MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELYSzerző: VICSEK FERENC2024.SZEPTEMBER
Vezetői összefoglaló
A Mérték Médiaelemző Műhely és a Dimenzió Média Alapítvány a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás kampányában 1000 fős, országos, reprezentatív mintán kérdőíves kutatást végzett. A célunk az volt, hogy jobban megértsük az aktuális dezinformációs kampány terjedési mechanizmusát, illetve felmérjük, hogy milyen hatékony a politikai propaganda, milyen széles körben sikerült a választói akaratot igazoltan hamis állításokkal befolyásolni. A Politikai Propaganda Indikátor azt mutatja meg, hogy egy-egy ország, közösség tagjai, a választás során még szabadon dönthetnek-e a saját sorsukról, vagy már olyan hatékony a dezinformációs gépezet, vagyis olyan nehéz manipulációtól mentes információhoz jutni, hogy adott esetben megkérdőjelezhető a választás szabadsága. Az adatfelvételt és az adatelemzést a Závecz Research készítette.
A kutatás legfontosabb megállapításai:
● A háború réme, a háborús fenyegetettség hihetővé tehető.
● Az ellenzéki érzelmű választók negyede is elhitte a kampányban, hogy az ellenzéki érzelmű választókhoz közel álló politikai csoportok, tehát a sajátjaik háborúpártiak, ezzel szemben a Fidesz a békepárti.
● A Fidesz támogatóinak 81 százaléka fogadta el, hogy az ellenzéki érzelmű választókhoz közel álló politikai csoportok háborúpártiak, és ezzel szemben a Fidesz a békepárti.
● A DK-MSZP-Párbeszéd összefogás híveinek 34 százaléka elhitte a politikai propaganda kampányban sulykolt állítást, hogy a baloldali politikusok külföldi érdekeket szolgálnak, „megvették őket kilóra”. A Tisza Párt híveinek csak 18 százaléka tartja igaznak az állítást, hogy a baloldalt megvették kilóra.
● Az ellenzéki pártok támogatóinak körében nagyobb arányban fogadták el az „Unió háborúpárti, a magyar kormány békepárti” állítást, mint amilyen arányban a baloldal háborúpártiságának hamis bélyegét fogadták el a saját pártjukról a baloldali választók.
● A Fidesz-KDNP támogatóink 82 százaléka fogadta el igaznak, hogy az Európai Unió háborúpárti, a magyar kormány békepárti. A DK-MSZP-Párbeszéd összefogás híveinek 34 százaléka szerint igaz az állítás, a Tisza Párt szavazói esetében 25 százalék ez az arány.
● A választók fejében jól megférnek az egymásnak teljesen ellentmondó állítások.
● Azt az állítást, miszerint az Unió a gyermekvédelmi törvény miatt bünteti Magyarországot a források megvonásával a Fidesz támogatóinak 73 százaléka fogadja el igaznak.
● A másik állítást, miszerint az Unió a jogállami normák korlátozása miatt bünteti Magyarországot a források befagyasztásával, a Fidesz támogatóinak 71 százaléka tekinti igaznak.
● A két állítással kapcsolatban kisebb az ütközés az DK-MSZP-Párbeszéd híveinek körében (46% kontra 80%), de a két szám összege ebben az esetben is több, mint 100.
● A dezinformációs kampányokat gondosan egymásra építik: a. Brüsszel támogatja az LMBTQ propagandát. / Magyarország megvédi a gyermekeket. / Brüsszel a gyermekvédelmi törvény miatt tartja vissza a forrásokat. b. Brüsszel, a baloldal háborúpárti. / Háborús infláció van. c. A baloldal idegen érdekeket szolgál, megvették őket kilóra. / A baloldal támogatja a forrásmegvonást és háborúpártiak.
● A gyermekvédelmi törvény propaganda törzse, hogy az LMBTQ propaganda károsan befolyásolja a gyermekek szexuális fejlődését. Ezt az állítást a Fidesz támogatóinak 80 százaléka tartja igaznak. A DK-MSZP-Párbeszéd híveinek is a 48 százaléka gondolja hasonlóan, noha az ellenzéki pártok soha nem állítottak még hasonlót sem.
● Ahol a mindennapi tapasztalat élesen ütközik a propagandával, ott sokkal rosszabbak a propaganda esélyei. Például az úgynevezett háborús infláció volt a hivatalos fordulat az Európában kiugróan magas magyar inflációs adat indoklására, de a Fidesz támogatóinak lényegében fele sem fogadta el a kormányzati érvelést. A Fidesz támogatóinak 49 százaléka szerint is az infláció igazi oka a magyar kormány maga. A DK-MSZP-Párbeszéd Összefogás hívei, illetve a Tisza Párt támogatói már 84, illetve 83 százalékban gondolták úgy, hogy a magyar kormány intézkedése miatt volt kiugróan magas Magyarországon az infláció.
● Ezzel szemben a Fidesz híveinek 62 százaléka igaznak tartotta, hogy a magyar kormány sikeresen legyőzte az inflációt. A DK-MSZP-Párbeszéd Összefogás híveinek csupán a 19 százaléka értett egyet az állítással.
● Figyelemre méltó, hogy alig van különbség a kampányban elhangzó dezinformációs csomagok, és a tényekre alapozott, korrekt állítások elfogadottsága között.
● A választók jelentős része tisztában van azzal, hogy a véleményük manipulációs, dezinformációs mechanizmusok hatására alakul ki. Nagy számban tartják igaznak az állítást, hogy döntően befolyásolja a választást a kormányzat erőfölénye a médiában. Az üzenettel találkozók 74 százaléka fogadja el a kijelentést és még a Fidesz támogatói körében is 51 százalék az állítás elfogadottsága. Az ellenzéki szavazóknak jóval több, mint háromnegyede ért ezzel egyet.
● Az érettségizettek és diplomások csaknem 80 százaléka gondolja úgy, hogy a kormánypárt médiafölénye döntően befolyásolja a választás eredményét, és az általános iskolai végzettségűeknek is csaknem a 70 százaléka, illetve a szakmunkás iskolát végzetteknek a 72 százaléka igaznak tartja az állítást.
● Ötven százalék felett van a nem diplomások körében az elfogadottsága annak az állításnak, hogy a baloldali politikusokat megvették kilóra.
● Összesen 3 százalék a különbség a végzettség szerint azzal az állítással kapcsolatban, hogy a magyar kormány sikeresen legyőzte az inflációt (diplomások 31%, szakmunkások 28%). Ennyien tartják igaznak az állítást.
● Végzettség szerint semmilyen eltérést nem mutatnak az adatok abban a kérdésben, hogy az Unió a jogállami normák korlátozása miatt bünteti Magyarországot a források befagyasztásával. Minden végzettségi kategóriában 72 százalék az állítás elfogadottsága.
● Azt az állítást, hogy a NATO lépései miatt kényszerült Oroszország Ukrajna megtámadására igaznak tartja az általános iskolai végzettségűeknek 48 százaléka, míg a diplomásoknak 31 százaléka tartja hitelesnek a kormányzati kommunikációt ebben a kérdésben.
● Korosztályok szerint vizsgálva a dezinformáció elleni felvértezettséget, nem igazolják az adatok, hogy az idősebb generációk sokkal kiszolgáltatottabbak lennének a politikai propagandának, mint a fiatalok. Úgy is lehet értelmezni az adatokat, hogy a fiatalok ugyanolyan kiszolgáltatottak, mint az idősebb generáció....
