Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.09.12.
Pápa - 80 nap alatt Magyarország körül.
2025. szeptember 12., péntek
PÁPA - 80 NAP ALATT MAGYARORSZÁG KÖRÜL
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.09.12.
Pápa - 80 nap alatt Magyarország körül.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.09.12.
Pápa - 80 nap alatt Magyarország körül.
HIDEG POLGÁRHÁBORÚ LESZ A VÁLASZTÁSOK UTÁN MAGYARORSZÁGON
KLASSZIS MÉDIA
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.09.12.
Beszélgetésünket a kötcsei beszédek értékelésével kezdtük, nem foglalkozva azzal, hogy most ki nyert, Orbán Viktor vagy Magyar Péter, vagy melyikük beszéde volt a meggyőzőbb, inkább a gazdasági témájú bejelentések értékelésére kértük szakértő vendégünket. Aki ennek apropóján részletesen kifejtette, miért van a 2020-as Covid-világjárvány berobbanása óta mélyrepülésben a kormány, miért nem válhatott valóra Orbán idei repülőrajtos víziója. Pogátsa Zoltán szerint a választási osztogatás már kevés az embereknek ahhoz, hogy a a Fideszre ikszeljenek jövő áprilisban, inkább egy olyan fordulatra vágynak, aminek eredményeként a most nemzetközi szinten is alacsony bérük növekedhetne.
Közgazdász beszélgetőpartnerünk ugyanakkor azt is kifejtette, miért nem kell attól tartania Magyar Péternek, hogy célt érhet el a kormányzati riogatás az egyről a háromkulcsos progresszív adóra való áttérésről. Miután ellamentáltunk azon, vajon miért nem épül Magyarországon elég lakás – amelyen a kormányzati csodafegyvernek bevetett Otthon Start Program is kétséges, tud-e változtatni –, Pogátsa Zoltán egy meglepő kijelentést tett: szerinte bárki is szerez többséget 2026 áprilisában, a vesztes nem fog beülni a parlamentbe, így kvázi egy hidegháborús helyzet alakulhat ki Magyarországon.
Fejezetek:
0:04 Beköszönés
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.09.12.
Beszélgetésünket a kötcsei beszédek értékelésével kezdtük, nem foglalkozva azzal, hogy most ki nyert, Orbán Viktor vagy Magyar Péter, vagy melyikük beszéde volt a meggyőzőbb, inkább a gazdasági témájú bejelentések értékelésére kértük szakértő vendégünket. Aki ennek apropóján részletesen kifejtette, miért van a 2020-as Covid-világjárvány berobbanása óta mélyrepülésben a kormány, miért nem válhatott valóra Orbán idei repülőrajtos víziója. Pogátsa Zoltán szerint a választási osztogatás már kevés az embereknek ahhoz, hogy a a Fideszre ikszeljenek jövő áprilisban, inkább egy olyan fordulatra vágynak, aminek eredményeként a most nemzetközi szinten is alacsony bérük növekedhetne.
Közgazdász beszélgetőpartnerünk ugyanakkor azt is kifejtette, miért nem kell attól tartania Magyar Péternek, hogy célt érhet el a kormányzati riogatás az egyről a háromkulcsos progresszív adóra való áttérésről. Miután ellamentáltunk azon, vajon miért nem épül Magyarországon elég lakás – amelyen a kormányzati csodafegyvernek bevetett Otthon Start Program is kétséges, tud-e változtatni –, Pogátsa Zoltán egy meglepő kijelentést tett: szerinte bárki is szerez többséget 2026 áprilisában, a vesztes nem fog beülni a parlamentbe, így kvázi egy hidegháborús helyzet alakulhat ki Magyarországon.
Fejezetek:
0:04 Beköszönés
1:15 Hoztak-e újdonságokat a kötcsei beszédek?
6:37 A 2020-as Covid utáni mélyrepülés okai
14:27 Tévhit, hogy a Fidesz az osztogatással meg tudja nyerni a választásokat
19:19 Az egy- vagy a többkulcsos adó a népszerűbb?
24:40 Az a probléma, hogy nagyon alacsonyak a bérek
31:35 Miért nem tudunk elég lakást építeni?
38:37 A magyar társadalom alrendszerei el vannak amortizálódva
44:56 Akármelyik párt is nyer, a vesztes nem fog beülni a parlamentbe
48:16 Mit szeretnének a Tisza-szavazók?
53:23 Elkerülhetetlenek a választások utáni megszorítások?
1:01:45 Miért nincsenek az inflációban a lakás/lakhatás költségek?
1:04:06 Elköszönés
A TISZA VILÁG HATALMAS POFONT MÉRHET A FIDESZRE
KLIKKTV / MÉLVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.09.12.
Orbán Viktor kötcsei beszéde és Magyar Péter kihívása – mit jelent ez Magyarország jövőjére nézve? A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Bruck Gábor, kommunikációs szakértővel, pszichológussal elemezzük, hogyan próbálja Orbán Viktor a saját narratíváját erősíteni a nemzetközi helyzet értelmezésével, miközben Magyar Péter egységre és hidak építésére hív. Szó lesz arról, hogy miért fáradt bele a társadalom a folyamatos politikai harcokba, és hogyan jelenthet alternatívát az a politika, amely nem jobb- és baloldali ellentétre, hanem közös magyar identitásra épít.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.09.12.
Orbán Viktor kötcsei beszéde és Magyar Péter kihívása – mit jelent ez Magyarország jövőjére nézve? A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Bruck Gábor, kommunikációs szakértővel, pszichológussal elemezzük, hogyan próbálja Orbán Viktor a saját narratíváját erősíteni a nemzetközi helyzet értelmezésével, miközben Magyar Péter egységre és hidak építésére hív. Szó lesz arról, hogy miért fáradt bele a társadalom a folyamatos politikai harcokba, és hogyan jelenthet alternatívát az a politika, amely nem jobb- és baloldali ellentétre, hanem közös magyar identitásra épít.
Kibeszéljük a Tisza Világ applikációt, amely új szintre emelheti az állampolgári aktivitást és átláthatóságot hozhat a közéletbe. Felmerül a kérdés: vajon a Fidesz képes lesz-e reagálni egy alulról szerveződő demokratikus mozgalomra, vagy éppen ez adhatja meg a végső kihívást a rendszernek?
Ez az adás azoknak szól, akik szeretnének tisztábban látni Orbán és Magyar Péter stratégiáiban, megérteni a mögöttes politikai üzeneteket, és közelebbről megvizsgálni, merre tart Magyarország.
2025. szeptember 10., szerda
FELDMÁR ANDRÁS: A HATALMON LÉVŐ GAZEMBEREK AZT HISZIK, SENKI SEM VONJA ŐKET FELELŐSSÉGRE – KULTÚRTÁJ
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.09.10.
A hatalom csúcspontja, amikor valaki azt tesz, amit akar. Ha megnézzük azokat a gazembereket, akik most hatalomban vannak, ők éppen ezt csinálják, azt hiszik, hogy nekik mindent lehet, és senki nem fogja őket felelősségre vonni. Aki igazán élvezi az életét, az nem akar hatalmat, akinek meg hatalom kell, az az emberiség legalja – mondta a Kultúrtájban Feldmár András. A magyar származású, Kanadában élő pszichoterapeuta tovább is vitte a fenti gondolatmenetet. – Az okosnak nem kell a hatalom, aki buta, annak kell, és amint hatalomra kerül, megöli az okosakat. Lehet, hogy így lesz vége az emberiségnek.
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.09.10.
A hatalom csúcspontja, amikor valaki azt tesz, amit akar. Ha megnézzük azokat a gazembereket, akik most hatalomban vannak, ők éppen ezt csinálják, azt hiszik, hogy nekik mindent lehet, és senki nem fogja őket felelősségre vonni. Aki igazán élvezi az életét, az nem akar hatalmat, akinek meg hatalom kell, az az emberiség legalja – mondta a Kultúrtájban Feldmár András. A magyar származású, Kanadában élő pszichoterapeuta tovább is vitte a fenti gondolatmenetet. – Az okosnak nem kell a hatalom, aki buta, annak kell, és amint hatalomra kerül, megöli az okosakat. Lehet, hogy így lesz vége az emberiségnek.
A műsorban szóba kerül az is, hogy:
- Miért választunk elnyomó apafigurákat vezetőnek?
- Lehet-e a szabad az ember egy háborúban?
- Miért nem betegség az alkoholizmus?
- Miért követnek el abúzust a társadalom ellen a politikusok?
- Hogyan torzítja a hatalom a szeretet elnyomássá?
- Miért nem kellene foglalkoznunk a múlttal?
- Hogyan lehetünk szabadok úgy, hogy ne sértsük a másik szabadságát?
SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: TÍZ DRÓN ESETÉBEN VÉLETLENRŐL ALIGHA LEHET BESZÉLNI
SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.09.10.
Az alaszkai csúcs utáni szeptemberi békevárakozások helyett a lengyel légtérben lelőtt orosz drónok jelzik, hogy Moszkva a NATO tűrőképességét méri. Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő szerint tartós rendezés csak erős biztonsági garanciákkal képzelhető el – akár fájdalmas területi kompromisszum árán is. Sz. Bíró szerint ugyanakkor ki kell mondani, hogy a rendkívüli tűrőképességet és hősiességet mutató ukránokat illeti a döntés joga arról, mikor és hogyan zárják le a háborút.
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.09.10.
Az alaszkai csúcs utáni szeptemberi békevárakozások helyett a lengyel légtérben lelőtt orosz drónok jelzik, hogy Moszkva a NATO tűrőképességét méri. Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő szerint tartós rendezés csak erős biztonsági garanciákkal képzelhető el – akár fájdalmas területi kompromisszum árán is. Sz. Bíró szerint ugyanakkor ki kell mondani, hogy a rendkívüli tűrőképességet és hősiességet mutató ukránokat illeti a döntés joga arról, mikor és hogyan zárják le a háborút.
NAGYKÁTA - 80 NAP ALATT MAGYARORSZÁG KÖRÜL
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.09.10.
Nagykáta - 80 nap alatt Magyarország körül.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.09.10.
Nagykáta - 80 nap alatt Magyarország körül.
MATEKLECKE 6130. - VÁLSÁGBAN AZ OKTATÁS 3. RÉSZ: MATEMATIKA - REFLEXIÓ
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.09.10.
Az első részben matematikatanárként leírtam, szerintem mi a probléma a magyar nyelv és irodalom oktatásával, erre majd Nádasi Balázs magyartanár fog reflektálni, most viszont én reagálok Balázs 2. részben leírt gondolataira, mi a probléma a matematikaoktatással.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.09.10.
Nyilván nem olyan céllal tesszük ezt, hogy megoldjuk az oktatás problémáit, azok rendszerszintűek, de mindenképpen jó, ha legalább vitatkozunk ezeken, és egy jobb iskolában tanító matematikatanár is látja, mit gondolnak azok, akik nem értenek a matematikához, hogyan látszik kívülről a tantárgyunk. A tanterveket matematikusok dolgozzák ki, nem elég azt jól megtenni, el is kell mondani, az miért jó (és ez csak az ideális eset, mert az is lehet, hogy nem jó).
Először is, bár Balázs néhány megállapítással nem értek egyet, abban nagyon is osztozom, hogy a magyar oktatás (ezen belül a matematika tanítása) súlyos válságban van. A nemzetközi mérések eredményei, a tanulók egyre gyengülő alapképességei, az egyre erőteljesebb szakadék a versenyistállók és a többi iskola között, valamint a tanárok elöregedése és elvándorlása mind ezt mutatják. Sok helyen nem szaktanárok tanítanak matematikát, vagy nyugdíjasok, esteleg olyanok, akik kétségbeesetten próbálnak lépést tartani a tananyaggal és a gyerekekkel, egyre több kudarcélménnyel.
Először is, bár Balázs néhány megállapítással nem értek egyet, abban nagyon is osztozom, hogy a magyar oktatás (ezen belül a matematika tanítása) súlyos válságban van. A nemzetközi mérések eredményei, a tanulók egyre gyengülő alapképességei, az egyre erőteljesebb szakadék a versenyistállók és a többi iskola között, valamint a tanárok elöregedése és elvándorlása mind ezt mutatják. Sok helyen nem szaktanárok tanítanak matematikát, vagy nyugdíjasok, esteleg olyanok, akik kétségbeesetten próbálnak lépést tartani a tananyaggal és a gyerekekkel, egyre több kudarcélménnyel.
Ami az elméleti felvetést illeti, a matematika tanítása soha nem a képletek bemagolásáról kellene szólnia, hanem a gondolkodás fejlesztéséről. Azt mondani, hogy nincs szükség másodfokú egyenletre vagy határértékre, szerintem félreértés. Nem önmagukért tanítjuk ezeket, hanem azért, mert általuk tudunk gondolkodási sémákat, logikát, absztrakciós képességet fejleszthetünk. Ezek a gondolkodásformák igenis kellenek ahhoz, hogy valaki megértse, hogyan működik a világ, akár egy közgazdasági modell, akár egy csillagászati számítás, akár egy logikai érvelés szintjén.
De nem mindegy, hogyan tanítjuk, és ebben tényleg hatalmas a lemaradásunk. Sok matekóra még mindig ott tart, hogy a tanár a táblánál számol, a gyerekek a füzetben lemásolják, majd házi feladatként kapnak még három ugyanolyan példát. A valósághoz való kapcsolódás (pénzügyi ismeretek, programozás, játékos gondolkodási feladatok, modern technológia bevonása) még mindig csak elszórva létezik. A mobiltelefont kitiltjuk, ahelyett, hogy tanítanánk a hasznos használatát. A gamifikáció, a szemléltetés, az élménypedagógia (amely nem játék, hanem motiváció) minimális mértékben van jelen. A fővárosi elit gimnáziukban jobban, pedig máshol még nagyobb szükség lenne a tanulók motiválására.
