Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.08.13.
NO törpapa NO transzi NO szakállas nő. Jött a Tom Cruise és leszállt közénk. Extra: breakdance bajnoknő.
Lásd még:
2024. augusztus 13., kedd
OLIMPIAI ZÁRÓCEREMÓNIA: MAGYAR PÉTER, RED HOT CHILI PEPPERS, SNOOP DOGG, KAVINSKY
L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.08.13.
NO törpapa NO transzi NO szakállas nő. Jött a Tom Cruise és leszállt közénk. Extra: breakdance bajnoknő.
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.08.13.
NO törpapa NO transzi NO szakállas nő. Jött a Tom Cruise és leszállt közénk. Extra: breakdance bajnoknő.
ALEXA KIOFFOLTA MAGYAR PÉTERT
ELON MUSK SZEREPET KÉRT DONALD TRUMP KAMPÁNYÁBAN, MAJD ARRA JUTOTTAK, ÁT KÉNE NEVEZNI AZ ATOMENERGIÁT
TELEX
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2024.08.13.
Kétórás, technikai malőrökkel tűzdelt beszélgetést tartott az X-re átnevezett volt Twitteren Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje, volt elnök, valamint Elon Musk milliárdos, az X, a SpaceX és a Tesla tulajdonosa. Mindez nemcsak a november elején esedékes, vészesen közelgő amerikai elnökválasztás miatt volt érdekes, hanem Musk pálfordulása okán is. A dél-afrikai születésű, de 2002 óta amerikai állampolgár Musk korábban progresszív gondolkodású, környezetvédő, saját állítása szerint a demokratákra szavazó ember volt, aki 2022 óta nagyot fordult:
Köhögött a rendszer erősen, amikor New York-i idő szerint este 8-kor elkezdődött volna a két fél közti online beszélgetés, sokaknak nem töltött be, csak egy szürke négyszöget tudtak nézni, vagy hibaüzenetet kaptak – írta a CNN közvetítésében. Musk pedig előre közölte, streamingteszteket futtattak az X Space-én, 8 millió nézőre is alkalmazva azt. Később Musk közölte, túlterheléses, DDOS-támadás érte a rendszert. Végül 42 perc késéssel, és az X-vezér szerint kisebb nézőközönséggel, de el tudott startolni a beszélgetés.
A hétfő esti interjúban először a Trumpot ért július 13-i merényletkísérletről beszélgettek, amiről az elnökjelölt a szokásos csapongó stílusában azt mondta, „nem volt kellemes”, majd azt fejtegette, szürreálisnak mondható-e az élmény. „Rögtön tudtam, hogy ez egy golyó volt” – tette hozzá. Állította, az első kérdése a füle megsérülése után az volt, hogy „hány ember halt meg?”, mivel „masszív tömeg”, ezrek voltak jelen a butleri gyűlésen (ahova októberben vissza akar menni kampányolni).
Jatt, határ, gazdaság
Trump elővette demokrata ellenfelét, Kamala Harrist is, aki szerinte lenyúlta az adómentes borravaló ötletét tőle (amit Orbán Viktor kormányfő is igyekszik lenyúlni). Harris ezt Las Vegas-i kampánygyűlésén lengette be, de Trump már korábban ugyanitt megígérte az ingaállam rengeteg dolgozójának, akik a szolgáltató szektorban húzzák az igát. Trump szerint márpedig jelenleg az a helyzet, hogy a mostani demokrata kormányzat változatlanul megadóztatja a jattot, sőt 88 ezer adóellenőrt szabadított a pincérekre (a CNN szerint Trump egy 2021-es bejelentés alapján állítja ezt, miszerint az adóhatóság, az IRS kapott rá pénzt, hogy egy évtized alatt felvegyen mindenféle munkakörbe közel 87 ezer embert).
Szóba került a republikánusok forró kampánytémája, a mexikói határ biztonsága és a bevándorlás is. Musk elmondta, hogy nemrég a déli határra utazott, ahol olyan embereket látott, „akik nem néztek ki barátságosan”. Trump elővette egyik alaptalan mantráját, miszerint más országok mentálisan beteg embereket és bűnözőket küldenek be az Egyesült Államokba, ahol Kamala Harris mint „határcár” kapta meg a kérdés rendezését Joe Bidentől. Trump hozzátette, ha megválasztják, „az ország történetének legnagyobb deportálását hajtjuk végre”.
Mindezt azzal vezette fel a milliárdos, hogy „azt hiszem, nagyszerű lenne, ha volna egy kormányzati hatékonysági bizottság, ami megvizsgálja ezeket a dolgokat, és biztosítja, hogy az adófizetők pénze, az adófizetők kemény munkával megkeresett pénze jó módon van elköltve”. Trump jelezte, imádná, ha Musk részt venne egy ilyen testületben, hisz a Tesla-vezér „nagy nyeső”, aki cégeinél is vissza tudta vágni a költéseket (arról nem ejtettek szót, hogy például az X-nél ez állások megszüntetését jelentette).
Nem mentek el a gazdaság helyzete és a 2022-ben negyvenéves csúcsra (9,1 százalékkal) felérő infláció mellett sem. Trump azt mondta, az emberek arról akarnak hallani, miért nem tudnak sok dolgot megvenni a sarki fűszeresnél, miért drágult minden, hogy „az infláció megölte őket”. A republikánus jelölt ezért Joe Biden kormányát tette felelőssé. A szakértők szerint az ellátási láncok akadozása, az üzemanyagárak és a kormányzati élénkítések is fűtötték az amerikai inflációt. Trump egyébként kötötte az ebet a karóhoz, mondván nem az elmúlt 48, hanem az elmúlt 100 év legszörnyűbb inflációjában van az ország...
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2024.08.13.
Kétórás, technikai malőrökkel tűzdelt beszélgetést tartott az X-re átnevezett volt Twitteren Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje, volt elnök, valamint Elon Musk milliárdos, az X, a SpaceX és a Tesla tulajdonosa. Mindez nemcsak a november elején esedékes, vészesen közelgő amerikai elnökválasztás miatt volt érdekes, hanem Musk pálfordulása okán is. A dél-afrikai születésű, de 2002 óta amerikai állampolgár Musk korábban progresszív gondolkodású, környezetvédő, saját állítása szerint a demokratákra szavazó ember volt, aki 2022 óta nagyot fordult:
most már hithű Trump-szavazó, aki a déli határért aggódik, elítéli a demokraták progresszivitását, sőt mint a beszélgetésből kiderült, a globális éghajlatváltozást sem tartja égető gondnak.
Köhögött a rendszer erősen, amikor New York-i idő szerint este 8-kor elkezdődött volna a két fél közti online beszélgetés, sokaknak nem töltött be, csak egy szürke négyszöget tudtak nézni, vagy hibaüzenetet kaptak – írta a CNN közvetítésében. Musk pedig előre közölte, streamingteszteket futtattak az X Space-én, 8 millió nézőre is alkalmazva azt. Később Musk közölte, túlterheléses, DDOS-támadás érte a rendszert. Végül 42 perc késéssel, és az X-vezér szerint kisebb nézőközönséggel, de el tudott startolni a beszélgetés.
Kamala Harris kampánycsapata egyből ráugrott a történtekre, Trump közösségi oldalán, a Truth Socialön újraposztolták Trump azon bejegyzését tavalyról, ami a floridai kormányzóval és korábbi elnökjelölt-aspiránssal, Ron DeSantisszal tervezett Musk-beszélgetésen élcelődött. Akkor Trump katasztrófának nevezte, hogy az akkor még Twitter nevű platformon technikai hibák tömkelege tette élvezhetetlenné az élő beszélgetést és DeSantis (végül januárban földbe állt) kampányának nyitányát.
A hétfő esti interjúban először a Trumpot ért július 13-i merényletkísérletről beszélgettek, amiről az elnökjelölt a szokásos csapongó stílusában azt mondta, „nem volt kellemes”, majd azt fejtegette, szürreálisnak mondható-e az élmény. „Rögtön tudtam, hogy ez egy golyó volt” – tette hozzá. Állította, az első kérdése a füle megsérülése után az volt, hogy „hány ember halt meg?”, mivel „masszív tömeg”, ezrek voltak jelen a butleri gyűlésen (ahova októberben vissza akar menni kampányolni).
Jatt, határ, gazdaság
Trump elővette demokrata ellenfelét, Kamala Harrist is, aki szerinte lenyúlta az adómentes borravaló ötletét tőle (amit Orbán Viktor kormányfő is igyekszik lenyúlni). Harris ezt Las Vegas-i kampánygyűlésén lengette be, de Trump már korábban ugyanitt megígérte az ingaállam rengeteg dolgozójának, akik a szolgáltató szektorban húzzák az igát. Trump szerint márpedig jelenleg az a helyzet, hogy a mostani demokrata kormányzat változatlanul megadóztatja a jattot, sőt 88 ezer adóellenőrt szabadított a pincérekre (a CNN szerint Trump egy 2021-es bejelentés alapján állítja ezt, miszerint az adóhatóság, az IRS kapott rá pénzt, hogy egy évtized alatt felvegyen mindenféle munkakörbe közel 87 ezer embert).
Szóba került a republikánusok forró kampánytémája, a mexikói határ biztonsága és a bevándorlás is. Musk elmondta, hogy nemrég a déli határra utazott, ahol olyan embereket látott, „akik nem néztek ki barátságosan”. Trump elővette egyik alaptalan mantráját, miszerint más országok mentálisan beteg embereket és bűnözőket küldenek be az Egyesült Államokba, ahol Kamala Harris mint „határcár” kapta meg a kérdés rendezését Joe Bidentől. Trump hozzátette, ha megválasztják, „az ország történetének legnagyobb deportálását hajtjuk végre”.
