Kevesebb, mint másfél hónap telt el a választások óta, de ennyi idő alatt is rengeteg dolog történt Magyar Péter és a Tisza párt körül. Élőben kérdezzük a politikust EP-ről, Tisza pártról, ukrajnai útról és az ötkertes buliról.
„A béke költségvetése már a fiókban van. Fontos intézkedések várhatóak. Például nem lesz adó a borravalón. Már csak béke kell hozzá ” - ezt posztolta Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken, miután távozott az állami rádióból. A bejegyzésből nem derült ki, hogy a „béke költségvetése” mikor került a T. Ház elé, és azt sem tudni, hogy a poszt szerzője a készülő jövő évi költségvetési tervezetre gondolt, vagy épp a bukdácsoló 2024-es büdzsére, amely még mindig rendbetételre vár.
Minden esetre a Pénzügyminisztérium (PM) hétfőn közölt részletes adatai szerint
a magyar államháztartás féléves hiánya 2656 milliárd forint volt, ami az érvényes költségvetési törvényben engedélyezett 2514 milliárd forint 106 százaléka.
Év közben a kormány az idei hiánycélját 3982 milliárd forintra emelte, s ha ezzel számolunk, az első félévben akkor is összejött már a felemelt éves terv 67 százaléka. Júniusban az egyhavi deficit 107,8 milliárd volt, utoljára ennél kedvezőbb júniusi adatot 2019-ben láthattunk – igaz, akkor 37 milliárdos többlet keletkezett. Vagyis vannak jelei a költségvetési folyamatok lassú konszolidálódásának, de még mindig hatalmas a hiány...
„A gyermek vadásznap nem gyilkosképző” – horkant fel egy közleményben az Országos Magyar Vadászkamara, miután a szemére vetették, hogy márpedig az. Gusztus dolga, ki minek tartja, amikor a közjószágokat íjjal és légpuskával tanítják lőni, illetve, amikor – akárha sok kicsi Semjén – egy elejtett őz teteme mellett fotózkodnak, vagy fotózzák őket. Mi soha nem vetemednénk arra, hogy a közhangulatnak megfelelően, hogy amint tőlük elhangzott, Hitlerjugendnek nevezzük a vadásztábort, de az ízlésünknek nem igazán felel meg.
Mint ahogyan az sem, hogy a kamara azon indoklását hallgassuk, miszerint ez az egész arra szolgál, hogy a közjószágok „objektíven tájékozódhassanak a természetről, az állat- és növényvilágról, az ökológia működéséről és az ember felelős szerepéről a fenntartó természetkezelésben”. Ehhez túl sokat hallgattuk Hobó Vadászat című albumát, s bár nem abból tanulva, de ízlésünket és világlátásunkat igazolva látva általa, ezt az egész táborosdit nagyon jól el tudjuk helyezni a NER-ben, így hangulatunk ennek megfelelő.
Beleilleszkedik a honvédelmi táborok, a hazafias nevelés, a mindennapos testnevelés, a hittan, s mindama „tantárgyak” körébe, amelyekkel gyermekeinket valami száz éve is avítt világlátásra dresszírozza a rendszer. A dolog komplex, s ha a vadásznap nem is „gyilkosképző”, viszont babazsúr sem, így, ha szülők volnánk, nem szorgalmaznánk szemünk fényét, hogy ilyenekkel töltse a nyarat. De ha már íjjal lőni tanulnak a cseperedő kisdedek, sokkal fontosabb e szempontból az a tervezett BM regula, hogy mit nem vihet az iskolába a gyerek.
Például felajzott íjat sem. És még sok már érdekes egyebet, amit mindjárt fölsorolunk, s ami listából majd kitetszik, a BM (élén Pintér et.-sal) hogyan képzeli az iskola működését. Mintha ott hadseregek, de minimum egymás életére törő bandák tanulnák a betűvetést, mert hová is tehetnénk azt a szabályt, hogy a hatéves gyerek nem vihet a tízórais zacsijában az olvasásórára szigonypuskát. Vagy elektromos sokkolót, ugye, s mielőtt azt hihetnénk, ez a Kázmér megőrült, mentségemül el kell mondanom, még nem. Majd később. Aztán.
De ha már így felcsigáztam az érdeklődést, akkor nem hagynám parlagon, és iderakom a tételes listát, mit nem vihet az iskolába szemünk fénye, mert egészen meglepő tételek szerepelnek benne. Íme: 8 cm szúróhosszúságú vagy vágóélű szúró- vagy vágóeszköz, dobócsillag, rugóskés, felajzott íj, szigonypuska, parittya, csúzli, ólmosbot, gázspray, elektromos sokkoló, mechanikus vagy elektromos zárnyitó szerkezetek, alkohol, dohánytermék, energiaital, kábítószer. Merengjünk el ezen egy kicsit, és nyugodjunk le, ha épp csúnyát szeretnénk mondani.
Mindebből kitetszik Pintér Sándor és az iskolák viszonya, ezen túl azonban az ember, miután a levegőkapkodással felhagyott, még azt az erős késztetést is le kell győznie magában, hogy ebből humoreszket írjon, pedig nagyon bővérűt lehetne. A helyzet azonban annál súlyosabb, mint hogy viccelődjünk rajta, mert ott vagyunk, mint a fentebbi vadásznapnál, amikor nem ölni tanítottak, most meg az vetül fel, minek nézik ezek a gyereket, hogy például szerintük elő kell neki írni, hogy iskolába menet hagyja otthon az elektromos sokkolóját...
...Ön azt mondja, az alfa generáció már másfajta bánásmódot, hozzáállást igényel. Például miben és hogyan?
Nézzünk egy alapesetet. Korábban, több évtizeddel ezelőtt, a tudás forrása a pedagógus és a könyv volt. Nem a tankönyvek, hanem a könyvek. Ma már ez nincs így. Ha mondok valamit egy gyereknek, ő annak pillanatok alatt utána tud nézni, és azt mondja: tanár úr, ez nem így van. Ha úgy gondoljuk, hogy nincs igaza, akkor nem üvölteni kell vele, hanem el kell magyarázni neki, hogy nézze meg, milyen forrást használt, megtanítani a forráskezelés, forráskritika helyes módjára. Csakhogy a lexikális tudással agyonzsúfolt Nemzeti alaptanterv mellett nem nagyon van erre lehetőségük a pedagógusoknak. Pedig ezt kellene tennünk. Ezeknek a gyerekeknek már nem tudásátadásra van alapvetően szükségük, hanem arra, hogy a pedagógusok egyfajta tutor, mentor szerepet töltsenek be mellettük. Segítsék őket eligazodni a világ, és főleg az internet rejtelmeiben. Az ismeretek nagy részét ők már onnan össze tudják szedni. A pedagógusnak rendszerezni kellene, az összefüggéseket kéne megmutatni és megbeszélni azokat a gyerekekkel. „A katedrára fölállok, és én vagyok, aki 45 percig hintem az igét” attitűd ma már teljesen életidegen az alfa generációtól. Egyébként épp most kaptuk meg a Belügyminisztériumtól azt a „zseniális” jogszabály-változtatási javaslatot, amely megtiltaná a telefonok és mindenféle elektronikus eszközök használatát az iskolákban. Ez egy teljesen rossz válasz a problémára. Azt hiszik, a tiltás a könnyebb út, csakhogy ettől nem fog jobban működni a magyar oktatás. Az eszközök helyes használatát kellene megtanítani. Ha a 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiában megfogalmazottak szerint – ami egyébként egy jó szakmai anyag – elkészülnének a valódi digitális tankönyvek, és azokat applikációra kifejlesztenék, az hasznosabb lenne, mint az oktatásirányítás mostanában kiadott tankönyvei. Ezek az egyentankönyvek teljesen használhatatlanok. Ehelyett interaktív módon, a saját felületükön kellene gyerekeket lekötni. Így játszva tanulnának, szereznének meg információkat, akár lexikális tudást, akár készséget, képességeket, kompetenciákat. Errefelé kellene haladni a XXI. század első negyedéhez közelítve, és nem az örökös tiltással visszatérni a XVIII., XIX. századi poroszos, tekintélyelvű oktatáshoz...
