2024. november 15., péntek

HA MEGSZAKAD A KAPCSOLATOM A GYEREKEMMEL, Ő NÉHÁNY HÓNAP MÚLVA FEL FOGJA ADNI

TELEX
Szerző: MELEGH NOÉMI NAPSUGÁR, MIZSUR ANDRÁS
2024.11.15.


Schilling Magdolna több mint harminc éve gondozza egyedül súlyosan, halmozottan fogyatékos fiát, Fecót, aki már 41 éves is elmúlt. A XV. kerületi napközi ellátást nyújtó intézmény előtt találkozunk vele, együtt várjuk meg, hogy a fiát meghozzák a délutáni foglalkozásról. „Na, jól viselkedtél, jó volt a mai nap?” – teszi fel a kérdést az ajtóban felbukkanó Fecónak. A helyeslésnek is beillő válasz pedig hamar megérkezik egy éles kurjantás formájában. Magdi felöltözteti Fecót, és összecsomagolja a dolgait. Beletelik néhány pillanatba míg rákészül a feladatra, hogy megfeszítse izmait és kiemelje a székből ezt a közel 90 kilós felnőtt férfitestet. Fecó Magdi vállába kapaszkodva szorosan mögötte halad. Így „vonatoznak” ki és be, az elmúlt 30 év minden egyes napján.

Magdi egyike annak a Magyarországon élő több ezer szülőnek, aki emberfeletti erőfeszítések árán próbálja ellátni a folyamatos felügyeletre és gondozásra szoruló súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekét. Etetik, fürdetik, tisztába teszik őket, ami fizikailag is hatalmas feladat, hiszen sok esetben a gyerekek már felnőttek. Emberi kapcsolataik is megsínylik ezt az élethelyzetet. Barátságok és házasságok mennek rá, hogy gyakorlatilag napi 24 órában a gyerekük mellett kell lenniük. Sokszor csak azok maradnak egymásnak, akik hasonló cipőben járnak, és átérzik, min megy át a másik. Ilyen körülmények között egy bevásárlás vagy egy mozizás is megoldhatatlannak tűnik, nemhogy egy többnapos nyaralás...


BECSKY ANDRÁS: DÉLI KÖRVASÚT BŐVÍTÉS, AVAGY A KELENFÖLD - FERENCVÁROS VONALSZAKASZ. A MUNKA FOLYAMATOS...

BECSKY ANDRÁS / BECSVISION 2024
Szerző: BECSKY ANDRÁS
2024.11.12.



Ismét majdnem pontosan három hónap telt el az előző hasonló filmem óta. A munkálatok most is gőzerővel zajlanak, annak ellenére hogy tudtommal a beruházás környezetvédelmi engedélyét harmadszor is visszavonták. Míg maga a projekt az elmúlt 50 év egyik legfontosabb, legnagyobb vasúti beruházása Budapesten, addig a jogi háttere kezd egy rosszul megírt komédiához hasonlítani. Szerencsére mint a filmen is látható egyelőre halad a munka, és a támfalak építésével eléggé látványos szakaszba is érkezett. Rengeteg korábbi filmem van erről a részről, ezeket a videó közben belinkeltem, lássátok mennyit haladtak az elmúlt több mint fél évben. Még mindig végig az eredeti vágányokon haladunk, de a vasút mindkét oldalán hatalmas munkálatok zajlanak már, elég látványossá téve a filmet, és visszafelé a román kocsi ablaka sem volt olyan borzasztóan mocskos, így remélhetőleg mindenki átlátja, hol is tart mostanában ez a gigantikus átépítés. Hogy a film tökéletesebb lehessen a direkt megvártam míg szürke idő lesz, így a fény-árnyék játék sem zavar bele az összképbe! 


Lásd még:


HACKER-BOTRÁNY: HIÁBA ÁLLÍTJÁK, HOGY A „KATONAI STRUKTÚRÁRA VONATKOZÓ” ÉRZÉKENY ADAT NEM KERÜLT KI, AZ IRATOK KÖZT LEHETNEK A KORMÁNYRA NÉZVE KÍNOSAK

NÉPSZAVA
Szerző: MARKOTAY CSABA, BATKA ZOLTÁN
2024.11.15.


A kabinet is elismerte, hogy feltörték a Védelmi Beszerzési Ügynökség informatikai rendszerét. A hackerek pénzt követelnek és már képernyőmentéseket is közzétettek, amely azt sejteti: érzékeny katonai adatokhoz is hozzájuthattak.


Soron kívül hallgatnák meg a honvédelmi minisztert és a katonai titkosszolgálat vezetőit a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának ellenzéki tagjai a Védelmi Beszerzési Ügynökséget (VBÜ) ért hackertámadás ügyében. A DK-s Vadai Ágnes pedig a házbizottság azonnali összehívását kezdeményezte a nemzetközi hackercsoport akciója nyomán.

Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő értesülése alapján csütörtökön a Magyar Hang számolt be arról, hogy az INC Ransomware (más elvnevezésben Ransom) nevű hackercsoport feltörte a honvédelmi és rendvédelmi eszközbeszerzéseket bonyolító VBÜ fájlszerverét, majd feltehetően letöltötte, és titkosította az ott talált dokumentumokat. Ebből 46 dokumentum képernyőmentését közzé is tették.

A lap azt írta, hogy a darkweben (később a Telex közölte, hogy már a nyílt weben is) elérhető képernyőmentések például a magyar haderő különböző képességeiről szólnak, de e-mailek, munkatársak nevei és hadászati beszerzések adatai is vannak. A könyvtárak elnevezései alapján kikerülhettek főkönyvi kivonatok, belső ellenőrzési iratok, és megtudható például az is, hogy kitől szerzik be a többi között a lézeres célmegjelölő berendezéseket. Egy jelentésből kiderül, 2022. szeptemberében 94 fő dolgozott a VBÜ-nél és 4 fő volt GYED-en, valamint az is, hogy a 2021-ben 79 fő kapott prémiumot, összesen csaknem 162 millió forint értékben. A beszámoló szerint a nemzetközi hackercsoport ötmillió dollárt kért, hogy a szenzitív katonai adatokat ne tegyék nyilvánosan elérhetővé, illetve újra visszaadják a hozzáférést a dokumentumokhoz...

KABÁTOT VARRNA A KORMÁNY, DE MÉG A GOMB SINCS KÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: VÁMOSI ÁGOSTON
2024.11.15.


Kockázatos játékot játszik a Pénzügyminisztérium és a kormány a 2025-ös célokkal, amik csak óriási szerencsével lennének teljesíthetők. Eközben az októberi államháztartási hiány 427 milliárd forint volt és a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke, Vajda Zoltán szerint a magyar gazdaság motorjának, az autóiparnak sem tesz jót, ha Trump vámot vet ki az európai termékekre.

Vakmerő célokat tűzött ki a Pénzügyminisztérium 2025-re, különösen az államháztartás idei hiányát látva. A jövő évi célok között szerepel 3,4 százalékos GDP-növekedés (az idei 0,8 százalék után), 3,7 százalékos hiány a GDP arányában, 3,2 százalékos átlagos infláció, és 397,5 forintos euróárfolyam (ami szerda reggel még 411 felett állt). A minisztérium a háztartások fogyasztási volumenének 3,9 százalékos emelkedésével, és az export 3,4 százalékos növekedésével is számol. Előrejelzésük szerint a bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal emelkedhet, ami 5,3 százalék nettó reálbér-növekedést jelent. Ebbe azonban beleszólhat több olyan tényező, amellyel már most számolni lehet.

A saját szabályaiknak sem felel meg

A kormány szerint Magyarország 2025-ben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, és tartós növekedési pályára áll. A jövőben minden elképzelhető, de semmi jel nem utal erre – reagált a tervekre Vajda Zoltán. „A saját költségvetésük alapján is látható, hogy az Orbán Viktor által vizionált 3-6 százalékos gazdasági növekedésnek már csak az alsó sávjára terveznek. Az elmúlt években a növekedés a tervezett fele szokott lenni – olyan is volt, hogy növekedést terveztek, és recesszió lett – a költségvetési hiány pedig a tervezett kétszerese. Az idei évre 4 százalékos növekedést vártak, ami pillanatok alatt 2,5-re módosult, aztán Varga Mihály egy időben 1-1,5 százalékról beszélt, aztán a napokban a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton 0,7 százalékot mondott” – idézte fel a Hírklikknek a 2024-es elképzeléseket a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke.

