége mellett, azaz formális hatalmi fékek és ellensúlyok nélkül ültetheti gyakorlatba.
Ez számos sajátos kockázattal jár az amerikai és világgazdasági helyzetre. Dacára annak, hogy Trump az inflációcsökkentés ígéretével jutott hatalomra, az adócsökkentő és kiadásnövelő tervek párosa független elemzések szerint az amerikai költségvetési hiány és az államadósság elszaladásához, a beígért védővámokkal és a munkaerőpiacot potenciálisan megrengető szigorú bevándorláspolitikával kiegészülve az infláció emelkedéséhez vezethet.
Ez a rövid távú lórúgás ellenére hosszabb távon magasabb kamatszintet és erősebb dollárt valószínűsít, ezzel pedig magasabb pénzügyi kockázatot jelent a bel- és külpiacokon is...
A kormány önmagának állított csapdát – írja a Válasznak küldött cikkében Farkas Beáta. A közgazdász egyetemi tanár négy szempontból tekinti át a most már látványosan gyengülő kormánypárt helyzetét és arra jut, jóval többről van itt szó a politológusok által gyakran emlegetett elfáradásnál: rendszerhiba tanúi vagyunk. Az „elfáradás” és a rendszerhiba között pedig az az óriási különbség, hogy egy fáradt rendszert fel lehet rázni politikai újítások bevezetésével, míg a rendszerhibát csak a rendszer megváltoztatásával lehet kiküszöbölni.
A hazai belpolitika átalakulása számos elemzés tárgya. Politológusok részéről rendszeresen visszatérő minősítés, hogy az utóbbi időkben tapasztalható, korábban nem jellemző politikai hibákat a másfél évtizedes kormányzásból eredő egyfajta elkényelmesedésként, kifáradásként jellemzik. Politológiai elméletekből az is levezethető, hogy egy domináns párt hosszú uralma után miért csak abból a körből jöhet a kihívó, az ellenzéki oldal miért kerül szükségképpen reménytelen helyzetbe. Mindezek az okfejtések tartalmaznak meggyőző, releváns gondolatokat, azonban olyan közgazdászként, aki rendszerelemzésekkel foglalkozik, azzal érvelek, hogy az előbbieken érdemes túlmenni, és a történteket a „politika felhőrégióin” túl, szélesebb összefüggésekben elhelyezni.
E rövid cikk keretében nem lehet elemezni a jelenlegi politikai-gazdasági rendszert, pusztán négy olyan tényezőre próbálok rámutatni, amelyek elégséges feltételei annak, hogy a rendszer ne tudjon tartós fejlődési keretet jelenteni, megújulni. A négy tényező közül a természeti környezet változása és a demográfiai kérdések a politikai-gazdasági rendszer külső feltételei, a másik kettő, a központosítás és az érdekek-értékek felfogása a rendszer belső szerveződési elvei. Az „elfáradás” és a rendszerhiba között az az óriási különbség, hogy egy fáradt rendszert fel lehet rázni politikai újítások bevezetésével, míg a rendszerhibát csak a rendszer megváltoztatásával lehet kiküszöbölni.
A politikai elemzések kiindulópontja, hogy a miniszterelnök annak a nemzetközi áramlatnak nemcsak részese, hanem egyik szimbolikus alakja, amelyet populistától szélsőjobbig sokféleképp neveznek, de mindenképp a jelenlegi világrend és liberális demokrácia kihívója. Érdekes módon a populizmus előretörésén aggódók vagy örvendők a nemzetközi sajtóban sem szoktak tovább menni a rövidtávú konjunktúra-előrejelzések időhorizontján. Pedig megérné.
Az ezen áramlathoz tartozó pártok egyik közös jellemzője a környezeti változások jelentőségének tagadása, de legalábbis lekicsinylése. Ez az alapállás eleve kizárja, hogy a nem távoli jövőben versenyképes ideológiát képviseljenek. Hosszas érvelés helyett egy példát idézek fel. A floridai republikánus kormányzó, a klímaváltozást tagadó DeSantis 2024 májusában nagy diadallal kitörölte a klímaváltozás szót az állam törvényeiből, majd ősszel betoppant hozzá Helene és Milton. Minden tudományos levezetés ellenére lehet továbbra is tagadni a kapcsolatot a felmelegedéssel, ahogy DeSantis teszi, de ettől a két ártatlan nevű hurrikán külön-külön 50 milliárd dollár feletti kárt okozott Floridában. Az LMBTQ-mozgalom ellen még csak-csak harcolhat a kormányzó, de az FBK (fizika, biológia, kémia) elleni harcban csak veszíthet. A magyar kormány nem klímaváltozás-tagadó, de a környezetvédelem és a klímaváltozás ügyeivel ad hoc módon foglalkozik pillanatnyi gazdasági érdekek mentén, ahogy ez az akkumulátoripar fejlesztése kapcsán a maga teljességében megmutatkozik.
A környezeti korlátok olyan radikálisan változnak meg az emberiség számára, hogy
alapjaiban kell újragondolni mindazt, amit a felvilágosodás óta fejlődésnek, haladásnak, jólétnek vagy éppen az élet értelmének tartottunk.
Egy jövőképes ideológiának a filozófiai alapvetés és tömérdek gyakorlati kérdés megválaszolása mellett társadalmi szerződést is kell ajánlania az átalakulás költségeinek társadalmi csoportok közötti elosztásáról...
A hetekben kezdődött el a Gellért szálló felújítása, Orbán Ráhel zárt ajtók mögött, a szakma szereplőinek ismertette a BDPST elképzeléseit a tervek szerint 2027-ben újranyitó hotellel kapcsolatban.
A Gellért az újjászületés és a minőségi turizmus szimbóluma – erről beszélt a legendás szállodát 2022-ben megszerző BDPST Grouphoz tartozó BDPST Koncept ügyvezetője, Orbán Viktor miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) közgyűlésén csütörtökön. Orbán a szakma képviselői előtt mutatta be a cég elképzeléseit a Gellért Hotellel kapcsolatban:
a BDPST az 1920-as éveket vissza-, a gazdag ázsiai turistákat pedig elhozná Budapestre.
Férjének, Tiborcz Istvánnak a cége Orbán Ráhel elmondása szerint hosszú és alapos szakmai mérlegelés után döntött úgy, hogy a Mandarin Orientalt bízza meg a szálloda üzemeltetésével. Az ázsiai luxusszállodalánccal nem volt könnyű megegyezni, az alkudozás másfél évig tartott, de a BDPST Koncept ügyvezetője szerint sok nagyszerű beszélgetést folytattak ezalatt a leendő partnerrel.
Az új Gellért luxushotel lesz, a célközönséget így a vagyonosabb vendégek jelentik. “A minőségi turisták a tengerentúlról érkeznek” – mondta ezzel kapcsolatban Orbán Ráhel, aki szerint az amerikaiak piacát már Budapest legjobb szállodája, a Four Seasons uralja, ezért a Gellért inkább a keleti turistákat szeretné magához csábítani. A “minőségi” turisták mellett az szól, hogy hosszabb ideig tartózkodnak a városban és több pénzt is költenek – magyarázta...
