2018. február 21., szerda

AZ ELMARADT (ELHALASZTOTT) HORTHY-EMLÉKMISE MARGÓJÁRA

MAGYAR NARANCS 
- JÓ EZ NEKÜNK? BLOG
Szerző: RADNÓTI ZOLTÁN
2018.02.21.


Lelkészként (rabbiként), zsidóként, gondolkodó magyar állampolgárként pont az is a dolgom, hogy beszéljek, beszélgessek a másikkal. Ha máshogy nem, akkor írásban.

A Magyar Királyság egykori kormányzójáért mondtak volna emlékmisét január 27-én Budapesten, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szervezésében. Hogy éppen a nemzetközi holokauszt-emléknapon kívánták ezt megtenni, az csupán a véletlen és „oda nem figyelés” műve volt, a szervezők szerint. Azt már csak halkan tették hozzá, aki ezt felhánytorgatja, az csak és kizárólag bántásból teszi. Khm…

Sokat gondolkodtam azon, hogy érdemes-e ezzel az elmaradt (elhalasztott) emlékmisével foglalkozni, egy ideig hagytam magam meggyőzni, hogy inkább nem kell, mert úgysem tudjuk egymást meggyőzni a saját igazunkról, nem érdemes leülni még beszélgetni sem, nemhogy vitatkozni. De rájöttem, hogy lelkészként (rabbiként), zsidóként, gondolkodó magyar állampolgárként pont az is a dolgom, hogy beszéljek, beszélgessek a másikkal. Ha máshogy nem, akkor írásban.

Ezért, no meg azért is, mert az egyik tervezett felszólaló, aki jelenleg a magyar Országgyűlés alelnöke, parlamenti képviselő, közzétette, hogy mit is szeretett volna (mit is fog majd) elmondani ezen az emlékmisén, és ez távolról sem egyházi vagy liturgiai szöveg.

Ezt mondta volna Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke:

„Horthy Miklós az ország kiszolgáltatott helyzetében, a hitleri hadvezetéssel szemben is vette a bátorságot a lengyelországi lengyel és köztük zsidó menekültek befogadásához. A kormányzó vette a bátorságot, hogy Európában egyedül fegyveresen védje meg honfitársainkat, a budapesti zsidóságot, és hogy amíg csak lehetett, ellenálljon a zsaroló Hitler követeléseinek a zsidóság érdekében is. Nem botrány tehát – inkább természetes gesztus –, hogy az iszonyú és embertelen holokauszt, a vészkorszak emléknapján, szentmise keretében katolikus hívőként emlékezünk Magyarország kormányzójára, családjára is. Zsidó honfitársaink példát vehetnének azon zsidó honfitársainkról, akik méltányolták Horthy Miklós kormányzó bátor döntéseit, és ezt számos formában kifejezésre is juttatták. Részükről sem kellene több mint méltányosság a megítélésben.”

Tekintsünk el attól, mennyire szerencsés zsidó honfitársaink önjelölt osztályfőnökeként a közhatalom egyik képviselőjének felszólítania zsidó honfitársainkat, miről-kiről vegyenek példát.

Miből gondolja az Országgyűlés alelnöke, parlamenti képviselő egyáltalán, hogy csak „zsidó honfitársainknak” kellene példát venniük, és méltányolniuk őfőméltóságát?

Miből gondolja, hogy akiknek nem tetszik Horthy felmagasztalása, azok zsidók?

Kik akkor a zsidók egyáltalán?

Természetesen erre többféle válasz lehetséges, még magának Horthynak is volt rá válasza. Több is.

Talán csak elegendő a regnálása alatt megszavazott és általa aláírt numerus claususra, valamint az azt követő három zsidótörvényre gondolni.

És nekem is van válaszom…

A helyzet komolyságára való tekintettel hadd idézzem először egy nagyszerű magyar író, Nagy Lajos sorait. Ő a Képtelen természetrajz című művében szentelt egy fejezetet a „zsidó”-nak is, mindezt 1922-ben tette, azaz Horthy Miklós kormányzásának kezdetén:...

KÍMÉLETLEN PERLEKEDÉS?

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: DR. SÁNDOR ZSUZSANNA
2018.02.20.


Volt bíróként nem is szabadna olyan történetet elmesélnem, amely csak az egyik fél elmondásán alapul. De mivel ezúttal nem igazságot kell tenni, talán mégis érdemes.

A Bors-ban olvastam ezt a nem minden tanulság nélküli esetet. Egy fiatal, két gyermekes édesanya négy évvel ezelőtt egy agyi műtét után éber kómába esett. Férje még a műtét előtt elhagyta őt, két gyereküket azóta is az apa neveli. A műtét óta kómában lévő anyát saját édesanyja, Éva ápolja, gondozza. Havi 78 ezer forint segélyt kapnak, ami nyilvánvalóan nem elég a beteg ellátására, emellett – Éva elmondása szerint - egy 500 ezer forintos tartozás miatt otthonuk is végrehajtás előtt állt. Ekkor Éva a Bors olvasóihoz fordult segítségért, nem is eredménytelenül: mintegy egy millió forintot gyűjtöttek össze számukra. Nem kevés várakozás után a kómába esett beteget újra megműtötték, ám a Bors legfrissebb cikke szerint ennek ellenére állapota lényegesen nem javult. Éva azért fordult ismét a laphoz, mert lánya volt férje „rátett egy lapáttal” a tragédiájukra: „nyolcvanezer forint havi gyerektartást követel” a most 13 és 14 éves gyermekek tartására. „Nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek, ilyen emberi aljasságot még so­sem tapasztaltam. Mégis mit szeretne? Küldjem el dolgozni a magatehetetlen lányomat?” – nyilatkozta felháborodottan Éva...

A NAGY MAGYAR PIKETTY-VITA

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2018.02.17.


Orbán Viktor olyan sikerrel húzza magára a hazai közéletet, hogy gyakorlatilag minden róla szól. Szereted? Támogass mindent, amit ő mond. Utálod? Utasíts el mindent, amit ő (is) mond. Ez történt Thomas Piketty francia közgazdász egyik blogbejegyzésével is, amely a kelet-európai EU tagállamoknak juttatott uniós támogatásokat vetette össze az ezekből az országokból kiáramló profittal. Az írás konklúziója, hogy több profit áramlott ki Magyarországról (is), mint amennyi uniós támogatást kapott. Az elemzés azonnal felkorbácsolta a magyar közvitákat is, méghozzá a szokásos törésvonal mentén.

Orbánista üdvözlés


Piketty blogbejegyzésének orbánista üdvözlése hamar megjelent, méghozzá a Mandiner internetes portálon Oláh Dániel tollából, rengeteg hivatkozással a Századvég vezető elemzőjére, György Lászlóra. A jobboldali szerzők Piketty által megerősítve látták Orbán szokásos érvelését, amelyet péntek reggeli rádiós alákérdezős interjúiban szokott exponálni, arra a kritikára reagálva, hogy a magyar gazdaság az uniós támogatásoknak köszönhetően nő. Orbán szokásos reakciója: ez a pénz, amit kapunk, a „mi pénzünk”, amit „visszakapunk”, abból, amit a nyugati multik megtermelnek nálunk és kivisznek tőlünk. Akik „legázoltak” minket.

Mielőtt belemegyünk e nézet elemzésébe, meg kell jegyezzük, a Pikettyre való hivatkozás meglepő fordulat a jobboldaltól. A francia közgazdász nagy műve, A tőke a 21. században ugyanis pont annak a politikának a kritikája, melyet Orbán Viktor folytat. Annak a politikának, amely leépíti a jóléti újraelosztó alrendszereket - az oktatást, egészségügyet, szocpolt, átképzést -, aminek következtében az alsó társadalmi rétegek lesüllyednek, a felsők meggazdagodnak, létrehozva a Piketty által szupergazdagoknak nevezett osztályt, akik átörökítik vagyonukat. Magyarország mintaországa a Piketty által leírt neoliberális folyamatoknak.

De igaza van-e annak az érvelésnek, mely szerint a „multik”, vagy a „nyugat” „kizsákmányolják” Magyarországot és a keleti országokat, és mi a pénzünk egy részét csak visszakapjuk? Nincs igaza. Béndek Péter filozófus joggal nevezi ezt „sérelmi közgazdaságtannak”, amely igen elterjedt Orbán és Vona táboraiban. Ez a narratíva még akkor is hamis, ha elszórtan a baloldalon is előfordul. A baloldalon jellemző "világrendszer"-, illetve "függőségi"-elméletek azonban messze nem ilyen túldetermináltak, meghagyják a helyet a periferiális és fél-periferiális országok ügyes felzárkózásának, még ha nem is valószínűsítik azt, hiszen kimutatják a fejlettebb országok óriási versenyelőnyét.