A legfurcsább adat a közgazdász szerint nem is a növekedési terv, hanem a 3,7 százalékos hiánycél. A gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint legfeljebb 3 százalék lehet az államháztartás hiánya, amikor a GDP nem csökken. Ezt a törvényt erre az évre felfüggesztették, de a kormány már kezdeményezi, hogy az Országgyűlés még a költségvetési törvény hatályba lépése előtt elfogadja az újabb felfüggesztést a következő évre is. 2026-ra már 3 százalék alatti hiánnyal számolnak.

Október végéig az államháztartás központi alrendszere 3050,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez az eredeti éves pénzforgalmi hiánytervet már bőven meghaladja. Az októberi hiány 427 milliárd forintot tesz ki ebből az összegből. A tervet azóta módosította a kormány, de nem is a költségvetési hiány az, ami igazán keresztbe tehet a jövő évi terveknek...

BÁNÓ ÉS BOLGÁR - PETSHNIG MÁRIA ZITA

TV13 / BÁNÓ ÉS BOLGÁR
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2024.11.15.



Vendég: Petschnig Mária Zita

ÁLMUNKBAN NEM ÉRZÜNK FÁJDALMAT, MERT EZZEL NEM JÁTSZIK A TERMÉSZET – ILYEN VOLT A 10. QUBIT LIVE

QUBIT / 10. QUBIT LIVE
Szerző: RASÓ NÓRA
2024.11.13.


Gondolták volna, hogy hajnali két óra öt perc a magyar társadalom közös metszéspontja? Ebben nincsen pártoskodás, széthúzás, turáni átok. A KSH időmérleg kutatásából származó adatok szerint ugyanis ez az az időpont, amikor a magyarok 97,5 százaléka alszik.

Ezt az információt Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese osztotta meg előadásában az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, tudományos estünk, a Qubit Live #10 közönségével a margitszigeti Kristály Színtéren kedd este, ahol az alvás és az álmodás került terítékre.

Rajta kívül Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Epilepszia Centrumának korábbi vezetője és Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója igyekezett bevezetni a nézőket a cirkadián ritmusok, a kronobiológia, vagy éppen a szociális jetlag rejtelmeibe, de szó volt arról is, minek alszunk egyáltalán, tényleg léteznek-e kronotípusuk szerint pacsirták és baglyok, miért nem érzünk fájdalmat és meghalhatunk-e álmunkban.

Az előadások és a Qubit munkatársa, Balázs Zsuzsanna vezette kerekasztal-beszélgetés mellett az est meglepetésvendégeként Farkas Franciska színésznő is fellépett, aki performansza keretében személyes élményeit osztotta meg a témában, például azt, hogyan sajátította el az éber álmodás technikáit...

"BARDELLA, MENJ HAZA, BRÜSSZEL NEM KÉR BELŐLED!” – SKANDÁLTÁK A TÜNTETŐK A BRÜSSZELI MAGYAR HÁZ ELŐTT - A KLUBRÁDIÓ NERMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.11.15.


"A baloldaliak az igazi demokráciaellenesek, mert amikor nem tudják legyőzni a patrióta pártokat a szavazó fülkékben, akkor megfélemlítéshez és erőszakhoz folyamodnak" – mondja a nacionalista Flamand Érdek vezetője. Nemzetközi lapszemle.

Szerda reggel beszámoltam arról, hogy mint a brüsszeli le Soir írta, tiltakozó megmozdulást helyeztek kilátásba a belga főváros szívében található Magyar Háznál, ahol aznap este a francia Jordan Bardella, Marine le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésének ifjú pártelnöke készült könyvbemutatót tartani. Olyan baloldali csoportok szervezték a demonstrációt, mint például a Belgiumi Antifasiszta Koordináció, a Stand-Up és a feminista-környezetvédő ADES. Előre látható volt, hogy nehéz lesz elkerülni a fizikai összetűzést, mert fontos közintézmények közvetlen közelsége miatt a tüntetés helyszínéül kiszemelt közterületi rész úgynevezett semleges zónának számít, ahol semmilyen gyülekezés biztonsági okokból nem megengedett.

Nos, a könyvbemutató a Magyar Házban megvolt, és időközben elkészült a mérleg is: a La Libre Belgique című lap közli, hogy a tiltakozók között akadtak, akik erőszakkal át akarták törni a hatóságok által emelt útakadályt. A rendőrök vízágyút, valamint könnygázt alkalmaztak, és mintegy negyven embert őrizetbe vettek. A tüntetés helyszínéhez közel esik a Vlaams Belang flamand nacionalista párt székháza, és a demonstrálók szemetes kukákkal, útjelző táblákkal próbálták megrongálni az épületet.

A Le Soir azt írja, hogy a tiltakozók számát a rendőrök mintegy 3-500-ban, a szervezők 1500-2000-ben adták meg. „Bardella, menj haza, Brüsszel nem kér belőled!” – skandálták a tüntetők a tudósítás szerint.

A Politico ismerteti Tom Van Griekennek, a Vlaams Belang (Flamand érdek) vezetőjének az X közösségi felületen közzétett bejegyzését, miszerint a baloldaliak az igazi demokráciaellenesek, mert amikor nem tudják legyőzni a patrióta pártokat a szavazó fülkékben, akkor megfélemlítéshez és erőszakhoz folyamodnak.

Az EurActiv brüsszeli hírportál
„támogatott tartalom” jelzéssel ellátva, az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósuló, „Európa te magad vagy” elnevezésű projekt keretében közreadta Szabó Dánielnek, a Portfolio.hu újságírójának a cikkét arról, hogy miként igyekszik megvalósítani Magyarország a társadalmi-gazdasági felzárkózást az Unió úgynevezett kohéziós politikájának a segítségével. Az írás jórészt az EU kilencedik kohéziós jelentésén és a Nemzetközi Valutaalap, az IMF nemrégiben készült elemzésén alapul. Egyik kiemelt megállapítása, hogy bár Magyarország bevételei közelebb kerültek az uniós sztenderdekhez, az ország egyes régiói között továbbra is súlyos aránytalanságok vannak, a foglalkoztatást, az oktatást és a jövedelmeket illetően.

Ami például a foglalkoztatottsági rátát illeti, ez a 20 és 64 év közöttiek körében 2022-ben elérte a 80 százalékot, ami számos térség esetében 15 százalékpontnál is nagyobb növekedésnek felel meg. Ugyanakkor viszont a déli és az északkeleti régió lemaradásban van. Hasonló trend tapasztalható a nyomorban vagy társadalmi kirekesztettségben élők számarányában: ez a mutató országos átlagban csökkent az elmúlt években, de a Dél-Dunántúlon, továbbá Kelet- és Észak-Magyarországon 22-26 százalék kénytelen ezzel szembenézni.

A foglalkoztatottsági rátában a nemek közötti eltérés 2022-ben átlagosan 11 százalékos volt, de ez egyenlőtlenül oszlott meg, és a fejletlenebb térségekben elérte a 16 százalékot is.

Magyarországon az egy főre jutó GDP – bruttó hazai termék – összértéke 2010-ben az EU-átlag 66 százaléka volt, és ez 2022-re 76 százalékra emelkedett, részben a közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetően. Az országos átlag azonban itt is elfedi a regionális eltéréseket. A főváros, továbbá Pest és Győr-Moson-Sopron megye lekörözi Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Az IMF arra figyelmeztet, hogy ha ezekkel az egyenlőtlenségekkel nem kezdenek valamit, akkor a helyzet tovább súlyosbodhat, párhuzamosan azzal, hogy utat tör magának a zöld és a digitális átállás.

