2024. november 18., hétfő

BEÉPÍTETT SZÉPSÉG

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.11.18.


„Tovább kell fokozni a béketörekvéseket…” – Ez volt Szijjártó külügyminiszterünk reakciója arra, hogy az a hatalom (vö.: Oroszország), amely kitüntette őt, terrorbombázást (rakétázást, drónozást) hajtott végre Ukrajna ellen, s mindeközben egy ilyen pusztító készség Kárpátalján, a magyar határtól néhány kilométerre okozott múlhatatlan örömöket az ottani Fidesz-szavazó magyaroknak. Épp emiatt duplán kellene morcosnak lenni Putyinra, olyan azonban nem hangzott el most sem, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics álljon le.

Nem világos, mint ahogyan soha nem is volt az, kies hazánk béketörekvései miben állnának konkrétan az óbégatáson kívül, amitől az emberben immár az a kép alakul ki, olyan ez a békekárálás, mint a Beépített szépség című, amúgy degenerált filmalkotásban Sandra Bullock, aki a bikinijében a színpadon össze-vissza beszélt minden zöldséget, míg el nem hangzott a szájából a kötelező mondat, „legyen világbéke”, s akkor mindenki boldogan vigyorgott, hogy a foglalkozás elérte a célját, s eléggé bamba lett mindenki.

Nem akarnánk nyájas olvasóink gyomrát teljesen fölfordítani, de tessenek elképzelni külügyesünket női fürdőruhában, magassarkúban, fején boával, ahogyan a békéért toppogat, mert voltaképp megszólalásai ezen a szinten mozognak. Ugyanakkor most már azt sem szabadna figyelmen kívül hagyni, hogy Putyin tényleg átlépett egy általa oly szívesen emlegetett vörös vonalat, ideérkeztette a határ mellé a háborút, amire azonban a Fidesznek Szijjártó szájával semmi mondanivalója nincsen a fönt említett közlésen kívül.

A szívüknek kedves forgatókönyvet amúgy egyébként annak idején Orbán Balázs adta elő mint emlékezhetünk, s ami nem egyéb, mint meghajolni Putyin akarata előtt, és kékszegélyű kistányéron adni át neki az ország kulcsait, ami momentán Ukrajna. De, ha nem csak a drónjaik érnek el a magyar határhoz, akkor a mienké is. Orbán Balázs ezt mondta, és igazán senki nem cáfolta meg őt, így Szijjártó mostani megnyilatkozása sem, amikor még így is képtelen egy emberi megnyilatkozást kipréselni magából a bikinis nyávogáson kívül.

Sokszor huszonnégy óra telt el Trump győzelme óta, már a másnaposság is elmúlt, amit az okozott, hogy Orbán vodkával ünnepelte azt, de nem tűnik úgy, mintha béke lenne. Sőt, a jelek szerint még fokozódik is az oroszok romboló kedve, akiktől mást nem is nagyon lehet várni. Kitetszik ezért a békeóbégatásból, hogy aki ezt teszi, az nincsen tisztában Putyin rendszerével, amelynek jellegéből fakadóan lételeme a háború, s ha még Ukrajna kapitulálna is, ami a Fidesz álma, akkor sem hagyná abba, mert folytatnia kell, másképp összeroskad.

Trump nem beszélt Putyinnal, holott ezt harsogták, Moszkva viszont tagadta. Ezzel szemben Scholz igen, akinek az orosz elmesélte, a háborút addig folytatják, míg a céljaikat el nem érik, ugyanakkor most sem mondta el, mint ahogyan lassan három éve sem, igazából mi volna az. Csak sejthető, s ha Szijjártó is pedzegetné, talán megvilágosodna Orbánnal együtt, hogy nagyon rossz szekeret tolnak. De, ha mint az igazából tételezhető, hogy valóban tudják, mi az, s ennek ellenére teszik, amit tesznek, akkor hazaárulók, de ez kevéssé zavarja a köreiket...

REJTÉLYES BIZTOSI CSAPAT DOLGOZIK ORBÁN VIKTORNAK ÉS KORMÁNYÁNAK ÉVENTE KÖRÜLBELÜL KÉTMILLIÁRD FORINTÉRT

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2024.11.18.


Pontos számot nehéz mondani, mert az Orbán-kormány hivatalos honlapja nem követi precízen a kinevezéseket, de egyetlen biztos havi illetménye 2 millió forint körül van, plusz egyéb juttatások és saját titkárság.


Szinte mindennek van már biztosa a magyar kormányban. Az állampolgári eskük szervezésétől, az űrkutatáson, a bormarketingen, a kreatív ipar felügyeletén, a Mohácsi csata 500. évfordulójának méltó megünneplésén túl a többi között az oszakai világkiállítás, az uniós elnökség és a szubszaharai térségben való magyar szerepvállalás felügyelete, a magyar-csángó kapcsolatok, az áldozatsegítő központok kommunikációja, a szankciók miatti kihívások kezelése és a nemzeti lovassportok fejlesztése. De külön ember őrködik például a katonai identitás és a magyar életmód védelmén is – derült ki lapunk összesítéséből. A miniszterek által kinevezett biztosok mellett a miniszterelnöknek is vannak külön biztosai és megbízottjai, ezenfelül kormánybiztosok is segítik a munkát. Együtt több mint félszázan.

Pontos számot nehéz mondani, mert az Orbán-kormány hivatalos honlapja nem követi precízen a kinevezéseket, így jószerivel egyenként lehet ezeket összeszámolni őket a Hivatalos Értesítőben. Ez sem egyszerű, hiszen vannak, akik sok éve viszik ugyanazt a területet, mint például Baán László, aki több mint tíz éve felügyeli a Liget Budapest Programot. Vagy itt van Budai Gyula, aki valóban volt már mindenféle poszton, az egykori államtitkár és elszámoltatási biztos most az ukrán háború miatti szankciók hatásait vizsgálja a külügynél. Bólya Boglárka túlélte főnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter bukását is, most egy másik tárcánál – az Európai Uniós Ügyek Minisztériumában csinálja ugyanazt, miniszteri biztosként felel a magyar EU-elnökség személyzetpolitikájának összehangolásáért.

A Népszava által fellelt adatok szerint jelenleg harmincnál több miniszteri biztos, fél tucat miniszterelnöki biztos, 22 kormánybiztos és kilenc miniszterelnöki megbízott segíti a kabinet munkáját. A költségvetések végrehajtásáról szóló zárszámadások szerint a létszám hullámzóan alakul évről-évre. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról és juttatásairól szóló összesítő táblázatokban a biztosokat külön soron szerepeltető, lapunk által fellelt legelső adat a 2012-es, akkor még 3 miniszterelnöki-, 2 kormány- és 3 miniszteri biztos dolgozott összesen 26,7 millió forintért. 2015-ben már 40-en voltak és összesen 196,4 millió forintot kerestek. 2018-ban, a választás évében kissé visszaesett a létszám, alig 33 főt számlált a biztosi csapat, a juttatások összege viszont 384,9 millióra rúgott. A legtöbben 2022-ben voltak, akkor 82 biztos segítette a kormány munkáját összesen évi 806 millió forintért.

A tavalyi évről szóló zárszámadásban 57 fő szerepelt ezen a soron, ám már 951,1 milliós költséggel.

A miniszterelnöki megbízottak Orbán Viktor személyes főtanácsadói. Néhányuk neve ismerősen csenghet a politika iránt érdeklődőknek. Például Tarlós István is közéjük ült át a főpolgármesteri székből 2019-ben, azóta papíron országos közlekedési és közszolgáltatási fejlesztési tanácsokat ad. Bakondi György a migránsok elleni harc oszlopos embere belbiztonsági kérdésekben segít, Bencsik János korábbi energiaügyi államtitkár most megbízottként ad tanácsokat az energia-ellátásához - kár, hogy bizonyos időszakokban nálunk kerül legtöbbe az áram egész Európában. A kereszténység őreként feltűnő Giró-Szász Áron néhány éve azzal vált ismertté, hogy az általa vezetett Axióma Központ forgatta azt a rövid videót, ahol Novák Katalin még családügyi miniszterként arról beszélt, hogy a nőknek el kellene fogadniuk, hogy a férfiaknál alacsonyabb pozíciót, kevesebb fizetést kapnak és több terhet cipelnek. Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter a csángó-magyar viszonyt koordinálja, Maróth Miklós tudományos segédként időnként a Türk Álamok Szervezete üléseire is elkíséri a kormányfőt.