Kevés világpolitikai eseményt érezhettek a magyarok olyan gyorsan a saját pénztárcájukon, mint azt, hogy Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, a forint árfolyama ugyanis rég nem látott mélységekbe zuhant szerda reggel.
A globális, és ezen belül a magyar gazdaságra viszont még ennél is nagyobb hatással lesz majd, amikor jövő januártól Trump második kormánya veszi át a hatalmat. A republikánus elnökjelölt fő kampányígéretei ugyanis alapjában változtathatják meg a kereskedelmi hálózatokat és a globális gazdasági teljesítményt. A kínai és az európai, így a magyar GDP-t is visszafoghatják Trump várható lépései, de lehet, hogy még az amerikaiak sem jönnek majd ki olyan jól az America first politikából, ha annak egy szélsőséges változata valósul meg.
Milyen gazdaságot ígért?
Donald Trump talán legfontosabb gazdaságpolitikai kampányígérete az volt, hogy vámot vet ki az Egyesült Államokba irányuló importra, ezzel segítve az amerikai cégeket a globális versenyben és ösztönözve azt, hogy a vállalatok inkább Amerikában gyártsanak Kína vagy Mexikó helyett. Ez a fajta protekcionista vámpolitika Trump első kormányzásának is egyik sarokköve volt, ami – ahogy az Elektor egyik adásában is részletesen beszéltünk róla – arra a politikai tényre reagált, hogy a 90-es évektől megkötött szabadkereskedelmi egyezmények hatására számtalan gyár zárt be az Egyesült Államokban, hogy aztán valahol a határon túl vagy a tengerentúlon nyisson újra, ahol sokkal kevesebbe kerül a munkaerő. Trumpot 2016-ban is nagyrészt az emiatt munkájukat és identitásukat elvesztő munkásosztály szavazatai juttatták a Fehér Házba, így a mostani kampányban lényegében azt ígérte, hogy ugyanazt a politikát folytatja, csak még jobban felturbózva.
Trump első elnökségének kereskedelmi háborúi még leginkább egyes termékekre kivetett vámokról szóltak, hogy helyzetbe hozzák például az amerikai acélipart. Ezekhez a vámokhoz pedig Joe Biden kormánya sem nyúlt, sőt, újabbakat vezetett be, például a kínai elektromos autókat sarcolva. Trump azt ígéri, hogy a most következő ciklusban emeli a tétet: minden importra (tehát az európaira is) 10-20 százalékos, a kínai termékekre pedig 60 százalékos vámot vezetne be. Mexikót külön is megfenyegette egy 25-100 százalékos tarifával, amennyiben az nem lép fel erőteljesen az amerikai határ felé irányuló illegális migrációval szemben.
A hatalomba visszatérő elnök első ciklusa gazdasági téren a kereskedelmi háborúk mellett az adócsökkentésekről szólt, a választás győztese pedig erre a vonatra is újra visszaülne. Sőt, a kampány során a történelem legnagyobb adócsökkentését ígérte, mind a gazdagoknak, mind a szegényebbeknek: milliárdos donorainak a társasági adó 21-ről 15 százalékra való csökkentését lengette be, persze csak az Amerikában termelő cégeknek, emellett pedig a borravaló és a túlóra adójának eltörlésével is kampányolt.
Trump programjában az is benne van, hogy sokkal hatékonyabbá, így olcsóbbá teszi majd az amerikai szövetségi államot. Nem is akárkinek a segítségével: a világ leggazdagabb embere és trumpistája, Elon Musk vezetheti majd azt a bizottságot, ami ígérete szerint az egész szövetségi kormány hatékonyságát felméri majd és „drasztikus” reformokra tesz majd javaslatot. Musk gigantikus visszavágást lengetett be, 2 billió dollárral szeretné csökkenteni az állami kiadásokat a „hatékonyságnöveléssel”.
És van még egy, a gazdaságot is érzékenyen érintő téma, amit beszteroidozva hozna vissza kormányra kerülve a 47. amerikai elnök: az illegális bevándorlás és illegális bevándorlók elleni harc. Első elnökségének is fő témája volt a migrációval való paráztatás, Trump viszont most hatalomra kerülve azt ígéri, hogy több millió, papírok nélkül az Egyesült Államokban lévő embert toloncol majd ki elnöksége elején, potenciálisan komoly sokkot okozva a munkaerőpiacnak...
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY 2024.11.08.
Nem látszik remény arra, hogy lezárulhat a kormány és az Európai Unió vitája a magyar felsőoktatás alapítványokba való kiszervezéséről. Az állampárt csak akkor hajlandó az igényelt, érdemi változtatásokat törvénybe foglalni, ha már megkapta az uniós pénzeket, amire Brüsszel persze nem hajlandó. Erről és a közoktatás további lezüllesztéséről beszélt a KlikkTV Tíz című műsorában Deák Dániellel, az MTA doktorával, Bolgár György.
A Corvinus Egyetem kutató jogászprofesszora elmondta: a kormány először 2 évig nem reagált a sajátos egyetemi reformokkal kapcsolatos uniós bírálatokra és javaslatokra – majd küldött ugyan a reformokat ígérő elgondolásokat, de azzal a feltétellel, hogy azokat csak akkor lépteti életbe, ha már folyósítják az uniós támogatásokat.
Így nem lehet mód arra, hogy a magyar diákok újra megkaphassák a külföldi tanulásukat szolgáló Erasmus-ösztöndíjakat, a kutatók pedig a Horizont-program támogatásait. Ezért további lemaradásra kell számítanunk a nemzetközi oktatási és kutatási színvonaltól.
Valami elemi, megmagyarázhatatlan ösztönön kívül nem igazán tudja az ember, miért a Puskás Arénában rendezték meg a mimagyarok az EPK csúcstalálkozóját. Orbán talán Azahriah művész urat irigyelte meg, aki a tavaszon háromszor is megtöltötte a nézőteret, s ha jobban belegondolunk, a Fidesznek sem volt más célja, mint a buli, illetve a kedves vezető hatalmas nagyságának alátámasztása képileg, ahogyan egyesével fogadja az érkezőket, mintha azok megadva magukat járultak volna elébe most, hogy készül a világ második ura lenni.
Trump oldalán természetesen, ahogyan a fiú ül az atya jobbján, és a reggelen erre utalt az is, hogy Orbán sajtójában, mint valami világszenzáció kezdett terjedni, hogy a nagy manipulátor, akárha valami televíziós rendező, majd „élőben kapcsolja” a megjelenteknek a szalmahajút. Aztán ezek a bejegyzések kezdtek eltünedezni, hogy végül semmi ne legyen az attrakcióból. Hogy Trump nem állt kötélnek, vagy más volt az ok, az nem ismeretes, a szándék azonban megvolt, és az egyértelmű: az önfényezés. Viszont ez anélkül is sikerült.
Már azzal, hogy bemesélték a gombáknak és moszatoknak, soha Magyarországon még ilyen mennyiségű állam és vagy kormányfő nem gyűlt egybe, aztán Juszt László elmesélte, dehogynem, kétszer is. De nem ez volt az érdekes igazán, hanem az a gyermeki öröm, ami azért terült szét Orbán holdvilágképén, hogy erre a röpke pillanatra kiszabadult a karanténból, amelyben amúgy szügyig van és lesz majd ezután is, de egy időre lehetett olyan képzete, ami az álma már suttyó gyerekkorától, hogy tényező. Nagy ember.
