2018. szeptember 30., vasárnap

NEM TRUMP AZ ELSŐ, AKIBŐL AZ OROSZOK AKARTAK ELNÖKÖT CSINÁLNI

24.HU
Szerző: D.KOVÁCS ILDIKÓ
2018.09.30.


Sok mindent el lehet mondani Donald Trump elnökségének eddigi időszakáról, de azt nem, hogy eseménytelen volna. Egy átlagos hírolvasó számára szinte lehetetlen naprakésznek lenni a különféle botrányokkal kapcsolatban, de egy-két esemény azért kiemelkedik, például az, hogy az oroszok megpróbálták befolyásolni az 2016-os elnökválasztási kampányt.

Vlagyimir Putyin nem ismerte el, hogy bármi köze lett volna a meghackelt e-mailekhez vagy facebookos trollokhoz, de rengeteg szál vezet hozzá, ezen kívül Trump nagy híve az orosz elnöknek és a kampány idején még viccelődött is azzal, hogy segíthetnének neki az oroszok bejutni a Fehér Házba.

Bár az ezzel kapcsolatos nyomozás még zajlik, nem Putyin lenne az első orosz, illetve szovjet vezető, aki bele akar szólni az amerikai elnökválasztásba. 1960-ban megpróbálkozott ezzel Nyikita Hruscsov, a szovjet kommunista párt főtitkára is; a különbség az volt, hogy az általa megkörnyékezett amerikai politikusok elzárkóztak az ajánlattól...

A GEHLEN-SZERVEZETTŐL A SOROS-HÁLÓZATIG - RÉGI HÚROKAT PENGETNEK A SZTÁLINISTA ÚJSÁGÍRÁS TOVÁBBSZOLGÁLÓ ŐRMESTEREI

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS
2018.09.29.


Rég nem kattintottam az origo.hu névre hallgató, hajdan jobb napokat látó portálra. Azt tudtam, hogy a pestisrácok.hu-szintű kormánypárti konformista dühöngő lett belőle, de mikor elolvastam Bodoky barátom brüsszeli szelfije kapcsán írottakat a hétvégén, „Lebukott a főszerkesztő, Soros és Sargentini együtt támadja Orbánt”, hát elgondolkodtam, szavakat ízlelgettem.

„A forró nyom hozzád vezet / Szabó László mossál kezet” – énekelte merészen a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján az URH együttes, és a fiatalabb olvasók kedvéért mondom el, hogy nevezett Szabó László újságíró a hetvenes évektől a magyarországi revolverzsurnalizmus és a megrendelésre dorongoló állampárti sajtó vezérfigurája, a Kék fény c. televíziós rendőrmagazin műsorvezetője, a Heppening a kriptában c. Népszabadság cikk szerzője volt.

Az agitációs-propaganda verőlegény utóbbi 1972-es dolgozata adta meg az Aurora cirkáló jelzőlövését Budapest és az ország akkori legjobb színháza, Halász Péter és társulata kiszorításához az országból. Ez 1976 januárjára sikerült is, hogy Halászék utána New Yorkban legyenek globálisan úgy egy évtizedre a legmenőbb színházi kísérlet Squat Theater néven.

A szabólászlizmus újabb kori visszatérte jól mutatja, hogy megint hetvenes évek van, szürke, beborult egű, nyákos latyak, rossz ízlés és kilátástalanság. Az origo Both Hunor nevű szerzőjének Bodoky főszerkesztőt – aki Judith Sargentinivel egy brüsszeli helyszínen való összefutásakor közös képet készített a holland képviselő asszonnyal –, leleplezőnek gondolt éllel támadó cikkében, előfordul a „Soros-hálózat” kifejezés, melyet már hallottam, ám korábban rossz viccnek gondoltam.

Most sem Bodoky főszerkesztő miatt írok, Tamás meg tudja védeni magát, saját nevelés, meg is tette, hanem a szókapcsolat régi húrokat pengető dallama miatt. A hetvenes évek végéig Szabó László és más BM-közeli (talán a ma is aktív Stefka István pl.) újságírók kedvvel és szívesen használták a „Gehlen-szervezet” hangalakot az Egyesült Államok németszakos kémszervezetére, 1956 után pedig a Német Szövetségi Köztársaság hírszerző hivatalára.

Az elnevezés már a negyvenes-ötvenes évek fordulóján létezett a Szabad Népben és másutt, nagyjából annyit jelentett, hogy a hangalak kiejtése után illett egy hegyeset pökni a kövesútra. Nácik, kémek, nyugati imprlzmus, csalással nyertek Bernben, piha...

A MAGYAR KÖZMÉDIÁNÁL BEBIZONYÍTOTTÁK: MINDIG VAN LEJJEBB!

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.09.29.


A szakértelem morzsáit is lesöpörte a Fidesz a közmédia asztaláról, ugyanis mostantól az a Papp Dániel vezeti a közpénzen fenntartott, és a kormány szája íze szerint működő MTVA-t, akinek papírja van arról, hogy hírhamisító. Egyre inkább az az ember érzése, hogy a Fidesz szánt szándékkal köpi szembe a választókat, hogy ezzel is jelezze: most már bármit megtehet, mi pedig semmit sem tehetünk a kormány szándékaival szemben. A magyar közszolgálati televíziózásra és rádiózásra most olyan idők jönnek, melyek jellegéről leginkább az észak-koreai kollégák tudnának mesélni.

Finoman szólva sem hagyta korábban sem az út szélén a Fidesz vezetése azt a Papp Dánielt, aki a kormány iránti hűsége jeleként még arra is hajlandó volt, hogy a szakma szabályait durván áthágva olyan híradós anyagot készített, ami azt sugallta, hogy Daniel Cohn-Bendit zöldpárti EP-képviselő, amikor Magyarországon járt, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy demokratikus értéknek tartja-e kiskorúak szexuális tárgyú megközelítését. Alaposan összevagdosta a képanyagot, felcserélte az időrendet, csak, hogy az a kép alakuljon Cohn-Benditről - aki az akkor keményen bírálta Orbán Viktor politikáját – mintha elmenekült volna a kínos kérdés elől.

Papp igen messziről indult, hiszen még a Jobbik környékén kezdte bontogatni szárnyait, de amikor televíziós pályafutása elkezdődött a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után, akkor is inkább politikai küldetéseket hajtott végre, minthogy objektíven tájékoztatott volna az eseményekről. Sokat elárul a szemléletéről az az eset, amikor a vezetése alatt lévő szerkesztőségben egy tudósításból egyszerűen kiretusálták idősebb Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét. Korábban elképzelhetetlen lett volna ilyen eset a magyar televíziós szerkesztőségek életében, a most nagyfőnökké kinevezett Papp ezt is meghonosította, ráadásul a közszolgálatinak csúfolt tévében.

Az, hogy a Fidesz méltányolja Papp minden határon átnyúló hűségét a párthoz, eddig is egyértelmű volt. Miután ugyanis a Kúria jogerős ítéletben mondta ki, hogy a Cohn-Benditről készült anyagban Papp a szakmai szabályok ellen követett el vétséget, és hogy nem túlzás őt hírhamisítónak nevezni, a munkahelye még kisebb megrovásban sem részesítette őt. A Kúria szerint erőteljes vélemény volt annak idején az Index részéről, hogy hírhamisítónak nevezte Papp Dánielt, de tény, a szerkesztő a szakma alapvető etikai szabályaival sem törődött, amikor összevágta az anyagot.

Ezt a szemléletet emelte most annak a gigaintézménynek az élére a magyar kormány Papp személyében, amely elvileg a köz tájékoztatására kap a központi költségvetésből 80 milliárd forintot. A tények innentől tényleg nem számítanak, az elsődleges, hogy Orbán Viktor ellenfeleiről csakis negatív hírek kerüljenek adásba, és az MTVA televíziós és rádiós csatornái, valamint az MTI csak olyan híreket adjon ki, melyek pártunk és kormányunk érdekeit szolgálja. Mintha a kormány Soros Györgyöt lejárató „tájékoztató filmjeit” tennék meg minden közéleti tudósítás sarokkövének, és csak annyira kellene figyelembe venni a tényeket a jövőben, ahogy ezek a lejárató propagandafilmek teszik...

ORBÁN, AZ '56-OS HŐS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.09.30.