SZABAD EURÓPA Szerző: SZABAD EURÓPA, BUDAPEST 2024.07.22.
Bárki lesz is végül a demokrata elnökjelölt, a választási esélyeik már attól javultak, hogy Joe Biden visszalépett, mondja Krekó Péter az Elemző Extrában. A Political Capital igazgatója szerint ahogy Biden visszalépését se lehetett előre kiszámítani, úgy azt sem lehet biztosra venni, hogy Kamala Harris alelnök lesz az új Demokrata jelölt.
05:15 Biden visszalépése minden forgatókönyvet döntött?
09:06 Mennyire lehetett előre kitervelve Kamala Harris előrelépése?
12:29 Miért nem lehet Michelle Obama az elnökjelöltség várományosa?
18:23 Trump mérsékleten használta ki eddig a merénylet-kísérletet
Egy hétig irányíthatta Donald Trump és az ellene végrehajtott, sikertelen merénylet az amerikai választás körüli közbeszédet: hosszas győzködés után vasárnap beadta a derekát Joe Biden és kiszállt az elnökjelölti versenyből, megnyitva egy példátlan időszakot az amerikai demokrácia történetében.
A helyzet ugyanis korántsem olyan egyszerű, mint elsőre látszik: hiába támogatja alelnökét, Kamala Harrist, nincs garancia arra, hogy ő csaphat össze Donald Trumppal alig több mint 3 hónap múlva.
Közéleti podcastunkban összefoglaltunk mindent, amit Biden visszalépése után tudni érdemes: megnéztük, visszatérhet-e a versenybe a Demokrata Párt, van-e a forgatókönyve a következő heteknek a párton belül, megvizsgáltuk Kamala Harris karrierjének legfontosabb állomásait és politikai erősségeit, összeszedtük, kik hívhatják ki, vagy állhatnak be mögé alelnök-jelöltnek, illetve utánajártunk, hogyan befolyásolhatják az események a Trump-kampányt.
Nagy Iván László vendége Nagy Gábor, a HVG Világ rovatának vezetője, valamint Bábel Vilmos, a HVG újságírója voltak.
00:53 Mi vezetett végül Biden visszalépéséhez? Mekkora nyomás került rá múlt héten?
03:12 Nem érezhetik-e az amerikaiak, hogy átverték őket a demokraták?
04:44 Miért nem lehet kijelenteni, hogy Kamala Harris veszi át Joe Biden helyét?
09:11 Mit lehet kezdeni azzal a pénzzel, ami már befolyt Biden kampányába?
11:22 Mit kell tudni Harris alelnökségéről és politikai karrierjéről, erősségeiről, hiányosságairól? 19:03 Ha nem Harris, akkor ki? És nem érdemesebb-e nekik alelnökségre játszani?
21:36 Eljött-e a kockáztatás ideje a demokratáknak? Ki lehet a meglepetésjelölt?
26:45 Hogyan reagált a Trump-kampány a visszalépésre?
27:51 Milyen stratégiával, hol és hogyan fogható Donald Trump?
FRIDERIKUSZ ARCHÍV 37. Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR 2024.07.03.03.
A Friderikusz, MOST című tévéműsor két és fél éven át minden hétköznap este elemezte Magyarország és a világ meghatározó politikai, gazdasági és kulturális eseményeit, történéseit.
Amikor 2006-tól kezdve a szélsőjobboldal szimpatizánsai előszeretettel zavarták meg - paradicsommal, tojással, sípszóval, ordibálásokkal - a hivatalos politikai rendezvényeket, a jelenséggel kapcsolatban kiélesedett egy társadalmi vita, mert sokan úgy tartották, ez a szólás- és gyülekezési szabadság része, annak ellenére, hogy agresszív cselekedetével ez a hangos kisebbség jelentősen korlátozta mások szólás- és gyülekezési szabadságát.
Mi a hétköznapi erőszak pszichológiája, milyen társadalomlélektani, társadalomtörténeti folyamatok húzódnak meg a jelenség mögött? - ezzel az alapkérdéssel kerestük meg 2007-ben Popper Péter pszichológust, és aztán a 37 perces beszélgetésben jó messzire jutottunk, olyan messzire, hogy a mai belpolitikai fejleményeket látva úgy gondoljuk, kérdéseink és főleg Popper Péter szerteágazó válaszai manapság is meglehetősen időszerűek.
INFORÁDIÓ / ARÉNA Műsorvezető: FARKAS DÁVID 2024.07.19.
Hogyan vészeljük át a kánikulát?
Milyen módszerekkel könnyíthetjük meg a hőség napjait?
Fel lehet-e készülni egy hosszabb hőhullámra?
Mennyi idő alatt szokja meg az emberi szervezet a nagy meleget?
Mit mond az orvos: Hogyan működtessük a lehetséges legjobb hatás eléréséért a klímaberendezéseket?
Milyen és mennyi folyadék fogyasztása javasolt a nagyon meleg napokon?
Hogyan oldható meg az elektrolitpótlás?
Megengedhető-e az ételek kissé fokozottabb sózása?
Mennyi alkohol engedhető meg anélkül, hogy a fogyasztásának érdemi kockázata lenne? Hogyan adagolható a koffeintartalmú italok bevitele?
Milyen gyümölcsöket és zöldségeket érdemes választani a hőségben?
Rosszullétnél mit tegyünk?
Milyen típusú tüneteket nem szabad figyelmen kívül hagyni?
Miként, mikor, hol és mit érdemes sportolni nyáron?
Melyek a fő szabályok, amelyeket ilyenkor érdemes betartani?
Mikor és mennyi napozás megengedhető, illetve elfogadható a nyári időszakban?
Milyen jellegű szieszta számít igazán pihentetőnek?
Melyik évszakban mennyit javasolt pihenni általánosságban?
Van-e orvosi ajánlás az éves szabadság kiadásában, kivételében?
Hogyan biztosítható a megfelelő minőségű alvás a kánikula napjaiban?
A szociális kapcsolatokban, a kommunikációban a több türelem és a nagyobb odafigyelés mennyit segíthet a rosszullét elkerülésében egy rendkívüli időjárási helyzetben?
Hogyan kerüljük el a negatív spirált, ha rosszul indul a napunk?
Szegheő Péter belgyógyász, az Ormos Intézet orvosigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.07.19-én. A műsorvezető Farkas Dávid. Podcast.
Az ellenzéki parlamenti képviselő, volt KSH-elnök szerint legkevesebb ezer milliárd forintos elvonásra készül a magyar kabinet, aminek a jelentős részét a lakosság fogja megfizetni. Részben áthárított adó formájában, részben áremelések révén. A kabinet iránti bizalmatlanságot jelzi, hogy aki teheti, euróban tartja a pénzét. Interjú.
Az ellenzék szinte egységesen elaludt a védelmi hozzájárulás címszó alatt bevezetendő adóemelésen. Elfelejtett felháborodni vagy tiltakozni a sarc ellen.