Orbán Viktornak ezenfelül miniszterelnöki biztosai is vannak, elsőként mindjárt Lázár János, aki az egyes kiemelt kormányzati célkitűzések megvalósításának hazai és nemzetközi koordinációjáért felel, bár külön juttatást nem kap ezért. Kásler Miklós volt miniszter a továbbképzések, Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtását viszi, míg V. Németh Zsolt, aki amellett, hogy az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára, 2022-től biztosként a magyar életmódot és nemzeti értékeinket is őrzi. Nem ő az egyetlen „többszólamú” ember, ott van mindjárt államtitkár-társa Czepek Gábor, aki márciustól a magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztésért felelős kormánybiztos is. Menczer Tamás a Fidesz kommunikációs igazgatójaként a magyar–német társadalmi kapcsolatok fejlesztéséért felel,

Jakab Zsófia, Orbán Ráhel barátnője pedig márciustól a kreatívipar fejlesztését koordinálja, így saját magát is felügyelheti,

hiszen biztosi posztja mellett a Magyar Divat és Design Ügynökség (MDDÜ) vezérigazgatója is. A sor még hosszan folytatható.

A kormánybiztosok szintén sokféle területért felelnek: a zónákra osztott ország komplex fejlesztésétől, a Budai Várnegyed beruházásain, a Tanítsunk Magyarországért program koordinációján és a török-magyar kulturális évadon át például a mozgóképiparig. Az uniós elnökségnek több biztosa is van és persze ott a rezsicsökkentés, az állatvédelem, az ukrán menekültek, az adatvagyon optimalizálás és nem utolsósorban az Indonéz Köztársaság közúthálózati útdíjfizetési rendszerének szakmai támogatása.

Utóbbi legalább annyira fontos lehet az országnak, mint a szubszaharai térséggel való kapcsolatok elmélyítése és az űrkutatási stratégiaalkotás. Utóbbin Ferencz Orsolya dolgozik 2018 óta..

TÖKÉLETES SZÉKLETEK ÉS ELÉG JÓ APÁK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.11.18.


Előkerült Lázár János elsüllyedt monológja, és közben szépen ellepi a víz a volt fővárost. Vučić és Orbán egymástól tanul, Mike Tyson és Jake Paul egymást gazdagítja. A hétvége cikkei.


Jó reggelt! Nem akarom magamat sajnáltatni, de néha tényleg tök nehéz 4-et kiválogatni a legjobb hétvégi cikkek közül. Mindegy, a szabály az szabály:

Agyhalott valóságshow-vá züllesztette a politikát a lehallgatási ügy




2024. november 17., vasárnap

A NAGY MŰ #017 - SZABÓ MAGDA ÉS AZ AJTÓ TITKAI | SZABÓ T. ANNA, HÁY JÁNOS, JOLSVAI JÚLIA

A NAGY MŰ  KLUBRÁDIÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2024.11.16.



A nagy mű e hét szombati adásában Szabó Magda és Az ajtó világsikerének titkát igyekszünk megfejteni. Kadarkai Endre Szabó T. Anna, József Attila-díjas költő, íróval és Háy János, József Attila-díjas író, költővel, valamint az életművet évekig szerkesztő Jolsvai Júliával beszélget.


RADÓ PÉTER: PROGRAM A LEROMBOLT KÖZOKTATÁSI RENDSZER HELYREÁLLÍTÁSÁRA (1.)

NÉPSZAVA
Szerző: RADÓ PÉTER
2024.11.17.


A 2010/11-ben létrehozott autokratikus rendszer az előző évtized első felében teljes, a közoktatás működésének minden aspektusára kiterjedő rendszerátalakítást hajtott végre. A rendszerátalakítás kizárólag politikai célokat szolgált, abban szinte semmilyen oktatásszakmai megfontolás nem játszott szerepet.


Az illiberális rendszer oktatáspolitikájának következményei

A példátlan gyorsasággal lebonyolított hatalmas tömegű intézményi és jogi változtatás alapvető célja az volt, hogy a szélsőséges bürokratikus centralizációval megerősített központi állami kontrollt hajtószíjként használva a politikai kontrollt – és az azt támogató ideológiai indoktrinációt - kiterjessze a közoktatás minden szereplőjére.

Ennek érdekében az „államkonzervatív” rendszer felszámolta az iskolák autonómiáját, az önkormányzatokat és az oktatás számára szolgáltatásokat nyújtó üzleti és nonprofit szervezeteket kiszorította a közoktatás irányításából, felszámolta a nyílt, a különböző érdekcsoportok bevonása alapján működő döntéshozatali mechanizmusokat és ellehetetlenítette a pedagógus szakszervezetek működését. Ugyancsak a politikai kontroll megerősítését szolgálta a mindenre kiterjedő ideológiai indoktrináció és az állampárt politikai szövetségeseinek, a tradicionális keresztény egyházaknak a helyzetbe hozása is. Mindezek következtében a rendszeresen meghozott, ún. „visszatérő” oktatásirányítási döntéseken belül 2011 és 2017 között Magyarországon a központi kormányzat, illetve az annak alárendelt dekoncentrált hivatalokban hozott döntések aránya 10-ről 71 százalékra nőtt, az oktatási intézményekben meghozott döntések aránya 63-ról 29 százalékra csökkent, a helyi-önkormányzati irányítás 27 százalékos aránya pedig nullára csökkent. (OECD EAG 2012, 2018)

A politikai kontrollt szolgáló bürokratikus centralizáció azonnali hatása a tízes évek első felében azonnali és drasztikus volt: a gyors „transzformációs teljesítményromlás” hatására a közoktatás eredményessége beszakadt, az egyenlőtlenségek pedig minden korábbinál nagyobbra nőttek.

A hosszú távú következmények a tízes évek második felében kezdtek láthatóvá válni, az ekkor elindult változások már a magyar közoktatás „funkcionális leépüléséről” tudósítanak. A funkcionális leépülés azt jelenti, hogy az oktatási intézmények fokozatosan elvesztik azt a képességüket, hogy támogassák az általuk oktatott gyerekek tanulását. Ez a jelenség Magyarországon azért jelent meg, mert a komplexitás egy magas szintjét elért közoktatási rendszer kormányzása visszatért a múlt század ötvenes-hatvanas éveire jellemző, bürokratikus centralizáción alapuló szélsőségesen központosított irányítási modellhez. Ennek hatására az iskolák elvesztették azt a képességüket, hogy alkalmazkodjanak a gyerekek egyre sokfélébb tanulási igényeihez és a folyamatosan változó külső elvárásokhoz. Más szavakkal: a funkcionális leépülés lassú, de folyamatos minőségromlást okoz, ami lehetetlenné teszi, hogy a közoktatás teljesítménye a transzformációs teljesítményromlás után „visszapattanjon” egy korábbi szintre.

A funkcionális leépülésnek számos egyértelmű jele van:

- a tanulásból kiszoruló és kudarcot valló, alapvetően alacsony státuszú tanulók számának növekedése, ami folyamatosan rontja az egész rendszer eredményességét;

- a magasabb státuszú tanulók kimenekítése a romló minőséget produkáló állami iskolákból magániskolákba vagy külföldi iskolákba;

- az Európában máshol ismeretlen mértékű és növekvő szociális szelekció és etnikai szegregáció, melyet jelentős részben a kormány által mesterségesen gerjesztett egyházi oktatási expanzió okozott;

- a növekvő pedagógushiány, amely részben a pályát elhagyó pedagógusok nagy számának, részben pedig a pedagóguspálya vonzerejének megszűnésének a következménye;

- a közoktatásban állandósult forráshiány, az iskolák működési kiadásainak közel másfél évtizedes súlyos alulfinanszírozottsága.