Ezután jött az, amit előzetesen sok elemző várt: Musk felajánlotta, hogy szerepet vállalna Trump kormányában.
Mindezt azzal vezette fel a milliárdos, hogy „azt hiszem, nagyszerű lenne, ha volna egy kormányzati hatékonysági bizottság, ami megvizsgálja ezeket a dolgokat, és biztosítja, hogy az adófizetők pénze, az adófizetők kemény munkával megkeresett pénze jó módon van elköltve”. Trump jelezte, imádná, ha Musk részt venne egy ilyen testületben, hisz a Tesla-vezér „nagy nyeső”, aki cégeinél is vissza tudta vágni a költéseket (arról nem ejtettek szót, hogy például az X-nél ez állások megszüntetését jelentette).
Nem mentek el a gazdaság helyzete és a 2022-ben negyvenéves csúcsra (9,1 százalékkal) felérő infláció mellett sem. Trump azt mondta, az emberek arról akarnak hallani, miért nem tudnak sok dolgot megvenni a sarki fűszeresnél, miért drágult minden, hogy „az infláció megölte őket”. A republikánus jelölt ezért Joe Biden kormányát tette felelőssé. A szakértők szerint az ellátási láncok akadozása, az üzemanyagárak és a kormányzati élénkítések is fűtötték az amerikai inflációt. Trump egyébként kötötte az ebet a karóhoz, mondván nem az elmúlt 48, hanem az elmúlt 100 év legszörnyűbb inflációjában van az ország...
Lásd még:
A KRITIKUS INFLÁCIÓ A KUDARCOS GAZDASÁGPOLITIKA TÜNETE
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.08.12.
„A kritikus infláció csak tünet, egyértelműen gazdaságpolitikai problémákra vezethető vissza, de sajnos esély sincs arra, hogy ebben egyhamar változás következne be” – mondta a Hírklikknek Katona Tamás a most megjelent júliusi inflációs adat közzététele után. A Központi Statisztika Hivatal korábbi elnöke különösebben nem lepődött meg azon, hogy júliusban ismét meglódultak az árak: az infláció 4,1 százalékos volt, ezen belül az élelmiszerek ára 2,7, az üzemanyagoké 6, a szolgáltatásoké pedig 9,1 százalékkal nőttek tavaly júliushoz képest. Ami számára meglepő volt, az a havi infláció magas – 0,7 százalékos – szintje. A mostani adat fényében is tartja az éves 4,5-5 százalékos inflációs prognózisát, ugyanakkor szerinte nőttek a felfelé mutató kockázatok.
Sokakkal ellentétben Katona Tamás nem lepődött meg a júliusi inflációs adaton, ugyanis a maga részéről eleve az ütem lassú növekedésére számított. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal által a héten közzétett júliusi inflációs gyorstájékoztatóban talált meglepetéseket is.
A jelentés szerint a fogyasztói árak 4,1 százalékkal nőttek 2023. júliusához képest...
Szerző: NVZS
2024.08.12.
Sokakkal ellentétben Katona Tamás nem lepődött meg a júliusi inflációs adaton, ugyanis a maga részéről eleve az ütem lassú növekedésére számított. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal által a héten közzétett júliusi inflációs gyorstájékoztatóban talált meglepetéseket is.
A jelentés szerint a fogyasztói árak 4,1 százalékkal nőttek 2023. júliusához képest...
KERESZT BICSKÉIG
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.08.13.
Húszmilliárd forintba kerül a Citadella felújítása, első megközelítésből két érdekességgel. Mészáros és Garancsi urak cégei végzik azt olyan szerződéssel, hogy a munkák alatt folyamatosan az inflációhoz igazítják a költségeket. Itt érdekes volna betekintést nyerhetni abba, a valós pénzromlást veszik-e figyelembe, vagy a KSH adatait, mert nem mindegy, és nem is ugyanaz a kettő. Egyáltalán. Sőt egészen más bír lenni.
Másfelől az inflációt vizsgálva szokták emlegetni mondjuk a nyugdíjas bevásárlókosarat, mint aminek a tartalma sokkal jobban drágul, mint a nagy átlagból kiszámolt általános adat, itt lehet, hogy Mészáros-Garancsi kosarat alkalmaznak, hogy ne járjon rosszul az emlegetett két úriember (irónia). Ugyanakkor teljesen mindegy, milyen szerződést kötnek, a csatorna nyitva a közpénznek, mert a vizes vb is permanensen drágult két évvel a véget érte után is.
Szóval az ilyesmik nem szoktak zavaró tényezők lenni, de a Citadellánál nem is ez a legérdekesebb, mert csak a lopás általános tendenciája folytatódik vele. Viszont egy kis cuki kurvaság, véletlen egybeesés, hogy a terveket viszont Taraczky Dániel irodája készítette. S ha ön nem ismerte ezt az urat, most már igen, főleg, ha elmeséljük róla, hogy a hatvanpusztai birtok tervei is tőle erednek, és itt olyan kerek lett a kör, hogy már nem lehet négyszögesíteni.
Már ennyi információ elég volna, hogy elégedetten csettintsünk, nincsen semmi baj, a NER zavartalanul üzemel a maga jól bejáratott módján. Hogy aztán az országgal mi van amúgy, az nem igazán érdekli a fiúkat, mert itt, a Citadellánál is megtalálták a leglényeget, hogy kereszt kell a kezében amúgy pálmaágat tartó szobor talapzatára. Indoklásul ismét az európai kultúrkörre meg a keresztény államiságra hivatkoznak. Mintha államvallás volna nálunk.
Valamikor, még a NER előtt szekularizált volt Magyarország, ami akkor változott vissza, illetve vett száznyolcvan fokos fordulatot a középkor felé, amikor Orbán a duci kis ujjain kiszámolta, hány szavazatot hoz neki a konyhára, ha már nem parancsolja térdre, imára a lenézett keresztényeket, hanem nekilát hitet óbégatni, meg azt, hogy ember, most jövök a templomból. Jó, ha nyugtázzuk, minden ezért történik, és nem egyébért.
Az is teljesen bizonyos, ha a felmérések azt mutatnák, az lenne hasznos a hatalom szempontjából, hogy Orbán háncsszoknyában, orrát egy csonttal átfűzve táncoljon a tűz körül, akkor azt tenné, és akkor ugyanúgy röhögnénk rajta, mint voltaképp most is. Itt a helyzet azonban egy kicsit nyomorultabb, mert náluk a pénz meg a stukker, és azt csinálnak, amit csak akarnak, és most épp keresztekkel akarják teletoszni az egész országot...
Szerző: Rezeda
2024.08.13.
Másfelől az inflációt vizsgálva szokták emlegetni mondjuk a nyugdíjas bevásárlókosarat, mint aminek a tartalma sokkal jobban drágul, mint a nagy átlagból kiszámolt általános adat, itt lehet, hogy Mészáros-Garancsi kosarat alkalmaznak, hogy ne járjon rosszul az emlegetett két úriember (irónia). Ugyanakkor teljesen mindegy, milyen szerződést kötnek, a csatorna nyitva a közpénznek, mert a vizes vb is permanensen drágult két évvel a véget érte után is.
Szóval az ilyesmik nem szoktak zavaró tényezők lenni, de a Citadellánál nem is ez a legérdekesebb, mert csak a lopás általános tendenciája folytatódik vele. Viszont egy kis cuki kurvaság, véletlen egybeesés, hogy a terveket viszont Taraczky Dániel irodája készítette. S ha ön nem ismerte ezt az urat, most már igen, főleg, ha elmeséljük róla, hogy a hatvanpusztai birtok tervei is tőle erednek, és itt olyan kerek lett a kör, hogy már nem lehet négyszögesíteni.
Már ennyi információ elég volna, hogy elégedetten csettintsünk, nincsen semmi baj, a NER zavartalanul üzemel a maga jól bejáratott módján. Hogy aztán az országgal mi van amúgy, az nem igazán érdekli a fiúkat, mert itt, a Citadellánál is megtalálták a leglényeget, hogy kereszt kell a kezében amúgy pálmaágat tartó szobor talapzatára. Indoklásul ismét az európai kultúrkörre meg a keresztény államiságra hivatkoznak. Mintha államvallás volna nálunk.
Valamikor, még a NER előtt szekularizált volt Magyarország, ami akkor változott vissza, illetve vett száznyolcvan fokos fordulatot a középkor felé, amikor Orbán a duci kis ujjain kiszámolta, hány szavazatot hoz neki a konyhára, ha már nem parancsolja térdre, imára a lenézett keresztényeket, hanem nekilát hitet óbégatni, meg azt, hogy ember, most jövök a templomból. Jó, ha nyugtázzuk, minden ezért történik, és nem egyébért.
Az is teljesen bizonyos, ha a felmérések azt mutatnák, az lenne hasznos a hatalom szempontjából, hogy Orbán háncsszoknyában, orrát egy csonttal átfűzve táncoljon a tűz körül, akkor azt tenné, és akkor ugyanúgy röhögnénk rajta, mint voltaképp most is. Itt a helyzet azonban egy kicsit nyomorultabb, mert náluk a pénz meg a stukker, és azt csinálnak, amit csak akarnak, és most épp keresztekkel akarják teletoszni az egész országot...
2024. augusztus 12., hétfő
KAMALA HARRIS A SÍRBÓL HOZTA VISSZA A KAMPÁNYT
NÉPSZAVA
Szerző: MOSOLYGÓ MIKLÓS
2024.08.12.
A legfrissebb felmérés szerint már három csatatér államban is átvette a vezetést Kamala Harris demokrata elnökjelölt Donald Trumppal szemben. A villámrajt ellenére az öröm még korai, hiszen a jelöltcserével Harris a Biden-elnökség sebezhető pontjait is örökölte.