Ez hogy történhetett?
A választási kudarc az ellenzéket alaposan megviselte; azt lehet érzékelni, hogy - Magyar Pétert leszámítva - a pártok vezérkara tanácstalan, fogalmuk sincs, mihez kéne kezdeni. Néhányuknak még a léte is megkérdőjeleződött, gondoljon csak az LMP-re, a Párbeszédre, vagy az MSZP-re. De az ellenzék vezérének pozíciójára törekvő DK népszerűsége is 5 százalékra zsugorodott, felszámolták az árnyékkormányt is. Az önbizalmát vesztett ellenzék pedig nem érzi, hogy az egész társadalmat érintő, nagy horderejű ügyben képes lenne hitelesen megszólalni...
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.07.21.
Joe Biden amerikai elnök mégiscsak államférfiként vonul be a történelembe, mert képes volt lemondani saját érdekeiről, ambícióiról, leginkább pedig képes volt felismerni, hogy egészségi állapota és a korával járó fizikai korlátai nem teszik lehetővé, hogy befejezze a munkát, amit elkezdett, s nem tud hozzá bizalmat szerezni, bármennyire szeretné.
Egycsapásra megváltozott a helyzet, mert két szenilis vénemberből maradt egy, a másik a nemzet érdekeit szem előtt tartva visszalépett a jelöléstől. Már Trump a mindenkori legöregebb elnökjelölt, akinek alkalmassága mentális állapota miatt is megkérdőjelezhető. Aki fiatal, energikus és demokratikus politikusra akar szavazni, annak lehetősége lesz erre.
Biden fizikai állapota és esélyeinek abból fakadó megítélése olyan mértékben osztotta meg a demokratákat, hogy Bidennek még akkor is távoznia kellett volna az esély életben tartása érdekében, ha egészségi állapota nem romlott volna olyan mértékben, mint ahogy látszott, de sajnos ez nem igaz. Az elnök a kora miatt nagyon gyorsan épült le.
Ezért ez volt az egyetlen döntés, amelynek helyessége – az elnökválasztás eredményétől függetlenül – később sem kérdőjeleződhet meg. Ezért voltak kritikus hetek ezek, amikor Biden nem ismerte el, hogy az állapota megakadályozza a második ciklusra való jelölését. Azzal, hogy ezt a lépést megtette, méltósággal zárhatja le a politikai pályafutását.
Ezzel megnyílt az esély arra, hogy újra nyílt legyen a küzdelem. Trump a zsebében érezte már a biztos győzelmet, de ezzel a lépéssel ez egyáltalán nem biztos. Jegyezzük meg, hogy ha ennek az elnökválasztásnak van totálisan alkalmatlan és méltatlan elnökjelöltje, az épp ő maga. Trump elítélt bűnöző, abszolút szenilis, és megtámadta az alkotmányos rendet...
Pillanatok alatt felszökhet az olaj ára Magyarországon és akár áramkimaradások is lehetnek – vetíti elő a Politico.
Pillanatok alatt felszökhet az olaj ára Magyarországon és akár áramkimaradások is lehetnek – így vetíti elő a Politico azt a helyzetet, ami következménye lehet annak, hogy Ukrajna az oroszokkal szembeni szankciós szigorításnak betudhatóan nem engedi tovább Magyarországnak a területén áthaladó Barátság vezetéken a Lukoil-olaj szállítását. Az írás szerint versenyt kell futnia a magyar kormánynak az idővel, ha nem akarja, hogy akadozzon az olajellátás. Hazánk olajimportjának 70%-a Oroszországból érkezik, s ennek a fele a Lukoiltól. A Keleti Tanulmányok varsói Központjának elemzője szerint heteken múlhat, hogy az ukrán szigorítás ne okozzon súlyos helyzetet Magyarországon. Szijjártó Péter az ukrán intézkedés nyomán bejelentette, hogy hosszú távon okozhat energiaellátási problémákat Kijev döntése. Pedig, mint mondta a külügyminiszter, az ukrán hatóságok mutattak hajlandóságot az ügy rendezésére, de úgy néz ki, ez a kísérletük kudarcba fulladt. S persze ezzel egy időben jelezte azt is, hogy Lavrov orosz kollégájával azonnal egyeztetett, és Szergej megígérte, találnak megoldást a váratlan helyzetre. A Kreml szóvivője. Dmitrij Peszkov azt hányta Ukrajna szemére, hogy politikai döntést hozott az ukrán kormány, amely súlyos helyzetet idézhet elő mindazokban az országokban, akik az orosz energiát vásárolnak mind a mai napig. A cikk rögtön kapcsolódási pontokat is talált az események láncolatában, hogy mitől feszült Ukrajna és Magyarország között a helyzet: első helyen említette, hogy Zelenszkij elnök keményen visszavágott Orbánnak, amikor utóbbi önhatalmúlag Moszkvába ment, utazását békemissziónak titulálva. Továbbá a magyar kormány még mindig nem hajlandó a fegyverszállításokban Ukrajna megsegítésére. Inna Sovsun, az ukrán parlament energiaügyi bizottságának a vezetője úgy fogalmazott, hogy két év türelmi időt adtunk azoknak az országoknak, amelyek nem tudták azonnal megoldani olaj- és gázszállításaikat – szemben ugyebár az uniós országok többségével. Mind a mai napig napi 200 ezer hordó nyersolajat szállít a Drúzsba vezetéken. Magyarországon kívül Szlovákia és Csehország vásárolta továbbra is az oroszoktól az energiát. Moszkva tavaly 180 milliárd dollár bevételt ért el olajexportja révén. Abszurdnak tartjuk, nyilatkozta a képviselő asszony, hogy úgy tesznek szert ilyen profitra, hogy a saját terméküket a mi területünkön keresztül szállítják és ezt a pénzt aztán arra használják fel, hogy minket legyilkoljanak. Mi tényleg megpróbáltuk diplomáciai úton rendezni a problémát, de nem vezetett eredményre. Így más formát kell találnunk ahhoz, hogy szót értsünk egymással. Úgy tudni, hogy Szlovákia felé egyelőre nem zárták el a csapokat Kijevben. Nem mellesleg, más orosz cégek útvonalán, a Tatnyeft és a Rosznyeft útvonalán - még akadálytalan a szállítás. Habár, feltehetően nem sokáig – véli az elemző. Most egyrészt a Rosznyefttel kell feltehetően újabb szerződést kötnie a magyar kormánynak és a 90 napra elegendő stratégiai tartalék felhasználása sem kizárt. A Politico megkeresésére se a magyar, se az ukrán kormány nem reagált. De a MOL és a Lukoil sem. A Kiyiv Independent a Politico nyomán dolgozta fel a két ország között igencsak kiéleződött konfliktust.