Az oktatás javítása, a munkaerő képességeinek a növelése kulcsfontosságú a termelékenység és a gazdasági ellenállóképesség szempontjából – olvasható az összegzésben. A statisztikai adatok itt is jelentős szóródást mutatnak. Budapesten a 25 és 34 év közötti népesség körében 2022-ben mintegy 58 százalék volt a felsőfokú képzettségűek aránya, miközben az országos átlag 30 százalékot ért el, és fejletlenebb térségekben csak 20-25 százalék között mozgott. Az EU-átlag 42 százalék.

Végül röviden a londoni Guardian egyik cikkéről, amely azt ecseteli, mekkora politikai kudarcnak bizonyult Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azon próbálkozása, hogy albániai táborokban helyezzék el az Itáliába igyekvő migránsokat, és ott bírálják el a menedékkérelmüket. Az albániai létesítményeket 3 ezer fő befogadására szánták, de eddig csak 24 menedékkérőt szállítottak át, és ma már egyikük sincs Albániában - öten kevesebb, mint fél napot, a többiek nem többet, mint két napot töltöttek ott. Olasz bírói döntés alapján ugyanis a Bangladesből, illetve Egyiptomból érkezettek esetében nem lehetett biztonságosnak minősíteni az eredetországot, és ez a menedékjogi eljárás külföldre történő „kiszervezése” akadályának bizonyult.

EGYRE TÖBB MAGYAR DIÁK SZERETNE HOLLANDIÁBAN TOVÁBBTANULNI, DE TOVÁBBRA IS AUSZTRIA A LEGNÉPSZERŰBB CÉLPONT

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.11.15.


A 2023/2024-es tanévben rekordszámú magyar diák tanult tovább külföldi egyetemeken, Ausztria továbbra is a legnépszerűbb, de Hollandia nagyon jön föl, miközben az Egyesült Királyságba már alig mennek tanulni a magyar diákok – írja az Engame Akadémia szerdán publikált kutatásában, amiből kiderül, hogy a magyar fiatalok hét százaléka tanul tovább külföldön, a számuk évek óta folyamatosan növekszik.

Az Engame Akadémia 2010 óta tart iskola melletti kiegészítő képzéseket a 14-19 éves diákoknak. A szervezet segíti a hozzájuk forduló diákok külföldi továbbtanulását. Idén már hetedik alkalommal készítették el kutatásukat többek között a Statcube, a HESA, a Datenportal, a Nuffic, és az Open Doors Data statisztikáira, valamint az UNESCO adataira támaszkodva. A 2023/24-es tanévre még nem jött ki minden adat, de a korábbi évek tapasztalatai alapján már megbecsülhetők a magyar diákok továbbtanulási trendjei.

A 2022/23-as tanévben több mint 16 500 magyar diák tanult tovább külföldön, becslések szerint a 2023/24-es tanévben ennél is többen, nagyjából 17 500-an választották ezt a lehetőséget...


TRUMP GYŐZELME, HARRIS BUKÁSA ÉS BIDEN DRÁMÁJA – VUJITY TVRTKO | MÉLYVÍZ #7 GAVRA GÁBORRAL

MÉLYVÍZ / KLIKKTV
Műsorvezető: GAVRA GÁBOR
2024.11.14.



Az Amerikai Egyesült Államokban élte végig az idei elnökválasztási kampány nagy részét, majd hazatérve Magyarországra az ATV választási műsorát vezette Vujity Tvrtko, aki most a Mélyvíz nézőinek mesél arról, hogyan élték meg amerikai szomszédai a drámai júniusi Biden–Trump vitát, és mennyire nyomta rá a bélyegét az amerikai mindennapokra a kampány.


BOD PÉTER ÁKOS: A MAGYAR GAZDASÁG NEM HASÍT, CSAK ZÖTYÖG

KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2024.11.14.



Az idei gazdasági növekedés 1 százalék körül lesz, hiába ígér a kormány 3-6 százalékos növekedést. A magyar gazdaság már 2020 óta nem húz, inkább csak zötyög, mint egy régi, elhasználódott villamos. Ez nem síkfutás, és nem is egy helyben állás, ez csak csoszogás – mondta Bod Péter Ákos, közgazdász, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A szakértő szerint 2025 elején lesznek megszorítások, drágul majd az élet, a munkaerőpiacon gyengül majd a kereslet, a minimálbér egy kicsit nőni fog, de annak egy részét megeszi az infláció.

Bod Péter Ákos szerint Trump győzelme másképp alakítja majd az amerikai gazdaságot, mintha a demokraták győztek volna. A külső körülmények is változtak, a háború sem ért véget. Rosszabbak lesznek a külkereskedelmi és monetáris viszonyok, nehezebb lesz eladni, és drágább lesz előállítani. Mindezek alapján a beterjesztett költségvetésnél rosszabb év várható.

HETI EGYENLEG: ORBÁN VIKTORNAK LETT EGY SZEMÉLYES „ÓRIÁS TESTŐRE”

KLIKKTV / HETI EGYENLEG:
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.11.14.



Sokakat sokkolt, és sokan lettek lelkibetegek attól, hogy Donald Trump győzött. Külön kell azonban választani Trumpot és Amerikát, valamint Orbánt és Magyarországot. A magyar miniszterelnök szerzett egy személyes támogatót, egy óriás testőrt, de ettől azok, akik eddig nem látták szívesen Orbán Viktort, ezután sem fogják – mondta Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet elnök-vezérigazgatója, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Holoda Attila, energetikai szakértő szerint attól függ, hogy Trump győzelme elhozza-e Orbán Viktor számára a Kánaánt, hogy ő mit remél ettől. Az viszont elég valószínű, hogy abból a külpolitikai elszigeteltségből, ahova jutott a magyar kormány, onnan ki tudnak törni, de gazdasági és politikai értelemben nem kerülnek jobb helyzetbe.

Gazdasági értelemben nagyon kicsik vagyunk, a GDP 1 százalékát sem termeljük ki, politikai értelemben sem hiheti el senki, hogy Orbán közvetít majd Putyin és Trump között – hívta fel a figyelmet Lengyel László. Hozzátette, hogy Orbánnak be kell fejeznie a kötéltáncot, amit Kína, Oroszország és Amerika között eddig végzett. „Valaki előbb-utóbb leken egy nagy pofont a magyar kormánynak.”

Holoda Attilát nem lepte meg Trump győzelme, úgy véli globálisan van mélyponton a politika, ha egy Amerikai Egyesült Államokban két olyan jelölt van, mint Biden – aztán Harris - és Trump, majd egy „elítélt bűnözőt” választanak az ország élére.


ÚJRA NAPIRENDEN A BME MODELLVÁLTÁSA, DE NEM ALAPÍTVÁNYI FENNTARTÁSBA KERÜLNE

NÉPSZAVA
Szerző: NAGY MARTIN
2024.11.14.


Az egyetem a több modellváltó egyetemmel ellentétben nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülhet, ebben a konstrukcióban pedig a Mol is szerepet kapna.

Ismét csökkenhet az állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmények száma, újra napirendre került ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem modellváltása. A Telex információ szerint már két kormányülésen is téma lehetett a BME privatizálása, amely a több modellváltó egyetemmel ellentétben nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülhet.

A lap emlékeztet: a kormány évek óta szeretné a BME-t is kiterelni az állami fenntartásból, az egyetem eddigi vezetése viszont ennek ellenállt. Az egyetem nyáron megválasztott új rektora, Charaf Hassan jelezte megválasztása után, hogy amíg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába szervezett intézmények ki vannak zárva a Horizon 2020 és Erasmus programokból, addig ez a modell a BME számára szóba sem jöhet...

„EDDIG SEM TUSSOLTAM EL SEMMIT, NEM IS FOGOK” – MOST ELŐSZÖR TABUK NÉLKÜL BÁBEL BALÁZS ÉRSEKKEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁSW
2024.11.15.