A kudarcot valló tanulók azonosítása részben a közoktatáson belüli előrehaladás, részben pedig a mért tanulási eredmények alapján történhet. A korai iskolaelhagyók aránya – miközben Európában szinte mindenhol 10 százalék alá csökkent – Magyarországon a 2010-es 10,8 százalékról 2022-re 12,4 százalékra nőtt. E változás mögött elsősorban az húzódik meg, hogy 2010 óta a leszállított idejű tankötelezettségi korhatár utáni 17 és 18 éves korcsoportokban nagyjából 10 százalékkal csökkent a még a közoktatásban tanuló fiatalok aránya. Az elmúlt bő évtized során ennél sokkal nagyobb mértékben nőtt a valamelyik kompetenciaterületen kudarcot valló tanulók aránya. 2009 és 2022 között az OECD PISA kutatása szerint a kudarcot valló tanulók aránya Magyarországon szövegértésből 17,5-ről 25,8 százalékra, matematikából 22,3 százalékról 29,5 százalékra, természettudományból pedig 14,1-ről 22,9 százalékra nőtt. Jelenleg a magyar közoktatás minden évben körülbelül 25-30 ezerrel növeli az alapvető kompetenciák területén kudarcot valló tanulók számát, akik emiatt egész hátralévő életükben az élet legtöbb területén kudarcot vallanak majd...


L. RITÓK NÓRA: KÉPESSÉ TENNI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.11.15.


Nemrég egy új programelemet illeszthetünk be foglalkozásinkba, az S.O.S Gyermekfaluval együttműködve. A program célja, hogy megkeressük azokat a jó gyakorlatokat, amivel elérhető, hogy a gyerekek családban nőjenek fel és a körülményekhez képest a legmegfelelőbb fejlesztést kaphassák. Ebből most az első elemet mutatom be.

Nekünk ez nagyon fontos, hiszen mi is azt gondoljuk, a megoldás az, ha a családokat tesszük képessé arra, hogy felneveljék a gyerekeiket. Persze ahol a gyerek veszélyben van, ott más a helyzet, nem lehet nem intézkedni, ha szexuális abúzus éri őket, ha bántalmazzák, vagy olyan szintű gondozási feladatok maradnak el, ami az életüket veszélyezteti.

Traumák sora éri a gyerekeket a családban, ami nyilván meghatározza a fejlődésüket, életüket. De az állami gondozásba vett gyerekek élete sem mentes a traumáktól…Sőt, az otthonról hozott és kezeletlenül hagyott traumákra rakódik rá a többi, és hozza egyre nehezebb helyzetbe őket. Aztán eljutunk addig, hogy felnőnek, és sokan visszakerülnek oda, ahonnan kiemelték őket, ugyanabba a traumatizált közegbe. A kör pedig kezdődik elölről, már az ő gyerekeikkel.

Az egésszel itt is az a baj, hogy az okokkal nem foglalkozik senki. Azt, hogy miért alakul úgy a helyzet, ahogy. Amikor “ügy” lesz belőle, akkora, hogy már eléri a rendszer ingerküszöbét, akkor elindul az ügyintézés, a kiemelés, és persze, van látogatás, meg haza is mennek néha, de ez nem elégséges ahhoz, hogy családként működhessenek újra, pedig egy család lennének, felnőttként is.

De a preventív munka sok esetben képes mérsékelni a traumákat, elébe menni olyan eseteknek, ami már visszafordíthatatlan negatív hatásokat okoz. Azt gondolom, erre több vonalon is lehet hatni.

Nyilván az egyik vonal az intézmények prevenciós munkája lenne….ha erre lenne idő, és egy másfajta felelősségvállalás, munkamódszer. Mert sok tünet van, amit észre kellene venni, jelezni kellene, megkérdezni a másik intézményt, hogy ő mit tapasztal, és megpróbálni együtt, egymás hatását erősítve hatni.

Ma inkább a kivárás, az adminisztratív leigazolás a jellemző, a határok tartása, a felelősség fel nem vállalása, ami akár a jelzések elmulasztásáig is terjedhet. Mert hátha megoldódik…

Mindez részben érthető, hiszen egyrészt óriási a leterheltség, súl sok az esetszám, nagy a fluktuáció, a kiégésfaktor magas, az eszköztelenség, sok esetben a félelem is benne van abban, hogy a veszélyhelyzeteknél nem gyullad ki a figyelmeztető, piros lámpa.

És érthető az is, hogy a pillanatnyi látogatás nem tükrözi a probléma mélységét, hetente, kéthetente, nem az látható, ami a valós helyzet. A problémával többszörösen terhelt családok működési kockázatait folyamatában lehet csak értelmezni, több irányból is tájékozódva, a gyerekek, az érintett szülők, a nagycsalád, a közösség felől is. Ezekből az infókból, mint a mozaik-kockákból rakható ki az a kép, ami reális. De kinek van erre ideje, energiája? Pedig csak így lehetne megtalálni a beavatkozási pontokat, melyek preventív hatással bírhatnak. Ehhez viszont egy olyan bizalmi viszony kiépítése szükséges, ami szinte évek munkájával érhető el, és sérülékeny is. Hamar bezárul az ajtó, elég csak egy kérés, amit mi nem tartunk megfelelőnek, és máris ott a sértődés: akkor nem kell semmi, nem kívánják a kapcsolattartást velünk.

A jelzőrendszer szükséges mindenképp, de láthatóan nem kezeli az okokat, így azok mindig újratermelik az ügyeket.

Valahogy másképp kellene. Megtanítani mindazt a tudást, amit nem kaptak meg a fiatal nők, senkitől. Csak egy olyan minta-átörökítését, ami nem ad eleget a változáshoz. Képessé tenni őket, hogy ők maguk érezzék, mikor nő a “trauma-szint” akkorává, aminek a hatásaival később nem tudnak mit kezdeni. Fontossá tenni olyan gondozási feladatokat, ami a másképp szocializálódóknak természetes, és a rendszer ehhez igazodva fogalmazza meg az elvárásokat a generációs szegénységben élőknél is.

Elsajátítani és beépíteni olyan viszonyulásokat, melyek stabil alapot, biztonságot adhatnak a gyerekeknek, megtanítani a kiszámíthatóságot, a következetességet. Teremteni egy olyan közeget, ahol egymással is megbeszélhetik a problémákat, hiszen mindannyian ugyanabban a problémahalmazban élnek. Támogatni egymást a megoldásokban, közösségi értékké emelni azokat a gyereknevelési elveket, ami biztosítja a családban felnővés lehetőségét. A közösségi hatás pedig kiterjed azokra a családokra is, akik a kiemelés kockázatával élnek.

Nos, erre mi több ponton “gyúrunk már”, a kezdetektől. A baba-mama klub, amit most matatónak hívunk, a felkereső jellegű szolgáltatással kiegészülve a 0-3 éveseknél segíti a gyerekeket is és az anyukákat is. A fiatal nők klubfoglalkozása pedig a problémák kivesézésének a színtere. Aztán ott van még a többi mikrocsoportos fejlesztés, a főzőklubtól (aminek szintén van felkereső jellegű változata) a kézimunka-klubig, ahol a munka közben is folyik a tudásmegosztás, fejlesztés, vagy a nagyközösségi foglalkozás, ahol szintén különféle témák mentén folyik a közös értékrend-építés.

Ami most új elem, az egy olyan fejlesztés, amikor a csoporton belül van egy “témagazda”, aki választ a saját életéből egy kihívást, amivel nem, vagy nagyon nehezen tud megküzdeni, ami folyamatos konfliktusforrás a családban. Ezt a témát egy mentor segítségével építi fel megbeszélésre alkalmassá, amihez változatos munkaformákat is keresnek. Ebben a kérdőív készítésétől, a video-keresésig, a történetelemzésektől az érzelmek beazonosításáig széles a skála, használnak digitális eszközöket, néha játékos elemeket is. Az egyhetes felkészülés után a foglalkozást a témavezető fiatal nő, anyuka tartja, bemutatva a saját témáját, és a többiek ehhez kapcsolódnak, a különféle munkaformák mentén. A vége összegzés, ki, mit kapott, főleg a témagazda, hiszen most neki kell a csapatnak segíteni megtalálni azt az eszközt, módszert, amivel megpróbálja kezelni a problémát.

Hogy mik a témák? Nos, pl. a férj viszonyulása a nő családjához, a pletyka káros hatása, vagy, hogy mi a helyzet a mostohaapával a családban, esetleg a hisztivel mindent elérő gyerek kezelése, és hasonlók.

Amit várunk ettől, az egy megerősödés. Női szerepben, anyaiban is, és felelősségérzetben is. Fejlődés irányításban, kommunikációban, digitális tudásban, motivációban. És mindezt közösségi megerősítéssel.

