2024. augusztus 10., szombat

OLIMPIA

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2024.08.05.


Azt olvasom, hogy "bár kikapott a negyeddöntőben, a hazai szövetség bronzérmesként tekint Hámori Lucára". Tetszik érteni? A hazai szövetség nem tekinti győztesnek az algériai Iman Helifet, sőt, egyáltalán emberszámba sem veszi, mert a "hazai szövetség" nem tartja nőnek Iman Helifet. Gondolom, meg is fogják kapni a dicséretet a legmagasabb helyről, hiszen nem tettek egyebet, mint érvényt szereztek a legmagasabb hely bornírt, fasisztoid, mindenhonnan gyűlöletet fakasztó viszonyulásának a világ többi részéhez.

Aztán azt is olvastam, hogy az "apostoli szentszéket" elszomorították az olimpia megnyitójának egyes jelenetei. Tetszik tudni, mi az az "apostoli szentszék"? Az egyik elnevezése a sok közül a világ legtöbb kárt tett intézményének, ami kétezer éves fennállása alatt százmilliók erőszakos halálát okozta, mentális szorításával ma is milliárdnyi "hívőt" akadályoz az emberré válás kiteljesedésében - ez a pápaság fennkölt titulusa. Mely titulus természetesen nem törődik azzal, hogy a pápaság nem "apostoli", azaz nem Jézus küldötte, minthogy Jézus nem küldött soha senkit sehová, különösen egy olyan vallás tisztségviselőjének nem, amihez neki abszolút semmi köze nem volt, ő nem új vallást akart, csak a saját zsidóságát próbálta óvni a későbbi keresztény papokhoz hasonló sipisták aljasságaitól (aposztolosz ráadásul görög szó, amit egy arámi-héber nyelvű kultúra latinra fordított, majd olaszra aktualizált változatába gyömöszölnek bele, párosítva ezt a tódítást egy másik ócska hazugsággal, amennyiben "szentnek", azaz isteni tulajdonságú erkölcsi tisztaságúnak nyilvánítanak egy velejéig romlott, harácsoló, hatalmas világi vagyonra bazírozott "széket", a pápa "trónját"). Ez a szék most szomorú. Azaz véleményt nyilvánít valamiben, amiben az égvilágon semmi illetékessége nincs, miközben néma maradt például a zsidók kiirtásakor, mely ügyben számos érintettségre hivatkozhatott volna, ha Hitler netán kérdőre vonja az "apostoli szentszéket"...

L. RITÓK NÓRA: AZONOS MINTÁZATOK

A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.08.09.


Az ember folyamatosan szerez tapasztalatokat, gondolkodik, keresi az általános és egyedi problémákat a társadalmi leszakadás bonyolult folyamatában.

Már sokszor megállapítottam azt is, hogy nincsenek olyan nemzetközi példák, melyeket mindenhol lehetne alkalmazni, ugyanis mindenhol más a probléma beágyazottsága. A beágyazottságot pedig mindig az adott ország történelmi-politikai folyamatai befolyásolják, és ennek az egyediségével mindig számolnunk kell.

Persze ez nem jelenti azt, hogy nincsenek azonos mintázatok, főleg azokban az elemekben, ami az általános emberi viszonyulásokhoz köthetők, de a problémát minden ország magának csinálja meg, így mindenkinek magának kell megkeresnie a megoldásokat is.

Nem mindegy pl. hogy milyen mértékben képes egy-egy ország szembenézni a társadalmi leszakadás ügyével, milyen fókuszokat talál a megoldáskeresésben, képes-e kormányokon átívelő stratégiákat alkotni, és persze az is, hogy mennyire hatja át a korrupció a külföldi segélyszervezetek, vagy épp az Európai Unió által finanszírozott esélyteremtő programokat. Nem mindegy az sem, hogy a demokratikus értékek mentén keresik a megoldásokat, vagy a hibáztatás, kirekesztés erősítése történik a társadalomban, és a büntetések mentén kezeli az állam a problémákat. És leginkább nem mindegy, hogy valahol tényleges erőforrást látnak-e a szegényekben, vagy érdemtelen embereknek tekintik őket, akiket persze kihasználnak, amennyire lehet, a hatalom megtartására. Ennek nagyon sokféle variácója épült fel az országokban.

A legtöbb helyen a saját szegényeikkel sem tudnak lényeges változást elérni, és erre jönnek a globális problémák, a menekültek, a munkaerőpiac nemzetközi szintű átrendeződése, amit összehangolni a hazai folyamatokkal nagy kihívást jelent.

Két könyv tanuláságait próbálom most összevetni a saját tapaszatalatokkal. Igazából egyiknek sincs valamiféle tuti megoldási javaslata, talán nem is létezhet ilyen, de nagyon érdekes ezeken gondolkodni. Vannak számszerű adatok, melyek gyűjthetők, összevehethetők, de sokszor nem tükrözi a valós helyzetet. Mert azok az emberi tényezők, melyeket az érzelmek is befolyásolnak, meghatározók a problémákban. Ez pedig már egyéni szintre viszi le a sokféleséget, és a megoldások tipizálása is egyre bonyolultabb lesz.

Az egyik könyv, amit olvastam Abjihit V. Banerjee-Esther Duflo: A szegények gazdálkodása. 2011-es könyv, sok adattal, összehasonlítással a világ legszegényebb országaiból. A másik, amit még nem fejeztem be, Illyés Gyula: Lélek és kenyér című könyve, 1939-ből, amit egy kedves támogatónktól kaptam vagy két hete. Ezt még nem fejeztem be, de nagyon izgalmas párhuzamokat találtam ebben is.

Milyen párhuzamok vannak a nemzetközi példákban? Pl. az az általános kép, hogy bizonyos események anyagi erőforrásokhoz nem illeszkedő megünneplésére a legszegényebbek körében globálisan is mennyire jellemző. Ott van ez az indiai esküvőkben, nálunk ebben kevésbé, mert inkább az összeköltözések a jellemzők, de a temetésekben, vagy az iskolai ballagások megünneplésében mi is látjuk ezeket. Sok családot eladósít ez, és ennek az alapja egy hagyományozódó és érzelmi vonal.

Másik izgalmas terület volt a segélyek felhasználása. Több országban elemezték ezeket. Ha egy család pl. nem jutott elegendő mennyiségű élelemhez, és kapott valamilyen segélyt, akkor nem arra fordították, hogy olcsóbb alapanyagból annyi mennyiséget vásároljanak, hogy abból napokon át többet ehessenek, hanem valami drágább, finomabb, különlegesebb dolgot vettek, amire azonnal elment a segély összege. Ezek azok az emberi viszonyulások, amiről fentebb írtam, az érzelmek, a vágyak kielégítése, ami sokszor a logika ellenére működik. Vagyis, inkább úgy fogalmazok, hogy a többségi logika ellenére, azok logikája ellenére, akik jobb körülmények között élnek.

Mert kívülről nem ugyanazokat a viszonyulásokat látjuk. És ez az iszonyú nehéz ebben az egészben. Hogy hiába vagyunk empatikusak, hiába vagyunk elkötelezettek mellettük, segítő attitűddel, mégis, rettentő nehéz, mert akaratlanul is harcolunk velük, “felülről”. Hiába gyökerezik a mi felmenőink élete is a szegényebb társadalmi rétegben, mi átléptünk a középosztályba, és megélt tapasztalatokkal alátámasztva tudunk csak segíteni. Megmutatni azt az utat, ami mentén mi életstratégiát válthattunk. A tanulás, a munka jelentőségét…. de egy más korból. Azóta a fogyasztói világ sok mindent átrendezett. A sikeres életről már nem tudunk egyformán gondolkodni.

Generációs probléma lenne? Nem hiszem. Illyés Gyula szociológiai elemzéseiben felismerem a mi napi harcainkat is a motiváltáságért. A zsellérek abban a korban (1939!) a nyári időszakban napszámban dolgoztak. Sokat, keményen. De nem tudtak annyi terményhez, jövedelemhez jutni, hogy abból télen is megéljenek. Télen fáztak és éheztek. De sokszor nem éltek az alkalmi munka lehetőségeivel, amiért egy kis pénzt kaphattak volna, pl. hóeltakarításért, favágásért, istállótakarításért. Inkább maradtak otthon. A gazdák panaszai erről azonosak a mieinkkel.

Kereséljük az okokat… de nem találjuk. Persze, olvashatunk történelmi gyökerekről, a természet aktív idejében dolgozó, majd télen pihengető földművesekről, de én nem hiszem azt, hogy ezek a világ változásaival is ilyen erővel megmaradnak. Hiszen sok családban egy generáció alatt is olyan változások történnek, amivel elszakadnak a beidegződésektől.