Annak idején futballistaként képzelte, hogy ilyen sikerei lesznek majd egy stadionban, ez azonban a szükséges készségek és képességek hiányában elmaradt. Viszont tán ad némi támpontot, miért a Puskásba szerveződött a nagy esemény, azért tán, hogy egyszer a nyüves életben egy stadionban ő legyen a központban. Csudálkozott is a sok államember, miért itt kell találkozniuk, mert ez egyáltalán nincsen szokásban, és a nemzetközi sajtó betudta annak, futballbolond, ami nem egy elismerő megállapítás, inkább olyan lemondó legyintés.
Az egyik vendég állítólag meg is kérdezte, „szép stadion, ki fizette”, mire a mi jótevőnk válasza az volt, „a magyarok”, s itt célba is értünk, mert ez egyszer kivételesen igazat mondott, mert mindenért a magyarok fizetnek, azaz mi. Azért is, hogy a nagy eseménnyel párhuzamosan derült ki épp, hogy a nemzet vejétől az állam, tehát Orbán maga több tízmilliárdos túlárazással vesz meg irodaépületeket, csak hogy tudjuk, mi folyik a mélyben, miközben a felszín fecseg a stadionban, amely a nap végére úgy nézett ki, mint Orbán jutalomjátéka.
Mert ahogyan nem kapcsolták a stadionban Trumpot, azzal a lendülettel keverték le a köztévében például Zelenszkij felszólalását, mintha ott sem lett volna. Pedig a MÁV milyen büszke volt, hogy kivételesen időben el tudta hozni őt a célállomásra, ami Budapest. Ez is sokat elmesél kies hazánk nyomoráról, ami a stadionbéli nagy buli alatt mintha nem is lett volna – igaz a köztévében soha nincs is -, ennél azonban sokkal figyelemre méltóbb, hogy ez az egész felhajtás Orbán One Man Show-jává vált, ahol az európai vezetők voltak a díszletek...
HETI VÁLASZ PODCAST Szerző: BORBÁS BARNA 2024.11.07.
Trump tényleg átengedheti Ukrajnát Putyinnak? Mi lesz, ha a stábjában a háborús héják kerekednek felül? Mire készüljön Európa, és mi várható a kínai kapcsolatokban? A HetiVálasz podcast történetének első élő adásában Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetője és Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa közreműködésével kerestük a válaszokat. Az adás a Youtube mellett immár a hagyományos hangplatformokon is visszahallgatható! Részletek az adásból:
Donald Trumpt 2021-ben még a republikánusok többsége is temette politikailag. Hogy volt képes ekkora visszatérésre?
Pintér Károly: Trump egyedülálló jelenség az amerikai politikatörténetben. Ennyire megosztó, sok botrányt generáló, ennyi zűrzavaros ügybe belekeveredő politikus ilyen sikereket szerintem Amerikában soha nem ért még el. Többször elmondták róla az első elnöksége alatt, hogy ő úgymond teflonpolitikus – ezt eredetileg Ronald Reganre találták ki a nyolcvanas években – , mert minden botrány lepereg róla. Nos, mára a „tripla teflon” a legmegfelelőbb jelző rá. Több tízmilliós nagyságrendű, megingathatatlan tábora van. Ilyennel senki nem rendelkezik Amerikában, egyik oldalon se. […] Azt láttuk, hogy az egészen extrém önbizalom ki tudott sugározni. Ezt hívják karizmának – bár nem szeretem ezt a szót olyan nagyon, de Trump valóban az a fajta karizmatikus politikus, aki elhiteti választók tömegeivel, hogy ha rá szavaznak, akkor minden csodálatos lesz. […] Másfelől Trump kezére játszott, hogy Biden négy éve nem volt sikeres gazdaságilag. Ez a világinflációs hullám bármelyik elnököt nagyon pofon vágta volna.
Trump a kampányban nem alig beszélt külpolitikáról, a győzelmi beszédben is legfeljebb másfél mondat volt. Jön az amerikai bezárkózás kora?
Csiki Varga Tamás: Egyelőre nem látom a stratégiai folyamatokban, hogy olyan mértékű izolacionizmus, tehát elszigetelődés és befelé fordulás következne, amitől sokan félnek. A Trump tanácsadói körében megjelenők, vagy azok a kutatóintézetek, akik mögötte vagy a republikánusok oldalán állnak, ott van, aki propagálja ezt nagyon lelkesen. De Amerika nem teheti meg, hogy teljes mértékben magára hagyja a világot. Kína a fejére nőtt eddig is, és a fejére fog nőni még jobban. […] Európát magára hagyása 2012 óta, az Obama-elnökség óta zajlik, és nyilván nem a mostani elnökségen fog megfordulni. […] Felfoghatjuk ezt úgy is, hogy kaptunk még egy lehetőséget, hogy összébb rántsuk a motyót, és a saját dolgainkat kicsit rendbe tegyük itt a kontinensen: védelmi költségvetés, haderők és egyebek.
Pintér Károly: Trump esetében az Izrael iránti elkötelezettség kőkemény, Kínát Trump következetesen nagy ellenszenvvel figyeli, és szerintem fölkészülhetünk egy újabb kereskedelmi háborús körre a keleti óriással szemben. Európa fontosságának a leértékelése ezzel együtt valószínűleg folytatódik.
Csiki Varga Tamás: Az amerikai nagystratégia két nagy kihívóban gondolkodik, illetve néhány kisebben. Kína az első számú és mindent elvisz, de ugyanígy megvan Oroszország is. Az amerikai szövetségi rendszer két pilléren áll: az egyik a transzatlanti pillér, tehát a NATO Európával, a másik pedig az ázsiai, csendes-óceáni, az ottani szövetségesekkel. Lehet a Trump fejében olyan gondolat, hogy ezt az európai pillért egy kicsit vigyék a hátukon az európaiak, de azért elengedni teljes mértékben nem jó ötlet, és Ukrajnát a busz alá lökni sem jó ötlet, mert a tanulságokat levonja a szövetségi rendszer másik pillére is. Mert arra emlékezni fog a Fülöp-szigetek is, illetve Japán, Dél-Korea, Tajvan is.
Trump könnyebben tárgyalhat majd Putyinnal?
Csiki Varga Tamás: Putyinnak annyival könnyebb lesz tárgyalni Trumppal, hogy Trump nyitott arra, hogy Ukrajna területet adjon át békéért cserébe. Más kérdés, hogy az ukránok ezzel kapcsolatban nem lesznek lelkesek.
Pintér Károly: Számomra a Putyin–Trump-kapcsolat rejtély. Trump vehemens Kína-ellenessége, és feltűnően nem hangoztatott Oroszország-ellenessége között ellentmondás feszül. Az előző Trump-érában megmutatkozott az amerikai külpolitika kétfejűsége és kéthangúsága. […] Régi orosz stratégia a NATO kohéziójának csökkentése és az Európai Unió kohéziójának gyengítése. Ebből a szempontból nekik azért egy Trump-elnökség nagyon-nagyon kapóra jön. Nem véletlen, hogy a NATO-val kapcsolatban mindig is az Oroszországgal határos államok voltak a legidegesebbek: a baltiak nyilvánvalóan, illetve Lengyelország. Tehát ebből a szempontból ha bármifajta amerikai – akárcsak retorikai – megnyilvánulás jön azzal kapcsolatban, hogy ők nem feltétlenül tartják a kölcsönös segítségnyújtást annyira nagy prioritásnak, az zene Putyin füleinek.