Egy próbálkozás bepótolni valamit, ami nem volt meg, átalakítani mást, ami megvan, de nem alkalmas a stabil élethez, amiben a gyerekek biztonságban és a traumák kockázata nélkül nőhetnek fel.

Mert mindig mondjuk: a következő generációért dolgozunk, a gyerekekért, de muszáj a felnőttekkel is. Mert nélkülük hiába harcolunk a gyerekekért. Nélkülük marad minden a régiben.

NEM A HÁBORÚ, HANEM A 14 ÉVE TARTÓ ORBÁNI URALOM OKOZZA A GAZDASÁG BAJAIT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.11.17.


„Ha Orbán igazat mond, és tényleg a háború miatt vannak a problémák a magyar gazdaságban, akkor kérdem én: ennyit érne az Orbán-féle szuverenitás? Merthogy a miniszterelnök szerint Magyarország szuverén ország, s egy szuverén országra úgy kellene hatnia a háborúnak, mint az eső egy esőkabátot viselő emberre, aki lesöpri a cseppeket a kabátjáról.” Így reagált Inotai András a miniszterelnök péntek reggeli kijelentésére, miszerint a magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból adódnak. A közgazdász professzor, a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője emlékeztetett rá, hogy – a többi uniós országgal ellentétben – Magyarország szinte teljesen kimaradt a háború költségeiből, az itt megtermelt pénzből nem segítünk Ukrajnának, javarészt kimaradunk szankciók alkalmazásából, eközben továbbra is jóval olcsóbban kaptuk az orosz olajat, mint a többiek, s bár óriási mennyiségű földgázt importálunk Oroszországból, csak éppen a világpiaci árnál magasabban – „amiért köszönet jár Szijjártó elvtársnak”.


„A magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból és háború következményeiből származnak... nekünk ez a háború a zsebünk szempontjából, a gazdaságunk, a jövedelmünk, az életszínvonalunk szempontjából egy istencsapása”
. A többi között ezt mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban a szokásos péntek reggeli – interjúnak csúfolt, de valójában szózatot jelentő – szeánsz keretében.

Hivatkozott ő sok mindenre, a háború sok hatására, egyebek között az energiaárak emelkedésére, az inflációra, de mint mindig, óriási hurráoptimizmussal tekintett a jövőbe, mint állította: „2025-ben valóban történnek majd olyan dolgok Magyarországon, amelyek korábban még sosem, és amelyekre nem indokolatlan a fantasztikus kifejezés használata sem”.

Vajon hogyan látja mindezt egy, a gazdasághoz valóban értő szakértő: Inotai András közgazdászprofesszor?

„Az teljesen természetes, hogy amikor 14 év óta csak hatalompolitikát folytat egy kormány, mellőzve minden szakpolitikai tevékenységet, akkor egy idő után tarthatatlanná válik a helyzet, és ilyenkor el kell kezdeni keresni bűnösöket” – szögezte le a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője, aki szerint a magyar kormánynak sem gazdasági, sem költségvetési politikája nincs, s persze oktatási, egészségügyi, környezetvédelmi, sőt, szociálpolitikája sincs, mi több, még külpolitikája sem.

Orbánnak ez a kijelentése is csak a hatalompolitikai játszmájának a része – folytatta –, mégpedig egy olyan ország részéről, amely Európai Unió társadalmi termékének mindösszesen az 1,2 százalékát adja. A professzor megjegyezte: a megnevezett bűnös lehet a háború, lehet Brüsszel, Soros, és/vagy akár a magyar szuverenitás ellen fellépő összes akárki. Egy a lényeg, hogy sosem a kormány, hanem mindig más a hibás. „A baj az, hogy a teljesen elhülyített nép egy része el is hiszi ezt, azt vallva, hogy hiszen mi magyarok nagyok vagyunk, sikeresek vagyunk, az egész világ minket akar elnyomni, mert félnek tőlünk” – tette hozzá.

Ráadásul a háború költségeiből Magyarország nagyrészt kimaradt, nem kellett alkalmaznia – vagy csak lazán – az uniós szankciókat, és semmi – vagy csak minimális – anyagi támogatást ad(t)unk Ukrajnának. Vagyis a megtermelt magyar pénzből egy fillér nem ment a megsegítésükre, miközben az Európai Unió többi országa, beleértve a korábbi nagy barát Lengyelországot is, hatalmas összegeket költött erre a célra. Nem beszélve az oda menekült és ott is maradt – a lengyel példánál maradva 1,5 millió – ukrán nemzeti költségvetési támogatásáról.

Szemben a magyar kormány döntésével a többi uniós tagország temérdek pénzt költött Ukrajna támogatására, s alkalmazta a számukra is húsba vágó szankciókat – mindezt morális okokból is, azért, mert Ukrajna az orosz háborús agresszió áldozata. És mégis, Magyarországon kívül egyetlen uniós ország sem hivatkozik a gazdasági teljesítménye kapcsán a háborúra. Orbánnak inkább arra kellene megadnia a választ, hogy miért sínylette meg a magyar gazdaság jobban a háborút és következményeit, mint a többiek – hívta fel a figyelmet Inotai...

A KORMÁNY FELBORÍTJA A CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZERT: LESZ AKINEK FÁJNI FOG...

BANKMONITOR.HU
Szerző: BANKMONITOR.HU
2024.11.15.



A kormány új változtatásokat vezetett be az eddigi lakástámogatási rendszerben, amelyek a babaváró hiteltől a CSOK Pluszig több területet is érintenek. Argyelán József és Molnár Péter elemzik a legfrissebb módosításokat, kitérve a támogatások feltételeire, büntetési szabályokra és könnyítésekre. Tudd meg, hogyan érinthetik ezek a változások a te lehetőségeidet!

Bevezetés - 00:00 
Mit borított a kormány a babavárón? - 00:48 
Ha nincs még baba, könnyítés vonatkozhat rád - 01:53 
Így visszakaphatnád a kamatmentességet akkor is, ha már buktad - 03:13 
Előtörlesztéssel mi lesz a mostani változtatások miatt? - 08:02 
A babaváró dominó ősi mágiája - 10:14 
Lehet, te is kérhetsz méltányosságot - 12:17 
Mi változik, ha nincs remény a babára? - 13:04 
Mennyire büntethetnek és mit tehetsz ilyenkor? - 13:39 
Borul a CSOK PLUSZ, de miben? - 14:32 
Fontos infó, ha ekkor született a gyerek! - 15:09 
Különleges kapcsolatunk a "JOGALKOTÓVAL" - 18:37 
Miben leszel limitálva? - 20:11 
Mennyi idő alatt kell a kötelezettségeket teljesítened? - 21:43 
Bezártak egy fontos kiskaput - 23:16 
Zárás - 28:58

SALY NOÉMI: AZ EGÉSZ TÖRTÉNELMÜNK A POLITIKUSOK JÁTSZÓTERÉVÉ VÁLT

SZABAD EURÓPA
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2024.11.16.



Információs börzék, a művészeti, szépirodalmi, üzleti élet, a politikai diskurzus mindenki számára nyitott, demokratikus terei, mindez az otthon kényelmét, bensőségességét idéző vendéglátással – ezt jelentették a pesti kávéházak. Több egykor európai hírű volt, mára viszont alig maradt belőlük. Erről az elveszett világról, városszeretetről, örökségeink tiszteletéről is beszélgettünk a Szelfiben Saly Noémi művészet- és irodalomtörténésszel.

Néhány gondolat a beszélgetésből:

- A legenda szerint Karinthy Frigyes megmérte a pesti vicc sebességét. A beszélgetésből kiderül, milyen gyorsan száguldott át Budáról Pestre egy jó poén ebben az internet nélküli korban.

- Kiderül az is, mit kellett nyújtania egy kávéháznak ahhoz, hogy magához csalogassa a vendégeket, a törzshelyük legyen.

- A pesti kávéházak tulajdonosainak többsége zsidó volt. Kevesen élték túl az üldöztetést, mégis, 1945-től 1949-ig, ahogy Budapest újraéledt, a kávéházi élet is feléledt. Az államosítás azonban végképp megpecsételte a sorsukat.