A holland igazságügyi és nemzetbiztonsági miniszter, David van Weel, nem bojkottálja a ma Budapesten kezdődő informális uniós találkozót – számol be erről a NL Times. Miután Orbán önkényes ún. békemissziója Moszkvába és Pekingbe óriási felháborodást váltott ki a tagországok többségében. A holland kormányfő maga mondta el, hogy nem került a téma szóba legutóbbi kormányülésükön, ezért elfogadja a miniszter a magyar kormány meghívását. A múlt hét második felében az angliai Woodstockban tartott Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján – az NL Times értesülése szerint Charles Michel, az ET elnöke rossz ötletnek találja az Orbánnal szembeni bojkottot, miközben Ursula von der Leyen kifejezetten arra kérte az uniós biztosokat, hogy mellőzzék a magyar elnökség által szervezett találkozókat. Provokációra provokációval válaszolni nem célravezető. A holland igazságügyi miniszter egyébként úgy tartja, hogy épp a jogállam leépítése miatt van szükség a magyar kormánnyal tárgyalni és jobb belátásra bírni. Emellett találkozni akar a civil szervezetekkel és kutatókkal is. Debrecen ad otthont a Nemzetek Ligája Izrael és Belgium közti meccsének – adta hírül a Jerusalem Post. A mérkőzésre szeptember 6-án kerül sor – méghozzá zárt kapuk mögött. Belga Futball Szövetség biztonsági okokból nem volt hajlandó fogadni az ellenfelet a belga fővárosban, és Magyarország felajánlotta segítségét. A BBC információi szerint más belga városban is érdeklődtek a verseny megrendezése felől, de egytől egyig mind visszautasította a felkérést biztonsági kockázatokra hivatkozva.
SZABAD EURÓPA PODCAST Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES 2024.07.21.
Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund külpolitikai szakértője szerint az elmúlt két hét eseményei olyan mértékben építettek fel egy Orbánnal szembeni tagállami frontot, ami az elmúlt 14 év fényében is újdonságként értelmezhető, hisz 25 tagállam sorakozott fel Magyarországgal szemben. Orbán alábecsülte az uniós reakciókat. Az uniós partnerek a következő hetekben tesztelik majd, hogy a magyar kormány észbe kap vagy tovább provokál. Orbán Viktor EU vezetőknek írt levele önvédelmi reakció volt, hogy elvegye a támadások élét, amiért a kormány soros elnöki pozíciójában nemhogy nem koordinált EU-s és NATO partnereivel, hanem aktívan félrevezette őket. Az uniós szerszámos ládában pedig vannak további jogi lehetőségek Magyarország ellen. A politikai akarat még mindig hiányzik: a tagállamok nem akarják az általános szabályokat egy olyan troll tagállamra szabni, amelyik aláássa az uniós értékeket. Az, hogy Ursula von der Leyen elfogadta Magyar Péter meghívását, fricska Orbán felé is. Eközben Magyar Péter úgy próbálja megszüntetni a magyar kormány korrupcióját és visszaállítani a jogállamiságot, hogy azért semmilyen lépés ne történjen a magyar kormánnyal szemben. Ez nem kivitelezhető politika. Megszólalásai alapján látszik, hogy többször is kibeszél az Európai Néppárt közös irányvonalából.
00:00 Elégségesek-e az Orbán elleni szimbolikus EU szankciók?
08:18 Orbán tovább provokál vagy visszavesz az eddigi stratégiájából?
18:33 Az uniós szerszámos ládában vannak további jogi lehetőségek Magyarország ellen
26:38 Magyar Péter Ukrajnával kapcsolatos álláspontja nem kivitelezhető
33:04 Az amerikai alelnöki jelölés siker a magyar kormány számára
„Mi nem azt értjük a diverzifikáción, hogy lecseréljük a jól működő energiapartnerségeket másokra, hanem bővíteni kívánjuk ezeket a partnerségeket”. Ezt azerbajdzsáni tárgyalásait követően mondta Szijjártó Péter. A külügyminiszter azonban nemcsak Bakuban fogalmazott meg hasonló gondolatokat, hanem szinten minden alkalommal, amikor energiaügyekben tárgyalt. Márpedig az elmúlt két évben elég sokszor tárgyalt energiaügyekben: OmántólKazahsztánon át Trinidad és Tobagóig tucatnyi helyen egyeztetett földgázbeszerzésről és különböző gázipari együttműködésekről. Az orosz gáz nagy részét már akkor is ki lehetne váltani, ha az ezeken a tárgyalásokon lebeszélt ügyleteknek csak a fele megvalósulna. Kivéve persze, ha a magyar fél a szerződés miatt vagy más okból ragaszkodik a Gazpromhoz, ez esetben viszont erősen kérdéses, mit kezdünk ennyi gázzal.
Ó, ió, ció, diverzifikáció
A földgázvásárlások diverzifikálása, tehát a beszerzési források körének szélesítése régi téma a magyar energiaszektorban. Az ország történelmi okokból mindig is nagyrészt Oroszországból vásárolta a gázt, ami komoly kitettséget és energiabiztonsági kockázatot jelent. Sokáig azonban nem volt más lehetőség: a szállítási infrastruktúra nem tette lehetővé, hogy más forrásból érkezzen az energiahordozó.
Ez utóbbi ugyanakkor az elmúlt egy-másfél évtizedben a hazánkat más országokkal összekötő vezetékek kiépítésének és az európai gázpiac liberalizációjának köszönhetően megváltozott. Látványos diverzifikációra azonban a 2010-es években ennek ellenére sem került sor. A 90-es évek közepe óta cipelt, rendkívül rossz orosz-magyar gázszerződés kifutása után, kormányzati közbenjárással az állami MVM újra a Gazprommal kötött évtizedes megállapodást, igaz, jóval kisebb mennyiségre, mint korábban.
Persze mindez az energiaválság 2021 őszi kirobbanásáig nem tűnt olyan nagy problémának. A krízis, illetve az orosz-ukrán háború azonban a korábbiaktól teljesen eltérő helyzetet teremtett, és
a kormányzat, amely az előző években inkább csak hangzatos szólamok szintjén beszélt diverzifikációról, elkezdett foglalkozni a kérdéssel.
Más kérdés, hogy a kabinet kommunikációja valamiért ellentétes volt ezzel. A miniszterelnök vagy éppen a külügyminiszter a leggyakrabban épp azzal a legfeljebb féligazsággal indokolta az orosz kapcsolatok fenntartását, hogy hazánk nem tud más forrásból földgázt beszerezni, így az energiabiztonságunk szempontjából kulcsfontosságú a Gazprom. Miközben azonban orosz gázfüggőségről szóltak a nyilatkozatok, a piac már a válság első évében elkezdett szép lassan átállni más forrásokra, Szijjártó Péter pedig lényegében világjáró körútra indult, hogy különböző forrásokból gázt szerezzen.
Arról már korábban is írtunk, hogy 2022-ben teljesen átalakult Magyarország földgázellátásának útvonala. Ez pedig egyértelmű jele volt, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségben érkezhetett az orosztól eltérő forrásból származó gáz hazánkba. Abban az évben Románia és Horvátország felől is nagyjából 1-1 milliárd köbméternyi gáz futott be, ami jelentős növekedésnek számított a korábbiakhoz képest. Tavaly a Románia irányából érkező mennyiség ráadásul tovább nőtt, megközelítve a 1,5 milliárd köbmétert, az idei adatok pedig azt jelzik, hogy 2024-ben is hasonló lehet a helyzet. Ez azért fontos, mert szakértők szerint ebből a két irányból érkezik legnagyobb valószínűséggel nem orosz eredetű gáz.
Orbán Viktor nem örült neki, hogy Pokorni Zoltán nem indul újra a polgármesterségért a XII. kerületben, de megértette, nem marasztalta - árulta el a Telexnek a leköszönő polgármester. A miniszterelnök azért nem örült a visszalépésnek, mert úgy gondolta, ha Pokorni újraindul, akkor a XII. kerületben biztosra vehető a Fidesz győzelme. Így viszont a helyiek többsége a kutyapártos Kovács Gergelyt választotta meg június 9-én.