Nagyon érdekes ez. Biztosan ki lehet mutatni az egyéni mintázatokból valami általánost. Ami talán hozzásegítene minket a megértéshez és a megoldáshoz is. De azt is tudom, hogy ezeket az egyéni mintázatokat kinyerni nem lehet egy sima adatfevétellel. Ehhez még a beszélgetős riportok sem elegek. Csak akkor kaphatunk hiteles képet, ha velük éljük a mindennapokat, és bizalmi légkörben megnyílnak nekünk. Ha megértik, hogy csak így tudunk segíteni.

De milyen nehéz ez a bizalom-kiépítés a mai világban! Milyen nehéz, mikor a túlélési stratégiák épültek arra, hogy a kívülről jövőnek olyan lépet mutassanak, amivel segítséghez, támogatáshoz jutnak. Ezek szerintem épp úgy meggyökeresedtek mára, mint a földművesek éves életritmusa. Ezeknek a térnyerését is érteni kell. Mert ezek is mintázatok.

A mintázatok mindig változnak, mert a világ is változik. És most úgy tűnik nekem, minél többet olvasok róla, hogy az egész viszonyulási rendszert nem tudjuk megfejteni. Az sem, aki benne élt, de már meghaladta, kilépett belőle, de azzal a tudással, amit közben megszerzett, nem tud “visszafele” értelmezni. Mert ő már nem oda tartozik. Már ő sem érti a családot, ahonnan származik.

Aki meg maradt benne, az nem látja. Ők csak élik. Megélik. És nem képesek változtatni a sorsukon.

Maradunk hát mi, akik vállaljuk, hogy megpróbáljuk megérteni és segíteni őket. Azzal a tudással, amivel a tudomány és ők vérteznek fel minket. Amiben nincs önös, hatalmi érdek. És amiben egyre inkább látom, hogy az érzelmekre, a viselkedésre, a viszonyulásokra kell többet építeni. Vagyis ebből építeni egy olyan rendszert, amiben az életstratégia váltáshoz motiváció épülhet.

BAUER TAMÁS: VILÁGRENDSZER-VÁLTÁS?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BAUER TAMÁS
2024.08.09.


...Amióta Orbán 2010-ben másodszor is hatalomra került, kormányának intézkedései, a parlamenti többsége által elfogadott törvények folyamatosan kiváltják az európai uniós intézmények, továbbá az euroatlanti világot vezető, hasonló értékrendet követő amerikai kormány bírálatát. Magyarországon belül a 2010-es „fülkeforradalom”, melyet olykor Orbán maga is rendszerváltásként jellemzett, nyomban a hatalmi ágak közötti egyensúly felborítását, az alkotmánybíráskodás erős korlátozását, a korábbi közszolgálati média kormányszócsővé tételét és a független média visszaszorítását, a civil szféra vegzálását jelentette, szemben a korábbi „zavaros két évtizeddel”, mely formulával Orbán a magyar történelem leghosszabb demokratikus időszakát jellemezte. Az első ciklusban megvalósított közjogi átalakítást a továbbiakban a gazdasági viszonyok átalakítása, a nyugati típusú piacgazdaság klienskapitalizmussal való felváltása követte: államilag kiválasztott és közpénzből felhizlalt, Orbánt szolgáló nagyvállalkozói körrel és ugyanakkor törekvéseit szükség szerint megfinanszírozó bankhálózattal, erőteljes protekcionizmussal. Mind a közjogi, mind a gazdasági intézkedések ellentétesek voltak – és maradtak – a nyugati világ normáival, ami az Európai Unió testületeivel való folyamatos ütközésekhez vezetett. Orbán maga jellemezte szabadságharcként csatáit az uniós hatóságokkal és az amerikai kormánnyal, amivel fényesen igazolta Ungváry Rudolf ismert tételét arról, hogy a szélsőjobboldali („fasisztoid”) politikai irányzat nem más, mint lázadás a demokrácia ellen. Önkényuralmának lépésről lépésre történő felépítése nyilvánvalóan ellentétes volt a nyugati világ értékrendjével, amit ő kezdettől fogva világosan látott, és rendszeresen közli is velünk. Azt is érzékelte, hogy a kicsiny ország, melyben az „egyszer kell nyernünk, de nagyon” szándék 2010-es megvalósulásával sikerült teljhatalmat szereznie, továbbra is ezer szálon függ a nyugati világtól, a liberális demokráciák világától, s ha egymaga képvisel egy másfajta normarendszert, óhatatlanul bajba kerül. Ez volt a fő indítéka a „keleti nyitásnak”, vagyis annak a törekvésnek, hogy a nyugati világgal, kiváltképp az Európai Unióval szemben, amely a kapcsolatok fejlesztését a nyugati normarendszer elfogadásához és érvényesítéséhez köti (amire az ország tagsága fel is jogosítja), a gazdaságban és a politikában alternatívát teremtsen azokkal a viszonyokkal, amelyek Oroszországhoz, Azerbajdzsánhoz, Törökországhoz, Kínához, Iránhoz fűzik. Retorikájában mind hangosabbá vált a Nyugat hanyatlásának taglalása és a keleti önkényuralmak gazdasági erősödésébe vetett hit. Ezek az országok maguk sem demokráciák, és Magyarországtól sem kérnek számon semmi olyasmit, ami Orbánnak ellenére volna...

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK ISMERETSÉGEKRŐL, LOVAKRÓL ÉS BETÖRÉSEKRŐL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.08.10.



Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét nagyobb-érdekesebb cikkeit összefogva. Augusztus van, ismét kánikula, és hamarosan vége az olimpiának. Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.

NAGY BAJT ÉRZÉKEL A FIDESZ, EZÉRT IGYEKSZIK ELHITETNI NÉPPÁRTOS KAPCSOLATÁT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.08.10.


A Fidesz látja, hogy nagyon nagy a baj: az Európai Parlament legerősebb pártcsoportjának nemhogy már nem tagja, de még kapcsolata sincs vele, miközben egy másik magyar pártot, Magyar Péter Tisza pártját felvették tagjaik közé – ezért valahogyan sugallni akarják, hogy ők is játszanak. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint ennek fényében kell értelmezni és értékelni Frank Spenglernek, a CDU pártalapítvány korábbi budapesti vezetőjének a nyilatkozatát, miszerint a Fidesznek továbbra is van kapcsolata az Európai Néppárttal. Szent-Iványi szerint mindent elárul az, hogy Spengler jelenleg az MCC Magyar-Német Intézet tanácsadója, így félrevezető, amit mond.


„A Fidesznek megvolt az oka a távozásra (az Európai Néppártból – a szerk.), de jó demokrataként még így is fontos feladatunk, hogy fenntartsuk a párbeszédet a magyar párttal. Meggyőződésem, hogy folyik a dialógus. Mindkét pártban vannak, akik ma is beszélnek egymással, még akkor is, ha a képviselőink már nem ülnek egy frakcióban az Európai Parlamentben...Ha nem is formális, pártközi szinten, de informális csatornákon máig fennmaradt a kapcsolat, a kommunikáció a Fidesz és a német Kereszténydemokrata Unió (CDU), valamint az Európai Néppárt között” – fejtegette a Szabad Európának adott interjújában Frank Spengler, aki nyolc évig vezette a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletét, s aki jelenleg az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért tanácsadója. Árulkodóak voltak a szavai, amikor arról beszélt, hogy a Fidesz kilépett az EPP-ből, mondván, „megvolt az oka a távozásra”.

Mit jelez – már ha igaz – az, amit a CDU-hoz közelálló, a Kereszténydemokrata Unió alapítványában negyven évig dolgozó Frank Spengler állít a Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolattartásáról? Ugyanis Orbán vezényletével a belföldi propagandában az egyik fő mumusnak kiáltották ki az EPP-t és annak korábbi, majd jelenlegi vezetőjét (például az orbáni vádat, miszerint a „belzebubi szerepet játszó” Weber „régi ellensége, ellenfele, rosszakarója Magyarországnak”). Ehhez képest reális-e, hogy a színfalak mögött továbbra is fennmaradt a párbeszéd? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük...

SZAKÉRTŐ: MÉG FELLEBBEZNI SE LEHET A GYERMEKVÉDELMI DOLGOZÓK MAGÁNÉLETÉT FIRTATÓ VIZSGÁLAT ELLEN

KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Műsorvezető: RÓZYA PÉTER
2024.08.09.


A "kifogástalan életvitelről" szóló vizsgálat arra nem alkalmas, hogy kiszűrje a gyermekekkel szembeni abúzusokat, arra viszont igen, hogy sértse a nevelőszülők magánélethez fűződő jogát, emberi méltóságát, személyiségi jogait – mondta Katonáné Pehr Erika. A Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja hozzátette: a foglalkoztató akár évente újra kezdeményezheti a vizsgálatot, ami ellen nincs fellebbezési lehetőség.