Összességében egy hanyatló vagy egy, a világpolitikai szerepét továbbra is őrző Egyesült Államokat látunk ma?
Pintér Károly: Egyértelmű, hogy az Egyesült Államok relatív fontossága a világban több évtizede csökkenő tendenciát mutat. A 90-es években az Egyesült Államokat tekintették a világ egyetlen szuperhatalmának. Aztán ennek vége lett, amiben nyilván benne van a kudarcos iraki-afganisztáni háború, még jobban benne van Kína szuperhatalommá növekedése. Benne van az is szerintem, hogy mostanra egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok bármennyire is erős katonai hatalom, azért nem szeretné a katonai hatalmát túlságosan aktívan használni. Magyarán szólva az amerikai katonák élete sokkal drágább annál, hogy különböző regionális konfliktusokban őket ezerszámra feláldozzák. És ezt nyilvánvalóan a nemzetközi riválisok is pontosan látják.
Csiki Varga Tamás: Trump elnöksége nem ebbe az irányba mutat, de Amerikának is érdeke lenne, hogy Európa és az Egyesült Államok együtt képezzen súlyt Kínával szemben gazdaságilag, katonailag és más témákban is. […] Tény, hogy kihívók kóstolgatják az európai és a közel-keleti biztonsági architektúrát, és ha ebben Amerika nem vesz részt, akkor a posztamerikai világrend nagyon gyorsan eróziónak indulhat.
Olyan hangulatba került a Fidesz Trump győzelmétől, mintha itthon lett volna választás, amit megnyertek. Majdhogynem soha nem látott tűzijátékot kerekítettek a fátyolos őszi égboltra, ennek hiányában azonban akkora csűrdöngölés kezdődött, mint valami útszéli fogadóban éjféltájt, amikor bekiabálják, hogy ereszd el a hajamat. Ugyanakkor nem is ez volt a legérdekesebb és egyben leglehangolóbb az egészben, hanem a stílus.
Mert igaz ugyan, hogy a galeri legostobább és legbunkóbb tagjai nyilvánultak meg visszataszító módon, de mégis csak tükrözték ezek a hivatalos hangulatot, ami az, hogy mintha fékek és gátak szakadtak volna át – pedig eddig sem volt sok -, és fölbugyogott a jobboldali intellektuális fölény, meg pláne a morális, így megtalálták azt az egy embert, aki a közelükben volt, s akin mérhetetlen gyűlöletüket kiteljesíthették, s ő Pressman nagykövet.
Igaz, a farkasfalkához hasonlító és ellene irányuló ordítás azért nem túl meglepő, hiszen régóta közellenség ő, mert a mi kis fasisztáinkat rendszeresen szembesítette önmagukkal, ami nagyon bír fájni, s úgy érezték, Trump győzelmével eljött az idő, hogy mindent egyszerre bosszuljanak meg. A leggyönyörűbb és legvisszataszítóbb pedig az volt, hogy maga Bayer Zsolt szervezett „villámcsődületet” a nagykövetség elé, hogy a nagykövetet azonnali eltakarodásra bírják.
A dolgok azonban nem így működnek. Trump januárig még nem kapja meg a hivatalt, s nagy valószínűséggel akkor sem az lesz az első és legnagyobb gondja, hogy az itteni nagykövetet lecserélje, Pressman tehát jó ideig marad még, azonban a csürhe mintha kilövési engedélyt kapott volna rá, úgy csattogtatta a fogát azt híve, a nagykövetet már semmi nem védi, így a végén még elhangzik a hátsó sorokból, hogy könyörgöm, akasszuk fel.
Mint az új világrend eljöttének bizonysága. Mert szinte még be sem zárt egynéhány amerikai szavazókör, máris ez lett meghirdetve azzal a delíriummal, hogy ennek lényege az lesz, Trump dirigálja ezután a rendet a glóbuszon, de nem másként, mint oldalán Orbán Viktorral. Nem akarnánk előre kárörvendeni, de nagyon keserű lesz az ébredés, Európa sem fog mindezek után Orbánnak behódolni, pedig az álmok ezek. És olyanok is.
Egy Harris győzelmében reménykedő honpolgár sóhajtását hoznám ide, aki lemondóan annyit jegyzett meg a szalmahajú győzelme után, neki csak egy napig lesz rossz, Orbánnak azonban sokkal tovább, mert Trump eljövetele, s az, amit tudni lehet a terveiről, Magyarországnak lesz nagyon kiábrándító, amire utaló kósza jel, hogy a német autógyárak részvényei a győzelem hírére bezuhantak, s ha ez ide begyűrűzik, akkor az isten legyen irgalmas a magyar iparnak.
Bár nem tudható, Orbánt ez mennyire érdekli, az is lehet, semennyire. Mert neki sokkal fontosabb az az öt perc hírnév, amit ezzel megszerezhet, de egyelőre még fürdőzik benne, a csókosai meg ordítanak teljes erőből. Kiábrándító nem csak Harris veresége, hanem az erre adott magyar reakciók a fenti szellemben, amivel megint egyedül vagyunk mintegy hungarikumként a kerek, nagy világban. Viszont úgy is fogunk maradni...
Szerda reggel 23 havi mélypontra gyengült a forint: egy euróért 412, egy dollárért mintegy 383 forintot kellett adni. A dollár erősödött, a nyersolaj ára csökkent, a piac általában véve is láthatóan kedvezően fogadta Donald Trump győzelmét. Azt ugyan tudjuk, hogy a forint gyengélkedésének eleve vannak fundamentális alapjai, de még ennek tudatában is felmerül a kérdés: miért ez a komoly gyengülés az amerikai elnökválasztási fejlemények hatására. Trump győzelme várhatóan eleve magasabb kamatszintet is eredményez Amerikában és a világban, beleértve Magyarországot is – szögezte le Bod Péter Ákos. A közgazdászprofesszor szerint a forint mostani gyengülése is azt jelzi, hogy az egyébként is sérülékeny valutánkat csak kellően magas kamattal lehet stabilizálni, ami azonban pofont ad annak a növekedési álomnak, amelyet különböző „fontos beosztású férfiak” vázoltak fel.
„Meglehetősen logikus az, ami történt” – válaszolta a Hírklikknek a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. Emlékeztetett rá, a két jelölt, a demokrata párti Kamala Harris és a republikánus Donald Trump gazdasági kérdésekben elfoglalt álláspontja markáns különbséget jelzett. Az egyik ilyen nagy eltérés az adók kérdésében van. Trump csökkenteni akarja a nagyvállalatok adóját, miközben Harris felemelte volna. Trump az adókiesést vámbevételekkel akarja ellensúlyozni („ami amúgy nem fog menni”), vele szemben Harris nem a büntető, hanem a kiegyensúlyozó, szelídebb vámpolitika híve. Trump az olajnagyvállalatoknak azt üzeni, hogy „drill baby, drill”, azaz fúrjatok csak, bővítsétek a termelést, én megadom az engedélyt, nem törődve a környezetvédelemmel, a demokraták ugyanakkor a környezetvédelem szempontjait szeme előtt tartva, nem ilyen engedékenyek. „A költségvetés-politikában is óriási a különbség a demokrata és a republikánus vonal között: az előbbi ’csak’ megnöveli a deficitet, az utóbbi azonban nagyon” – fogalmazott nem kis iróniával Bod Péter Ákos.