Egy ekönyvet írtam matematikai és logikai játékokról írt matekleckéimből, egy könyvet a sakkvariánsokról, egy 24-es játékkal az alapműveleteket, a NIM és változataival a kettes számrendszert játszva lehetne tanulni, és rengeteg hasonló példa van, amivel motiválhatnánk a gyerekeket. Sokak válasza erre, hogy nincs idő, sok a tananyag, pedig ha végigverjük az anyagot, annak kevesebb haszna van, mint hasonlóknak lenne.
Egyetértek Balázs társadalmi hátteret érintő megállapításaival is. A szociális egyenlőtlenségek iskolai reprodukciója különösen súlyosan érvényesül a matematikatanításban, mert ez a tantárgy egymásra épülő tudáselemekből áll. Ha az alapok hiányoznak (pl. negyedikben nem érti a törteket), akkor ötödikben már nem fog boldogulni az arányossággal, hetedikben a százalékszámítással, nyolcadikban az egyenletekkel, és így tovább. Később már szinte lehetetlen a lemaradást behozni.
Viszont nem baj, hogy nehéz dolgokat tanítunk. A baj az, hogy rosszkor, rosszul, túl sokat és túl gyorsan tanítunk, miközben egyre kevesebb a személyre szabott figyelem. Ez persze harmincpluszos osztályokban nem a tanár hibája. Egy jó tanár ugyan a legnehezebb anyagot is képes élvezetesen átadni, viszont ma már egyre kevesebb a jó tanár. A túlterheltség, az alacsony megbecsültség, a kiégés, az adminisztráció, a nagy létszámú osztályok, a tanári autonómia hiánya mind hozzájárulnak ahhoz, hogy sokan elhagyják a pályát, vagy meg sem próbálnak belépni. Az utánpótlás pedig kritikusan kevés, nemcsak matekból.
De mit lehetne tenni? Tudom, hogy most 0-hoz konvergál a valószínűsége, hogy ezeket meghallgatják, egyelőre igény sincs rá legfelsőbb szinten, de hátha 2026 áprilisa után lesz esély.
A tanári autonómia visszaállítása, a tananyag csökkentése, és a tanítási szabadság növelése kulcskérdés. Nem mindent fentről kellene eldönteni. Az iskolák államosításának fő érve az volt, hogy minden iskola azonos színvonalat nyújtson. Bár mindegyiket sikerült lerontani, de még mindig vannak óriási különbségek, be kell vallani, hogy ez nem vált be.
A digitális eszközöket be kellene építeni a tanításba, de nem csak géphasználatként, hanem valódi tartalommal. Szükség lenne alternatív, gyakorlati matematikai tartalmakra is (pl. pénzügyi ismeretek, algoritmikus gondolkodás, programozás).
A tanítás célját is újra kell definiálni: nem csak a tananyag leadása, hanem a kíváncsiság felkeltése, a gondolkodás formálása lenne a feladat. Jó példák, jó tananyagok, jó módszerek vannak, csak támogatás, iskolai és tanári szabadság, és idő kellene a terjesztésükhöz.
Végül, az, hogy valaki nem lett programozó vagy csillagász, nem a másodfokú egyenlet hibája. A baj nem az, hogy a gyerek nem érti, mi az a másodfokú egyenlet, hanem az, hogy senki nem mutatta meg neki, miért érdemes megérteni.
ORBÁN NEM MINISZTERELNÖKKÉNT, HANEM PÁRTELNÖKKÉNT FENYEGETŐZÖTT KÖTCSÉN
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.09.10.
„A magyar gazdaság nem húz. Harmadik éve van recesszió közeli állapotban – most azon megy a vita, hogy 2025-ben 0,5 vagy 0,9 százalék lesz-e a növekedés. Az érzékelhetetlen, miközben a kormányzat azt állítja: minden rendben. Ez nem komoly.” – mondja Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.09.10.
„A magyar gazdaság nem húz. Harmadik éve van recesszió közeli állapotban – most azon megy a vita, hogy 2025-ben 0,5 vagy 0,9 százalék lesz-e a növekedés. Az érzékelhetetlen, miközben a kormányzat azt állítja: minden rendben. Ez nem komoly.” – mondja Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Orbán Viktor kötcsei beszédére reagálva hangsúlyozza: amit a miniszterelnök felrajzol – Európa válságban, Magyarország pedig „különutas sikertörténet” – az egyszerűen nem stimmel az adatokkal. „A keleti nyitás óta Kína részaránya a magyar külkereskedelemben nem nőtt, hanem csökkent. Az export-import 70-80 százaléka változatlanul az Európai Unióhoz köt minket. Ha Európában baj van, az nekünk tragédia, nem ujjongásra ok.”
Bod Péter Ákos szerint a magyar állam sokkal többet költ „NER-célokra, ideológiatermelésre, sportra, kultúrára, vallásra és közmédiára”, miközben jóval kevesebbet fordít jóléti kiadásokra. „Ez nem jóléti állam, hanem inkább egy ázsiai típusú fejlesztő államra hasonlít – azzal a különbséggel, hogy nálunk nincs gyors növekedés.”
Úgy véli, a magyar gazdaság „lefojtott állapotba” került, aminek fő oka nem a háború, hanem a kormányzati döntések következménye. „A deficit mértéke szándék kérdése. Ha valaki előbb 3,7 százalékot ígér, majd 4 fölé módosítja, aztán attól is elcsúszik, az a külvilág szemében komolytalan.” A kötcsei beszéd politikai vetületéről elmondta: Orbán belső körben fenyegetéseket fogalmazott meg, ami inkább a párton belüli fegyelmezés eszköze, nem valódi stratégia. Ugyanakkor hozzáteszi: „A politikában eltöltött évek koptatják az embert, gyengítik a bölcsességet. Ha nincs kontroll, nincs visszajelzés, akkor a hibák súlyosbodnak.”
Végül az Európai Unió jövőjére tér ki: „Az Unió változik, mélyül és bővül. Magyarország be van ékelve ebbe a közösségbe. Aki innen kipiszkálná az országot, az óriási tragédiát okozna. Józanabb ennél mindenki – legalábbis remélem.”
2025. szeptember 9., kedd
A FIDESZ ÜZENETE A FIATALOKNAK: ANYÁDAT! VÁLYI ISTVÁN FELVIDÉKI GONDOLKODÓ VÉLEMÉNYE ERRŐL
MI HAZÁNK TUDÓSÍTÓJA
Szerző: VÁLYI ISTVÁN
2025.09.09.
A Fidesz üzenete a fiataloknak: Anyádat!
Szerző: VÁLYI ISTVÁN
2025.09.09.
A Fidesz üzenete a fiataloknak: Anyádat!
Vályi István felvidéki gondolkodó véleménye erről.
VÁLSÁGBAN AZ OKTATÁS 2. RÉSZ: MATEMATIKA
FACEBOOK
Szerző BIRKÁS GYÖRGY
2025.09.09.
Új projektünk Birkás Gyurival: minthogy ő matematika-közgazdaságtan tanár, ő írt a magyar, s mivel én magyar nyelv és irodalom szakos vagyok, én írok a matematika tanításának problémáiról, utána reflektálunk egymás bejegyzéseire. Az első rész már olvasható volt Gyuritól, most én jövök a matematikával, utána erre ő válaszol, majd én válaszolom meg a magyartanítás problémáját, és végül övé lesz a zárszó.
Korábban a magyarországi matematikatanítás a közoktatás egyik erőssége volt, melyet nem csak a nemzetközi felmérésekben rendre előkelő helyezések mutattak, hanem a számos matematika-diákolimpikon. (Mint maga Birkás Gyuri is, aki 1985-ben bronzérmet kapott. Az Akadémia későbbi elnöke, Lovász László három aranyérmet is nyert egy ezüstérme mellé négyéves gimnáziumi pályafutása alatt.) A diákolimpiai érmek még mindig jönnek, ám azokat egyértelműen a „versenyistállók” szállítják: a budapesti Fazekas Mihály, Veres Péter és Radnóti Miklós gimnáziumok mellett még a szegedi Radnótiból vannak versenyzők, más helyekről már csak elvétve (bár a Fazekas régen is kimagaslott), viszont a matematika-oktatás eredményei a szövegértés szintjére romlottak, és már a 2000-es években is az OECD-átlag alá kerültek, mostanra pedig az EU-országok alsó harmadának megfelelő szinten vannak.
A problémák egy része az egész hazai közoktatásra jellemző: a szülői háttér gyakorlatilag determinál, a társadalom a megújulásra képtelen, a szegénységi csapdából kitörni gyakorlatilag lehetetlen. Annál a családnál, ahol a szülők nem képesek megfizetni a különórákat, felkészítő tanárokat, a gyerek még akkor se fog bekerülni a jobb oktatást nyújtó gimnáziumokba, ha egyébként képességei alapján ott lenne a helye. Számos rákkutatót, gyógyszerészt, orvost, mérnököt, írót, költőt, fizikust, csillagászt – és matematikust veszít így el az ország, a tehetséges tanulók képességeinek elherdálásával. Ugyanilyen baj persze a gyengébb képességű tanulók fel nem zárkóztatása: bár a magyar kormány bevallott célja a munkaalapú társadalom megteremtése, és hangoztatják, hogy mindenkinek szakmát adnak a kezébe (mintha a szakmát nem adó gimnáziumi képzés, amelyik a felsőoktatás felé megnyitná az utat, kidobott pénz lenne), ám valójában a hazai iskolarendszer még a szakmával bírók általános képességeit is lerontja. Olyan szalaggyári munkásokat képezünk, akiket a legegyszerűbb lesz kicserélni az automatizációval, azaz: a robotokkal. Még csak mesterséges intelligencia sem kell hozzá.
A matematikatanítás elavult módszerekkel történik, na de miért pont ez lenne a kivétel, ha egyszer az oktatáspolitika minden más esetben is elutasítja a digitális korszakhoz való megújulás szükségességét. Ha a diákok az irodalomórákon a több, mint 100 évvel ezelőtti szerzők műveit (és életrajzát) kénytelenek megismerni, akkor miért kéne mást és máshogy tanítani matematikaórákon, annál, mint amit még Newton idejében tanultak?
Miközben a matematika-tanítás célja elvben az elvont (absztrakt) gondolkodás fejlesztése lenne (deklarált célként pedig olyan kompetenciák –köztük a kreativitás – kiépítése, amely hozzásegíti a tanulókat a mindennapi problémák modellezéséhez, megértéséhez és megoldásához), ám olyan jellegű problémák merülnek fel az órák többségén, amelyeknek a valósághoz szinte semmi köze. Miközben a világ szerencsésebb országaiban már számítógépes programozást és robotikát tanulhatnak a gyerekek, nálunk továbbra is a körző-vonalzó-függvénytábla hármasságában lehet csak a matematikaórákat elképzelni. Sőt, a mobileszközök ki vannak tiltva az iskolából, az órákról, mindezt úgy, hogy bármelyik okostelefon nagyobb számítási kapacitással bír, mint az Apollo 11-es űrhajó teljes számítógépes kapacitása! Közel 50 éve a Holdra sikerült leszállni gyengébb számítástechnikai apparátussal (igaz, jobb papíron-ceruzával számoló emberek, „computerek” alkalmazásával). Ezt a szinte minden gyereknél kéznél lévő apparátust miért nem használjuk?
Hogy hol bicsaklott meg a matematika-tanítás, nem tudom, de arra határozottan emlékszem, hogy amikor kilencedikes koromban a matematikatanárunk behozta a saját főiskolai tankönyvét, hogy amit most fogunk tanulni, azt annak idején ő még főiskolán tanulta, arra kikapcsolt az agyam, mert akkor is és most is úgy voltam vele, hogy nincs szükségem felsőfokú matematikára. Ezzel nem tagadom azt, hogy vannak, akiknek szüksége van rá, sőt, pont az ellenkezőjét állítom: olyan társadalomban szeretnék élni, ahol bárki képes megírni egy python nyelven futó programot vagy bárki képes kiszámolni egy aszteroida pályáját. Én ilyen ember szeretnék lenni, de nem ilyen lettem. Csillagászatot ugyanis pontosan ugyanúgy nem tanultunk, ahogy közgazdaságot sem. Nem is vagyok abban biztos, hogy a tanáraink tudták volna tanítani: a tanári pályán lévők egyre jobban kiöregednek, a kisebb településeken bőven nyugdíjaskor feletti tanárok járnak vissza pontosan ugyanúgy matematikát tanítani – ahogy azt tették 30, 40, 50 éve.
A matematikatanítás kapcsán pontosan ugyanolyan válságtünetek vannak, mint a magyartanítás kapcsán. Elavult módszertan, elégtelen technikai eszközök, sőt, a modern, a digitális világ valóságos üldözése, kiöregedő, az elavult módszertant alkalmazó tanári közösség, akiket leterhel és kizsigerel a munka, az adminisztráció, a sokszor neveletlen gyerekekkel és sokszor vagy túl aggódó, „helikopter”-szülőkkel, vagy a sokszor igénytelen, bunkó szülőkkel való kapcsolattartás; az a rendszer, amelyik a gyerekeket már az évnyitó napjától kezdve be akarja darálni, és amelyik pontosan ugyanolyan munkaanyagként tekint a nebulókra, mint ahogy elvárja, hogy majd a felnövő nebulók is munkaanyagként tekintsenek a szalaggyárban a kezük alá kerülő, megmunkálandó anyagra.