A Bese Gergő-ügy kirobbanása óta szinte minden héten újabb szexbotrányfeltárás indul a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében. Ma még nem tudhatjuk, országos megtisztulási folyamat kezdete-e ez, vagy csak elszigetelt „problémamenedzsment”. A Válasz Online a legilletékesebbhez, Bábel Balázshoz fordult; nagyinterjúnkban az érsek úgy fogalmaz, Ferenc pápa nyomán nemcsak a pedofília, hanem az álszentség, a kétszínűség ellen is küzdeniük kell az egyház érdekében. Hozzáteszi: „ha a száz papomból kiesik négy, öt, vagy ki tudja, mennyi”, akkor sem lehet eltussolni a valós eseteket. Spoiler: magyar egyházi vezető ilyen egyértelműen még nem válaszolt a saját hitelességét is érintő kérdésekre
.

Nincs tabu?

– Miért lenne? Kérdezzen bármit.

Katolikus körökben sokan elismerően nyilatkoznak az ön mostani aktivitásáról, az egyház megtisztításáról, akadnak viszont, akik szerint „furcsa, hogy éppen az a Bábel érsek beszél, aki…” – és itt mondanak valami dehonesztálót. Ezekre is kitérnénk majd.

– Bármire kitérhetünk.

Nézzük akkor az eddigi mérleget a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében. Egy bírósági szakaszban lévő szexuális visszaélési ügy, három további pedofilgyanú felfüggesztésekkel, Bese Gergő melegpartis története, egy másik eset, amikor a plébános homoszexuális szolgáltatásokért fizetett, régebbről Mészáros István nagy port kavart sztorija. Közben további bejelentésekről is hallunk, a Magyar Jelen újságírója pedig papi gyerekmolesztálás miatt a világi hatóságoknál kezdeményezett újabb eljárást. Mi ez a kupleráj?

– Bár a kérdésében keverednek a valós, a feltételezett – vagy a már lezárt – ügyek, az biztos, hogy az elmúlt hónapokban jóval több bejelentés érkezett az érseki hivatalba, mint korábban. Én pedig léptem: általában azonnali belső kánonjogi eljárást indítottunk, többeket fel is függesztettem a papi szolgálat alól. Ahol pedofíliagyanú van, ott a felfüggesztés elsősorban óvintézkedésként értelmezhető, a vizsgálatnak pedig nagyon körültekintőnek kell lennie. Emlékszünk: a nemrég elhunyt Pell bíboros még börtönben is ült, aztán az ausztrál legfelsőbb bíróság döntő bizonyíték hiányában hatályon kívül helyezte az ellene hozott ítéletet.

De miért most van ennyi ügy az egyházmegyéjében? Korábban senki nem jelzett semmit, most meg hirtelen felbátorodtak az érintettek, az áldozatok, a szemtanúk?

– Ahogy önök is megírták, a Rónaszéki Gábor elleni vizsgálat 2022-ben indult, Hatházi Róbert ügye ugyancsak megelőzte a Bese Gergő-féle történetet. Ettől függetlenül ez utóbbi tényleg fordulópont volt: azóta jelentettek eseteket az érsekségen...

ORBÁN-KOMJÁTHI CSÖRTE A PARLAMENTBEN A SZEGÉNYSÉGI ADATOKRÓL – KINEK VAN IGAZA?

LAKMUSZ
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2024.11.13.


A miniszterelnök és az MSZP elnöke egymásnak látszólag teljesen ellentmondó számokat közölt a szegénység alakulásáról. Valójában különböző szegénységi mutatókról beszéltek, és eltérő időtávokat vettek figyelembe.


Azonnali kérdésekre válaszolt a parlamentben Orbán Viktor múlt hétfőn, november 4-én. Az egyik kérdező Komjáthi Imre, az MSZP elnöke volt.

Orbán és Komjáthi vitájában szó esett a demográfiai adatokról és Románia Magyarországhoz viszonyított gazdasági teljesítményéről is, de leghangsúlyosabb témaként a romló szegénységi adatokat vetette a miniszterelnök szemére az MSZP-s politikus.

Komjáthi felszólalásában a KSH adataira hivatkozva azt állította, hogy

- „Emelkedik a szegénység. 2023-ban 1 millió 914 ezer főt érintett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, ami a lakosság 20,2 százalékát jelentette.”

- „A gyermekek szegénysége másfélszerese a négy évvel ezelőttinek: 9,5 százalékról 14,3 százalékra nőtt.”

- „A 65 év felettieknél 15,2 százalékról 24,6 százalékra nőtt a szegénységi ráta egyetlen év alatt, tehát a nyugdíjasok negyede a hivatalos adatok szerint is szegénységben él.”

A nyugdíjasokra vonatkozó adat elhangzásakor a parlamenti jegyzőkönyv szerint Rétvári Bence bekiabálta, hogy „nem igaz”.

Orbán válaszában azt mondta, hogy az Eurostat számai szerint „Magyarországon a szegénységnek, a szegénység kockázatának kitettek aránya valahol a 30 százalék környékéről lejött 18 százalékra”.

Komjáthi erre azzal vágott vissza, hogy a kormány hol a KSH-ra, hol az Eurostatra hivatkozik, annak függvényében, hogy „éppen melyik mutatót tartják jobbnak”.

Végül Orbán még egy adatot hozott az Eurostattól, ami szerint a „súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 2015-ben 24 százalék, 2023-ban 10 százalék” volt.

Akkor most kinek van igaza?

Az adatoknak utánanézve arra jutottunk, hogy valójában nincs ellentmondás a KSH és az Eurostat statisztikái között, már csak azért sem, mert a magyarországi szegénységi adatokat a KSH szolgáltatja az Eurostatnak.

A két politikus által bemondott számok közötti eltérést az okozza, hogy más szegénységi mutatókról, pontosabban egy összetett szegénységi mutató más dimenzióiról beszéltek. Orbán továbbá nem a legfrissebb adatokat használta.

A továbbiakban bemutatjuk, milyen mérőszámokkal ragadja meg a szegénységet a KSH és az Eurostat, majd egyenként ellenőrizzük Komjáthi és Orbán állításait...

HAKA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.11.15.


Van mit tanulni a magyar ellenzéknek arról, hogyan kell akaratukat átvinni az országgyűlésben. Nem tudjuk, hogyan állnak a népitánccal, de, ha nincs meg a ropni való készségük, sürgősen forduljanak népitánctanárhoz, és a haza fényre derül. A minta és példa Új-Zélandról jön, ahol is fél órára meg kellett szakítani a parlament csütörtöki ülését, mert Hana-Rawhiti Maipi-Clarke ellenzéki képviselő felszólalása helyett széttépte a szavazásra bocsátott törvényjavaslatot, és az ellenzék többi tagjával táncra perdült.

Hakát jártak. Ennek több fajtája létezik, de a legismertebb a Ka Mate, amely egyszere szolgálja az ellenfelek megfélemlítését, kigúnyolását, és a saját harcosok bátorítását. Aki látott már ilyet, tudhatja, hogy elég félelmetesen bír festeni, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az ottani Kövér László, akinek a nevét ugyan nem ismerjük, azt viszont igen, hogy nem rekesztette be az ülést, nem kapcsolta ki a mikrofonokat, mi több, milliós büntetéseket sem osztogatott. Láthatjuk tehát, nagyon sokféle módon lehet végezni a parlamenti munkát.

Mindemellett azonban a beterjesztett módosítás ellen egy maori jogvédő csoport tíznapos békés tiltakozó menetet is szervezett: a több ezer fős vonulás az ország északi részéről indult, szerdán érte el Aucklandet és tovább halad a főváros, Wellington felé. Ennek eredményeképpen pedig az a törvényjavaslat, ami ellen ily módon tiltakoztak, nem fog átmenni a parlamenten, a foglalkozás tehát elérte a célját. Nos, ehhez képest kell elképzelnünk, ahogyan mondjuk Gyurcsány ropja a kanásztáncot, és semmire nem megy vele.

Ez csak ilyen kis színes volt, hányféleképpen lehetne élni az életünket, de nekünk mindig a rosszabb vége jut. Erre utal az is, hogy az idehaza Orbán nagy barátjaként számontartott, és a patrióták közé belépett Marine Le Pent otthon ötéves börtönbüntetés fenyegeti, mert a párt tisztségviselői és alkalmazottai visszaéltek az Európai Parlament képviselői munkára kiutalt támogatásokkal, és az uniós pénzek egy részét a Nemzeti Front működésére költötték. De felvettek támogatást olyan személyek után is, akik nem végeznek valódi munkát az EP-ben.

