2024. augusztus 11., vasárnap

NEM BRÜSSZELRE KELL HARAGUDNIA AZ ORBÁN-KORMÁNYNAK - KLASSZIS KLUB PALÓCZ ÉVÁVAL

KLASSZIS / PRIVATBANKAR.HU, MFOR.HU
Műsorvezető: CSABAI KÁROLY
2024.08.11.



Hogy mégis mi, elmondta a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. igazgatósági tagja, vezérigazgatója a Klasszis Klubban. Ahol a szakemberrel részletesen kielemeztük a legutóbbi kedvezőtlen adatokat, s megpróbáltuk felvázolni a kilátásokat. Egyebek mellett azt, mennyivel kell gyarapodnia a GDP-nek az idei év második felében, hogy teljesüljön a kormány 4-ről 2,5 százalékra leszállított gazdasági növekedési célja

A VAS ÉS ACÉL ORSZÁGA 2.0: AKKUMULÁTORGYÁRAK ÉS ATOMERŐMŰVEK REFLEKTORFÉNYBEN

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.08.10.


Hosszú hónapok után kollégánk kiszabadult orosz börtönéből. Mi lesz a Duna élővilágával, ha beindul Paks II.? Miért ragaszkodik a kormány az adófizetők rengeteg pénzét felemésztő akkugyár-nagyhatalmi elképzeléseihez? A hét legnézettebb videóiból és podcastjaiból válogattunk.


A Dunán egyre gyakoribbak az alacsony vízállásos időszakok, ami elég nagy probléma Pakson, mert az atomerőmű reaktorait a Duna vize hűti. A hűtéshez másodpercenként száz köbméter Duna-víz kell, azaz naponta 8,5 millió köbméter, amivel csaknem 3500 versenymedencét lehetne megtölteni. A tervek szerint 2030-tól a 2050-es évekig Paks I. és Paks II. egyszerre üzemelne, ezzel pedig a hűtővízigény másodpercenként több mint duplájára, 220-240 köbméterre emelkedne. Közben a folyóba visszajuttatott hűtővíz átlagosan 8 Celsius-fokkal melegebb, mint amit a reaktorhoz kiszivattyúznak. Paks I. és Paks II. együttes működése esetén azonban még melegebb lenne a visszajuttatott hűtővíz, aminek környezetvédők szerint katasztrofális hatása lenne a Duna élővilágára.

Az akkumulátorgyárak állami támogatása rengeteg közpénzt emészt fel, sok vendégmunkás fog dolgozni bennük, a kormány pedig tíz évre kifizeti a bérüket. A gyárak kedvéért három gázüzemű erőmű épül, és a környezetvédelmi szabályokon is lazítottak – mondja Bucsky Péter, a G7 újságírója...

F-16-OSOK ÉS BÉRGYILKOSOK – MINDAZ, AMIT A KÖVETKEZŐ HÓNAPOKBAN LÁTNI FOGUNK, ÚJ SZAKASZT NYIT A HIDEGHÁBORÚS SZEMBENÁLLÁS KORSZAKÁBAN

NÉPSZAVA
Szerző: KISS ANDREJ
2024.08.11.



A legszövevényesebb hollywoodi trillerek forgatókönyvírói sem találhatták volna ki izgalmasabbra a világpolitika elmúlt néhány hetének történéseit. Volt itt annyi fordulat, az orosz-amerikai fogolycserétől a Hamász-vezér teheráni kivégzésén át a Trump elleni sikertelen merényletig és Biden visszalépéséig, hogy csak kapkodtuk a fejünket.


A párizsi olimpia hozhatott volna egy kis megnyugvást, de az ötkarikás játékokra is rányomta a bélyegét a feszültség. A francia informatikai rendszereket ért hekkertámadások mögött álló érdekelteket megnevezték a párizsi szakemberek, ahogy a megnyitó ünnepség nyomán nemzetközivé duzzasztott felháborodás legfőbb szítóit is. Az orosz érintettek természetesen tagadnak.

Ukrajna frontjain sem hallgattak el a fegyverek. Nem csillapodott az ütközetek hevessége, és a jelek szerint ezen a nyáron már nem is fog. Megérkeztek ugyanis Ukrajnába az első F-16-os vadászgépek. Nagyon sokan várták ezt a háború menetét jelentősen befolyásoló történést. Kijevben abban bíznak, hogy a negyedik generációs vadászgépek bevetésével visszafordíthatatlanul kezdetét vette az ukrán haderő fejlesztésének legjelentősebb szakasza. Ha csak arról lenne szó, hogy a lelőtt MIG-ek helyett ezentúl amerikai F-16-osokon repkednek az ukrán pilóták, senki sem jönne izgalomba. Moszkvában különösen nem, mivel

abban mindkét fél szakemberei egyetértenek, hogy egy orosz SZU-35-ös legyőzne egy F-16-ost egy elképzelt légi párbajban.

Csakhogy az ilyen egy az egy elleni ütközetek legfeljebb a népszerű számítógépes szimulátoros játékprogramokban fordulnak elő. A valóság ennél sokkal összetettebb.

A bevetésre induló F-16-osok – a megtervezett feladat függvényében – szinte mindig párban dolgoznak. A két F-16-os vadászgép egy nagyon sokszereplős rendszer egyik, igaz, legfőbb feladat-végrehajtó párosaként indul vadászni. A SZU-35-ös fedélzeti radarja elvileg nagyobb hatótávolságú, így már azelőtt képes lehet bemérni az ellenséget mielőtt megjelenne annak radarján. Sőt, az oroszok szempontjából még az is reménykeltő lehet, hogy a SZU-35-ös levegő-levegő rakétája, a P-37 hivatalosan 300 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik. Az ukrajnai harcok során ilyen rakétával 213 kilométerről már lőttek le ukrán MIG-29-et. Vagyis az orosz pilótáknak elvileg nem okozhat gondot az F-16-osok lelövése.

Az előbbi okfejtés legfontosabb szava az elvileg, mivel az alapos kiképzésen átesett ukrán vadászpilóták nem háttal ülve, sisak nélkül fognak séta-repülni. Ezt egy tapasztalt vadászpilóta fogalmazta meg, kiegészítve azzal, hogy egy F-16-os, élvezve a legmodernebb rádióelektronikai támogatást, félelmetes előnyökkel okozhat meglepetést az oroszok Storm (Vihar) különleges alakulatának. Az orosz légierőn belül ezt az egységet állítólag kifejezetten azért hozták létre, hogy levadásszák az ukrán F-16-osokat. Ebbe a hónapokkal ezelőtt felállított egységbe integrálták a legtapasztaltabb vadászpilótáik kiszolgálására a speciális radar- és rádióelektronikai technikákat, és az ukrajnai repülőterek ellen dolgozó felderítő drónokat. Jelenleg az orosz vezetés legfőbb vágya, hogy vizuális bizonyítékokkal alátámasztva bemutathassa a világnak legalább egy F-16-os lelövését. Ne legyen kétségünk, ez valamikor megtörténik, mivel a háborúkban még az ilyen drága haditechnika is fogyóeszköznek számít. De addig is, mindaz, amit a következő hónapokban látni fogunk, új szakaszt nyit a hidegháborús szembenállás korszakában...

HETI EGYENLEG: A KÖLTSÉGVETÉS EGY JÁTÉKSZER ORBÁN VIKTOR KEZÉBEN

KLIKKTV
Szerző: KLIKKTV
2024.08.10.



Csaknem 9 éve rendeleti kormányzás van Magyarországon, így Orbán Viktor azt csinál a költségvetéssel, amit akar – mondta Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese, a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában. Ezt Somogyi Zoltán szociológus azzal egészítette ki, hogy a költségvetést úgy alakítja a miniszterelnök, ahogy akarja, ide vagy oda tud pakolni 10 milliárdokat, anélkül, hogy megindokolná, úgy játszadozik vele, ahogy akar. 

A műsorban az is szóba került, hogy vajon a sportokat kedvelő Orbán Viktor miért nem látogat el a párizsi olimpiára, ahol a magyar sportolók sorra szerzik az érmeket. Horváth Gábor szerint ennek az az oka, hogy a magyar miniszterelnök fél attól, hogy Párizsban kifütyülnék, így inkább elment nyaralni Horvátországba. Eközben Fürjes Balázs azt állítja, hogy sokkal jobb lett volna ez az olimpia, ha mi rendeztük volna. Arról nem beszélt, hogy a magyar sportdiplomácia nem tett semmit azért, hogy Szilágyi Áron, háromszoros olimpiai bajnok kardvívó helyet kapjon a NOB sportolói bizottságában.



KÉRI LÁSZLÓ: A KILENC ÉVES RENDELETI KORMÁNYZÁS ALATT SEM LETT OLCSÓBB A TEJ

HÍRKLIKK
Szerző: KlikkTV
2024.08.11.