A hétvégeken mindig Rétvári Bence szokott szórakoztatni minket különféle jó hírekkel. Ilyenkor, a vasárnapi mise környékére időzíti általában az olyan kijelentéseket, hogy kinek miért nagyon jó éppen, s kinek lesz majd, mely társadalmi rétegek részesülnek a NER jótéteményeiből, ők pedig hogyan fáradoznak szakadatlan a boldogulásunkon, ilyenek.

Ezen a héten másfajta örömöket kínált. Nem arról mesélt, hogy mért mosolyog az egész ország szünetmentesen a rohadt fogával, mert kapott egy zsák krumplit, hanem utat mutatott mintegy, kijelölte az ösvényt, amelyen haladni szükséges az elhülyüléshez, hogy úgy általában akadályok nélkül fogadhassa be az egész lakosság, komplexen és kollektíven a szent lelket, és az Isten csavaros farkát.

Az államtitkár rámutatott – szólnak a híradások -, szóval rámutatott, s magunk látjuk is, midőn acélos tekintettel, a jövőbe vetett hittel lengeti a mutatóujját, szóval, még egyszer: rámutatott, hogy “az iskolai nevelés sem kulturálisan, sem felekezetileg nem lehet független”. Ezt egyszerűbben úgy mondják, folyik a rekatolizácó, és alattvalókat tenyésztünk.

Én ilyesmin élcelődni már nem bírok, így momentán Rétvári államtitkárról szóló gondolkodásomat be is fejezem azzal a toldással, hogy ördögi körbe kerültünk mi ketten – államtitkár úr meg én, de az egész NER is -, mert a permanens hülyeségekre hasonképp szünet nélkül kell reflektálnia az embernek, mert a végén még azt hiszik, hogy nekik van igazuk.

Rétvári államtitkár viszont nem azért menekül meg, mert olyan jámbor a szívem, hanem, mert kihívója akadt az eseményekben, de még milyen. Orbán Viktor emlékérmet kapott ugyanis, mégpedig az 1956-os mártírról, Szobonya Zoltánról elnevezettet, és ez az esemény mutatja nekünk, Rétvári államtitkár ábrándozása a kívánatos oktatásról – amely nem független – milyen eredményekhez vezethet. – Ilyenekhez...

2018. szeptember 29., szombat

RÁADÁS: KISCSILLAG - IDÁIG TUDOM A TÖRTÉNETET 1-2.

YOUTUBE
Szerző: Kiscsillag Együttes
2018.09.29.


A felvétel 2015. december 5-én a budapesti MOM Kulturális Központban készült. A Kiscsillag zenekar és vendégei:
Császári Gergely Erős Márton Leskovics Gábor Lovasi András Mihalik Ábel Németh Juci Vedres Csaba Szerkesztette/rendezgette: Földes Eszter
Felvétel: FOO FILM. Rendezte: Kálocz Tamás Vágó: Fekete Gyula Hangfelvétel: Almási Tamás Hang utómunka: Maczkó Róbert Koncerthang: Dióssy Ákos Koncertfény: Kovács Áron Vetítés: Kiss Ákos Színpadi technikusok: Juhász Pál András Orbán Tibor Szöveg: Lovasi András Papp Sándor Zsigmond Zene: Kiscsillag Megadó Kiadó 2016.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZÁZADVÉG 88. SZÁM (PDF)

SZÁZADVÉG
Szerző: Századvég
2018.


TANULMÁNYOK

MIHÁLYI PÉTER – SZELÉNYI IVÁN
A járadék szerepe a szocialista gazdaságból
a tőkés piacgazdaságba való átmenet korában 5

SZALAI ÁKOS
Hamlet Szellem nélkül.

Megjegyzések Szelényi Iván – Mihályi Péter
A járadék szerepe a szocialista gazdaságból a tőkés piacgazdaságba való átmenet korában című cikkéhez 35

BOD PÉTER ÁKOS
Bérek, profitok és járadékok harca – magyar szemmel 51

GYÖRGY LÁSZLÓ – OLÁH DÁNIEL
Járadék, a globális egyenlőtlenségek forrása 77

GÉBERT JUDIT – TŐZSÉR JÁNOS
Politikai filozófiai útmutató a feltétel nélküli
alapjövedelem társadalmi deliberációjához 95

RECENZIÓ

KISS ISTVÁN
Kényszerpályát vagy inkább lehetőséget jelentenek-e
a válságok a vezetők számára? 115

GRÜNHUT ZOLTÁN
Részvételi városfejlesztés – valós részvétel nélkül 123

ITT OLVASHATÓ

SOKBA KERÜLHET A KELET PÉNZE

VASÁRNAPI HÍREK ONLINE
Szerző: BALASSA TAMÁS
2018.09.28.


Oszkó Péter, jogász, üzletember, kockázatitőke-befektető, 2009-2010-ben a Bajnai-kormány pénzügyminisztere. Még nem volt 30, amikor a KPMG adótanácsadó cég londoni székhelyére került, 34 évesen a Deloitte hazai leányánál vezérigazgató. 2014 óta építi saját vállalkozásait, az OXO Group feltörekvő startupok tőkéhez juttatását menedzseli; 20-30 céggel dolgoznak, köztük a Noah House ökoházprojekttel. Hobbija egyebek között a szájharmonikázás és a sziklamászás. Utóbbiról mondja: „Mint az üzleti életben: magas kockázatokat vállalunk, de ezeket a kockázatokat mindig kontroll alatt tartjuk.”

„Van élet a politikán kívül is” – bátorította civil szakmák felé a tavaszi választáson elhasaló pártok vezetőit. Kritikus a „hatalommámoros” kormánnyal is, de annyira azért nem zavarja az ország gúzsba kötöttsége, hogy politikai szerepet vállaljon?

– Viszonylag lehetetlen feladatokba is bele szoktam állni, pénzügyminiszterséget is vállaltam a pénzügyi válság legmélyén, az üzleti életben is a küzdelmesebb vállalkozások vonzanak, de mérlegelnem kell, van-e értelme és hatása annak, amit csinálok. Ma nem olyan a közeg, hogy önálló gondolatokat könnyen befogadna a politika.

De nem gondolja, hogy mivel sok, egyelőre alkalmatlannak tűnő közéleti aktor van, ezért formálgatni kellene egy alkalmas alakulatot? Vagy ez a lehetetlenek között is a leglehetetlenebb?

– Pillanatnyilag a leglehetetlenebb. Az alkalmatlannak tűnő ellenzéki szereplők arra alkalmasak, hogy megakadályozzák más, akár potens ellenzéki erő felnövekedését. Teljes csapdahelyzet, miközben van egy egyre nagyobb túlhatalommal rendelkező kormány, amely nem bánik kíméletesen azzal, akiben konkurenciát lát. Nem értékteremtőnek, hanem kiküszöbölendőnek tekinti a versengést, amivel mélységesen nem értek egyet. Az országnak, de még a kormányoldalnak is az lenne az érdeke, hogy legyen versenyképes alternatíva.

Egy okos közegnek a verseny elvileg jót szokott tenni. A Fidesz miért irtózik tőle?

– Nehezet kérdez, politológusoknak valót. De az biztos, hogy mély hatást gyakorolt rájuk a 2002-es és a 2006-os választási vereség. Ebből eredeztetem azt a politikai kultúrát, amely a verseny minden lehetőségét ki akarja zárni. Ha már úgysem korrekt a megmérettetés, akkor legyen teljesen inkorrekt, esély se legyen velük szemben.

Azzal – az esztétikai „élményen” túl – mi a legnagyobb baj, hogy a gazdaságban nem a rátermett, hanem a baráti versenyzőknek áll a zászló?

– Nem szeretem a politikában a sporthasonlatokat, de ez a legszemléletesebb: ha nem a legügyesebb és legtehetségesebb embereket választom a csapatomba, hanem a leglojálisabb haverjaimat, akkor otthon erősnek tűnhetünk, de idegenben mindig veszíteni fogunk. Ez így van a gazdaságban is. A legnagyobb hazai, közelmúltban felfuttatott cégcsoportok megmérettetés nélkül, politikai helyzetük miatt tudnak fejlődni. Viszont a nemzetközi siker nemcsak a cégméreten és a pénzmennyiségen múlik, hanem azon is, ki mennyire ért ahhoz, amit csinál...