A szombaton közzétett The New York Times/Siena Poll közvélemény-kutatás szerint Kamala Harris demokrata alelnökjelölt a hét csatatér államból háromban, Wisconsin, Michigan és Pennsylvania államokban 50-46 százalékos arányban vezet a republikánus elnökjelölt Donald Trump előtt. Korábbi főnöke és a jelenlegi demokrata elnök hasonló eredményeivel összehasonlítva ez jelentős javulást jelent, hiszen májusban Biden még 1-3 százalékpontos hátrányt könyvelhetett el az említett három államban ugyanezen szervezetek nevével készített felmérés szerint. A három állam a „blue wall” nevet viseli utalva a Demokrata Párt kék színére, ugyanis 2000 óta mindössze egy alkalommal nem sikerült nyerniük itt, akkor nagy meglepetésre a most is induló Donald Trump mindhárom államban győzni tudott.
A demokraták új keletű lendülete egyértelműen Harris személyének tudható be, aki kimozdította a párt választóit a Biden-elnökség alatt jellemző közéleti fásultságból. A felmérés részletesen összehasonlítja a reklámokból ismert „előtte-utána” állapotot a liberális szavazók közérzetében a Demokrata Párt elnökjelöltjével kapcsolatban. A demokrata szavazók májusban még csak 67 százalékos elégedettséget mutattak, ez augusztusra a Harris-Walz kampánnyal 87 százalékra ugrott fel. Érdemes megjegyezni, hogy ugyanez az adat a republikánusoknál csupán 74-ről 79 százalékra emelkedett, ami jelzi a J.D. Vance alelnökjelöltségét kísérő mérsékelt lelkesedést...
Szerző: MOSOLYGÓ MIKLÓS
2024.08.12.
A szombaton közzétett The New York Times/Siena Poll közvélemény-kutatás szerint Kamala Harris demokrata alelnökjelölt a hét csatatér államból háromban, Wisconsin, Michigan és Pennsylvania államokban 50-46 százalékos arányban vezet a republikánus elnökjelölt Donald Trump előtt. Korábbi főnöke és a jelenlegi demokrata elnök hasonló eredményeivel összehasonlítva ez jelentős javulást jelent, hiszen májusban Biden még 1-3 százalékpontos hátrányt könyvelhetett el az említett három államban ugyanezen szervezetek nevével készített felmérés szerint. A három állam a „blue wall” nevet viseli utalva a Demokrata Párt kék színére, ugyanis 2000 óta mindössze egy alkalommal nem sikerült nyerniük itt, akkor nagy meglepetésre a most is induló Donald Trump mindhárom államban győzni tudott.
A demokraták új keletű lendülete egyértelműen Harris személyének tudható be, aki kimozdította a párt választóit a Biden-elnökség alatt jellemző közéleti fásultságból. A felmérés részletesen összehasonlítja a reklámokból ismert „előtte-utána” állapotot a liberális szavazók közérzetében a Demokrata Párt elnökjelöltjével kapcsolatban. A demokrata szavazók májusban még csak 67 százalékos elégedettséget mutattak, ez augusztusra a Harris-Walz kampánnyal 87 százalékra ugrott fel. Érdemes megjegyezni, hogy ugyanez az adat a republikánusoknál csupán 74-ről 79 százalékra emelkedett, ami jelzi a J.D. Vance alelnökjelöltségét kísérő mérsékelt lelkesedést...
AZ ELLEN PARTIZÁN: KÖZTÉR | KÖZÉLETI KRINDZS-E VAGY?
L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.08.11.
Egy tízes skálán mennyire volt ez közTRÉ? Finally! Valóban a Partizán ellenfele lesz? Ráreagálok: megérte ilyen sokat várni rá? Mondom szerintem milyen eddig. Szerinted?
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.08.11.
Egy tízes skálán mennyire volt ez közTRÉ? Finally! Valóban a Partizán ellenfele lesz? Ráreagálok: megérte ilyen sokat várni rá? Mondom szerintem milyen eddig. Szerinted?
HETI EGYENLEG: PINTÉR SÁNDOR TANÁRFEJLESZTÉSI MINISZTER LETT
KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.08.11.
Felnőtt, diplomás embereknek akarják megmondani Pintérék, hogyan kell a diákokkal bánni, hogy kell tanítani, de még a mobiljukat is elakarják venni. Ez elképzelhetetlen. A korábbi rendszerekben, Hiller Istvánék, vagy Magyar Bálinték idején, nem szóltak bele ilyen szinten az oktatásba, ahogyan más országokban sem. Még a fideszes szakpolitikusok, mint Pokorni Zoltán sem értenek egyet az oktatás államosításával – mondta Somogyi Zoltán, szociológus a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában. Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese szerint Pintér Sándorék célja a tanárok betörése mellett az, hogy a diákok ne kérdezzenek, soha ne kérdőjelezzék meg a felsőbb hatalmat, mintha katonai iskolákba adnánk a gyerekeinket.
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.08.11.
Felnőtt, diplomás embereknek akarják megmondani Pintérék, hogyan kell a diákokkal bánni, hogy kell tanítani, de még a mobiljukat is elakarják venni. Ez elképzelhetetlen. A korábbi rendszerekben, Hiller Istvánék, vagy Magyar Bálinték idején, nem szóltak bele ilyen szinten az oktatásba, ahogyan más országokban sem. Még a fideszes szakpolitikusok, mint Pokorni Zoltán sem értenek egyet az oktatás államosításával – mondta Somogyi Zoltán, szociológus a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában. Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese szerint Pintér Sándorék célja a tanárok betörése mellett az, hogy a diákok ne kérdezzenek, soha ne kérdőjelezzék meg a felsőbb hatalmat, mintha katonai iskolákba adnánk a gyerekeinket.
Horváth Gábor szerint a kormánynak a beteg a második, az elsők pedig ők maguk, hiába hangoztatják, hogy a betegek az elsők. Rétvári Bence ezzel hárította Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetőjének kérdését, amikor a szocialista politikus a nem működő kórházi légkondicionálókról kérdezte. Somogyi Zoltán szerint a kormánytagok már nem tudnak érdemi választ adni ezekre a kérdésekre, ezért történhet meg, hogy amikor Semjén Zsoltot erről kérdezik, akkor röhögőgörcsöt kap. „Nem tudnak a belpolitikai kérdésekre választ adni, ezért a külpolitikára terelik a szót.”
Lásd még:
VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ: ÍGY LEHETNE ÚJ ÉS ARÁNYOS VÁLASZTÓKERÜLETI RENDSZERÜNK 2026-BAN
VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ
Szerző: BÓDI MÁTYÁS, KOVALCSIK TAMÁS
2024.08.12.
Jelenlegi választási rendszerünkre sokan tekintenek a kormányon levők legfontosabb támasztékaként. A Fidesz alkotmányos többséggel bíró hatalmának kétségkívül megkerülhetetlen sarokköve az egyfordulós választás, és a rendszerváltozáskor létrehozott választókerületek határainak átrajzolásával megalkotott politikai hadszíntér.
A 2010 óta berendezkedett kurzus azonban soha nem engedte meg magának azt a luxust, hogy csupán egy hatalmi ágenstől, társadalmi csoporttól, vagy gazdasági szereplőtől tegye függővé magát. Az uralkodó párt sokáig kikezdhetetlennek hitt pozíciója sem kizárólag a választási játékszabályokból fakad. Arról nem is beszélve, hogy a választási rendszernek olyan adottságait nagyítja fel a kormánykritikus nyilvánosság, amelyek kevésbé döntőek (gerrymandering), de legalábbis némi politikai tehetséggel már sokkal korábban alkalmazkodhatott volna hozzájuk az ellenzék.
Ezzel szemben más anomáliákról szinte nem is tudnak a politikával aktívan foglalkozók sem, miközben már 2022-ben is alaptörvény-ellenes keretek között választottuk meg az ország vezetőit. Az alábbiakban a legfontosabb ilyen tényezőre, a kerületek lakossági aránytalanságára szeretnénk rámutatni és egyszersmind megoldási javaslattal is szolgálni. Egy új választókerületi beosztásra és annak felülvizsgálatát rendszeresen elvégző eljárásrendre teszünk az alábbiakban javaslatot. Mivel a választókerületek határain – jelenlegi tudásunk szerint – idén december 31-ig módosíthat a parlament, reménykedünk benne, hogy soraink célba találnak!
Ma 199 képviselő foglal helyet a parlamentben. 106 képviselőt választunk közvetlenül országgyűlési egyéni választókerületekből (OEVK), 92 főt pártlistáról és van egy nemzetiségi listáról bejutó honatyánk is. Az ország irányításának sorsa tehát döntően az egyéni választókerületekben dől el. Ezért sem mindegy, miként húzzák meg azok határait.
A választókerületek népességének eltéréseiből fakadó aránytalanságokat ráadásul még tetézi az úgynevezett győzteskompenzáció intézménye is. Ez alapján a pártlistákra nemcsak a listákra, valamint a vesztes jelöltekre leadott szavazatok kerülnek föl, hanem az egyéni körzetekben nyertesre adott, a győzelemhez minimálisan szükségest meghaladó szavazatok is töredékszavazatnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy például 2022-ben a Csorna székhelyű Győr-Moson-Sopron megyei 3-as választókerületből nemcsak az ellenzéki lista kapta meg pluszban töredékszavazatként az egyéniben vesztes Kovácsné Varga Ildikóra leadott 10 592 szavazatot, hanem a kormánypártok listája is kapott 24 526-ot győzteskompenzációként. Gyopáros Alpárra ugyanis 35 119-en szavaztak, 24 527-tel többen, mint az ellenzék jelöltjére. Ezáltal ebből a kerületből a győztes lista két és félszer több szavazattal lett kompenzálva, hiszen azok a szavazatok nem kellettek az egyéni győzelemhez. Az elmúlt három választáson a Fidesz–KDNP csupán a győzteskompenzációnak köszönhetőn 5-6 plusz listás mandátumot szerzett, vagyis ennek köszönhette kétharmados parlamenti többségét is.