- A kávéházak a polgári nyilvánosság demokratikus terei, a diktatúrák pedig rettegnek az olyan helyektől, ahol az emberek összegyűlhetnek, tájékozódhatnak, vitázhatnak, akár kormányt is válthatnak.

HETI EGYENLEG: A LEVERT INFLÁCIÓ VISSZAÜTÖTT ORBÁNNAK

HETI EGYENLEG
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.11.16.



A békeköltségvetés egy porhintés, a kormány kétségbeesetten keresi a növekedési potenciált a gazdaságban, de már két éve nincs növekedés, pedig minden évben megígérik. Az exportra épülő magyar gazdaság került bajba – mondta Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet elnök-vezérigazgatója a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában. Holoda Attila, energetikai szakértő felhívta a figyelmet, hogy a GDP azért sem tudott növekedni, mert nagyon sok állami beruházást leállítottak, ez pedig visszafogja a beruházás iránti bizalmat, az emberek nem fogyasztanak, és külföldre járnak vásárolni, tankolni.

Lengyel László szerint a KSH adatai nem mutatják a valóságot, manipulálják azokat, sőt néha még visszamenőleg is meghamisítják, politikai utasításra mondanak számokat. Holoda Attila azzal egészítette ki, hogy akkorát hazudni se tudtak, hogy abból növekedés rajzolódjon ki. Eközben már a nagyvállalkozók, mint Csányi Sándor és Hernádi Zsolt is lázadoznak a rendszer ellen, az Orbán Viktor által mesterségesen levert infláció meg felkelt és visszaütött.

AMERIKAI NÉPSZAVA: ORBÁN RÁTOLTA A GAZDASÁGI CSŐDÖT A HÁBORÚRA, DE A GAZDASÁG HELYZETE A HÁBORÚ UTÁN SEM LESZ JOBB

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.11.16.


Félő, hogy Orbán megint bedőlt saját propagandájának, vagy elhitte Nagy Márton újabb hitegetéseit, mindenesetre láthatóan erőre kapott Trump megválasztásától, mert Trump kikényszeríti a háború befejezését, és azt gondolja, ez véget vet a gazdasági csődnek.

Orbánt hosszú ideje bénítja, hogy tisztában van az ország tragikus gazdasági helyzetével, amit elhallgatnak az emberek elől. Magyarország már néhány éve piramisjátékot játszik, tolja maga előtt a gazdasági összeomlást, s újabb titkos hitelekkel adósítja el magát.

Ezt az emberek is érzik, ezért vágyakoznak újabb katasztrofális álmessiás után, mert addig vettek tudomásul mindent Orbán rendszerében, míg nem érezték az életszínvonal romlását és a gazdasági katasztrófát, amely egyre inkább gyűrűzik a hétköznapi ember szintjére is.

Trump megválasztása után Orbán mindent a háborúra fogott, a háború minden gazdasági baj, nehézség okozója. Ezt az oroszok érdekében folytatott propagandával is párhuzamba állította, mintha az oroszok oldalán kifejtett „békemissziót” is ez inspirálta volna.

Csakhogy a magyar gazdaság az orosz-ukrán háború előtt kezdte meg a mélyrepülést, és a háború azon csak lökött egyet, de nem az idézte elő. Az Orbán-rezsim eladósodott, az MNB hiányát sem tudta visszafizetni, mert akkor nem lettek volna nyugdíjak.

A csődállapot, a fizetésképtelenség már beállt volna, ha betartják a törvényeket, s nem csalnak, nem hazudnak, és titokban nem vesznek fel a kínaiaktól iszonyú feltételekkel újabb áthidaló hiteleket. Ezzel teljesen kiszlgáltatták magukat Kínának (is).

A magyar gazdaság a korrupció, a lopás, a rossz gazdaságpolitika, a pazarlás mellett a protekcionizmus, az igazi verseny megszűnése, a szabad piac korlátozása miatt már a háború kitörése előtt katasztrofális helyzetbe került és az infláció hatalmasra nőtt.

Egy évben fél tucat költségvetést készítenek, s mindegyik összeomlik, tarthatatlan. A trükkök százai és ezrei tartják életben a rendszert, és Orbán bukását egyszer majd az okozza, hogy összeomlik a gazdaság és a pénzügyi rendszer, ezért fellázadnak az emberek.

Orbán ennek tudatában van, ezt lehetett érezni az elmúlt években, mert tisztában van a valós helyzettel és retteg. Trump győzelmével úgy érzi, újabb esélyt kapott arra, hogy a katasztrófából kimásszon. Elhitte, hogy Trump majd segít, a háború vége megold mindent.

Csakhogy ez nem így lesz. Az látszik, hogy Amerika nélkül Európa nem vállalja az ukrán védekezés finanszírozását. Ukrajna elesik, és biztosan olyan békére kényszerítik, amivel nem lesz elégedett, mindenféle hamis ígérgetésért cserébe.

A háború tehát véget érhet, Trump lesz a világ ura, egy elmebeteg irányítja a világot. Azt nem lehet tudni, hogy Putyint meddig engedi a terjeszkedésben. Most sokan azt remélik, hogy semennyire. De ez cseppet sem biztos. Különösen a világ más régióiban...

"FEL KELLENE VÉGRE SZÁMOLNI AZ ORBÁNI FEUDALIZMUST!"

HETES STÚDIÓ / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: NEUMAN GÁBOR
2024.11.16.



A Hetes Stúdió 2024. november 16-i adásában Neuman Gábor Bolgár Györggyel, valamint Lengyel László és Dull Szabolcs újságírókkal beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

TIHANY ÚJ VEZETÉSE NEM AKARJA, HOGY BETONDZSUNGEL VÁLJON A FALUBÓL

24.HU / VIDEÓ
Szerző: Hrabéczy Soma Milán, Trencsényi Ádám, Varga Jennifer, Zsilák Szilvia
2024.11.17.


Tihany új polgármestere, Kötél Balázs október elején lépett hivatalba, 18 év után váltva a korábbi fideszes polgármestert, Tósoki Imrét. A független városvezető a változás ígéretével nyerte meg a választást. Egyik legnagyobb kihívása a mezőgazdasági területeken épülő luxusvillák, illetve a Kenderföldek körüli problémák megoldása. De mit tehet annak érdekében, hogy beváltsa ígéretét, és megőrizze Tihany egyedi hangulatát a környezetpusztító beruházásokkal szemben?


Lásd még: 





HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK A GIZDA GAZDASÁGTÓL A HIHETETLEN HANGFELVÉTELEKIG - A 444 HÉTVÉGI OLVASNIVALÓKAT AJÁNLÓJA

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.11.16.


Trump új világrendje és az autóellenes forradalom. A magyar rendőrfőkapitány, aki felelősségre vonta a politikusokat - Szlovákiában. A vajákos madárjós és a Mindenség megfejtője. A hét cikkei.

Jó reggelt, ez a hétvégi hírlevél az elmúlt öt nap nagyobb anyagaival. Kezdjük azzal, hogy volt egy remek eseményünk: premier előtt vetítettük a 444 Kör tagjainak minden idők egyik legkülönlegesebb magyar (dokumentum)filmjét, és aztán volt egy elég jó beszélgetés...

2024. november 16., szombat

SZ BÍRÓ ZOLTÁN: AZ OROSZOK NAGY RÉSZE FENNTARTÁSOKKAL KEZELI A HÁBORÚT

VTVSZEGED
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2024.11.15.



Minél tovább van valaki hatalmon, annál inkább torzul a valósághoz való viszonya – így látja Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország szakértő. Ez a folyamat Vlagyimir Putyin orosz elnökön is megfigyelhető, ha összevetjük az első ciklusát a mostani uralkodási módszereivel. Ráadásul egy idő után az igazságszolgáltatás is elkezd idomulni a rezsimhez. Lakner Zoltán arról is beszélgetett a történésszel, hogy az orosz társadalom jelenleg hogyan viszonyul a háborúhoz.

Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.

A felvétel 2024. szeptember 25-én készült.

2024. november 15., péntek

A TERVGAZDASÁGOS SZOCIALIZMUSNAK ÉPPEN CSAK A TERVEZÉS NEM MENT A BALATONNÁL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.11.15.