MESTER UTCA, PÁRATLAN OLDAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÁCSOR ZSOLT
2018.09.29.



...kezdem belakni a páratlan oldalt, ahol vannak nyers kiskocsmák, sörök, nyugodt órák és hosszú egyedüllétek az üres pultnál, s olyan sóhajtások, amiket az ember fél meghallani, mert alkalmasint más világokból jönnek, az előző, tán soha meg nem történt életekből törnek elő, s keresik maguknak a kivezető utat. Persze nincsenek innen kivezető utak. A reánk borult, általános magyar sötétségben olykor ezt is világosan látni. Elfogadni nem kell, de észlelni nem árt, mármint ha van rá nyitott szem, éles fül és emberi érzékenység. Ami általában és tömeges méretekben persze nincsen. A nyílt szellem megfojtásának megelőzésében nem járunk elől, illetve hogyan is mondjam finoman – nem vagyunk jók az új társadalmi bűntények prevenciójában. Nálunk tömegesen jobbára csak utólag jelentkeznek szem- és fültanúk, akik azt állítják, hogy korábban ők jó előre megmondták. Nem mondták meg. Vagy ha mondtak is valamit, akkor hazudtak. Elvégre nem tanúk voltak ők, hanem maguk az elkövetők, méghozzá abból a régi, elpusztíthatatlan és szívós fajtából, amelyik soha nem tesz mást, hanem mindig csak hagyja. Hagyja, hogy a dolog hadd történjen meg. Hadd menjen a nyílt szellem a maga megszokott, ismert útján a halálba. Ez a régi, elpusztíthatatlan és szívós fajta tűri a bűnt, aztán hazudik róla, de hazudik közben is, és hazudik utána.

Abból az országból nincsen kivezető út, ahol a lehetséges kijáratokat már nem is a hatalom, hanem maga a bűnrészes tömeg torlaszolja el. Mit csinálsz velük? Hiába ordítasz a fülükbe, hiszen süketek. Hiába mutatod föl a bizonyítékaidat, hiszen vakok. S hiába esel te magad áldozatul, hiszen ők is áldozatnak hiszik saját magukat.

Ülsz a bárpultnál félhomályban, egymás után rendeled az újabb és újabb söröket, s csak megtanulod végre te is, hogy mit jelent a lassú elnémulás annak, akinek a magyar szó a kenyere. Némának lenni magyarul. Nem berendezkedni kell erre, hanem fölkészülni. Késznek lenni arra, hogy egy magyar folyóirat bezúzott, utolsó számát e-mailben kapod meg, éjjel, amikor egyedül ülsz a magyar homályban, és azt látod, hogy a frissen érkezett e-mailben már nincsen szöveges üzenet sem – hiszen nem kellenek szavak, úgyis érteni fogod. Már csak egy csatolmányt kapsz, egy betördelt lapot, amit bezúzatott a paranoid hatalmi agresszió. Mit csinálsz vele? Hiába ordítasz a hatalom fülébe, úgyis tudja, hogy mit akarsz mondani. Hiába mutatod föl neki a bizonyítékaidat, hiszen nálad sokkal többet tud a saját bűneiről. S hiába mutatsz áldozati sebeidre, ha egyszer ő maga fente meg ellened a kést – ráadásul a tőled lopott köszörűkövön. Mondom, túl a negyvenen kezdem belakni ezt a páratlan országot, s kezdem magam otthon érezni benne, mert beigazolódni látszik minden, amiről azt hittem eddig, hogy csak átgondolatlan túlérzékenység, meg nem értés és furcsa sejtelem.


Telik az idő, de nem hajnalodik, egyre sötétebb lesz odakünn, és egyre világosabb idebenn...

PRIVATIZÁLT NYUGATI DEMOKRÁCIÁK: AMIKOR A SZEGÉNYEK FIZETIK A GAZDAGOK ÉRDEKKÉPVISELETÉT

ÁTLÁTSZÓ / VILÁGTÉRKÉP
Szerző: DOBSI VIKTÓRIA
2018.09.29.


A magyarországi demokráciával és jogállamisággal szemben felmerülő kritikák felől akár ideálisnak is tűnhetnek a nyugati képviseleti rendszerek. Közelebbről nézve azonban azt látjuk, hogy az “egy ember-egy szavazat” elvével ellentétben a pénznek olyannyira meghatározó szerep jut a „nagy demokráciákban”, hogy a valóságban még az állami finanszírozás is a leggazdagabbak politikai preferenciáit favorizálják, azaz általában a jobboldalra sorolható erőket. „A demokrácia ára” című új könyvében Julia Cagé francia közgazdász sötét képet fest a pénz, ergó a gazdasági elit hatalmáról az európai politikai rendszerekben, és még sötétebb jövőt, ha nem teszünk semmit.

Aki fizet, az nyer!
Julia Cagé francia közgazdász pont jókor kezdte tanulmányozni 2014-ben a pártfinanszírozás témáját ahhoz, hogy Emmanuel Macron jelenlegi francia köztársasági elnök mozgalmának, majd pártjának sikere a lehető leglátványosabban igazolja tételeit, pl. arról, hogy a nyugati képviseleti rendszerek sürgős reformra szorulnak.

Macronnak ugyanis valami olyasmi sikerült, ami még soha senkinek a merev, az új politikai erők felbukkanását, pláne győzelmét szinte lehetetlenné tevő francia modellben: En Marche! nevű, 2016 áprilisában született, kézi irányítású, és történetesen épp saját monogramjával ellátott mozgalma az év végére már 4,6 millió magánadományt gyűjtött be. Szemben a konzervatív Republikánusok (Les Républicains, LR) 7,45 millió eurójával és a szocialisták mindössze 676 ezer eurójával.

Cagé idén szeptember elején megjelent könyve, A demokrácia ára többek között azt bizonyítja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, több európai országhoz hasonlóan, a magánadományok elsősorban a konzervatív, jobboldali gazdaságpolitikákat favorizáló erőknél landolnak, amelyek a leggazdagabbak érdekeit képviselik kormányon vagy ellenzékben...

VALAMIT NAGYON FÉLRENYELT A KORMÁNYZÓ ERŐ - DE VALAMENNYIEN FULDOKLUNK ETTŐL...

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2018.09.28.


...A FideszPárt 2010-es elsöprő győzelme után beindult az „egyszer kell győznünk, de akkor nagyon” kíméletlen gépezete – eltörölték az alkotmányt, immár nyíltan einstadolták a médiát, a vallásszabadságot. A gazdaság, a tudomány, meg a kultúra nagyobb falatnak bizonyult: az előbbivel úgy 2015-re végeztek, az utóbbiak fölszámolása most zajlik.

Mindehhez természetesen hozzájárult a szabadelvű és szocialista pártok számos mellényúlása: ennek részletezését másokra hagyom. Mindössze azt kérem, négy tényt ne hagyjanak figyelmen kívül. 1. Az MSZP és az SZDSZ valódi koalícióban kormányzott, ahol mindkét fél érdekeit figyelembe kellett venni, kölcsönös kompromisszumokkal. 2. A koalíciónak nem volt kétharmados többsége. 3. Az európai uniós támogatások 2010 előtt csak csörgedeztek: a különböző alapok milliárdjai csak 2010 után érkeztek. 4. A 2008-as válság minden gazdaságot padlóra tett.

A FideszPárt belső életéről nincs sok információ a köznyilvánosságban. Mindössze annyi, hogy – többnyire a választások előtt – tartanak kongresszust, ahol a pártelnököt 99,8 százalékos többséggel újraválasztják, és ugyanilyen arányban megbízzák a miniszterelnök-jelöltséggel is. Mindig csodálom, hogy azok, akik a mai ellenzék pártjaitól „új arcokat” követelnek, simán elnéznek afelett, hogy a Párt meghatározó arcai gyakorlatilag 1988 óta ugyanazok.