A kusza, elemezhetetlen körülmények között van három trend, amely már június 9 előtt is látható volt, egyrészt, hogy a hosszú Fidesz-korszak leszálló ágában van, a gazdaság harmadik éve zsákutca, a külpolitikai káosz, amely eltakarja, hogy Európában egyedül maradt az ország a NATO-ban és az EU-ban, valamint az, hogy radikális átrendeződés kezdődött a Fideszen túli világban - foglalta össze a jelenlegi politikai helyzetet Kéri László politológus a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.

Az, hogy 1,3 millióan úgy ítélik meg, hogy mégis csak van valami remény a Fidesszel szemben, ez megrázta ezt a változatlanságra építő hatalmi rendszert – fogalmazott a szakértő. Kéri László arra is rámutat, hogy egy ideje bármilyen körben beszélünk a politikáról, azt úgy tesszük, mintha itt normál állapotok lennének. „Nincs ilyen. 2015 óta rendkívüli állapot van, ami most is ilyen-olyan okok miatt októberig tart, és biztos, hogy akkor is meg fogják hosszabbítani. Ez 9 éve tart. Erre a lakosság nagy része azt mondja, attól olcsóbb lesz a tej?”

Már rég ki kellett volna menni az utcára, mert ez még az ellenzék által nem képviselteket is sújtja, de birka módon tűrjük, hogy rendeleti kormányzás van, és meg is változtatták az alaptörvényt, így már utólag sem kell beszámolni a parlamentnek, ami nem normális dolog – fogalmazott. „Olyan országban élünk, ahol a végrehajtó hatalom semmilyen fontos döntését, semmilyen körülmények között nem lehet számon kérni, akárcsak a kínai hitelt, amelyet utólag kell kihámozni.”

A KORMÁNY AZ OROSZOK BEENGEDÉSÉVEL MEGINT SZEMBEMEGY AZ UNIÓVAL

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY MARIANN
2024.08.11.


A schengeni övezet biztonságának aláásásához vezethet, növelheti az orosz kémkedés lehetőségét, hogy Magyarország az eddigi országok mellett az oroszokra és a beloruszokra is kiterjeszti nemzeti kártyás bevándorlási programját – véli Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A kártyabirtokosok ugyanis elméletben és a gyakorlatban is szabadon mozoghatnak az unió nagy részén, így hazánk az intézkedéssel nyilvánvalóan szembemegy a két országgal kapcsolatban elfogadott uniós politikával. Az unió vízumtilalmat vezetett be és különféle korlátozással nehezítette az utazást a két országból a határok nélküli schengeni övezetébe. Vagyis ez most politikai kérdés, de ha tovább gyűrűzik, akár az Európai Bíróság elé is kerülhet.


A nemzetközi jogász szerint az úgynevezett Schengen Kódex, ami alapvetően szabályozza a kérdést, lehetővé teszi a határellenőrzés visszaállítását. Ez eddig kizárólag olyan esetekben történt meg, amikor egy-egy tagállam maga döntött úgy, hogy azt a saját határain valamilyen okból átmenetileg újra érvényesíti. Ez történt például nemrégiben a németországi futball EB alkalmából. De az is lehetséges, ha egy állam esetében az tapasztalható, hogy nem képes, vagy nem hajlandó ellátni a tagságból fakadó kötelezettségeit, akkor visszaállíthatják ennél a tagállamnál a határellenőrzést, súlyosabb esetben kiszorítják őt a schengeni rendszerből. Ez politikailag kényes, kellemetlen helyzet, amit a Bizottság szeretne elkerülni, de a tagállamok részéről érkezhet nyomás – magyarázta a helyzetet Lattmann Tamás. Amíg a Bizottság tagjait nem választják meg, az Európai Parlament rövid ideig erős zsaroló pozícióba kerülhet, mert rajtuk múlik a Bizottság összetétele. A Bizottság részéről reális lehetőség az is, ha a Schengen Kódex megsértése miatt kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, kikerülve ezzel a politikai kockázatokat.

A Szabad Európa információi szerint eddig már mintegy hetven európai parlamenti képviselő aláírta azt az Európai Bizottságnak írt nyílt levelet, amelyben sürgős intézkedésre szólítják fel a testületet, mert kockázatosnak tartják, hogy a magyar kormány könnyített módon engedne be mások mellett oroszokat Magyarországra, ezzel a teljes schengeni övezetbe. „Ha a magyar kormány nem hajlandó változtatni a politikáján, a bizottságnak és az EU összes képviselőjének meg kell kérdőjeleznie, hogy Magyarország tagja lehet-e a schengeni térségnek, és új intézkedéseket kell bevezetnie az európai polgárok védelmére, szükség esetén vissza kell állítani az ellenőrzést a magyar határokon” – olvasható a levélben...


Lásd még:

DR. FELCSUTI PÉTER: A KORMÁNY NINCS FELHATALMAZVA ARRA, HOGY 50 ÉVRE MEGHATÁROZÓ DÖNTÉSEKET HOZZON

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUNK ZSUZSA
2024.08.06.



Dr. Felcsuti Péter közgazdász, bankár. Nyugdíjba vonulásáig, 2010-ig, az akkori Unicbank, mai nevén Raiffeisen Bank vezérigazgatója. 1995 és 2000 között a Magyar Bankszövetség alelnöke. 1997-ben a pénzügyi szakmában végzett tevékenységének elismeréseként Heller Farkas kitüntetésben részesült. Nyugdíjba vonulása óta sokat publikál, számos közgazdasági szakkönyvet fordított és különböző társadalmi kérdésekben nyilvánított véleményt.

A HAZAFISÁG SZÍNEVÁLTOZÁSA - A HAMIS PATRIOTIZMUS ARRÓL ISMERSZIK MEG, HOGY LEGFONTOSABB MŰKÖDÉSI TEREPEIN KATASZTRÓFAHELYZET URALKODIK

SZÉP SZÓ / NÉPSZAVA
Szerző: BÁTHORI CSABA
2024.08.11.


...A patriotizmus – idézem Ambrose Bierce mondatát – gyúlékony szemét, amely szemfényvesztő fáklyaként világít a szemünkbe, és valódi céljait jobb nem ismerni. Éles-látó antik szerzők nyomán Samuel Johnson fogalmazta meg a szemünk előtt palástolt anomáliát: a patriotizmus a gazemberek utolsó menedéke. Ami a reformkorban a „Közjó” érdekében gyakorolt honszeretet volt (és nem üres „bosszú-hazafiság”, ahogy Széchenyi nevezi a személyes előnyök megcsappanása után hazafinak állt egyik főúr, Esterházy József magatartását), az immár a fél világot elárasztó porhintés eszközévé rothadt, és többnyire részleges hatalomszerzési érdek biztosítékául szolgál. Széchenyi pontosan tudja: a patriotizmus önmagában nem tesz jobb, műveltebb, becsületesebb emberré, és – hétköznapjaink számtalan tömeggyülekezése ékes példa erre – még igen nagyszámú egyed összesereglése is lehet a barbárság, tudatlanság és szűklátókörűség feldomborulása. A patriotizmus hagymázos indulata, fel-felszított láza önmagában nem humanizál sem egyes embert, sem nemzeteket, sőt vannak korok, amikor tönkreteszi, a hanyatlás lejtőire, sőt a pusztulásba lökheti az egész közösséget.

Van éltető, és van gyilkos patriotizmus. Sajnos, a történelem eddig főleg az utóbbira mutatott példákat: a nemesnek indult buzgalom elvaduláshoz, bűnökhöz, tömeggyilkosságokhoz vezetett. Ellenkezőleg: ha majd oda jutunk, hogy jelentőségét veszíti, „ki a patrióta” (hiszen erre bajos objektív értelemben megfelelni), akkor leszünk képesek feltenni a helyes kérdéseket: ki ért a gyógyításhoz; ki a jó színész; ki a legjobb asztalosmester; ki a legjobb pék, fodrász vagy patikus. A következőkben – fesztelen olvasóknak, csupán ajánlati szándékkal előterjesztve – szeretném megfogalmazni a Széchenyi értelmében vett és a mai napig érvényes, mert egyetemes, egész világra kiterjedő, és időtlen patriotizmus néhány jegyét:

1. Patrióta lelkigyakorlatunk elején jó örökre felébreszteni magunkban a tudatot: valahányszor a „magyar” szót halljuk, a higgadtság, méltányosság és mérséklet szándékát kell megkeresnünk magunkban. A botrányos és kizárólag magyarságunkra hivatkozó berzenkedés általában tartalmatlan, talmi és kongó sallangot görgető beszéd. Széchenyi nem győz óva inteni a lármás politikusok frázisaitól, és azoktól a pillanatoktól, amikor egy-egy kortes vagy hordószónok az ájult és tájékozatlan tömeg lelkesedése közben abban a hiszemben zúgja tele a teret: mily óriási léptekkel, sőt „sasreptileg” (ez is az ő szava) mozdította elő a haza javát. 1842-es akadémiai beszédében kerek-perec kimondja: „A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi.” A „magyar-ittasság” nem a kultúra hatalmas birodalma felé vezető királyi út, ellenkezőleg: az egyik legveszélyesebb zsákutca, amelyből hosszas külföldi tartózkodás, a miénktől eltérő szokásrendekkel való huzamos érintkezés, és külföldi értékrendekkel történő folyamatos és tárgyilagos összemérés vezetheti szebb útra az önistenítésben megrekedt hazafit.