Ez áll Alaptörvényünkben, de valóban érvényesül az egyenlőség alkotmányos elve a választásokon? Valóban ugyanannyit ért-e egy somogyi vagy tolnai honfitársunk szavazata 2022. április 3-án, mint azé a választóé, aki a budapesti agglomeráció valamely településén szavazott? Sajnálatos módon a válasz az, hogy nem!
Szerző: BÓDI MÁTYÁS, KOVALCSIK TAMÁS
2024.08.12.
A 2010 óta berendezkedett kurzus azonban soha nem engedte meg magának azt a luxust, hogy csupán egy hatalmi ágenstől, társadalmi csoporttól, vagy gazdasági szereplőtől tegye függővé magát. Az uralkodó párt sokáig kikezdhetetlennek hitt pozíciója sem kizárólag a választási játékszabályokból fakad. Arról nem is beszélve, hogy a választási rendszernek olyan adottságait nagyítja fel a kormánykritikus nyilvánosság, amelyek kevésbé döntőek (gerrymandering), de legalábbis némi politikai tehetséggel már sokkal korábban alkalmazkodhatott volna hozzájuk az ellenzék.
Ezzel szemben más anomáliákról szinte nem is tudnak a politikával aktívan foglalkozók sem, miközben már 2022-ben is alaptörvény-ellenes keretek között választottuk meg az ország vezetőit. Az alábbiakban a legfontosabb ilyen tényezőre, a kerületek lakossági aránytalanságára szeretnénk rámutatni és egyszersmind megoldási javaslattal is szolgálni. Egy új választókerületi beosztásra és annak felülvizsgálatát rendszeresen elvégző eljárásrendre teszünk az alábbiakban javaslatot. Mivel a választókerületek határain – jelenlegi tudásunk szerint – idén december 31-ig módosíthat a parlament, reménykedünk benne, hogy soraink célba találnak!
Ma 199 képviselő foglal helyet a parlamentben. 106 képviselőt választunk közvetlenül országgyűlési egyéni választókerületekből (OEVK), 92 főt pártlistáról és van egy nemzetiségi listáról bejutó honatyánk is. Az ország irányításának sorsa tehát döntően az egyéni választókerületekben dől el. Ezért sem mindegy, miként húzzák meg azok határait.
A választókerületek népességének eltéréseiből fakadó aránytalanságokat ráadásul még tetézi az úgynevezett győzteskompenzáció intézménye is. Ez alapján a pártlistákra nemcsak a listákra, valamint a vesztes jelöltekre leadott szavazatok kerülnek föl, hanem az egyéni körzetekben nyertesre adott, a győzelemhez minimálisan szükségest meghaladó szavazatok is töredékszavazatnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy például 2022-ben a Csorna székhelyű Győr-Moson-Sopron megyei 3-as választókerületből nemcsak az ellenzéki lista kapta meg pluszban töredékszavazatként az egyéniben vesztes Kovácsné Varga Ildikóra leadott 10 592 szavazatot, hanem a kormánypártok listája is kapott 24 526-ot győzteskompenzációként. Gyopáros Alpárra ugyanis 35 119-en szavaztak, 24 527-tel többen, mint az ellenzék jelöltjére. Ezáltal ebből a kerületből a győztes lista két és félszer több szavazattal lett kompenzálva, hiszen azok a szavazatok nem kellettek az egyéni győzelemhez. Az elmúlt három választáson a Fidesz–KDNP csupán a győzteskompenzációnak köszönhetőn 5-6 plusz listás mandátumot szerzett, vagyis ennek köszönhette kétharmados parlamenti többségét is.
„Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján választják.”
Ez áll Alaptörvényünkben, de valóban érvényesül az egyenlőség alkotmányos elve a választásokon? Valóban ugyanannyit ért-e egy somogyi vagy tolnai honfitársunk szavazata 2022. április 3-án, mint azé a választóé, aki a budapesti agglomeráció valamely településén szavazott? Sajnálatos módon a válasz az, hogy nem!
...
DONALD TUSK ÓVATOSSÁGRA INTETTE AZOKAT, AKIK KIZÁRNÁK MAGYARORSZÁGOT A SCHENGENI ÖVEZETBŐL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.08.12.
A lengyel kormányfő szerint Magyarország esetleges kizárása Schengenből elindíthatja a Huxitot és különben sem az egyetlen ország, amely oroszokat enged be az EU területére. Aránytalan terhet rak Magyarországra a menekült befogadási kvóta Zsigmond Barna Pál szerint. A bécsi terrorveszély után a Szigeten is fokozták a biztonsági intézkedéseket. Nemzetközi lapszemle.
Felelőtlen politika beengedni a Schengen-övezetbe ellenőrzés nélkül a belorusz és orosz állampolgárokat, mert így is sok kém és egyéb, megbízhatatlan orosz érkezik az uniós régióba – nyilatkozta az egykori észt államfő, Toomas Hendrik Ilves a brit konzervatív Spectator folyóirat videóblogjának. Mivel biztonsági kockázatot jelent a magyar kormány intézkedése Európa számára, ezért egyszerűen ki kell zárni Magyarországot a vízummentes zónából, amire egyébként nem egy esetben volt már példa, csak más körülmények között, mint most. Szükséges intézkedés volt például a Covid idején Dániában vagy részben a németeknél is.
Amúgy is nagyon elege van a tagországoknak a renitens magyar kormány viselkedéséből, legutóbb is miattunk nem tudott közös elítélő nyilatkozatot kiadni az EU a venezuelai választási eredmény meghamisításáról, mert a magyar kormány mégha nem is vétózta meg, de akadályozta az egységes álláspont kialakítását. Azonkívül, hogy kapja a magyar kormány Brüsszeltől a pénzeket, mi haszna és értelme van Magyarországot benn tartani? – tette fel a kérdést a volt észt elnök. Az erkölcsösség és a pénz elfogadásának viszonyát kérte számon a magyar kormányon, amelyik azontúl, hogy tartja a markát, semmit nem tesz a közösség érdekében. Egyszerűen nincs keresnivalója az unióban. S hogy miért ápol baráti viszonyt Orbán az oroszokkal és Putyinnal? Az államfő szerint nyilván kap valamit cserében ezért a barátságért, de hogy mit, azt mind a mai napig nem tudjuk.
Donald Tusk lengyel kormányfő arra figyelmeztette Brüsszelt, illetve a tagországokat, hogy ne szorgalmazzák Magyarország kizárását a schengeni övezetből, mert könnyen vezethet a lépés ahhoz, hogy a magyar kormány bejelenti kilépését az EU-ból – olvashatjuk a Central European Times összefoglalóját Tusk a lengyel TVP-nek adott interjújáról. A kormányfő körültekintésre intette kollégáit, óvatosnak kell lennünk, ha arról van szó, hogy országokat zárjunk ki az EU-ból – fogalmazott.
A cikk egyébként ismerteti, hogy az oroszokon és a beloruszokon kívül hasonlóan kedvező beléptetési engedélyt kapnának a vendégmunkás program keretében Bosznia-Hercegovina, Montenegro, Észak-Macedónia, Moldova, Ukrajna és Szerbia állampolgárai. AZ EU egyébként nem sokkal a háború kirobbantása után, 2022 szeptemberében szigorított az oroszok vízumkérelmi szabályain és megerősítette a határátlépést is a számukra. A lap idézi Szijjártó Péter külügyminisztert, aki egy Facebook-bejegyzésében "gyerekes hazugságnak" nevezte, hogy veszélyeztetjük a schengeni övezet biztonságát. Szerinte az aggódó Balti országok "hazugsághadjáratba" kezdtek. Merthogy a külföldi állampolgároknak adható tartózkodási engedély kiadása nemzeti hatáskörbe lett utalva, az észt, lett és litván hatóságoknak is van ilyen jogosítványuk. Ahogy a magyar külügyminiszter is utalt rá, Tusk is megjegyezte az interjúban, hogy nem Magyarország az egyedüli, amelyik az orosz állampolgárokat belépteti a schengeni övezetbe.
Egyébként a német sajtó, többek között a Berliner Zeitung is foglalkozott Tusk nyilatkozatával.
A bolgár Fakti információi szerint Brüsszel nem tervez retorziót a belorusz és orosz állampolgároknak adott vízumkönnyítés miatt, mert az alapszabály szerint ennek kezelése nemzeti politikai hatáskörben van.
Magyarország nem fogadja el az új migrációs törvény által rá kiszabott menekült befogadási kvótát, Brüsszel ugyanis bünteti az országot az erős határvédelemért – számolt be az AzerNews az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, Zsigmond Barna Pál álláspontjáról. Hazánknak az első évben 7716 állandó befogadóhelyet kell biztosítania, és több mint 15 ezer menedékkérelmet kell feldolgoznia, a kérelmek száma a következő években pedig potenciálisan megháromszorozódhat vagy megnégyszereződhet – fejtette ki az államtitkár. Szerinte aránytalanul magas a kvóta a franciákkal, a németekkel, de még a bolgárokkal és a görögökkel való összehasonlításban is. A felterjesztés szerint Magyarország és Olaszország az összes, Európába menekült több mint felét kellene befogadja.
Több mint 1000 rendőrt és több tucatnyi civilben megjelenő biztonságist vezényeltek ki a Szigetre a hétvégén, miután terrorista cselekményt hárítottak el az osztrák hatóságok. Bécsben Taylor Swift popsztár koncertje alatt terveztek merényletet. Az Euronews a Szigetről jelentkezett be, és adott hírt a megelőző intézkedésekről Budapesten.