Illetve, 2015 óta érzékelhető egy lassú, de folyamatos változás – romlás. A fordulópont 2015 február 6-a volt, amikor a Fidesz egyik alapköve, fölépítője, Simicska Lajos egyszercsak egy tévé egyenes adásában belemondta a kamerába: Orbán Viktor egy geci! Az egész sajtó gazdasági okot látott a háttérben: Simicska cégei immár nem számítottak érinthetetlennek. Nyilván ez is benne volt az indulataiban. (Ime a videó.) De az egyik megnyilvánulásában mondott még egy mondatot: Nem erre szerződtünk Viktor! Ami arra utal, hogy a pártpénztárosnak nem tetszik, hogy a 2014-es második kétharmad sem hozta el a polgári világot, sőt változatlan hevességgel, minden fronton folyt a harc „az ellenséggel” vagyis nagyjából a magyarok felével szemben. Miközben kihagyták azt az óriási lehetőséget, hogy rendbe tegyék a nemcsak az ország gazdaságát, de teljesítőképességét is évtizedek óta gúzsbakötő állami ellátórendszerek szénáját. (Sőt, jelentősen rontottak azon.)

Még ennél is nagyobb bűn, hogy az erős hatalmi pozíciót nem az ország népének megbékítésére használták, hanem az indulatok fölkorbácsolására.

Bizonyos vagyok abban, hogy nemcsak a Fidesz szavazói, de tagjai, vezetői egy részének sem tetszenek azok az értelmetlen – viszont nagyon sok költségvetési forrást fölemésztő intézkedések, törvények, amik egyre mélyebbre taszítják, és védtelenné teszik az országot. Voltak halvány jelei az ocsmány Soros-plakátok elutasításának a kormányt támogatók részéről is. Egy érdekes, és elég erőteljes jelzője volt a Párton belüli megingásnak, hogy az S(top)S(oros)-törvény javaslatának szövegét szokatlan módon az interneten tették hozzáférhetővé, még a választások előtt. Sőt a pártelnök többször hangoztatta is: ha ismét kétharmadot kapnak, az lesz az első, amit elfogadnak. A törvény gyakorlatilag a hatósági terror előkészítője minden társadalmi kezdeményezés ellen. Azóta a gyülekezési törvény megváltoztatása csak erősíti a trendet.

Biztos vagyok abban, hogy ezt konzervatívok sem fogadhatják el...

AMERIKAI NÉPSZAVA: A MIGRÁCIÓ JÓ DOLOG!

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.09.28.


Orbán Viktor felszólította a politikusokat, hogy mindenki foglaljon állást egyértelműen, hogy a migráció jó dolog vagy a migráció rossz dolog. Nem vagyunk politikusok, de nincs kétségünk afelől, hogy a kérdést hamarosan kiterjeszti mindenkire, és aki menteni akarja a bőrét, annak gyorsan deklarálnia kell, hogy a migráció rossz dolog.

Mi elébe megyünk a repkedő miniszterelnök úr kérdésének, és jó előre leszögezzük, hogy a migráció jó dolog. Ami nem jelenti, hogy nincsenek a migrációnak nehézségei, megoldatlan problémái, de mindösszesen a migráció jó dolog. Annak is, ahova bevándorlók (a “migráns” pejoratív hangzású, mintha “mutánsokról” beszélnének) érkeznek, s a bevándorlóknak is jó dolog.

Természetesen, nem esünk Orbán csapdájába, hogy elfelednénk, őkelme szándékosan és aljas módon összemossa a menekülteket a bevándorlókkal, sőt az illegális bevándorlókkal. Ezért ezt is pontosítjuk, hogy világos legyen: menekültet befogadni kötelesség, bevándorlót befogadni jó dolog. Ahol bevándorlók vannak, az ország fejlődik, gazdagszik, ahol pedig a hatalom korlátozza a bevándorlást, az ország pusztul, sorvad és szegényedik.

A “migráció”, ahogy Orbán nevezi, nem jelent lakosságcserét. De lakosságfrissítést jelent, dinamizmust hoz a társadalomba, a gazdaságba és a kultúrába. Az a tó, amelynek nincs befolyása és kifolyása, bedöglik, bepálik, megdöglenek benne a halak, kipusztul az élővilág, az élő vízből posvány lesz. Ez vár Orbán bezárkózó Magyarországára. Szégyen és gyalázat, hogy Magyarországon sem a liberálisok, sem a baloldaliak nem mondják ki, hogy az orbáni bevándorlásellenesség butaság, aljasság, embertelenség, hazugság, szélsőjobboldali csőd.

A bevándorlásellenes uszítás ezért lehet a diktatúra fenntartásának hatékony eszköze, mert a magyar emberek nem hallanak erről mást, csak a propaganda hazugságait. Nem igaz az, hogy ha bárki nyíltan vállalná az igazságot, hogy a bevándorlás, a migráció alapvetően jó dolog, és elmondaná az érveket, cáfolná a hazugságokat, azt nem értené meg senki. Igaz, hogy a populizmus mindig kedvesebb a füleknek, mint az igazság, de nem mindenható.

A menekültekről ne is beszéljünk. Menekülteket befogadni nemcsak emberi kötelesség, de nemzetközi jog írja elő, amelynek be nem tartása törvénytelenség. A bevándorlás mindig a tudás, a megújulás, a felfrissülés, a gazdagodás egyik eszköze. A legolcsóbb befektetés az ország gazdaságába, kultúrájába, életébe. A bevándorló hozza magával a tudását, másfajta tapasztalatait, új típusú életszemléletét, az ambícióit, az érdekes kultúráját, mely nemcsak akkor szép, amikor magyarok mennek máshova. Nemcsak az a szép, ami magyar.

A bevándorlás nem számolja fel a nemzeti identitást, ez butaság és hazug propaganda. A nacionalizmust, a kirekesztő, idegengyűlölő, a felsőbbrendűséget hirdető ideológiákat teszi nevetségessé, és elfogadhatatlanná, ami csak hasznára van egy országnak. Az élet cáfolja ugyanis a nacionalista hazugságokat, mert a mindennapok tapasztalata más. Bevándorló az új hazája legodaszántabb munkása, legtörekvőbb és leglojálisabb polgára. Ha nem bánik velük rosszul a befogadó ország, nagyszerű családokat és értékes polgárokat nyer velük.

A középkorban – leszámítva az Orbánhoz hasonló “keresztények” hadjáratait – bevándorlás és migráció az élet része volt, az inasokat külföldre küldték tanulni, hogy lássanak világot és szerezzenek tapasztalatot. Azok a városok és országok fejlődtek, amelyek kereskedelmi útvonalon feküdtek, sokféle népesség lakta, majdhogynem átjáróházak voltak. Azok, ahol a nép bezárkózva kukucskált ki a kunyhóiból, mind elmaradottak, buták és szegények voltak és maradtak. Magyarország bizonyos részei ma is ezt az elmaradottságot nyögi, most egy fasiszta diktátor ezt kiterjesztené az egész országra.

Azok az országok, amelyek színesek, sokfélék, nyitottak, kevésbé hajlamosak diktatúrára, nagyobb a szabadság, a jólét, a verseny, gazdagabb a kultúra. A világ egyetlen országa, amely gyakorlatilag kevert népességből jött létre, az Egyesült Államok, a világban vezető hatalom. Minden technikai fejlődés innen indul. A világ motorja. Ezt annak is köszönheti, hogy polgárháborúban legyőzte az orbáni gondolkodást képviselő föderalistákat, akiknek sikerült most elnököt ültetniük a Fehér Házba, s vele az őrültség jelent meg a hatalomban...

ÁLLAMPAPÍRBA TERELNÉ AZ EMBEREK DUGIPÉNZÉT AZ MNB

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BONTA MIKLÓS
2018.09.29.


A lakosság kiemelkedően nagy összeget tart készpénzben, amit a jegybank inkább államkötvényekben látna szívesen – megkerülve a kereskedelmi bankokat is.

A V4-ek között piacvezetők vagyunk mind az otthon tartott készpénzt, mind a megtakarításokat illetően – derült ki Nagy Mártonnak a Hungarian Business Leaders Fórum (HBLF) "Rendkívüli pénzügyi csúcs: Így készülj a 2020-as évre" rendezvényén tartott előadásából. Erről a hozzávetőleg 5700 milliárd forintnyi készpénzállományról elmondható – amint arra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke is utalt –, hogy arányait tekintve régiónkban is szokatlanul magas. Ugyanakkor ne feledjük, hogy háztartások egy része a növekvő jövedelmek ellenére továbbra sem tud megtakarítani. Azok akik mégis képesek félretenni, újabban az infláció mértékét meghaladó kamatozású, hosszú futamidejű állampapírokat választják, ám még mindig tetemes megtakarítás fekszik lekötve a legfeljebb egy-két éves államkötvényekben, amelyeknél továbbra is negatív a reálkamat. A lakosság GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona 2010 óta megduplázódott - mondta Nagy Márton. Ennek oka, hogy a lakosság tekintélyes részének már nem kell korábban felvett hitelei után törleszteni, és - legalábbis a jegybanki alelnök állítása szerint - ehhez hozzájárult az energiaszámlákon történő megtakarítás is. 

