2026. június 15., hétfő

JÓ IRÁNYNAK TARTJÁK A KÖZMÉDIÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT, DE VONA GÁBOR SZERINT A TISZA SUNYI VOLT

NÉPSZAVA
Szerző: ILLIK RICHÁRD
2026.06.15.


A szakértők alapvetően derűlátóak a Tisza új médiatörvény-tervezetével kapcsolatban, de azért kritikus hangok is megjelentek.


Pénteken nyújtották be a Tisza Párt képviselői, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián a médiatörvény módosításáról szóló törvényjavaslatukat. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint a cél egy mondatban összefoglalható: visszaadni a közmédiát a köznek, a magyar embereknek.

A benyújtás körülményeivel kapcsolatban azonban Vona Gábor, a Második Reformkor elnöke kritikákat fogalmazott meg a hétvégén. A volt képviselő szerint sunyi volt a benyújtás időzítése, és az is, hogy a javaslatot nem a Tisza kormány terjesztette a parlament elé. A politikus azzal érvelt, hogy így nem köteles a kabinet társadalmi vitát lefolytatni a törvényjavaslatról.

Társadalmi párbeszédről és a szakmai szervezettekkel való egyeztetésről Tarr Zoltán is beszélt, a miniszter azonban mindezeknek megvalósítását már a törvény hatályba lépése után, egy úgynevezett átmeneti időszakban képzeli el.

A szakértők azonban alapvetően bizakodóak az 54 oldalas törvényjavaslattal kapcsolatban. A Közszolgálati Közalapítvány megszűnésével és ezzel egy időben a Független Közmédia Testület (FKT) létrehozásával „az irány jó, mert a testületben nem pártpolitikusok lesznek” – nyilatkozta Sükösd Miklós, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének docense az ATV Híradójának. A törvényjavaslat értelmében a függetlenség védelméért és a működés ellenőrzéséért felelős FKT kilenc tagjából háromra a kormánypárt, szintén háromra az ellenzék tehet javaslatot. További három tagot pedig médiaszakmai szervezetek delegálhatnak. Fontos kitétel azonban, hogy „a Testület tagjának nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti 5 évben valamely párt tisztségviselője volt” – fogalmaz a törvényjavaslat.

A közmédia szervezeti és működési átalakításán túl a törvényjavaslat egy fontos eleme a Sajtóalap létrehozása, amelynek kezelője a Médiatanács lesz.

A Sajtóalap a jelentős piaci adók reklámbevételének 2,5 százalékából, valamint frekvenciadíjakból és bírságokból kifejezetten a független, etikus és közösségi sajtótermékek és műsorszámok gyártását finanszírozza majd. „Természetesen egyetértek egy ilyen alap szükségességével, és ahogy mondtam is, nincs beleírva a törvénybe, hogy a pénzt el kell lopni” – írta Polyák Gábor, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet professzora a Face­bookon.


Lásd még: 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.