A kép nem Birkás Gyurit ábrázolja.
Szerző BIRKÁS GYÖRGY
2025.09.09.
Korábban a magyarországi matematikatanítás a közoktatás egyik erőssége volt, melyet nem csak a nemzetközi felmérésekben rendre előkelő helyezések mutattak, hanem a számos matematika-diákolimpikon. (Mint maga Birkás Gyuri is, aki 1985-ben bronzérmet kapott. Az Akadémia későbbi elnöke, Lovász László három aranyérmet is nyert egy ezüstérme mellé négyéves gimnáziumi pályafutása alatt.) A diákolimpiai érmek még mindig jönnek, ám azokat egyértelműen a „versenyistállók” szállítják: a budapesti Fazekas Mihály, Veres Péter és Radnóti Miklós gimnáziumok mellett még a szegedi Radnótiból vannak versenyzők, más helyekről már csak elvétve (bár a Fazekas régen is kimagaslott), viszont a matematika-oktatás eredményei a szövegértés szintjére romlottak, és már a 2000-es években is az OECD-átlag alá kerültek, mostanra pedig az EU-országok alsó harmadának megfelelő szinten vannak.
A hazai matematika-tanításban így egyszerre van jelen a világ élvonalához tartozó tehetséggondozás az elitgimnáziumok szűk körében, és jellemző rá az összes többi tantárgyhoz és kompetenciához hasonlóan a kimondottan gyengén teljesítők aránya. Az iskolatípusok közötti jelentős különbség a növekvő esélyegyenlőtlenség biztos jele – na de miért pont a matematika lenne a kivétel, ha ugyanez megfigyelhető a természettudományokban illetve a szövegértési kompetenciákban is?
A problémák egy része az egész hazai közoktatásra jellemző: a szülői háttér gyakorlatilag determinál, a társadalom a megújulásra képtelen, a szegénységi csapdából kitörni gyakorlatilag lehetetlen. Annál a családnál, ahol a szülők nem képesek megfizetni a különórákat, felkészítő tanárokat, a gyerek még akkor se fog bekerülni a jobb oktatást nyújtó gimnáziumokba, ha egyébként képességei alapján ott lenne a helye. Számos rákkutatót, gyógyszerészt, orvost, mérnököt, írót, költőt, fizikust, csillagászt – és matematikust veszít így el az ország, a tehetséges tanulók képességeinek elherdálásával. Ugyanilyen baj persze a gyengébb képességű tanulók fel nem zárkóztatása: bár a magyar kormány bevallott célja a munkaalapú társadalom megteremtése, és hangoztatják, hogy mindenkinek szakmát adnak a kezébe (mintha a szakmát nem adó gimnáziumi képzés, amelyik a felsőoktatás felé megnyitná az utat, kidobott pénz lenne), ám valójában a hazai iskolarendszer még a szakmával bírók általános képességeit is lerontja. Olyan szalaggyári munkásokat képezünk, akiket a legegyszerűbb lesz kicserélni az automatizációval, azaz: a robotokkal. Még csak mesterséges intelligencia sem kell hozzá.
A matematikatanítás elavult módszerekkel történik, na de miért pont ez lenne a kivétel, ha egyszer az oktatáspolitika minden más esetben is elutasítja a digitális korszakhoz való megújulás szükségességét. Ha a diákok az irodalomórákon a több, mint 100 évvel ezelőtti szerzők műveit (és életrajzát) kénytelenek megismerni, akkor miért kéne mást és máshogy tanítani matematikaórákon, annál, mint amit még Newton idejében tanultak?
Miközben a matematika-tanítás célja elvben az elvont (absztrakt) gondolkodás fejlesztése lenne (deklarált célként pedig olyan kompetenciák –köztük a kreativitás – kiépítése, amely hozzásegíti a tanulókat a mindennapi problémák modellezéséhez, megértéséhez és megoldásához), ám olyan jellegű problémák merülnek fel az órák többségén, amelyeknek a valósághoz szinte semmi köze. Miközben a világ szerencsésebb országaiban már számítógépes programozást és robotikát tanulhatnak a gyerekek, nálunk továbbra is a körző-vonalzó-függvénytábla hármasságában lehet csak a matematikaórákat elképzelni. Sőt, a mobileszközök ki vannak tiltva az iskolából, az órákról, mindezt úgy, hogy bármelyik okostelefon nagyobb számítási kapacitással bír, mint az Apollo 11-es űrhajó teljes számítógépes kapacitása! Közel 50 éve a Holdra sikerült leszállni gyengébb számítástechnikai apparátussal (igaz, jobb papíron-ceruzával számoló emberek, „computerek” alkalmazásával). Ezt a szinte minden gyereknél kéznél lévő apparátust miért nem használjuk?
S miközben tény, hogy a természet nyelve a matematika, matematika nélkül nincs fizika, fizika nélkül nincs kémia vagy csillagászat, kémia nélkül meg nincs biológia, és így a matematikatanulás hozzásegíthet minket a körülvevő világot is megérteni – ám egy felső tagozatos, sőt, még egy középiskolás számára is ennél sokkal fontosabb kérdések vannak, mint például, hogyan működik a pénz, hogyan működik egy állam költségvetése, hogyan működik a Nemzeti Bank, mik azok a kötvények, részvények, a bankkölcsön vagy a bankbetét, vagy: hogyan működik a titkosítás, hogyan lehet feltörni a különböző jelszavakat; és így tovább. Szinte már véglegesen különvált a valós életben hasznos tapasztalatok megszerzése és a matematika-tanítás: abban is kételkedem, hogy az érettségi-követelmény másodfokú függvény megoldóképlete az emberek 99 százalékának bármi hasznára is vált volna. Saját tapasztalat alapján mondom, hogy határérték-számításra se volt még soha szükségem, és a deliverálás szó helyes leírását sem tanultam még meg soha. Minek? Mindezt úgy, hogy a világra kimondottan nyitott, természettudományos érdeklődésű társadalomtudós vagyok.
Hogy hol bicsaklott meg a matematika-tanítás, nem tudom, de arra határozottan emlékszem, hogy amikor kilencedikes koromban a matematikatanárunk behozta a saját főiskolai tankönyvét, hogy amit most fogunk tanulni, azt annak idején ő még főiskolán tanulta, arra kikapcsolt az agyam, mert akkor is és most is úgy voltam vele, hogy nincs szükségem felsőfokú matematikára. Ezzel nem tagadom azt, hogy vannak, akiknek szüksége van rá, sőt, pont az ellenkezőjét állítom: olyan társadalomban szeretnék élni, ahol bárki képes megírni egy python nyelven futó programot vagy bárki képes kiszámolni egy aszteroida pályáját. Én ilyen ember szeretnék lenni, de nem ilyen lettem. Csillagászatot ugyanis pontosan ugyanúgy nem tanultunk, ahogy közgazdaságot sem. Nem is vagyok abban biztos, hogy a tanáraink tudták volna tanítani: a tanári pályán lévők egyre jobban kiöregednek, a kisebb településeken bőven nyugdíjaskor feletti tanárok járnak vissza pontosan ugyanúgy matematikát tanítani – ahogy azt tették 30, 40, 50 éve.
A matematikatanítás kapcsán pontosan ugyanolyan válságtünetek vannak, mint a magyartanítás kapcsán. Elavult módszertan, elégtelen technikai eszközök, sőt, a modern, a digitális világ valóságos üldözése, kiöregedő, az elavult módszertant alkalmazó tanári közösség, akiket leterhel és kizsigerel a munka, az adminisztráció, a sokszor neveletlen gyerekekkel és sokszor vagy túl aggódó, „helikopter”-szülőkkel, vagy a sokszor igénytelen, bunkó szülőkkel való kapcsolattartás; az a rendszer, amelyik a gyerekeket már az évnyitó napjától kezdve be akarja darálni, és amelyik pontosan ugyanolyan munkaanyagként tekint a nebulókra, mint ahogy elvárja, hogy majd a felnövő nebulók is munkaanyagként tekintsenek a szalaggyárban a kezük alá kerülő, megmunkálandó anyagra.
A kép nem Birkás Gyurit ábrázolja.
ORBÁN MINAPI BESZÉDE MELLETT MÁS FELEJTHETETLEN RÉTORI BRAVÚROKAT IS ÉRDEMES SZÁMONTARTANI.
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.09.10.
Megyek az egyetemre, kezdődik a félév. Orbán minapi beszéde mellett más felejthetetlen rétori bravúrokat is érdemes számontartani.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.09.10.
Fedőneve: Aranykor
Hankó Balázs a BME évnyitóján bejelentette: Magyarország immár a felsőoktatás második aranykorát éli, mert a kormány visszaadta az egyetemeknek az ingatlanokat. Nem az alapítványoknak – nem, nem! – hanem „az egyetemeknek, a kutatóknak, a diákoknak, az egyetemi közösségnek.”
A miniszter közben sziszegve mutatott a sötét sarokba: „Az Európai Bizottság idetelepített árulókkal és besúgókkal küzd a versenyképes magyar egyetemek ellen.” Ez, valljuk be, minden egyetemista álma: hogy miközben az egyik vizsgateremben valaki izzadva próbálja megérteni a Bolzano–Weierstrass-tételt, a szomszéd padból már jelentést írnak Brüsszelnek arról, hogy az illető még mindig nem érti. Vagy hogy egy másik teremben, ahol Ranke híres mondatát kell értelmezni – „a történész feladata, hogy a múltat úgy mutassa be, ahogy valójában történt” („wie es eigentlich gewesen”) –, a sötét sarokból egy hallgató feljelentést diktál: a vizsgázó össze-vissza beszél a tételről, elvégre a professzor sem magyarázta el elég világosan.
Ezúton jelzem: keddi fogadóórámon várom az egyetemünkön tevékenykedő árulókat és besúgókat, hogy engem is beszervezzenek. Én is szeretnék végre besúgni, árulni, nemzetközi szinten, elvégre a forint gyenge, a brüsszeli besúgó-euró pedig erős. Kellene egy kis kiegészítés. Szégyen, hogy a fél ország már jelent, én meg még mindig kimaradtam. Nem akarok lemaradni: és különben is, jó érzés lenne Brüsszelnek jelenteni arról, hogy Hankó Balázs ismét az „autonómia sérelméről” papolt.
Adjanak nekem egy fedőnevet is, mondjuk „Fedőnév: Kant”. Legalább jól mutat majd a jelentésen, amikor leírom, hogy Hankó Balázs összekeveri az autonómiát a kuratóriumi hűbérrendszerrel, vagy hogy a „világ legjobb öt százaléka” valójában csak PR-trükk, miközben például az utánpótlás képzése és a fiatal oktatók megtartása egyre súlyosabb válságban van.
Hankó úr, önnek senki nem mondta el, mi az az autonóm egyetem? Nem az, ahol a kormány emberei ülnek a kuratóriumban, és az ön hívására nyomják meg az „igen” gombot. Az autonómia azt jelenti: tanszabadság, önálló döntés, tudományos függetlenség. Pont az, amiért a keresztény Nyugat túlélte és állva hagyta az iszlám világ fölényét. Mert miközben például Bagdadban és Córdobában – a zsidó és keresztény tudományosságot akkor még javában beelőzve –fénykorukat élték a tudományok, a szimbiózisban élő politikai és vallási hatalom nem engedte, hogy autonóm intézményesülés történjen. A keresztény Európában viszont megszületett az egyetem – Bologna, Padova, Párizs, Oxford, Cambridge stb. –, ahol a tanár szabadon tanított, a diák szabadon tanult, és a tudományterületek hagyománya, valamint a napra kész tudás folyamatosan továbböröklődött. Ez volt a Nyugat titka, a nyugati fejlődés igazi motorja: a tudás, a tanszabadság, az oktatás autonómiája, és a szabadon gyakorolható viták, disputák állandó jelenléte.
És ma mi történik Magyarországon? Professzorokat nem szakmai érdemek, nem kutatási teljesítmények, nem nemzetközi mércék alapján neveznek ki, hanem politikai lojalitás mentén.
A kuratóriumokban nem tudósok ülnek, hanem pártkatonák. Nem tanszabadság van, hanem telefonszabadság: felhívják, és azt mondják, ki legyen kinevezve, ki kapjon pénzt, ki kapjon szót. Ez nem autonómia, hanem feudális hűbériség – csak powerpoint-prezentációval.
És a kedvencem: az „árulók” és „besúgók”. A történelmi memória itt nagyon rövid. A besúgók nem Brüsszelből jöttek, hanem mindig is a Belügyből. Az ÁVH volt a startup, a III/III a franchise: kollégák egymásról írták a jelentéseket – ki járt templomba, ki olvasott nyugati szerzőt, ki mert viccet mesélni a Pártról. Ön most ugyanezt a retorikát próbálja előadni, mintha titkos hálózat jegyezné le a tanszékek beszélgetéseit. Csak ott még „elvtársnak” írták a jelentést, most bizonyára egyenest a „miniszter úrnak.”
Ezért kérem a hivatalos bélyegzőt: „Nemzetközi áruló és besúgó, Hankó Balázs felhatalmazásával.” Legyen hozzá aranykeretes igazolvány, hiszen aranykorban élünk. Az első aranykor Klebelsberg volt, aki egyetemeket épített. A második aranykor Hankó, aki kartondíszleteket állít és a III/III-as nyelvet építi be a felsőoktatásba. Ha ez aranykor, akkor inkább Örkény egyperces novelláiban vagyunk: „Jelentem, jelentettem, jelenteni fogok.”