2. A patriotizmus semmi áron nem kerülhet összeütközésbe az egyetemes erkölcsi értékek és a hazafiúi lelkiismeret parancsaival. Petőfi is az „emberiségért” szeretett volna tenni valamit, már kamasz fővel, s a végén is a szent „világszabadságért” esett el a segesvári csatatéren. József Attila egyik kései darabja kapcsolja össze a töredék végleges, axiomatikus élességével ennek az érzelemnek két magas dimenzióját: „Én hazám, fajom és emberiségem iránt ismerem szép kötelességem.” Széchenyi pedig, itt is, említett akadémiai beszédében, kimondja: „(…) hála az ég, e földgömbön – hol nemcsak fajtája, de egész neme érdekét köteles szívén hordani minden jobbra törekedő ember”. A Világban ezt olvassuk: a magyarnak csak egy célja lehet: „a Magas” (mintha Illyés „haza a magasban”-eszméjének forrásvidékén járnánk).

3. A patriotizmus nem adhat szabadjegyet a törvényesség megsértésére, nem múlhatja felül az igazságkeresés és a közösség érdekében végzett nyilvános cselekvés parancsát. Ugyancsak a Világban meséli el egy külföldi kereskedővel folytatott beszélgetését, aki – miközben Széchenyi Magyarországra csalná – elmondja, miért nem jön ide: „mert itt senki nem fizet s mindenki üt”, továbbá: mert itt a törvénytelenség „büntetlen marad”. „Nem szeretem a sötétben kötött ügyleteket.” A sötétben, azaz titokban kötött (időtlen időkre titkosított) ügyletek nem a hazaszeretet tanúbizonyságai, hanem a bűnözői hajlam jelei. Ezzel szemben Széchenyinél minden közösségi indulat az igazságkereséshez kötődik. A hazaszeretetről nem átallja megállapítani: „Im ez legnagyobb bajunk, hogy annyi elficamlott ész van köztünk, so eine Affen-Vaterlandsliebe /egy afféle majom-hazaszeretet/, mely szeretete által legtöbbet ront”.

4. A patriotizmus nem fedheti el a „nemzet nevében” és a „nemzet érdekében” elkövetett bűnöket, főleg nem a más nemzetek elleni atrocitásokat. Széchenyi nem helyeselte az erőszakos magyarosítást, sem a forradalmi honfiúi buzgalmat. „Lelkesülés kezdi, őrjöngés kíséri, és megbánás követi a forradalmakat”, emlékeztet. Irtózott minden esetlegesen elért „siker”-től, ódzkodott a „véletlen született magyarok”-tól, és minden hazafiúi habzás hallatán felébredt benne a rettegés: nem lesz-e értelmetlen valaha kivívott szabadságunk, nem marad-e „fejletlen probléma, egy olyan nép vívmánya, amely csak a farkasnak függetlenségi köréig” volt képes felemelkedni (az utóbbi években megismerhettük ennek a „farkas-függetlenségnek” bizonyos létmódjait és hangzatos szókincsét…).

5. A hamis patriotizmus arról ismerszik meg, hogy legfontosabb működési terepein katasztrófahelyzet uralkodik. Ha nincs komoly tudásközvetítés, információközlés, ha nem működik az egészségügy, ha nincs pártatlan jogszolgáltatás, ha nem válnak el a hatalmi ágak, ha fojtogató életgyakorlattá válik a hazugság kultusza, ha a közösséget „fortélyos félelem igazgatja” és „csalóka remény”, akkor a patriotizmus szószólóinak hitele elsorvad, és közös szűköléssé silányul az élet. Úgy tűnik, mostanság a hatalom által gerjesztett patriotizmus jobban előkészít bennünket a meghajlásra, mint a felegyenesedésre. Széchenyi riasztó tisztasággal látta s mondta: Hazafinak lenni nehéz, de nem lehetetlen. De nem egyszer csak így idézte sorsát, fanyar sóhajjal: O Verstand wo ist deine Vernunft geblieben! (Ó, értelem, hová tűnt a te észszerűséged!)

Talán azt akarta mondani: soha nem lehetünk az emberi, az értelem megcsúfolása árán hazafiak.

BARTUS LÁSZLÓ: NEMZETISZOCIALISTA HATALOMÁTVÉTEL MODELLJE KEZD KIALAKULNI BUDAPESTEN

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2024.08.10.


A 33 fős fővárosi közgyűlésben a Fidesznek csak 10 képviselője van, ha hozzá számoljuk Vitézy Dávidot az őt támogató LMP-Zöldek frakcióval, akkor is csak 13 mandátuma van a kormánypártnak, az ellenzéknek pedig 20. Ebből 10 Tisza, 7 DK-MSZP-Párbeszéd, 3 Kutya.

Ez azt jelenti, hogy az Orbánnal szembenálló oldalnak majdnem kétharmada van, amivel nyugodt többség birtokában kormányozhatná Budapestet az ellenzéki főpolgármester, ha a „Tisza Párt” néven 10 mandátumot birtokló Magyar Péter az ellenzéket támogatná.

De nem támogatja, mert az ellenzéket meg akarja semmisíteni. Erre használja az ellenzéki szavazóktól kapott mandátumait, s ehhez Budapest tönkretétele sem drága. Vagy ő dirigál vagy senki. Ha nem ő irányít, akkor a főváros omoljon össze. Ezek az ő elvei.

A csaknem kétharmados többség ellenére már most káosz és zűrzavar van, Budapestet a működésképtelenség réme fenyegeti, mert az ellenzékiek szavazatával 10 képviselői helyet birtokló Magyar nem támogatja az ellenzéket és az ellenzéki főpolgármestert sem.

Magyar kriminalizált minden lehetséges alkalmi összefogást vagy együttszavazást, ami egy közgyűlés (vagy demokratikus parlament) működésének normális, elengedhetetlen módja. Ha az ellenzék együtt szavaz valamiről a Fidesszel, nélküle, az „Orbán-Gyurcsány mutyi”.

De ő arra hivatkozva, hogy „ügyek mentén” szavaz, együtt szavazhat Orbán embereivel, méghozzá az ellenzékkel szemben, mert az „a főváros érdeke”. A cél az ellenzéki frakció kirekesztése. Budapesten csak az történhet, amit ő akar, a Fidesz támogatásával.

Csak egy dolog nem történhet, hogy az ellenzékkel összefogjon, hogy az ellenzék bármit elérjen, megvalósítson, mert azt ő megakadályozza. Karácsony Gergely főpolgármester Magyar bábja lesz, vagy nem lesz. Ez a választás áll előtte. Különben szétver mindent.

Magyar terrorizálja a fővárosi közgyűlést, zsarolja a közgyűlés frakcióit, a főpolgármestert. Ő akar dirigálni. Az 1,3 millió becsapott „óellenzéki” választó szavazatával egy diktátor lett Budapest „fantomja”, aki már most úgy viselkedik, mint egy nemzetiszocialista vezér.

A fővárosban egy nemzetiszocialista hatalomátvétel modellje kezd kialakulni, a megbénított közgyűléssel, a jobboldalt és a baloldalt egyaránt megsemmisíteni készülő népvezérrel, aki a populista demagógiájával mindenkit leordít és eltapos. A főváros az országos főpróba.

Ideje Orbánnak felébredni. Mert ami most készül, annál Orbán puha fasiszta diktatúrája is jobb. Lassan abban kell reménykedni, hogy Orbán megvédi az országot Magyartól.

Magyar szitokszóvá tette a demokratikus ellenzéket

Magyar már most szitokszóvá teszi minden demokrata, ellenzéki politikus nevét és pártját, megkérdőjelezi a létezésüket. Akire Magyar kimondja a fatvát, hogy „óellenzéki”, az attól kezdve közutálatra, s mind személyét, mind pártját illetően halálra ítélt közszereplő.

Rajta kívül más nem lehet. Ez súlyosan beteg emberekre, potenciális náci diktátorokra jellemző attitűd. Erre az emberre szavaztattak 1,3 millió becsapott választót, akik Magyar szavaival élve ekkor még „óellenzékiek” voltak. De ezt meg kell tagadniuk a „győzelemért”.