A Honvédelmi Minisztérium szerint hamis a Népszava által közzétett hír, azt írták: nem vezényelnek katonákat gyermekvédelmi szakellátási intézményekbe. A gyermekvédelem területén dolgozókat viszont gyakorlatilag titkosszolgálati ellenőrzés alá vonják, a „kifogástalan életvitel”, mint feltétel vizsgálata során ki kell tölteniük egy nyilatkozatot, amelyben szó van a párkapcsolatukról és arról is, hogyan szórakoznak, valamint ellenőrzik a környezetüket, a hozzátartozóikat és a szomszédaikat is kérdezik...

Katonáné Pehr Erika,
a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja, címzetes egyetemi docens az Esti gyorsban elmondta: már hónapok óta köztudott, hogy július 1-jével a törvények előírják a pszichológiai vizsgálatot és kifogástalan életvitelt a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek és a szakmai körben foglalkoztatottaknak. A vizsgálatot az úgynevezett Nemzeti Védelmi Szolgálat végzi.

Számos civil szervezet, köztük ők is tiltakoztak ez ellen, elfogadhatatlannak nevezték. Úgy gondolják, hogy a szükségesség és arányosság mércéje szerint a vizsgálat aránytalan, és nem is képes a szakemberek, nevelőszülők etikai alkalmasságának megítélésre. Sőt, fűzte hozzá, ez a szankció idegen a gyermekvédelmi rendszertől, a vizsgálatot pedig arra sem tartják alkalmasnak, hogy a gyermekekkel szembeni abúzusokat kiszűrje, arra viszont alkalmas, hogy sértse a nevelőszülők magánélethez fűződő jogát, emberi méltóságát, személyiségi jogait. Nem ad biztonságot, hogy a foglalkoztató akár évente újra kezdeményezheti a vizsgálatot, ami ellen nincs fellebbezési lehetőség, önálló jogorvoslattal nem lehet élni. Mindenképpen lehetőséget kellene adni munkaügyi perben jogorvoslatra legalább azért, hogy ezt a határozatot felül lehessen vizsgálni. A jelenlegi helyzetet teljesen jogszerűtlennek tartja – szögezte le.

Hangsúlyozta: képzésre, továbbképzésre, megfelelő anyagi támogatásra lenne szükség, hiszen most is elégtelen a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók száma. 5900 nevelőszülő van, rengeteg a betöltetlen férőhely, hiányzik számos nevelő, gyermekfelügyelő, gyermekvédelmi asszisztens. Ha pedig sokan mondanak fel, mert nem hajlandók alávetni magukat ennek a megalázó procedúrának, akkor egyre több gyerek maradhat ellátatlanul. „Nem újdonság, hogy több száz gyerek van bent a kórházban”, mert nem tudják őket elhelyezni nevelőszülőknél - mondta. Tehát mindenképpen szakemberekre, megfelelő körülményekre, megbecsülésre van szükség – összegezte.

A szakértő kitért arra is, hogy a 40 ezer milliárdos költségvetés mindössze 0,3 százalékát fordítja a kormány a gyermekvédelmi intézményekre, ami teljességgel elégtelen. Valóban növelték a nevelőszülői ellátmányt, de 2008 óta 70-80 százalék volt az infláció, amely tehát elvitte ezt a mintegy 45 százalékos emelést – mondta el Katonáné Pehr Erika.

RENDŐRMINISZTERI RECEPT ARRA, HOGYAN CSINÁLJUNK A PEDAGÓGUSBÓL CSENDŐRT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.08.10.


Valójában nehéz megérteni, mikor és miért kattant rá, a magyar oktatás legfőbb őre és irányítója, a Belügyminisztérium a pedagógusok mobiltelefon-használatára. Meglehet, ez a viszontválasz arra, hogy a tanárok nem fogadták kitörő lelkesedéssel azt a július 19-én megjelent rendelettervezetet, amely szerint szeptember elsejétől korlátozott tárgynak minősítené az okoseszközök, különösen a mobiltelefonok használatát az iskolákban. A jogszabály érintené az általános iskolákat 1–8. évfolyamig, a gimnáziumokat 5–12. évfolyamig, a szakgimnáziumokat 9–13. évfolyamig. Volt olyan pedagógus, aki szerint a pedagógusból csendőrt csinál ez a rendelet.


Lehet, persze, hogy ez nem is áll olyan messze az igazságtól, végül is a Belügyminisztérium fura ura nem adhat mást, „csak mi lényege”, ahogy azt Madách Imre írta Az ember tragédiájában, természetesen Lucifer szájába adva ezeket a szavakat.

Egyébként a BM már 2023 decemberében foglalkozott a kérdéssel, a szülőknek kiküldött kérdőívében a mobilhasználat is szerepelt. Azt kérdezték tőlük, hogy iskolaidőben használják-e a tanárok magáncélra a telefonjukat. Annak ellenére amúgy, hogy ezt a kérdést minden intézmény a saját házirendjében szabályozta. Kár, hogy a már akkor is nagyon valós tanárhiánnyal viszont egy kérdés sem foglalkozott, de az egy másik írás témája lenne. A szülőknek szinte azonnal a szájába is adták a választ. A kérdések így hangoztak: „Esetenként a pedagógusok magáncélra használnak mobiltelefont a tanórán, illetve gyermekfelügyelet alkalmával. Mi erről a véleménye?
Nem értek vele egyet
Egyetértek vele”

Aztán egy ideig nem lehetett hallani erről a problémáról. Igaz, addig se sokat. Egészen mostanáig. Augusztus elején megjelent ugyanis egy miniszteri rendelettervezet, amely szerint a tanároknak tíz órás online képzésen kell részt venniük, és a nemzeti alaptantervből vizsgáztatnák őket, egyben szabályoznák a tanárok iskolai mobilhasználatát is. A miniszteri rendelet tervezete jelenleg ugyan társadalmi egyeztetés alatt áll, döntés nem született róla, de sikeresen megosztotta a közvéleményt.

Most hagyjuk, hogy mi értelme van annak, hogy a rendelet a jövőben minden pedagógus számára kötelezővé tenne egy 10 órás online előkészítőt, és a tananyagból vizsgázniuk is kellene – valószínűleg ez lenne a kormányhoz való hűségük záloga –, vizsgálódjunk csak a tanárok mobilhasználatáról az iskolában. Eszerint a pedagógusok tanórán, a tantermi oktatásban, de az iskolaudvaron is, illetve a tanulói felügyelet ellátásakor kizárólag a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatnák a mobiltelefonjaikat.

Az atv.hu fel is tette a kérdést Pintéréknek, mi végre is ez a szabályozás...

NEM ADJA KI A BELÜGY, MILYEN MÓDSZERTAN SZERINT VIZSGÁZTATJÁK A GYERMEKVÉDELMI DOLGOZÓKAT

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2024.08.09.


Hiába kérték, nem adja ki a gyermekvédelmi dolgozóknál elrendelt pszichológiai alkalmassági vizsgálat módszertani protokollját a Belügyminisztérium – írta csütörtökön az adatigénylést benyújtó Kanász-Nagy Máté szociálpolitikus, az LMP országgyűlési képviselője közösségi oldalán. A politikus pártja társelnökével, Ungár Péterrel közösen érdeklődött a pszichológiai ellenőrzés és az azzal együtt bevezetett kifogástalan életviteli vizsgálat részleteiről. A Belügyminisztérium válaszából kiderült, hogy azért nem szeretnék nyilvánosságra hozni a pszichológiai alkalmassági vizsgálat szakmai protokollját, hogy „mindenki egyenlő feltételekkel vegyen részt az ellenőrzésen és valid módon legyenek képesek mérni”. Ugyanakkor annyi kiderült a megküldött adatokból, hogy

268 esetben folytattak le ellenőrzést és összesen 2 személyt minősítettek alkalmatlannak
...

MÉGIS MIT TUD A GYŐRI FERENC ATYA, AKIÉRT A HÍVEI MÉG TÜNTETNEK IS A SAJÁT PÜSPÖKÜKKEL SZEMBEN?

TELEX
Szerzők: LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES
2024.08.09.


Veres András győri megyéspüspök hét éve még áldást kért az általa most kényszernyugdíjazott Benkovich Ferenc plébánosra a Szentlélek-plébánia felszentelésének 30. évfordulójára kiadott könyv köszöntőjében. Ma már ilyesmit aligha írna Ferenc atyáról, akitől augusztus 1-jén vastapssal búcsúztak a hívek.

Most szombaton tüntetést tartanak a félreállítást méltatlannak érzők, miután az egyházmegye bekeményített és még a múlt csütörtöki búcsúmise napján bejelentette, hogy a nyugdíjazáson felül minden „szent cselekménytől” eltiltja az általa alapított intézményekben a 77 éves győri papot. A kényszernyugdíjazásról itt és itt írtunk, az egyházmegye a bejelentés után szűk egy hónappal, június 26-án tett először közzé közleményt az ügyről.