Mindezek alapján lehetett tudni, hogy milyen piaci folyamatok indulnak el Trump győzelmének a hírére – magyarázta. Logikus például az, hogy mérséklődik a nyersolaj ára, ha nyakló nélkül adják majd ki az olajfúrási engedélyeket. Miként az is logikus következmény, hogy ha megemelik majd a vámokat, akkor azzal lefojtják a kereskedelmet, ami egyben zavart okoz (mellékesen az Egyesült Államokban még inflációt is, „de az legyen az ő bajuk”). A vámemelést ugyan elsősorban Kínára vonatkoztatta Trump, de közben azért megfenyegette Európát is, amelynek jelentős külkereskedelmi többlete van az USA- val szemben. Egy ilyen vámemelés azonban nem jön jól az európai gazdaságnak, amelynek része a magyar is, „ez pedig roppant kellemetlen fordulat a számunkra is” – húzta alá. Úgy látja: mindez már benne van – benne is volt – a pakliban, nem véletlen, hogy romlik az általános gazdasági hangulat Európában; szemben az amerikaival, ahol éppen a nagyvállalati kör támogatta nagyon Trumpot...
Donald Trump győzelméből az Orbán-kormány akkor tudna igazán politikai tőkét kovácsolni hosszabb távon, ha a magyar gazdaságban ez kedvező változást hozna. Ennek azonban inkább az ellenkezője várható – vetítette előre Győri Lóránt geopolitikai elemző.
Orbán Viktor viszonylag nagy kockázatot vállalt azzal, hogy előre elkötelezte magát a republikánus elnökjelölt mellett. Politikai értelemben ezért rövid távon kifizetődő lehet számára, hogy Donald Trump nyert – értékelte az amerikai elnökválasztás eredményét magyar szempontból Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője. Csökkenni fog Magyarország diplomáciai elszigeteltsége – utalt Győri Lóránt arra, hogy emberi jogi ügyekben komoly feszültségek voltak az eddigi amerikai adminisztráció és az Orbán-kormány között. Erősen kérdéses viszont, hogy ez a fajta elszigeteltség az Európai Parlament többségével és a többi EU-tagállammal szemben is mérséklődik-e.
A geopolitikai elemző külön témaként foglalkozott az ukrajnai háborúval. Az uniós és a NATO-tagországok körében – Magyarország kivétel – jelenleg majdnem teljes konszenzus van arról, hogy Ukrajnát nemcsak pénzügyileg, hanem katonailag is támogatni kell az orosz agresszió ellen. Donald Trump politikája változást hozhat. Trump korábban megígérte, hogy hivatalba lépése után „24 órán belül” megteremti a békét, kiegyezik Oroszországgal. Ezt az ígéretét ugyan szinte biztosan nem tudja betartani, de az Egyesült Államok régi-új elnöke ebben támaszkodhat a magyar kormányra, az Orbán Viktor által képviselt úgynevezett békemisszióra...
Az AP Hírügynökség szerint Trump azonban szeizmikus változást fog hozni az európai transzatlanti kapcsolatokba. Nemzetközi lapszemle.
Miután az orosz-ukrán háború központi témája lesz a Budapesten rendezendő mai Európai Politikai Közösség 5. találkozójának, Volodimir Zelenszkij is úgy tervezi, ideutazik – írja a Kyiv Independent. Az ukrán elnök bejelentésekor úgy fogalmazott, Európa új biztonságpolitikai kihívásokkal néz szembe, amely a partnerországok számára új lehetőségeket is jelent. A Kyiv Idependent az új helyzetet természetszerűleg Donald Trump újraválasztása jelenti, merthogy elnökjelöltként is rendszeresen leszólta a NATO európai tagországait, mert nem fektetnek elegendő forrást saját védelmi kapacitásuk kiépítésébe, helyette Amerikára várnak. Zelenszkijt pedig a világ egyik legdicséretesebb salesmanjének tartja. Az ukrán lap megjegyzi nem mellesleg azt is, hogy Orbán rendszerint figyelmen kívül hagyja az ukrán béketervet, viszont annál jobban propagálja az orosz érdekeket. A francia hírügynökség, az AFP – a Kyiv Independenttel szemben – idézi Zelenszkijt, aki tegnap este jelentette be ideutazását, és nyomatékosította, hogy Orbán Viktor meghívására érkezik.
A Kínai Kommunista Néppárt konzultációs tanácsának vezetője Wang Hunning fogadta a magyar házelnököt Pekingben, s a régmúltból ismert kommunikációs panelekkel írta le a két ország minden próbát kiálló és gyümölcsöző kapcsolatának virágzó jövőjét az állami hírügynökség, a Xinhua. Kövér Lászlót is idézi a lap, aki úgy fogalmazott, hogy földrajzilag ugyan távol esik egymástól a két ország, de közös értékrendet vallanak, hasonló számos kérdésben az álláspontot képviselnek, s mindketten tiszteletben tartják egymás szuverenitását, és nem avatkoznak be egymás belügyeibe. Kövér elismerését fejezte ki a kínai gazdasági sikereket értékelve és ígéretet tett a számára tetszetős kínai béketerv promotálására. A jövőben pedig az eddiginél is szorosabb kapcsolat kiépítését tervezik.
A MAGA – azaz a trumpi Tedd Amerikát ismét naggyá programjának napja Magyarországot is beragyogja – ez a véleménycikk jelent meg a magyar adófizetői pénzből kistafírozott Hungarian Conservative hasábjain rögtön a választást után. A Danube Institute nagyszabású vitaesttel ünnepelte Trump győzelmét, s amit ott hallottam az évek óta Orbán politikáját fényező amerikai véleményvezértől, Rod Drehertől, az nagyon hasonlít erre a névtelenül megjelent írásban foglaltakra. Az örömködés pillanatait természetesnek véve ebből csak annyit emelnék ki, hogy a szerző szerint Orbánnak nagy szerepe lesz az ukrán-orosz béketerv tető alá hozásában, amire az új elnök első hivatali hónapjában már sor is kerülhet.
Az AP amerikai hírügynökség interpretálásában Trump újraválasztása jelentős, ahogy írják, szeizmikus változást fog hozni az európai transzatlanti kapcsolatokba. Aminek kezdetét a nálunk ma kezdődő európai csúcson is megtapasztalhatják a résztvevők. Hisz a leendő amerikai elnök kampányában kereskedelmi háborúval fenyegette be Európát is, és NATO-kötelezettségei teljesítésének felmondásával, ha és akkor… illetve változást ígért Ukrajna támogatásában is. No és azt, hogy 24 óra alatt békét teremt. A szerb populista elnök, Aleksandar Vučić is Budapesten lesz, aki hitet tesz a Trump által hirdetett prosperitás és a béke politikája mellett. Ugyan Ursula von der Leyen optimistán tekint a Trump éra elé, de az AP elég szarkasztikusan úgy fogalmaz: az EB elnöke csak reménykedhet a dolgok jóra fordulásában. A belengetett vámtarifákat megsínyli Európa. Hisz ez történt az első Trump-elnökség idején is, amikor az acélra és az alumíniumra vetett ki vámot. Persze Európa visszavágott, a híres motoroktól kezdve a Bourbon whiskeyig, számos amerikai terméket sújtott hasonló bűntetővámmal.