Nem kell túlságosan nagy képzelőerő, hogy Le Pen és a patrióta pártja, a Nemzeti Tömörülés működése és üzelmei között és kapcsán hazai párhuzamokat fedezzünk fel, főleg úgy, hogy mint az ismeretes, kies hazánkból is kaptak súlyos eurómilliókat, amiről máig nem tudható, hogy visszafizették-e. A különbség azonban annyi, hogy amiként minálunk lehetetlen volna népitáncolni a parlamentben, úgy az is elképzelhetetlen, hogy a Fidesz gazdálkodását akár csak vizsgálat tárgyává tegyék, mert az ÁSZ mindig mindent rendben talál.

Ellentétben az ellenzéki pártokkal, akiket viszont módszeresen szénné büntet. Itt, a tájékunkon nem az a nemzetbiztonsági kockázat, ha az oroszok a külügy levelezésében mazsolázgatnak, sem az, ha hackerek katonai titkokat lopkodnak a Védelmi Beszerzési Ügynökségtől, hanem egy tüntető tanár jelenti a legnagyobb veszedelmet a nemzetre. Mert és ugyanis pert nyert Koczka István matematikatanár, aki azért nem lehetett önkéntes Ferenc pápa budapesti látogatásán, mert biztonsági szempontból kockázatosnak minősítették...

PÉNTEK REGGEL

PARTIZÁN PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.11.15.



Egyre kevesebben laknak Budapesten, de egyre több az autó. Több kerületben most megszüntetik a lakosok ingyenes parkolását, és éves szinten több tízezer forintos díjat vezetnek be. Azt mondják, ettől zöldebb lesz a város, és parkolni is könnyebb lesz. A tiltakozók sarcról és átverésről beszélnek. Van egy kerület, ahol már két éve így csinálják. Ott vajon mi sült ki ebből? Vendégünk Rádai Dániel, Józsefváros alpolgármestere.

Az e heti Péntek Reggelt Szurovecz Illés (szerkesztő-műsorvezető), Lőrinczi Áron (sound design), Rádi Gábor (animáció) és Laki Gergely (kreatív producer) hozta el neked.

A HONVÉDSÉG ELLOPOTT BEVÁSÁRLÓLISTÁJA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.11.15.


Újabb Vogel-féle hangfelvétel, a furcsa Ábrahám-sztori, a küszködő magyar gazdaság és Trump teljes tarolása a 444 napindító hírlevelében.

Ismét itt a 444 napindító (és nem az egyetlen) hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb/legérdekesebb híreivel.

2024. november 14., csütörtök

A BUDA PÉTER INTERJÚ MARGÓJÁRA | FRIDERIKUSZ PODCAST 107.

GYÖRE ZOLTÁN PODCASTJA
Szerző: GYÖRE ZOLTÁN
2024.11.14.



00:00
Antré 
08:13 Bevezetés 
17:24 Make Barbers Great Again 
25:29 Tucker Carlson, JD Vance 
30:55 Új amerikai forradalom 
41:07 A ​dzsungel visszanő 
48:30 Az Osztrák–Magyar Monarchia újraélesztése


Lásd még:

Az eredeti Friderikusz adás itt nézhető meg: 

PUZSÉR RÓBERT ERDÉLYBEN // ERDÉLY ORBÁN VIKTOR ÉRZELMI-LELKI GYARMATA?

PLANETÁRIUM PODCAST / KOLOZSVÁR
Szerző: PLANETÁRIUM / KOLOZSVÁR
2024.11.12.



Teltházas közönség fogadta Puzsér Róbertet Kolozsváron. A több mint 700 fiatal és fiatal felnőtt a Planetárium és az Érted közös szervezésében megvalósult közönségtalálkozón vehetett részt és tehette fel a kérdéseit.

GÁLVÖLGYI JÁNOS: SOKAN NEM BÍRJÁK KI, HOGY NE NYALJÁK A HATALOM HÁTSÓJÁT – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.11.13.



Sokszor elmondom, hogy nem politizálok, és valóban nem politizálok. Soha nem álltam be egyik párt mögé sem, van véleményem, el is mondom, de az egyik kurzusnak sem felel meg, ám engem ez egyáltalán nem érdekel – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Gálvölgyi János, aki szerint nagyon rossz irányba megyünk, és nem csak Magyarországon: „Nagyon könnyű a gyűlöletet az emberek szemébe és fülébe csöpögtetni, amíg meg nem vakulnak és süketülnek” – fogalmazott.

A műsorban szó volt róla: 

- Mi köze volt a templomnak a színészetéhez? 
- Mennyit változtatott rajta a súlyos betegség? 
- Miért „vállalja” Bödőcs Tibort? 
- Mit gondol a budapesti olimpiáról? 
- Miért nem hiányzik neki a Gálvölgyi Show? 
- Miért nem számított rá, hogy nagy siker lesz a Csinibaba? 
- Mi a véleménye a zaklatási botrányokról?


Lásd még:

„Trump nem tűri majd az orbáni semlegességet” – Magyar Hang-ajánló

ALAPÍTVÁNYI HELYETT CÉGES FORMÁBAN VÁLTANA MODELLT A BME

TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2024.11.14.


Hamarosan ismét csökkenhet az állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmények száma, újra napirendre került ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem modellváltása. Több egyetemi forrásból is úgy tudjuk, hogy már két kormányülésen is téma lehetett a BME privatizálása, amely viszont nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülne. Ezzel a javaslattal állt legalábbis a kormány elé az egyetem nyáron megválasztott rektora, Charaf Hassan. Úgy tudjuk, a BME modellváltásában a Mol is szerepet kapna, a fenntartó részvénytársaság részvényeseként. A hírt Gulyás Gergely nem tagadta, azt meg is erősítette, hogy a Mollal vannak ilyen tárgyalások. A kormány mindenesetre korábban azzal igyekezett az egyetemet a modellváltás felé billenteni, hogy majdnem háromszor annyi pénzből gazdálkodhatna 2025-ben, ha az évet már magánegyetemként kezdi el.

Nagy volt a nyomás

A kormány évek óta szeretné a BME-t is kiterelni az állami fenntartásból, az egyetem eddigi vezetése viszont ennek ellenállt. A modellváltás megosztotta az egyetemet, egyes karok vezetői, különösen azok, akik jó viszonyt ápoltak a felsőoktatásért akkor felelős Palkovics László miniszterrel, nagyon pártolták, hogy az Műszaki is álljon be a sorba, mások, látva, hogy a Corvinuson és más modellváltó intézményekben csorbult az egyetemi autonómia, inkább az állami fenntartás mellett voltak. A kérdés a 2022-es rektorválasztás során is téma volt, akkor a Villamosmérnöki Kar modellváltást kifejezetten pártoló dékánja, Charaf Hassan, és a Gépészmérnöki Kart vezető, modellváltás-szkeptikus Czigány Tibor versenyéből utóbbi került ki győztesen.

Időközben viszont mintha lekerült volna a napirendről a műegyetemi modellváltás, Palkovics László távozott a kormányból, a felsőoktatásért felelős Csák János nem sürgette annyira (bár támogatta) az egyetem privatizálását. Az EU viszont büntetni kezdte az alapítványi fenntartásba került egyetemeket, kizárva őket az Erasmus és Horizon 2020 programokból, a BME-n pedig sokan úgy gondolták, halálos fenyegetést jelentene az egyetemnek, ha kiesne ezekből a nemzetközi hálózatokból. A kormány viszont végig nyomás alatt tartotta a Műegyetemet, nem allokált több forrást az energiaválság miatt egyre nagyobb anyagi gondokkal küzdő egyetemnek, amely 2023-ban ezért már kénytelen volt a tartalékait felélni, sőt, egyesek már az egyetem csődjét vizionálták. Ezt az egyetemen voltak, akik úgy értelmezték, a kormány kivéreztetéssel akarja a BME-t a modellváltás felé lökni...