Kívülről nézve talán nem világos, vajon mit tud Benkovich Ferenc, amit más nem, miért ő lett eddig az egyetlen pap, akiért hívek ezrei helyezkedtek szembe az egyházmegye fejével. Látni kell, hogy személye a kezdetektől fogva volt hittanosok ezrei, hívek tízezrei és talán minden győri számára egyet jelent a Szentlélek-templommal, a Szent Anna Otthonnal, ahonnan most kitiltották. Megpróbáljuk érzékeltetni, milyen küzdelmek árán alakult ez így, a történetről korábban – egy akkor készült könyvben – a cikk szerzőivel is több kulisszatitkot osztott meg Ferenc atya. Előbb azonban nézzük a jelen helyzetet!

Egyre hangosabb csörte az alapítványok miatt

A szombatra tervezett tüntetéshez az utolsó lökést a kedden kiadott közlemény adhatta. Mert bár bizonyosan személyi ellentét is megbújik a helyzet mögött, a Benkovich-ügy középpontjába már hivatalosan is a két alapítvány került:

- a Szentlélek Templom- és Otthonfenntartó Alapítvány; és

- az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány.

Ezeket Benkovich Ferenc vezetésével hozta létre a Szentlélek Plébánia 34 és 29 éve. Az Apor-alapítvány az iskola támogatására (és nem fenntartására) született, a Szentlélek viszont a templom és az idősotthon építésére és fenntartására. A Győri Egyházmegye nyakatekert közleményében leginkább azt sérelmezi, hogy ezek működésére nem volt rálátása, hiába kért a püspök tájékoztatást többször is Benkovich Ferenctől...

KI NYERI A NOVEMBERI ELNÖKVÁLASZTÁST AZ USA-BAN? | SIMONYI ANDRÁS A KLUBRÁDIÓBAN | 2024.08.09.

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PÁLINKÁS-SZÜTS RÓBERT
2024.08.10.



Simonyi András, Magyarország korábbi washingtoni nagykövete érkezett a 2024. augusztus 9-i Reggeli személybe, és Pálinkás Szüts Róberttel beszélgettek a közelgő amerikai elnökválasztásról.

















TIZENKÉT TANÉV TELT EL MINDENNAPOS TESTNEVELÉSSEL, DE EGY FIKARCNYIT SEM LÁTSZIK A HATÁSA

444.HU
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2024.08.09.


- A 2012/13-as tanévtől vezették be, felmenő rendszerben, a mindennapos testnevelést.

- Az állam érdemben nem segítette, hogy a rendszer hatékony legyen: a tanórák száma csaknem kétszeresére nőtt, de a tornatermeké, tornaszobáké és testnevelést oktató pedagógusoké csak néhány százalékkal emelkedett.

- Az elmúlt tanévben végző 12. osztályosoknak általános és középiskolai tanulmányaik teljes ideje alatt már naponta volt tornaórája.

- A 18 évesek fizikai és egészségi állapota azonban nemhogy érdemben javult volna, a legtöbb mutatójuk rosszabb, mint a tizenkét évvel ezelőtti 18 éveseké volt.

- Nemcsak mi mondjuk azt, hogy sportnemzet helyett lustuló nemzet vagyunk, hanem – nemzetközi felmérések alapján – Révész Máriusz mozgásügyi államtitkár is többször elkeserítő képet festett a testmozgásról és a magyarok egészségéről.

A magyar sportolók szerda estig 530 érmet, ebből 186 aranyat nyertek nyári olimpiákon, ezzel a legeredményesebb olyan ország, amely még nem rendezett olimpiát. Igazi sportnemzet vagyunk, dőlhetünk hátra elégedetten a tévéfotelben, sört ciccentve, néha bosszankodva, ha egyik vagy másik aranyesélyesünk most csak ezüstöt szerez, bronzot, netán azt sem.

Hogy igazi sportnemzet legyünk, azért a lassan másfél évtizede ereje teljében pompázó NER is mindent megtesz. A Fidesz 2010-es hatalomra jutása óta több mint 4400 milliárd forintnyi közpénzt költöttek különböző csatornákon sportra. Vagyis költöttünk mi, adófizetők, fejenként mintegy 460 ezer forintot. Felfoghatatlan összeg ez a négyezer-négyszázmilliárd, sportoló legyen a talpán, aki el tudott ugrani egy-két köteg húszezres elől.

De ettől és az élsportolók sikerét meglovagoló politikusok szűnni nem akaró sportnemzetezésétől még egyáltalán nincs szó arról, hogy a magyarok, azaz a versenyszerűen nem sportoló több mint kilencmillió magyarországi magyar edzettségi állapota vagy akár csak egészségi mutatói is alátámasztanák azt, hogy mi olyan fene nagy sportnemzet vagyunk. Inkább csak sportfotelnemzet...

A MAGYAR TÁRSADALOM HANYATLÁSA: EGYRE KISEBB ÖNÁLLÓSÁG, EGYRE NAGYOBB FÜGGŐSÉG

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZERBHORVÁTH GYÖRGY
2024.08.09.


Valuch Tibor kilenc éve publikálta A jelenkori magyar társadalom története c. kötetét, ezt akkor „Lejtmenetben” címmel recenzáltuk. Az egyébként történész szerző most folytatta, kibővítette társadalomtörténeti munkáját, hasonló struktúrában, 9 tematikus fejezetben tekintve át az országban uralkodó állapotokat.


A témák: demográfia, térbeliség, kisebbségek és etnikumok határon innen s túl, társadalmi rétegződés és mobilitás, társadalmi rétegek (elit, közép és alsó), politika (választások, aktivitás), közgondolkodás és értékek, szociális viszonyok és deviancia. És az utolsó fejezetben közép-európai összehasonlításban – a szintén EU-tag Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával – elemzi a helyzetünket. Szpojlerveszély: amiben rosszabbnak lehet lenni, abban rosszabbak is vagyunk.


Az előző kötet is elmehetne tankönyvnek összefoglaló jellege és mély, de közérthető elemzése miatt – már ha mernék mindezt így okítani a tanárok a felmondás veszélye nélkül. És noha az előző kötet a második Orbán-kormány első ciklusának idején, azaz a 2010-es évek első felében íródott, a szerző már ott is elég kritikus volt.

Valuch Tibor: Honnan hova? –Társadalmi változások Magyarországon a késő kádárizmustól az illiberalizmusig – közép-kelet-európai összehasonlításban
Kronosz, 2024
411 oldal, 6500 Ft

Az új kötetben pedig nem is tehetett mást, mint hogy még inkább bírálóan szóljon ki a tudós köpönyege alól, így például világosan és sokoldalúan mutatva be azt is, hogy mit jelent az illiberalizmus, és mit is eredményezett ez a politikában, a gazdaságban, az oktatásban stb. Némi hiányérzetünk talán csak azért lehet, mert a mindennapi életről alig szól (bár más munkáiban igen), vagy a digitalizáció hatásáról, például hogy a hagyományos kulturális elitet leváltja(-e?) az új celeb-„kultúra” elitje (anyagilag különösen).

Mert tíz éve ők még kevésbé voltak ennyire érzékelhetők, a hatásuk meg egyre nagyobb, akár a politikában (ld. a kegyelmi botrány utáni Hősök-téri tüntetést, ami a könyv megjelenésekor a pártpolitikai színteret is seperc alatt átrendezte – bizonyítva, milyen nehéz mindig naprakész könyvet írni e témákban). De a Covid-19 járvány hatásáról sem esik túl sok szó a kötetben, pedig ezek a témák kétségkívül a politikán innen s túl is igen mélyen befolyásolták a társadalom állapotát. No persze, mindent nem lehet megírni. Egyébként is, szomorúságra így is van épp’ elég okunk.

Szóval, közvetlenül Orbán tusványosi, minden idők egyik legzagyvább politikai beszéde („programja”) után, kánikula, nyári szabadság ide vagy oda, üdítő volt olvasni egy összefüggő könyvet, társadalomtörténeti elemzést arról, mi is történt a magyar társadalommal a késő Kádár-kor áporodott időszakától kezdve a rendszerváltás néminemű reménykedése után az illiberális ámokfutásig, az ország egyik összeroppanásától az újabb hanyatlásig.

Legalábbis az én rövid, egymondatos értelmezésemben, hiszen Valuch Tibor jóval árnyaltabb képet fest az állapotokról. Hiszen az utóbbi kb. negyven év aligha írható le egyöntetű fejlődésként (mínusz „elmúltnyócév”) vagy épp zuhanásként, politikai ízléstől, opciótól függően...