A választási eredmények ismeretében Orbán és kormánya alig várja, hogy visszahívják hivatalából David Pressmant – írja a Politico. Aki Trump győzelmi beszédét követően úgymond búcsúbeszédet tartott. Ebben ismét – ahogy szokta – keményen kritizálta Orbán Viktort, aki mindent egy lapra tett fel, amikor nyilvánosan beszélt Trump iránti elfogultságáról, s az amerikai nagykövet szerint ezzel hazardírozott is Orbán, kockára tette az amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatokat.
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG Műsorvezető: FICSOR BENEDEK 2024.11.06.
Ha minden így megy tovább, és a gazdasági helyzet nem javul, akkor a Tisza és a Fidesz közötti meccs már 2026 előtt eldőlhet – mondta a Kultúrtájban Nagy Ervin. A színész, aki tavasszal elsőként állt Magyar Péter mellé, a műsorban arról beszélt, hogy bár a kormánypropagandának minden eszköz rendelkezésre áll, hogy lejárassa őket, a Tisza Párt „orrhosszal vezet a Fidesz előtt”, és az előny csak nőni fog. Nagy Ervin szerint nehéz megmaradni a középső mezsgyén, de nekik ez a történelmi vállalásuk, ezért is támadják a pártot jobb- és baloldalról egyaránt. Magyar Péterről szólva a színész elmondta, „messze ő lát a legjobban a pályán”: amit a pártelnök megjósolt az elmúlt hónapokban, az kivétel nélkül bejött. Kemény kézre van szükség a politikában, és Nagy Ervin szerint ezért is Magyar Péter a legalkalmasabb a Tisza Párt vezetésére.
Erről is szó volt a beszélgetésben:
- Hogyan szűrik ki a Tisza Pártból a Fidesz „beépített embereit”?
- Mi lesz, amikor Orbán Viktor visszakéri az oligarcháktól a több ezermilliárd forintot?
- Dönthetnek-e önállóan, Magyar Péter nélkül a Tisza képviselői?
- Mikor láthatjuk újra magyar filmben?
- Mit kell még megtanulniuk a tiszás politikusoknak?
- Miért kellene a kötelező tananyag részévé tenni Kassai Lajos lovasíjászatát?
FRISSHÍREK PODCAST Műsorvezető: KÓCZIÁN PÉTER 2024.11.06.
Kóczián Péter: A Kérdések Óráját azért találtam ki, hogy a politikusok, a közéleti szereplők olyan helyzetben legyenek, amikor fókuszáltan kell válaszolniuk a feltett kérdésekre. Azt remélem, hogy így kibeszélhetünk egy-egy témát, s megismerhetjük egy ember véleményét, álláspontját adott ügyben és témában. Interaktív a műsor, a nézők kérdéseit is felteszem, beépítem a kérdesek sorába. A magyar attitűd egyik meghatározó része a fel nem tett vagy elhallgatott kérdések sorozata. Ezek körét szeretném csökkenteni a Kérdések Órájával. A kérdésekhez sokszor állítások is tartoznak. Az állítások mögött megélt vagy másoktól átvett elképzelések állnak. Érdemes az igazságukat tesztelni azzal, hogy megkérdezzük azokat, akikhez az adott kérdés tartozik. A nyilvánosság azért van, hogy rákérdezzünk arra, ami foglalkoztat minket. A válaszok a válaszadókat minősítik. A mi dolgunk az, hogy kérdezzünk. A trágárságot és a lejáratást nem számítva, a nézők kérdéseit közvetítjük a kérdések eredeti formájában. Hozzászólásban és e-mailen is feltehetik a kérdéseiket. Minden héten szerdán 18:00-tól. A Kérdések Órájának kilencedik adásának a vendége Gyarmati István diplomata, volt nagykövet akivel az amerikai elnökválasztásról, Donald Trump megválasztásának az okairól és a miértjeiről, az amerikai - magyar kapcsolatok lehetséges változásairól és a polarizált világrend kialakulásáról is beszélgettünk - természetesen a nézőket is bevonva.
Magyar Péter egy áruló. Szerintem is, és Ákos szerint is. Csak szerintem ez jó, Ákos szerint meg nem. Balog Zoltán is elárult valamit, meg Somkuti Bálint is. Mindketten árulók, és mindketten hűségesek is. Az árulás és a hűség lehet jó és lehet rossz is. Attól függ, hogy mit árulsz el és mihez vagy hűséges.
A 444 reggeli hírlevelében nem Váncsa van csak, hanem Trump diadala, Orbán boldogsága, európai kormányválságok, a magyar gazdaság bajai és észak-koreai katonák is.
Jó reggelt, itt a 444 napindító (de nem az egyedüli) hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel.
KONTROLL PODCAST Műsorvezető: MAGYAR MÁRTON 2024.11.06.
A kontroll.hu NEREN TÚL című műsorának vendégei ezúttal Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MNB volt elnöke, egykori ipari miniszter és Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója.
A műsorban elmondják véleményüket a Nemzeti Együttműködés Rendszerének gazdasági hátországáról és a korrupcióról. A közgazdászok részletesen elemzik az állami költségvetés jelenlegi helyzetét és a forint egyre romló állapotának okait. Beszélnek a külföldi vállalatok – köztük az autógyárak és az akkugyárak – hatásairól, és arról is, hogy miből törlesztheti majd az eddig felvett hiteleit az állam. Szóba kerül az is, hogy egy kormányváltás után miképp állítható talpra a magyar gazdaság.
Stefano Bottoni olasz-magyar történész szerint nem tudni hogyan reagálna Orbán Viktor rendszere, ha megcsappanna a társadalmi támogatottsága, főleg a kisebb, vidéki településeken. Ahogy az is kérdés, hogy a szemben álló politikai felek ha 2026-ban egy tiszta választás jön, és azt Orbán elveszti, meg akarnak-e majd állapodni egy rendezett hatalomátadásban, vagy nem. Egy ilyen egyezségnek a történész szerint része kellene, hogy legyen a NER-elit által magánvagyonként felhalmozott sok milliárd euró sorsának rendezése is. Stefano Bottoni szerint nagyon sok lehetséges kimenetel van, de az látszik, hogy a felek folyamatosan emelik a tétet, az Orbán rendszer pedig egyre durvább. Attól tart, nem feltétlenül lesz jó vége ennek a történetnek.
Rendszerváltást vagy csak a politikai váltógazdálkodással járó elnökcserét jelent, hogy az előjelzéseknél, elemzői várakozásoknál egyértelműbben győzött Donald Trump az Egyesült Államok elnökválasztásán? A republikánusok viszik a szenátust, és van esélyük a kongresszusi többség megszerzésére is - mindez mit jelent Amerikának és a világnak, benne Magyarországnak és az Orbán-rendszernek? Új világrend áll föl? Erre keressük a választ meghívott szakértőinkkel Győri Gáborral, a Policy Solutions vezető elemzőjével, Pogátsa Zoltán közgazdász egyetemi docenssel és Tábor Áronnal, az ELTE TTK oktatójával, Amerika-szakértővel.