Pokorni azon sem lepődött meg, hogy a Fidesz úgy kikapott a kerületben, hogy csak kompenzációs listáról lesz négy képviselője a képviselő-testületben: „Nem új dolog, hogy a Fidesz támogatottsága csökken a kerületben, ez már évtizedes trend. Itt sok a diplomás, magas kvalitású, magas szociológiai státuszú polgár, akik húsz évvel ezelőtt még nagy arányban támogatták a polgári oldalt, a Fideszt. Aztán amikor a Fidesz Gulyás Gergelyt indította itt a 2018-as országgyűlési választáson, aki egy fiatal, nagyon rokonszenves, kormányzati feladatokkal még nem erodált, jóképű politikus volt, a DK-s jelölt alig 3 százalékkal maradt el tőle.” Szerinte Kovács Gergely jól taktikázott azzal, hogy előválasztás után ő maradt az egyedüli ellenzéki jelölt. Azt sem tagadta, hogy a Fidesz-ellenes hangulathoz közel lehetett annak is, hogy a párt kommunikál és kormányoz, de azért nem akarta hangoson kritizálni a hivatalos irányvonalat. Amikor megkérdezték, milyen lenne a Fidesz Orbán Viktor nélkül, azt felelte: „Szerintem nem lenne Fidesz Orbán Viktor nélkül.”...
Puzsér Róbert és Ábrahám Róbert vitája egy pofonnal zárult, amit Puzsér kapott. Egy fideszközeli karate edző pedig egy hét éves gyereken prezentálta a szolnoki kalandparkban, milyen a fideszes nevelés.
„Visszaütött a téves koncepció. Persze lehet közpénzeket elszórni különféle intézkedésekkel, de valójában megint csak az történik, hogy megmentik az autógyárakat annak érdekében, hogy a kereslethez igazítsák a kínálatot. Mindez rövid távú problémakezelésre jó, komoly hatást nem lehet vele elérni” – véleményezte Némethné Pál Katalin a magyar kormány által közzétett, az elektromos közlekedés térnyerését célzó akciótervét, amellyel uniós szinten próbálnák élénkíteni a fogyasztói keresletet az e-autók iránt. Ez persze a magyar ipar számára is kiemelten fontos lenne. Az iparpolitikai szakértő arra is, figyelmeztetett, hogy „jó lenne, ha nem akarna a kormány olyan gazdasági szerkezettervezést folytatni, mint ami megszokott volt az ötéves tervek időszakában”. Szerinte előbb vagy utóbb ki fognak forrni olyan iparágak, olyan területek, ahol ismét lehet bízni a hazai iparfejlődésben.
Az elmúlt időszakban kifejezetten nagyon rossz adatok és hírek érkeztek nem csak a hazai ipar állapotáról, s ezen belül is az e-autózással kapcsolatos ipari háttérről, beleértve az akkumulátorgyártást is, hanem a vonatkozó nemzetközi folyamatokról is. Zanzásítva: az elektromos autók globális piaca szenved, s emiatt csökken az akkumulátorigény, ami máris érződik a hazai adatokon is. Mint a Portfolió írja: a nemzetközi keresletcsökkenés miatt a Magyarországra települő cellagyarátók – például a kínai CATL, az EVE Battery és a Sunwoda, vagy a vészhelyzetet hirdető dél-koreai SK On – az európai piacot szolgálnák ki itteni gyáraikból. S ha csökken a kereslet, akkor a Kínából, más országokból hozott import kielégítheti azt a szükségletet, amelyet a magyar üzemekből fednének le.
Nem csak az akkumulátorgyártás, hanem az egész ipari kibocsátás lejtmenetben van. Az akkumulátorok iránti visszaeső kereslet már meg is látszik a hazai gazdaságban: az autó- és az akkumulátorgyártás is jelentős csökkenést mutattak a legutóbbi ipari termelési adatok szerint. A szakportál – a külkereskedelmi adatok alapján – úgy becsüli, hogy az idén az első negyedévben az akkumulátorok exportja csak a háromnegyedét érte el az egy évvel korábbinak...
Hiába volt tavaly ősszel egészen közel a magyar kormány és az Európai Bizottság ahhoz, hogy megállapodjanak a befagyasztott pénzek és egyetemi ösztöndíjak feloldásáról, 2024-re a tárgyalások teljesen megszakadtak. Állítólag egy brüsszeli, válasz nélkül hagyott levél miatt állt le minden, de a háttérben Orbán Viktor döntése állhat, aki nem akart a választás előtt alkudozni. A késlekedésnek komoly ára van: 400 milliárd forint. Éppen ennyit szedne be a védelmi hozzájárulás nevű új különadóval a kormány idén.
– Mi történt 2024-ben a befagyasztott uniós támogatások ügyében? – Semmi.
Ezt a párbeszédet négy, az Európai Bizottság és a magyar kormány közti tárgyalásokat jól ismerő emberrel folytattuk le júliusban. Az egymástól függetlenül zajló beszélgetéseknek ez a része szinte szó szerint megegyezett.
Amikor részletesebben is belementünk a befagyasztott EU-s támogatások megvitatásába, az is kiderült, hogy 1 milliárd eurót a magyar kormány már lényegében elengedett, nem tesz minimális erőfeszítést sem a lehívásáért. Ez 390 milliárd forint, lényegében éppen annyi, mint amennyit a július 8-án bejelentett, védelmi hozzájárulásnak nevezett különadókból szeretne még az idén beszedni a kormány.
A költségvetésnek kell tehát a pénz, de azt nem az EU más tagállamainak adófizetői, hanem a magyarországi cégek, illetve közvetetten azok magyar ügyfelei fizetik ki.
Valamiért a magyar kormány 2024-re behúzta a féket, és teljesen leálltak a tárgyalások a befagyasztott EU-s pénzekről. Sőt, a közalapítványi kézre adott egyetemektől elvett Erasmus-ösztöndíjak és a Horizont kutatási támogatások visszaállításáról sincs már párbeszéd. Pedig ezek annyira hiányoznak huszonegy magyar felsőoktatási intézmény életéből, hogy a SOTE vezetésével beperelték az EU Tanácsát a programokból való kizárásuk miatt (ítélet az EU bíróságán csak jövőre várható).
A helyzet nehezen érthető, 2023 őszén ugyanis a magyar kormány nevében Brüsszelben tárgyaló Bóka János és Navracsics Tibor miniszterek a nyitott kérdések többségében már megegyeztek az Európai Bizottság tisztviselőivel, a vitás pontokat rögzítették, és az ellentétek nem tűntek feloldhatatlannak. Ezt bizottsági és magyar kormányzati források is megerősítették lapunknak.
A tárgyalások elakadását firtató kérdéseinkre a magyar kormány illetékes sajtóosztályán semmit sem válaszoltak, de a Bizottság brüsszeli központjából is csak az egyébként nyilvános, általános jogi hátteret küldték el a Válasz Online-nak. Úgyhogy háttérben nyilatkozó forrásokra kellett hagyatkozzunk, hogy bemutassuk, mi történik. Nem sokkal cikkünk megjelenése előtt Bóka János egy Facebookra kirakott videóbana Bizottságot hibáztatta a tárgyalások elakadásáért, bár az elmúlt hetek beszélgetésein azt hallottuk, hogy a magyar kormány térfelén van a labda, és Budapestnek kellene lépnie, hogy kimozduljanak a holtpontról a tárgyalások.