NYAKUNKON AZ ELSŐ VILLANYAUTÓ-VÁLSÁG, HÁROM „FŐBŰNÖS” VAN A HÁTTERÉBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A SZÍV
2024.08.08.


Annak is feltűnhetett, akit egyáltalán nem érdekelnek az autók, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban az újabb és újabb épülő akkumulátorgyárakról szóló hírek mellett egyre több az ismeretlen kínai autót kínáló hirdetés, s miközben a hagyományos hajtású járművek ára csak nő, az elektromosautó-gyártók a termelés visszafogására kényszerülnek. Mi húzódik meg a látszólag egymásnak ellentmondó jelenségek hátterében? Végh Dániel A Szív jezsuita magazin számára írta meg a választ. Cikkét lapjaink együttműködésének keretében teljes terjedelmében közöljük
...

GÁBOR GYÖRGY: A LEGGYALÁZATOSABB TÉZIS HANGZOTT EL AZ ÉRDI EVANGÉLIKUS PRÉDIKÁCIÓBAN

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.08.09.


Amit a magát evangélikus lelkésznek tekintő ember mondott, az a legsötétebb, legaljasabb és a leggyilkosabb antijudaista, antiszemita állítás. Így reagált Gábor György arra, hogy Labossa Péter Mihály érdi evangélikus lelkész szerint azért volt holokauszt, mert a zsidók meggyilkolták Jézust, halálát magukra vállalták, s azt mondták: „Vére rajtunk és gyermekeinken.” Jellemző-e a többi egyházra is, ami az evangélikusoknál történik? – kérdeztük a vallásfilozófust.


A Soá óta nagy általánosságban nem jellemző – és az evangélikus egyház idehaza azok közé tartozik, amelyre a legkevésbé – mondta Gábor György. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy nagyjából két évezred óta létezik az a teológiailag megalapozott masszív antijudaista irányzat, amit az érdi lelkész képvisel. A kérdés az, hogy ez a következő időszakban nagyobb hangsúlyt és szerepet kap-e, ugyanis a legutóbbi időkben ez a hang Magyarországon a keresztény egyházak körében kifejezetten marginálisnak számított.

A vallásfilozófus szerint az egyházakon belül tradicionálisan létező irányzatról van szó, amely már a II. században létezett, s elsősorban egy bizonyos Markión nevű, később eretnekké nyilvánított hitszónokhoz volt köthető. Ő már határozottan szembefordult a zsidósággal, s azt mondta: a zsidók istene nem azonos a keresztények istenével, a zsidóké egy alacsonyabb rendű és gonosz demiurgosz, mesterember. Továbbá azt is hirdette, hogy a héber Bibliát, azaz az Ószövetséget ki kell emelni a szent kánonból, s le kell választani az Újszövetségről, mert nem méltó arra, hogy mellé kerüljön. „Ez a gondolatmenet hagyománnyá vált, és azóta mindig is létezett, hol erősebben, hol halkabban. A holokauszt után ez a hang erőteljesen visszaszorult, s a különböző egyházak, a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok a saját korábbi nézeteiket felülbírálták és szembefordultak azokkal” – idézte fel Gábor György...

JÁR ÉLVE HERÉLÉS ÉS TESTNYÍLÁSOKBA PARÁZS HELYEZÉSE BÜNTETÉSÜL AZ OLIMPIAI MEGNYITÓÉRT?

HÁROMHARMAD / 24.HU
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2024.08.09.


Herélni vágyó esperes, nemzetfogyás, Paks miskárolása – e három témát érintette ma Bánszegi Rebeka, Nagy Gergely Miklós, valamint Nagy József a Háromharmadban.

2024. augusztus 9., péntek

"A GYEREKEK AZÉRT NINCSENEK JÓL, MERT AZ EGÉSZ TÁRSADALMUNK NINCS JÓL"|TÖRLEY KATALIN A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2024.08.08.



A Reggeli személy 2024 augusztus 8-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője, francia tanár volt.

A DIÁKOK VÉLEMÉNYE EGYRE ROSSZABB AZ „IZOMBÓL” VEZÉRELT MAGYAR OKTATÁSRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.08.09.


A magyar oktatás válságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy az idei nyári vakáció alatt is volt az oktatásban néhány olyan kormányintézkedés, amely kiváltotta a civil és szakmai szervezetek, szülők, diákok, pedagógusok tiltakozását, akcióját. Persze a kormány szereti a nyári időszakot intézkedésre kihasználni, vélhetően azért, mert arra számít, ilyenkor kisebb lesz akár a pedagógusok, akár a diákok vagy a szülők ellenállása. Az idén tévedtek. A nyáron nyilvánosságra hozott felmérések pedig arról árulkodnak, a magyar tinik magányosak, a diákok véleménye egyre rosszabb a magyar oktatásról.

„Önök szakítottak a diákság érdekeivel”

Az első olyan intézkedés, amely felborzolta a kedélyeket, egy új kormányrendelet-tervezet volt, amely szerint „a köznevelési intézményekben az egyes erőszakos cselekmények megelőzése, a tanulók testi, lelki egészségének megóvása” érdekében több eszközt is tiltani fognak. Vagyis – ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, drákói szigor jön, szeptember elsejétől tilos lesz bevinni az iskolákba vagy kollégiumokba kést, fegyvert, alkoholt, energiaitalt, de mobiltelefont és okosórát is. A szabály szerint az eszközöket minden reggel le kell majd adni a tanítási nap időtartamára.

A Fővárosi Diákönkormányzat, az Egységes Diákfront-Budapest és az ADOM Diákmozgalom csapata, valamint az Országos Diáktanács tagjai és póttagjai ez ügyben nyílt levelet írtak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak, amiből csak a legfontosabb mondandójukat idézzük:

„A magyar diákság ellenzi az új jogszabálytervezetet, mely szerint minden magyar diáktól elvennék a „telekommunikációs eszközöket”
a tanítási napok elején. Ebben a tervezeteben Önök megfeledkeztek figyelembe venni a diákság érdekeit, melyeket az Önök által kijelölt és legitimált Országos Diákparlament (ODP) és Országos Diáktanács (ODT) továbbított Önöknek. Mivel a tervezet a legkisebb mértékig sem veszi figyelembe a magyar diákság érdekeit és szembemegy az előbb említett szervezeteknek tett ígéretekkel, így a társadalmi egyeztetés részeként a tervezet módosítását kérjük.

Az elmúlt években azt vettük észre, hogy a digitális eszközöket egyre többet használjuk az iskolában. Szünetekben sokszor elég megírni a tanároknak, amit szeretnénk, hogy amikor pihenhetnek, akkor ne kelljen mással foglalkozniuk. Órán sokszor a telefonon írunk dolgozatot, a kutatómunkához és az órai munkához olyan programokat használunk, mint a Quizlet vagy a Kahoot, hogy játékosan tanulhassunk a telefonjaink segítségével. Önök ennek megfelelően kommunikáltak felénk: az oktatás modernizálódik, digitalizálódik, és haladunk a korral. Ennek érdekében jött létre a KRÉTA rendszer, fejlesztettek digitális tankönyveket és osztottak ki laptopokat a diákoknak. Tele voltunk reménnyel, és úgy gondoltuk, hogy Önök nyitottak a diákságot partnerként kezelni. Nem véletlenül ajánlottuk az elmúlt évek Diákparlamentjein az oktatás modernizálását és digitalizációját. Úgy láttuk, hogy ebben partnereink voltak, hiszen teljesítették a 2023-as ODP 40-es és 57-es sorszámú ajánlásait. Ezeknek a pontoknak hála, engedélyezték a digitális eszközökön való jegyzetelést és folytatták a modernizációs folyamatokat. Amennyiben ez a javaslat érvénybe lép, kijelenthetjük: Önök szakítottak a diákság érdekeivel.”...

FÜLKE: ÚJ FEJEZET A SAJTÓSZABADSÁG ÉS A PÉNZTÁRCÁNK ELLENI HARCBAN - ÉS A MŰSOR ÉLETÉBEN IS

FÜLKE / HVG PODCAST
Szerző: HVG
2024.08.09.



Békemisszióval, védelmi hozzájárulással és a háborús propaganda elleni leszámolással (tetszőleges számú idézőjel kihelyezése indokolt) ágyazott meg a kormány nyáron egy sűrű ősznek: készül az újabb sajtóellenes leszámolás és folytatódik a gazdaság összefoltozása, de sem a békenarratíva, sem a nagy tusványosi víziók, sem a Patrióták összeboronálása nem változtat a képen, hogy a kormány nehezebb hónapok elé néz a politikai élet újraéledésével, mint bármikor az elmúlt 14 év során.