Szóval: kedden mindenki jöjjön a fogadóórámra. Ne felejtse otthon senki a fedőnevét, a kék golyóstollát és egy kis történelmi önismeretet. Ha pedig jelvény is jár, kérem, aranyból legyen – ne a Nemzeti Együttműködés Rendszerének címerével, hanem azzal, amit valaha egyetemnek hívtak: szabadsággal.
Szóval: kedden mindenki jöjjön a fogadóórámra. Ne felejtse otthon senki a fedőnevét, a kék golyóstollát és egy kis történelmi önismeretet. Ha pedig jelvény is jár, kérem, aranyból legyen – ne a Nemzeti Együttműködés Rendszerének címerével, hanem azzal, amit valaha egyetemnek hívtak: szabadsággal.
Amúgy pedig – és ezt tudhatná Hankó is, ha valóban tisztában volna azzal, mi az egyetem, s nem csupán hivatali okokból kéne hozzáértőnek mutatkoznia –, hogy az egyetemnek nem aranykorra van szüksége, hanem saját tudományos és oktatói testületei által meghatározott szabadságra. Ha ez nincs meg – akárhány aranykort is képzeljen a miniszter –, az egyetem nem egyetem, hanem csak annak látszó képződmény: mutáns, klón, hibrid, kiméra.
IZMOZÁS KÖTCSÉN; RONCSDERBI: LÁZÁR VS. TARR; GANXTAJÁRÁS PEKINGBEN
POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.09.09.
Izmozás Kötcsén; Roncsderbi: Lázár vs. Tarr; Ganxtajárás Pekingben...
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.09.09.
Izmozás Kötcsén; Roncsderbi: Lázár vs. Tarr; Ganxtajárás Pekingben...
2025. szeptember 8., hétfő
KÉRI LÁSZLÓ ÉS PETSCHNIG MÁRIA ZITA ELŐADÁSA A NEMZETKÖZI TISZA SZIGETEK ELŐTT
KONTROLL
Szerző: KOTROLL
2025.09.08.
Müchenben tartott előadást a nemzetközi Tisza Szigetek találkozóján Petschnig Mária Zita közgazdász és Kéri László politológus. Petschnig az Orbán-kormány gazdasági rendszerének elemzésében többek között az államadósság alakulását mutatta be, míg Kéri László a Tisza Párt feladatait elemezte, külön kiemelve a Tisza Szigetekkel fenntartott kapcsolat és együttműködés fontosságát.
Szerző: KOTROLL
2025.09.08.
Müchenben tartott előadást a nemzetközi Tisza Szigetek találkozóján Petschnig Mária Zita közgazdász és Kéri László politológus. Petschnig az Orbán-kormány gazdasági rendszerének elemzésében többek között az államadósság alakulását mutatta be, míg Kéri László a Tisza Párt feladatait elemezte, külön kiemelve a Tisza Szigetekkel fenntartott kapcsolat és együttműködés fontosságát.
MATEKLECKE 6120. - FORDÍTÁS
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.09.07.
"Mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek, mostantól mindenki tegyen meg mindent, amit tud, ismernek engem, nem vagyok ember, aki fenyegetőzik és durváskodik, de semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve és minden el lesz rendezve."
Nyilván a többség érti, de annyira messze van már a ner valósága a mienktől, hogy lefordítottam.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.09.07.
Nyilván a többség érti, de annyira messze van már a ner valósága a mienktől, hogy lefordítottam.
"Én vagyok az állam, a célom a túlélés, és minden eszközt felhasználok, ami létezik. Hazudhatok, fenyegethetek, ígérhetek, simogathatok, de sosem felejtek. Ez már nem politizálás, ez puszta túlélés, a rendszeremé, a vagyonomé, a trónomé. Aki most nem húz velem, azt személyesen fogom eltaposni, mert itt már nem a győzelem a tét, hanem az, hogy ne Moszkvában kelljen leélnem a maradék életemet."
SOKSZOR LEÍRTÁK MÁR ORBÁNT, DE MINDIG, MINDENBŐL FELÁLLT
444.HU / VIDEÓ
Szerző: 444.HU
2025.09.08.
Sokszor leírták már Orbánt, de mindig, mindenből felállt...
Szerző: 444.HU
2025.09.08.
Sokszor leírták már Orbánt, de mindig, mindenből felállt...
KÖTCSÉN FESZÜLT EGYMÁSNAK ORBÁN ÉS MAGYAR
TELEX VIDEÓ
Szerző: Telex
2025.09.08.
Teljesen felforgatta Magyar Péter a Fidesz hagyományos szeptemberi dzsemboriját, amikor rászervezett egy Tiszás gyűlést a kötcsei piknikre. A fél falut lezárták és a megszokottól eltérően, Orbán beszédét élőben közvetítették. A fideszesektől alig tudtunk kérdezni, a Tiszásokat pedig nem aggasztja, hogy Tarr Zoltán arról beszélt, hogy van amiről nem lehet a választások előtt beszélni.
Szerző: Telex
2025.09.08.
Teljesen felforgatta Magyar Péter a Fidesz hagyományos szeptemberi dzsemboriját, amikor rászervezett egy Tiszás gyűlést a kötcsei piknikre. A fél falut lezárták és a megszokottól eltérően, Orbán beszédét élőben közvetítették. A fideszesektől alig tudtunk kérdezni, a Tiszásokat pedig nem aggasztja, hogy Tarr Zoltán arról beszélt, hogy van amiről nem lehet a választások előtt beszélni.
MAGYAR PÉTER TELJES KÖTCSEI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA – VÁGATLANUL
GULYÁSÁGYŰ MÉDIA
Szerző: Gulyáságyú Média
MAGYAR Péter teljes KÖTCSEI sajtótájékoztatója – VÁGATLANUL.
Szerző: Gulyáságyú Média
2025.09.08.
MAGYAR Péter teljes KÖTCSEI sajtótájékoztatója – VÁGATLANUL.
ORBÁN FENYEGETÉSSEL, MAGYAR ÚJ APPLIKÁCIÓVAL RÚGTA BE A KAMPÁNYT | 24.HU
24.HU
Szerző: 24.HU
2025.09.08.
„Semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve.” Kötcsei kampánynyitó beszédek röviden.
Szerző: 24.HU
2025.09.08.
„Semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve.” Kötcsei kampánynyitó beszédek röviden.
ILYEN VOLT IDÉN A KÖTCSEI PIKNIK - ÁLLÍTÓLAG
HVG VIDEÓ
Szerző: HVG
2025.09.08.
Húsz év után idén először ígérte azt a Fidesz, hogy nyilvános lesz hagyományos pártrendezvénye, a kötcsei piknik, miután Magyar Péter bejelentette: ugyanarra a napra hívja össze támogatóit a Somogy megyei faluban. Megnéztük, mennyi valósult meg Orbán Viktor ígéretéből és hogyan fogadták a Tisza-szimpatizánsok a párt újabb arcait.
Szerző: HVG
2025.09.08.
Húsz év után idén először ígérte azt a Fidesz, hogy nyilvános lesz hagyományos pártrendezvénye, a kötcsei piknik, miután Magyar Péter bejelentette: ugyanarra a napra hívja össze támogatóit a Somogy megyei faluban. Megnéztük, mennyi valósult meg Orbán Viktor ígéretéből és hogyan fogadták a Tisza-szimpatizánsok a párt újabb arcait.
LISZKA JÓZSEF: TÖREDÉKEK A KIREKESZTÉSRŐL
NÉPSZAVA
Szerző: LISZKA JÓZSEF
2025.09.07.
...Az Országos Széchényi Könyvtárban. Nyakában széles, trikolór szalagon lógó, csaknem arasznyi csontkereszttel Magyar Nemzetet olvas bőszen. Rám néz, ahogy a 168 Órát lapozom, s arcán szétterül a gyűlölet…
Vagy csak az egészet belemagyarázom. Saját tükörképem morcoskodik vissza rám. Többször rajtakapom magam, ha odaülök átnézni a napi sajtót (számomra ez a Népszava), hogy gyanakodva figyelem a később odatelepedők arcát: vajon leolvasható-e róluk valami, ami visszajelzés lehet arra, hogy én éppen mit lapozok? Beteges reakciók, beteges gyanakvások, beteges ország, beteg, nagyon beteg nemzet.
Méltóztassunk önmagunkra is figyelni.
Szerző: LISZKA JÓZSEF
2025.09.07.
Vagy csak az egészet belemagyarázom. Saját tükörképem morcoskodik vissza rám. Többször rajtakapom magam, ha odaülök átnézni a napi sajtót (számomra ez a Népszava), hogy gyanakodva figyelem a később odatelepedők arcát: vajon leolvasható-e róluk valami, ami visszajelzés lehet arra, hogy én éppen mit lapozok? Beteges reakciók, beteges gyanakvások, beteges ország, beteg, nagyon beteg nemzet.
Méltóztassunk önmagunkra is figyelni.
2025. szeptember 7., vasárnap
L. RITÓK NÓRA: A SEGÍTŐ SZEREP (ROMANTIKA ÉS VALÓSÁG)
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2025.09.05.
Segíteni jó, megélni, hogy jók vagyunk felemelő érzés. Fontos, hogy ezt átéljük, mert ez fejleszti az empátiánkat, nő a társadalmi szolidaritás, jobbá teszi a világot, szóval, mindenképp egy olyan dolog, ami pozitív változást hozhat a társadalmi szakadék csökkentésében.
A segítésnek többféle szintje, színtere van. Segíthetünk valakinek az időnkből áldozva, egyszerű odafigyeléssel, beszélgetéssel, programszervezéssel, meséléssel, a betegek, idősek esetében ez a mentális állapotukon sokan segít, és persze a mi mentális egészségünket is támogatja.
Kiegészülhet ez fizikai segítségnyújtással is, ebédfőzés-ebédosztás, munka a külső, vagy belső közösségi terekben, ez is mind nagyon fontos. Segíthetünk adománnyal is, nálunk kinőtt, vagy fölöslegessé váló holmikkal, amelyek máshol könnyíthetnek az életen. Ezeknél nagyon fontos, hogy tájékozódjunk, mi az, ami tényleges segítséget nyújt, és mi az, amitől jobb, ha megszabadulunk másképp, mert nem jó (vagy már nem jó) adománynak. Még mindig gyakori, hogy adományozásba “csomagolt” lomtalanítást tapasztalunk, ami költség, és sokszor nagyon nehéz megértetni az illetővel, hogy ez nem segítség.
Mert a határ, hogy mi hasznos adomány még, és mi az, ami már szemétnek minősül, nagyon szubjektív, mindenkinél az élethelyzetében formálódó értékrendje határozza meg. Az érzés pedig, hogy jó szándékkal ajánl fel, juttat el adományt valaki, nem kétséges, senkinél. Épp ezért nehéz objektív mércét felállítani ebben.
No és ott vannak a pénzbeli adományok, amit jól használni nagy felelősség. Mert erre talán még fokozottabban igaz, mint a tárgyi adományokra, hogy önmagában nem hoz változást, és nagyon könnyen elváróvá tesz, a tanult tehetetlenséget erősíti. Egy szükségletkielégítés, ami az adott pillanatban segítség egy krízishelyzetben, de nem támogatja az egyéni erőfeszítést, ha nincs mögötte az a szociális munka, ami fejlesztő, következetes, aktivitásra sarkalló.
Ez azonban már az a munka, ami a közgondolkodásban értelmezett segítségnyújtáson túlmutat. Ez egy szakma, amihez sok tudás kell, és olyan, sokfelől összeszedett információ, amit aztán rendszerbe állítva tudni kell értelmezni ahhoz, hogy a valós helyzetet megértsük, és a segítségnyújtás megfelelő módját találjuk meg.
Nagyon gyakori hiba, hogy ha valakinek a látókörébe kerül egy család, aki segítségre szorul, azonnal elkezdi támogatni őket. Adományokkal, majd pénzzel, vannak, akik még lakhatással is. Hány segítségkérő megkeresést kaptam már pórul járt támogatóktól! Hogy ők jót akartak, de ez egy feneketlen kút, rosszabb esetben meg sem tudnak szabadulni az önként vállalt támogatottól. Kudarccal, megkeseredve, sokan jelentős anyagi veszteséggel zárják le magukban a segítségnyújtást, úgy érzik, rászedték, kihasználták őket. És ez sok esetben így is történt.
De akiket támogattak, ők nem szándékosan, tudatosan megtervezve tették ezt (bár biztosan van ilyen is), hanem egyszerűen nem tudnak mások lenni attól, hogy mondjuk most lett fedél a fejük fölött. Attól, hogy ezt valaki megoldotta nekik, az életvezetési képességeik nem lettek jobbak. A szocializációjuk diktál tovább is, és nem a támogató által elvárt lelkiismeret, vagy hála.
Ezt azonban nem látja az egyoldalú képet kapó támogató. Ő többnyire csak a rászoruló verzióját ismeri, aki általában csak a sérelem oldaláról közelítve, áldozati képet fest. Elhallgat (mert nem érzi fontosnak) a mástól kapott segítséget, az intézményrendszerrel a konfliktusait, a túlélési stratégiája az áldozati szerep hangsúlyozása felé mozdítja, mert megtapasztalta, hogy így kaphat újabb segítséget.