Már ott tart az őrület, hogy az ellenzéki főpolgármester is „óellenzéki”, akit szégyellni kell, akinek mennie kell. Addig is, amíg Magyar Péter nem ül a helyére, engedelmeskednie kell a farkát mutogató nárcisztikus pszichopatának, mert ő kijelentette magáról, hogy ő az „új”.

Vajon mitől „óellenzéki” Karácsony Gergely, a sikeres fiatal ellenzéki politikus, akit Magyar ellenpropagandája, hisztérikus híveinek ellenségeskedése ellenére megválasztott a főváros lakossága? Mitől lenne Karácsony Gergely „óellenzéki”, akinek lejárt az ideje?

S mitől lett „új” ellenzéki Magyar? Az a Magyar, aki az elmúlt 14 évben élősködött a Fidesz kitartott piócájaként az országon, aki a fideszes korrupció mintapéldánya, aki ezt soha nem bánta meg, aki ünnepelte az ellenzék bukásait. Ami benne új, hogy ő nem demokrata...

ISMÉT EGYRE NAGYOBBAT HARAP KI A MAGYAR BÉREK ÉRTÉKÉBŐL AZ INFLÁCIÓ

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2024.08.08.


Nagyobb volt
júliusban az áremelkedés üteme a vártnál. Az előrejelzések helyesen jósolták meg, hogy az infláció gyorsulni fog, de hogy ennyire, azt szinte senki sem gondolta.

Számokban: júliusban az infláció éves összehasonlításban 4,1 százalékos volt, júniushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. Éves alapon az élelmiszerek ára 2,7, a szolgáltatásoké 9,1, az üzemanyagoké 6 százalékkal nőtt, főleg ezek húzták felfelé az átlagot.

Felülnézet: ha a bérek alakulását is nézzük, felmerül a klasszikus kérdés, hogy az árak (különösen a szolgáltatásoknál) részben azért emelkednek-e dinamikusan, mert

- a lakosságnál nő az elkölthető pénz mennyisége, azaz a kereslet,

- vagy inkább fordított a helyzet, és a növekvő árak miatt kell a béreket emelni (mert a munkaerő-hiányos környezetben verseny van az alkalmazottakért), majd a növekvő bérköltségeket áthárítják a vevőkre a cégek.

Tágabb kontextus: az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy az elmúlt 15 hónapban éves alapon hogyan változott a nettó medián bér (amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet), mennyi volt ugyanekkor az éves infláció, és ezek hatására hogyan alakult a nettó bérek reálértéke:




Bár a júniusi és a júliusi béradatok még nem ismertek, látszik, hogy 2023 októbere óta egyre masszívabb reálbér-emelkedés van. Idén májusig egy év alatt több mint 50 ezer forinttal emelkedett a nettó medián bérek értéke.

A kiskereskedelmi adatok azonban nem támasztják alá, hogy a lakosság többet fogyasztana, a legfrissebb, júniusi számok szerint éves szinten 3,2 százalékkal nőtt a boltokban hagyott pénz mennyisége, de eközben 3,7 százalékos volt az infláció, azaz reálértéken csökkenés tapasztalható.

A lakosság és a cégek is bizonytalanok
, nem költenek, nem ruháznak be, az inflációs hullámban elkopott megtakarításaikat építik vissza.

Alulnézet: a 24.hu épp tegnap közölt cikket arról, hogy az állami-önkormányzati szférában messze nem ilyen jó a reálbérhelyzet, mert a dolgozók jelentős része csak a garantált bérminimum környékén keres, és a béremelések régóta elmaradtak.

- A kormány erre az átlagbéradatokkal válaszolt, amelyek sokkal jobbak, ugyanakkor az átlagot akár egy kisebb, de jóval jobban kereső felső réteg is alaposan felhúzhatja.

Mi várható? Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerint decemberre ismét 5-5,5 százalékra kúszhat az áremelkedés rátája, a magyar gazdaság teljesítménye gyenge, így a belső kereslet is az marad, a munkaerőpiacon azonban továbbra magas lehet a bérkiáramlás. Az adóemelések is előbb-utóbb áremelésekhez vezetnek majd.

EGY FRISS FELMÉRÉS SZERINT HÁROM CSATATÉRÁLLAMBAN IS FORDÍTOTT KAMALA HARRIS

NÉPSZAVA
Szerző: M.A.
2024.08.10.


Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában már a demokrata elnökjelölt vezet Donald Trump előtt.


Három kulcsfontosságú amerikai államban, Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában is Kamala Harris alelnök, demokrata elnökjelölt vezet Donald Trump republikánus elnökjelölt előtt – ez derült ki a Siena College legfrissebb, a The New York Times megrendelésére készített közvélemény-kutatásából.

A lap szerint ezek az eredmények ismét azt mutatják, hogy jelentős fordulatot hozott Joe Biden amerikai elnök kiszállása az elnökválasztási versenyből.

Az augusztus 5-e és 9-e közt készített felmérés alapján Harris Wisconsinban, Pennsylvaniában és Michiganben is négy százalékponttal előzi Trumpot,

az arányok így mindhárom említett államban 50-46 százalékon állnak a demokrata elnökjelölt javára.

A szavazók körében általánosan jobb Harris megítélése, akit intelligensebbnek vélnek a republikánus jelöltnél, és úgy látják, neki megfelelőbb a temperamentuma az elnökséghez. A képet árnyalja, hogy a választók már Trumpot részesítik előnyben, ha a kérdés az, kire bíznák a gazdaság és a bevándorlás kezelését, ezek a témák pedig továbbra is központi szerepet játszanak az elnökválasztási versenyben.

Az alábbi szempontokat tekintve a következőképp tették le a válaszadók a voksukat (zárójelben a szavazók százalékos aránya, akik szerint ezek a tulajdonságok a jelöltet „nagyon jól” vagy „valamelyest jól” jellemzik):

- világos elképzelése van az országról: Kamala Harris 53 százalék, Donald Trump 61 százalék;

- rendelkezik a megfelelő temperamentummal ahhoz, hogy hatékony elnök legyen: Donald Trump 45 százalék, Kamala Harris 54 százalék;

- őszinte: Donald Trump 41 százalék, Kamala Harris 52 százalék;

- intelligens: Donald Trump 56 százalék, Kamala Harris 65 százalék;

- meghozhatja a szükséges változást: Donald Trump 47 százalék, Kamala Harris 50 százalék.

A Siena College májusi közvélemény-kutatásában Joe Biden és Donald Trump gyakorlatilag holtversenyben állt Wisconsinban és Michiganben. A júliusi vita előtt és után végzett felmérések pedig Trump enyhe előnyét jelezte Pennsylvaniában.


Lásd még:

RAKOSGATJÁK A POLITIKAI PUZZLE-T A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉSBEN | HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.08.10.



A Hetes Stúdió 2024. augusztus 10-i adásában Dési János Bolgár Györggyel, Mélykuti Ilona újságíróval, valamint Korpás Krisztinával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.



KERÉK-BÁRCZY SZABOLCS: KAMALA HARRIS GYŐZELME A MAGYAR NEMZETI ÉRDEK

NÉPSZAVA
Szerző: KERÉK-BÁRCZY SZABOLCS
2024.08.11.


Joe Biden visszalépése az elnökjelöltségtől történelmi tett volt, ugyanis vele egyre kisebb lett volna a demokraták esélye a győzelemre, alelnöke előrelépésével viszont gyökeresen megváltozott a helyzet: a kormányzó párt immáron joggal reménykedhet az újrázásban. Márpedig Kamala Harris sikere – és Donald Trump bukása – nem csak az Egyesült Államok, de az egész nyugati világ, s benne Magyarország érdeke is.


Biden elnökségének mérlege a számok fényében egyértelműen pozitív: a Covid-válságból a világon a leggyorsabban kilábaló országban a gazdaság a legutóbbi negyedévben 2,8, a lakossági fogyasztás pedig 2,3 százalékkal növekedett, az infláció lassan, de folyamatosan csökken, s az előrejelzések szerint az év végére 2 százalékosra zsugorodik. A munkanélküliség a 2021-es év végi szinten, 4 százalékon áll, 2020 óta 15 millió új munkahely létesült, a jövedelmek enyhén meghaladták az árnövekedést, így a lakosság is érezheti, hogy az ország emelkedő pályán áll. A relatív magas kamatok mellett is ellenálló a gazdaság; a vállalatok befektetései és megtakarításai is nőttek az elmúlt időszakban. Az Egyesült Államok minden kétséget kizáróan a világ legerősebb, leginnovatívabb gazdasága. S ami a legfontosabb: stabil, kiszámítható a gazdaságpolitika, ami a jövedelemtulajdonosok, a bel- és külföldi befektetők és a családok szempontjából is kulcskérdés.