Hogyan fektette le az alapokat Lánczi Tamás, milyen „háborúspropaganda-ellenes” törvényt találhat ki az Igazságügyi Minisztérium és milyen célt szolgálna, ha tényleg elfogadnák? Tényleg lesznek-e határon túli választókerületek és valójában hol kell megerősödnie a Tiszának 2026-ra? Mit jelentenek a kötelezettségszegési- és túlzottdeficit-eljárások? Hogyan csapódhatnak le a megszorítások és készül-e jövő évi pénzosztásra a kormány? Miért nem indul be igazán az európai politikai élet 2024 végéig és mire számíthatunk az új önkormányzatok felállásával?

Közéleti podcastunkban erről beszélgettek a HVG újságírói, Serdült Viktória, Kacskovics Mihály Béla és Kovács Gábor Nagy Iván Lászlóval – akinek ez volt az utolsó adása a Fülke házigazdájaként, így az adásból az is kiderül, hogyan folytatódik a műsor a jövőben.

BÉKESI LÁSZLÓ: AZ OLIMPIÁK 80 ÉVE ÖSSZEFONÓDNAK A POLITIKÁVAL

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2024.08.09.



A sport a jelenlegi rezsim felfogása szerint a gazdaság fontos, kiemelt stratégiai ágazata. Erről beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Békesi László közgazdász. Mint mondta, az tény, hogy a sport közvetlenül vagy közvetve ezer szálon kapcsolódik mindennapi életünkhöz, így természetesen a politikához is, de annak kiemelt kezelése értékrendet, filozófiát is képvisel. A sport az Orbán-kormány számára fontosabb, kiemeltebb cél, mint az oktatás, az egészségügy, a kutatás, fejlesztés, a szegény rétegek felkarolása, a leszakadt régiók, települések fejlesztése. 

A kormánynak azért kiemelten fontos a sporttámogatás, mert az egyike azoknak a területeknek, ahol az emberek egy jelentős része érzelmileg képes azonosulni az eredményekkel, a szereplőkkel, az elért sikerekkel. Azt pedig különösen az autoriter rezsimek pontosan tudják, hogy az emberek szimpátiájának a megnyerése és ezen túl aztán majd a szavazataiknak az elnyerése nem kis mértékben függ attól, képesek-e kézben tartani az úgynevezett érzelmi politizálás területeit. Lényeges, hogy az emberek számára érzelmileg fontos területeket ők uralják, diktálják, monopolizálják.

„Ha tehát Orbán megfontolásait tekintem, akkor számukra nincs az a nagyságrendű befektetés, ami nem érné meg, hogy a sportszerető emberek támogatását kivívják” – fogalmazot Békesi László. Ami az olimpiarendezés vágyát illeti, szerinte a történet arról szól, hogy egy olimpia rendezésével újabb támpontokat találna a kormány a saját hatalmának meghosszabbítására.

PATAKY ATTILA 63 EZER ÉVES, PAPOKRA MORGOK, CSÓRÓ MAGYAROK

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.08.09.



Pataky Attila 63 ezer éve született és még mindig UFO hívő. Vincze Minya István kalotaszegi esperes elárulta, mit tenne az olimpiai megnyitó szereplőivel. Labossa Péter Mihály érdi evangélikus lelkész szerint a holokauszt Isten büntetése volt. A magyarok meg egyre csóróbbak, most már a román minimálbér is magasabb, mint a magyar.

LENGYELORSZÁGBAN FELPÖRGÖTT AZ ELSZÁMOLTATÁS, VÁDAT EMELTEK AZ ELŐZŐ KORMÁNY 62 EMBERE ELLEN - AZ ÉRINTETTEK AZT HÍHETTÉK, HOGY ÖRÖKKÉ HATALMON MARADNAK.

NÉPSZAVA
Szerző: Á.B.
2024.08.09.


A Jarosław Kaczyński pártelnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök Jog és Igazságosság (PiS) pártja fémjelezte előző varsói kormány több mint 60 tisztségviselője ellen emeltek vádat hűtlen kezeléssel kapcsolatos bűncselekmények miatt Lengyelországban - közölte Donald Tusk kormányfő.


Azt nem pontosította, hogy kikről van szó és milyen bűncselekményeket követhettek el. Közölte, hogy az adóhivatal 200 munkatársa 18 minisztérium 90 egységét vizsgálja, a potenciális szabálytalanságok nagyságrendjét 100 milliárd zlotyira becsülik. „Az ügyészséghez (már) bejelentések érkeztek arról, hogy több mint 3,2 milliárd zloty értékben követtek el bűncselekményeket” - mondta Donald Tusk megjegyezve, hogy egy, a PiS által létrehozott „zárt rendszerben” követhették el a bűncselekményeket. A résztvevők azt feltételezték, hogy a korábbi kormánypárt hatalmon marad, így nem fognak lebukni.

A PiS korábbi miniszterelnök az X-en azt írta, hogy Donald Tusk kormány fő célja a legnagyobb ellenzéki párt felszámolása. „Ha egy megszállott vagy, akkor orvoshoz mész, nem pedig kormányt alakítasz” - fogalmazott Mateusz Morawiecki.

Korábban tisztviselők azt közölték, hogy hét ember ellen emeltek vádat az igazságügyi minisztérium által kezelt forrásokkal való állítólagos visszaélésekkel kapcsolatban. A lengyel állami számvevőszék, a NIK értesítette az ügyészséget, hogy Morawiecki-kormámy a közérdek rovására cselekedhetett, amikor önkormányzatoknak nyújtott különféle támogatásokat.

Nyolcéves kormányzása alatt a PiS-t ellenzéki pártok, jogvédő csoportok és az Európai Unió azzal vádolta, hogy aláássa a demokratikus intézményrendszert, növeli az igazságszolgáltatás feletti ellenőrzést és korlátozza a médiaszabadságot - olvasható a Reuters összefoglalójában.

"ARANYVÍZUM" AZAZ JÖHET BÁRKI IDE 😱😡🍊

MI EZ AZ ORSZÁG?
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?
2024.08.09.



00:00
Mit timestampeljek végig erről lesz szó 13 percet kibírsz


PETSCHNIG MÁRIA ZITA: AZ ORBÁN-KORMÁNY ZSÁKUTCÁBA VISZI A MAGYAR GAZDASÁGOT

KLIKKTV
Szerző: KLIKKTV
2024.08.08.



Ez a zsákutca, amibe az Orbán-kormány vezeti hazánkat hosszú lehet, még nem vagyunk a végén, tudunk még menni. A többi ország nem ilyen pályán megy, így mi teljesen lemaradunk Közép-Európában – mondta Petschnig Mária Zita, közgazdász a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. 

Nem szokott nyáron ekkora drágulás lenni, mint amit a mostani KSH adatok mutatnak. A mostani drágulás egyik oka, hogy megszűnt a kötelező akciózás, főleg ezeknek a termékeknek (liszt, tojás, kenyér, hús) az ára robbant be. A kormányzat legalább kétszer hozzájárult a dráguláshoz, egyfelől akkor, mikor rátette az ársapkát a termékekre, másodszor pedig, mikor ezek lekerültek. 

A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy leülőben van a magyar gazdaság, nagy a bizonytalanság, a beruházások nem nőnek, és nem akar beindulni a kiskereskedelmi forgalom. Mindezekből arra következtethetünk, hogy lehetséges, hogy nem is nőttek a reálkeresetek.



VIDÉKEN MAGÁNYOS FÉRFIAK, NAGYVÁROSOKBAN SZINGLI NŐK – TÖMEGES LETT ITTHON A GYERMEKTELENSÉG

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.08.09.



Soha nem jött a világra olyan kevés gyerek, mint idén az első félévben: júniusban megyénként naponta átlagosan mindössze 10 baba született. A 40-49 évesek között több a gyermektelen, mint a nagycsaládos. A családi adókedvezmény jövő évre ígért megduplázása ennek ellenére továbbra is a legalább háromgyerekeseket részesíti előnyben – csakhogy fiatalok tízezreinél már az első gyerek sem születik meg. Nem csoda: párt találni sem könnyű, ha a magányos férfiak vidéken élnek, a szingli nők meg a nagyvárosokban. Nagyon fogy a magyar. Mutatjuk is, miért.


A kormányzati családpolitika arra az elvre épül, hogy a magyar társadalom alapvetően családbarát, a párok többsége legalább két gyereket szeretne, ezért az államnak a sikeres népesedéspolitikához csak segítenie kell terveik megvalósítását. Úgy látszik, a gyerekek iránti vágyakozásban nincs változás, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) felmérése szerint a megkérdezettek több mint fele 2020-ban is úgy vélekedett: két gyerek lenne az ideális ma Magyarországon. 49 százalékuk maga is két utódot tervezett. Vagyis jóval többet, mint ahány gyerek ma Magyarországon születik. Átlagosan 1,36.

