Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.10.10.
Széles körben beszámolt a világsajtó a magyar miniszterelnökre az európai parlamentben zúduló össztűzről. Baloldali képviselők a Bella Ciao antifasiszta dalt énekelték a magyar miniszterelnöknek az Európai Parlamentben.
Az olaszok egyik legismertebb partizándalával, ami a világon az antifasiszta mozgalom egyik jelképeként is ismertté vált, a Bella Ciao refrénjét énekelve tiltakozott a Baloldal nevű európai parlamenti képviselőcsoport Orbán Viktor ellen Strasbourgban, amit a New York Times ellenséges szerenádnak minősített. S a parlament elnöke mosolyát nem titkolva, de jelezte, nem az Euróvíziós Dalfesztiválon vagyunk! Utalt itt Roberta Metsola A nagy bankrablás c. spanyol Netflix sorozatra, aminek betétdala is volt, illetve az Abbára, akik 50 éve nyerték meg a dalfesztivált.
Mindenesetre ez a nevetséges helyzet alkalmat adott Jenny Grossnak, a The Times, illetve a NYT tudósítójának arra, bemutassa Orbánnak az unióval szembeni ellenséges viszonyát. Ami július 1-je, az soros elnökség kezdete óta még az eddigieknél is fagyosabb lett. Alapvetően a be nem jelentett Vlagyimir Putyinnal és Hszi Csin-pinggel folytatott ún. béketárgyalásai miatt, amely bebizonyította, Orbán inkább udvarol az autokrata vezetőknek, mint képviselné az uniós értékrendet. A Donald Trumppal való floridai találkozó is csak olaj volt a tűzre, mert megerősítették szövetségüket a migránsellenes politikájukkal és a NATO iránti szkepticizmusukkal. Terry Reintke, a Zöldek parlamenti képviselőcsoportjának társelnöke köntörfalazás nélkül kijelentette, hogy Orbán nem szívesen látott ember az EP-ben, "mert ez a demokrácia háza". S mint ahogy azt még vasárnap megírta az ukrán Pravda, valóban kijátszották az Orbán-kormányt az Ukrajnának nyújtandó segélyek megvétózása miatt. Ugyanis megszavaztak 39 milliárd dollárnyi hitelt Ukrajnának, a befagyasztott 300 milliárdnyi orosz vagyonelemek egy kisebb hányadát felhasználva. Mivelhogy ezt nem tudták Orbánék megvétózni, szemben az ún. Európai Békekerettel.
A NYT kitér a keddi, csaknem kétórás sajtótájékoztatóra is, ahol Orbán elismételte, észak-keleti szomszédunknak semmi esélye megnyerni a háborút Oroszországgal szemben, s az uniós vezetőknek igenis szorgalmazniuk kellene a béketárgyalást. Orbánra Ursula von de Leyen reagált elsőként, aki figyelmeztetett, ugyan történelmünk és nyelvünk is különbözik, de egyetlen nyelvben sem szinonímája a békének a megadás kifejezés. Bírálta az oroszok számára a magyar kormány által biztosított vízumkönnyítést, akárcsak azt, hogy kínai rendőröket enged be Magyarországra, amivel egy hátsó ajtót nyit az idegenek beavatkozására Európában. A tudósítás kitér arra is, hogy Orbán reményét fejezte ki Trump visszatérésére épp akkor, amikor Bob Woodward, a Watergate-botrányt kirobbantó, Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró könyvében leírta, hogy Trump továbbra is közvetlen kapcsolatban áll Putyinnal.
Orbán azt mondta, Európának békére van szüksége, de az EU háborút akar – így összegezte a Euronews a magyar kormányfő mondandóját, ami a jelek szerint a soros elnökség prioritásának tekinthető.
A Kyiv Independent az Európai Bizottság elnökének visszavágójából érthető módon azt emelte ki, ami '56-ra vonatkozott, pontosabban az Orbán Balázs-féle kijelentéseket kérte számon Orbánon. Méghozzá úgy, hogy még feléje is fordult. A magyarokat teszik felelőssé az '56-os orosz invázióért? – tette fel a kérdést Von der Leyen. Orbán erre úgy reagált, nincs köze egymáshoz '56-nak és az oroszok ukrajnai háborújának. Leyen kritikáját pedig politikai propagandának nevezte.
A Die Tageszeitung cikkének a címe sokatmondó: Magyarország az első, az EU a második (Hungary first, EU second) – értelmezte Orbán világfelfogását, akit nem mellesleg az európai nacionalizmus fenegyerekének is nevezett a szerző. Kitér arra is az elemzés, hogy hiába akarja a maga világpolitikai látását rákényszeríteni az EU-ra mint soros elnök, Brüsszel álláspontja jottányit sem változott Ukrajna megsegítését és Putyin elítélését illetően. Orbánt nemcsak elszigetelik, de alapvetően nem értenek egyet vele. Egy holland képviselő azt vetette fel, hogy lehetett egyáltalán megengedni, hogy ilyen PR-showt tartson Orbán.
Heves szócsatát vívott Orbán és Ursula von der Leyen – értékelte a hallottakat a düsseldorfi székhelyű Handelsblatt gazdasági lap. Miközben az EB elnöke megvédte az Ukrajnát támogató uniós álláspontot, addig Orbán Viktor a megadásról és az EU irányváltásának szükségességéről beszélt – hiábavalóan. Hiába beszélt a soros elnökség prioritásairól is, olyan ellenszenv alakult ki vele szemben, hogy háttérbe szorult az általa megnevezett prioritás, aminek helyét átvette az Orbánra zúdított össztűz, mert többeknek van nagyon elegük belőle. Von der Leyen cinizmussal a hangjában arra is utalt, hogy minden tagország alternatív energiabeszerzési források után nézett az orosz-ukrán háború kitörése után, hogy függetlenedjenek az orosz energiától. Kivéve egy országot, aki az alternatív útvonalat a Kreml felé menetelve találta meg. Mi több, most még szorosabb a kapcsolata Orbánéknak Putyinnal, mint korábban volt.