A szlogenek szintjén a dolgozó nép üdülőhelyének, a valóságban viszont inkább valutagyárnak tekintette az állami gazdaságpolitika a Kádár-korban a Balatont. A tópart egyike lett a keleti blokk vörös Riviéráinak, és bár születtek a korszakban nyugati mércével is nagyon progresszívnek számító tervek, a valóságban a fejlődés irányát nem ezek határozták meg. Hanem vállalati érdekek, széthúzó politikai-gazdasági klikkek és mindenekelőtt a nyugati üdülőturisták kiszolgálásának vágya. Rehák Géza könyvéből kiderül, hogyan lett olyan a Balaton, amilyennek ma ismerjük. Recenzió.


„Hol az üzlet nálunk a Balatonon? Mindenütt és mindenkor, ahol valamilyen vendéglátó tevékenységet folytatunk.” Ez a megállapítás csak az évszám miatt meglepő. Az ugyanis 1964. Az államszocializmus kellős közepe. Hát nem az az elsődleges cél, hogy a Balaton a dolgozó nép nyári kikapcsolódását szolgálja? Nem azért épülnek szállodák, csárdák, strandok, kempingek, hogy a munkásokat minél jobb választék várja a magyar tengernél abban az egy-két hétben, amikor nyáron kiszakadhatnak a kemény robotból? Érezhette a Vendéglátás című folyóiratban megjelent cikk szerzője is, hogy kissé meglepő ez az alapvetés, mert egy kicsit magyarázkodott miatta: „Jóllehet az üzlet csúnya szó, hangulatilag sem nagyon illik ide és gondolkodásunkban is elszoktunk már az üzlet fogalmától, az anyagi szempontok állandó szem előtt tartásától, mégis foglalkoznunk kell vele.”

Ez igaz volt. 1964-re a hazai vendéglátás szereplői tényleg elszoktak attól, hogy amit csinálnak, az elsődlegesen üzlet. Ez látszott is mindenen, hiszen általános vélekedés szerint a Balatonnál alig voltak idegenforgalmi szolgáltatások, ami pedig volt, az is kritikán aluli színvonalú. A magyar sztálinizmus éveiben a vendéglátás legkevésbé sem volt üzlet. Idegenforgalom pedig – a kor terminológiája szerint ez elsősorban a külföldi turistákat jelentette – gyakorlatilag egyáltalán nem volt. Amikor azonban a cikk megjelent, már másfajta szelek fújtak: jól kell kereskedni, és valamennyi üzleti lehetőséget jövedelmezően ki kell használni, szögezte le az írás, összhangban a konszolidálódó Kádár-rezsim hivatalos gazdaságpolitikájával. Másfél évtizedes kihagyás után újra üzlet lett vendégeket elszállásolni, etetni és mulattatni a Balatonnál...


JORDÁN TAMÁS: VÉGRE ELMÚLT A TÁRSADALOM APÁTIÁJA

MAGYAR HANG +/ INTERJÚ
Szerző: MAKRAI SONJA
20247.11.15.


Számomra Magyar Péter és a Tisza Párt olyan, mint egy lottószelvény, általuk vásároltam magamnak másfél év reményt – így fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjúban Jordán Tamás, aki már kétszer is színpadra lépett a politikus rendezvényein. A Kossuth-díjas színművész szavai szerint hiszi, hogy a Tisza Párt valós alternatíva lehet, de van annyi idős, és rendelkezik annyi tapasztalattal, hogy ezen a területen soha nem lehet biztosat mondani, ráadásul „a Fidesz fő emberei nagyon nagy stratégák, nem lehet kiszámítani, mire képesek még”. – Mindezek ellenére szeretnék bízni abban, hogy 2022-ben a választási kampány során elköltött milliárdokkal a Fidesz egy füst alatt nemcsak az akkori győzelmét vásárolta meg, de a 2026-os vereségét is – fűzte hozzá.

Az egykori színházigazgató beszélt arról is, hogy eltűnt a 2022-es választás utáni apátia mintha az emberek most elhinnék, hogy valódi változások jöhetnek. – De úgy látom, a polgárok egyre inkább érzik, hogy nekik is tenniük kell mindezért – fűzte hozzá.

• Mit kell tenniük?
• Hogyan találkozott Magyar Péterrel?
• Egy nyíltan politikai rendezvényen el lehet választani a művészetet a politikától?
• Elmúlt a társadalom apátiája?
• Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mire számít, milyen kampány várhat ránk 2026-ig?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap november 21-ig kapható 2024/46. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!



LAKNER ZOLTÁN: VÁLASZTÁSI OSZTOGATÁS BIZTOSAN LESZ, HA KELL, KÍNAI HITELBŐL

SZABAD EURÓPA / ELEMZŐ
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2024.11.15.



2025 valóban kulcséve lesz Orbán Viktornak – véli Lakner Zoltán politológus. Vagy meg tudja fordítani a gazdasági és politikai lecsúszást, vagy marad a kínlódás. Biztos, hogy karaktergyilkosságokra és kampányosztogatásra is fel kell készülni, még ha nem is lesz rá fedezet.

00:55 - Felvételek Magyar Péterről 
11:08 - Honnan tudhatjuk, mi igazi és mi nem? 
18:50 - Az új költségvetés 
24:50 - Orbán és Magyar fej-fej mellett? 
29:15 - Orbán Viktor, mint külpolitikus 
38:25 - Milyen lesz Donald Trump hatása?

TRUMP MINDENT VITT, AKÁRMIT MEGTEHET – AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS TANULSÁGAI A FÜLKÉBEN

FÜLKE PODCAST / HVG VIDEÓ
Szerző: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2024.11.15.



Miközben a demokraták már a bűnbakkereséssel vannak elfoglalva, Donald Trump pozíciókat oszt. Míg most sokan Joe Bidenen köszörülik a nyelvüket, a visszatérő Trump olyanokat is beengedhet kormányába, akikre még a leginkább jóindulatú jelző is a holdkóros. 

A választásnak pedig kismillió tanulsága van, például kapásból az, hogy demokráciaféltéssel nem lehet választást nyerni, végképp úgy nem, ha a történelem egyik legnagyobb pártja megfeledkezik arról, hogy kik is biztosították egykor stabil többségét. 

A választás tanulságai viszont messze túlmutatnak a konkrét pozícióharcokon. Olyan repedésekre irányítják rá a figyelmet az amerikai társadalmon belül, amelyekkel a demokraták egyszerűen nem kezdtek eddig semmit. 

Hogyan lettek a demokraták az elit, és hogyan a republikánusok a munkásosztály pártja? Mi valósítható meg a Project 2025-ből? Ki és mit szúrt el valójában a demokrata kampányban? Valóban bezárkózik az Egyesült Államok? És ha igen, annak milyen következményei lehetnek Ukrajnában, Európában, vagy pont Magyarországon? 

Ezekre a kérdésekre is kereste a választ Nagy Gáborral, a HVG vezető szerkesztőjével, Világ rovatának vezetőjével Kacskovics Mihály Béla.

00:00 Intro 
00:57 Mivel nyert Trump? 
03:12 Hol nyerték meg valójában a republikánusok ezt a választást? 
06:35 Min csúszhatott el a demokrata kampány? 
10:23 Női jelölttel nem lehet nyerni? 
11:22 Visszatérhet valaha Kamala Harris? 
15:40 Hogyan lett republikánus a munkásosztály? 
22:47 Hogyan használhatja Trump a szenátust és a képviselőházat? 
27:13 Project 2025 – a jövőkép, amitől van miért tartani 
32:22 Trump káderei 1: Susie Wiles, a „jégszűz” nagymama 
35:14 Trump káderei 2: Mike Waltz és Marco Rubio, Kína mumusai 
38:05 És Ukrajnával mi lesz? 
39:33 Vámháború! 
40:58 Ezért jó az Európai Uniónak, hogy Donald Trump lesz az elnök 
43:28 Kis magyar paradox: hogy lát Trump Orbánban barátot, az EU-ban kihívást? 
45:17 Trump káderei 3: Elon Musk, a bürokratatakarító 
48:36 Mit keres a gigatőke az amerikai csúcspolitikában? 
49:53 Trump káderei 4: Alufóliasisakosok társasága az Egyesült Államok élén

HADHÁZY ÁKOS: KÍNAI ZÁSZLÓVAL JELÖLT TEREPJÁRÓ LAKÓAUTÓT A SZÉP JUHÁSZNÉ ÚT ÉS A BUDAKESZI ÚT KERESZTEZŐDÉSÉBEN

FACEBOOK
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2024.11.15.