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.08.12.
Felelőtlen politika beengedni a Schengen-övezetbe ellenőrzés nélkül a belorusz és orosz állampolgárokat, mert így is sok kém és egyéb, megbízhatatlan orosz érkezik az uniós régióba – nyilatkozta az egykori észt államfő, Toomas Hendrik Ilves a brit konzervatív Spectator folyóirat videóblogjának. Mivel biztonsági kockázatot jelent a magyar kormány intézkedése Európa számára, ezért egyszerűen ki kell zárni Magyarországot a vízummentes zónából, amire egyébként nem egy esetben volt már példa, csak más körülmények között, mint most. Szükséges intézkedés volt például a Covid idején Dániában vagy részben a németeknél is.
Amúgy is nagyon elege van a tagországoknak a renitens magyar kormány viselkedéséből, legutóbb is miattunk nem tudott közös elítélő nyilatkozatot kiadni az EU a venezuelai választási eredmény meghamisításáról, mert a magyar kormány mégha nem is vétózta meg, de akadályozta az egységes álláspont kialakítását. Azonkívül, hogy kapja a magyar kormány Brüsszeltől a pénzeket, mi haszna és értelme van Magyarországot benn tartani? – tette fel a kérdést a volt észt elnök. Az erkölcsösség és a pénz elfogadásának viszonyát kérte számon a magyar kormányon, amelyik azontúl, hogy tartja a markát, semmit nem tesz a közösség érdekében. Egyszerűen nincs keresnivalója az unióban. S hogy miért ápol baráti viszonyt Orbán az oroszokkal és Putyinnal? Az államfő szerint nyilván kap valamit cserében ezért a barátságért, de hogy mit, azt mind a mai napig nem tudjuk.
Donald Tusk lengyel kormányfő arra figyelmeztette Brüsszelt, illetve a tagországokat, hogy ne szorgalmazzák Magyarország kizárását a schengeni övezetből, mert könnyen vezethet a lépés ahhoz, hogy a magyar kormány bejelenti kilépését az EU-ból – olvashatjuk a Central European Times összefoglalóját Tusk a lengyel TVP-nek adott interjújáról. A kormányfő körültekintésre intette kollégáit, óvatosnak kell lennünk, ha arról van szó, hogy országokat zárjunk ki az EU-ból – fogalmazott.
A cikk egyébként ismerteti, hogy az oroszokon és a beloruszokon kívül hasonlóan kedvező beléptetési engedélyt kapnának a vendégmunkás program keretében Bosznia-Hercegovina, Montenegro, Észak-Macedónia, Moldova, Ukrajna és Szerbia állampolgárai. AZ EU egyébként nem sokkal a háború kirobbantása után, 2022 szeptemberében szigorított az oroszok vízumkérelmi szabályain és megerősítette a határátlépést is a számukra. A lap idézi Szijjártó Péter külügyminisztert, aki egy Facebook-bejegyzésében "gyerekes hazugságnak" nevezte, hogy veszélyeztetjük a schengeni övezet biztonságát. Szerinte az aggódó Balti országok "hazugsághadjáratba" kezdtek. Merthogy a külföldi állampolgároknak adható tartózkodási engedély kiadása nemzeti hatáskörbe lett utalva, az észt, lett és litván hatóságoknak is van ilyen jogosítványuk. Ahogy a magyar külügyminiszter is utalt rá, Tusk is megjegyezte az interjúban, hogy nem Magyarország az egyedüli, amelyik az orosz állampolgárokat belépteti a schengeni övezetbe.
Egyébként a német sajtó, többek között a Berliner Zeitung is foglalkozott Tusk nyilatkozatával.
A bolgár Fakti információi szerint Brüsszel nem tervez retorziót a belorusz és orosz állampolgároknak adott vízumkönnyítés miatt, mert az alapszabály szerint ennek kezelése nemzeti politikai hatáskörben van.
Magyarország nem fogadja el az új migrációs törvény által rá kiszabott menekült befogadási kvótát, Brüsszel ugyanis bünteti az országot az erős határvédelemért – számolt be az AzerNews az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, Zsigmond Barna Pál álláspontjáról. Hazánknak az első évben 7716 állandó befogadóhelyet kell biztosítania, és több mint 15 ezer menedékkérelmet kell feldolgoznia, a kérelmek száma a következő években pedig potenciálisan megháromszorozódhat vagy megnégyszereződhet – fejtette ki az államtitkár. Szerinte aránytalanul magas a kvóta a franciákkal, a németekkel, de még a bolgárokkal és a görögökkel való összehasonlításban is. A felterjesztés szerint Magyarország és Olaszország az összes, Európába menekült több mint felét kellene befogadja.
Több mint 1000 rendőrt és több tucatnyi civilben megjelenő biztonságist vezényeltek ki a Szigetre a hétvégén, miután terrorista cselekményt hárítottak el az osztrák hatóságok. Bécsben Taylor Swift popsztár koncertje alatt terveztek merényletet. Az Euronews a Szigetről jelentkezett be, és adott hírt a megelőző intézkedésekről Budapesten.
2024-BEN EDDIG 126 MILLIÓ FORINTOT KÖLTÖTTEK ÜZEMANYAGRA A PARLAMENTI KÉPVISELŐK, A FIDESZES BENZINPÁPÁKAT SENKI NEM ÉRI UTOL
NÉPSZAVA
Szerző: FRANK ZSÓFIA
2024.08.12.
Negyvennégy ellenzéki és hetvenöt fideszes politikus összesen 126 millió forint közpénzt költött benzinre 2024. július végéig – tudta meg a Népszava. Bánki Erik havonta több mint hétezer, Kósa Lajos körülbelül 5800 kilométeren át ülhet autóban, és ez is csak a második, illetve a harmadik helyre elég.
2023-ban több mint 228 millió forintot, míg idén július 31-ig összesen több mint 126 millió forintot „benzineztek” el az adófizetők terhére az országgyűlési képviselők – derült ki lapunk közadatérdekű igényléséből, amelyet az Országgyűlés sajtóirodájának küldtünk.
2024. július végéig 119 képviselő használta üzemanyagkártyáját. Ebből 44 ellenzéki, és 75 kormánypárti politikus. (Összesen 199-en vannak.) Az összes 2024-es benzinköltésből az ellenzéki képviselők 37,2 millióért felelnek, míg a Fideszes és KDNP-s politikusok 89,1 milliót pöfékeltek el.
Az adatok tanúsága szerint a fideszes Hörcsik Richárd üzemanyagkártyája fogyatkozott a leginkább, ugyanis több mint 2,7 milliót költött üzemanyagra. Igaz, Borsod-Abaúj- Zemplén megye 5.számú választókerületének országgyűlési képviselőjeként az egyik legtávolabb van Budapesttől. Hörcsik Richárd az általunk kikért adatok szerint egy ideje tartja aranyérmes pozícióját, 2023-ban 4,8 millió forint feletti összeget autózott el. A Blikknek küldött tavalyi válasza szerint ez évente 76-90 ezer kilométert jelent.
A második a sorban a szintén fideszes képviselő Bánki Erik, aki 2024. július 31-ig csaknem 2,4 milliót pöfékelt el. Vagyonnyilatkozata szerint a politikus egyetlen ingatlanja a Pest megyei Ürömön található, 20 százalékos tulajdonrésze van benne (az nem derül ki, hogy a rokonságának hol vannak további ingatlanjai, és az is igaz, hogy több szántóval is rendelkezik), az ő esetében pedig az is érdekes, hogy 2024-ben 7 hónap alatt többet költött benzinre, mint egész 2023-ban, amikor 2,3 millió ment el a 12 hónap alatt, amivel tavaly a 42. helyezést érte el.
A NAV által havonta kiadott benzinárak héthavi átlaga 608 forint, a benzinesek átlag fogyasztása (az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2024-ben közzétett adatai szerint) 100 kilométerenként 7,89 liter. Ez alapján ki lehet számolni, hogy Bánki Erik havonta átlagosan 7123 kilométert autózik, ami naponta körülbelül 237 kilométert jelent. A bronzérmes Kósa Lajos, aki a debreceni székhelyű Hajdú-Bihar 1.számú választókerületének országgyűlési képviselője. Az ő 1,9 milliója átlagosan havi 5800 kilométerre elég, ez napi körülbelül 200 kilométernek felel meg...
Szerző: FRANK ZSÓFIA
2024.08.12.
2023-ban több mint 228 millió forintot, míg idén július 31-ig összesen több mint 126 millió forintot „benzineztek” el az adófizetők terhére az országgyűlési képviselők – derült ki lapunk közadatérdekű igényléséből, amelyet az Országgyűlés sajtóirodájának küldtünk.
2024. július végéig 119 képviselő használta üzemanyagkártyáját. Ebből 44 ellenzéki, és 75 kormánypárti politikus. (Összesen 199-en vannak.) Az összes 2024-es benzinköltésből az ellenzéki képviselők 37,2 millióért felelnek, míg a Fideszes és KDNP-s politikusok 89,1 milliót pöfékeltek el.
Az adatok tanúsága szerint a fideszes Hörcsik Richárd üzemanyagkártyája fogyatkozott a leginkább, ugyanis több mint 2,7 milliót költött üzemanyagra. Igaz, Borsod-Abaúj- Zemplén megye 5.számú választókerületének országgyűlési képviselőjeként az egyik legtávolabb van Budapesttől. Hörcsik Richárd az általunk kikért adatok szerint egy ideje tartja aranyérmes pozícióját, 2023-ban 4,8 millió forint feletti összeget autózott el. A Blikknek küldött tavalyi válasza szerint ez évente 76-90 ezer kilométert jelent.