A jobboldali sérelmi közgazdaságtan szerint az elnyomó multik/nyugat tehetnek arról, hogy Kelet-Európa nem zárkózott fel a világgazdaság centrumához. Ez azonban nem igaz. A multikra építő modellt maga Kelet-Európa választotta, nem volt kényszer ebbe az irányba menni. A keleti országokon belül harc volt a piaci fundamentalista és a szkeptikus elitek között, és kevés kivétellel a transznacionális tőkét preferáló piaci irányzat győzött. Nem igaz, hogy nem volt mozgástér, választási lehetőség. Szlovénia például úgy volt sikeres, hogy sosem nyílt ki a multik előtt.

Tartósan külföldi cégekre építő, alacsony bérezésű sikeres felzárkózási modellt azonban alig ismerünk. Írország tűnik az egyetlen ilyennek, de egyrészt már pár évvel a "kelta tigrisnek" csúfolt felzárkózási pálya kezdete után utolérték az ír bérek a brit szintet, másrészt masszív offshore karaktert is öltött az ír gazdaság. Az eleinte szintén a külföldi tőkére építő szingapúriak gyakorlatilag azonnal elkezdték a hazai gazdaság, különösen a humán tőke fejlesztését, és tudatos béremelésekkel szorították ki az alacsony hozzáadott értékű termelést. Az összes többi sikeres felzárkózás eleve a hazai gazdaságra épített, a kapitalizmus kialakulásának kezdete óta.

Magyarország is választhatott volna más gazdasági modellt, és választhatna ma is, de nem teszi. Természetesen nem arra gondolunk, mint sokan a radikális jobboldalon, hogy pakoljuk ki egyik napról a másikra a multikat. Ez természetesen a magyar gazdaság teljes összeomlásához vezetne. De jó oktatással, átképzéssel, egészségüggyel, infrastruktúrával segíteni lehetne a hazai tulajdonú gazdaságot, hogy felzárkózzon a multik által dominált szektor mellé. De Magyarország nem ezt teszi, az eleve gyenge hazai tulajdonú gazdaság az uniós csatlakozás után összeomlott. Az Orbán-kormány ráadásul majd kétszer annyi közvetlen támogatással tömi ki a közvélemény előtt bőszen támadott multikat, mint elődei. Hogy is van ez akkor? Tömjük a pénzt a multikba, aztán sérelmezzük, hogy a profitot kiviszik, és egy részét visszaadják EU források formájában? Áll ez a logika? Aligha...

A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA KÉSZÜLT LEGJOBB MAGYAR FILMEK

GYŐRFI ANDRÁS BLOGJA
Szerző: GYŐRFI ANDRÁS
2018.02.21.


Tegnap írtam a Valami Amerika 3.-ról, meg is kaptam a szokásos mantrát miszerint nekem semmi sem jó. Ez olyannyira nem igaz, hogy sokakkal ellentétben úgy gondolom, nem csupán jó filmek, egyenesen világraszóló munkák készültek a rendszerváltás óta itthon. Lássuk a listát!

Csinibaba

Ez nem csupán egy film, örök mementó egy letűnt kornak, közfeladatot láttak el az alkotók. Közfeladatot, mert bemutattak egy világot amit sokan már (szerencséjükre) nem láthattak, csak a szüleik meséltek róla. Illetve emléklapként szolgál azoknak is, akiknek már a szülei sem ittak PepSi kólát, készültek tehetségkutatóra, hogy kijuthassanak a távoli HelSinkibe, ami már nyugat.

Zseniális színészek, hihetetlenül jól sikerült, merész újítások vágásban, fényképezésben, fantasztikus hangulatábrázolás. Ráadásul nem csupán fosszíliaként, önmagában is megáll a lábán, ezt a filmet úgy is lehet élvezni, ha semmit sem tudunk az 1990 előtti két-három évtizedről.

Dealer

Nincsenek szavak a film erejére. Csontig hatoló, könyörtelen bemutatása a drog poklának, a legnagyobb filmesek jó szokása szerint szinte bármiféle vizuális sokk nélkül. Míg élek nem felejtem el a heroinfüggőt aki belőve feküdt saját konditerme szolárium ágyába, elaludt, majd az orvosok sertésbőrrel próbálták megmenti az életét. A főhőstől az egyik legerősebb jelenetben azt kéri, hogy adja be neki az aranylövést.

A kábítószerfüggők minden lelki rétegét látjuk, az emberi tudat legmélyebben szűkült dimenzióját. Túl mindenen, amikor a depresszó már kedves emlék. Jéghideg, kötelező darab, remek színészek, bénító hangulat, magávalragadó pusztaság.

Taxidermia

Ez a film bár nyert nemzetközi díjakat is, de egész egyszerűen túl jó a világnak. Annyi rétege van, hogy talán könyvet érdemelne az elemzése. Az emberi lélek bizarr hártyái gondos egymásutánban. Generációk nyomora a testiség bűvkörében, misztikus, értelmezhetetlen, az egyik legintelligensebb horror, ami valaha készült.

Nyócker

Ez az animációs film nem ér fel a listán eddig bemutatott munkákhoz mélységében, mégis joggal szerepel. Ügyes, nagyon ügyes karikatúrája Budapestnek és a nagybetűs utca archetipikus alakjainak. Kiváló színészek, aranyos történetvezetés, komoly munka a maga nemében...

A FIDESZ MIATT LEHET MÁJUSTÓL ÚJRA UTCÁRA TENNI A GYERMEKES CSALÁDOKAT

A VÁROS MINDENKIÉ BLOG
Szerző: AVM
2018.02.19.


A Házbizottság 2018. február 19-i ülésén sem a Fidesz-frakció, sem a fideszes házelnök nem támogatta, hogy az Országgyűlés még a téli kilakoltatási moratórium vége előtt megtárgyalhassa A Város Mindenkié (AVM) törvényjavaslatát, amely véget vetett volna a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának. A Kossuth téren tartott ma délelőtti sajtótájékoztatón Szél Bernadett (LMP) elmondta: a Házbizottság kormánypárti tagjai még azt is elutasították, hogy megindokolják a döntésüket. Az AVM tovább folytatja a küzdelmet a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatása ellen, és a választások után ismét kezdeményezni fogja a törvényjavaslat elfogadását.

Február 12-én három parlamenti párt, az Együtt, az LMP és a Párbeszéd képviselői – a Momentum támogatásával – nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amely biztosítaná a gyermekes családok hajléktalanná válásának a megelőzését. A törvénymódosítás egyrészt előírná, hogy a települési önkormányzatok kötelezettsége legyen megfelelő együttes elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett gyermekes családoknak, másrészt – az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében – már a lakáskiürítés bírósági elrendelését is megtiltaná abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.

A Házbizottság február 14-én tárgyalt először az előterjesztésről, ahol arról kellett volna döntenie, hogy javasolják-e a törvényjavaslat gyorsított tárgyalását annak érdekében, hogy a hajléktalanná válással fenyegetett gyermekes családokat védő intézkedések már a téli kilakoltatási moratórium lejárta, azaz április 30 előtt hatályba léphessenek. Akkor a Fidesz-frakció hétfőig kért gondolkodási időt.

Az AVM kérésére Szél Bernadett kezdeményezte, hogy a Házbizottság ismét tárgyaljon az előterjesztésről. A Fidesz-frakciónak csupán azt kellett eldöntenie, hogy támogatják-e a gyermekes családok hajléktalanná tételét, vagy pedig ezúttal a jó oldalra állnak, és nem akadályozzák a törvényjavaslat elfogadását. A Házbizottság mai ülésén sem a Fidesz-frakció, sem a fideszes házelnök nem tette lehetővé, hogy még időben legalább a parlament elé kerülhessen a javaslat.

A Fidesz a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának a pártjára állt. A párt meghazudtolta a miniszterelnökét, aki tavaly ősszel a parlamentben azt mondta: „Magyarország nem a kilakoltatott emberek országa.” Ahogyan Tóth Fanni, az AVM aktivistája a mai sajtótájékoztatón fogalmazott: „Orbán Viktor az évértékelő beszédében azt mondta, nagyon örül, hogy növekszik a házasságok és a gyerekek száma. Hogyan gondolja támogatni a megszületendő gyerekeket, ha a szülőket utcára lehet tenni, a gyerekeket meg kiszakítani a családból? Azoktól a gyerekektől, akik nem CSOK-os családba születnek, még az elfogadható élet lehetőségét is elveszik, aminek az alapja a biztonságos lakhatás.” A Fidesz felelőssége, hogy Magyarország továbbra is a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának az országa marad. A Fidesz felelőssége, hogy a téli kilakoltatási moratóriumot – lényegében a parlamenti választásokat – követően ismét utcára lehet majd tenni akár gyermekes családokat...

ÓRIÁSI MARADT A BÉRSZAKADÉK AZ ORSZÁGBAN, HIÁBA A FIZETÉSEK SZÁRNYALÁSA

MFOR.HU
Szerző: SZÉLELY SAROLTA
2018.02.21.