Ezt a KÍNAI ZÁSZLÓVAL JELÖLT TEREPJÁRÓ LAKÓAUTÓT a Szép Juhászné út és a Budakeszi út kereszteződésében fotózta egy honfitársunk, november 12-én. Elmondása szerint fekete maszkos, de azért felismerhetően ázsiai és vélhetően katona megjelenésű emberek ültek a fülkében. A sofőröket nem sikerült lefotóznia, de azt a nagyon durva állítást azonban, hogy a kínai katonák már Budapesten grasszálhatnak, több dolog is nagyon is reálissá teszi:
1) A képet valódi, létező, nevét vállaló személy készítette az autójából a telefonjával (emiatt nem nagy a felbontás) és küldte el nekem
2) A kereszteződés a képek alapján jól beazonosítható, ráadásul -aligha véletlenül- a Google Maps szerint onnan néhány méterrel az erdő takarásában a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hatalmas telephelye bújik meg
3) Nyáron a Magyar Hang számolt be arról a külföldi lapértesülésről, miszerint "a Kínai Népköztársaság tavaly óta, biztonságuk garantálása érdekében, minden állami tulajdonú vállalatához tartalékos, milíciaszerű fegyveres egységeket rendelt, az úgynevezett „Népi Fegyveres Erők Osztályából” (People’s Armed Forces Department, a továbbiakban: PAFD). Tekintettel arra, hogy Magyarország számos kínai állami tulajdonú vállalatnak adott otthont az elmúlt időben az „Egy Övezet, Egy Út” projekt keretében, az Intelligence Online információi alapján a Kínai Népköztársaság hazánkba telepítené először az Európai Unió területén belül, a fent említett egységeket."
4) A fenti állítást NEM VOLT HAJLANDÓ CÁFOLNI Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Tompos Márton képviselői kérdésére "válaszolva"
5) Korábban beszámoltam róla, hogy nagy nehezen betekinthettem a Kínával kötött ELTITKOLT belügyi megállapodásba is. Ez azért volt eltitkolt , mert a kormány csak az EGYIK ilyen szerződésról beszélt, amelyik a turistaövezetekbe, tolmácsnak és "idegenvezetőknek" szánt kínai rendőrükről szól. Van azonban egy másik is, amit először nem akartak megmutatni, majd amikor mégis megengedték, akkor nem akarták azt sem hagyni, hogy ceruzával jegyzeteket készíthessek róla. Végül megtehettem, és valószínűleg a 4. pont ad alapot a kínai katonák feltűnésének a Budakeszi úton: "A felek megerősítik az együttműködést az EGY ÖVEZET EGY ÚT építési övezetek (a kelebiai vasút) biztonsága védelmében, a TENGERENTÚLI ÉRDEKEK védelme érdekében és a magyar és kínai vállalatok, projektek és alkalmazottak biztonságának garantálása érdekében ". (Arról is beszámoltam amúgy, hogy a nyolcadik pont szerint az „egyezmény NEM MINŐSÜL NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSNEK és ezért nem keletkeztet a nemzetközi jog alapján fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket” (jogászok szerint ez a furcsa kitétel azért volt fontos, mert így NEM KELLETT a kormánynak a parlamenttel ratifikáltatnia, vagy rendeletben kihirdetnie, azaz NYILVÁNOSSÁGRA HOZNIA)
Persze az is lehet, hogy honfitársunk rosszul látta, valójában csak kínai turisták érkeztek kishazánkba egy speciális, méregdrága kemping autóval és csak véletlenül jártak a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat környékén... mindenesetre a fentiek alapján írásbeli kérdéssel fordulok a milliárdos hadügyminiszterhez, hogy valóban kínai katonai autót láttak-e Budapesten. Két hét múlva gondolom, majd annyit "válaszol", hogy ő fotózgató magyar állampolgárok fotóival és kínai katonákkal nem foglalkozik (hiszen ő nem kínai, hanem magyar hadügyminiszter, ugyebár)
Az eltitkolt belügyi megállapodás részleteiről itt számoltam be: https://www.facebook.com/hadhazyakos/posts/995084868646474
A Magyar Hang cikke itt: https://hang.hu/.../kinai-katonak-magyarorszagon-nem...
FRISSÍTÉS: azért jó ez az oldal és azért jó, hogy vannak Önök, mert így olyan dolgot is megtudhatok, amit én nem találtam volna meg. Egy másik honfitársunk ugyanis megtalált egy ehhez nagyon hasonló, egyedi építésű terepjáró lakóautót, amivel mostanában egy kínai tiktokos influenszer hölgy járja az utakat. (Ez a linkje:
https://www.tiktok.com/@699333873va
Szóval ez alapján két dolgot tudok hozzátenni a fentiekhez:
1) ami tény sajnos, hogy a poszt többi állítása a kínai-magyar szerződésről, s külföldi lapértesülésről és a cáfolat hiányáról az továbbra is igaz
2) amit ezek után nagyon csendben tudok csak felvetni: továbbra is érdekes véletlen, hogy mi a fenét keresett ez az autó a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hatalmas központja mellett. Ott volt a legszebb a kilátás?

TANUSZODA-TORZÓK LETTEK A SZÁZMILLIÓKBÓL MOSONMAGYARÓVÁRON ÉS CSORNÁN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN, PÁPAI GERGELY
2024.11.15.



Videóriport a mosonmagyaróvári és csornai tanuszodáról, amelyeknek kivitelezését 800 és 900 millió forintért vállalta az Octopus Invest Kft., de nem fejezte be egyiket sem. A mosonmagyaróvári létesítmény papíron 40, a csornai pedig csupán 25 százalékos készültségi fokig jutott, az állam pedig most újabb százmilliókat költ a befejezésükre.

A két Győr-Moson-Sopron megyei település esete nem egyedi: a kormány évekkel ezelőtt 57 tanuszoda építését ígérte meg országszerte, de az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint 20 létesítmény a mai napig nem készült el.

A mosonmagyaróvári tanuszoda építését nettó 788 millió forintért vállalta el a kivitelezést végző cég, az Octopus Invest Kft. 2020-ban. Elvileg 2022-ben át kellett volna adni a létesítményt, de az építkezés elhúzódott, majd tavaly teljesen leállt, és a kivitelező levonult a területről – az épületnek pedig csak a 40 százaléka lett kész. A kormány most pluszpénzt költ rá: egy új közbeszerzés keretében egy másik cég nettó 588 millió forintért vállalta, hogy befejezi a tanuszodát. Az összköltsége tehát közel nettó 1,5 milliárd forint lesz – hacsak időközben nem drágul tovább.

A Mosonmagyaróvárhoz közeli Csornán szintén az Octopus Invest Kft. nyerte el a tanuszoda kivitelezését 2021-ben, méghozzá nettó 909,5 millió forintos árajánlattal. De ott sem fejezte be a munkát, és levonult a területről úgy, hogy az épület csak 25 százalékos készültségig jutott. A kormány nemrég erre is új közbeszerzést írt ki, és szerződést kötött egy másik céggel, ami nettó 932 millió forintért vállalta a csornai tanuszoda befejezését. Vagyis összesen közel nettó 2 milliárd forintba fog kerülni az épület – legalábbis a jelen állás szerint.

Azt már korábban megírtuk, hogy az Octopus Invest Kft. több állami tendert is elnyert, ám több városban is feljelentették az alvállalkozói, mert a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkájukért járó összegeket különböző beruházásokon. Azt nem tudni, hogy az állam miként számol el majd a céggel a többszázmilliós csornai és mosonmagyaróvári tanuszoda-torzók miatt. Pláne annak fényében, hogy 2022 végén elindult az Octopus Invest megszüntetése, és a cég jelenleg felszámolás alatt van...


HA JÖN A CSALÁDALAPÍTÁS ÉVE, JÖNNEK MAJD A GYEREKEK IS?

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.11.15.