Ez az a bizonyos fogalom, amit a probléma “társadalmi beágyazottságának” hívok. Hogy minden információt ismernünk kell, történetiségében is, hogy támogató stratégiát alkothassunk. Egyénre szólót, mert a probléma is egyéni. És még csak ezután kezdődhet a nagyon lassú, folyamatos “képessé tevés”, amiben mindig csak annyi segítséget szabad adni, ami az ő erőfeszítését támogatja. Ha többet adunk, akkor az mindig visszalépést fog eredményezni.
Nagyon szerteágazó tudást igénylő munka a fejlesztő segítségnyújtás. Ezt nem lehet már szimpla adományozási szemlélettel végezni, és ebben a folyamatosság is fontos megkötés, és nem szabad vállalkozni rá annak, aki ezt nem tudja biztosítani. Éveken át tarthat ez, sokszor generációs léptékben kell gondolkodni.
És ez nem egy romantikus munka. Sokszor látom, kérdezik is tőlem, vagy van, aki így csatlakozik hozzánk önkéntesként, de akár munkatársként is, hogy a történetben ott van az “én odamegyek, engem elfogadnak, én szót értek velük” romantikája. Igen, az a “tesó-szindróma”, amikor az elfogadás üzenetében éli meg a “másoktól különb vagyok” érzést valaki. Ezen egyébként átestünk mindannyian, én ezt egy fejlődési állomásnak tekintem.
Ők azok, akik úgy vélik, a beszélgetések, a közös főzések, bulizások olyan kapcsolódási alapot képeznek, ami változást generál. Ebben van is igazság, hiszen hogyan jelennénk meg másképp egy leszakadó közösségben? De ez csak egy első lépés, ez egy kapcsolatfelvétel, de nem a megoldás. “Bulizzatok velük… akkor kialakul a bizalmi kapocs:”- mondják sokszor.
De nagy csapda ez. A példák, amelyek ettől nem tudtak elszakadni, tapasztalatom szerint mind becsődöltek. Mert a romantikusan vonzó, barátkozó, vagy a “tesó” szinten működtetett szerep végül lehúzta őket is, és nem tudtak erőt adó, segítő státuszba kerülni ebből. Miközben abban a hitben voltak, hogy ők megértőbbek velük, mint mi, ezért őket jobban elfogadják (és ez így is történt), egyszer csak az látszott, hogy nem tudnak hatni rájuk. Nem tudtak meggyőzőek lenni számukra, sokukat ebben a helyzetben használták ki. Így aztán elmenekültek, mindannyian, ki előbb, ki utóbb, de minden esetben problémák sorát okozva, és gyakran ők is sérülve.
Sok ilyet láttam, és ma már tudatosan vigyázunk az új kollégáknál, önkénteseknél erre. A segítő szerep ugyanis nagyon bonyolult, ennek egyénre szabása pedig nagy önfejlesztés igénylő munka. Mert ez a szerep elfogadó, ugyanakkor távolságtartó, bizalmi, ugyanakkor hatósági is, megértő, ugyanakkor szakmai tudása miatt tekintéllyel bíró, következetes, de rugalmas is.
Sok tanulás, folyamatosan gyakorolt önreflexió, mindig fejlesztett reziliencia építheti a segítő szerepet. Ha így teszünk, a végén azt vesszük észre, hogy nemcsak hatékonyabbak leszünk a segítő munkában, de rengeteg formálódik a mi személyiségünk is. Így lassan elérjük, hogy nem mi, segítők leszünk fontosak magunknak, hanem az ügy, az általunk generált hatás. Ez pedig közös örömöt, igazi megerősítést ad. Mindannyiunknak.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2025.09.05.
A segítésnek többféle szintje, színtere van. Segíthetünk valakinek az időnkből áldozva, egyszerű odafigyeléssel, beszélgetéssel, programszervezéssel, meséléssel, a betegek, idősek esetében ez a mentális állapotukon sokan segít, és persze a mi mentális egészségünket is támogatja.
Kiegészülhet ez fizikai segítségnyújtással is, ebédfőzés-ebédosztás, munka a külső, vagy belső közösségi terekben, ez is mind nagyon fontos. Segíthetünk adománnyal is, nálunk kinőtt, vagy fölöslegessé váló holmikkal, amelyek máshol könnyíthetnek az életen. Ezeknél nagyon fontos, hogy tájékozódjunk, mi az, ami tényleges segítséget nyújt, és mi az, amitől jobb, ha megszabadulunk másképp, mert nem jó (vagy már nem jó) adománynak. Még mindig gyakori, hogy adományozásba “csomagolt” lomtalanítást tapasztalunk, ami költség, és sokszor nagyon nehéz megértetni az illetővel, hogy ez nem segítség.
Mert a határ, hogy mi hasznos adomány még, és mi az, ami már szemétnek minősül, nagyon szubjektív, mindenkinél az élethelyzetében formálódó értékrendje határozza meg. Az érzés pedig, hogy jó szándékkal ajánl fel, juttat el adományt valaki, nem kétséges, senkinél. Épp ezért nehéz objektív mércét felállítani ebben.
No és ott vannak a pénzbeli adományok, amit jól használni nagy felelősség. Mert erre talán még fokozottabban igaz, mint a tárgyi adományokra, hogy önmagában nem hoz változást, és nagyon könnyen elváróvá tesz, a tanult tehetetlenséget erősíti. Egy szükségletkielégítés, ami az adott pillanatban segítség egy krízishelyzetben, de nem támogatja az egyéni erőfeszítést, ha nincs mögötte az a szociális munka, ami fejlesztő, következetes, aktivitásra sarkalló.
Ez azonban már az a munka, ami a közgondolkodásban értelmezett segítségnyújtáson túlmutat. Ez egy szakma, amihez sok tudás kell, és olyan, sokfelől összeszedett információ, amit aztán rendszerbe állítva tudni kell értelmezni ahhoz, hogy a valós helyzetet megértsük, és a segítségnyújtás megfelelő módját találjuk meg.
Nagyon gyakori hiba, hogy ha valakinek a látókörébe kerül egy család, aki segítségre szorul, azonnal elkezdi támogatni őket. Adományokkal, majd pénzzel, vannak, akik még lakhatással is. Hány segítségkérő megkeresést kaptam már pórul járt támogatóktól! Hogy ők jót akartak, de ez egy feneketlen kút, rosszabb esetben meg sem tudnak szabadulni az önként vállalt támogatottól. Kudarccal, megkeseredve, sokan jelentős anyagi veszteséggel zárják le magukban a segítségnyújtást, úgy érzik, rászedték, kihasználták őket. És ez sok esetben így is történt.
De akiket támogattak, ők nem szándékosan, tudatosan megtervezve tették ezt (bár biztosan van ilyen is), hanem egyszerűen nem tudnak mások lenni attól, hogy mondjuk most lett fedél a fejük fölött. Attól, hogy ezt valaki megoldotta nekik, az életvezetési képességeik nem lettek jobbak. A szocializációjuk diktál tovább is, és nem a támogató által elvárt lelkiismeret, vagy hála.
Ezt azonban nem látja az egyoldalú képet kapó támogató. Ő többnyire csak a rászoruló verzióját ismeri, aki általában csak a sérelem oldaláról közelítve, áldozati képet fest. Elhallgat (mert nem érzi fontosnak) a mástól kapott segítséget, az intézményrendszerrel a konfliktusait, a túlélési stratégiája az áldozati szerep hangsúlyozása felé mozdítja, mert megtapasztalta, hogy így kaphat újabb segítséget.
Ez az a bizonyos fogalom, amit a probléma “társadalmi beágyazottságának” hívok. Hogy minden információt ismernünk kell, történetiségében is, hogy támogató stratégiát alkothassunk. Egyénre szólót, mert a probléma is egyéni. És még csak ezután kezdődhet a nagyon lassú, folyamatos “képessé tevés”, amiben mindig csak annyi segítséget szabad adni, ami az ő erőfeszítését támogatja. Ha többet adunk, akkor az mindig visszalépést fog eredményezni.
Nagyon szerteágazó tudást igénylő munka a fejlesztő segítségnyújtás. Ezt nem lehet már szimpla adományozási szemlélettel végezni, és ebben a folyamatosság is fontos megkötés, és nem szabad vállalkozni rá annak, aki ezt nem tudja biztosítani. Éveken át tarthat ez, sokszor generációs léptékben kell gondolkodni.
És ez nem egy romantikus munka. Sokszor látom, kérdezik is tőlem, vagy van, aki így csatlakozik hozzánk önkéntesként, de akár munkatársként is, hogy a történetben ott van az “én odamegyek, engem elfogadnak, én szót értek velük” romantikája. Igen, az a “tesó-szindróma”, amikor az elfogadás üzenetében éli meg a “másoktól különb vagyok” érzést valaki. Ezen egyébként átestünk mindannyian, én ezt egy fejlődési állomásnak tekintem.
Ők azok, akik úgy vélik, a beszélgetések, a közös főzések, bulizások olyan kapcsolódási alapot képeznek, ami változást generál. Ebben van is igazság, hiszen hogyan jelennénk meg másképp egy leszakadó közösségben? De ez csak egy első lépés, ez egy kapcsolatfelvétel, de nem a megoldás. “Bulizzatok velük… akkor kialakul a bizalmi kapocs:”- mondják sokszor.
De nagy csapda ez. A példák, amelyek ettől nem tudtak elszakadni, tapasztalatom szerint mind becsődöltek. Mert a romantikusan vonzó, barátkozó, vagy a “tesó” szinten működtetett szerep végül lehúzta őket is, és nem tudtak erőt adó, segítő státuszba kerülni ebből. Miközben abban a hitben voltak, hogy ők megértőbbek velük, mint mi, ezért őket jobban elfogadják (és ez így is történt), egyszer csak az látszott, hogy nem tudnak hatni rájuk. Nem tudtak meggyőzőek lenni számukra, sokukat ebben a helyzetben használták ki. Így aztán elmenekültek, mindannyian, ki előbb, ki utóbb, de minden esetben problémák sorát okozva, és gyakran ők is sérülve.
Sok ilyet láttam, és ma már tudatosan vigyázunk az új kollégáknál, önkénteseknél erre. A segítő szerep ugyanis nagyon bonyolult, ennek egyénre szabása pedig nagy önfejlesztés igénylő munka. Mert ez a szerep elfogadó, ugyanakkor távolságtartó, bizalmi, ugyanakkor hatósági is, megértő, ugyanakkor szakmai tudása miatt tekintéllyel bíró, következetes, de rugalmas is.
Sok tanulás, folyamatosan gyakorolt önreflexió, mindig fejlesztett reziliencia építheti a segítő szerepet. Ha így teszünk, a végén azt vesszük észre, hogy nemcsak hatékonyabbak leszünk a segítő munkában, de rengeteg formálódik a mi személyiségünk is. Így lassan elérjük, hogy nem mi, segítők leszünk fontosak magunknak, hanem az ügy, az általunk generált hatás. Ez pedig közös örömöt, igazi megerősítést ad. Mindannyiunknak.
MATEKLECKE 6116. - VÁLSÁGBAN AZ OKTATÁS 1. RÉSZ: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY, NÁDASI BALÁZS
2025.09.07.
Új projektünk Nádasi Balázzsal, én írok a magyar, ő a matematika tanításának problémáiról, utána reflektálunk egymás bejegyzéseire. Az első rész tőlem.
A magyar diákok szövegértési teljesítménye évek óta elmarad a nemzetközi átlagtól. Az OECD PISA-felmérései szerint Magyarország átlag alatt teljesít, a magyar diákok 27%-a funkcionális analfabéta, vagyis tudnak ugyan írni és olvasni, de komoly nehézségeik vannak a szöveg megértésével. Magyarország nemcsak átlagban marad le, hanem kevés a kimagaslóan jó olvasó: a tanulóknak mindössze 6%-a éri el a legmagasabb szintet olvasásban (az OECD-átlag 9%).
Talán a legszomorúbb mutatószám, hogy nálunk a legnagyobb a teljesítménynek a tanulói háttérrel magyarázott része. A különbség a jó háttérrel rendelkező és hátrányos helyzetű tanulók közt óriási, a legjobb és legrosszabb teljesítményű tanulók eredménye közel 4 tanévnyi tudáskülönbségnek felel meg. A magyar iskolarendszer nem tudja kellően kompenzálni a társadalmi különbségeket, pedig az iskolák államosításának egyik fő indoka ez lett volna.
Sok sikeres országban a hangsúly az olvasási készségek fejlesztésén, a szövegértésen és az olvasás megszerettetésén van. Finnországban és Észtországban a diákok rendszeresen olvasnak változatos szövegeket, tanterveik pedig rugalmasságot engednek a tanároknak, hogy érdekes, életszerű tartalmakkal dolgozzanak. Ezzel szemben Magyarországon az irodalomórák célja sokszor inkább a nemzeti irodalmi kánon ismeretanyagának átadása, mintsem a kompetenciák fejlesztése.
Miközben más országokban az oktatáspolitika folyamatosan igazodik az új módszerekhez és a digitális kor kihívásaihoz, hazánkban továbbra is hagyományos szemlélet uralkodik a magyar nyelv és irodalom tanításában. A 21. századi modernitás jegyében körülbelül annyi történt, hogy néhány feladat utasításában szerepel a "nézz utána az interneten" kitétel. Az Oktatási Hivatal pedig a digitalizáció alatt a tankönyvek PDF-formátumú letöltését érti.
Nem csak a teljesítmény, hanem a magyar diákok olvasási kedve is stagnál vagy romlik (persze van összefüggés). Folyamatosan csökken a tanórán kívüli olvasásra fordított idő és az elolvasott könyvek mennyisége is a magyar diákok körében.