Összességében ugyanez a kép rajzolódik ki akkor, amikor Donald Trump teljesítményével vetjük össze Bidenét. A jelenlegi elnök alatt jóval több munkahely jött létre, mint elődje idejében, a gazdasági növekedés is magasabb volt az elmúlt négy esztendőben, mint az azt megelőző kormányzati ciklusban, az ipari termelés jelentősen megugrott a Biden-érában, ahogy a szolgáltató ipar és a vállalkozás-alapítási kedv is ekkor kapott szárnyra. Trump az alacsonyabb infláció melletti magasabb bérek és az olcsóbb lakásvásárlások terén könyvelhet el némi előnyt utódjához képest, bár ezeken a területeken az elmúlt egy-másfél évben Biden igyekezett fordítani a negatív trenden. Még a konzervatív szakmai műhelyek és orgánumok is arról értekeznek, hogy a bevándorlás serkenti az amerikai gazdaságot, sőt, bevándorlók nélkül az USA nem lenne képes fejlődni. Minden jel arra utal, hogy a lakosság és a vállalkozások jobban jártak Bidennel, mint Trumppal...





MAGABÍRÓ CSALÁDOK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.08.10.


Hogy a Fidesz embertelen, azt régóta tudjuk, és számos bizonyságát is adta már, amióta Orbán másodszor hatalomra került. Nevezhetnénk ezt érzéketlenségek, a szolidaritás és empátia teljes hiányának, de ez több annál. Nem emlékszünk, melyik hangzott el előbb, ám a lényeget tekintve mindegy is, ám még a rezsim igazi tombolása elején nyilvánult meg nekünk egy bizonyos Zsiga Marcell, aki azóta eltűnt a süllyesztőben, azaz, nincs az orrunk előtt naponta.

Viszont, mivel senkit nem hagynak az út szélén, ez az „úriember” egy állami cégnél kapott vezető pozíciót havi másfél millióért, tehát nem fenyegette az a veszély, hogy ki kelljen próbálnia azt az igazságot, amit ő hangoztatott, miszerint „meg lehet élni havi negyvenhétezer forintból”. Pökhendi, pofáncsapást érő duma volt, Zsiga et. azonban ezt nem kapta meg, és azóta is él, mint Marci Hevesen, vagy hal a vízben. A mór megtette, a mór mehetett.

Ebben a dumában nem is annak nem létező igazságtartalma volt a fölháborító, hanem egy bizonyos társadalmi minimum hiánya, ami nélkül normális országot kialakítani nem lehet. De amíg ez csak azt mutatta, hogy leszarja a nélkülöző embertársait, Lázár János nagyjából ebben az időben meg is vetette őket: „Akinek nincs semmije, az annyit is ér” – ez volt az a mondat, ami után Lázárnak még a közélet pereméről is el kellett volna takarodnia.

De ilyet ő nem tett. És a pártja sem tartotta szükségesnek, sőt, mint emlékezhetünk, ezek után indítottak hajtóvadászatot a hajléktalanok ellen, ahelyett, hogy érdemben foglalkoztak volna a gondjaikkal. S bár a kezdeti lelkesedésük lelohadt, és már kevésbé zaklatják őket a rendőrök, az egyáltalán nem változott, hogy a Fidesztől épp meg is dögölhetnének, ha a társadalom normálisabb fele nem tartaná életben őket a gondoskodásával. Ahogyan azt kell.

Már ezek is meglehetős mélységek a kormányzó erő moráljában vagy annak hiányában, a melldöngetős kereszténység tanításainak totális tagadásával, de olyat még nem látott a világ – csak kies hazánk -, hogy a legrászorultabbakról való gondoskodást egy személy (Iványi) elleni bosszúhadjárat lehetetlenítse el. Ebből is kitetszik a rezsim, és egy személyben Orbán embertelensége, ami, ha már kereszténység, elég arra, hogy a pokol tüzén égjen.

Viszont mégsem erről akarunk cseverészni máma, hanem a közjószágokról és az ő szüleikről, illetve az ő nyomukon arról megint, amit föntebb elkezdtünk pedzegetni. Már régóta megszoktuk azt is, hogy a fideszszótár mindig új lexikákkal gazdagítja a magyar nyelvet, ha valamit meg kell magyarázni – be kell adni a gombáknak -, és így történt ez most is, amikor arra adtak magyarázatot, miért nem emelik a családi pótlék összegét.

Az idők kezdete (fideszidők) óta nem emelik, ahogyan a minimálnyugdíjat sem hajlandóak, ami frappáns kiállással a hajléktalanok fölött egy szinttel élőkről való gondoskodást tagadják meg. A családi pótlék nyomán egy gőzös idea miatt, amit Orbán dobott be a köztudatba, és azóta is ragaszkodnak hozzá, hogy ők „munka alapú társadalmat” építenek, amit úgy lehetne lefordítani, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék. Viszont ez sem igaz.

Ugyanis kies hazánkban, aki dolgozik, javarészt ő sem eszik, mert a munka alapú társadalomban bevallottan mesterségesen tartják alacsonyan a béreket, az olcsó magyar munkaerővel csábítgatva a multikat. Manapság már inkább csak a kínaiakat, akiknek a munkaerőt is exportálják, de ez egy másik dolgozat témája lenne, s egyszer majd lesz is bizonyára. Momentán az a lényeges, ha a magyar dolgozik akkor is lófingot keres.

Ilyen körülmények között jelentette ki a családi pótlékról egy bizonyos Beneda Attila államtitkár, hogy azért nem emelik azt, mert „Magabíró polgárokra és családokra van szükség, ehhez a kormány minden támogatást megad”. Ízlelgessük ezt az új fogalmat, ezt a magabírást, ami azt jelenti, hogyha nem élsz meg saját erőből, fel is fordulhatsz, ha a munkádból nem tudsz – mert sokszor nem tudsz -, akkor is. Annyit is érsz, így érünk el újra a kiindulóponthoz...


Lásd még:







2024. augusztus 10., szombat

FORGÁCS JÓZSEF: ÜGYESEN KIHASZNÁLJA ORBÁN A MIGRÁCIÓ TÉMÁJÁT, PEDIG MAGYARORSZÁGNAK AHHOZ SEMMI KÖZE

KLIKKTV / TÍZ
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2024.08.10.


Ha ma az ember kimegy az utcára és beszélget, azt hallani, hogy szinte mindenki elégedetlen. A jelenlegi rendszer fenntartásának két támasza van, a Fidesz szavazók és azok, akik nem mennek el szavazni – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Forgács József, magyar származású ausztrál szociálpszichológus, a University of New South Wales tanára. „Magyarországon, ha a politika szóba kerül, nem a kormányról beszélnek, hanem az ellenzékről. 14 éve nincs hatalmon az ellenzék, nem az ő értékelésük dönt el egy választást, hanem a kormányé, de ebben is sikeres a propagandájuk.”

Szerinte Orbán Viktor kihasználja, hogy hasonló szólamokat hangoztat, mint a jobboldali vezetők Európában, de az ő szólamaiknak van demokratikus indítéka és támogatottsága. A magyar kormányfő viszont létrehozott egy olyan rendszert, amiben szinte teljhatalmat gyakorol, és ennek semmi köze a Nyugathoz, nagyon ügyesen kihasználja azokat a témákat, mint a migráció, amihez Magyarországnak semmi köze.

Forgács József a műsorban elemezte az Európai Unió - szerinte - megdöbbentő politikai rövidlátását a kérdésben, miközben ott van az ausztrál példa, amelynek mintájára lehetne a migrációt hatékonyan kezelni. Úgy vélte, minden országnak alapjoga, hogy meghatározza, ott ki telepedik le, és a letelepedést az előzetes szűrés után lehet megvalósítani. „Senkinek sem alapjoga kihasználni a menekültügyi konvenciót.”

Orbán Viktor számára a migráció csak egy politikai termék – fogalmazott a szakember, aki rámutatott, mivel kevesen akarnak ide jönni, itt ilyen probléma nincs, Orbán Viktor retorikája pedig egyszerűen propaganda, a nyugat-európai konzervatívoknak tálalva. „A magyar nyelv bezárja az embert egy kalitkába, azok hisznek neki, akik nem beszélnek nyelveket, nem olvasnak idegen sajtót, kialakítanak egy világnézetet, és erre lehet építeni. A mai Orbán-szólamok, a háború és béke 10 évvel ezelőtt nevetséges lett volna. Ki hiszi el, hogy az oroszok a barátaink?”

MAGYAR PÉTER: LEVELET ÍRTAM PINTÉR SÁNDOR BELÜGYMINISZTERNEK A KÓRHÁZI KÁOSZ ÉS AZ ELMARADÓ MŰTÉTEK KAPCSÁN

FACEBOOK
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.08.10.


Tisztelt Belügyminiszter Úr!

