Szerzők: BAYER JUDIT – CSERES KATI – SIMON ÉVA
2026.05.29.
A független média feladata a közvélemény tájékoztatása annak érdekében, hogy informált véleményt alkothassunk közéleti, társadalmi, kulturális és gazdasági eseményekről. A médiának szerepe van a hatalom ellenőrzésében és a demokratikus nyilvánosság fenntartásában. Láthattuk a 2026-os választási kampány során, hogy a független média milyen jelentősen hozzájárult a Fidesz korrupciós és antidemokratikus működésének leleplezéséhez. Szabó Bence és Pálinkás Szilveszter interjúi, a közpénzek felhasználásáról és a korrupciós ügyekről való tájékoztatás, valamint a magyar külpolitika orosz befolyásának feltárása nélkül ma talán nem a kétharmados Tisza-kormány beiktatásáról beszélnénk.
A sajtó nem szolgálhat a kormányzat kommunikációs eszközeként, és nem lehet sem a tulajdonosi, sem az állami nyomásnak kiszolgáltatva. Ahhoz, hogy a sajtó függetlenségét és a médiapiac sokszínűségét az ideálishoz közelítsük, garanciális szabályok sorát kell bevezetni. A médiaszabadság és médiapluralizmus visszaállítását célzó legsürgősebb feladatok között öt elengedhetetlenül szükséges területet azonosítottunk.
Új jogszabályi keretrendszer megalkotása
Új médiatörvényt kell alkotni, amely teljesen összhangban van az Európai Unió médiaszabályozásával, a média szabadságáról szóló európai rendelettel, a digitális szolgáltatókról szóló rendelettel, a mesterségesintelligencia-rendelettel, a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekről szóló irányelvvel, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel, a közérdekű bejelentők védelméről szóló irányelvvel, az átláthatóság és a politikai reklámtevékenységek célzott folytatásáról szóló rendelettel és az európai emberi jogi normákkal. Az átültetendő uniós szabályozás minimumkövetelményeket ír elő, de természetesen minden tagállamnak lehetősége van az uniós jognál szélesebb védelmet biztosítani.
A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekről szóló irányelv átültetésekor Magyarországnak nem szabad megelégednie a minimumkövetelmények teljesítésével. Bár az uniós szabályozás elsősorban a határon átnyúló ügyekre vonatkozik, a tagállamok ennél szélesebb védelmet is biztosíthatnak. Magyarországon ezért az átültetésnek ki kell terjednie a tisztán belföldi perekre is, hiszen a sajtót és a civil szervezeteket támadó megfélemlítő eljárások túlnyomó része éppen ilyen hazai pereskedések során jelenik meg. Forrásvédelmi garanciákat kell beépíteni a jogrendszerbe. Teljeskörűen tiltani kell újságírók politikai célú megfigyelését. Biztosítani kell továbbá a médiavállalkozások átláthatóságát, ennek érdekében mindenki számára elérhető, naprakész tulajdonosi adatbázist kell létrehozni. Emellett a média-összefonódások értékelésére olyan összetett vizsgálati keretrendszert kell bevezetni, amely egyszerre veszi figyelembe a médiapluralizmus és a versenyjog gazdasági szempontjait.
A választási kampányok médiakörnyezetét újra kell szabályozni. A közszolgálati médiában való megjelenésre egyenlő hozzáférést kell biztosítani, a politikai reklámköltést nyilvánossá kell tenni, és online hirdetési adatbázist létrehozni. A politikai reklámokat teljesen átláthatóvá kell tenni, alkalmazva a politikai reklámok átláthatóságáról szóló európai rendelet szabályait, és ennek végrehajtására hatóságot kell kijelölni. Az állami hirdetéseket új alapokra kell helyezni: csak valóban közérdeket szolgáló kampányok megengedhetők, átláthatóan és piaci alapon, az unió szabályaival összhangban.
Független szakértő hatóság
A jelenlegi médiahatóság helyett új, független és elszámoltatható médiaszabályozó hatóságot kell létrehozni átlátható és ellenőrizhető szakmai kinevezési rendszerrel.
Újra kell gondolni a hatáskörök elosztását, valamint a különböző szabályozási területek és intézményi keretek közötti együttműködést. A konvergens hatósági modell, amely a hírközlés és a média területét egységes modellben kezeli, költséghatékonyabb és eredményesebb szakmai együttműködést biztosít, szoros együttműködésben a versenyjogi hatósággal.
A versenyjogban már jól működő mintára független panaszmechanizmust kell létrehozni a médiahatóságnál, amelyhez újságírók, szerkesztőségek és állampolgárok fordulhatnak politikai nyomás, kizárás, cenzúra vagy gazdasági diszkrimináció esetén.
Az elmúlt 16 évben született frekvencia- és engedélyezési döntéseket újra meg kell vizsgálni, és mindazokat semmisnek nyilvánítani, amelyekben politikailag motivált vagy diszkriminatív döntések születtek.