 A jegybank alelnöke ugyanakkor nem elégedett azzal, hogy az állampapír-vásárlóknak legfeljebb 20 százaléka helyezi el közvetlenül pénzét a Magyar Államkincstárnál (MÁK), – beleértve az interneten is elérhető Webkincstárt is –, ahol csak egyszer kell az ügyfeleknek személyesen megjelenniük, utána pedig az elektronikus csatornákat használhatják. Ehelyett többségük a kereskedelmi bankoknál vásárol kötvényt, ahol még az értékpapírszámla vezetéséért is fizetni kell. Nagy Márton ezért arra buzdított, hogy ehelyett a MÁK-ot részesítsék a megtakarító családok előnyben. Szakértők szerint ugyanakkor ez az "államosítási" szándék a bankok erős ellenállásába ütközik, mert saját betéteiket az alacsony jegybanki alapkamat miatt nem tudják az ügyfelek számára olyan kedvezően árazni, mint ahogy azt a MÁK - kormányzati akaratból, a piaci folyamattól eltérítve - megteheti. Emellett a forgalmazás 0,8-1 százalékos jutalékáról sem szívesen mondanának le. Pedig az MNB nagyon számít a lakosság állampapír-vásárlásaira, Nagy Márton azt sem zárja ki, hogy ha a jelenleg készpénzben tartott lakossági megtakarítás egy részéből állampapírt vásárolnának, az képes lenne a teljes államadósságot fedezni. Az MNB alelnöke biztos abban, hogy megtakarítások magas aránya a jövőben is megmarad. 

 Ugyanakkor a lakosság – okulva a devizahitel-felvételek tapasztalataiból – óvatossá vált a kölcsönök igénylésében. Ennek látható jele az is, hogy az egyre növekvő lakásárak ellenére a készpénzes vásárlások aránya magas, ami kedvez a megtakarítási piac növekedésének is...

CSAK EGY MÁSIK NACIONALIZMUSSAL LEHET LEGYŐZNI ORBÁNT

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.09.29.


A termékeny ellenzékiség ma ismert módon hiányzik a politikai rendszerből; tudjuk mivé lett a hivatalos ellenzék, és mennyire nem létezik - gondolatok, személyiségek és pénz híján - parlamenten kívüli alternatíva. A magyarok megkésettek a saját a helyzetük felismerésében (nem tüntettek az ellenzék székházainál 2013 és 2018 között, amikor kellett és még értelme lett volna, hogy először leváltsák az ellenzéki pártokat, és aztán újakat hozzanak létre), de ez sem igazán pontos: pontosabb, hogy megfelelő közösségi kompetenciák nélkül folyamatos értelmezési, erkölcsi és cselekvési problémát jelent magunknak a saját közösségi létünk. Mit akarjunk, amitől jó lesz? Mi a jó? Kik vagyunk? Alapvető kérdések, amelyekre nincs konszenzusos válasz.

Orbán "titkát" végső soron mindössze abban látom, hogy felismerte ezt a - történeti gyökerű - átfogó inkompetenciánkat, és felhasználja az autoritás lehetőségeit a más szervezőerőt magából kitermelni nem tudó népesség megszervezésére; és ez az autoritás - megint csak, más szervezőerő és képesség híján - az etnicista politika és a vezér. Ebben még idáig nincs nagy újdonság, ami akár csak egy posztra elég lenne, hacsak nem vonjuk le a megfelelő következtetést, hogy ti. a modern politikai közösségek szokványos jelszavai - szabadság, jog, igazságosság, átláthatóság stb. - és minden politika, amely ebből az értékrendből indul ki terméketlen talajra hullik. A közfelfogás (pontosabban a nem reflektált közérzület) szerint az ilyen politikának nincs átfogó, lényegi, meghatározó értéke, ezért megosztó, ezért rombolja a nemzetet, ezért ellenséges, ezért háttérbe szorítandó, a hívei kivetendők a nemzetből (!)...

ORBÁNT ÚGY ŐRZIK, MINTHA VÉGVESZÉLYBEN LENNE

INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2018.09.28.


Egy ideje már nincs hírértéke annak, hogyan tartják távol a sajtót Orbántól az emberei, azonban a Miniszterelnöki Sajtóiroda, a szerb rendőrség, a szerb terrorelhárítók és a magyar TEK tegnap bemutatott produkciója különlegesnek mondható.

Pár éve eldöntöttem, nem írok több cikket arról, hogyan nem tudtam kérdezni Orbán Viktortól, mert bár néha bele lehet futni érdekes szituációkba, összességében nem annyira releváns az olvasónak, hogy milyen impulzusok érnek minket munka közben, a többség inkább a végeredményre kíváncsi. Most mégis kivételt teszek, megtöröm a kudarcot vallott újságíró hallgatását, mert extrémnek mondható, ami Topolyán történt velünk.

Kezdjük ott, hogy a szabadságáról visszatérő miniszterelnök a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárán, Havasi Bertalanon keresztül közölte, milyen tervei vannak idén ősszel. Már akkor felírtam, hogy elmegyek a részben magyar közpénzből épülő Délvidéki Sport Akadémia megnyitó ünnepségére, ahol várhatóan beszédet fog mondani a kormányfő. (Így is történt végül, ahogy erről itt írtunk.)

Pár nappal ezelőtt a szerb sajtó megírta, mikor lesz pontosan az átadó, és hogy azon valóban Orbán is beszélni fog. A magyar sajtó nem kapott értesítést az eseményről, ami egyébként hárommilliárd forintjukba került a magyar embereknek.

Felhívtam egy szerbiai magyar újságírót, aki elküldte az eseményre szóló akkreditációs formulát, meg a címet, amire küldeni kell. Egy nappal az átadó előtt elküldtem a szerb kommunikációs ügynökségnek négy indexes munkatárs regisztrációját (egy fotós, egy videós és két újságíró), amire szerda délután jött a válasz: sajnos a szerb sajtónak már tegnap, a magyaroknak pedig ma reggel lezárult az akkreditációja.

Megírtam a rendezvény sajtóját szervező szerb ügynökségnek, hogy sajnálom, de mi nagyon szeretnénk bejutni és tudósítani, és az ügynek nyomatékot adva Miklósi Gábor főszerkesztő-helyettesünk is felhívta az illetékest, aki azt ígérte neki, hogy megpróbál közbenjárni az érdekünkben.

Két órával később visszahívott az ügynökségtől Bojana Kusovac, aki mosolygós hangon elújságolta, „sikerült menedzselni" a helyzetet, egy ember akkreditációját el tudják fogadni az eseményre – ki legyen az? Kérdeztem: hogyan lett a négy munkatársból egy? Mire Bojana Kusovac azt mondta: felhívta a magyar kormány illetékesét, aki megmondta neki, hogy egy ember jöhet az Indextől, különben is kevés a hely. (Egy fociakadémiáról beszélünk, ki tudja, hány hektáros területről, szóval a helyhiányra hivatkozásnál nem is lehetne nagyobbat kamuzni.)...

AKI KISZOLGÁLTATOTT, A HATALOMRA SZAVAZ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: KATONA MARIANN
2018.09.28.


A szociális biztonság megteremtése azt eredményezhetné, hogy a legszegényebbek ne legyenek ennyire kiszolgáltatva a hatalomnak, és ne adják szinte automatikusan a voksukat a regnáló vezetőkre – erről beszélt a Magyar Hangnak Bass László szociológus. Már az áprilisi országgyűlési voksoláson is szembetűnő volt, és most a tiszavasvári időközi polgármester-választáson is megmutatkozott: a legszegényebb, sokszor romák lakta településrészeken, utcákban kiugróan magas a Fidesz támogatottsága. Ezekben a szavazókörökben nem ritkán bőven az országos átlag felett, 70 vagy akár 80 százaléknál is magasabb a kormánypárt szavazóinak aránya. A háttérben meghúzódó okok egyike a szegénység.