A magyar nyelv- és irodalomoktatás válságához jelentősen hozzájárultak a NER oktatáspolitikai döntései. 2013-tól az iskolák állami központosítása és a kerettantervek szigorú szabályozása csökkentette a pedagógusok mozgásterét, a 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptantervet számos szakmai szervezet kritizálta (a Magyartanárok Egyesülete szerint a NAT újra az ideológia és a politika szolgálólányává teszi a magyar irodalomtanítást, és ezzel legalább negyven évvel veti vissza a magyartanítás ügyét). A tanterv ugyanis a magyar irodalmat elsősorban a nemzeti identitás formálásának eszközeként fogja fel, deklaráltan a Kárpát-medencei magyarság által létrehozott irodalmi kultúra bemutatására fókuszál. Ennek szellemében bekerültek a tananyagba bizonyos szerzők (pl. Wass Albert, Nyirő József, Herczeg Ferenc), akiket szakmai körökben vitatott irodalmi értékük és politikai nézeteik miatt sokan nem tartanak alkalmasnak a közoktatásban való feldolgozásra.
Ugyanakkor kimaradt vagy háttérbe szorult több modern, kortárs szerző. Az első osztályos Ábécéskönyvből például eltávolították a mai gyerekirodalom kedvelt alkotóinak (Varró Dániel, Tóth Krisztina, Gryllus Vilmos) műveit, a helyükre több "hagyományőrző" tartalom került. Az új tananyag nem nemzeti és nem alaptanterv, a nemzeti értékeket is csak látszólag szolgálja, valójában egy szűk ideológiai szemléletet erőltet az oktatásra.
A diákok nagyrészt több száz évvel ezelőtt élt szerzők műveit ismerik meg, miközben alig találkoznak a saját koruk nyelvén és problémáiról szóló irodalommal az órákon. A tananyag tele van évszámokkal, életrajzi adatokkal, irodalomtörténeti fogalmakkal, amelyeket a diákok bemagolnak a dolgozatokra, de sokszor nem látják ezek értelmét.
Mindez tantervi túlterheltséggel párosul, a kísérletező, csoportos tanulásra alig marad idő az órákon. Pedig épp az ilyen korszerű módszerekre lenne szükség. Az új szabályozás szerint a pedagógusok számára kötelezően megtartandó órák száma 24-re nőtt, ami a gyakorlatban – a helyettesítéseket is beleszámítva – sok esetben 26–28 órát jelent hetente. Ez jelentős terhelést ró a tanárokra, és tovább csökkenti a minőségi oktatás lehetőségét.
A mai tizenévesek már egy digitális világ gyermekeiként nőnek fel, a telefon, az internet, a videók azonnali élményt nyújtanak, ezért nehezebben szánják rá magukat, hogy egy hosszabb regényt végigolvassanak, unalmasnak vagy nem relevánsnak érzik a kötelezőként előírt műveket, hiszen sokszor olyan régi nyelvezettel és élethelyzetekkel találkoznak bennük, amelyek távol állnak tőlük. A fent vázolt problémák egyenes következménye, hogy a diákok jelentős része motiválatlan a magyarórákon, és egyre kevesebben olvasnak szívesen a szabadidejükben is.
Jelenleg azonban sok diák azért motiválatlan, mert úgy érzi, az iskolai irodalom nem róla szól. A tankönyvek és tananyagok nem találkoznak az ő világukkal, problémáikkal, így nem csoda, ha nem keltik fel az érdeklődésüket. A motiválatlanság másik forrása a módszertan: ha egy óra abból áll, hogy a tanár diktál vagy frontálisan magyaráz, a diák pedig passzívan jegyzetel, az aligha köti le a figyelmét egy digitális ingerekhez szokott nemzedéknek.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY, NÁDASI BALÁZS
2025.09.07.
A magyar diákok szövegértési teljesítménye évek óta elmarad a nemzetközi átlagtól. Az OECD PISA-felmérései szerint Magyarország átlag alatt teljesít, a magyar diákok 27%-a funkcionális analfabéta, vagyis tudnak ugyan írni és olvasni, de komoly nehézségeik vannak a szöveg megértésével. Magyarország nemcsak átlagban marad le, hanem kevés a kimagaslóan jó olvasó: a tanulóknak mindössze 6%-a éri el a legmagasabb szintet olvasásban (az OECD-átlag 9%).
Talán a legszomorúbb mutatószám, hogy nálunk a legnagyobb a teljesítménynek a tanulói háttérrel magyarázott része. A különbség a jó háttérrel rendelkező és hátrányos helyzetű tanulók közt óriási, a legjobb és legrosszabb teljesítményű tanulók eredménye közel 4 tanévnyi tudáskülönbségnek felel meg. A magyar iskolarendszer nem tudja kellően kompenzálni a társadalmi különbségeket, pedig az iskolák államosításának egyik fő indoka ez lett volna.
Sok sikeres országban a hangsúly az olvasási készségek fejlesztésén, a szövegértésen és az olvasás megszerettetésén van. Finnországban és Észtországban a diákok rendszeresen olvasnak változatos szövegeket, tanterveik pedig rugalmasságot engednek a tanároknak, hogy érdekes, életszerű tartalmakkal dolgozzanak. Ezzel szemben Magyarországon az irodalomórák célja sokszor inkább a nemzeti irodalmi kánon ismeretanyagának átadása, mintsem a kompetenciák fejlesztése.
Miközben más országokban az oktatáspolitika folyamatosan igazodik az új módszerekhez és a digitális kor kihívásaihoz, hazánkban továbbra is hagyományos szemlélet uralkodik a magyar nyelv és irodalom tanításában. A 21. századi modernitás jegyében körülbelül annyi történt, hogy néhány feladat utasításában szerepel a "nézz utána az interneten" kitétel. Az Oktatási Hivatal pedig a digitalizáció alatt a tankönyvek PDF-formátumú letöltését érti.
Nem csak a teljesítmény, hanem a magyar diákok olvasási kedve is stagnál vagy romlik (persze van összefüggés). Folyamatosan csökken a tanórán kívüli olvasásra fordított idő és az elolvasott könyvek mennyisége is a magyar diákok körében.
A magyar nyelv- és irodalomoktatás válságához jelentősen hozzájárultak a NER oktatáspolitikai döntései. 2013-tól az iskolák állami központosítása és a kerettantervek szigorú szabályozása csökkentette a pedagógusok mozgásterét, a 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptantervet számos szakmai szervezet kritizálta (a Magyartanárok Egyesülete szerint a NAT újra az ideológia és a politika szolgálólányává teszi a magyar irodalomtanítást, és ezzel legalább negyven évvel veti vissza a magyartanítás ügyét). A tanterv ugyanis a magyar irodalmat elsősorban a nemzeti identitás formálásának eszközeként fogja fel, deklaráltan a Kárpát-medencei magyarság által létrehozott irodalmi kultúra bemutatására fókuszál. Ennek szellemében bekerültek a tananyagba bizonyos szerzők (pl. Wass Albert, Nyirő József, Herczeg Ferenc), akiket szakmai körökben vitatott irodalmi értékük és politikai nézeteik miatt sokan nem tartanak alkalmasnak a közoktatásban való feldolgozásra.
Ugyanakkor kimaradt vagy háttérbe szorult több modern, kortárs szerző. Az első osztályos Ábécéskönyvből például eltávolították a mai gyerekirodalom kedvelt alkotóinak (Varró Dániel, Tóth Krisztina, Gryllus Vilmos) műveit, a helyükre több "hagyományőrző" tartalom került. Az új tananyag nem nemzeti és nem alaptanterv, a nemzeti értékeket is csak látszólag szolgálja, valójában egy szűk ideológiai szemléletet erőltet az oktatásra.
A diákok nagyrészt több száz évvel ezelőtt élt szerzők műveit ismerik meg, miközben alig találkoznak a saját koruk nyelvén és problémáiról szóló irodalommal az órákon. A tananyag tele van évszámokkal, életrajzi adatokkal, irodalomtörténeti fogalmakkal, amelyeket a diákok bemagolnak a dolgozatokra, de sokszor nem látják ezek értelmét.
Mindez tantervi túlterheltséggel párosul, a kísérletező, csoportos tanulásra alig marad idő az órákon. Pedig épp az ilyen korszerű módszerekre lenne szükség. Az új szabályozás szerint a pedagógusok számára kötelezően megtartandó órák száma 24-re nőtt, ami a gyakorlatban – a helyettesítéseket is beleszámítva – sok esetben 26–28 órát jelent hetente. Ez jelentős terhelést ró a tanárokra, és tovább csökkenti a minőségi oktatás lehetőségét.
A mai tizenévesek már egy digitális világ gyermekeiként nőnek fel, a telefon, az internet, a videók azonnali élményt nyújtanak, ezért nehezebben szánják rá magukat, hogy egy hosszabb regényt végigolvassanak, unalmasnak vagy nem relevánsnak érzik a kötelezőként előírt műveket, hiszen sokszor olyan régi nyelvezettel és élethelyzetekkel találkoznak bennük, amelyek távol állnak tőlük. A fent vázolt problémák egyenes következménye, hogy a diákok jelentős része motiválatlan a magyarórákon, és egyre kevesebben olvasnak szívesen a szabadidejükben is.
Jelenleg azonban sok diák azért motiválatlan, mert úgy érzi, az iskolai irodalom nem róla szól. A tankönyvek és tananyagok nem találkoznak az ő világukkal, problémáikkal, így nem csoda, ha nem keltik fel az érdeklődésüket. A motiválatlanság másik forrása a módszertan: ha egy óra abból áll, hogy a tanár diktál vagy frontálisan magyaráz, a diák pedig passzívan jegyzetel, az aligha köti le a figyelmét egy digitális ingerekhez szokott nemzedéknek.
TISZA TV 🔴⚪MAGYAR PÉTER TELJES BESZÉDE KÖTCSÉN!
TISZA TV
Szerző: TISZA TV
2025.09.07.
Üdvözlünk! Magyar Péter teljes beszéde. Tarts velünk! Ha tetszik a tartalom és érdekelnek a TISZA Párttal kapcsolatos videók akkor iratkozz fel a TISZA TV csatornájára.
A TISZA Párt közösségéről és a Párt dolgairól, közéletről, egyszerűen, érthetően. Üdvözöllek a csatornánkon. Ha érdekel a politika, és szeretnél rendszerváltást akkor jó helyen jársz. Rendszeresen érkező videókban mindent megtudhatsz a Magyar politika fontos eseményeiről, alakjairól, a választásokról, kül és belpolitikai kérdésekről, érdekességekről.
Szerző: TISZA TV
2025.09.07.
Üdvözlünk! Magyar Péter teljes beszéde. Tarts velünk! Ha tetszik a tartalom és érdekelnek a TISZA Párttal kapcsolatos videók akkor iratkozz fel a TISZA TV csatornájára.
A TISZA Párt közösségéről és a Párt dolgairól, közéletről, egyszerűen, érthetően. Üdvözöllek a csatornánkon. Ha érdekel a politika, és szeretnél rendszerváltást akkor jó helyen jársz. Rendszeresen érkező videókban mindent megtudhatsz a Magyar politika fontos eseményeiről, alakjairól, a választásokról, kül és belpolitikai kérdésekről, érdekességekről.
KÖTCSEI POLGÁRI PIKNIK 2025 – ÁDER JÁNOS, KÖVÉR LÁSZLÓ ÉS DEUTSCH TAMÁS PANELBESZÉLGETÉSE | ATV ÉLŐ
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.09.07.
A Polgári Magyarországért Alapítvány közvetítése.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.09.07.
A Polgári Magyarországért Alapítvány közvetítése.
ÉLŐ: KÖTCSÉN MOND BESZÉDET MAGYAR PÉTER
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2025.09.07.
Beszédet mond Magyar Péter a Tisza Párt nagygyűlésén Kötcsén, ahol délután rendezik az úgynevezett Polgári Pikniket is, amelyen Orbán Viktor lesz a szónok.
Szerző: KONTROLL
2025.09.07.
Beszédet mond Magyar Péter a Tisza Párt nagygyűlésén Kötcsén, ahol délután rendezik az úgynevezett Polgári Pikniket is, amelyen Orbán Viktor lesz a szónok.
TÚRA BALATONŐSZÖDTŐL KÖTCSÉIG - AZ ORBÁN-GYURCSÁNY KORSZAK LEZÁRÁSA
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.09.07.
Túra Balatonőszödtől Kötcséig - az Orbán-Gyurcsány korszak lezárása.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.09.07.
Túra Balatonőszödtől Kötcséig - az Orbán-Gyurcsány korszak lezárása.
KETTŐS SZEZONNYITÓ: ORBÁN VIKTOR ÉS MAGYAR PÉTER KÖTCSÉN
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2025.09.07.
Magyar Péter bevonul Kötcsére, ahol a Fidesz több mint 20 éve tartja rendszeresen legmagasabb szintű politikai rendezvényét. Miközben a Tisza Párt a főtéren nyilvános eseményt szervez, bemutatja új arcait és gazdasági programját, Orbán Viktor az esemény történetében először nyílt közvetítést ígért az eddig mindig szigorúan zártkörű piknikről.
Szerző: Partizán
2025.09.07.
Magyar Péter bevonul Kötcsére, ahol a Fidesz több mint 20 éve tartja rendszeresen legmagasabb szintű politikai rendezvényét. Miközben a Tisza Párt a főtéren nyilvános eseményt szervez, bemutatja új arcait és gazdasági programját, Orbán Viktor az esemény történetében először nyílt közvetítést ígért az eddig mindig szigorúan zártkörű piknikről.