AMERIKA VÁLASZT PODCAST Szerző: LAKNER ZOLTÁN ÉS KALÓ MÁTÉ 2024.11.06.
A választás előtt lehetséges forgatókönyvek közül a Trump számára legkedvezőbb valósult meg, valamennyi már eldőlt csatatér államban biztos előnnyel nyert Kamala Harris-szel szemben. Átállított szavazói csoportokról és a demokraták számára megspórolhatatlan belső vitákról beszélgettünk, meg arról, hogy még mindig nem látszik, mire megy ezzel Magyarország.
Kiszáradt a startup-finanszírozási piac, az uniós pénzek hiánya, az állami források elapadása mellett a befektetők hajlandósága is elfonnyadt az invesztícióra. Utóbbit egyértelműen az elmúlt évek kimagasló magyar inflációjával magyarázza a Della vendége, Balogh Petya startuper befektető, mentor. Ilyen állampapír hozamkörnyezet mellett, amit az infláció lekövetése eredményezett, csak nagyon kevesen akarják kockáztatni a pénzüket egy hosszabb távon megtérülő befektetéssel.
Balogh Petya szerint az államnak igenis van dolga a kisebb vállalkozások talpra állítása, megerősítése, elindítása terén. Ez a téma a kormány gazdaságösztönző csomagja kapcsán került elő, melynek hangsúlyos eleme a kkv-k tőkejuttatása, hitelhez segítése. Vendégünk azt még nem látja, hogy befektetési területe, a startup világ mit tud majd profitálni ebből, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol élénk innovációs piac létezik, mint például a Baltikumban, ott az állam aktív szereplő a kis cégek életében.
Vendégünk szerint a startup ökoszisztéma hazai éledezésekor, 8-10 éve még nem jól hasznosultak az államilag pátyolgatott finanszírozások - az első Jeremie-programról, melyben a hazai üzleti élet ismert szereplői vettek részt alapjaikon keresztül, konkrétan az a véleménye, hogy a pénz egy részét ellopták - de ebből is lehetett tanulni. Mint ahogy a mostani pénzügyi összecsuklásban is benne van a változás lehetősége, ami üzleti sikert hozhat. Persze az ötlet egy gyorsan avuló termék, de több olyan magyar vállalkozást lát, amelyek nagyot dobhatnak például az orvostechnológiában, agrártechnológiában, oktatásiparban. Az űripart viszont nem sorolja ezek közé, ott nem lát mozgásteret. S ha már űrtechnológia, természetesen szóba került a nagy innovátor, Elon Musk is: arra voltunk kíváncsiak, hogy vendégünk szerint mennyire irányadó a Silicon Valley uralta globális startup világban az az értékrendszer, ami alapján Musk beállt Donald Trump mögé. És van-e még akkora súlya a kaliforniai startup keltetőnek, mint 10 évvel ezelőtt.
SZABAD EURÓPA / ELEMZŐ Műsorvezető: BENYÓ RITA 2024.11.06.
Trump és a republikánusok innovatívak voltak, és mertek a régi kereteken kívül gondolkozni, míg a demokraták elöregedtek, és Kamala Harris se hús, se hal üzeneteket fogalmazott meg – Kaló Máté külpolitikai elemző szerint sok ok mellett ez vezethetett Donald Trump győzelméhez.
PARTIZÁN / AMERIKÁNÓ PODCAST Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON 2024.11.06.
Mostanra szinte biztosnak vehető, hogy Donald Trump visszatér a Fehér házba. A maratoni eredményváró adásunk utolsó blokkjában Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd, vagyis az Amerikánó-podcast csapata értékelték az eredményeket. Melyik billegő államban mi történt pontosan? Mit olvashatunk ki Trump győzelmi beszédéből? A választás legfontosabb tanulságai a Trump-győzelem reggelén.
Donald Trumpot választották az Egyesült Államok következő elnökévé. Az önfejűségéről ismert, provokatív gesztusokra mindig kész politikus 2016 és 2020 között már megmutatta, hogy nem viseli a szívén Európa megmentését, szövetségi rendszerek helyett üzleti megközelítésű alkukban hisz. Ez pedig azt jelenti, hogy az orosz agresszió ellenére sem számíthat automatikus amerikai védelemre Európa. A második világháború utáni világrend változása felgyorsul Trump győzelmével.
Donald Trump simán megnyerte az amerikai elnökválasztást. A republikánus politikus 2016 és 2020 között egyszer már vezette Amerikát, és akkori teljesítménye erősen megosztotta a világot, de saját környezetét is. 2019-ig, a világjárvány berobbanásáig kifejezetten jól teljesített az amerikai gazdaság, és Trump elnöksége alatt kevesebb amerikai katona esett el a világ csataterein, mint a korábbi évtizedekben. Ugyanakkor az elnök kiszámíthatatlansága, impulzív döntései és az USA szövetségeseit gyakran vérig sértő kijelentései a saját embereit is annyira aggasztották, hogy többen közülük kijelentették, soha többet nem szabad megengedni, hogy Trump újra hatalomra jusson.
Bob Woodward, a Watergate-botrányt kirobbantó újságíró három és fél könyvet írt az utóbbi években Trumpról (az utolsóban Biden kormányzásával párhuzamosan vizsgálta tevékenységét). Ezen utolsó, War című könyvének végén összeszedte, kik mondták azt, hogy az USA jövőjét alapjaiban veszélyeztetné Trump újraválasztása. A felsoroltak kivétel nélkül olyan magas rangú politikusok és katonai vezetők, akiket maga Trump nevezett ki, és akik egyébként elkötelezett republikánusok: egy külügyminiszter, a hadsereg parancsnoka, két hadügyminiszter, két nemzetbiztonsági főtanácsadó, egy elnöki kabinetfőnök és az alelnök is köztük van. Szerintük
Trump megbízhatatlan, aki mérlegelés nélkül, indulatból dönt, a szakértők véleményére nem ad, egy oldalnál hosszabb szöveget képtelen elolvasni, figyelme a legfontosabb megbeszéléseken is csapong, és szívesebben tájékozódik tévéműsorokból, mint a nemzetbiztonsági szervek jelentéseiből.
Mark Milley, aki az USA hadseregének legmagasabb rangú katonája volt Trump alatt, azt mondta, ha Trumpon múlt volna, akkor legalább kétszer atomháború tört volna ki a kormányzása alatt, Észak-Koreával, illetve Kínával is. Utóbbit állítása szerint személyesen akadályozta meg, amikor 2020 januárjában felhívta telefonon a kínai néphadsereg főparancsnokát, hogy megnyugtassa, az USA nem akar Kínára támadni. Milley attól tartott, hogy Trump az elnökségét egy háborúval akarja meghosszabbítani 2019-es választási veresége után, és a kínai elhárítás erről értesülve megelőző csapást készített elő az USA ellen.
Trump és a hozzá lojális politikusok viszont arra emlékeztetnek, hogy Trump egyetlen új háborút sem indított, és a vezetésével tárgyalták ki az afganisztáni kivonulást is...