Bass László szociológus a Magyar Hangnak elmondta, hogy bár ők pártpreferenciákat soha nem vizsgálnak, a hátrányos helyzetű településeken végzett terepmunka közben egyértelműen érzékelhető, hogy az itt élők nagyon erősen lojálisak a mindenkori helyi hatalomhoz, pártszínezettől teljesen függetlenül. Hiszen a szegény családok – akik nem feltétlenül romák – rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak és nagymértékben függnek a helyi döntéshozóktól: ők osztják ki a közmunkát, de még a gyest vagy a családi pótlékot is megvonhatják tőlük bizonyos feltételek mellett. Habár logikus magyarázat lehetne, hogy az évek óta nyomorgók valamilyen változásra vágyva egy-egy új helyi vezetőt segítsenek hatalomra, tapasztalatai azt mutatják, mégis inkább az van az emberekben, bajuk lehet abból, ha szembefordulnak a hatalommal. – Minél inkább satuba van szorítva valaki, annál inkább lojális a hatalomhoz – foglalta össze...

VESZÉLYBEN A CIVIL BLOGOK

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió
2018.09.27.


Hallgassa meg

A blog.hu plattformon megjelenő blogok tartalmát és forgalmát is befolyásolhatja, hogy új tulajdonosa lett a szolgáltató oldalnak. Ez pedig civil szervezetek tömegére jelent fenyegetést – mondta a Klubrádióban Verdes Tamás online marketing szakértő.

A CEMP-cégcsoport megvásárlásával felerészben egy kormányközeli vállalkozó birtokába került az Index.hu felületeit értékesítő ügynökség, valamint a portál társoldalai, így Magyarország legnépszerűbb blogger platformja, a blog.hu is. Verdes Tamás online marketing szakértő szerint ez súlyos veszélyt jelent nagyon sok civil szervezetre.

Politikai kiszolgáltatottság

Az elemző a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában hangsúlyozta, hogy a hazai független civil szervezetek tömegesen üzemeltetik blogjaikat az új tulajdonoshoz került platform alatt. A váltással pedig ezek a blogok kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Az itt futó weboldalak ugyanis nem a civil szervezetek tulajdonában vannak, hanem a tartalmilag az Indexhez kötődő online birodalom elemeiként működnek, miközben az új tulajdonossal ezekre a honlapokra is a kormányhatalom árnyéka vetül rá.

Azzal, hogy a KDNP-s politikus és vállalkozó Oltyán József az Index-birtokos Magyar Fejlődésért Alapítványt létrehozó NP Nanga Parbat nevű cégben is tulajdonrészt szerzett még inkább felvetődik annak lehetősége, hogy befolyással lehet a portál működésére.

Amilyen csak tetszik neki

Az Index szerkesztőségének esetleges átállításával pedig könnyedén megfoszthatók a blog.hu-s oldalak forgalmuk jelentős részétől. Hiszen a látogatók legnagyobb részben a portálról érkeznek ezekre a honlapokra. Ha a szerkesztőség a jövőben úgy dönt, hogy nem ad nekik címlapot, a széles közönség számára szinte láthatatlanná válhatnak a jelenleg akár napi 5-10 ezer látogatót is hozó szájtok.

Az ugyancsak veszély, hogy a tulajdonos bele tud nyúlni a blogokba, amire nem csak a technikai lehetősége van meg. Ha a civileknek – például azért, mert nemzetközi forrásokból is kapnak támogatást – figyelmeztetést kell elhelyezniük a blogokon, akkor még az is megtörténhet, hogy a blog.hu gazdája közvetlenül is beavatkozik ezeknek az oldalaknak a tartalmába, és olyan figyelmeztetést helyez el rajtuk, amilyen csak tetszik neki... 

MINDEN HATÁRON TÚL

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: SERES LÁSZLÓ
2018.09.29.


Az Orbán-kormány Frontex-hadjárata kizárólag Csubakka-relációban értelmezhető.

Most pedig képzeljük el a lehetetlent: van egy európai kormány, amelyik azt állítja, meg tudja védeni önnön határait, ezért kikéri magának, hogy az EU megerősítse közös határvédelmi szervezetét. Képzeljék el, van ilyen európai kormány. Ez a kormány ugyanis attól fél, hogy a közös határvédelmi ügynökség – nevezzük, mondjuk, Frontexnek – adott esetben hatásköröket vonhatna el a nemzetállamoktól, hogy hatékonyabban láthassa el feladatait. Erről nincsen ugyan szó, bizonygatja váltig az Európai Bizottság, hiszen a 2020-ig tízezer határőrrel megerősített Frontex alakulatai tagállami kontroll alatt állnának, ahogyan eddig is, de európai kormányunkat nem érdekli a cáfolat. A kommunikáció a lényeg, a média, az üzenet. Feje tetejére kerül az ismert marxi tétel: a filozófusok eddig csak megváltoztatták a világot, holott a feladat az, hogy értelmezzük.

A South Park egyik epizódja nyomán Csubakka-védelemnek nevezzük azt a jogi, illetve kommunikációs stratégiát, amikor a kínos helyzetbe került fél valami nem várt, oda nem illő, gigantikus baromságot vág vádlói képébe, foglalkozzanak inkább azzal, mint a lényeggel. Szétlopjuk az országot? Migráns! Ránk omlik az egészségügy? Soros! Külsérelmi nyomot hagyunk a demokrácián? Civil! A gonosz tengelyének legújabb eleme a „zsoldos”, akit „Brüsszel” küld a szuverén magyar határra, hogy a szuverén magyar határőr tiltakozása ellenére jól beengedje az országba a migránst, ezzel is elősegítve a nemzet lecserélését multikulti társadalomra. A „zsoldos” véletlenül épp a Sargentini-jelentés kínos elfogadása után került elő, de ne feledjük: a stratégia lényege a napirend meghatározása, nem köszönő viszony megteremtése a valósággal...

ORBÁNÉK TAVALY 884,5 MILLIÁRD FORINTRÓL MONDTAK LE ÖNKÉNT

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2018.09.29.


Összesen 884,5 milliárd forintról mondott le a kormány tavaly az érvényesíthető adókedvezmények miatt — írta meg a 2017-es költségvetés zárszámadása alapján az mfor.hu. A büdzsé tervezésekor 859,2 és 935,8 milliárd forint közötti igénybevétellel számoltak.

A lap szerint a legnagyobb összeg a személyi jövedelemadóból érvényesíthető kedvezmények miatt nem folyt be a büdzsébe, 279 milliárd forint. Ennek döntő részét a családi adókedvezmények teszik ki, csak tavaly 240 milliárd maradt a családoknak ennek köszönhetően. Tavaly már 199 milliárd forint volt a társasági adóból igénybe vett kedvezmények mértéke,

ebből 81,2 milliárd forint esett ki a költségvetésből a “sportcélú támogatás utáni adókedvezmény”, vagyis a TAO-támogatások miatt.

Így a TAO létezése, 2011 júliusa óta összesen mér 440,5 milliárd forint ment el a sportra ilyen módon a közösből.

BUDAPESTI LAKÁSHELYZET AZ ADATOK TÜKRÉBEN

A VÁROS MINDENKIÉ BLOG
Szerző: AVM
2018.09.29.


A 8. Lakásmenet - Otthonunk az életünk felvonulás kapcsán közérdekű adatigényléssel fordultunk a 23 kerületi és a fővárosi önkormányzathoz, hogy átfogó képet kapjunk a fővárosban a lakáshelyzetről. Az adatigénylésünkre 20 kerület adott többé-kevésbé átfogó választ, három kerület azonban pénzt kér az adatok kiadásáért vagy úgy tesz, mintha nem értené a kérdéseket. A II. és a VIII. kerület egy az egyben csak költségtérítés ellenében hajlandó válaszolni (ellenül peres eljárást indítottunk az Utcajogász segítségével), a IX. kerület pedig részben pénzt kér, részben pedig úgy tesz, mintha nem értené a megkülönböztetést a "kiadott" és "kiadatlan" lakások között, ezért végül nem adta ki az adatok jelentős részét. Az alábbiakban összefoglaljuk a válaszok alapján kialakult képet. A pontos számokat ebben a táblázatban lehet megnézni.