2025. szeptember 6., szombat
ÚJRAJÁTSZÁS: A RENDSZERVÁLTÁS STRATÉGIÁJA - MAGYAR BÁLINT ELŐADÁSA, 2025. FEBRUÁR
YOUTUBE / BP. 13. ÁRADÁS TISZA SZIGET
Szerző: MAGYAR BÁLINT
2025.02.12.
A TISZA Szigetek olyan civil kezdeményezések, amelyek országszerte összefogják a változást remélő polgárokat. Az Áradás TISZA Sziget a főváros 13. kerületében próbálja elősegíteni a változást, többek között azzal, hogy olyan vendégeket hív nyílvános előadásokat tartani, akiket hiteles szakértőként ismernek el a kerület polgárai, akik hatni képesek az előadást meghallgató polgárokra közvetlenül, s rajtuk keresztül közvetve talán távolmaradó ismerőseikre, még passzív szomszédaikra, bizonytalan beszélgetőtársaikra is. Vendégünk február elsején Magyar Bálint szociológus volt. Részt vett a rendszerváltásban a demokratikus ellenzék tagjaként, majd két kormányzati ciklusban, 1996 és 1998 között, illetve 2002 és 2006 között oktatási miniszterként vállalt szerepet az ország kormányzásában.
A két ciklus közötti első Fidesz kormányzás alatt, 2001-ben megjelent írásában ő hasonlította elsőként maffiához a kormányzó Fideszt.
A bő egy évtizeddel később, szerkesztésében megjelent "Magyar polip - A posztkommunista maffiaállam" című tanulmánykötet fülszövegét idézve:
"Akkor még sokan vitatták az új fogalmi megközelítés helyességét, amelynek kulcskategóriái a szervezett felvilág, a maffiamódszereket alkalmazó állam és a politikai családtagok voltak. 2010-ben azonban a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségével jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai. A párt után az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, aki azóta az engedelmességre kényszerítést már a társadalom egészén alkalmazza."
A 2010-es évektől Magyar Bálint az általa leírt maffiaállam legelismertebb kutatójaként elemzi a posztkommunista rendszereket, és 2024 óta a TISZA rendszerváltó esélyeit is.
Mi itt mindannyian a rendszerváltás esélyeit elemezzük a magunk, többségében laikus módján, nap-mint-nap. Így kivételesen szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy Magyar Bálint első TISZA Szigetes felkéréseként elfogadta az Áradás TISZA Sziget meghívását, és személyesen megosztotta velünk gondolatait, elemzését a rendszerváltás lehetséges stratégiájáról.
Szerző: MAGYAR BÁLINT
2025.02.12.
A TISZA Szigetek olyan civil kezdeményezések, amelyek országszerte összefogják a változást remélő polgárokat. Az Áradás TISZA Sziget a főváros 13. kerületében próbálja elősegíteni a változást, többek között azzal, hogy olyan vendégeket hív nyílvános előadásokat tartani, akiket hiteles szakértőként ismernek el a kerület polgárai, akik hatni képesek az előadást meghallgató polgárokra közvetlenül, s rajtuk keresztül közvetve talán távolmaradó ismerőseikre, még passzív szomszédaikra, bizonytalan beszélgetőtársaikra is. Vendégünk február elsején Magyar Bálint szociológus volt. Részt vett a rendszerváltásban a demokratikus ellenzék tagjaként, majd két kormányzati ciklusban, 1996 és 1998 között, illetve 2002 és 2006 között oktatási miniszterként vállalt szerepet az ország kormányzásában.
A két ciklus közötti első Fidesz kormányzás alatt, 2001-ben megjelent írásában ő hasonlította elsőként maffiához a kormányzó Fideszt.
A bő egy évtizeddel később, szerkesztésében megjelent "Magyar polip - A posztkommunista maffiaállam" című tanulmánykötet fülszövegét idézve:
"Akkor még sokan vitatták az új fogalmi megközelítés helyességét, amelynek kulcskategóriái a szervezett felvilág, a maffiamódszereket alkalmazó állam és a politikai családtagok voltak. 2010-ben azonban a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségével jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai. A párt után az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, aki azóta az engedelmességre kényszerítést már a társadalom egészén alkalmazza."
A 2010-es évektől Magyar Bálint az általa leírt maffiaállam legelismertebb kutatójaként elemzi a posztkommunista rendszereket, és 2024 óta a TISZA rendszerváltó esélyeit is.
Mi itt mindannyian a rendszerváltás esélyeit elemezzük a magunk, többségében laikus módján, nap-mint-nap. Így kivételesen szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy Magyar Bálint első TISZA Szigetes felkéréseként elfogadta az Áradás TISZA Sziget meghívását, és személyesen megosztotta velünk gondolatait, elemzését a rendszerváltás lehetséges stratégiájáról.
MI FOLYIK KÖTCSÉN? 🧺 ORBÁN PIKNIKEZIK, MAGYAR PÉTER ELLOPJA A SHOW-T
JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.09.06.
Kötcsén évek óta ugyanaz a koreográfia: zárt elitpiknik közpénzből, a sajtó kizárva, kint a TEK, bent Orbán jelöli ki az irányt, amiből véletlenül rögtön kiszivárog pár mondat. Idén minden más lesz: Orbán beszédét közvetítik, a főtéren Magyar Péter és a Tisza új arcokat mutat be és ezzel szimbolikusan is elfoglalja a Fidesz szent helyét. Végigvesszük, mi is ez a kötcsei rituálé, kik és miből szervezik és mi szivárgott ki az elmúlt években. Elmondom azt is, szerintem miket beszél majd Orbán. Spoiler: Gyurcsány nem lesz otthon.
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.09.06.
Kötcsén évek óta ugyanaz a koreográfia: zárt elitpiknik közpénzből, a sajtó kizárva, kint a TEK, bent Orbán jelöli ki az irányt, amiből véletlenül rögtön kiszivárog pár mondat. Idén minden más lesz: Orbán beszédét közvetítik, a főtéren Magyar Péter és a Tisza új arcokat mutat be és ezzel szimbolikusan is elfoglalja a Fidesz szent helyét. Végigvesszük, mi is ez a kötcsei rituálé, kik és miből szervezik és mi szivárgott ki az elmúlt években. Elmondom azt is, szerintem miket beszél majd Orbán. Spoiler: Gyurcsány nem lesz otthon.
-----------
00:00 Kötcsei elitpiknik: a NER szentélye
03:44 Ki fizeti a bulit?
05:48 Zártkörű gyűlés, irányított szivárogtatások
12:54 Mi történt tavaly?
16:52 Mit mondhat idén Orbán?
23:23 Magyar Péter megjelenik a főtéren
27:24 Gyurcsány tudatos távolmaradása
28:07 A Tisza kihívja a Fideszt a saját pályáján
30:37 Nyilvános lesz a zártkörű beszéd
RÓNA PÉTER: TRUMP ÉS ORBÁN UGYANAZT A HATALMI JÁTÉKOT JÁTSSZÁK
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.09.06.
Donald Trump politikai túlélése, az amerikai bíróságok sorozatos döntései, a vámháborúk és az alkotmányos válság veszélye – erről beszélgetünk Róna Péter közgazdásszal. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában kiderül, miért hasonlít Trump hatalomfelfogása Orbán Viktoréra, hogyan akarja maga alá gyűrni a kongresszust és a bíróságokat, és miért omladozik közben Amerika globális szerepe. Szó esik a dollár jövőjéről, Trump presztízsének csökkenéséről, Ukrajna és Kína kérdéséről, valamint arról is, hogyan reagál minderre Európa, és miért lehet döntő a közös hadsereg gondolata.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.09.06.
Donald Trump politikai túlélése, az amerikai bíróságok sorozatos döntései, a vámháborúk és az alkotmányos válság veszélye – erről beszélgetünk Róna Péter közgazdásszal. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában kiderül, miért hasonlít Trump hatalomfelfogása Orbán Viktoréra, hogyan akarja maga alá gyűrni a kongresszust és a bíróságokat, és miért omladozik közben Amerika globális szerepe. Szó esik a dollár jövőjéről, Trump presztízsének csökkenéséről, Ukrajna és Kína kérdéséről, valamint arról is, hogyan reagál minderre Európa, és miért lehet döntő a közös hadsereg gondolata.
Róna Péter világosan fogalmaz: Amerika már nem képes betölteni a „világ rendőre” szerepet, Európának pedig el kell döntenie, hogy önálló erővé válik-e. Magyarország és a régió különösen nagy veszélyben lehet, ha továbbra is két szék között a pad alá esik.
👉 Ha érdekel, hogyan fonódik össze Trump, Orbán és a világpolitika jövője, és mit jelent mindez Magyarország számára, ne hagyd ki ezt a beszélgetést!
FELFÖLDI JÓZSEF: SOHASEM CÉLOZGATOK, HANEM LÖVÖK
NÉPSZAVA / INTERJÚ
Szerző: VAS ANDRÁS
2025.09.06.
Felelősségérzet vezérli Felföldi Józsefet, amikor jövő szombatra tüntetést szervez a Kossuth térre. A milliárdos vállalkozó, aki nagy westernfilmrajongó, nehezen viseli a nem egyenes küzdelmeket és a NER-elit luxizását. Interjú.
Egy boldogabb országban üzletről, zenéről, versekről kérdezném, ehelyett a jövő szombatra meghirdetett tüntetése az aktuális téma. Miért éppen mostanra szervezi?
Sokáig gondolkodtam rajta, de most érzem elérkezettnek az időt.
Hirtelen felindulásból? Méregből? Hiszen az elmúlt bő hónapban bőséges kartácsban részesítette a propaganda.
És már jóval előtte is… Négy éve kezdtek támadni, azóta cirka 20 milliárdot buktam. Nem forgalomban, hanem profitot. Ügyes trükkökkel, többek között a fiamat is felhasználva ellenem tönkretették a németországi piacomat: 6,5 millió euró nyereség helyett mínusz eggyel zártam ezt az időszakot.
Ez mást is felbosszantana…
Bármilyen furcsa, nem a harag fűt-vezet, sokkal inkább a szeretet és a felelősségérzet a normális, polgári Magyarországért, az egyszerű emberekért. Mert idehaza úgy 800 ezren jól élnek, a többiek viszont elég rosszul. Közülük sokan nagyon rosszul. A minap a debreceni Piac utcában odajött hozzám egy negyvenes nő, hogy gratuláljon a Facebook-posztjaimhoz, majd elmondta, tanárként dolgozik, de hogy ki tudja fizetni az albérletét, másodállásban taxizik is.
Most mondjam, hogy sajnos ez egy elég hétköznapi történet?
De ez így nem normális! Egy élhető országot szeretnék, tisztességes vezetőkkel, akik az emberekért dolgoznak! Ahol, aki teheti, a köznek, a közért is próbál valamit tenni. Én például 20 üzletet nyitok az országban a közeljövőben, s másfél-két éven belül Európában is több helyen elindulunk, összesen 8-10 ezer új munkahelyet teremtve ezzel...
Szerző: VAS ANDRÁS
2025.09.06.
Egy boldogabb országban üzletről, zenéről, versekről kérdezném, ehelyett a jövő szombatra meghirdetett tüntetése az aktuális téma. Miért éppen mostanra szervezi?
Sokáig gondolkodtam rajta, de most érzem elérkezettnek az időt.
Hirtelen felindulásból? Méregből? Hiszen az elmúlt bő hónapban bőséges kartácsban részesítette a propaganda.
És már jóval előtte is… Négy éve kezdtek támadni, azóta cirka 20 milliárdot buktam. Nem forgalomban, hanem profitot. Ügyes trükkökkel, többek között a fiamat is felhasználva ellenem tönkretették a németországi piacomat: 6,5 millió euró nyereség helyett mínusz eggyel zártam ezt az időszakot.
Ez mást is felbosszantana…
Bármilyen furcsa, nem a harag fűt-vezet, sokkal inkább a szeretet és a felelősségérzet a normális, polgári Magyarországért, az egyszerű emberekért. Mert idehaza úgy 800 ezren jól élnek, a többiek viszont elég rosszul. Közülük sokan nagyon rosszul. A minap a debreceni Piac utcában odajött hozzám egy negyvenes nő, hogy gratuláljon a Facebook-posztjaimhoz, majd elmondta, tanárként dolgozik, de hogy ki tudja fizetni az albérletét, másodállásban taxizik is.
Most mondjam, hogy sajnos ez egy elég hétköznapi történet?
De ez így nem normális! Egy élhető országot szeretnék, tisztességes vezetőkkel, akik az emberekért dolgoznak! Ahol, aki teheti, a köznek, a közért is próbál valamit tenni. Én például 20 üzletet nyitok az országban a közeljövőben, s másfél-két éven belül Európában is több helyen elindulunk, összesen 8-10 ezer új munkahelyet teremtve ezzel...
HATVANPUSZTA TITKAI – ÍGY MŰKÖDIK ORBÁN VIKTOR BIRODALMA
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.09.06.
Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő a Mélyvízben Orbán Viktor és a Hatvanpusztai luxuskastély ügyéről. A beszélgetésben részletesen szó esik a Fidesz propaganda-gépezetéről, az adóügyekről, a 60 puszta titkairól és arról, hogyan működik a rendszer, amely fenntartja a hatalmat. Miért hívják luxuskastélynak a félkész „mezőgazdasági üzemet”? Milyen új bizonyítékok kerülhetnek még elő, és mit üzen mindez az ellenzék számára? Hadházy arról is beszél, miért szervez turistacsoportokat 60 pusztára, milyen élmény közelről szembesülni az Orbán-birtok fényűzésével, és hogyan látja a következő választások esélyeit.