Évek óta óriási szakadék tátong a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos bért regisztráló megyék között. Ezen mit sem segített a tavalyi jelentős béremelkedés.

Évek óta megfigyelhető tendencia, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagos bért regisztráló megyék között egyre csak mélyült a bérszakadék. A legfrissebb, tavalyi évre vonatkozó adatok bár kedvező irányú folyamatról árulkodnak, az örömnek még nem feltétlenül van itt a helye. A javulás ugyanis könnyen köszönhető pusztán a statisztika sajátosságainak, mint érdemi előrelépésnek.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly országos viszonylatban nettó 204 712 forint volt az átlagos fizetés. A legmagasabb érték változatlanul a fővároshoz köthető, itt havonta nettó 250 599 forintot vihettek haza a dolgozók, ellenben a legrosszabbul keresők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 137 747 forintból kellett megoldani a mindennapokat. A különbség 82 százalék, vagyis ennyivel több pénzből élhettek a budapesti dolgozók a keleti megyében élőknél, ami tetemes differencia. Igaz, előző évhez képest mutatkozik némi javulás hiszen 2016-ban még egy hajszállal 90 százalék fölé kúszott ez az arány.

A csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy a Szabolcs megyei nettó egy év alatt az egyik legnagyobb mértékben, 16,3 százalékkal emelkedett, miközben a fővárosban "csak" 10,9 százalékos volt a növekedés. Ebből gondolhatnánk akár azt is, hogy a keleti megyében elkezdődött a bérel felzárkózásának folyamata, ám korai lenne még ennek örülni. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy Szabolcs megye munkaerőpiaci szempontból nem nevezhető egészségesnek, bőven az átlagos feletti a munkanélküliség még úgy is, hogy kevés piaci álláslehetősé miatt meglehetősen nagy szerepe van a közfoglalkoztatásnak. Több tízezerre tehető az állami foglalkoztatási programokban résztvevők száma. Tavaly azonban a kormány szignifikánsan elkezdte csökkenteni a közmunkások létszámát, aminek hatása a bérstatisztikában is megmutatkozhat, hiszen a minimálbérnél is alacsonyabb fizetésük lefelé húzhatja a statisztikát.

A közmunkások fizetésének hatását támaszthatja alá az is, hogy a legnagyobb mértékben azokban a megyékben növekedtek tavaly az átlagok, ahol meghatározóbb ez a foglalkoztatási forma: Nógrádban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Baranyában és Jász-Nagykun-Szolnokban.

A 10 százalék körüli bérnövekedésekhez alacsony, 2,4 százalékos infláció párosult, ami érezhető reálszintű növekedést jelent.
  • A Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek fizetése 14,16,
  • a szabolcsiaké 13,57,
  • a nógrádiaké pedig 12,79 százalékkal ért többet az előző évinél...

KI KÉPVISELHETI MAGYARORSZÁGOT?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.02.21.


Az elmúlt egy-két nap egyik legnagyobb vihart kavaró eseménye minden bizonnyal Elizabeth Swaney (vagy ha úgy jobban tetszik: Swaney Elizabeth) olimpiai produkciója volt. Magyar színekben. Aminek kapcsán felmerült bennem pár kérdés, ezeket osztanám meg ma veletek, utána pedig remélem, jól elbeszélgetünk majd minderről.

Az alapsztori röviden azoknak, akik nem hallottak volna róla (bár ez őszintén szólva meglepne): a phjongcshangi téli olimpián a női síakrobaták félcsőversenyének selejtezőjében a magyar színekben induló Elizabeth Swaney körülbelül olyan produkciót nyújtott, mint egykoron Eddie, a Sas (aki síugrásban hódította meg a világot azzal, hogy túlélte), vagy Eric Moussambani, az egyenlítői-guineai úszó, aki azzal lett világhírű, hogy éppen csak nem fulladt bele 100 méteren a medencébe a 2000-es olimpián.

Szóval az idei olimpia (egyik) Eddie-je és Ericje a magyar Elizabeth, aki finoman szólva felkavarta a nemzetközi sportot, hozzáállás és vérmérséklet szerint dühöng vagy mosolyog rajta az ember, gondolja azt, hogy ez a sport, az olimpiai eszme meggyalázása, vagy éppenséggel az eredeti eszme egyik lényege.

(Csak zárójelben: hajlamos vagyok egyetérteni azzal, aki azt írta: „Miért van az, hogy simán együtt tudunk örülni az olimpián bukdácsoló mexikói vagy tongai sífutóval, de ha valaki magyar színekben nevetteti meg a világot, egyből botrányt kiáltunk? Miért kell mindig olyan komolyan vennünk magunkat, miközben akár büszkék is lehetnénk rá, hogy nálunk az ilyesmi is belefér?”)

Ám mivel ez nem egy sportblog, engem ennél jobban érdekelne a történetnek az a része, amely határátkelő szempontból érdekesebb, ez pedig a címben feltett kérdés: ki képviselheti Magyarországot? ...

NYOMTASS TE IS!

NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is!
2018.02.21.


Rendkívül kínos az Orbán család számára, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala súlyos vádakat fogalmazott meg a miniszterelnök veje, Tiborcz István egyik cégével kapcsolatban. A fideszes politikusok körlevélben kapták meg, hogy milyen kérdésre, mit kell hazudniuk...

Lapszámok

Mi ez?

Nagyon sok ember van, aki csak az M1 televíziót nézi, a Kossuth rádiót hallgatja és a megyei lapokat olvassa. Nos, az ő fejükben egy egészen másféle kép alakul ki Magyarországról, mint azokéban, akik több forrásból tájékozódnak. Ahogyan mondani szokás, ma kétféle mozit nézünk.

Ami a kormány által birtokolt vagy elfoglalt csatornákon keresztül árad, az már nem is elfogultság, hanem gátlástalan propaganda és agymosás, időnként konkrét hazugság. Ha nem lépünk fel ez ellen, akkor a következő választáson olyan emberek fognak szavazni, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen országban élnek.

Ideje hát tennünk valamit!

Egy egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely a mindenütt jelenlévő technológiákra alapozva, olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.

Van még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, csakhogy ezeket nem olvassák elegen. A Nyomtassteis kezdeményezés segítségével azonban sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ezt a lapot félbehajtva egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.

Az aktuális lapszámok internetes oldalunkról tölthetőek le. Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti.

A nyomtassteis kezdeményezés egyetlen esetben működik: ha elegen leszünk, akik tényleg nyomtatnak és terjesztik is ezt a kis újságot. Csatlakozhatsz kicsiben és nagyban is, lehetőségeid, erőd szerint. Akkor is sokat tettél, ha csak egy-két példányt nyomtatsz ki és juttatsz el ismerősökhöz vagy ismeretlenekhez.

De gondolkodhatsz nagyban is. Ha van lehetőséged, netán nyomdakapacitásod arra, hogy sok példányt állíts elő, akkor az már nagy segítség. Ha mozgósítod a barátaidat, hálózatot építesz olyanokból, akik rendszeresen szállítanák ki a lapot egy-egy adott körzetbe, akkor jelentősen járultál hozzá ahhoz, hogy minél több emberhez jusson el másféle információ, mint amit a kormányzati hírforrásokból kap.

A kis újság terjesztésének fontos eleme a személyes beszélgetés, így azok, akik csak az állam által elfoglalt hírforrásokból tájékozódnak, találkoznak más véleményekkel is. Ha tömeges mozgalommá tudjuk fejleszteni a kezdeményezést, akkor rövid idő alatt, érezhetően ellensúlyozhatjuk a hatalom médiamonopóliumát.

Arra is alkalmas ez a kiadvány, hogy a választások közeledtével megismertesse az országot azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a jelenlegi kormányt leváltani szándékozó politikai erők ajánlanak. Ez a kis újság azonban nem egy párt lapja, hanem független civil kezdeményezés.

Kiváló eszköz azoknak a magánembereknek, akik úgy érzik, hogy ha változást akarunk, akkor tenni is kell valamit.

SZEKTAVEZÉR

FARKASVONÍTÁS
Szerző: Tarski
2018.02.21.



Tamás Gáspár Miklós (TGM) régi motorosa a hazai politikai életnek. Különös személyiség, aki a filozófiai felkészültségét is kamatoztatva foglal állást némely napi politikai kérdésben. Megmondom őszintén, hogy néha én sem értem a gondolatmenetét, mert sok benne a kitérő, az oda nem illő okoskodás, ami néha áttekinthetetlenné és nehezen érthetővé teszi a mondanivalóját. Mindezek ellenére rendkívül figyelemre méltóak a cikkei, ezért, ha tehetem, mindig elolvasom azokat, illetve a vele készült interjút megnézem a tévében. A legutóbbi cikke az egyik közismert internetes portálon aztán több tekintetben kiverte a biztosítékot sokaknál és óriási hullámverései voltak a közösségi honlapokon is.