5 milliárd forint is jöhetne minden egyes nap
2021 és 2027 között több EU-s támogatás érkezhetne Magyarországra, mint valaha. Ez annak lenne köszönhető, hogy a szokásos, a szegényebb tagállamoknak járó támogatások mellett útjára indították az EU történetének eddigi legnagyobb gazdaságélénkítő programját, a járvány okozta leállások kompenzálására kitalált RRF nevűt (magyarul: Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz). A kettő együtt, azaz a szokásos kohéziós pénzek és az RRF, mintegy 32 milliárd eurós keretet jelentene Magyarország számára (az agrártámogatások 8,4 milliárd eurós keretén felül).
Ez a két fejlesztésekre szánt keret mai áron összesen 12 500 milliárd forint, azaz 7 éven keresztül naponta közel 5 milliárd.
Mintha minden nap valaki megnyerné az ötös lottó eddigi legnagyobb nyereményét.
A mostani állás szerint ennek a harmadához férhet csak hozzá Magyarország, és a maradék kétharmad megszerzése érdekében 2024-ben a magyar kormány a kisujját sem mozdította...
Bár az oktatásirányítás váltig állítja, hogy az oktatásban a legfontosabb a tanulók érdeke, egyre inkább úgy tűnik, hogy a rend és fegyelem örve alatt meghozott kormányzati intézkedések miatt épp ez kerül leginkább veszélybe. A gyermek mindenek felett álló érdeke, vagyis az a törvényekben rögzített alapelv, hogy a döntéshozatalra jogosult a gyermek ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsön, egyre távolabb és távolabb kerül a magyar oktatástól. A magyar oktatás pedig a világtól, a XXI. századtól, a valódi értékektől.
Annál hamisabb, megtévesztőbb és hazugabb érvet nehéz találni, mint amit évek óta olyan gyakran hallunk az oktatásirányítás oldaláról, miszerint a döntéshozatalnál „a legfontosabb szempont a tanulók érdeke volt”. Legutóbb Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár hivatkozott erre a 444 tanúsága szerint, amely arról számolt be, hogy bár több mint 300 szülő petícióban kérte, hogy ne az eddigi igazgatót nevezzék ki megint a nagycenki általános iskola élére, ezt a tankerület figyelmen kívül hagyta, és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár újabb öt évre H. Gabriellát bízta meg a Széchenyi István Általános Iskola vezetésével. Nagycenken 2009 óta igazgató H. Gabriella. Diktatórikus vezetési stílusa miatt egyre több szülő íratja át máshová a gyerekét. Most nyáron 17 család tesz így, az iskolát szeptemberben kezdő 33 nagycenki elsős közül pedig csak 13-an jelentkeztek a helyi iskolába. A többiek inkább a környező településekre mennek. A helyi önkormányzat már korábban is elutasította az igazgató pályázatát, de az iskolát fenntartó tankerület azt mindig megfelelőnek ítélte - most júniusban is, annak ellenére, hogy a 3000 fős Nagycenken 304-en írták alá a petíciót.
Ahogy a Szülői Hang sommásan megállapította: „jó igazgatókat elbocsátanak, de a rossz igazgatót a szülők kérése ellenére is megtartják”. Azzal, hogy mi történt a jó igazgatókkal, a Mérce vetett számot. A lap ugyanis felsorolta azokat az az általános iskolai és gimnáziumi eseteket, amelyekben olyan iskolaigazgatók pályázatait dobták vissza országszerte a tankerületek, akik több ciklus óta az iskola élén vannak, élvezik a szülők és a tantestület támogatását, kihívójuk nincs. A tankerületek szinte minden esetben pontosan meg nem nevezett „szakmai” indokokra hivatkoznak, ám gyakran olyan intézményekben történik váratlan változtatás, amelyek részt vettek a tanárkiállásokban, vagy más miatt tekinthetők a hatalom szempontjából engedetlennek...
Visszalép az elnökjelöltségtől Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnöke. A politikus erről vasárnap maga tetet bejelentést, hozzáfűzve, országa és a Demokrata Párt érdekében döntött így, és alelnökét, Kamala Harrist támogatja a 2024. november 5-i amerikai elnökválasztáson.
A politikust a Demokrata Párt több tekintélyes alakja is visszalépésre szólította fel a szereplése után a republikánus elnökjelölt Donald Trumppal szemben az első elnökjelölti vitában. Most vasárnap valószínűleg a Delaware állambeli Rehobothban fekvő otthonában írta meg a visszalépésről szóló levelet, a többi között azt ígérve, hogy a jövő hét második felében televíziós beszédet tart és részletezi a döntése okait. Az amerikai elnök nemrég kapta el a Covid-19-fertőzést, enyhe tüneteket mutat.
Van, aki nem várna az elnökválasztás napjáig, a visszalépésről szóló bejelentés után legalábbis Mike Johnson republikánus képviselőházi elnök azonnal elkezdte követelni, hogy Joe Biden mondjon is le. – Ha nem alkalmas arra, hogy újra elinduljon az elnökválasztáson, arra sem alkalmas, hogy elnök legyen – idézte az NBC News Mike Johnson érveit. A politikus szerint a visszalépéssel Joe Biden egyszerűen érvénytelenítette azoknak a demokrata szavazóknak a voksait, akik jóvoltából a Demokrata Párt újra őt jelölte az elnöki tisztségre...
„Orbánnak ez csak egy újabb kommunikációs szólama, ami nem más, mint szemfényvesztés” – sommázta Inotai András a kormányfő péntek reggeli rádiós „interjújában” elhangzott újabb gondolatmenetet, amelynek a lényege, hogy Magyarországon jelenleg háborús költségvetésre van szükség. Bezzeg, ha sikerül békét teremteni, akkor elő lehet majd venni a fiókból a már kész békeköltségvetést. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének korábbi vezetője szerint a miniszterelnök azért rángatta elő az állítólagos háborús költségvetést – a korábbi háborús infláció mintájára –, mert az elmúlt 14 év orbáni politikája nyomán összeomlott a magyar költségvetés, és ki kellett találni valamilyen hívószót, amivel hülyíthető a társadalom.
Ha béke van, akkor abban a pillanatban egy más gazdasági helyzetben találja magát Magyarország, sokkal több lehetőséget tudnak kinyitni az emberek számára – így kezdte az állítólagos háborús költségvetéssel kapcsolatos specifikus mondandóját Orbán Viktor a Kossuth Rádióban pénteken elhangzott – interjúnak álcázott – kinyilatkoztatásában. Mint fejtegette: amíg háborús idők vannak, addig háborús költségvetést kell készíteni, „ha békét tudunk teremteni, akkor jön a békeköltségvetés”. Jelezte: a főbb pontjait illetően már „az asztalfiókban van a békeköltségvetés”, amelyet békeidőben terjesztene elő a kormány, és amely mintegy megkétszerezné a magyar gazdaság idei növekedését.
Több kérdés is felmerül e gondolatsor kapcsán, eltekintve attól, hogy régen rossz, ha egy költségvetést – az előzmények, az aktuális folyamatok, számok és persze a hazai és nemzetközi környezet, meg kilátások ismerete nélkül – előre elkészítenek, majd akkor rángatják elő az asztalfiókból, amikor éppen azt gondolják, hogy most jött el az ideje. Mi az, hogy háborús költségvetés egy olyan országban, ahol – legjobb tudomásunk szerint – szerencsére nem dúl háború? Mi az, hogy békeköltségvetés? És egyáltalán, hogyan értelmezhető ez az egész? Úgy gondoltuk, a közgazdaságtan professzora meg tudja válaszolni a kérdéseinket, s ezekkel meg is kerestük Inotai Andrást...