Az elmúlt hetekben, a hőhullám során sok beteg, egészségügyi dolgozó valamint a média is a kórházi klimatizáló berendezések olyan jelentős működési zavarairól számolt be, amely számos esetben műtétek és fontos kezelések elhalasztását, a betegek intézmények közötti áthelyezését igényelte. Tudomásunk szerint a betegek és az egészségügyi személyzet tapasztalatait a kormányzat ugyan nem cáfolta, de el sem ismerte a probléma jelentőségét, sőt a kormányzati kommunikáció azt jelentékteleníteni igyekezett.

A kórházi infrastruktúra általános rossz állapota, különös tekintettel az intézményekben többnyire hiányzó, vagy a régebben már felszerelt klimatizáló berendezések felújításának, cseréjének és rendszeres karbantartásának elmaradásai miatt a műtők és a kórtermek is elviselhetetlen hőmérsékletűre melegedtek, ezzel nem csupán lényegesen rontva a betegek komfortérzetét, rontva a gyógyulási esélyeiket, hanem veszélyeztetve ellátásuk biztonságát is. Még ha a műtéteket sikerült is intézményen belül, vagy akár más intézményben elvégezni, a betegek olyan túlmelegedett betegszobákban kénytelenek lábadozó idejüket tölteni, melyek komfortjának hiányosságai miatt (pl. hiányzó klímatizáció és/vagy árnyékolás) az intézményben tartózkodás sok beteg számára nem csupán nehezen elviselhető, hanem ez már a betegellátás minőségét és az ellátás biztonságát is rontja a más jellegű, nem csupán sebészeti osztályokon is. Tekintettel arra, hogy az évek óta folyamatosan romló egészségügyi ellátásnak ez egy újabb, már az alapfunkciót gátló fejleménye, a magyar emberek nevében tájékoztatást kérünk a helyzet súlyosságáról.

Mivel a helyzet pontos megítélése az egész magyar lakosság, különösképpen a betegek, a hozzátartozóik és az érintett egészségügyi dolgozók jogos igénye, a Tisztelet és Szabadság Párt nevében kérem szíves nyilvános válaszát az alábbi kérdésekre:

- Igaz-e, hogy volt olyan időszak, amikor a budapesti és Budapest környéki baleseti sürgősségi ellátó intézmények (4 db) közül kettő egyáltalán nem tudott fogadni beteget a klimatizálás elégtelensége miatt?

- Hány és milyen típusú műtét maradt el a klímaberendezések meghibásodása miatt?

-  Mely intézményekben történtek ezek az események?

-  A hőhullám során jelentkezett klímatizációs problémák óta mely intézményekben hány klímaberendezést javítottak meg, vagy cseréltek ki, és ez mennyibe került?

- A műtők hány százaléka rendelkezik ma Magyarországon az előírások szerinti speciális lamináris légáramlást, légcserét és túlnyomást biztosító klímaberendezéssel?

-  Az intenzív, illetve postoperatív szobák hány százalékában megoldott a hatékony klimatizálás?

- A műtött betegek lábadozását, rehabilitációját szolgáló szobák hány százaléka klimatizált?

- A sebészeti és a nem sebészeti jellegű kórházi osztályokon lévő kórtermek hány százaléka rendelkezik klimatizációval?

- A vizsgálók, nővér és orvosi szobák hány százalékában működik klíma berendezés?

- Milyen átmeneti, áthidaló intézkedéseket tett és tesz az egészségügyi kormányzat a klimatizálással összefüggő aktuális gyakorlati problémák megoldására?

- Milyen egészségügyi hatósági és munkavédelmi ellenőrzések történtek az elmúlt időszakban, ill. vannak folyamatban a műtők és kórtermek hőmérsékletének ellenőrzésére és folyamatos monitorozására, különösen a nyári időszakban?

- Ismerve a klimatizálás elégtelenségeit, hogyan készül a kormányzat az augusztus 9-ével várhatóan újra betörő kánikula során az egészségügyi intézményekben az ellátás minőségét és a betegbiztonságot garantáló működésre?

- Milyen védelmet, támogatást, segítséget kapnak az egészségügyi dolgozók, hogy a biztonságos és eredményes munkavégzést veszélyeztető munkakörülmények között is el tudják látni esküjükből következő feladataikat?

Végül kérem Miniszter Úr szíves részletes tájékoztatását arról, hogy hogyan teljesültek az alapvető jogok biztosának az AJB-4849/2021. számú ügyben (előzmény: AJB-488/2020., AJB-3155/2019.) “A munkavédelmi előírások betartása egészségügyi intézmény műtőhelyiségének hőmérsékletével összefüggésben” címmel kiadott jelentésében feltárt alapvető jogokkal összefüggő visszásságok jövőbeni megelőzése érdekében javasolt intézkedések, különös tekintettel,

a) megfelelő klíma és légcserélő berendezés szerepeltetésére a műtőegység tárgyi feltételei között az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendeletben.

b) az állami fenntartású fekvőbeteg-gyógyintézetek műtőegységeinek klíma és légcserélő berendezései megfelelőségének felmérését követően – a megfelelő fedezet rendelkezésre bocsátása mellett – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítására képes, a betegbiztonságot is szem előtt tartó berendezések beüzemelésére.

Egyben kérem szíves tájékoztatását arról is, hogy kormányzásuk 14 éve alatt az egészségügyi intézmények klimatizálásának területén milyen előrelépést tudnak felmutatni, illetve a következő két évben milyen arányú fejlesztéseket terveznek.

Tájékoztatom, hogy a jelen levélben megfogalmazott kérdések mellett, a TISZA Párt társadalmi kezdeményezést indít az adatok lakossági összegyűjtésére, majd publikálására.

Szíves válaszát várva,
Magyar Péter

A KORMÁNY AZT AKARJA, UTÁLJUK PÁRIZST

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2024.08.10.


Azt a magyar kormány, s ily módon az őt maximálisan kiszolgáló média már eleve eldöntötte, hogy a párizsi olimpia szörnyű lesz; a dekadens Nyugat látlelete, egy hanyatló társadalom kórképe. Eldöntötte akkor, amikor közeledett a játékok ideje, és felerősödött bennük az az érzés, hogy ez az olimpia Budapesten is lehetne. Sőt: igazában bennünket illetett volna meg a rendezés joga. (Más kérdés, hogy akkor se kaptuk volna meg, de ezt hagyjuk, mert lehetetlen bebizonyítani.)


Sértődött országként álltunk hozzá Párizshoz és ezt az érzést megpróbálta az egész jobboldal ráragasztani a magyar társadalomra.

Szóval a dolgok már jóval korábban elkezdődtek. A megalomániában szenvedő vezetés – értsd: Orbán Viktor – gigantikus olimpiát ábrándolt ide, miközben – meggyőződésem – a szíve mélyén mindig tudta és tudja ma is, olyan ábránd volt ez, amelybe belerokkant volna az ország. De most ez is mindegy: lényegében meghirdette, hogy utálni kell a francia fővárost; a verseny, pontosabban a rendezés rossz lesz, bűzlik majd a liberalizmustól, a francia politikától – mínusz Le Pen – és persze magától a Szajnától is… Ám erről később. A kiadott vezényszó csak erősebbé vált a megnyitó ünnepség után. Igaz: szokatlan volt, újszerű, és még azt is elfogadom, hogy megosztó. Egy történelmi pamflet volt, amely lehetőséget adott sokaknak, hogy félreértsék, félremagyarázzák, és erről az álláspontról akkor sem voltak hajlandók ellépni, amikor kiderült: saját műveletlenségük áldozataivá váltak. És alapvető ízlésbeli jeleneteket próbáltak átpolitizálni, kereszténység elleni támadásként értelmezni, és ezen a véleményen azóta sem voltak képesek változtatni.

Kimondom tehát: a párizsi olimpia a magyar politikai jobboldal áldozatává vált. Függetlenül a látottaktól, a tapasztaltaktól. Folyamatos összevetésbe került egy sosem volt budapesti rendezvénnyel. A Magyar Olimpia Bizottság elnöke például úgy fogalmazott: mi százszor jobb olimpiát rendeztünk volna. Bornírt butaság, de nem ő szállította a legvadabb állításokat. Aki olvasta a jobboldali sajtót, érzékelhette: a politikai elfogultság, a megfelelni vágyás, a vakság – és az a hit, hogy mások is vakok – naponta tetten érhető volt a jobbos nyilvánosságban. És – hogy ne lehessek azzal vádolva, hogy üres vádakat fogalmazok meg, bizonyítékok nélkül – álljon itt két illusztráció a Magyar Nemzetből. Két egymás követő nap két publicisztikából. „Fuldoklunk a woke-Szajnában”, áll a címben, alcímében pedig a következő: „Egy egész civilizáció, a Nyugat rothadásának képeit látjuk a párizsi olimpián”. Aztán a másik: „Genderpropaganda az olimpián” főcímmel, „A botrányos párizsi események is megmutatták: a valóság minket igazol” alcímmel jelent meg. A cikk maga aztán az új főellenség, Magyar Péter ellen fogalmazódik meg, fényes bizonyítékát adva annak, hogy minden mindennel és mindenkivel összefügg. Itt például úgy, hogy az írás szerint Magyar Péter hallgat, hallgat a megnyitó ünnepség botrányáról, valamint az algériai bokszoló ügyéről.