Demográfiai alapú kormányzás zajlik, a legtöbb intézkedés arra ösztönöz, hogy minél több gyerek szülessen Magyarországon. Így kommentálta a Hírklikknek a kulturális és innovációs miniszter bejelentését Szalma Ivett, a HUN-REN TK Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora, a Lendület Reprodukciós Döntéseket Vizsgáló Kutatócsoport vezetője. Hankó Balázs azt mondta, a kormány a 2025-ös esztendőt a fiatalok családalapítási évévé szeretné tenni. Ezért harminc családpolitikai intézkedéssel segítik a fiatal párokat. Ezt azért teszik, hogy például könnyebb legyen az egyetemistáknak gyermeket vállalniuk, legyen számukra ösztöndíj és egyéni tanrend, egyszerre járhassanak egyetemre és alapíthassanak családot, vállalhassanak gyermeket.

Valóban ezen múlnak a hazai születési számok?


Attól, hogy a kormány kijelenti, 2025-öt kinevezi a családalapítás évének, attól még aligha fog több gyerek születni. Kommunikációs szinten eddig is évek óta központban volt a család, a gyerekvállalás témája, de a legutóbbi demográfia adatok egyáltalán nem jelzik vissza a növekvő születési számokban, hogy a fiatal párok családalapítási kedve lényegesen nőtt volna. Pedig anyagi támogatások szempontjából tényleg eléggé nagyvonalú a magyar családpolitika, látjuk a babaváró hitelt, a CSOK-kal járó kedvezményeket, ezek mindegyike nagyvonalú pénzügyi juttatást nyújt a középosztálybeli családoknak. És igazából talán ez az egyik kritikai észrevételem.

Hogy a kormányzati intézkedések csak meghatározott társadalmi helyzetű családokat támogatnak?


Pontosan. A magyarországi családpolitika szelektív jellegű. Kimaradnak belőle például a nem heteroszexuális kapcsolatban élő családok, kevesebb figyelmet fordít az egyszülős családokra, a leginkább hátrányos helyzetű, anyagi nehézségekkel küzdőkről nem is beszélve. Néhány családtámogatást – például a babváró hitelt – kifejezetten ahhoz kötik, hogy a kedvezményezettek házasságban élnek-e. Egy másik problémának látom, hogy a kormány nagyon erősen a pénzügyi ösztönzőkre épít, pedig a családrendszer, meg a családpolitika az ennél komplexebb támogatást igényelne. Sok más tényező is befolyásolja azt, hogy valaki egyáltalán szeretne-e gyereket, meg tudja-e valósítani ezt a vágyát, de ezekre a tényezőkre kevésbé figyelnek oda...

MEGROPPAN-E MAGYAR PÉTER? – VÉTÓ #37 RUFF BÁLINTTAL ÉLŐBEN, EGERBŐL!

VÉTÓ / PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.11.14.



Orbán jó lóra tett Trumppal, de mit ér a “jóstehetség”, ha a gazdaság stagnál? És mit ér néhány újabb titkos hangfelvétel – mennyire veszélyes ez Magyar Péterre?

Újra élő Vétó különkiadással jelentkezünk, Egerből – ahol nemcsak a fenti kínzó kérdésekre keresünk válaszokat, de a helyi politikába is beleássuk magunkat: hogyan nullázta le magát az ellenzék szinte azonnal Mirkóczki Ádám győzelme után, és miért gondoljuk mégis, hogy ebben a körzetben verhető a Fidesz?

4:21 Kezdés 
5:58 Segít-e Orbánon Trump győzelme? 
22:58 Hangfelvételdömping 
36:30 Eger: hogyan verte meg magát az ellenzék és hogyan verhető a Fidesz?

MIT KEZDJÜNK AZ ÚJABB ÉS ÚJABB HANGFELVÉTELEKKEL?

LAKMUSZ
Szerző: LAKMUSZ
2024.11.14.


Bármilyen AI-felismerő szoftvert is nézünk, száz százalékos választ még egyik sem tud adni arra, hogy egy hangfelvétel manipulált-e vagy sem. Adunk néhány támpontot, ami alapján érdemes tájékozódni.


Szerzők: Barczikai Fanni, Pálos Máté, Teczár Szilárd

Az elmúlt napokban a Magyar Péter és a Tisza Párt körüli nyilvánosság a különböző, titokban rögzített majd nyilvánosságra hozott hangfelvételekről szólt - ma délelőtt jelent meg az újabb adag. A hanganyagok hitelességét sorra kérdőjelezik meg politikai szereplők, médiumok, és folyamatosan megy a találgatás az egyszerű internetezők körében is.

Mivel várhatóan ez a téma következő napokban, hetekben is velünk marad, ebben a cikkben összegyűjtjük, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha a témában tájékozódunk.

Összefoglaljuk,

- hol áll eddig a sztori, ki mit állított a hangfelvételekkel kapcsolatban;
- milyen eszközök állnak rendelkezésre az mesterséges intelligencia által manipulált hangfelvételek felismerésére,
- és ezeknek az eredményét miért nem lehet száz százalékos ítéletként értékelni.


Mi történt eddig?

Magyar Péter politikai színrelépése óta nem most fordult elő először, hogy titokban rögzített hangfelvétek kerülnek elő: márciusban Magyar Péter hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen volt felesége, Varga Judit volt fideszes igazságügyi miniszter hallható. Ugyan a kormánysajtóban elterjedt, hogy a felvétel megvágott, a hanganyag valódiságát az érintettek akkor nem vonták kétségbe.

Az elmúlt napokban megjelent hanganyagokkal más a helyzet...

HOGYAN LÁTJA A VILÁGOT TRUMP KISZEMELT KÜLÜGYMINISZTERE, MARCO RUBIO?

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA (RFE/RL)
2024.11.15.


Donald Trump megválasztott elnök Marco Rubio szenátort szemelte ki vezető diplomatájának, miközben a hivatalba lépő adminisztráció egy mindinkább veszedelmes világban készül navigálni, ahol háború dúl Európában és a Közel-Keleten, az ázsiai-csendes-óceáni térségben pedig egyre ádázabb a verseny Kínával.


Rubio – a számos külpolitikai kérdésben kemény álláspontjáról ismert szenátor – kiválasztásával Trump olyan valakit keresett, aki nagyrészt osztja nézeteit a legégetőbb nemzetközi témákban – mondja Behnam Ben Taleblu, a washingtoni székhelyű Demokráciák Védelméért Alapítvány (Foundation for Defense of Democracies) elemzője. „Rubio ideológiai és politikai síkon azonosulni tud Trumppal olyan kulcsfontosságú nemzetbiztonsági kérdésekben, mint a nagyhatalmi versengés, a szembehelyezkedés Kínával, az ellenszegülés és a maximális nyomásgyakorlás visszaállítása az Iráni Iszlám Köztársasággal” – mondta a Szabad Európának.

A múlt héten, még a kiválasztása előtt a médiának adott nagyinterjújában Rubio azt mondta, hogy vége a Szovjetunió összeomlását követő, több évtizedes, megkérdőjelezhetetlen amerikai globális dominanciának, egy új, hidegháborúhoz hasonló korszak váltotta fel. Arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok nem terhelheti túl magát globális kötelezettségvállalásokkal, szerinte Washingtonnak pragmatikusan kell fellépnie a határain túl. „Mi vagyunk a legerősebb ország, de nekünk is korlátozottak az erőforrásaink (…) szóval mind az időnket, mind a pénzünket olyan dolgokba kell fektetnünk, amelyek alapvető nemzeti érdekeinket szolgálják” – mondta az amerikai EWTN kábelhálózatnak november 7-én.

A kubai származású Rubiónak nagy befolyása volt Trump Venezuela-politikájának alakításában 2017 és 2021 között. A The New York Times akkoriban Trump „virtuális Latin-Amerikáért felelős külügyminisztereként” írt róla. A háromszoros floridai szenátor, aki Trump kihívója volt a 2016-os republikánus elnökválasztási előválasztáson, bőséges külpolitikai tapasztalattal vág bele feladatába, hiszen dolgozott a szenátus hírszerzési bizottságában és a külügyi bizottságban is.

Ha a szenátus végül áldását adja rá, az 53 éves Rubio lesz az első latin származású politikus a külügyi tárca élén.

Bár Latin-Amerika minden bizonnyal fontos lesz Rubio számára, a térség háttérbe szorul az Egyesült Államok sürgetőbb külpolitikai aggályaival, nevezetesen Kína globális felemelkedésével, a közel-keleti iráni fenyegetéssel és az ukrajnai orosz invázióval szemben...