Meglehet, ha Rákay Philip fűkaszálásra váltana, a százmillás Maybach helyett futná neki egy jóval drágább luxus-Ferrarira is. A korábbi hírekkel ellentétben az egyedi piros Ferrarit nem Pécsen, és nem is a parkkartell fejeként emlegetett Z. Zsoltnál találták meg a nyomozók.
A kis tó és a fenyveserdő felől érkezünk a homokpusztába, süpped a kerék, ahogy a perzselő dűlőutakon karikázunk. A kopár parcellákon új településrész épül. Célpontunk az a ház, ahonnan a NAV egy 150 milliós, egyedi Ferrarit szállított el, csomagtartójában sparos szatyorba pakolt félmilliárd forinttal. A 444 akkor azt írta, a luxusautót egy pécsi garázsban találták, ez azonban információink szerint nem így van. Szadán vagyunk, a kertváros kertvárosában.
Kiérünk az egyetlen aszfaltos útra, a már régebben épült házak között láthatóan kedvelt az ún. mediterrán stílus. A keresett ingatlan előtt a NAV-videóról már ismert kerítés, térköves placc, a valószínűleg dísznek szánt sziklakövek, a szomszéd előtt pedig ott vannak a csavart formára nyírott bokrok. Az adóhatóság közleménye szerint a Ferrarit „egy bűnszervezet vezetőjének garázsában” találták, vagyis egy bűnszervezet vezetőjének ingatlanja előtt állunk...
„Elvégre édes leányom: új föld, új szerencse. Kimászunk a bajokból, egy csomó irigy embert nem is látok többé, talán az anyádnak is megjön az esze. S ha összefogunk, még egyszer fölemelkedhetünk. Csupa tisztességes emberek, jobbára szegény hivatalnokok, szinte egy krajcár nélkül, de összetartó lélekkel és egymást becsülő szívvel”
– foglalta össze Tolnai Lajos Új föld, új szerencse című könyvében a telepesek reményeit.
A telepesek a regényben Porvárra érkeztek, Magyarország egy földrajzilag meg nem határozott pontjára, de valójában lehetett tudni, hogy hova: Budapest 8. kerületének Tisztviselőtelepre. A városrész határait ma az Orczy út, a Vajda Péter utca, az Üllői út és a Nagyvárad tér egy-egy oldala jelöli.
A lakógyűlésen aztán kiderült, hogy az új lakók mi mindent akarnak: templomot, kaszinót, társaséletet és iskolát, nagyobb és szebb házat, parkot, árnyas fasorokat. Mindez meg is lett, méghozzá a valóságban. Tolnai regénye a józsefvárosi Tisztviselőtelepről szól, a szereplőket pedig valós személyekről mintázta, akik annyira megsértődtek rajta, hogy az eredetileg a Pesti Naplóban, 1888–1890-ben folytatásokban közölt mű önállóan csak 2018-ban jelenhetett meg.
A tisztviselők, akik a jelek szerint nem örültek a gúnyos ábrázolásnak, még küldöttséget is menesztettek a Pesti Napló szerkesztőségébe, hogy meggátolják a folytatásokat – őket Tolnai egy külön vezércikkben (Nem fog megjelenni!) csúfolta ki. Bár indulásakor a tisztviselőtelep terve igen ambiciózus volt, és tulajdonképpen sikeresnek is tekinthető (amiről Gaál Mózes, helyi lakos, az itteni Széchenyi István Gimnázium első igazgatója a telep első 25 évéről szóló könyvében is beszámolt), nemcsak Gaál, hanem Rezső téri (mára a teret átkeresztelték Szenes Iván, illetve Magyarok Nagyasszonya térre) lakosként Tolnai is jelen volt a kezdeteknél – ahol pedig az iskolaigazgató csupa sikert látott, ott az író a fiktív Porváron nepotizmust, uzsorázást, tolvajlást és hanyatló erkölcsöket festett le. Ami azt illeti, a kötet annyire kiverte a biztosítékot, hogy a tisztviselőtelepiek nemcsak 1892-ben, hanem a könyv 2018-as bemutatásakor is felháborodtak rajta...
ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ Szerző: HEGEDŰS CLAUDIA 2024.07.19.
Kinek-kinek megvan az egyéni olvasata George Orwell immár hetvenöt éves klasszikusáról. Az 1984 kétségkívül minden idők egyik legtöbbet hivatkozott könyve, emiatt Sandra Newman nagy fába vágta a fejszéjét, amikor újragondolta Orwell totalitarizmus-vízióját. Az ötvennyolc éves amerikai író féltucatnyi negatív utópia megjelentetése után vállalkozott ugyanis arra, hogy – női aspektusból – újraírja az ikonikus művet. A Julia (fordította Lukács Laura, Helikon Kiadó, 2024) szerzőjével Orwell disztópikus világának skizofréniájáról, sorsszerű emberi viszonyokról, női bátorságpróbákról és – a 101-es szoba kapcsán – a legsötétebb félelmekről is beszélgettünk.
– Nyílt titok, hogy az Orwell-hagyatékot kezelő alapítvány felkérésére és támogatásával írta meg a regényt. Voltak versenyben más írók is? Amennyiben igen, mit gondol, miért Önre esett a választás? Feltételezem, hogy a korábbi munkái, mint például a 2022-es The Men című regénye, ami egy izgalmas gondolatkísérlet arról, hogy mi történne, ha minden Y-kromoszómás ember eltűnne a Földről, sokat nyomtak a latban.
– Az elmúlt években valóban jó néhány politikai-társadalmi disztópiát írtam, úgyhogy ismerősen mozogtam ezen a területen, és volt némi tapasztalatom abban is, hogyan szólaljak meg a sajátomtól eltérő hangon. Ha belegondol, minden történelmi fikció megkívánja a pastiche-írás képességét, mivel a szerzőnek egy számára ismeretlen nyelvet kell belaknia. Egyébként úgy tudom, rajtam kívül egyetlenegy írót kerestek meg. Sajnos a nevét nem árulták el, de azt igen, hogy visszautasította a felkérést, így én voltam a második választás. Ezek után nyújtottam be a könyv-vázlatomat, majd elkészítettem a regény első fejezetét, ami elnyerte az Orwell-örökösök tetszését. Miután bejelentették az együttműködést, abszolút szabad kezet kaptam. Mindenesetre az is sokat segített, hogy Bill Hamiltonnal, aki az Orwell-hagyaték kezelője, teljes mértékben egyetértettünk abban, hogy milyen könyv szülessen...
Rossz korban élt. Rosszkor született 1955-ben – apja két börtönbüntetése között. Rosszkor nőtt fel – száműzetésben. Rosszkor volt fiatal, majd felnőtt férfi. És amikor a jónak látszó rendszerváltás szele felkapta, szinte azonnal földhöz is csapta.