Nem mondom, hogy ne lehetne vitatkozni mindkettőről, ne lehetne azt állítani, hogy a megnyitó helyenként ízléstelen volt, szerintem nem volt az, de ez is csak egy vélemény, nem ítélet. És ne lehetne vitatkozni Helif nemi hovatartozásán, indulásának jogos, vagy jogtalan voltán. De ez a kérdés sem politikai szintre való, nem bizonyítja egy társadalom romlottságát, hanyatlását, még kevésbé egy nemzet alkalmatlanságát, pusztán azért, mert nem a szélsőjobb került hatalomra… A párizsi olimpia akkor is ilyen lett volna, ha a francia választások második fordulóját megnyeri Le Pen. Mert hát innen is fúj a szél, meg hát ugye onnan, hogy nekünk kellett volna rendezni…

LÉPÉSHÁTRÁNYBA KERÜLTÜNK, MIVEL A KORMÁNY TOVÁBBRA IS CSAK PAKSBAN GONDOLKODIK

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABÓ M. ISTVÁN
2024.08.09.


Az üzemidő-hosszabbítási protokoll elindítását követően is talált módot az energetikai szaktárca arra, hogy a Paksi Atomerőműnek kedvező jogszabály-módosítási lehetőséget húzzon elő a cilinderéből. A rendelet lényegének drasztikus felülírása ugyan még nem történt meg, de a tervezet véleményezésére felkért szakmai civilek válaszai nem fogják megakadályozni, akkor sem, ha végül a Duna tönkretétele lehet a következménye.


Július 27-én kikerült egy rendelettervezet az Energiaügyi Minisztérium (EM) honlapjára. A 15/2001. (VI. 6.) KöM-rendelet (a továbbiakban: 15/2001.) módosításának szándékát a minisztérium négy kurta, letölthető pdf-fájlba csomagolva adta át társadalmi egyeztetésre. A négy dokumentum közül kettőbe (Tartalmi összefoglaló, Indoklás) betűre pontosan ugyanaz a négy sorból álló, egymondatos leíró szöveg került; a Hatásvizsgálat egy furcsán kitöltött adatlap, a Normaszöveg pedig – Lantos Csaba energiaügyi miniszter és az ellenjegyző Pintér Sándor belügyminiszter szignóhelyével együtt is – csupán bő féloldalas lett. Ahhoz képest, hogy a több mint két évtizede érvényben lévő rendelet bejelentett átalakítása jóvátehetetlen károk forrása lehet, mindez nem tekinthető soknak; mint kiderült, alaposnak sem.

A 15/2001. felülírása a nyáron melegedő Duna miatt korlátozás alá eső Paksi Atomerőmű helyzetét és működési paramétereit akarja javítani, de az éppen aktuális politikai érdeknek megfelelően.

A minisztériumi portálról letölthető dokumentumcsomagban a Hatásvizsgálat is tanulságos: a kitöltött adatlapból kiderül, hogy a rendeletmódosításhoz szükségesnek vélt munkát a Nukleáris és Energia Külkapcsolatok Főosztálya és a Jogi Főosztály egy munkanap alatt végezte el. A megoldás politikai (és nem szakmai) jellegét mutatja, hogy formailag az adatlapkitöltést Alföldi-Boruss Márk energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár jegyzi. Egy, a minisztériumi jogalkotási folyamatokban jártas forrás szerint ebben az ügyben sem Deli Daniella klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár, sem Horváth Viktor energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár, sem pedig Keszthelyi Nikoletta környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár vagy beosztottjaik nem exponálták magukat, mivel „ez egy atomos ügy”.

Így érthetőbb is, hogy a hatásvizsgálati adatlapon arra a kérdésre, hogy „Vannak-e az intézkedésben foglaltaknak jelentősnek ítélt környezeti vagy természeti hatásai?”, miért nem a válasz. De az adatlapot kitöltők azt is megállapították, hogy „Az intézkedés alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak”, illetve arra is igennel válaszoltak, hogy „Megtörtént-e az intézkedés adminisztratív terhekre gyakorolt hatásainak vizsgálata?”. A leghosszabb szöveg az Intézkedés megnevezése rubrikába került, pedig ahelyett, hogy „A globális éghajlatváltozás okán szükségessé vált az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló 15/2001. (VI. 6.) KöM-rendelet által meghatározott kiemelt létesítmény működésére vonatkozó vízhőmérsékleti korlátozással kapcsolatos szabályok kiegészítése ellátásbiztonsági szempontokkal” elég lett volna azt rögzíteni, hogy a jövőben a miniszter dönt majd arról, hogy Paksnál elég meleg-e a Duna...

LEZSÍROZOTT SZÉLERŐMŰ-FEJLESZTÉSEK: RIVÁLISOK VAGY ÖSSZEJÁTSZANAK A NYERTESEK?

HVG360
Szerző: SZLAVKOVITS RITA
2024.08.10.


Azon már meg sem lepődött senki, hogy Tiborcz István üzleti köre lett az egyik befutó a komoly perspektívát ígérő szélerőmű-fejlesztéshez kötődő tenderen. Ám az eddig ismeretlen, dadi illetőségű másik nyertes, Szűcs Ádám és családja sem áll távol az aktuális hatalomtól – derítette ki a HVG.


Június végén frissítette a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a csatlakozási engedéllyel rendelkező szélerőmű-fejlesztők listáját, s ebben már felbukkantak azok a vállalkozások, amelyek a tavaly év végén kiírt, januári leadási határidejű tenderen nyertek. A két befutó, amely 2030-ig Vadosfa közelében építhet összesen 695 megawatt kapacitású szélerőművet a közismerten Tiborcz Istvánhoz köthető Green Energy Investhor Zrt., amely 499 MW-os erőműre kapott csatlakozási engedélyt és a rejtélyes Euronergy Arrabona Kft., amelynek négy, egyenként 49 MW-os teljesítményű szélkerekeire bólintott rá a hivatal. Miután a kerekek között legalább 5-600 méteres távolságot kell tartani, az engedélyezett erőműparkban minimum száz, de inkább több oszlopot kell majd felhúzni.

A tenderen vesztes fejlesztők úgy tartják, a kormány menet közben, idén márciusban – a háborús veszélyhelyzet ürügyén – alakította át úgy a szabályokat, hogy csak a vélhetően előre helyzetbe hozott kedvencei nyerhessék el a csatlakozási jogot; az egyikük ezért azt fontolgatja, hogy az uniós hatóságoknál támadja meg a döntést. A feltételezésüket erősíti az a tény, hogy a két nyertes üzleti csoport már jóval az eredményhirdetés, illetve az adott fejlesztési terület kijelölése előtt elkezdte megdolgozni a térségbeli önkormányzatokat, hogy kikövezzék az utat a fejlesztéseik számára.

De ki is az az új szereplő, amely látszólag a Tiborczhoz kapcsolható nyertes konkurenciája, valójában azonban nagyon is a tűzhöz közelinek tűnik?

MEGFELEZŐDÖTT A KORMÁNYZATI OPTIMIZMUS, CSAK AZ ÖNFÉNYEZÉS TÖRETLEN

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2024.08.09.


Két százalék körüli GDP-növekedés várható
idén a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Portfolión közölt írása szerint, ami egy újabb szám a 2024-es gazdasági teljesítményre vonatkozó kormányzati előrejelzések csökkenő sorozatában. Az NGM munkatársai a várható növekedést „egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek” értékelik.

Előzmények: eleinte még négy százalékos GDP-növekedést várt 2024-re a kormány, ám Nagy Márton gazdasági miniszter márciusban az exportpiacok átmeneti gyengeségére hivatkozva már csak 2-3 százalékos bővülést látott reálisnak. Az év elején a kormányon belül is lehettek véleménykülönbségek a gazdaság kilátásairól.

Ezt az NGM és Pénzügyminisztérium különböző előrejelzései sejtették, utóbbi ugyanis rendre pesszimistábbnak mutatkozott Nagy Márton minisztériumánál: eleinte 3-4 százalékos növekedést – a decemberi makrogazdasági előrejelzésben 3,6 százalék szerepelt –, majd márciusban már az Európai Bizottság 2,4 százalékos prognózisát említve.
2,5 százalékos növekedésről beszélt Nagy Márton is áprilisban, továbbra is az export gyengélkedésére, illetve a kedvezőtlen németországi gazdasági körülményekre panaszkodva. Ekkorra már a két minisztérium hasonlóan látta az idei és a jövő év várható gazdasági növekedését, 2025-re mindkét intézmény 4,1 százalékos előrejelzést adott.