...Az azóta eltelt négy évben viszont Donald Trump lényegében teljesen saját képére szabta a Republikánus Pártot, amiben már eleve kevés vállalkozó szellemű nagy öreg maradt, aki megpróbálná féken tartani. Miért is próbálnák, ha ez mostanra politikai öngyilkossággal ér fel. Olyan nevek tűntek el a süllyesztőben, mint Liz Cheney, a már Richard Nixon óta republikánus elnököket szolgáló, az idei választáson Kamala Harrisre szavazó Dick Cheney lánya, csak mert szembe mert szállni Trumppal.
Trump új kormánya így már lojalistákból, politikai akarata megvalósítóiból áll majd, akik nem fognak ellentartani szeszélyeinek és legrémisztőbb ösztöneinek. Ahogy a képviselőházban és a szenátusban is egyre többen ülnek, akik közvetlenül Trumpnak köszönhetik karrierjüket, vagy eleve az ő ihletésére léptek politikai pályára. Tévedés tehát abból kiindulni, hogy mi volt, illetve mi nem történt Trump első elnöki ciklusában. Ami akkor nem történhetett meg, most már megtörténhet, mert nincs aki ellenállna Trump legvadabb ötleteinek.
Vad ötletből pedig akad jó pár, elég, ha csak kampánya legfőbb ígéreteit vesszük. Trump programjának két kulcspontja a védővámok és az illegális bevándorlás volt. Előbbiben tízszázalékos általános védővám bevezetését tervezi, Kínával szemben pedig „akár 60 százalékosnál is nagyobb” büntetővámét is. Trump felfogásában ezt a vámot az Egyesült Államokba exportálók fizetnék meg, valójában az importált termékek ára ugrana meg, ami új lendületet adhat az amúgy mostanra már visszaesett inflációnak. Lehet ugyan azzal érvelni, hogy ez fellendítheti a belföldi termelést, de az eleve azért esett vissza, mert csak drágábban tudja előállítani ezeket a termékeket, vagyis a drágulás így is, úgy is garantált.
Gazdasági hatásaiban még drámaibb lehet Trump másik bőszen hangoztatott kampányígérete, 25 millió illegális bevándorló deportálása. Ez azon túl, hogy logisztikailag mennyire kivitelezhetetlen és költséges – az Amerikai Bevándorlási Tanács think-tank elemzése szerint több száz új őrizetes központot kéne felépíteni, 25 millió ember deportálása pedig önmagában 500 milliárd dollárba kerülne –, tragikus gazdasági következményekkel járna. Ha tetszik, ha nem, az illegális bevándorlók rendkívül fontos szereplői az amerikai gazdaságnak, eltávolításuk teljes szektorokat bénítana meg. Például az élelmiszer-termelést, vagy éppenséggel az építőipart. Vagyis hiába kampányolt Trump leendő alelnöke, J. D. Vance pont azzal, hogy a lakhatási válságot is enyhítené az illegális bevándorlók kipaterolása, az építőipar bedőlésével pont az új lakások építése bénulna meg teljesen.
A pártokon felüli közgazdasági kutatóintézet, a Peterson Institute for International Economics szeptemberi elemzése szerint már 8 millió bevándorló kitoloncolása is 5,1 százalékponttal csökkentené a foglalkoztatottság mértékét az Egyesült Államokban, és 6-7 százalékos visszaesést okozna az ország GDP-jében.
A javaslat embertelenségéről nem is beszélve. Az Egyesült Államok törvényei szerint az ország területén születettek automatikusan amerikai állampolgárok a szüleik állampolgári státusától függetlenül. Vagyis az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodók kitoloncolása családokat szakíthat szét. A Pew Research felmérése szerint 4,1 millió amerikai családban élnek vegyesen legális és illegális státusúak, ennyi családot szakítana ketté Trump terve, ha valóban meg is valósítanák.
Bár az amerikai választókat az ukrajnai háború kérdése kevéssé érintette meg, és nem ez befolyásolta a döntésüket, Magyarország földrajzi helyzetéből nézve Trump erre vonatkozó tervei is aggályokat ébreszthetnek. Már akiben, persze, hiszen Orbán Viktor és kormánya mindent egy lapra feltéve sorolt be Donald Trump mögé, akiben a béke követét látják. Trump valóban szereti hangoztatni, hogy már beiktatása előtt, megválasztása után pár napon belül békét teremtene Ukrajnában, de terve részleteit még nem fejtette ki. Márpedig a harcok jelen állása, az orosz erők lassú, de módszeres előrehaladása közben nehéz olyan békét elképzelni, amiből ne Vlagyimir Putyin kerülne ki győztesen, nem járna ukrán részről területek feladásával.
Nehéz olyan jövőt elképzelni, amiben egy ilyen kimenet ne bátorítólag hatna Putyinra, akinek nem titkolt célja az orosz érdekszféra szovjet időket idéző restaurációja. Ukrajna lerohanása előtt nyíltan megfogalmazta azt a követelését, hogy a NATO hadereje húzódjon vissza a keleti tagállamok felvételét megelőző vonalai mögé, lényegében feladva az egykor kommunista uralom alá eső európai területeit. Köztük Magyarországot is.
Az ukrajnai háború következtében a NATO amúgy revitalizálódott, megerősödött, két új taggal bővült. Az európai országok is felfuttatták hadászati kiadásaikat, fegyverkezésbe kezdtek. De Trump első elnöksége alatt, és azóta is többször nyilvánvalóvá tette ellenszenvét a katonai szövetséggel szemben, amely így újra válságba kerülhet. Mert hiába az európai tagállamok növekvő kiadásai, a NATO továbbra is a világ legnagyobb és legmodernebb haderejére, az amerikaira támaszkodik képességei javában.
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.11.06.
...Az emberiség közös produkciója Trump, Orbán, Putyin és a többiek. A közösségi média, az uszítás, a pénzéhes tulajdonosok, a fasiszta titkosszolgálatok játékszerévé vált, az emberek tömeges agymosásban részesülnek. Az igazi sajtó szerepe csökkent, amihez maga a sajtó is hozzájárult, azt gondolva, hogy erősítenie és használnia kell ezt a nyilvánosságot.
Lehet hibáztatni az amerikaiakat, de megtörtént ez már egyszer Németországban is, most még nagyobb lendületet kap az európai szélsőjobboldal, amely eddig is a hatalom kapujába jutott. A magyaroknak van a legkevesebb alapjuk arra, hogy amerikaiakra mutogassanak, mert náluk ez sokkal könnyebben végbement, és még Trumpot is segítették.
A világ demokratáinak egymás becsmérlése helyett össze kell fognia, mert végveszélybe került a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok. A polgárháborút és a világháborút csak úgy lehet megúszni, ha nem állnak ellent. Ezt pedig sokan felismerik majd, ami borzalmas következményekkel fog járni. Meg kell húzni a határt, s ellene kell állni a szörnyetegeknek.
Ma tartják az Egyesült Államokban az elnökválasztást, így nemsokára eldől, hogy Kamala Harris vagy Donald Trump kerül a világ vezető nagyhatalmának elnöki székébe! Maratoni választási eredményváró műsorunkban az ország legfelkészültebb elemzőivel követjük a fejleményeket!
• Amerika Választ 10. – Trump visszatér... 