AZ ÁSZ SZERINT IS VESZÉLYBEN VAN A GYEREKVÉDELEM, A NEMZETGAZDASÁGI VISZONYLATBAN IS ALACSONY BÉREK FOKOZZÁK A PÁLYAELHAGYÁST

NÉPSZAVA
Szerzők: MUHARI JUDIT, SZALAI ANNA
2024.11.14.


- Nem biztosítottak a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyerekek gondozási-, nevelési-, és egészséges személyiségfejlődésének feltételei az intézmények személyi és tárgyi feltételeinek hiánya miatt – a többi között ezt állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az állami fenntartású, gyermekvédelmi szakellátást végző intézmények ellenőrzésekor.


A szervezet jelentésében kitér arra, hogy összesen 18 gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményt értékelt, ezekben 2573-an dolgoztak, 4044 férőhelyet tartottak fenn, és 3304 gyermek vagy fiatal felnőtt ellátásáról gondoskodtak.


Az ÁSZ megállapította, hogy a dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2022–ben és tavaly is jelentősen elmaradt a KSH által kimutatott nemzetgazdasági átlagkeresetektől. Ez utóbbi 2022-ben bruttó 515,8 ezer forint volt, ezzel szemben a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók átlagosan 396 ezer forintot kerestek. Tavaly pedig az 571 ezer forint átlagkeresethez képest 450 ezer forint havi bruttó bérük volt.

Mint írták, az alacsony kereseti viszonyok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy 2022-ben a dolgozók 30 százaléka, 769 munkavállaló hagyta el a gyermekvédelmet, tavaly pedig még ennél is többen, 822-en távoztak. (Az idei adatok ebben nincsenek benne). Ugyan 856 új munkatársat sikerült tavaly felvenni, az üres álláshelyek arányán ez nem sokat javított, 362-en hiányoztak a rendszerből, illetve több helyen a megfelelő speciális szakképzettséggel rendelkező munkatársak, például a gyermekpszichológusok biztosítása is gondot okozott. Megjegyezték a jelentés készítői, hogy a kilépettek aránya jellemzően nem a legalacsonyabb kereseti lehetőséget kínáló vidéki intézményeknél, hanem – egyes kivételektől eltekintve – a Pest megyei és fővárosi gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményeknél volt a legmagasabb.

A nemzetgazdasági viszonylatban alacsony bérek fokozzák a pályaelhagyást, illetve a terület kevéssé vonzó a pályakezdők számára

– állapították meg. A szakemberhiány pedig a dolgozók korösszetétele miatt a jövőben tovább súlyosbodhat, mivel a foglalkoztatottak több, mint 40 százaléka 50 év feletti. A bérhelyzet rendezése mellett további pénzekre van szükség a többi között a megnövekedett energiaköltségekre, az élelmiszernorma-emelés fedezetére, ingatlan felújításra, illetve a gépjárműpark részleges cseréjére. A személyi és tárgyi minimumfeltételek hiánya ugyanis a „telephely” működési státuszának ideiglenesre módosítását vagy felfüggesztését eredményezheti, amire tavaly is volt példa. Ilyen okból a 18 elemzett intézmény közül háromnak csak ideiglenes státusszal működhetett a telephelyei több mint fele...

BÖCSKEI: A PROGRESSZÍV ELIT ÖNHITTSÉGE VEZETETT TRUMP SIKERÉHEZ

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: Herskovits Eszter és Selmeci János
2024.11.14.


A progresszív elit zárt, fennsőbbséges, kioktató voltában látja azt Böcskei Balázs, az IDEA intézet kutatási igazgatója, hogy az amerikaiak többsége inkább a vitatott személyiségű Donald Trumpra szavaztak.


Donald Trump győzelme annak tükrében érdekes, hogy Kamala Harrisnek minden jel szerint sikerült mozgósítani a progresszív elitet. Böcskei Balázs, az IDEA intézet kutatási igazgatója szerint az amerikai szavazók többségének elit-ellenessége lehet az egyik az egyik fő oka, annak, hogy Harrist választották.

Arra a kérdésre, hol alakulhat ki a fogékonyság a populizmus iránt, az elemző azt válaszolta, „olyan közegben alakulhat ki, ahol az elitről az a kép alakult ki, hogy kioktat, nevel, előirányoz, szégyenbe tesz”. Szerinte ezt az elitet önhittség és a zárkózottság jellemzi. És bár demokrata politikusok, közéleti személyek iránti szimpátia alapvetően nem csökkent, csak nem szeretik, ha az életmódjukról kioktatják őket. Egyszerűbben a választók feltétlenül szeretnének ezeknek „küszöböknek” megfelelni, legyen az akár az egészségesebb életmód, vagy a környzettudatosság, esélyegyenőség munkában és politikában egyaránt.

Böcskei szerint az amerikai választók közül sokan érzik úgy magukat, hogy az elit neveli őket, és ha nem hajlandók valamire, amiatt rosszul kell érezniük magukat. Trump ez alól menti fel őket. „Ehhez képest jön Donald Trump, aki azt mondja: »ismerem ezeket az embereket, akik nektek előírnak dolgokat. […] Mert én onnan jövök, és higgyétek el, ezeket nektek írják elő, és nem tartják magukra nézve kötelezőnek. […] Én leveszem rólatok ezt a szégyent, lehettek olyanok, amilyenek vagytok.« És szerintem a kulcs a következő időszakban a szégyen kérdése lesz” – vázolta.

HORTHY A SZENT ISTVÁN PARKBAN – TETTESEK VAGY EMBERMENTŐK A VÉSZKORSZAK HÁZFELÜGYELŐI?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2024.11.14.


Ádám István Pál történész Házmesterek a vészkorszakban című könyvével nemzetközi szinten is figyelemreméltó kutatást tett le az asztalra. A háború idején húszezer főt számláló korporáció tagjait vizsgálva felülírta a holokausztkutatásban leggyakrabban használt a „tettesek–áldozatok–szemlélők” keretrendszerét. A Park kiadó gondozásában megjelent kötetben magabiztos forráskezeléssel, emberi történeteken keresztül mutatja be, miként lehetett egy házmester egyszerre a Világ Igaza és zsidó vagyon elrablója. Amiképpen azt is, hogy egy budapesti bérház zsidó lakói miért bírták rá keresztény házmesterüket a nyilas pártba való belépésre. Recenzió.


Papp György házmester 1945 késő tavaszán komoly bajba került. A budapesti Szent István park 10. szám alatt található bérház egyes lakói feljelentették a háború végén tanúsított magatartása miatt és állásvesztéssel, sőt börtönbüntetéssel fenyegető rendőrségi nyomozás zajlott ellene. Első látásra Papp pontosan az a típus, amilyennek az utókor a kisnyilas házmestert elképzeli. Állását 1942-ben azért kaphatta meg, mert a faji törvények miatt zsidó származású elődjét elbocsátották. A rendőrségi vizsgálat dokumentációja szerint Papp gyakran tett antiszemita kijelentéseket, a svájci védelem alá helyezett, lakói miatt „zsidónak” minősülő házba nem engedett be menedéket kérőket. Gyakran látták nyilasok társaságában, és csak kenőpénzért volt hajlandó segíteni a ház lakóinak. A rendőrségi vizsgálatot követő népbírósági eljárás azonban meghallgatta a házmester mellett felszólaló bérlőket, s ebből az eljárásból teljesen eltérő kép rajzolódott ki. Papp György 1944 telén titokban visszafogadta és bújtatta származása miatt életveszélyben lévő házmesterelődjét. Valóban bezárta a kaput a menedékért kopogtatók előtt, de egyrészt az 1944 nyara előtt mindössze 60 ember által lakott épületben addigra már 540-en éltek, még a lépcsőházban is emberek aludtak. Másrészt a jövevényeknek nem volt a svájci követség által kiállított védlevele. Amennyiben befogadják őket és ez kiderül, a diplomáciai képviselet megvonja az amúgy is bizonytalan erősségű védelmet – a nyilasok pedig az egész házat szabad prédának tekintik és mindenkit deportálnak. Papp mentőtanúi a házmester antiszemita kiszólásait és nyilas kapcsolatait inkább a ház túléléséhez nélkülözhetetlen stratégia részének tekintették. Arra emlékeztek, a házmester rendszeresen vitt élelmiszercsomagokat a nagygettóba, sőt kapcsolatai segítségével kilenc embert ki is hozott onnan.