A második a sorban a szintén fideszes képviselő Bánki Erik, aki 2024. július 31-ig csaknem 2,4 milliót pöfékelt el. Vagyonnyilatkozata szerint a politikus egyetlen ingatlanja a Pest megyei Ürömön található, 20 százalékos tulajdonrésze van benne (az nem derül ki, hogy a rokonságának hol vannak további ingatlanjai, és az is igaz, hogy több szántóval is rendelkezik), az ő esetében pedig az is érdekes, hogy 2024-ben 7 hónap alatt többet költött benzinre, mint egész 2023-ban, amikor 2,3 millió ment el a 12 hónap alatt, amivel tavaly a 42. helyezést érte el.
A NAV által havonta kiadott benzinárak héthavi átlaga 608 forint, a benzinesek átlag fogyasztása (az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2024-ben közzétett adatai szerint) 100 kilométerenként 7,89 liter. Ez alapján ki lehet számolni, hogy Bánki Erik havonta átlagosan 7123 kilométert autózik, ami naponta körülbelül 237 kilométert jelent. A bronzérmes Kósa Lajos, aki a debreceni székhelyű Hajdú-Bihar 1.számú választókerületének országgyűlési képviselője. Az ő 1,9 milliója átlagosan havi 5800 kilométerre elég, ez napi körülbelül 200 kilométernek felel meg...
MAGYAR PÉTER KEZD KIFUTNI AZ IDŐBŐL
DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2024.08.11.
Magyar Péter pártjának minden esélye megvan a kormányváltásra. Feltéve, ha nem szúrja el. A videóból kiderül, hogy a Dave szerint hogyan lehet és hogyan nem kéne elszúrni.
Szerző: DAVE
2024.08.11.
Magyar Péter pártjának minden esélye megvan a kormányváltásra. Feltéve, ha nem szúrja el. A videóból kiderül, hogy a Dave szerint hogyan lehet és hogyan nem kéne elszúrni.
SZÁZ RAKÉTÁT, EZRET
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.08.12.
Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos a bajai rakéta-, és űreszközkésztő táborban örömét fejezte ki amiatt, hogy kies hazánkban „már a tizenéves korosztály is egyre több lehetőséget kap arra, hogy önállóan építhessen rakétákat”. Felhőtlen a boldogságunk, főleg azért, mert az is kiderült, az utóbbi években a rezsim megötszörözte befizetéseit az Európai Űrügynökséghez, és jövőre már harminckét millió eurót utal oda.
Minden centet megér, ha a végén Baján épülnek a kis modellrakéták, mert ebben az olvasatban Ferencz Orsolya egy modellező szakkört vezet, mégpedig rohadt drágát és nagyon jó pénzért. Én is szeretnék kisrakétát építeni, aztán fölrepíteni a levegőégbe a kertben a budi mögött, de, ha belegondolok, annak idején az úttörőtáborban már csináltam ilyesmit, csak akkor egy szifonpatron tartalma volt a hajtóanyag, csak ki kellett szúrni egy szöggel.
A maga korában Wernher von Braunnak sem jutott ez az eszébe ott, Peenemündében, ha lett volna patronja, sokkal jobb lehetett volna a V-2-je. Mint kitetszik, most lehangoltan szórakozok, miközben azon tűnődöm, minek nekünk űrkutatásért felelős miniszteri biztos, bár, ha a keresztényüldözési államtitkárra gondolok, nem is olyan érthetetlen ez az egész. Zajongani kell, meg jól élni, elkerülni az út széléről a Párt segedelmével.
De, hogy félreértés ne essék, egy rakétaépítő tábor még mindig jobb, mint egy kiskölkeknek tartott katonai vagy keresztény ihletésű, a világűr végtelenségén sokkal hasznosabb merengeni, mint a teremtésen, csak épp minek ehhez miniszteri biztos. Mint ahogyan nehezen értelmezhető egy bizonyos dr. Hargitai János biztossága, aki a Mohácsi csata 500. évfordulójának méltó megemlékezéséért felel. Delikát.
Egyébiránt úgy vagyunk, mint Svejk, aki egy alkalommal kifejtette, hogy a bécsi Burgban annyi hercegkisasszony van, mint a szemét, minálunk meg miniszteri biztosok, államtitkárok és egyéb léhűtök lézengenek ugyanannyian, akiket a porbafingók, gombák és moszatok tátott szájjal figyelnek, mint olyan kasztot, amely annyira fölöttük áll, hogy meg sem lehet szólítani őket. Hogy mire cseszik el a pénzünket, az az ő dolguk, bár a miénknek kellene lennie.
Mert itt, a bajai magyar űrkorszak idején és annak oldalvizén, a XXI. század közepe felé masírozva új menetrenden gondolkozik a Lázár dirigálta MÁV, és a késések gondját úgy orvosolják, hogy megnövelik a járatok menetidejét, mert előre megyünk és nem hátra. Ha ezek szerint lassabban is. „Száz vasútat, ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek.” – ezt danászta Petőfi bácsi még 1847-ben. Nem ma...
Szerző: Rezeda
2024.08.12.
Minden centet megér, ha a végén Baján épülnek a kis modellrakéták, mert ebben az olvasatban Ferencz Orsolya egy modellező szakkört vezet, mégpedig rohadt drágát és nagyon jó pénzért. Én is szeretnék kisrakétát építeni, aztán fölrepíteni a levegőégbe a kertben a budi mögött, de, ha belegondolok, annak idején az úttörőtáborban már csináltam ilyesmit, csak akkor egy szifonpatron tartalma volt a hajtóanyag, csak ki kellett szúrni egy szöggel.
A maga korában Wernher von Braunnak sem jutott ez az eszébe ott, Peenemündében, ha lett volna patronja, sokkal jobb lehetett volna a V-2-je. Mint kitetszik, most lehangoltan szórakozok, miközben azon tűnődöm, minek nekünk űrkutatásért felelős miniszteri biztos, bár, ha a keresztényüldözési államtitkárra gondolok, nem is olyan érthetetlen ez az egész. Zajongani kell, meg jól élni, elkerülni az út széléről a Párt segedelmével.
De, hogy félreértés ne essék, egy rakétaépítő tábor még mindig jobb, mint egy kiskölkeknek tartott katonai vagy keresztény ihletésű, a világűr végtelenségén sokkal hasznosabb merengeni, mint a teremtésen, csak épp minek ehhez miniszteri biztos. Mint ahogyan nehezen értelmezhető egy bizonyos dr. Hargitai János biztossága, aki a Mohácsi csata 500. évfordulójának méltó megemlékezéséért felel. Delikát.
Egyébiránt úgy vagyunk, mint Svejk, aki egy alkalommal kifejtette, hogy a bécsi Burgban annyi hercegkisasszony van, mint a szemét, minálunk meg miniszteri biztosok, államtitkárok és egyéb léhűtök lézengenek ugyanannyian, akiket a porbafingók, gombák és moszatok tátott szájjal figyelnek, mint olyan kasztot, amely annyira fölöttük áll, hogy meg sem lehet szólítani őket. Hogy mire cseszik el a pénzünket, az az ő dolguk, bár a miénknek kellene lennie.
Mert itt, a bajai magyar űrkorszak idején és annak oldalvizén, a XXI. század közepe felé masírozva új menetrenden gondolkozik a Lázár dirigálta MÁV, és a késések gondját úgy orvosolják, hogy megnövelik a járatok menetidejét, mert előre megyünk és nem hátra. Ha ezek szerint lassabban is. „Száz vasútat, ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek.” – ezt danászta Petőfi bácsi még 1847-ben. Nem ma...
VESZTEGETÉSSEL GYANÚSÍTOTT POLGÁRMESTER, ADATIGÉNYLÉSTŐL IRTÓZÓ JEGYZŐ - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2024.08.09.
24.hu: Milliós nagyságú vesztegetéssel gyanúsítanak egy Pest vármegyei polgármestert
Az ügy lényege és a megalapozott gyanú szerint egy Pest vármegyei polgármester az önkormányzattal vállalkozási szerződést kötő gazdasági társaság vezetőjével korrupciós kapcsolatot alakított ki. Az érintett cég megközelítőleg 250 millió forint értékű vállalkozási szerződéseket kötött az önkormányzattal, amiért cserébe a cégvezető 14-15 alkalommal nagyságrendileg 9 millió forintot adott a polgármesternek, továbbá nagyjából 5 millió forintot juttatott a település vezetőjének elnöksége alatt álló helyi sportkörnek a labdarúgás támogatására.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2024.08.09.
Az ügy lényege és a megalapozott gyanú szerint egy Pest vármegyei polgármester az önkormányzattal vállalkozási szerződést kötő gazdasági társaság vezetőjével korrupciós kapcsolatot alakított ki. Az érintett cég megközelítőleg 250 millió forint értékű vállalkozási szerződéseket kötött az önkormányzattal, amiért cserébe a cégvezető 14-15 alkalommal nagyságrendileg 9 millió forintot adott a polgármesternek, továbbá nagyjából 5 millió forintot juttatott a település vezetőjének elnöksége alatt álló helyi sportkörnek a labdarúgás támogatására.
444: Tényleg megszüntette a kormány az elektronikus építéshatósági rendszer nyilvános felületét
Eddig az elektronikus építéshatósági rendszerben (ÉTDR) bárki megnézhette a beadott építési engedélyeket és az ezekről szóló döntéseket, még a tervek egy része is hozzáférhető volt, de ennek vége. A módosítás értelmében jelentősen lekorlátozzák, hogy egy-egy ügyben ki tekinthető ügyfélnek (lényegében a közvetlen szomszédok) és ő hogyan tekinthet bele az iratokba: csak egy hivatali helyiségben, az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság jelenlétében nézheti meg a dokumentumokat, és „a megismert adat, a dokumentumról készített másolat nem nyilvános.” A rendeletmódosítás azután készült el, hogy a Válaszonline az ÉTDR segítségével megírta, hogy Tiborcz István és köre építheti be a Svábhegy maradékát.