A cikk talán legfontosabb megállapítása az, hogy ”Gyurcsány Ferenc nem demokrata, nem liberális, nem baloldali. Hogy micsoda, az nem is sejthető.” Később Gyurcsány pártját, a DK-t szektának nevezte, amelyen belül “bizarr személyi kultusznak örvend” a politikus. Bár TGM sohasem szavazna a DK-ra, ezért számára maga a párt is érdektelen, mégis amit Gyurcsány a legutóbbi időben mondott, az mindenképpen érdekesnek tekinthető. TGM szerint ha Gyurcsányék hatalomra kerülnének, akkor “börtönbe kerülnének az Orbán-kormány tagjai családostul (!), és börtönbe kerülne Polt Péter legfőbb ügyész.” Ezt követően írta azt a részt, ami miatt érdemes nekünk is elgondolkodnunk. “Gyurcsány Ferencnek, aki nem közvádló és nem bíró, semmi köze nincs hozzá, se kormányon, se ellenzékben, hogy ki kerül börtönbe, s ki nem. Nem fenyegetheti meg politikai ellenfeleit és családjukat (!). Megtorlással fenyegetőzni a diktatúrák híveinek a szokása, ez demokratikus politikai küzdelemben megengedhetetlen és elítélendő. A jogállam helyreállítása magában foglalhatja különféle ügyek kivizsgálását, és ezt javasolhatja a választási harcban bármelyik politikus – de bűncselekmény alapos gyanújának kijelentésére nem politikusok jogosultak, és még az ügyészség se mondhatja valakire, hogy ülni fog, legföljebb annyit: ülnie kellene.”

Ez utóbbi idézet egészen világos, és nincs szükség külön agytornára, hogy annak mondanivalóját megfejtsük. TGM világosan kifejtette azt, hogy egy jól működő liberális demokráciában szó nem lehet arról, hogy a politikai ellenfelek azzal riogassák a hatalmon lévőket, hogy kormányváltás esetén mind börtönbe fognak kerülni. Ilyen eset előfordulhat egy diktatúrában, de egy olyan párt vezetője, aki önmagát és a DK-t az ún. “demokratikus oldalhoz” sorolja, ilyet még egy választási kampányban sem mondhat. Nem csak nem mondhat, de még sejtetni sem lehet, mert egyből rásütik azt, hogy nem demokrata, nem liberális és nem baloldali. S ebben most TGM-nek tökéletesen igaza van. Csupán abban nincs határozott álláspontja, hogy akkor micsoda? Nos, aki végigkövette Gyurcsány Ferenc eddigi politikai pályafutását, annak tudnia kell, hogy a politikus többszörösen vesztes pozícióban alakította meg 2011-ben a DK-t. Azt a pártot, amit ő maga úgy tekintett, hogy a további politikai pályafutásának a terepe és eszköze lehet. Azért alakította meg, mert a különállását és a különbözőségét akarta kihangsúlyozni az MSZP-től, amelyik pártnak korábban tagja és miniszterelnöke volt. A különállására azért volt szüksége, mert az MSZP-ben már háttérbe szorult, amit egy olyan típusú személyiség, mint Gyurcsány, nem tudott elviselni. A különbözőségére pedig azért volt szüksége, mert az MSZP az ő kormányzása alatt korrupt párttá vált, amit a most kirobbant 4-es metró csalássorozat is alátámaszthat. 

Márpedig Gyurcsány úgymond egy tisztakezű politikusokból álló pártot akart, amelyiknek a vezérévé válhat és felveheti a küzdelmet az ősellenség, vagyis Orbán Viktor ellen. Tehát a végső cél nyilvánvalóan a mostani kormányfővel való szembenállás és alkalomadtán a kormányváltás volt. Ez azonban a jelek szerint ma sem fog valóságos céllá válni, ezért menekülhetett a képzelet világába, ahol minden lehetséges, még az is, hogy börtönbe csukja a miniszterelnököt és minden pereputtyát. Szörnyű dolog ezt így kimondani, de számomra nincs más magyarázata annak, hogy egy máskülönben értelmes és tehetséges politikus ennyire elrugaszkodhat a valóságtól, hátrahagyva minden józan megfontolást és egy diktátor képét mutassa fel. TGM-nél aligha lehetne pontosabban és élethűbben megfogalmazni azt, hogy ha elfogadható és kivitelezhető lenne Gyurcsány terve, akkor a ma még létező jogállamiságnak befellegzett és helyébe egy elvakult leszámolási hullám venné a kezdetét. Lenne rá választói támogatottság, mert Gyurcsánynak tényleg sikerült a DK-t egy vaskos szektává fejlesztenie, és a szektatagok kárörvendően szemlélnék azt, hogy vasra verve vezetnék el Orbánt és társait. Lenne olyan főügyész is, aki találna jogot arra nézve, hogy miért kell előzetes letartóztatásba helyezni őket és miért kell bűnvádi eljárást kezdeményezni ellenük. Azt viszont már kétlem, hogy lenne olyan bíró, aki elítélné őket, hiszen a bíróság jelen ideig megőrizte a függetlenségét, és nem dőlt be egyetlen politikai manipulációnak sem. Röviden: Gyurcsányra úgy kell tekintenünk, mint egy megbántott politikusra, aki mindent alávet egyetlen céljának, egy igazi revánsnak részben a volt MSZP-s társai, részben Orbán Viktor ellen. Ezért buggyanhatott ki a szájából mindaz, amit TGM joggal kritizált, és amit normális esetben egyetlen komoly politikus sem mondana, mondhatna ki...

ELEK ISTVÁN NYÍLT LEVELE VONA GÁBORHOZ, A JOBBIK ELNÖKÉHEZ

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: ELEK ISTVÁN
2018.02.19.


A Fidesz legyőzhető, de csak a Jobbikkal és a többiekkel együtt.

Tisztelt Elnök Úr!

Az ellenzéki pártok közötti összefogást sürgető százezrek kéretlen szószólójaként történelmi felelősségedre szeretnélek figyelmeztetni.

Kevesebb, mint két hónappal a választás előtt a mérvadó közvélemény-kutatások szerint a biztos szavazók között az ellenzék összesített támogatottsága kevéssel meghaladja a kormánypártokét. A szavazók többsége tehát kormányváltást akar. Ennek ellenére nagy az esélye, hogy a kormánykoalíció április 8-án ismét kétharmados többséget szerez. Köszönhetően az önkényesen érdekeikhez igazított, szélsőségesen aránytalan választási rendszernek, és annak, hogy az ellenzéki pártok képtelenek felismerni a saját elemi érdekeiket, és a kormánypártok ellen fordítani e rendszer logikáját.

A választók egyre szélesebb körében evidencia, hogy külön-külön már egyikőtök pártja sem képes megelőzni a kormánykoalíciót. Míg a Fidesz-KDNP a jobboldali szavazók kétharmadára számíthat, a maradék egyharmad és a baloldali szavazók támogatására a Jobbikon kívül még legalább öt olyan párt tart igényt, amelynek a népszerűsége meghaladja az 1%-ot. Vagyis együttműködés nélkül az ellenzéki szavazatok hatfelé fognak szóródni. Ti vezetitek az ellenzéki mezőnyt, de még Ti is több mint 20%-kal vagytok a Fidesz-KDNP mögött. Ez az előny már behozhatatlan.

Ha így folytatjátok tovább, egyedül előre, borítékolható a kudarcotok. És nem csak a Jobbiké, hanem az egész ellenzéké. Hiszen nemhogy nektek külön nem lesz elegendő mandátumotok a kormányváltáshoz, de a teljes ellenzéké sem lesz ehhez elég. Sőt, a Fidesz-KDNP újabb fölényes kétharmados felhatalmazást szerezhet.

Bár külön-külön már egyikőtök pártja sem előzheti meg a kormánykoalíciót, olyan együttműködéssel, amely legalább az egyéni választókerületi jelöltek koordinált indítására kiterjed, még mindig fordulatot érhetne el az ellenzék. Képes lehetne a megalkotói ellen fordítani a választási rendszer logikáját. És nem csupán egyszerű választási győzelmet arathatna, hanem a rendszerváltáshoz szükséges kétharmados többséget is megszerezhetné.

Az „útiterv” – amit legutóbb a hvg.hu-n részleteztem – lényege röviden:...

ALIG MOZDULNAK A SZAVAZÓK

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár /  ZÁVECZ TIBOR
2018.02.20.