„Papp házmester ambivalens viselkedését nehéz integrálni a létező holokauszt-szakirodalomba. Ezek alapján a házmester sokkal több volt, mint passzív szemlélő; ebben a pozícióban aktívan cselekvő személy volt, akinek 1944 Budapestjén lehetősége nyílt enyhíteni vagy megsokszorozni üldözött honfitársai szenvedését. Mivel a legtöbb házmester egyszerre vett részt mindkét folyamatban, nehéz egyértelmű ítéletet alkotni tevékenységükről. Talán túlzásnak tűnhet a megítélésüket Horthyéhoz hasonlítani, de a párhuzam nem alaptalan: a kormányzó egyszerre engedte a vidéki zsidóság deportálását és állította le a fővárosiakét” – foglalja össze az újlipótvárosi házmester történetét Ádám István Pál történész, a Park kiadónál nemrég megjelent Házmesterek a vészkorszakban című könyvében. A holokauszt magyar tragédiájának budapesti jegyzőkönyveként és társadalomtörténeti áttekintésként egyaránt olvasható mű egyik legfőbb értéke éppen az, amire a budapesti Holokauszt Emlékközpontban dolgozó szerző Papp György története kapcsán utal. A történeti kutatás legtöbbször a tettes–áldozat–szemlélő (bystander) hármassággal foglalja össze a holokauszt időszakának szerepeit.

Pedig ez a statikus szemlélet kevéssé alkalmas a hihetetlenül kaotikus és véres korszak leírására.

Magyarországon is sokat írtak már a történészek az áldozatokról, illetve a tettesekről és az embermentőkről. Utóbbiak esetében legtöbbször a külföldi diplomaták és a politikai-társadalmi elit egyes tagjainak tevékenységét vizsgálta a történeti kutatás, pedig az átlagemberek, így a házmesterek mentőtevékenysége is jelentős volt. Elismerésük azonban éppen az ambivalencia miatt problémás, hiszen – mint Papp esete mutatja –, tevékenységüket egymásnak ellentmondó indítékok határozták meg...

ÉS-KVARTETT - A BESZÉLGETÉS TÉMÁJA KEMÉNY LILI NEM CÍMŰ REGÉNYE.

ÉS-KVARTETT / ÍRÓK BOLTJA
Moderátor: KÁROLYI CSABA
2024.11.11.



A beszélgetés témája Kemény Lili Nem című regénye. 
Károlyi Csaba beszélgetőtársai:
Margócsy István, Márjánovics Diána és Visy Beatrix.


Lásd még: 

SZEXUÁLIS BŰNÖK: AZ EGYHÁZNAK NINCS FELJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

24.HU
Szerző: FARKAS GYÖRGY
2024.11.13.


A bukott püspökkari titkár ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódik.


Semmilyen jogszabály, nemzetközi egyezmény nem biztosít nyomozó hatósági jogköröket sem a Magyar Katolikus Egyháznak, sem más egyháznak, vallási közösségnek. Parlamenti irományában Semjén Zsolt azt írta, hogy az egyházat nem terheli feljelentési kötelezettség a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények miatt, de semmi nem tiltja, hogy akár az egyház belső szabályaiba, a kánonjogba ütköző ügyek feltárása érdekében belső, saját maga által szabályozott eljárást folytasson le.

Vadai Ágnes (DK) azt követően fordult újra az egyházpolitikáért felelős miniszterhez, hogy kiderült, újabb pap ellen indult belső vizsgálat kiskorú elleni bűncselekmény miatt a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében. Azt ugyanakkor csak az eljárás után döntik el, akarnak-e rendőrségi feljelentést tenni. Az ellenzéki képviselő szerint ez felveti a kérdést, milyen alapon nyomoz a Magyar Katolikus Egyház, miként lehet egy belső vizsgálat szubjektív eredményétől, egyéni egyházi döntéstől függővé tenni a rendőrségi feljelentést.

Semjén Zsolt válaszában jelezte, a magyar jog kifejezetten tiltja az állami szerveknek, hogy az egyház belső szabályai alapján lefolytatott eljárásokat, határozatokat vizsgálja. Az egyházi belső eljárások, döntések nem helyettesíthetik az állami eljárásokat és döntéseket.

Az egyházon belüli vizsgálatok, eljárások és az azok eredményeként megszülető döntések nem arra hivatottak, hogy kiváltsák az állami büntető hatalom aktusait.

Semjén Zsolt megítélése szerint egyébként minden egyes feljelentés mögött egy-egy személyes döntés áll, függetlenül a feljelentőtől, hiszen az mindig egyéni döntés, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű ismeret birtokában egy bűncselekmény kapcsán lesz-e feljelentés, vagy sem.

Az egyházi eljárás éppen arra irányul, hogy a feljelentés kérdésében minél objektívebb döntés születhessen.

A miniszter jelezte: ha egy belső egyházi jogi személy a szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot lát el, szigorúbbak a szabályok. Ebben az esetben ugyanis fennáll a gyermekvédelmi törvényben előírt jelzési kötelezettség, aminek elmulasztása fegyelmi, illetve büntetőjogi felelősséget von maga után.

Mivel Semjén Zsolt úgy ítélte meg, hogy Vadai Ágnes a Magyar Katolikus Egyház kollektív felelősségét sugalló kérdést tett fel, ezért visszakérdezett. Azt firtatta, hogy feljelentést kellett volna-e tennie a Demokratikus Koalíciónak 2019-ben Gréczy Zsolt képviselő állítólagos zaklatási ügyében, függetlenül attól, megalapozottak voltak-e az ellene megfogalmazott vádak, vagy sem.

Polt Péter legfőbb ügyész mindenesetre feljelentésként értékelte, hogy Vadai Ágnes arról kérdezte, vizsgálja-e az ügyészség, milyen szerepe volt Tóth Tamás bukott püspökkari titkárnak a Magyar Katolikus Egyházon belüli pedofil bűncselekmények eltussolásában. A képviselő erről is többször is kérdezte Semjén Zsoltot, akinek a válaszait most gunyorosan impertinens stílusúaknak minősítette. A főügyész döntése alapján a Nemzeti Nyomozó Irodának kell majd elbírálnia, indít-e nyomozást, amiért a titkár a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke, Bábel Balázs nevében jogellenesen írt egy levelet, illetve segíthette-e bűncselekmények elkövetőit, amivel közreműködhetett a bűncselekményekből származó előny biztosításában...

"NEHÉZ KUTATÁS-FEJLESZTÉSI KÖZPONTTÁ VÁLNI, HA NINCSENEK KÉMIA, FIZIKA TANÁROK AZ ISKOLÁKBAN"

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2024.11.13.



A Reggeli személy 2024 november 13-i adásában Para-Kovács Imre vendége Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora volt.

A LAKHATÁSI VÁLSÁG AZ ELSŐ, AMIT MEGTANULNAK A FELSŐOKTATÁSBAN

SZABAD EURÓPA
Szerző: BIHARI ÁDÁM
2024.11.14.


Az egyetemi és főiskolai hallgatók már nem tudnak lépést tartani a pár év alatt többszörösére emelkedett lakbérrel, kollégiumi helyből pedig akkor sincs elég, ha a leglepattantabb szobákat is kiadják. A lakhatási probléma olyan szintre lépett, hogy még a nemzeti konzultációban is áldozott rá kérdést a kormán
y.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter már minden platformon hirdeti: a kormány most már tényleg beindítaná a Diákvárost – amelyet pár éve még gond nélkül beáldozott volna a Fudan Egyetemért –, méghozzá tizenkétezer hallgató számára elegendő hellyel; ez azt jelentheti, hogy a most 46 ezres férőhely majdnem hatvanezresre bővülne. Ám az elmúlt években nemcsak az ingatlanárak, de a Fidesz-kormány által először visszametszett felsőoktatásban részt vevő hallgatói létszám is újra emelkedni kezdett.