A fővárosi lakásállomány összesen 5%-a önkormányzati bérlakás - ez magasabb, mint az országos átlag (2% körül), de iszonyú alacsony ahhoz képest, hogy mire lenne szükség (a rendszerváltáskor ez az arány Budapesten kb. 50% volt).

Arányaiban a legtöbb önkormányzati bérlakás a VIII., a XIII., I. és IX. kerületekben van. Szám szerint a legtöbb önkormányzati lakás a XIII., VIII., IX. és III. kerületekben van.

Legalább 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten (ebből 4 kerület válasza hiányzik, vagyis szinte a szám biztosan megközelíti a 3000 darabot). A kiadatlan lakások jelentős része összkomfortos vagy komfortos lakás, kisebb része félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás.

Az önkormányzati válaszokból kiderül, hogy az üres lakások legalább 20%-a lakható állapotban van, ami jelen pillanatban is minimum 500 olyan kiadható lakást jelent a fővárosban, amelyekben most nem lakik senki.

A fővárosban az önkormányzatok évente min. 190 millió forintot költenek az üres lakások fenntartására (ebből az összesítésből 11 önkormányzat válasza hiányzik, vagyis ez az összeg akár elérheti a 380 millió forintot is).

2017-ben az önkormányzatok minimum 571 lakáskiürítési eljárást indítottak bérlőik ellen. Ez nem jelenti azt, hogy ennyi háztartást ki is lakoltattak, de ennyien biztosan ki voltak téve a lakásvesztés veszélyének (ebből az összesítésből is hiányzik 3 önkormányzat adata, így a valódi szám ennél magasabb). A legtöbb lakáskiürítési eljárást a X., XIII. és XV. kerületi önkormányzatok indították.

Tavaly legalább 346 önkormányzati lakást adtak el az önkormányzatok Budapesten. Ebből 4 önkormányzat adata hiányzik, vagyis az eladott lakások száma valószínűleg megközelíti az 500 darabot. 2017-ben összesen 31 (!) lakást vásároltak vagy építettek önkormányzatok Budapesten. Vagyis összességében elmondható, hogy Budapesten az önkormányzatok folyamatosan csökkentik a lakásállományukat úgy, hogy már így is ezrek várnak lakásra...

REQUIEM A SZÁZADVÉGNEK

FARKASVONÍTÁS
Szerző: Tarski
2018.09.29.


Az utóbbi napok egyik legnagyobb hírértékű eseménye szerintem a Századvég internetes folyóirat 88. számának levétele az internetről. Erről a médiáról tudnunk kell azt, hogy a Századvég Alapítvány által létrehozott termék volt, és olyan újságírók szerkesztették, akiket korábban Orbán Viktor hűséges alattvalóiként kellett számon tartani. Eddig legalábbis így tűnt, de amikor megjelent az utolsó szám, a szélirány is megfordult a Fidesz berkei felől és egyből árulóknak kiáltották ki őket. Az mindenesetre szokatlan dolog volt, hogy egy egész szerkesztőséget rúgtak ki, hiszen korábban én nem emlékszem arra, hogy ilyen megtörtént volna egy olyan média esetén, amelyik hosszabb ideje Fidesz közelinek volt tekinthető. Az eddig szinte természetes volt, hogy amikor valamelyik Orbánhoz hű oligarcha felvásárolt egy balliberális oldalhoz köthető médiát, akkor lazán kisöpörte az összes újságírót onnan és a saját, tehát a Fideszhez lojális újságírókkal töltötték fel. De ami legutóbb a Századvéggel történt, az mindenképpen unikumnak tekinthető.

A laptulajdonos azért tette meg ezt a lépést, hogy a továbbiakban ez a média a Fidesz céljait szolgálja, ami egyúttal azt is jelentette, hogy eddig nem szolgálta, vagy nem elég alázatosan szolgálta a Vezér és a Fidesz mennybemenetelét. Gondolom hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy erre az elhatározásra jussanak, mindenesetre a 88-ik lapszám lehetett az utolsó csepp a pohárba, ami után azt mondhatták, hogy eddig és ne tovább. A hírek szerint főként Bod Péter Ákos: Bérek, profitok és járadékok harca – magyar szemmel című cikke volt az a vörös posztó, ami kiválthatta a laptulajdonos haragját és döntött az újságírók sorsáról. Ennek a számnak a „Járadék” főcímet adták, és Bod Péter Ákos cikke is egyebek mellett ezzel foglalkozott. A közgazdász egy kis bevezető után ezt írta: „...járadék, azaz a szokásosat felülmúló hozam képződik akkor is, ha például hatósági döntéssel korlátoznak egy szolgáltatásvégzést: nem adnak ki több építési engedélyt, nem nyitható újabb trafik vagy étterem egy kerületben, pedig lenne bőven vállalkozó. Ez közel áll a monopolhelyzethez, amely egyébként versenypiaci körülmények között kialakulhat természetes úton, hatékonysági előny következtében.” Itt már nyilvánvalóan a hazai körülményekre utal, konkréten az orbáni gazdaságpolitikára.

De a lényeg csak ezután következett: „De mi van akkor, ha a domináns szereplő állami versenykorlátozás révén jut járadékhoz? Ekkor hiába szeretne új versenyző belépni az extra nyereséget adó piacra, a hatóság meggátolja a versenyt. Itt merül fel a politikai rendszer ügye. Ideális esetben az állam, amely kizárólag a közjót szolgálja, nem tűr meg – és különösen nem kezdeményez saját maga – olyan szabályt, amely tartósítja a járadékjövedelmet keletkeztető helyzetet. Sőt maga vonná el adózással az ilyen jövedelmeket, de legalább egy nagy részüket, hiszen mikrogazdasági elemzéssel levezethető, hogy a járadék adóztatása – szemben a fogyasztásra és munkajövedelmekre kivetett adókkal – nem okoz jóléti veszteséget, hatékonyságromlást.

A kizárólag közjót követő állam feltételezése azonban naivan ideális eset: a tényleges kormányzati viszonyok között sűrűn előfordul, hogy az állam (kormány, politikai vezetés) olyan szabályzást tart fent, amely mellett adott gazdasági szereplőknél rendszeres és tartós járadékjövedelem keletkezik. Ha egy tisztviselő részesül ebből a profittöbbletből (amely többlet, tehát ha nem keletkezne, és csupán normál profit maradna, attól még a gazdasági szereplő folytatná nyereséges tevékenységét), akkor más erkölcsi megítélés alá esik a helyzet: korrupcióról kell beszélnünk. A gazdasági szereplő részéről az ilyen helyzetre törekvés a járadékvadászat. Még súlyosabb az ügy, ha maga a kormányzat tudatosan teremti és tartja fent a járadékot eredményező helyzetet, majd közhatalmi eszközeivel saját céljaira elvonja az így előálló extraprofit nagy részét (rent extraction).

A korrupció esélyét mindenképpen növeli a kormányzat kiterjedt szabályozói beavatkozása, az egyedi állami döntés gyakorlata. Az ilyen gyakorlat az üzleti körök és az állam (politikai szféra) gondos elválasztásával szorítható vissza; ez azonban nehezen megy. Sőt – amint például Dani Rodrik, az aktív, fejlesztő állam koncepciójával szemben máskülönben nem ellenséges közgazdász konstatálja – maga az állami iparpolitika egyengetheti az utat a korrupció előtt: a magánbefektetők támogatására kigondolt ösztönző rendszer könnyen 'a gátlástalan üzletembereknek és a magánérdekeiket néző bürokratáknak járadékot juttató mechanizmussá züllik.'(Rodrik 2007: 111)...

ÚJ BALOLDAL CSAK ÚGY JÖHET LÉTRE, HA ISMERI A MÚLTJÁT

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.09.28.


A Mérce nem lesz az új baloldal, nem leszünk párt, vagy mozgalom, de minden erőnkkel azon vagyunk, hogy segítsük egy tisztességes új baloldal létrejöttét. Ezért rendezzük meg immár harmadik éve a Szabad Október Fesztivált, idén a Gólyával együtt. Ezért is választottuk idén a „Múltunk a jövőnk?” szlogent a fesztivál számára.