- A kampány még nem látszik a februári pártpreferencia adatokon – a legrészletesebb adatok nálunk

- Nőtt a kormányváltók tábora, de közülük több mint egymillió választópolgár még nem talált magának pártot
- A bizonytalan csoportok határozhatják meg a parlamenti választás kimenetelét


Nem rajzolódnak ki markáns tendenciák a pártok támogatottságában, bármennyire is sok kampányesemény volt az elmúlt hetekben. A Fideszt a választókorú népesség 32 százaléka nevezte meg a leginkább kedvelt pártként, ez minimális, 1 százalékpontnyi csökkenés. A Jobbiknál érzékelhető leginkább a változás, araszolva, az elmúlt két hónapban 1-1 százalékponttal bővült a támogatói kör – jelenleg 11 százalékosak. Első alkalommal mértük együtt az MSZP-Párbeszéd listát, lényegében összeadódott a két párt korábbi támogatottsága, a politikai szövetséget 9 százalék preferálja. A Demokratikus Koalíció és az LMP tábora sem módosult az elmúlt egy hónapban, előbbi 5, utóbbi 4 százalékon áll. A kisebb pártok támogatottsága sem változott: a Momentum továbbra is 2 százalékos, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak. A pártoktól távolságot tartók csoportja 33 százalékos.

A biztos pártválasztók csoportja nem lett nagyobb, a választópolgárok nagyjából négytizede sorolható ide. A választás előtt szűk két hónappal – amikor az adatfelvétel történt – az aktív és elkötelezett szavazók körében a Fidesz 51 százalékot ér el, a Jobbik 17 százalékos. Az MSZP-Párbeszéd listáját az eltökélt szavazók 13 százaléka támogatja, a DK-t 8, az LMP-t 6 százalék. A Momentum az aktív szavazók 2 százalékára számíthat, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet február első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának...

MÉLYEBBEN BELENYÚLTAK AZ ELIOS PÁLYÁZATAIBA, MINT AHOGY EDDIG LÁTSZOTT

DIREKT36
Szerző: VORÁK ANITA
2018.02.20.



Már az előkészítéskor is befolyásolhatták azokat a közvilágítási pályázatokat, amelyeken sokmilliárd forintot nyert a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios Innovatív Zrt. – derül ki azokból a levelekből, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF küldött két érintett városnak. Az eddig megjelent cikkek alapján a városok által kiírt közbeszerzések feltételeit alakították úgy, hogy azok az Elios-t hozzák helyzetbe. Az OLAF leveleiből azonban az derül ki, hogy már a pályázatok előkészítésénél is felbukkantak a cég emberei, pedig ekkor hivatalosan még semmit sem tudhattak a tervezett beruházásokról. Az OLAF egy részletes jelentést is készített azokról a súlyos szabálytalanságokról, amelyeket a beruházásoknál derített fel, ezt a jelentést azonban a kormány nem hozta nyilvánosságra.

Hogy könnyebben megérthető legyen, hogy pontosan mi történt, röviden elmeséljük azt az évekig tartó és bonyolult folyamatot, aminek a végén az uniós pénzből utcai lámpa lett.
Évekig dolgoztak rajta

Amikor a magyar kormány egy-egy költségvetési ciklus elején megállapodik az Európai Unióval arról, hogy mennyi pénzt kap Magyarország a következő időszakban, akkor csak a főbb fejlesztési célokat határozzák meg. Ilyen cél lehet például az, hogy az adott több éves időszakban mennyit költhet az ország az energiatakarékosság javítására. Az EU-val közösen meghatározott célok megvalósítására már a magyar kormány írja ki a pályázatokat, amelyeket a magyar hatóságok bírálnak el.

Ezt a munkát csak akkor tudjuk végezni, ha vannak támogatóink. Csatlakozz te is, fektess be a demokráciába!

Már 2009 elején is indult olyan pályázat, amelyben közvilágítás-korszerűsítésre is kérhettek pénzt az önkormányzatok, a nagy LED-lámpás dömpinget és az Elios későbbi sikerszériáját azonban egy 2012-es pályázat indította el, amelyen önkormányzatok szerezhettek pénzt energiatakarékosságot javító projektekre. A pályázati felhívás 2012 decemberében jelent meg, ezért emlegeti ezeket a pályázatokat – az OLAF jelentését egyedül megszerző és ismertető 24.hu cikke szerint – a csalás elleni hivatal 2012-es csomagnak. A pályázatban lehetett kérni pénzt épületenergetikai korszerűsítésre is, és az sem volt meghatározva, hogy a közvilágítást csak LED-lámpákkal lehet korszerűsíteni, az önkormányzatok többsége mégis erre kért támogatást.

A pályázó városoknak tervet kellett készíteniük arról, hogy pontosan mire és mennyi pénzt szeretnének. Ezeket a számításokat többnyire nem maguk az önkormányzatok, hanem külsős cégek végezték. Azoknak a városoknak a többségében, ahol később az Eliost bízták meg a kivitelezéssel, ez a szakértő majdnem mindig a Sistrade vagy a Tender-Network volt. A külsős szakértők által írt tanulmányok kulcsfontosságúak voltak az egész folyamatban, mert ezek alapján dőlt el, hogy az önkormányzatok mennyi pénzből újíthatják fel a közvilágítást, azaz mennyit tudnak fizetni a beruházást megvalósító cégeknek.

Az önkormányzatok pályázatairól 2013 októberében döntött az illetékes kormányzati szerv, az azóta megszüntetett Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. Ezt a céget vagy az azt ellenőrző Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget emlegeti az OLAF irányító hatóságként, és a levelei szerint nekik is fontos szerepük volt abban, hogy az Eliosnak kedvezően alakuljanak a feltételek.

A 2013 októberi döntés után a pályázaton nyertes városok megtudták, hogy mennyi pénzt kapnak a tervük megvalósítására és elkezdhették megszervezni a beruházást, kiírták a közbeszerzéseket. Kalocsa például 2013-ban adta be a pályázatát az uniós támogatásra, 2013. október 15-én dőlt el, hogy mennyi pénzt kapnak, de a kivitelezésre csak majdnem egy évvel később, 2014. augusztus 29-én írták ki a közbeszerzést. Ez az az időpont, amikor az Elios mint kivitelező cég először bekapcsolódhatott a folyamatba pályázóként.

A Kalocsának és Szolnoknak címzett OLAF-levél szerint viszont már ennél jóval előbb aktív része volt az Elios-hoz kötődő embereknek az egész folyamatban. Mindkét levélben a következő megállapítások szerepelnek:...

STADION ÉPÜL A MARGITSZIGETEN, A CSALÁDOKAT PEDIG TOVÁBBRA IS KILAKOLTATJÁK

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2018.02.20.


Már tavaly nyáron megjelentek a hírek, hogy a kormány teniszstadiont akar építeni a Margitszigetre. Természetesen kiemelt nemzetgazdasági beruházásként fogják kezelni az építkezést, ami azt jelenti, hogy – miután az önkormányzat önként és dalolva átadja a kiszemelt területet a kormánynak – az egyébként műemlékekkel teli Margitszigeten úgy építkezhetnek majd, ahogy csak kedvük tartja.

Nem kell figyelembe venniük olyan fővárosi önkormányzati rendeleteket, mint például a parkolás rendje, az építtetők személygépkocsi-elhelyezési kötelezettsége, a fás szárú növények védelmére, kivágására és pótlására, de még az árvízvédelemre vonatkozó előírásokat sem.

A földmunka, a mélyalapozás és az alaplemez-készítés építési engedély nélkül, a bontás pedig annak tudomásulvétele nélkül végezhető.

Azt leszámítva, hogy fogalmunk sincs, mekkora felfordulást, hány kivágott fát és mennyi nem várt pluszköltséget jelent majd a stadionépítés, van még egy szépséghibája az ügynek...

HÓESÉSBEN HURCOLJÁK A RÁKOS BETEGEKET A KAMIONOS CT-HEZ

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: GERGELY ZSÓFIA
2018.02.21.


A kórházudvaron parkoló mobil CT-ben látják el a rákos és más súlyos betegeket a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, már ha fel tudják őket vinni a csúszós rámpán a kamion ajtajához. A kórház szerint ez csak átmeneti megoldás, mert a jövőben új szolgáltató végzi a CT- és MR-vizsgálatokat, csakhogy addig csúsztak a pályáztatással, míg most a hóesésben kell hurcolni az akut betegeket. A tender győztese pedig egy olyan cég, amelytől egészségügyi referenciát nem is kértek, de korábban a TEK-nek gyártott zubbonyt és derékszíjat. A kamion ajtaján ott virít a logó: "Magyarország megújul".

Miközben heti penzumként kellene jó híreket generálni az ezer sebtől vérző egészségügyi rendszerről, nézni is rossz volt, mi zajlik jelenleg a pesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet udvarában: a hideg téli időben egy „csúszásveszély” táblával ellátott rámpán hurcolják fel és le a fekvő- és akut betegeket a kórházi udvarra leparkolt kamionba. Csak így emlegetik a speciális járművet, amelyben található a mobil CT, ezt általában akkor szoktak bevetni, ha valamilyen okból nem áll rendelkezésre a drága, korszerű diagnosztikai berendezés. Ilyet állítottak üzembe például az ajkai kórházban, miután egy daganatos beteg belehalt, hogy az ottani, elavult gép olyan rossz minőségű felvételeket készített, amelyeken kivehetetlen volt a végzetes elváltozás.