A felsőoktatásban tanulók száma idén megközelítette (310.414) az Orbán-kormány 2013-as – a felsőoktatás átalakítása előtti időszak – számát (320.124) a KSH szerint. Bár a nappali tagozatos hallgatók esetében a 2023/24-es adat még mindig elmarad a tíz évvel korábbitól, az elmúlt évekhez képest ez is jelentős erősödésnek számít, ami hatással van az egyetemre járók lakhatási körülményeire is, hiszen több hallgató több lakhelyet keres. Az egyetemisták és a főiskolások választhatnak: dolgoznak, tanulnak vagy laknak...

KORMÁNYVÁLTÁS UTÁN IS ORBÁN EMBEREI MARADHATNÁNAK POZÍCIÓBAN – VISZIK A KUTATÓHÁLÓZATI VAGYONT IS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.11.14.


Piros lapot a kutatóintézetek szétverésére! címmel csütörtök délután tüntetnek az egykori akadémiai kutatóhálózat dolgozói a kormány legújabb átalakítási terve ellen. A kabinet a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) nyomott áron megvenné az általa öt éve alkotmányellenesen használt épületeket, a kutatást pedig a brüsszeli haragot kiváltó egyetemi alapítványokhoz (kekva) hasonló új gigaszervezet alá rendezné, amelynek vezetőségi tagjait már a kormány delegálná. Ha a kutatóhálózat igent mond, a kormány elvileg megduplázza a pénzeket, emeli a béreket, és az egész koncepciót felvállaló HUN-REN elnök szerint világszínvonalúvá lesz a tudomány. A tiltakozó kutatók nem így látják: ők maradék autonómiájuk és állásuk elvesztésétől tartanak. Kérdés-válasz formában, szájbarágósan mondjuk el, miről szól a történe
t.

Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni! Öt évvel ezelőtt a kormány azzal zsarolta meg a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA): ha nem adja át tudományos kutatóhálózatát, akkor április elsejével ötezer dolgozója marad bér és fenntartási költség nélkül. Egyszerűen kikapcsolják az áramot. Az MTA némi ellenállás után végül engedett, az állam cserébe 2019 és 2022 között megduplázta, 17-ről 39 milliárd forintra emelte a kutatóhálózatoknak szánt forrásokat, és mintegy 30 százalékkal megnövelte a béreket is. Aztán beállt a szokásos rothadásos szakasz: az emelést elinflálták, a nehézségek pedig újratermelődtek. Ma úgy beszélnek a változás szükségességéről, mintha öt évvel ezelőtt nem a kormány találta volna ki és erőltette volna át a mai rendszert.

Mi az a HUN-REN Kutatóhálózat?
Az MTA-nak 365 hazai választott tagja van, ők a tudomány doktorai, és közülük legalább kétszáz személy 70 évesnél idősebb. A kutatóhálózatnak viszont ötezer dolgozója van, köztük 3700 kutató. Ők átlagosan 50 év alattiak, és pályájuk egyik csúcsaként lehetnek akadémikusok. Az MTA régen a 365 akadémikusból álló tudóstársaságból és a hozzá tartozó kutatóhálózatból állt, öt éve viszont az Akadémiának már nincs köze a kutatóhálózathoz.

Miért konfrontálódott a kormány az Akadémiával?
A kabinet eredetileg azt hangoztatta, hogy a kommunista örökséget akarta kiirtani, és azzal érvelt, hogy egykoron szovjet mintára kerültek a kutatóintézetek az Akadémiához. Valójában egy karakteres, tekintélyes szervezetet akart móresre tanítani. Ez az eljárás nem ritka az illiberális államok körében.

Mit akarnak megint? És miért pont most?

Az Akadémia öt évvel ezelőtt az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy tartották, a kormány beavatkozása alkotmányellenes. Az MTA a parlamenti döntés következtében nem rendelkezhetett a saját tulajdonával, a kutatóintézeteivel és azokkal az épületekkel, amelyekben a kutatók dolgoznak. Az MTA úgy vélte, ez alaptörvény-ellenes. És az is volt.

Mit kifogásolt az Alkotmánybíróság?
Évekig semmit, de három évvel a történtek után, 2022-ben kijelentették: az Országgyűlés valóban alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy elvette az akadémiai épületekben működő kutatóintézeteket, mert ezzel sértette a jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jogot. Ne értsük félre: nem a kutatóintézetek kormányzati einstandolása bizonyult alkotmányellenesnek, csupán az, hogy az einstandolt intézetek az akadémia tulajdonában levő épületekben, az akadémia asztalainál ülve, az akadémia könyveivel, kémcsöveivel, kísérleti egereivel kísérletezve lettek einstandolva. Az Országgyűlésnek tavaly júliusig kellett volna pótolni a hiányosságot, vagyis dönteni a tulajdonról, ám eddig ez nem történt meg. Most viszont mozgásba lendültek: a kormány 80 milliárd forintot ajánlott a kutatóintézetek ingatlanvagyonáért.

Nyolcvan milliárd vagy 30 kutatóintézet ingatlanvagyonáért? Amikor nyolcszázmilliárdokból vásárolnak kormányzati irodanegyedeket?
Igen, ez nem túl magas összeg ennyi kutatóintézeti ingatlanért. Ráadásul az sem biztos, hogy az Akadémia megkapná a pénzt. Információink szerint az MTA évek óta nem tud megegyezni felállványozott székháza felújításáról. Most ezt az összeget – vagy annak jelentős részét – a kormány szándéka szerint erre fordítanák. Legalábbis ezt nyilatkozta Gulyás Balázs, a kutatóhálózat vezetője az Indexnek. Nem túl elegáns a két dolgot összekötni, de ez a kabinet ajánlata. Vélhetően össze kell majd hívni hozzá az Akadémia rendkívüli közgyűlését is. A jelenlegi elnök, Freund Tamás még kevésbé szabadságharcos alkat, mint Lovász László, a világhírű matematikus elnök volt. Jelentős meglepetést keltene, ha bajszot akasztana a kabinettel. Megegyezés azonban még nincs
...

SOKMILLIÓ MIGRÁNS KIUTASÍTÁSÁT TERVEZI DONALD TRUMP

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY MARIANN
2024.11.14.


Donald Trump második elnökségétől nem kevés embertelen, akár törvénytelen intézkedés, kísérlet várható, de egyik sem olyan riasztó, mint az a terve, amely az országba illegálisan bejutott külföldiek, migránsok millióinak kiutasítását célozza. Beleértve gyermekeket is, akik már az Egyesült Államokban születtek, így a törvény szerint joguk van állampolgárságra.


Az ilyen emberek számát megbízható felmérések mintegy 11-12 millióra teszik. Túlnyomórészt Mexikóból és más latin- és dél-amerikai országból származó migránsokról van szó, akik hazájuk politikai és gazdasági viszonyai – vagy egyszerűen a szegénység, a munkanélküliség – elől szöktek át a mexikói-amerikai határon. Egyébként voltak, vannak köztük európaiak és ázsiaiak is. Így például nem egyszer bukkantak módosabb oroszokra, akik elhagyni kívánt hazájukból Mexikóba repültek, majd onnan a nincstelen szegényekkel meneteltek tovább a határ felé.

Trump egyik fő jelszava, hogy „Amerika az amerikaiaké” – ez pedig azt jelenti, hogy el kell távolítani azokat, akik jogtalanul tartózkodnak az ország területén. Erre már első elnöksége idején tett botrányos kísérleteket. Akkor a hatóságok a mexikói határon, vagy annak közelében – amerikai területen csaknem 4700 gyermeket szakítottak el erőszakkal szüleiktől. Megfelelő feljegyzések híján, több mint 1400-an közülük máig nem kerültek vissza a családjukhoz és feltehetően nem is fognak...