Két fronton támadunk. Egyrészt október végéig körülbelül 10 cikket fogunk közölni a fesztivál aprópóján, főként történészektől, amik az 1918 és az 1956-os eseményekre reflektálnak, vagy azok hátterét mutatják be valamilyen szempontból, másrészt közel 20 programot sűrítünk bele 3 hétbe október 8. és 31. között, amelyek arra keresik a választ, mi az, amit továbbvihetünk, vagy érdemes továbbvinnünk a baloldal 20. századi örökségéből.

Nem akarjuk kikerülni azt a kérdést, hogy a 20. századi baloldal öröksége nem csupán pozitív példákból, az igazságosságért való cselekvésből, hanem sajnos rémtettek sorából is áll. De mi most nem erre koncentrálunk. Nem hamut akarunk szórni a fejünkre, idén nem szembenézni akarunk a 20. századi baloldal felelősségével (megteszi ezt helyettünk a propaganda nap mint nap), hanem arra koncentrálunk, hogy mi az, amire érdemes emlékezni, mi az, amiből pozitív példákat tudunk magunkkal vinni.

A Szabad Október Fesztivált végigkíséri majd egy arcképcsarnok, ahol a 20. századi baloldal hőseit szeretnénk bemutatni, ehhez kapcsolódóan több kisebb beszélgetést is tartunk, lesz majd szó a századelő munkásmozgalmának nőtagjairól, és a két világháború közötti munkásirodalomról is. Beszélünk arról, milyen volt a különböző korszakokban a Tanácsköztársaság megítélése, hogyan használta ezt a 133 napot a politikai propaganda a különböző korokban, beszélünk az őszirózsás forradalmat megelőző társadalmi, politikai és gazdasági helyzetről, az egyetlen 1944-es józsefvárosi magyar zsidó ellenállásról, a századelő balos ifjúsági mozgalmáról, a Galilei Körről, a magyar lakhatási küzdelem történetéről, ‘56 legtisztább baloldali forradalmáráról, Angyal Istvánról, a politikai térhasználatról és az emlékezetpolitikai térhasználatról, de lesznek ezenkívül interaktív mozgalmibb programpontjaink is, és a Szabad Október Fesztivál keretében indítja el megújult műsorát a Slejm után Gulyás Márton...

ABSZURD DRÁMÁBA ILLIK, AHOGY A HIVATAL PACKÁZIK A MAGYAR KISVÁLLALKOZÓKKAL

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2018.09.27.


Két hete írtuk meg, miként packáznak a kormányhivatalok elismert művészekkel, az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) alapján számon kérve rajtuk a tevékenységük végzéséhez szükséges képesítéseiket, amikkel ők rendelkeznek ugyan, csak a hivatalnak nem tetszik a papír, amivel ezt bizonyítani tudják. Azóta kiderült, hogy nem csupán a fotósok és videósok kerültek kereszttűzbe. Olvasóink végletesen abszurd élethelyzetekről számoltak be, a Qubitnek elmesélt történeteikből pedig szépen kirajzolódik a kis magyar egyéni vállalkozói rögvalóság...

HOGYAN TANULJUNK IDEGEN NYELVET?

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2018.09.29.


Új nyelvet tanulni hatalmas kihívás és szerény tapasztalatom szerint például a magyar iskolai oktatás egy-két kivételtől (kéttannyelvű vagy nemzetiségi sulik például) eltekintve nem túl sikeres ezen a téren. Mi több, azt is gondolom, hogy igazán jól nyelvet megtanulni csak úgy lehet, ha az ember teljesen megmerítkezik benne, lehetőleg abban az országban, ahol az a többség anyanyelve. Persze hogy én mit gondolok, az egy dolog - nézzük inkább, mit gondolnak mások!

A téma annál is aktuálisabb, mert a héten volt a Nyelvek Európai Napja, aminek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy csak Európában 200-nál több nyelvet beszélnek (ebből 24 hivatalos uniós) és akad még 60 regionális, illetve kisebbségi nyelv.


„Társaságban csak hollandul beszéltem”

„Először még egyetemistaként mentem egy évre Eindhovenbe a Philips kutatóközpontjába. Ekkor töltöttem először hosszabb időt külföldön. A 9 hónap alatt próbáltam valamennyit megtanulni hollandul, de a hollandok tolerancia szintje rendkívül alacsony. Ha nem tudsz elég folyékonyan, akkor általában nem akarnak veled hollandul beszélni.

Pár évvel később adódott egy lehetőség, egy IT-munka, én pedig élni akartam a visszatérés esélyével, no és végre olyan helyen lakni, ahol folyékonyan megtanulhatok egy idegen nyelvet.

Társaságban ekkor már ragaszkodtam ahhoz, hogy csak hollandul beszéljek, minden nap olvastam újságot, néztem a tévét. Ha valaki beszél angolul, akkor a hollandot viszonylag könnyű megtanulni, ugyanakkor folyékonyan beszélni már sokkal nagyobb elszántságot igényel, mert a hollandok simán megmondják neked, milyen pocsékul beszélsz, ellenben ők milyen jók angolból.

Aztán pár hónap után a munkám Düsseldorfba vetett. Boldog voltam, hogy korábban tanultam németül, mert így gyorsan akklimatizálódtam és a hollandhoz hasonlóan itt is sok újságot olvastam, tévét néztem németül.

És ez még nem minden, mert amikor 2000-ben visszatértem Hollandiába, találkoztam a későbbi feleségemmel, Agnieszkával, aki lengyel. Amikor komolyra kezdtek fordulni a dolgok, elkezdtem lengyel órákat venni, miközben egyre gyakrabban jártunk Lengyelországba is.

A holland lassan második nyelvemmé vált, olyannyira, hogy elértem arra a pontra, amikor a szavak sokszor már hollandul jutottak először eszembe. A lengyelem is fejlődött, de azért bonyolultabb szövegeket (újságot, regényt) nem tudok olvasni rajta.

Három lányunk van, mindannyian mindhárom nyelven beszélnek. Hollandul a legjobban, de az angoljuk és a lengyelük is nagyszerű.

Magam spanyolul, japánul és olaszul is elég jól beszélek. Apám mindig azt tanácsolta, akárhova megyünk, tanuljunk meg előtte valamennyit az adott nyelvből és én meglehetősen szó szerint vettem ezt.

Most éppen koreaiul tanulok, mert novemberben a legkisebb lányommal (aki hatalmas K-Pop-rajongó) odautazunk. Idén Szlovéniában nyaraltunk, volt olyan este, hogy koreai, szlovén, francia és még ki tudja milyen nyelvű zene szólt. A sok nyelv ismerete rengeteg örömöt szerzett az életemben.” (Aidan, Hollandia)...

LESZÁLLÓÁGBAN VAN ORBÁN ÚJ HOBBIJA

INDEX
Szerző: MT
2018.09.29.


Orbán Viktor a jelek szerint kihalkófélben lévő divatra szállt fel, amikor felszállt egy luxus magánrepülőre: Nyugaton már eléggé vigyázni kell az ilyesmivel, és a második világban is egyre inkább kerülik még a látszatát is a repülőzésnek az állami vezetők. Ettől függetlenül bőven vannak még szép teljesítmények a műfajban, bár az is biztos, hogy az igazán nagy klasszikusok ideje már lejárt, ahogy a politkusok magánrepülési és jachtozási szokásaiból látszik.

A hét elején az Átlátszó cikkéből derült ki, hogy Orbán Viktor egy rejtélyes luxusrepülővel utazgat, sőt ugyanezen gép gyakran keresztezi útját egy luxusjachtnak, amelyen a magyar üzleti és politikai élet krémje szokott előfordulni. Később Orbán szóvivője azt mondta, a miniszterelnök a közbeszerzések egyik legnagyobb nyertesének számító Garancsi István vendégeként a MOL Vidi focimeccseire repül a géppel. A dolgot a kormánypropaganda és a hivatalos kormánykommunikáció is lenyűgöző logikai gimnasztikával magyarázza azóta is.

Bár a kormányszóvivők szerint nem került közvetlenül közpénzbe Orbán útja, arról korábban már írtunk, hogy a világ szerencsétlenebb történelmi fejlődésű helyein az ajándékokba is bele tudnak bukni politikusok. De Magyarország nem csak emiatt, hanem abból a szempontból is különleges hely, hogy hivatalosan ugyan nincs kormánygépe, ám véletlenül a miniszterelnöknek mégis mindig rendelkezésére áll egy honvédségi utasszállító, ami vélhetően az urizálás látszatának elkerülése végett van így...