A Bajcsy-Zsilinszky Kórházban viszont szó sincs vészhelyzetről, így valószínűleg nem is lett volna szükség erre az átmeneti megoldásra, ha az egészségügyben különösképpen elvárható gondossággal és a betegek érdekeit figyelembe véve járnak el. A X. kerületben található, nagy kórházi tömbben ugyanis van egy „CT és MR, illetve DEXA csontsűrűség vizsgáló” központ egy állandó, erre kialakított épületben. Több mint tíz éven át itt egy külsős szolgáltató, a Mediworld Plus Kft. végezte ezeket az úgynevezett képalkotó diagnosztikai eljárásokat, a szerződése viszont lejárt, a tavaly lefuttatott tenderen kiválasztott új szolgáltató pedig még nem kezdett működni.

A járóbeteg menjen máshova, a fekvőbeteget felviszik a rámpán...

MI IS FÉLÜNK, NEMCSAK TI - INTERJÚ EGY FIDESZ-SZAVAZÓVAL

ÁGOSTON LÁSZLÓ BLOGJA
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2018.02.20.

– Te vagy Ágoston László? – állít meg egy kopasz, kigyúrt, nagydarab férfi a konditerem öltözőjében. Mélyen ülő szúrós szemei a hátam közepéig nyilallva várják a választ. Éppen a boxkesztyűjét csomagolja és az MMA-s sípcsontvédőt – ami meglehetősen feltűnő egy harcművészetekkel nem kifejezetten foglalkozó edzőterem öltözőjében.

– Igen én vagyok. – válaszolom. Bevillan az arca egy hozzászólásból, amit a Budapest Pridera szervezett eseményemhez írt. Azt írta, majd ő is eljön és beszélgetünk… eléggé fenyegetésnek tűnt… - Úgy emlékszem, beszélni akartál velem. Megiszunk egy sört?

A fickó kicsit elbizonytalanodik.

– Te nagy Jobbik-szavazó lettél, nem?
– Nem tudok róla. Vagy arra gondolsz, hogy elmentem egy beszélgetésre Vona Gáborral? Mással is mentem volna, de más nem hívott.
– Én Fidesz-szavazó vagyok, minden más öngyilkosság lenne! Te viszont nem válaszoltál a kérdéseimre az oldaladon, le is vettem a követést…

Így kezdődött. A kidobóként dolgozó marcona férfivel egy héttel későbbre beszéltünk meg találkozót. Mit ne mondjak… azért tartottam tőle, hogy mi alakul ki a beszélgetésből, de nem akartam elmenekülni a „kérdőrevonás” elől. És kíváncsi is voltam egy olyan ember világlátására, akié szöges ellentétben lehet az enyémmel.

Te tényleg hiszel ebben az egészben? Nem látod a stadionokat? Nem látod a kórházak állapotát? Nem látod, hogy mi zajlik itt?

– De látom, és van egy csomó dolog, amivel nem értek egyet. Főleg a kommunikáció zavar, a háborús retorika. De én szeretek magam tájékozódni és nem a balliberális hazudozást hallgatom csak. Ha kórházba megyek, megkérdezem, mi a véleményük arról, amerre mennek a dolgok. Ha hallok egy hírt igyekszem több forrásból is utánajárni – felső fokon beszélek angolul, így ez alatt elsősorban külföldi médiumokat értek. Sokan mondják, hogy elvakult Fideszes vagyok, de én mindig megpróbálom ellenőrizni mindennek az igazságtartalmát.

Na jó… De az nehezen lehetne hazugság, hogy iskolák helyett stadionokat épít a kormány…

– Mondom, nem mindennel értek egyet. Viszont láttad az Invictus című filmet? Nelson Mandela Dél-Afrikájában játszódik és arról szól, a közös szurkolás, a közös siker milyen elképesztő közösségépítő erőt jelent egy nemzet számára. A foci EB alatt is csodálatos volt magyarnak lenni. Emlékszel? Azért ebben is van koncepció, még ha a sorrend és a megvalósítás nem is tökéletes.

Te szereted a focit?

– Én nem. De most te beszélj! Nem látod, mit csinálnak Európával a betelepülő migránsok? A muszlimok nagy százeléka csak élősködik rajtunk és semmibe veszik az európai embert. Miért lenne baj, ha meg akarjuk védeni magunkat tőlük? Miért lenne a Fidesz idegengyűlölő, ha nem kér ebből?

Sosem állítottam, hogy mindenkit be kell fogadni és nagyon komoly fenyegetésnek érzem a radikális iszlámot. De kérlek, ne felejtsd el, hogy a radikálisok mindig kisebbségben vannak minden csoportban. A keresztények között is tudok neked őrültet mutatni szép számmal… Viszont úgy gondolom, a tisztességes eljárást, az emberi minimumot mindenki megérdemli nemtől, fajtól, vallástól függetlenül. És az óriási szégyen, hogy Magyarország ezt a határzónában és a plakátokon, Őcsényben és a kampányban nem teszi meg. Óriási szégyen, hogy egyáltalán ez kampánytémává vált.

– Ott van a videó, amit Neuköllnben készítettél! Az egy dolog, hogy te nem találkoztál az élősködő, a helyieket terrorizáló muszlimokkal, de vajon a helyiek mertek neked őszintén beszélni erről? Hiszen a németek iszonyúan próbálnak elhatárolódni attól, hogy bárki is idegengyűlölőnek állítsa be őket. A svédek szintén. Ha akarod ezer olyan felvételt mutatok, amelyeken muszlim hordák üvöltik London utcáin, hogy England go to hell! (jelentése: pokolba Angliával!)...

TIBORCZ ÜGY: AZ ELIOS ADTA A LEGDRÁGÁBB AJÁNLATOT, MÉGIS SIMÁN NYERT

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2018.02.21.


Egyharmaddal olcsóbban tudta volna megoldani Jászberény közvilágításának felújítását az SAG Hungária Kft., mint az Elios. Az önkormányzat mégis Tiborcz István egykori cégének adta a feladatot. Mintha csak eleve neki szánták volna. A vesztes nem nagyon hadakozott, később alvállalkozóként tűnt fel az Elios mellett. A Tungsram pedig 90 millió forinttal drágábban szállította volna ugyanazokat a lámpákat a konkurenciának, mint az Eliosnak.

Az Elios Innovatív Zrt. közvilágítási tarolásához nemcsak személyi összefonódásokra és egy egész cégháló kiépítésére volt szükség, hanem az önkormányzatok és az állami szereplők segítségére is. Az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF által megpendített felállás, a bűnszervezet – az erre utaló jeleket cikksorozatunk előző darabjaiban mutattunk be – nélkülük nem lehetett volna működőképes. Ez derült ki a jászberényi közbeszerzés kapcsán is, amelynek részletei ugyancsak szerepelnek a 24.hu által megszerzett OLAF-jelentésben.

Nem ment teljesen zökkenőmentesen az Elios jászberényi győzelme. Első körben egyedül indult, de a pályázati kiírás még a Lázár János vezette kancelláriánál is kiverte a biztosítékot. Versenykorlátozó, indokolatlanul szűkíti a versenyt – ezzel dobta vissza a közbeszerzést a Miniszterelnökség, amint azt a Direkt36 megírta 2015-ben.

A 300 millió forintnál nagyobb értékű projekteket ugyanis a Miniszterelnökségen is jóvá kellett hagyni, így akadhatott fenn az önkormányzat által kiírt pályázat a közbeszerzések, végső soron az uniós pénzek felhasználásának szabályosságát ellenőrző apparátuson.

Az oknyomozó portál által megszerzett minőségellenőrzési jelentés szerint a 410 millió forint uniós támogatásra érdemesített önkormányzat közbeszerzési tervezete nem felelt meg sem a közbeszerzés alapelveinek, sem az unió által elvárt hatékony pénzgazdálkodás elveinek. Kifogásolták, hogy a pályázat beadásához túlzottan nagy, 280 millió forintos referenciát várt el az önkormányzat, ezért kérték ennek csökkentését. A kiírást végül módosították – erről a VS.hu számolt be –, így végül három pályázat is érkezett az önkormányzathoz.

A nyertes azonban ilyen körülmények között is az Elios lett 306 millió forintos ajánlattal. A vállalási árnak nagy jelentősége végül nem lehetett, mivel a másik két ajánlattevőt különféle szabálytalanságokra hivatkozva kizárták...

ENNEK OLY JÓ RÉSZE LENNI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.02.21.


A valahai színész, Balázs Péter feloldódott Orbán Viktorban. Az aktus akkor történt meg, amikor egy kampányvideóban megtette a címmé emelt vallomást, és írjuk le még egyszer, hogy el ne feledjük, azért: „Ennek oly jó része lenni”. S emellett pláne, amikor kiejtette a száján a szakrális szót, fénnyé emelve mintegy: „kormány” – még hajlongott is, mint valami csámpás gésa.