A médiapluralizmus helyreállítása
Új médiakoncentráció-értékelési tesztet kell létrehozni, amely a magyar piacra szabott, érvényesíti az uniós szabályokat, és egyaránt értékeli a médiapiac gazdasági és demokratikus dimenzióit. A szabályozás megkezdése előtt a médiapiac független auditját le kell folytatni, aminek ki kell terjednie az állami reklámokra, tulajdonosi hálózatokra, a közbeszerzésekre, a támogatásokra, a hitelekre és a frekvenciaengedélyekre is. Biztosítani kell, hogy a Gazdasági Versenyhivatal minden összefonódás esetében kötelezően vizsgálja azok piaci hatásait. A nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített összefonódásokat és az ilyen típusú állami beavatkozásokat szigorúan kivételes esetekre kell korlátozni, és kizárólag akkor alkalmazni, ha azok világosan meghatározott és szűken értelmezett közérdeket szolgálnak, megfelelő garanciák mellett.
A közszolgálati média
A közszolgálati média feladata a társadalom egészének szolgálata, ennek érdekében hiteles, sokoldalú, pártatlan tájékoztatást kell nyújtania, valamint a társadalom kulturális, politikai, nyelvi és társadalmi sokszínűségét bemutatnia. Kizárólag e feladat betöltése finanszírozható közpénzből.
Azok a munkavállalók, akik jogellenes utasításokat adtak vagy közreműködtek a közszolgálati hírszolgáltatás torzításában, felelősséggel tartoznak. Amennyiben megsértették a törvényben vagy a munkaszerződésükben rögzített kötelezettségeiket, ennek munkajogi következményei kell legyenek. A közmédia megújításához átlátható, tisztességes és ellenőrizhető eljárásokra van szükség.
A közszolgálati média vezetőit nyílt pályázatok útján, független és sokszínű társadalmi jelölő- és kinevező testületek révén kell megválasztani: közhatalmat gyakorló tisztségviselők nem vehetnek részt a választási eljárásban. A közszolgálati média finanszírozása akkor jogszerű, ha kiszámítható, átlátható, és konkrét feladatokhoz kötött.
A közmédia méretét, csatornái számát, feladatkörét csökkenteni kell. Teljesen indokolatlan egy évi 155 milliárd forint közpénzt felemésztő közszolgálati médiarendszert fenntartani.
Finanszírozás
A médiafinanszírozást új alapokra kell helyezni. Az állami hirdetések elosztásának piaci logikán, átlátható és ellenőrizhető szabályokon kell alapulnia: nyilvános pályázatokra, objektív mérőszámokra és auditra van szükség annak érdekében, hogy a politikai alapú diszkrimináció hatékonyan kizárható legyen. Ezzel párhuzamosan létre kell hozni egy sajtótámogatási alapot a független, helyi, közösségi és oknyomozó újságírás támogatására. Az alap forrásainak elosztásáról olyan, szakmai és társadalmi képviseletet biztosító döntőbizottságnak kell döntenie, amely mentes a politikai befolyástól. A hazai szabályozásba maradéktalanul át kell ültetni a médiafinanszírozásra vonatkozó uniós követelményeket, különösen az állami reklámköltések átlátható, objektív és diszkriminációmentes elosztásának garanciáit.
Az elmúlt 16 évben kifizetett jogellenes állami támogatások visszafizettetése az uniós jog egyik központi eszköze. Ez nemcsak a piaci torzulások korrekcióját szolgálja, hanem azt is biztosítja, hogy a jogellenesen nyújtott előnyök visszakerüljenek a magyar költségvetésbe.
A Magyar Távirati Iroda piactorzító magatartása és az állami hirdetések nem piaci alapon történő elosztása miatt már számos panasz érkezett az Európai Bizottsághoz. Ezekben az ügyekben mind a magyar kormánynak, mind az Európai Bizottságnak érdemi vizsgálatokat kell lefolytatnia. A jogállamiság helyreállítása érdekében a kormánynak a Bizottsággal együttműködve fel kell tárnia és meg kell szüntetnie a jogellenes állami támogatások rendszerét.
Jogalkotás társadalmi részvétellel
A médiahatóság jelenlegi vezetésével kapcsolatban felmerült aggályok is rámutatnak arra, hogy a szabályozási és felügyeleti intézmények személyi összetétele kulcsfontosságú a függetlenség és az elfogulatlanság szempontjából.
Ebből következően indokolt olyan garanciák kialakítása, amelyek biztosítják, hogy a médiaszabályozási folyamatokban ne vegyenek részt olyan szereplők, akik az elmúlt időszak médiapolitikai döntéseinek formálásában meghatározó szerepet játszottak, és akiknek részvétele a függetlenség és pártatlanság szempontjából kétségeket vethet fel.
Az új médiarendszer nem alakítható ki az érintettek bevonása nélkül. Ezért vissza kell állítani a társadalmi egyeztetés folyamatát. Az újságíró-szervezeteket, médiatulajdonosokat, civil szervezeteket és médiatudományi szakembereket be kell vonni a médiaszabályozási kérdések megvitatásába, és hatástanulmányt kell készíteni a szabályozási tervekről.
(A szerzők: Bayer Judit, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem docense; Cseres Kati, az Amszterdami Egyetem (UvA) docense, EU-jogi szekció vezetője; Simon Éva, a Civil Liberties Union for Europe technológiai és jogi programjának vezetője)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.