2026. június 2., kedd

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6945. – HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL MAGYARORSZÁGOT? – 15. RÉSZ: FÉKEK ÉS ELLENSULYOK

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.06.02.


Történhet-e a jogállam visszaállítása nem jogállami eszközökkel?

Lejárt a határidő, Sulyok Tibor nem mondott le. Magyar Péter ma reggel felment a Sándor-palotába Görög Márta igazságügyi miniszterrel, és bejelentette, hogy alkotmánymódosítással távolítják el. Nem személyre szabott jogalkotás lesz, mondta, általános szabályt alkotnak, amely alapján a köztársasági elnök elmozdítható. Hogy ez a szabály most, ebben a pillanatban, gyakorlatilag egyetlen embert érint (Sulyok Tivadart), az persze mindenki számára nyilvánvaló.

Ez egy nehéz kérdés: visszaállítható-e a jogállam nem jogállami eszközökkel? A demokratikus paradoxon örök, többször írtam már róla, hogy a fasiszták ellen is demokratikusan kell küzdeni, mert ha nem, akkor a győzelem pillanatában elveszítjük azt, amiért küzdöttünk. De ha a fasiszták már elfoglalták az intézményeket, és a demokratikus eszközöket maguk ellen fordították, akkor a megtisztítás elkerülhetetlenül átlépi a kényelmes határokat.

A fidesz tizenhat éven át úgy módosította az Alaptörvényt, ahogy nem szégyellte (és nem voltak szégyenlősek), a saját embereivel töltötte fel az Alkotmánybíróságot, a Kúriát, a köztársasági elnöki széket és a legfőbb ügyészi posztot. Hogy milyen minőségben, azt is láttuk, két köztársasági elnökük is lemondani kényszerült.

Ezek az emberek formálisan törvényesen kerültek a helyükre, de egy olyan rendszerben, ahol a törvényeket egyetlen párt írta a saját igényeire. Sulyok Teodornak formailag igaza van, az Alaptörvény szerint ő törvényesen megválasztott köztársasági elnök. De az az Alaptörvény, amelyre hivatkozik, maga is egy párt terméke.

A kérdés tehát az, ha a jogállam intézményeit nem jogállami úton töltötték fel, akkor jogállami úton lehet-e őket megtisztítani? Ráadásul újra egypárti alkotmánnyal.

Az egyik válasz, hogy nem szabad hozzányúlni. A jogállam lényege, hogy a szabályok mindenkire vonatkoznak, és nem változtatjuk meg őket utólag azért, mert nem tetszik az eredmény. Ha ma alkotmánymódosítással lehet eltávolítani egy köztársasági elnököt, hívják akár Sulyok Tóbiásnak, holnap bárki mást is el lehet. Ez precedenst teremt, és pontosan azt a logikát követi, amelyet a fidesztől tanultunk, ha van kétharmad, bármit megtehetünk.

A másik válasz szerint a formális jogszerűség nem ugyanaz, mint a legitimáció. A fidesz pontosan ezt a trükköt alkalmazta tizenhat évig, formálisan minden törvényes volt, csak éppen a demokrácia üres héjjá vált. Ha most a Tisza nem nyúl hozzá ezekhez a pozíciókhoz, akkor a ner intézményrendszere évekig tovább él, és évekig akadályozza a változást, amelyre az ország kétharmada szavazott.

Ez nem ugyanaz, mint amit a fidesz csinált. A fidesz a kétharmadot arra használta, hogy saját hatalmát betonozza be, visszavonhatatlanul, az utódok kezét megkötve. A Tisza (ha a szándékait komolyan vesszük) arra használná, hogy lebontsa ezeket a betonfalakat, majd önmagát is korlátozza. Ez már megtörtént a miniszterelnöki ciklusok maximálásával, megtörténhet az új alkotmány népszavazásos megerősítésével, az intézmények valódi függetlenségének helyreállításával. A különbség nem a módszerben van (mindkettő alkotmánymódosítás), hanem az irányban. Az egyik koncentrál, a másik korlátoz.

De éppen ezért kell nagyon vigyázni. A módszer hitelességét az dönti el, ami utána jön. Ha a Sulyok Tádé-eltávolítás után valóban független, pártok feletti köztársasági elnök jön (nem Magyar Péter sógora, nem a Tisza pártkatonája, és az első egy hónap kormányzását látva biztosan nem is), akkor a lépés utólag igazolódik. Ha viszont a régi bábokat újakra cserélik, akkor ez csak színeváltozás.

Sulyok Taksony a Velencei Bizottsághoz fordult. Ez ironikus, a fidesz tizenhat évig semmibe vette a Velencei Bizottság minden ajánlását. Most az általuk kinevezett köztársasági elnök hivatkozik rá, mint végső menedékre. A jogállam szelektív alkalmazása nem jogállam, és ez mindkét irányban igaz.

Az egyetlen garancia, hogy nem jön vissza a ner, és nem is válunk ner2-vé, ha a Tisza nemcsak lebontja a régi rendszert, hanem olyan újat épít, amelyet a következő kétharmad sem tud ilyen könnyen kisajátítani. Ez az igazi teszt. Nem az, hogyan távolítják el Sulyok Tituszt, hanem az, amit utána építenek (építünk) a helyére.


Korábbi részek:





Mateklecke 6899. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 10. rész: Szembenézés









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.