Ekkor történt meg az, ami a Szellemirtókban kudarcot vallott. Ha emlékezünk, ott a kalimpáló kisded testébe igyekezett beköltözni a gonosz, hogy eggyé váljon vele s új életet nyerjen. A filmben perszehogy győzött a jó, és aztán boldogan éltek az idők végezetéig. Balázs Péternek viszont nem volt ilyen szelleműző stukkerje, így elveszítette azt, amit Enhéduanna négy és félezer évvel ezelőtt megszerzett: a személyiségét.

Ez az Enhéduanna akkád hercegnő volt, emellett Nanna holdisten főpapnője Ur városában, és sumér nyelven írt himnuszokat. A kultúrtörténet azért tartja őt számon, mert egyrészt költeményei a világirodalom legkorábbi fennmaradt emlékei, de ennél lényegesebb, hogy ő volt az első, aki aláírta azokat. Ez volt az a pillanat széplelkek szerint, amelyben az ember kiemelkedett az arctalan tömegből, és bátran szembenézett a veszedelemmel, amit úgy hívnak: én.

Erről a kiváltságról mondott le Balázs Péter, és massza lett belőle. A folyamat már 2002-ben elkezdődött, amikor az istenség veresége feletti csalódásában a polgári körök akolmelegében keresett védelmet, és bevallása szerint meg is találta. Viszont ez itt nem a „Szeszélyes évszakok”, hogy egyfolytában ő szerepeljen, csupán egy kiindulási tétel, más néven állatorvosi ló...

MAGYARORSZÁG FÉCSŐBEN IS JOBBAN TELJESÍT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.02.21.


- Orbán Viktor hátat fordít a demokráciának, de csak úgy lehet jobb belátásra bírni, ha gyorsan megvonják az országtól az uniós pénzeket

- Neves amerikai kutatók a világon mindenütt konzervatív-liberális összefogást sürgetnek, hogy meg lehessen védeni a demokráciát a tekintélyelvűséggel szemben

- Gorka Sebestyén hivatott bizonyítani a jobboldal európai megerősödését az amerikai konzervatívok tanácskozásán

FAZ

A magyar kormányfő letér a demokrácia útjáról – állapítja meg „Orbán réme” címmel a konzervatív újság kommentárja. Még ha valaki nem osztja is a politikus nézeteit, megtalálhatta az ésszerűség magját abban, amit a menekültválság kezdetén a társadalmak befogadóképességéről és a külső határok védelméről fejtett ki. Lehetett a felfogásával tárgyszerűen vitatkozni. De ez immár a múlté. Az a mód, ahogyan a miniszterelnök azóta eszközként használja ezt a témát, igazolással ér fel azok számára, akik mindig is a gonoszt látták benne. Nem is lehet mit kezdeni az olyan összeesküvés elmélettel, mint a „Soros-terv”, ami pedig folyamatosan a választási kampány középpontjában áll. Mert nem csak groteszk, hanem az antiszemita utalások miatt teljességgel elfogadhatatlan. Ezzel a rémmel igazolja továbbá Orbán a civil szervezetek elleni fellépést, noha az olyan lejtőre taszítja az országot, amelynek a végén az oroszországihoz hasonló viszonyok leselkednek. A miniszterelnök kilép a demokratikus keretekből.

Frankfurter Rundschau


A kommentár azt sürgeti, hogy az EU egyetlen fityinget se adjon Magyarországnak, az unió ellenségének. Orbán ugyan úgy állítja be, hogy ő az utolsó bástya Európában az iszlám vélt győzedelmes hadjáratával szemben, ám az ország politikailag nap mint nap mind inkább eltávolodik a nyugati értékektől. Az Országgyűlés pl. most tárgyalja azt a jogszabályt, amely korlátozni kívánja a menekülteket támogató szervezetek munkáját. A jobboldali-nemzeti miniszterelnök pártja a kétharmadra törekszik a választáson. Ezért oszt meg a politikus, ahol csak tud. Ha hatályba lép a törvény, a Bizottságnak újabb kötelezettségszegési eljárást kell indítania, ami persze nemigen izgatja Budapestet, ezt tudjuk. A következő lépés a jogállami eljárás volna, aminek a vége a szavazati jog megvonása lehetne. Orbán már bejelentette, hogy a lengyelek ügyében megvétózza ezt a szándékot. Az unió valószínűleg csak úgy tudja észhez téríteni a szabadságot megvető magyar vezetőt, ha elzárja a pénzcsapot. Méghozzá gyorsan.

2018. február 20., kedd

ÁPRILIS NYOLCADIKA FONTOSABB TÉTJEI

MÉRCE
Szerző: DOROSZ DÁVID
2018.02.20.



Kevesebb mint két hónap múlva parlamenti választások lesznek Magyarországon. Az eredményt előre lehet tudni: a Fidesz kapja majd a legtöbb szavazatot. De nagyon nem mindegy, hogy mennyivel és hogyan. Ezért minden rossz előjel ellenére is el kell menni szavazni – április 8-ának van tétje.

Ebben a cikkben amellett fogok érvelni, hogy akinek egy kicsit is számít, hogy merre megy az ország, annak részt kell vennie az előttünk álló országgyűlési választáson. Mert a leadott szavazatoknak – minden látszat ellenére – igenis lesz tétje. Nem a hagyományos formában és mértékben: a kormányváltásról nagy valószínűséggel nem dönthetünk – ez most nem adatik meg nekünk. Ehhez képest csak korlátozott sikereket és hatásokat remélhetünk egy jó választási kimeneteltől – viszont ezek sem elhanyagolható jelentőségűek, főleg a legutóbbi közvélemény-kutatások fényében.

Közpolitikai tétek

A Fidesz 2010 óta tartó rendszerépítése két ciklust követően végéhez közeledik – szinte nem maradt olyan intézmény, amely valódi veszélyt jelenthet az Orbán vezette “család” vagyonrablást szolgáló hatalmi bebetonozására.

A gépezet szépen lassan mindent elfoglalt vagy ledarált: a Parlament mára csak díszlet, a közmédia bezsebelve, “kemény” munkával mellé jött a hagyományos és digitális sajtó 80%-a is (vidéki körzetek esetében 100%). Ügyészség, Számvevőszék, Médiahatóság, állami apparátus, rendőrség, ombudsmanok, választási hatóságok mind fideszes ellenőrzés alatt.

Ezek együtt készséges díszletként szolgálják azt a mindenre kiterjedő gazdasági rablássorozatot, aminek révén egy szűk, pár ezres kör ellopja közös jövőnk erőforrásait. Mert minden más csak showelem és bűvésztrükk – ez a lényege a rendszernek.

Mégis van még két terület, ami időről-időre, bátortalanul és esetlenül, de gátat vagy legalábbis akadályt tud képezni az ország teljes lenyúlásának során. Olyan intézmények ezek, amelyek – minden hibájuk mellett – még nyomokban tartalmaznak demokráciát, erkölcsöt, jogállamiságot, sőt szakértelmet is. Ezek az önkormányzati rendszer és a bíróságok.


És ha Orbánnak ismét kétharmada lesz, akkor az ellenállásnak ezeket az utolsó bástyáit fogja lerombolni – hatalma teljes, gyakorlatilag kikezdhetetlen lesz.

Az önkormányzatoknál már az elmúlt évek is arról szóltak, hogy fokozatosan egyre több hatáskört és így pénzt vettek el tőlük. Minden valódi, téttel bíró döntési jogkör a központosított rendszerekbe került. Így meggyengülve, anyagilag kivéreztetve várják az utolsó csapást.

Hiszen egy újabb kétharmad esetén, az eddig kiszivárgott tervek alapján már szimplán meg is szüntetik a jelenlegi rendszert, eltörlik a helyi önkormányzatokat. Azaz nem lesz helyben választott, a helyieknek felelős vezetése az egyes kerületeknek, városoknak, falvaknak. Ehelyett minden fontos ügyben egy központilag (értsd a kormány és így Orbán Viktor által) kinevezett “prefektus” fog dönteni.

Lehet persze nem szeretni, kritizálni a jelenlegi önkormányzati rendszert, bagatellizálni jelentőségét, de a helyi közösségek autonómiájának ilyen jellegű teljes eltörlése mégis kulcsfontosságú lépés.

Meghatározó páldául a Fidesz szemében még mindig “vörös Budapest” szerepe, hiszen egy ekkora méretű és jelentőségű város minden országban a központi hatalom ellensúlya lehet. A főváros esetében a veszély kettős Orbán szempontjából: egyrészt egy ellenzéki önkormányzati győzelem a főváros szintjén fontos, szinte elengedhetetlen mérföldkő egy épülő ellenzéki erő vagy politikus számára.