A műsor nemcsak politikai kulisszatitkokat tár fel, hanem őszinte szembenézést is kínál a magyar közélet állapotáról. Szóba kerül a propaganda túlereje, az ellenzék hibái és az a kérdés is, vajon lesz-e valódi előválasztás Zuglóban.
Ha érdekel, mi áll a Fidesz hatalmának hátterében, és mit gondol egy független képviselő a korrupcióval átszőtt rendszerről, akkor ez az adás kötelező!
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.09.06.
Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő a Mélyvízben Orbán Viktor és a Hatvanpusztai luxuskastély ügyéről. A beszélgetésben részletesen szó esik a Fidesz propaganda-gépezetéről, az adóügyekről, a 60 puszta titkairól és arról, hogyan működik a rendszer, amely fenntartja a hatalmat. Miért hívják luxuskastélynak a félkész „mezőgazdasági üzemet”? Milyen új bizonyítékok kerülhetnek még elő, és mit üzen mindez az ellenzék számára? Hadházy arról is beszél, miért szervez turistacsoportokat 60 pusztára, milyen élmény közelről szembesülni az Orbán-birtok fényűzésével, és hogyan látja a következő választások esélyeit.
A műsor nemcsak politikai kulisszatitkokat tár fel, hanem őszinte szembenézést is kínál a magyar közélet állapotáról. Szóba kerül a propaganda túlereje, az ellenzék hibái és az a kérdés is, vajon lesz-e valódi előválasztás Zuglóban.
Ha érdekel, mi áll a Fidesz hatalmának hátterében, és mit gondol egy független képviselő a korrupcióval átszőtt rendszerről, akkor ez az adás kötelező!
LEHET TISZA-KÉTHARMAD, DE AZT IS EL TUDOM KÉPZELNI, HOGY A FIDESZ NYER – RÓNA DÁNIEL A FÜLKÉBEN
FÜLKE / HVG VIDEÓ
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2025.09.05.
Egyelőre nagyon vezet a Tisza, de a Fidesz táborának csökkenése mintha megállt volna. Róna Dánielt, a 21 Kutatóközpont igazgatóját Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2025.09.05.
Egyelőre nagyon vezet a Tisza, de a Fidesz táborának csökkenése mintha megállt volna. Róna Dánielt, a 21 Kutatóközpont igazgatóját Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
A 21 Kutatkóközpont közvéleménykutatási eredményeit itt találjátok: https://hvg.hu/itthon/20250903_21-Kut... ; https://hvg.hu/itthon/20250904_21-kut... .
MAGYAR PÉTER MOST KÖTCSÉN LOPHATJA EL A SHOW-T ORBÁN VIKTORTÓL
NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK?
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2025.09.06.
Taktikát váltott a Fidesz. A Magyar Péter személyét érintő eddigi lejárató kampányok után Orbá Viktor pártja most azzal riogat, hogy a Tisza hatalomra kerülve brutális adóemelést vezetne be, ám az eddig besült karaktergyilkossági kísérletek után erősen kérdéses, hogy a Fidesz saját táborán kívül ezt bárki elhiszi-e. A kormánypárt esélyeit rontja, hogy néhány hét múlva már nem hirdethet a Facebookon, a sokadjára elindított digitális közösségépítése pedig igencsak köhögősen halad – hangzott el a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol élünk? őszi szezonnyitó adásában.
Muhari Judit belpolitikai újságíró, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Papp Zsolt gazdasági újságró és Batka Zoltán műsorvezető arról is beszélgetett: miközben a kormánypártot évek óta kizárólag a hatalma megtartása érdekli és a propagandagépezetébe önti a pénzt, a mostani miskei gyermektragédia is azt mutatja, hogy a végeken, a kistelepüléseken szinte leépült az állam. Gyakorlatilag nem működik a gyermekvédelem, a drogmegelőzés, a rendvédelem - a magyar állam folyamatosan cserben hagyja a legkiszolgáltatottabbjait.
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2025.09.06.
Taktikát váltott a Fidesz. A Magyar Péter személyét érintő eddigi lejárató kampányok után Orbá Viktor pártja most azzal riogat, hogy a Tisza hatalomra kerülve brutális adóemelést vezetne be, ám az eddig besült karaktergyilkossági kísérletek után erősen kérdéses, hogy a Fidesz saját táborán kívül ezt bárki elhiszi-e. A kormánypárt esélyeit rontja, hogy néhány hét múlva már nem hirdethet a Facebookon, a sokadjára elindított digitális közösségépítése pedig igencsak köhögősen halad – hangzott el a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol élünk? őszi szezonnyitó adásában.
Muhari Judit belpolitikai újságíró, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Papp Zsolt gazdasági újságró és Batka Zoltán műsorvezető arról is beszélgetett: miközben a kormánypártot évek óta kizárólag a hatalma megtartása érdekli és a propagandagépezetébe önti a pénzt, a mostani miskei gyermektragédia is azt mutatja, hogy a végeken, a kistelepüléseken szinte leépült az állam. Gyakorlatilag nem működik a gyermekvédelem, a drogmegelőzés, a rendvédelem - a magyar állam folyamatosan cserben hagyja a legkiszolgáltatottabbjait.
ÚJ KORSZAK KEZDŐDIK KÖTCSE ÉS AZ OTTANI TALÁLKOZÓ(K) TÖRTÉNETÉBEN
HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.09.06.
A Polgári Magyarországért Alapítvány immár 24. alkalommal rendezi meg a hazai konzervatív véleményvezérek és gondolkodók legnagyobb seregszemléjét, a Polgári Pikniket Kötcsén. A vasárnapi eseményen a nyitóbeszédet Orbán Viktor tartja, egyben politikai iránymutatást adva. A Fidesz elnöke az első kormányfő, aki nem az Országgyűlésben, hanem külső helyszínen, saját politikai közösségének társaságában értékeli az ország egy-egy évét, kötcsei beszédének témáit viszont mindig az aktuális politikai helyzet szüli. A kötcsei piknik hasonló helyet foglal el a Fidesz világában, mint Tusványos: itt is Orbán Viktor a „sztárfellépő”, aki beszédében kijelöli a Fidesz politikájának fő irányvonalait és témáit, amelyek aztán hosszabb távon meghatározzák a párt stratégiáját. Az, hogy az idén először, vasárnap egész nap élőben közvetítik az eseményt, sokakat meglepett, mivel Orbán eddig mindig zárt körben, csak a saját holdudvara előtt volt hajlandó útmutatást adni a következő időszak teendőiről.
A politikai elemzők minden évben felteszik a kérdést: miért tartják fontosnak a kormánypártok politikusai a kötcsei és a tusványosi találkozókat? „Amikor ezen gondolkodunk, úgy érzem, néha nem figyelünk oda a hagyományok fontosságára” - fejtette ki kérdésünkre Zsiga Bulcsú, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója, és hozzátette: a politikát sokszor az értelmiségi körök tematizálják, és ez már így volt az emlékezetes 1943-as szárszói találkozón, a rendszerváltás környékén az MDF lakiteleki találkozóin, de ide sorolta azokat a szárszói „sátoros” találkozókat is, amelyeken Farkasházy Tivadar a baloldali és liberális politikusokat ültette közös asztalhoz. Ezek a fórumok arra szolgáltak, hogy egyfajta kohéziót teremtsenek az adott politikai közösségen belül. Hagyományként Magyarországon is inkább a népi és urbánus, MDF-es, vagy SZDSZ-es értelmiségi gyülekezések voltak jellemzőek, ám ezeknek nem volt folytatása a rendszerváltás után. Ezek a bizalomra épülő politikai találkozók nemcsak a viták rendezésére, hanem a stratégiák egyeztetésére, valamint hosszú távú politikai irányok kijelölésére is szolgáltak.
Az idén 24 alkalommal megtartott kötcsei piknik ezt a küldetését nagyon sikeresen betölti, fontos szerepe van abban, hogy az elmúlt évtizedekben ez látványosan kitapintható összetartozássá lett, ez a belső kohézió a Fidesz egyik legnagyobb erőssége. Zsiga Bulcsú emlékeztetett azokra a fontos bejelentésekre, amelyek ehhez a találkozóhoz köthetők. Példaként a 2009-ben meghirdetett „centrális erőteret” említette, amikor Orbán Viktor kimondta, Magyarországon hosszú távon olyan politikai berendezkedést képzel el, ahol nincs a klasszikus értelemben vett kétpólusú váltógazdaság, nincs bal és jobboldal, a Fidesz egy nagy, központi erőtérként tartja kézben a politikai életet. A kisebb pártok pedig ehhez képest a politikai „játéktér” peremén maradnak. 2023-ban a kormányfő bejelentette, hogy kormányzása akár 2034-ig is tarthat, és erre bemutatott egy 15 pontos tervet, amelyben hosszútávú irányvonalat vázolt fel. A politológus ebbe a sorba sorolta a tusnádfürdői beszédeket is, mert valamennyin elhangzottak olyan értékelések, amelyek egy éven keresztül foglalkoztatták a politikai közbeszédet.
Nemcsak a párton belüli viták miatt, hanem azért is, mert a média és az ellenzék kiemelt figyelemmel követte ezeket. „Sokáig az volt a találkozók misztikuma, hogy a résztvevők nem engedtek senki másnak betekinteni a fideszes „boszorkánykonyha” titkaiba, a politikai újságírás pedig kénytelen volt szivárgó információk, elcsípett félmondatok alapján tájékoztatni a közvéleményt” – jegyezte meg a kutató. Az idei találkozó ebben gyökeres változást hoz, a zárt szellemi műhelyből „látványkonyha” lesz, amelyben a kormányfő a nyilvánosság előtt fejti majd ki, mit vár a következő, kritikusnak ígérkező választási időszaktól. Ez egyszerre átláthatóbbá és informatívabbá teszi a politikai folyamatokat, várhatóan versenyt is teremt a médiatérben...
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.09.06.
A politikai elemzők minden évben felteszik a kérdést: miért tartják fontosnak a kormánypártok politikusai a kötcsei és a tusványosi találkozókat? „Amikor ezen gondolkodunk, úgy érzem, néha nem figyelünk oda a hagyományok fontosságára” - fejtette ki kérdésünkre Zsiga Bulcsú, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója, és hozzátette: a politikát sokszor az értelmiségi körök tematizálják, és ez már így volt az emlékezetes 1943-as szárszói találkozón, a rendszerváltás környékén az MDF lakiteleki találkozóin, de ide sorolta azokat a szárszói „sátoros” találkozókat is, amelyeken Farkasházy Tivadar a baloldali és liberális politikusokat ültette közös asztalhoz. Ezek a fórumok arra szolgáltak, hogy egyfajta kohéziót teremtsenek az adott politikai közösségen belül. Hagyományként Magyarországon is inkább a népi és urbánus, MDF-es, vagy SZDSZ-es értelmiségi gyülekezések voltak jellemzőek, ám ezeknek nem volt folytatása a rendszerváltás után. Ezek a bizalomra épülő politikai találkozók nemcsak a viták rendezésére, hanem a stratégiák egyeztetésére, valamint hosszú távú politikai irányok kijelölésére is szolgáltak.
Az idén 24 alkalommal megtartott kötcsei piknik ezt a küldetését nagyon sikeresen betölti, fontos szerepe van abban, hogy az elmúlt évtizedekben ez látványosan kitapintható összetartozássá lett, ez a belső kohézió a Fidesz egyik legnagyobb erőssége. Zsiga Bulcsú emlékeztetett azokra a fontos bejelentésekre, amelyek ehhez a találkozóhoz köthetők. Példaként a 2009-ben meghirdetett „centrális erőteret” említette, amikor Orbán Viktor kimondta, Magyarországon hosszú távon olyan politikai berendezkedést képzel el, ahol nincs a klasszikus értelemben vett kétpólusú váltógazdaság, nincs bal és jobboldal, a Fidesz egy nagy, központi erőtérként tartja kézben a politikai életet. A kisebb pártok pedig ehhez képest a politikai „játéktér” peremén maradnak. 2023-ban a kormányfő bejelentette, hogy kormányzása akár 2034-ig is tarthat, és erre bemutatott egy 15 pontos tervet, amelyben hosszútávú irányvonalat vázolt fel. A politológus ebbe a sorba sorolta a tusnádfürdői beszédeket is, mert valamennyin elhangzottak olyan értékelések, amelyek egy éven keresztül foglalkoztatták a politikai közbeszédet.
Nemcsak a párton belüli viták miatt, hanem azért is, mert a média és az ellenzék kiemelt figyelemmel követte ezeket. „Sokáig az volt a találkozók misztikuma, hogy a résztvevők nem engedtek senki másnak betekinteni a fideszes „boszorkánykonyha” titkaiba, a politikai újságírás pedig kénytelen volt szivárgó információk, elcsípett félmondatok alapján tájékoztatni a közvéleményt” – jegyezte meg a kutató. Az idei találkozó ebben gyökeres változást hoz, a zárt szellemi műhelyből „látványkonyha” lesz, amelyben a kormányfő a nyilvánosság előtt fejti majd ki, mit vár a következő, kritikusnak ígérkező választási időszaktól. Ez egyszerre átláthatóbbá és informatívabbá teszi a politikai folyamatokat, várhatóan versenyt is teremt a médiatérben...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)