A kérdésre megadott lehetséges feleletek között azonban nem is szerepelt a tudatos gyermektelenség: nulla gyereket eleve nem lehetett tervezni a felmérésben. Mindez tükrözi az idősebb generációk hozzáállását, amelynek tagjai el sem tudták képzelni gyermektelenként az életüket, de meglepő annak tükrében, hogy a kérdőívet demográfusok állították össze. Ők tudták: az 50 évnél fiatalabb nők 6, a férfiak 10 százaléka már 2001-ben is állította, hogy nem kíván gyereket vállalni. Az Életünk fordulópontjai felmérés legmeghökkentőbb adata az volt, hogy ez a szám a fővárosban milyen magas: a budapesti nők 12, a férfiak 15 százaléka nem tervezett gyereket a 45 évesnél fiatalabbak körében, amiből a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatói arra következtettek, hogy növekvő tendencia kezdetén álltunk.

Nem tévedtek, de a részletes népszámlálási számok ennél is rosszabbul alakultak. 2022-ben a fővárosi 40-49 évesek 32 százalékának nem volt gyereke, tehát a budapestiek messze túlteljesítették a „tervet”...


SZÁZ NEVELŐSZÜLŐ TÁVOZHAT, MIUTÁN MEGTAGADJA AZ ÉLETVITELE ELLENŐRZÉSÉT, VAN INTÉZMÉNY, AHOVA KATONÁKAT VEZÉNYELNEK GYEREKFELÜGYELŐNEK AZ INTÉZMÉNYEKBŐL IS SOKAN TÁVOZNAK.

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2024.08.09.


A kifogástalan életvitelre vonatkozó dokumentum kitöltésének megtagadása miatt előreláthatólag 100 nevelőszülő nem folytatja a munkát, ez körülbelül 200-300 gyerek életét érintheti, a gyermekvédelmi intézményekben dolgozóknak pedig 8-10 százaléka hagyja el a pályát, így további 500 nevelésbe vett kiskorú gondozása lesz bizonytalan – tájékoztatták a Népszavát az ország több pontjáról az érintettek.

Információink szerint az életvitel ellenőrzésére szolgáló papírokat július 10-ig kapták kézhez a gyermekotthonokban, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozók, és a nevelőszülői hálózat által foglalkoztatottak. A kitöltésre 30 napjuk volt, ez holnap, pénteken jár le. Aki valamilyen indokkal „kimenti magát”, további 15 nap haladékot kap, vagyis legkésőbb augusztus 24-éig neki is le kell adnia az adatlapot.

Aki a „kötelezettségének nem tesz eleget, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni (...) és ilyen esetben „végkielégítés nem jár”.

Lapunk informátora úgy fogalmazott: a kormány ölbe tett kézzel várja, mi fog történni, nem készül arra, hogy a súlyos létszámhiánnyal küzdő rendszerből további munkavállalók távoznak. „Több kolléga azt mondta, elmennek az egészségügybe, vagy az oktatásba dolgozni, ott legalább 50-100 ezer forinttal többet keresnek majd. Más kijelentette:

nincs kedve ahhoz, hogy a szomszédait a rendőrök kérdezgessék róla

- mondta az informátorunk...

SZEPTEMBER 10-ÉN VITÁZIK DONALD TRUMP ÉS KAMALA HARRIS AZ ABC-N - HÁROM ELNÖKJELÖLTI VITA IS KÖRVONALAZÓDIK.

NÉPSZAVA
Szerző: P.L.
2024.08.09.


Jelen állás szerint szeptember 10-én vitázik a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump az ABC televízióban. Ezen kívül várhatóan még két másik amerikai elnökjelölti vita is lesz. A vitán való részvételét mindkét fél megerősítette - közölte a CNN.

Donald Trump a témában sajtótájékoztatót tartott a floridai Mar-a-Lago-n található birtokán, s azt mondta, várja már az összecsapást demokrata riválisával. Bejelentése szerint a másik két vita a Fox News-on, valamint az NBC-n lesz. A volt elnök még arról beszélt, hogy a Foxon szeptember 4-én, az NBC szeptember 10-én, az ABC-n pedig szeptember 25-én lenne a vita. Donald Trump egyik vezető tanácsadója később korrigált, és azt mondta, hogy a volt elnök az NBC-s és az ABC-s vita időpontját cserélte fel. Azaz az ABC-n 10-én, az NBC-n előreláthólag 25-én lesz a megmérettetés.

A volt elnök elmondása szerint a médiumok vezetősége megerősítette a viták időpontját, néhány kisebb részlet szorul még tisztázásra, a helyszínnel és a közönség jelenlétével kapcsolatban. Arról is beszámolt, hogy az alelnök-jelöltek vitájának a CBS televízió biztosítana felületet.

Kamala Harris egyelőre a szeptember 10-i vitán erősítette meg a részvételét, de a többivel kapcsolatban is úgy fogalmazott, hogy örömmel egyeztet róluk. Az egyelőre nem egészen világos, hogy a Fox News-os vita is meg lesz-e tartva, a republikánus-közeli csatornától ugyanis korábbi információk szerint a demokrata kampánystáb ódzkodik, Donald Trump azonban ragaszkodik hozzá...

MIKLÓSI ZOLTÁN: „DONALD TRUMP ESETLEGES GYŐZELME NEM JELENTI AZT, HOGY AZ AMERIKAI DEMOKRÁCIA ELBUKOTT”

QUBIT
Szerző: BARTA JUDIT
2024.08.08.


Milyen folyamatok vezethetnek a republikánus elnökjelölt újraválasztásához, mi a helyzet az USA-ban a woke mozgalommal, a szólásszabadsággal, hogyan jönnek a képbe a techmilliárdosok, hogyan viszonyul a Legfelsőbb Bíróság az amerikai alkotmányhoz, és mit akar vajon Elon Musk és Peter Thiel? Aki válaszol: Miklósi Zoltán politikai filozófus, a CEU Politikatudományi Tanszékének oktatója.

Qubit: Szembeötlő a szélsőjobboldali pártok és az illiberális ideológia térnyerése a világban, és lehet, hogy Donald Trumpot újra elnökké választják. Ebben a helyzetben hogyan látja a liberális demokrácia jövőjét?


Miklósi Zoltán
: Joggal beszélhetünk a liberális demokrácia válságtüneteiről, de túlzásokba nem esnék. Mindenekelőtt azonban megkülönböztetnék két dolgot: az egyik a liberális demokrácia mint intézményrendszer, gyakorlat, a másik pedig a liberalizmus mint ideológia. Szerintem fontos megkülönböztetni őket. A liberális demokrácia szóösszetételben szerepel a liberális jelző, de nem attól liberális, hogy mindig a liberálisok vannak kormányon és hatalmon, vagy hogy mindenki magáévá tesz liberális meggyőződéseket, hanem attól, hogy mindenféle világnézetű ember közös politikai otthona lehet, és nekik meggyőződésüktől függetlenül egyenlő jogokat biztosít. Legalábbis ez az ambíciója. A liberális demokrácia értelmezésében a nemzet definíciója nem etnikai, faji, vagy vallási kérdés, hanem állampolgársági. A második világháború utáni évtizedek egyik nagy vívmánya az volt, hogy a hagyományos baloldali és jobboldali pártok, tehát a szociáldemokrata, kereszténydemokrata, konzervatív pártok ezt a fajta politikai, világnézeti pluralizmust mindannyian el tudták fogadni, és nem csak azok, amik önmagukat valamilyen szűkebb és erősebb értelemben liberálisnak nevezték meg.

A liberalizmuson belül, ami csak egyike ezeknek az áramlatoknak, is vannak különböző irányzatok. A jobboldali liberálisok a piaci mechanizmusokra helyezik a hangsúlyt, a baloldali liberálisok gazdasági elképzeléseikben piackonform, de baloldali, egyenlősítő elképzeléseket vallanak, és inkább az egyéni jogok, társadalmi egyenlőség kérdése az, ami a világnézetük középpontjában áll. Én is ehhez az irányzathoz sorolom magamat. A politika-, és társadalomtudósok egyébként mindig is állították, hogy a liberális demokratikus berendezkedésnek is megvannak a társadalmi feltételei, és sosem állították, hogy a liberális demokrácia intézményei önmagukban is önfenntartók lennének...

KÓCZIÁN PÉTER: ORBÁN VIKTOR MÁR 2009-BEN PUTYIN FELÉ FORDULT”

FRISSHÍREK PODCAST
Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS
2024.08.08.