Miért fontos ez?
Tavaly a magyar gazdaság teljesítménye összességében 0,7 százalékkal csökkent, aminek hatásai félő volt, hogy áthúzódnak erre az évre. Noha Orbán Viktor márciusban még a magyar gazdaság lendületvételéről beszélt, most már látszik, hogy a gyors felpattanás elmarad, amit gyenge ipari és fogyasztási adatok is mutatnak.

Alulnézet: az ipari termelés csökkenése az autópiac globális gyengélkedéséhez köthető jórészt, annak ugyanis már a jármű- és az akkumulátoripar révén is kitett a magyar gazdaság. A belső körülményekről azonban jobban árulkodik a feszes munkaerőpiac és a növekvő reálbérek ellenére visszafogott fogyasztás, a lakosság valószínűleg „nem mer” még komolyabban költeni.

Tágabb kontextus: az Európai Unió egészére nézve mindössze egy százalékos GDP-növekedést vár idén az Európai Bizottság, és bár a Magyarországra vonatkozó, 2,4 százalékos előrejelzése a hetedik legmagasabb érték a tagállamok között, a májusi számítások óta romlottak a kilátások...

GYARMATI ANDREA: MEGBÉNÍT AZ ESÉLYESSÉG TERHE? MARHASÁG!

24.HU
Szerző: GYARMATI ANDREA
2024.08.10.


Sokan kérdik nap mint nap: „Nézed?”

Naná, hogy nézem, amikor csak módom van rá, és hallgatom és olvasom és drukkolok nagyon.

Kérdik, mit gondolok a legfrissebb sikerekről és kudarcokról, „hiszen csináltad, szakember vagy”.

Csináltam valóban, de ettől még nem értek minden sportághoz, noha manapság annyi a tutit hangoztató szakember, csak kapkodom a fejem:

- mi a baj
- hogyan lett volna jó
- miért igen vagy épp miért nem úgy lett, ahogy valaki eltervezte
- nem edzett eleget
- túledzette magát
- kiöregedett
- már csak a pénzért csinálja
- hagyja már abba
- miért nem folytatja.

A sor a végtelenségig folytatható.

Ahány versenyző, ahány versenyszám, szinte mindről születik lesújtó és megfellebezhetetlen kritika.

Jó, ha színes a világ, fontos, hogy meghallgassunk másokat, segíthet a vélemény, legyen szó sportról vagy bármi másról. (Például az orvostudományról: fura összehasonlítás, de a Covid idején rengeteg csodálkoztam, mennyi virológus és immunológus és járványügyi szakember él hazánkban.)

Az önjelölt sportszakértők némelyike simán csak butaságokat hord össze, mások úgy osztják az észt, hogy hozzászólásaik köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, vagy legalábbis azzal, amit versenyzőként megtapasztaltam, átéltem.

Pedig a kevesebb fanyalgás, a kevesebb bántás és a több empátia szerethetőbbé tenné az egyes sportágakat és művelőiket, közössé az örömöt, ami egy-egy kiemelkedő versenyzőhöz köthető...

KÖTÖTTFOGÁS 307. – ORBÁN VIKTOR LEGNAGYOBB TÉVEDÉSE?

KÖTÖTTFOGÁS / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2024.08.09.



No internet, állj sorba hajnaltól, ha ultrahangra mennél – egy fotó, ami bejárta a netet és rávilágít az egészségügy számos problémájára, így műsorunkban is beszéltünk róla. Ahogyan az Iványi Gábor ellen indított végtelen hadjáratról is. De az is felmerült, hogy vajon tapsol most a paksi fideszes? És ha már ipar, akkumulátorgyártás: Orbán Viktor benézte? Végül pedig, mi lesz, ha mégsem Trump nyer? Akik pedig a témákat átbeszélték Dévényi István műsorvezetése mellett: Balogh Gábor, Csintalan Sándor, Nagy Attila Tibor és Reichert János.

HÉVÍZ-BALATON AIRPORT: JELENTŐS TÁMOGATÁS, CSALÁDI ÖSSZEFONÓDÁSOK, ALIG LÁTHATÓ EREDMÉNY

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2024.08.10.


Családi összefonódásokról és a jelentős támogatások ellenére alig látható eredményekről beszélt egy, a sármelléki repülőtéren hosszú éveken át dolgozó forrásunk. A repteret üzemeltető cég ügyvezetője és helyettese nem reagált megkeresésünkre.


- A jelenlegi cégvezetésnek nem érdeke, hogy nagyobb forgalmat bonyolítson le a Hévíz-Balaton Airport, nekik éppen a jelenlegi, langyos-semmilyen helyzet felel meg – mondta a sármelléki repülőtéren hosszú éveken keresztül dolgozó, így a légikikötő belső viszonyait jól ismerő forrásunk, aki a reptérről írt májusi cikkünk után jelentkezett lapunknál, hogy elmagyarázza, miért is csökken folyamatosan a gép- és utasforgalom a Balaton-régió számára fontos Sármelléken.

Ahogyan cikkünkben írtuk, a repteret üzemeltető cég, a Hévíz-Balaton Airport Kft. a hivatalos adatok szerint meglehetősen szerény adózott eredményt könyvelhetett el az elmúlt években: 2018-ban 1,75 millió, 2019-ben 541 ezer, 2020-ban 91 ezer, 2021-ben 2,67 millió, 2022-ben 17,2 millió, tavaly pedig 30,9 millió forintos tiszta haszonnal zárt. Ami elenyészően kevés ahhoz képest, hogy eddig mekkora összeget fektettek már a reptér működésébe.

A hévízi önkormányzat 2012-2020 között, vagyis a reptér állami kézben kerüléséig több, mint 576 milliót költött el üzemeltetésére és fenntartására, ami éves szinten átlagban mintegy 64 millió forint. Ennek tükrében kijelenthető, hogy a 2020 őszi állami szerepvállalás igencsak jól jött a fürdővárosnak, hiszen nemcsak megszabadult egy állandó, meglehetős kiadástól, de 114 milliót kapott is a 90,3 százalékos tulajdonrészért. Az állam – melynek tulajdonosi jogait a Magyar Turizmus Zrt. gyakorolja – tavaly ősszel írt ki 2,2 milliárd forintos pályázatot infrastrukturális fejlesztésekre, melyet a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Zrt.-t megelőzve a miniszterelnöki vő, Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. nyert el...

TOMPOS MÁRTON: ENNYIT ARRÓL, HOGY MENNYIRE SOKAT TESZ A KORMÁNY AZ EMBERCSEMPÉSZET ELLEN

FACEBOOK
Szerző: TOMPOS MÁRTON
2024.08.10.


Tudtad? Az embercsempészek 90 százalékát már kiengedték!

A Büntetés-Végrehajtás kérdéseimre megírta, hogy Magyarországon összesen 2544 bűnözőt kaptak el embercsempészés miatt, de ebből mindössze 254 van jelenleg is börtönben… tehát a 90%-át – azaz 2290 bűnözőt – szabadon engedtek.

Zavartalanul tevékenykedő bűnözők Magyarországon és a kontinensen, az állampárt által degeszre tömött zsebek a maffiában. Hogyan? Hát úgy, hogy ezek a bűnözők ott folytatják, ahol abbahagyták, ezzel termelve a dellát a maffiának.

Ugyanis az Europol szerint a Törökország-Nyugat-Európa útvonalnak két ára van. 2-3.000 euró, ha nagyobb csoportban mennek (20-60 fő a hírek alapján), illetve akár 10.000 euró, ha kisebb, 5-6 fős csoportban.

Lássuk a konkrét számokat egy példán keresztül:

35 fő szeretne egyszerre menni, az 35 x 2.500€ = 87.500€ = 34.3 millió HUF
5 fő szeretne kisebb csoportban menni, az 5 x 10.000€ = 50.000€ = 19,6 millió HUF
Mivel egy-egy ilyen csoportot a hírek alapján 2 embercsempész visz, azt mondhatjuk, hogy 4 embercsempész a fenti (34,3 + 19,6) 53,9 millió forintot pumpálja bele az ezt működtető maffiába.

A fenti 2.281 fő esetében: 2290 / 4 = 572,5 út.
572,5 x 53,9 millió HUF = 30.857.750.000 HUF, azaz 30 milliárd 857 millió forint kerülhet egyetlen úttal a feketegazdaságba a kiengedett embercsempészek révén. Mindez a magyar kormány áldásos közreműködésével. És akkor ugye ez csak az egyszer elkapott és szabadon engedett bűnözőkre vonatkozik, ki tudja, igazából mennyien foglalkoznak embercsempészettel.

Ennyit arról, hogy mennyire sokat tesz a kormány az embercsempészet ellen.

Nem hagyjuk, hogy elsikkadjon az információ arról, hogy hogyan működik együtt a kormány a bűnözőkkel!