Másrészt a kerületi fideszes polgármesterek az utolsó olyan szereplők a rendszerben, akiknek a miniszterelnöktől független politikai felhatalmazása, hatalma és így mozgástere van (elég csak Pokorni Zoltánra és a 12. kerületre gondolni).

Tehát a jelenlegi fővárosi önkormányzati rendszer megszüntetésével mindkét probléma egyszerre és könnyedén kezelhető Orbán számára: az ellenzéknek nem lesz lehetősége egy erős bástyát kialakítania, a potenciális fideszes renegátok pedig elvesztik hátországukat. Mindez persze a szokásos “hatékonyságnövelés”, “bürokráciacsökkentés” és politikusellenesség kommunikációs jelmezébe lesz bújtatva.

A bíróságok nehezebb falatot jelentettek, legalábbis eddig – nem véletlen, hogy a Fidesz 2010 óta több rohammal sem tudta teljesen maga alá gyűrni az igazságszolgáltatás legfontosabb ágát. A kiemelt figyelem persze indokolt: egy jól működő demokráciában a státuszában független, szakmai alapokon álló bírói hatalom a legerősebb gátja a végrehajtó hatalomnak (történelmileg számos példát találhatunk a bírói hatalomnak az önkénnyel szembeni kiemelt szerepére, egészen a Habeas Corpus születésétől a Watergate botrányig).

Orbán hiába alakította át gyökeresen a bírósági rendszert, helyezte a tetejére a családi barát Handó Tündét, kényszerített nyugdíjba 270 idősebb és így tapasztaltabb bírót (köztük sok bírósági vezetőt), a bíróságok nem váltak kezes báránnyá. Az évek alatt egyre több, nem a Fidesz szája ízének megfelelő ítélet született a politikailag érzékeny közigazgatási, büntető és adatkikéréses ügyekben.

Meg is született a Fidesz válasza: az új szabályok alapján a közigazgatási bíróságokat (ahol büntető ügyeken kívül minden érzékeny ügy landol) saját, az államigazgatásból átejtőernyőztetett embereivel töltheti majd fel a rendszer. A hírek szerint 200 ilyen új “bíró” kaphat majd kinevezést rövid idő alatt – ők pedig évtizedekre meghatározhatják, milyen döntések születnek ezekben a kényes ügyekben.

Ez már önmagában is súlyos probléma, de eltörpül azokhoz a lépésekhez képest, amiket a Fidesz egy újabb kétharmaddal a zsebében meg merne lépni.

Miközben pontos terveket nem láthatunk, az biztosan kijelenthető, hogy kezdésként visszajönne a külön bíróságok egyszer már elkaszált ügye. Ezt pedig még durvább a bírók személyét, függetlenségét érintő rendelkezések követhetnek majd. Ezt mutatja, hogy az utóbbi időszakban a Habony-művek hozzákezdtek a Fidesz-szavazók retorikai megdolgozásához az ügyben: Budai Gyula, LázárJános és Halász János személyében lassan egy tucatnyi “kommunikációs nagyágyú” tartott értekezést a bíróságok elfogadhatatlan, nemzetietlen működéséről.

Politikai tétek:...

ORBÁN RÉME

VÁROSI KURÍR 
Szerző: Városi Kurír/MTI
2018.02.20.


A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap kommentárban és egy összeállításban foglalkozott Magyarországgal és Orbán Viktorral keddi számában.

A „Soros terv” hangsúlyos antiszemita utalásaival teljességgel elfogadhatatlan

Az Orbán réme című kommentárban a szerző, Reinhard Veser kiemelte, hogy 2015-ben, a menekültválság kezdetén fel lehetett fedezni egy „racionális magot” Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a migrációról, a társadalmak befogadóképességéről és az EU külső határának biztosításáról szóló kijelentéseiben, és lehetett róla tárgyilagos vitát folytatni.

„Ennek azonban vége, és az az eljárás, ahogyan a miniszterelnök azóta eszközként felhasználja ezt témát, megerősítésként hat mindazok számára, akik mindig is minden rosszat el tudtak képzelni róla” – írta a FAZ szerzője, hangsúlyozva, hogy nem lehet vitát folytatni az olyan összeesküvés-elméletekről, mint “a „Soros terv”, amely „nemcsak groteszk, hanem a hangsúlyos antiszemita utalásaival teljességgel elfogadhatatlan”.

Orbán Viktor elhagyja a demokrácia útját

Hozzátette, hogy Orbán Viktor ezzel a „rémmel” indokol a civil szervezetek ellen egy törvényt, amely Magyarországot a Vlagyimir Putyin Oroszországában uralkodó állapotok felé tereli. Orbán Viktor ezzel elhagyja a „demokrácia útját” – áll a FAZ kommentárjában.

A lap A taktikai manőverek bajnoka címmel közölte Stephan Löwenstein összeállítását, amelyben a szerző kiemelte, hogy Orbán Viktor a szabadság és a demokrácia védelmezőjeként ünnepeltette magát a Kereszténydemokrata Internacionálé budapesti tanácskozásán, azért is, hogy elterelje a figyelmet gondjairól...

NAGY BAJBAN LEHET A FIDESZ, HA EGY BARKÁCSBOLT REKLÁMJÁVAL KAMPÁNYOL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.02.20.


Egyesek szerint Bauhaus-stílusú, ám szerintünk inkább a Baumax barkácsbolt hirdetéseire emlékeztető az a kormánypárti óriásplakát, melyen fennen hirdetik: Soros György és ellenzéki politikuscimborái a déli határon emelt ideiglenes határzár lebontására szövetkeznek. Hogy elég egyértelmű legyen Marika néni számára is az összeesküvés lényege, a derék amerikai milliárdosnak irtózatosan hosszú karokat photoshoppoltak a mű alkotói, hogy azzal ölelgethesse Gyurcsány Ferencet és Vona Gábort. A biztonság kedvéért hatalmas drótvágó fogót adtak a politikusok kezébe, ami különösen Szél Bernadettnek áll rosszul, ő ugyanis biztos nem az barkácsolós fajta.

Ha van az ideológiai zűrzavarnak vizuális csúcsteljesítménye, akkor a Fidesz barkácsboltos hirdetése tarthat igényt erre a kétes dicsőségre. Az hagyján, hogy egyetlen magyar párt vállalja fel egyértelműen, hogy szeretné lebontani a kerítést, amelynek vezetője történetesen fel sem került a meglehetősen bugyuta csoportképre. Szigetvári Viktor ugyanis, aki az Együtt miniszterelnök-jelöltje korábban kifejtette:„Emberi jogi alapokon álló párt ebben nem pávatáncolhat. Az öngyilkosság az, ha bensővé tesszük Orbán szabadságkorlátozó politikáját. Nem képes változtatni, aki nem mer valós választ adni fontos bajainkra.” Bátor szavak egy olyan országban, ahol a kormánypárt a biztonság szimbólumává emelt egy kerítést, amely most éppen nem véd senkitől, de, ahogy egy ősi magyar mondás tartja, jobb félni, mint megijedni.

Ennél a durva hazugságnál persze sokkal nagyobb bajok is vannak a Fidesz üzenetével. Egyrészt, mert jó előre eldöntötte, mit is akarnak azok a pártok, melyek a kormánypárt vetélytársaként indulnak az április 8-i választáson. Egy olyan párt, amely a tényeket figyelmen kívül lényegében bármilyen akarattal azonosíthatja ellenfeleit nem igazán sértődhetett volna meg azon, hogy a Jobbik saját plakátjain tolvajoknak nevezte a kormány néhány prominensét és cimboráikat. Habony Árpádnak, Mészáros Lőrincnek, Rogán Antalnak, és nem utolsó sorban Orbán Viktornak ugyanis még a Fidesz hívei szerint is több köze van a korrupcióhoz, mint Soros Györgynek és a magyar ellenzéknek a déli kerítés lebontásához.

Nem nehéz persze felidéznünk a 2014-es kampány „bohócos” plakátjait, mely ugyan a Fidesz mostani ízléstelen és gátlástalan kampánystratégiának egy finomabb változata volt, ám előképe volt annak a vizuális környezetszennyezésnek, amit az utóbbi négy esztendőben az utcákon és tereken elkövetett a kormány. Visszasírjuk a „Magyarország erősödik” vagy a „Magyarország jobban teljesít” szlogeneket, melyek ugyan nem állítottak igazat, de legalább nem rágalmazták az ellenfeleket. Azzal, hogy a Fidesz ennyire ráfeküdt a migráció, a kerítés, és Soros György témájára azt üzeni a választóknak, hogy tulajdonképpen nem is kell dicsérnie saját kormányzati teljesítményét, elég, ha lejáratja az ellenzéket. Ez a kampánystratégia kizárólag arra helyezi a hangsúlyt, hogy a kormány plakátrengetegétől megcsömörlött bizonytalan szavazókat otthon tartsa, a híveket pedig az urnákhoz szólítsa...