- Magyar Péter az obstrukciós-politika embere lesz? 
- Orbán már 2009-ben az oroszok felé fordult? 
- A magyar miniszterelnök miért építi a politikáját az egyházakra is? 
- Milyen jövő várhat a Tisza Pártra? 
- Magyarországnak nincs jövője az EU-ban? 
- Miért ennyire átpolitizált a párizsi olimpia? 
- A Vatikánnak van joga beleszólni egy sportesemény megnyitójának a vizualitásába? 
- Az egyén vagy az állam jöhet ki győztesen a jelenlegi politikai erők ideológiai összecsapása után? 
- A kérdésekre Kóczián Péter politikai elemző, újságíró válaszol.

„ELHATÁROLÓDOM” – FABINY PÜSPÖK A ZSIDÓ ÁRULÁST EMLEGETŐ LELKÉSZ GONDOLATAIRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: FABINY TAMÁS
2024.08.09.


„Jézus Krisztus keresztre feszítéséért sújtotta a zsidókat későbbi évszázadok és évezredek megannyi csapása? Szeretném világossá tenni: ez az értelmezés az evangélikus egyház biblikus tanításával szöges ellentétben áll, ezért attól az egyház elnök-püspöként elhatárolódom” – fogalmaz lapunknak küldött írásában Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Az egyházi elöljáró Labossa Péter Mihály érdi lelkész prédikációjára reagál, aki igehirdetésében azt állította: a zsidóság elárulta Krisztust, ezért nem akadályozta meg Isten a holokausztot. A nagy botrányt kiváltott mondatot Fabiny Tamás teológiai érvekkel cáfolja, ugyanakkor elítéli a lelkész elleni fenyegetéseket, és párbeszédet kezdeményez a protestáns keresztény hit és a zsidó vallás közötti kapcsolatról.


A Magyarországi Evangélikus Egyház liturgikus rendje szerint az elmúlt vasárnap emlékeztünk meg az egykori jeruzsálemi templom pusztulásáról. Ez minden évben alkalmat kínál arra, hogy a keresztyén hit és a zsidó hagyomány közötti kapcsolatról is gondolkodjunk. Magam is prédikáltam a kijelölt igéről (Lk 19,41 – 47). Mivel voltak már azzal kapcsolatos tapasztalataim, hogy ezt a szakaszt és általában a jeruzsálemi templom pusztulását olykor zsidóellenes éllel idézik, ott a szószéken is fontosnak éreztem a következők rögzítését:

„Az elmúlt évszázadokban, immár a magát dicsőségesnek nyilvánító egyház képviselői részéről voltak olyan kísértések, hogy borzongva, szinte kéjelegve mondták ezt. Így jár mindenki, aki nem fogadja el Krisztust! Ezzel szemben az egyedül hiteles magatartás az együttérzés, a sírás lehet, mint ahogy Jézus is sírt Jeruzsálem felett.”

Mindennek érzékeltetésére Ámos Imre Síró angyal című festményét is kivetítettük a templomban, amellyel kapcsolatban utaltam a mártírhalált halt zsidó festő sorsára, a sárba tiport emberi méltóságra, a kínzásokra, alantas ösztönök elszabadulására és brutális tömeggyilkosságokra a holokauszt idején. Ámos Imre immár nem meseszerű, játékos angyalokat festett, hanem egy olyan alakot, amely az ő sorsát jelenítette meg. Az angyal teste csontsovány, mint a koncentrációs táborban elcsigázott raboké. Véres könnyeket hullat, mint ahogy Jézus is sírt Jeruzsálem felett.

Mindezt nem önigazolásként írom, hanem azzal a szándékkal, hogy az olvasónak mintegy betekintést engedjek az igehirdetői műhelymunkába. Miközben – amint arra utaltam is – emlékezetbe idéztem korábbi századok vagy akár újabb idők megengedhetetlen antiszemita és antijudaista szószéki és egyéb megnyilvánulásait, lelkésztársaimra is gondoltam. Azzal a tudattal, hogy ők is meg kell hogy küzdjenek az adott bibliai textussal, annak hatástörténetével és mai üzenetével.

Így jutok el egy kollégám, Labossa Péter Mihály Érden elmondott prédikációjához, amelyre az elmúlt napokban igen nagy médiafigyelem irányult. Az igehirdetés, amelyet a sajtó széles körben idézett, sajnos több elfogadhatatlan megfogalmazást tartalmazott.

Csak érintőlegesen utalok arra a nehezen értelmezhető kitételére, amelyben a felvilágosodás ártó hatását és az ismert algériai olimpikon nemi identitását összekapcsolja, illetve arra az általam nem értelmezhető félmondatára, amely egy kiváló magyar vívó, Szekeres Pál Európai Parlamentből való „kigolyózására” utal. Kollégámnak – aki kérésemre a prédikáció teljes hangfelvételét rendelkezésemre bocsátotta – el is mondtam, hogy az ilyen politikai vagy ideológiai tartalmú kiszólások egy prédikációban nem engedhetők meg. Az igazán súlyos tartalmi problémát aztán abban láttam, hogy az igemagyarázat egyes részeit úgy lehetett értelmezni, mintha a holokausztot Isten a Jézust elutasító zsidó csoportok magatartása és szavai miatt engedte volna meg. Jézus Krisztus keresztre feszítéséért sújtotta a zsidókat későbbi évszázadok és évezredek megannyi csapása? Szeretném világossá tenni:

ez az értelmezés az evangélikus egyház biblikus tanításával szöges ellentétben áll, ezért attól az egyház elnök-püspökeként elhatárolódom.

A Keresztény-Zsidó Társaság ügyvezető elnökeként is hangsúlyozom, hogy egyházunk az antiszemitizmussal szemben a zéró tolerancia elvét követi. A tanítás egyszerű: az evangéliumot követő ember – hitvallási okokból – nem lehet antiszemita. Ezt különösen is fontos aláhúznunk ma, amikor zsidó honfitársainkkal együtt emlékezünk arra a magyar nemzeti tragédiára, hogy 1944-ben, 80 évvel ezelőtt indultak el az első vasúti szerelvények Magyarországról Auschwitzba és más megsemmisítő táborokba. S miközben olyan embermentők példáit is felidézhetjük mint Sztehlo Gábor vagy Raoul Wallenberg, nem hallgathatunk az egyházaknak és az egyházunknak a vészkorszak idején elkövetett mulasztásairól, sőt bűneiről sem. Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell minderre, hogy soha többé ne történhessen meg semmi hasonló...

VLAGYIMIR PUTYIN 25 ÉVES HATALMÁNAK HALÁLOS FORDULÓPONTJAI

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA, MAGYARORSZÁG
2024.08.09.


Borisz Jelcin orosz elnök 1999. augusztus 9-én a 47 éves volt KGB-tisztet, Vlagyimir Putyint nevezte meg utódjának és választotta ki miniszterelnöknek. Putyin 25 éve irányítja Oroszországot, immár ötödik elnöki ciklusát töltve. A Szabad Európa összegyűjtötte azokat a halálos fordulópontokat, amelyek Oroszország sorsát alakították Putyin vezetése alatt.


Az 1999-es, tisztázatlan lakóházrobbantásoktól kezdve Ukrajna 2022-es megtámadásáig számos halálos esemény jellemzi Vlagyimir Putyin 25 évét Oroszország elnökeként vagy miniszterelnökeként.

Negyedszázaddal ezelőtt, 1999 augusztusában Jelcin egy akkor még kevéssé ismert volt KGB-ügynököt jelölt ki utódjának, arra buzdítva az oroszokat, hogy szavazzanak Putyinra az elnökválasztáson.

Putyin nyolc év elnökség után, 2008 és 2012 között visszalépett a második helyre, hogy ne sértse az alkotmányos korlátot, amely szerint két ciklus a maximum. Később azonban olyan módosítást hajtott végre, amely lehetővé tette, hogy tavaly márciusban újabb hatéves elnöki megbízatást kapjon és 2030-ban is indulhasson.

Az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított és azóta is tartó háború okozta tömeges halálesetek és pusztítás sokkal nyilvánvalóbban határozta meg Putyin hatalmi időszakát, mint bármi más.

Katonák és civilek százezrei haltak meg, ukránok milliói váltak földönfutóvá a második világháború óta legnagyobb, Európában zajló háborúban, miközben oroszok százezrei menekültek el hazájukból, vagy azért, hogy így tiltakozzanak a háború ellen, vagy azért, hogy megússzák a mozgósítást.

A háború felerősítette Putyin fellépését a másként gondolkodók, a független média és a civil aktivisták ellen. A háború ürügyül szolgált az iskolákban és a kulturális intézményekben a soviniszta, nacionalista narratíva fokozására, valamint olyan drákói törvényeket fogadtak el, amelyek a következő évekre meghatározhatják Oroszország irányát.

Bár volumenét tekintve sokkal nagyobb, az Ukrajna elleni háború csak egy a sok halálos mérföldkő közül, amelyek a Putyin-korszakot jellemzik...