Eddig az elektronikus építéshatósági rendszerben (ÉTDR) bárki megnézhette a beadott építési engedélyeket és az ezekről szóló döntéseket, még a tervek egy része is hozzáférhető volt, de ennek vége. A módosítás értelmében jelentősen lekorlátozzák, hogy egy-egy ügyben ki tekinthető ügyfélnek (lényegében a közvetlen szomszédok) és ő hogyan tekinthet bele az iratokba: csak egy hivatali helyiségben, az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság jelenlétében nézheti meg a dokumentumokat, és „a megismert adat, a dokumentumról készített másolat nem nyilvános.” A rendeletmódosítás azután készült el, hogy a Válaszonline az ÉTDR segítségével megírta, hogy Tiborcz István és köre építheti be a Svábhegy maradékát.
Telex: A Kutyapárt képviselője be akarta mutatni, mire költi a pénzt Újpest: a jegyző szerint ez kifejezetten ártó
Az 5 millió forint feletti szerződések másolatát kérte ki Újpest önkormányzatától a 2023-24-es időszakra vonatkozóan az MKKP-s Nagy Dávid, aki októbertől önkormányzati képviselő is lesz. A képviselő be akarta mutatni, hogy mire és mennyit költ az önkormányzat. Az önkormányzat először nem azt küldte el, amit a képviselő kért, majd azt írták, hogy a képviselő szerintük nem is kérhet ki ilyeneket. Az MKKP ezért egyesével igényelte meg mind a 88 szerződés kikérését, amire a jegyző azt írta válaszában, hogy az adatigénylés „kifejezetten ártó szándékú”, a szó rossz értelmében „öncélú” és kimeríti „a fárasztás fogalmát”, miközben „nem szolgál közcélt”.
Az 5 millió forint feletti szerződések másolatát kérte ki Újpest önkormányzatától a 2023-24-es időszakra vonatkozóan az MKKP-s Nagy Dávid, aki októbertől önkormányzati képviselő is lesz. A képviselő be akarta mutatni, hogy mire és mennyit költ az önkormányzat. Az önkormányzat először nem azt küldte el, amit a képviselő kért, majd azt írták, hogy a képviselő szerintük nem is kérhet ki ilyeneket. Az MKKP ezért egyesével igényelte meg mind a 88 szerződés kikérését, amire a jegyző azt írta válaszában, hogy az adatigénylés „kifejezetten ártó szándékú”, a szó rossz értelmében „öncélú” és kimeríti „a fárasztás fogalmát”, miközben „nem szolgál közcélt”.
Népszava: Felpörgették a költözést, már székhelyet és adószámot is változtatott a közlekedési múzeum
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum arról értesítette partnereit, hogy az intézmény székhelye és adószáma megváltozott. A múzeum új székhelye Budapest helyett immáron Debrecenben a Széchenyi utca 31. szám alatt van bejegyezve. A múzeum felügyeletét ellátó Építési és Közlekedési Minisztérium május végén még nem tartotta időszerűnek a költöztetésre vonatkozó kérdéseket. Azt ugyan nem tagadták, hogy Lázár János azt javasolta a kormánynak, az új Közlekedési Múzeum Debrecenben épüljön fel, de azt írták, hogy döntés (akkor) még nem született az ügyben. Július elején viszont eljutott a laphoz egy részletes pályázati dokumentáció, amiben már az szerepelt, hogy az új múzeum helyszínéül a Debrecenben épülő BMW gyár melletti 6,5 hektáros külterületi telket jelölték ki.
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum arról értesítette partnereit, hogy az intézmény székhelye és adószáma megváltozott. A múzeum új székhelye Budapest helyett immáron Debrecenben a Széchenyi utca 31. szám alatt van bejegyezve. A múzeum felügyeletét ellátó Építési és Közlekedési Minisztérium május végén még nem tartotta időszerűnek a költöztetésre vonatkozó kérdéseket. Azt ugyan nem tagadták, hogy Lázár János azt javasolta a kormánynak, az új Közlekedési Múzeum Debrecenben épüljön fel, de azt írták, hogy döntés (akkor) még nem született az ügyben. Július elején viszont eljutott a laphoz egy részletes pályázati dokumentáció, amiben már az szerepelt, hogy az új múzeum helyszínéül a Debrecenben épülő BMW gyár melletti 6,5 hektáros külterületi telket jelölték ki.
Hvg.hu: Csányi és Lázár is lehetőséget kapna, hogy beszákoljon pár állami horgászhelyet
Horgászszövetségek mellett mintagazdaságok részére is átadhatná az eredendően az államot illető halgazdálkodási jogot az illetékes miniszter egy friss agrárminisztériumi rendelettervezet szerint. Magyarországon 2020-ban kormányhatározattal jelölték ki a mintagazdaságokat, ez alapján öt ilyen létezik: a Bóly Zrt., amely Csányi Sándor OTP-vezér agrárcégéhez, a Bonafarm Csoporthoz tartozik; a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.; a Lázár János építési és közlekedési miniszter irányította Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.; a több vállalkozást tömörítő Szomor Biogazdaság és a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.
Horgászszövetségek mellett mintagazdaságok részére is átadhatná az eredendően az államot illető halgazdálkodási jogot az illetékes miniszter egy friss agrárminisztériumi rendelettervezet szerint. Magyarországon 2020-ban kormányhatározattal jelölték ki a mintagazdaságokat, ez alapján öt ilyen létezik: a Bóly Zrt., amely Csányi Sándor OTP-vezér agrárcégéhez, a Bonafarm Csoporthoz tartozik; a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.; a Lázár János építési és közlekedési miniszter irányította Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.; a több vállalkozást tömörítő Szomor Biogazdaság és a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.
ZÁRÓÜNNEPSÉG ÉS SÉRV A FELESÉGCIPELÉS UTÁN - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.08.12.
Plusz sűrű napok az orosz-ukrán határ közelében. Itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt pár nap történéseivel.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének új része. Vége az olimpiának, hőség van és marad, mégis, nem lehet arról beszélni, hogy ne történne semmi a világban. Szokás szerint négy cikket ezúttal is külön is ajánlunk:
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.08.12.
2024. augusztus 11., vasárnap
NEM BRÜSSZELRE KELL HARAGUDNIA AZ ORBÁN-KORMÁNYNAK - KLASSZIS KLUB PALÓCZ ÉVÁVAL
KLASSZIS / PRIVATBANKAR.HU, MFOR.HU
Műsorvezető: CSABAI KÁROLY
2024.08.11.
Hogy mégis mi, elmondta a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. igazgatósági tagja, vezérigazgatója a Klasszis Klubban. Ahol a szakemberrel részletesen kielemeztük a legutóbbi kedvezőtlen adatokat, s megpróbáltuk felvázolni a kilátásokat. Egyebek mellett azt, mennyivel kell gyarapodnia a GDP-nek az idei év második felében, hogy teljesüljön a kormány 4-ről 2,5 százalékra leszállított gazdasági növekedési célja
Műsorvezető: CSABAI KÁROLY
2024.08.11.
Hogy mégis mi, elmondta a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. igazgatósági tagja, vezérigazgatója a Klasszis Klubban. Ahol a szakemberrel részletesen kielemeztük a legutóbbi kedvezőtlen adatokat, s megpróbáltuk felvázolni a kilátásokat. Egyebek mellett azt, mennyivel kell gyarapodnia a GDP-nek az idei év második felében, hogy teljesüljön a kormány 4-ről 2,5 százalékra leszállított gazdasági növekedési célja
A VAS ÉS ACÉL ORSZÁGA 2.0: AKKUMULÁTORGYÁRAK ÉS ATOMERŐMŰVEK REFLEKTORFÉNYBEN
SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.08.10.
Hosszú hónapok után kollégánk kiszabadult orosz börtönéből. Mi lesz a Duna élővilágával, ha beindul Paks II.? Miért ragaszkodik a kormány az adófizetők rengeteg pénzét felemésztő akkugyár-nagyhatalmi elképzeléseihez? A hét legnézettebb videóiból és podcastjaiból válogattunk.
A Dunán egyre gyakoribbak az alacsony vízállásos időszakok, ami elég nagy probléma Pakson, mert az atomerőmű reaktorait a Duna vize hűti. A hűtéshez másodpercenként száz köbméter Duna-víz kell, azaz naponta 8,5 millió köbméter, amivel csaknem 3500 versenymedencét lehetne megtölteni. A tervek szerint 2030-tól a 2050-es évekig Paks I. és Paks II. egyszerre üzemelne, ezzel pedig a hűtővízigény másodpercenként több mint duplájára, 220-240 köbméterre emelkedne. Közben a folyóba visszajuttatott hűtővíz átlagosan 8 Celsius-fokkal melegebb, mint amit a reaktorhoz kiszivattyúznak. Paks I. és Paks II. együttes működése esetén azonban még melegebb lenne a visszajuttatott hűtővíz, aminek környezetvédők szerint katasztrofális hatása lenne a Duna élővilágára.
Az akkumulátorgyárak állami támogatása rengeteg közpénzt emészt fel, sok vendégmunkás fog dolgozni bennük, a kormány pedig tíz évre kifizeti a bérüket. A gyárak kedvéért három gázüzemű erőmű épül, és a környezetvédelmi szabályokon is lazítottak – mondja Bucsky Péter, a G7 újságírója...
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.08.10.