Nehéz volt számára, mert szinte elérhetetlen magasságba helyezte a mércét, hogy apjának, Donáth Ferencnek, sok-sok kudarca és szenvedése mellett – három rendszer, a Horthy-, a Rákosi- és a Kádár-rendszer börtönét járta meg – történelmi súlyú teljesítménye volt. Aligha jött volna létre nélküle a Márciusi Front, stratégiai jelentőségű volt részvétele Nagy Imre 56-os mozgalmában, és végül, soha nem születik meg az ellenzéki mozgalmak csúcstalálkozója 1985-ben, ha ő nincs. Rossz és rosszabb korokban tudott nemcsak ellenállni, hanem az ellenállás intézményeit építeni. Donáth Ferenc, ahogy a távol közeléből láttam, az 1980-as években képes volt meghallani a kor dialógusát, sőt, úgy hallani a kort, mint egy dialógust, amelyben nemcsak az egyes szólamokat, koreszméket és cselekvéseket lehet és kell észre venni, meghallani, hanem az egyes szólamok dialogikus kapcsolatát, kölcsönhatását és kölcsönviszonyát is. Fia egész életében apjának azzal a szellemével küszködött, amely teljesen különböző értékrendű, érdekű, érzelmű és értelmű emberek és csoportok összeültetésére, párbeszédre és együttműködésre késztetésére volt alkalmas: bár úgy tudnám összehozni az embereket, ahogy az apám – evangélikus lelkészként, értelmiségiként, baloldali politikusként. Donáthként – mert a „donáthságra” születik az ember. Meg volt áldva és verve a „donáthsággal”. Bármit tégy, félig már meg vagy csinálva. Akár akarod, akár nem, beleszülettél a „donáthsággal” a forradalomba, az Ady-elkiáltotta kurucságba, az embert próbáló embergyűjtésbe. Lázadásként vagy sem, a fiú külön magára vette az Ótestamentum Istenének, egy haragvó, próbára tevő, prófétálásra küldő Istennek is a terhét.
Az apa vegyítette magában a patrícius és a plebejus erkölcsi tekintélyt. A patrícius tekintély válsághelyzetekben erkölcsi tőkét gyűjt, erkölcsi szabályokat alkot, mond, rögzít – inkább értelmi, mint érzelmi, inkább jogszerű, mint szokás alapon –; nem úgy dönt, ahogy mi, nem osztja a közösség előítéleteit, hanem mer döntéseinkkel szembe menni, előítéleteinket lerombolni. Donáth Ferenc ismerte és magába építette a bibói magatartást. De öregkorára volt benne a plebejus erkölcsi tekintélyből is – a helyesnek és hitelesnek elfogadott magatartás és vélemény kimondása a mindennapi élet döntéseiben, a pater familias bölcsessége; akitől, ha személyes tanácsot kérnénk, megértene, és megfogadni érdemes tanácsot adna, s ha ítélkezni hívnánk, elfogadnánk az ítéletét. Donáth Ferencnek ezt a plebejus erkölcsi tekintélyét Göncz Árpád vitte tovább. Mindebben benne volt: a kossuthi ellenállás és a deáki kiegyezés erkölcsi univerzuma – mennyire hiányzik ez ma...
A fűnyírás olyan az önkormányzatok életében, mint a közétkeztetés, a parkolás, az őrzés-védelem, a takarítás. Jó nagy munkák, ahol csak pár cég működik a piacon, vagy inkább csak pár cég tud ilyen nagy volumenben is feladatokat vállalni. Közgazdasági terminológiával: oligopol a piac. Eközben sokszor nem átláthatók a vállalkozói láncolatok, a munkavállalók sokszor talán nem is tudják, hogy adott esetben melyik cég megbízásából vágják a füvet. Budapesten pedig a parkfenntartási és kertészeti munkákat már évtizedek óta egy olyan cégháló uralja, amelynek tagjai egymás ellen indulva, de a háttérben jelentős összefonódásokkal nyerik az erre kiírt önkormányzati közbeszerzéseket. A cégháló egyik fontos vezetőjét pedig nemrég letartóztatták a NAV nyomozói.
A főváros az elmúlt időszakban végrehajtott letartóztatásoktól és a témában megjelent Szabad Európa-cikkektől egyáltalán nem függetlenül úgy döntött, hogy bár nem egyszerű a kooperáló külsős cégek ellen fellépni, de nekifut, és a feladat kiszervezése helyett inkább saját erőből, saját emberekkel oldja meg a jövőben a kaszálást, fűnyírást Budapesten.
A Főkert-igazgató eltávolítása
Június 28-án kirúgták Zakar Andrást, a Főkert főigazgatóját, a Telexnek nyilatkozó több forrás szerint ráadásul még meg sem indokolták mindezt a nagy szakmai elismerésnek örvendő Zakarnak.
A kirúgás hátteréről a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. sajtóosztálya és a Fővárosi Önkormányzat mélyen hallgatott, érdemben Zakar András sem nyilatkozott, de a személyi döntés több szempontból is rendkívüli és erős történetet sejtetett. Zakar András kertészmérnök négy és fél éve nyílt pályázati úton nyerte el a Főkert vezérigazgatói posztját, majd a Főkert BKM-be olvadásával lett a Budapesti Közművek kertészeti divíziójának főigazgatója. A kirúgása körülményeiről először nem nyilatkozott, majd a napokban végül szóba állt a Blikk-kel, és azt mondta: a mai napig nem kapott hivatalos magyarázatot arra, hogy miért rúgták ki, telefonon sem ér el senkit.
De miért volt különleges az eltávolítása? Részben azért, mert a főigazgató szakmai munkájáról a háttérbeszélgetéseken valójában mindenki elismeréssel beszélt nekünk, részben pedig azért, mert az indokolás nélküli, igaz, nem rendkívüli kirúgás mindenképpen barátságtalan körülmények között zajlott: a közlés után Zakar András már nem is mehetett vissza az irodájába (hivatalosan ez azt jelenti, hogy a felmondási időre felmentették a munkavégzés alól), és közvetlen főnöke, Bardóczi Sándor, a Fővárosi Önkormányzat főtájépítésze sem tudott a készülő akcióról.
Egészen pontos magyarázatot nem kaptunk a főváros és a BKM személyi döntésére, mint hallottuk, vezető állású munkavállalónak lehet indokolás nélkül, rendes felmondással felmondani. Amennyire tudjuk, Zakarnak a végkielégítése és adott feltételek mellett valamilyen prémium jár. De azért is különleges a helyzet, mert éppen a döntés környékén kulminálódott a nyilvánosság előtt egy zavaros büntetőügy. A visszaélés gyanúja nem merült fel, de a városvezetés úgy döntött, hogy egy nagy és fontos átalakításnak mással kell nekifutnia...
„Sokkal inkább az élet igenléséről szól az onkológia, mint a veszteségről” – így fogalmaz az Érintettek Egyesület egyik segítője. A szervezet egy olyan segélyvonalat is működtet, amelyet daganatos gyermekek családjai számára hoztak létre. Arról beszélgettünk a vonal túloldalán ülő két szakemberrel, hogy mivel keresik a leggyakrabban őket, hogyan bírják el a feladattal járó terheket, illetve miért látni annyi mosolygó gyereket a gyermekonkológiai osztályok folyosóin.
Nagyon fontos mondatunk, szinte hitvallásunk, hogy »nem vagy egyedül«. Valahol ez a lényeg: elérhetőnek lenni azok számára, akik bekerülnek a gyermekonkológia zárt világába. Évente 250–300 új megbetegedést regisztrálnak az ország hét központjában. Ezek közül bárhová is kerül egy család, létezik egy telefonszám, amit felhívhatnak, hogy a kérdéseiket, a szorongásaikat, a félelmeiket megfogalmazhassák.
Az Érintettek Egyesületet olyan szülők hozták létre, akiknek a gyermekei daganatos betegséggel küzdenek, küzdöttek, vagy ennek következtében veszítették el őket. 2021-ben létrehoztak egy segítővonalat annak érdekében, hogy kísérni tudják az érintett családokat ezen a nehéz úton. A segélyvonalon két lelki segítő várja a hívásokat, velük beszélgettünk a budapesti Démétér Házban...
.jpg)