A Dunán egyre gyakoribbak az alacsony vízállásos időszakok, ami elég nagy probléma Pakson, mert az atomerőmű reaktorait a Duna vize hűti. A hűtéshez másodpercenként száz köbméter Duna-víz kell, azaz naponta 8,5 millió köbméter, amivel csaknem 3500 versenymedencét lehetne megtölteni. A tervek szerint 2030-tól a 2050-es évekig Paks I. és Paks II. egyszerre üzemelne, ezzel pedig a hűtővízigény másodpercenként több mint duplájára, 220-240 köbméterre emelkedne. Közben a folyóba visszajuttatott hűtővíz átlagosan 8 Celsius-fokkal melegebb, mint amit a reaktorhoz kiszivattyúznak. Paks I. és Paks II. együttes működése esetén azonban még melegebb lenne a visszajuttatott hűtővíz, aminek környezetvédők szerint katasztrofális hatása lenne a Duna élővilágára.
Az akkumulátorgyárak állami támogatása rengeteg közpénzt emészt fel, sok vendégmunkás fog dolgozni bennük, a kormány pedig tíz évre kifizeti a bérüket. A gyárak kedvéért három gázüzemű erőmű épül, és a környezetvédelmi szabályokon is lazítottak – mondja Bucsky Péter, a G7 újságírója...
F-16-OSOK ÉS BÉRGYILKOSOK – MINDAZ, AMIT A KÖVETKEZŐ HÓNAPOKBAN LÁTNI FOGUNK, ÚJ SZAKASZT NYIT A HIDEGHÁBORÚS SZEMBENÁLLÁS KORSZAKÁBAN
NÉPSZAVA
Szerző: KISS ANDREJ
2024.08.11.
A legszövevényesebb hollywoodi trillerek forgatókönyvírói sem találhatták volna ki izgalmasabbra a világpolitika elmúlt néhány hetének történéseit. Volt itt annyi fordulat, az orosz-amerikai fogolycserétől a Hamász-vezér teheráni kivégzésén át a Trump elleni sikertelen merényletig és Biden visszalépéséig, hogy csak kapkodtuk a fejünket.
A párizsi olimpia hozhatott volna egy kis megnyugvást, de az ötkarikás játékokra is rányomta a bélyegét a feszültség. A francia informatikai rendszereket ért hekkertámadások mögött álló érdekelteket megnevezték a párizsi szakemberek, ahogy a megnyitó ünnepség nyomán nemzetközivé duzzasztott felháborodás legfőbb szítóit is. Az orosz érintettek természetesen tagadnak.
Ukrajna frontjain sem hallgattak el a fegyverek. Nem csillapodott az ütközetek hevessége, és a jelek szerint ezen a nyáron már nem is fog. Megérkeztek ugyanis Ukrajnába az első F-16-os vadászgépek. Nagyon sokan várták ezt a háború menetét jelentősen befolyásoló történést. Kijevben abban bíznak, hogy a negyedik generációs vadászgépek bevetésével visszafordíthatatlanul kezdetét vette az ukrán haderő fejlesztésének legjelentősebb szakasza. Ha csak arról lenne szó, hogy a lelőtt MIG-ek helyett ezentúl amerikai F-16-osokon repkednek az ukrán pilóták, senki sem jönne izgalomba. Moszkvában különösen nem, mivel
Csakhogy az ilyen egy az egy elleni ütközetek legfeljebb a népszerű számítógépes szimulátoros játékprogramokban fordulnak elő. A valóság ennél sokkal összetettebb.
A bevetésre induló F-16-osok – a megtervezett feladat függvényében – szinte mindig párban dolgoznak. A két F-16-os vadászgép egy nagyon sokszereplős rendszer egyik, igaz, legfőbb feladat-végrehajtó párosaként indul vadászni. A SZU-35-ös fedélzeti radarja elvileg nagyobb hatótávolságú, így már azelőtt képes lehet bemérni az ellenséget mielőtt megjelenne annak radarján. Sőt, az oroszok szempontjából még az is reménykeltő lehet, hogy a SZU-35-ös levegő-levegő rakétája, a P-37 hivatalosan 300 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik. Az ukrajnai harcok során ilyen rakétával 213 kilométerről már lőttek le ukrán MIG-29-et. Vagyis az orosz pilótáknak elvileg nem okozhat gondot az F-16-osok lelövése.
Az előbbi okfejtés legfontosabb szava az elvileg, mivel az alapos kiképzésen átesett ukrán vadászpilóták nem háttal ülve, sisak nélkül fognak séta-repülni. Ezt egy tapasztalt vadászpilóta fogalmazta meg, kiegészítve azzal, hogy egy F-16-os, élvezve a legmodernebb rádióelektronikai támogatást, félelmetes előnyökkel okozhat meglepetést az oroszok Storm (Vihar) különleges alakulatának. Az orosz légierőn belül ezt az egységet állítólag kifejezetten azért hozták létre, hogy levadásszák az ukrán F-16-osokat. Ebbe a hónapokkal ezelőtt felállított egységbe integrálták a legtapasztaltabb vadászpilótáik kiszolgálására a speciális radar- és rádióelektronikai technikákat, és az ukrajnai repülőterek ellen dolgozó felderítő drónokat. Jelenleg az orosz vezetés legfőbb vágya, hogy vizuális bizonyítékokkal alátámasztva bemutathassa a világnak legalább egy F-16-os lelövését. Ne legyen kétségünk, ez valamikor megtörténik, mivel a háborúkban még az ilyen drága haditechnika is fogyóeszköznek számít. De addig is, mindaz, amit a következő hónapokban látni fogunk, új szakaszt nyit a hidegháborús szembenállás korszakában...
Szerző: KISS ANDREJ
2024.08.11.
A legszövevényesebb hollywoodi trillerek forgatókönyvírói sem találhatták volna ki izgalmasabbra a világpolitika elmúlt néhány hetének történéseit. Volt itt annyi fordulat, az orosz-amerikai fogolycserétől a Hamász-vezér teheráni kivégzésén át a Trump elleni sikertelen merényletig és Biden visszalépéséig, hogy csak kapkodtuk a fejünket.
A párizsi olimpia hozhatott volna egy kis megnyugvást, de az ötkarikás játékokra is rányomta a bélyegét a feszültség. A francia informatikai rendszereket ért hekkertámadások mögött álló érdekelteket megnevezték a párizsi szakemberek, ahogy a megnyitó ünnepség nyomán nemzetközivé duzzasztott felháborodás legfőbb szítóit is. Az orosz érintettek természetesen tagadnak.
Ukrajna frontjain sem hallgattak el a fegyverek. Nem csillapodott az ütközetek hevessége, és a jelek szerint ezen a nyáron már nem is fog. Megérkeztek ugyanis Ukrajnába az első F-16-os vadászgépek. Nagyon sokan várták ezt a háború menetét jelentősen befolyásoló történést. Kijevben abban bíznak, hogy a negyedik generációs vadászgépek bevetésével visszafordíthatatlanul kezdetét vette az ukrán haderő fejlesztésének legjelentősebb szakasza. Ha csak arról lenne szó, hogy a lelőtt MIG-ek helyett ezentúl amerikai F-16-osokon repkednek az ukrán pilóták, senki sem jönne izgalomba. Moszkvában különösen nem, mivel
abban mindkét fél szakemberei egyetértenek, hogy egy orosz SZU-35-ös legyőzne egy F-16-ost egy elképzelt légi párbajban.
Csakhogy az ilyen egy az egy elleni ütközetek legfeljebb a népszerű számítógépes szimulátoros játékprogramokban fordulnak elő. A valóság ennél sokkal összetettebb.
A bevetésre induló F-16-osok – a megtervezett feladat függvényében – szinte mindig párban dolgoznak. A két F-16-os vadászgép egy nagyon sokszereplős rendszer egyik, igaz, legfőbb feladat-végrehajtó párosaként indul vadászni. A SZU-35-ös fedélzeti radarja elvileg nagyobb hatótávolságú, így már azelőtt képes lehet bemérni az ellenséget mielőtt megjelenne annak radarján. Sőt, az oroszok szempontjából még az is reménykeltő lehet, hogy a SZU-35-ös levegő-levegő rakétája, a P-37 hivatalosan 300 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik. Az ukrajnai harcok során ilyen rakétával 213 kilométerről már lőttek le ukrán MIG-29-et. Vagyis az orosz pilótáknak elvileg nem okozhat gondot az F-16-osok lelövése.
Az előbbi okfejtés legfontosabb szava az elvileg, mivel az alapos kiképzésen átesett ukrán vadászpilóták nem háttal ülve, sisak nélkül fognak séta-repülni. Ezt egy tapasztalt vadászpilóta fogalmazta meg, kiegészítve azzal, hogy egy F-16-os, élvezve a legmodernebb rádióelektronikai támogatást, félelmetes előnyökkel okozhat meglepetést az oroszok Storm (Vihar) különleges alakulatának. Az orosz légierőn belül ezt az egységet állítólag kifejezetten azért hozták létre, hogy levadásszák az ukrán F-16-osokat. Ebbe a hónapokkal ezelőtt felállított egységbe integrálták a legtapasztaltabb vadászpilótáik kiszolgálására a speciális radar- és rádióelektronikai technikákat, és az ukrajnai repülőterek ellen dolgozó felderítő drónokat. Jelenleg az orosz vezetés legfőbb vágya, hogy vizuális bizonyítékokkal alátámasztva bemutathassa a világnak legalább egy F-16-os lelövését. Ne legyen kétségünk, ez valamikor megtörténik, mivel a háborúkban még az ilyen drága haditechnika is fogyóeszköznek számít. De addig is, mindaz, amit a következő hónapokban látni fogunk, új szakaszt nyit a hidegháborús szembenállás korszakában...
HETI EGYENLEG: A KÖLTSÉGVETÉS EGY JÁTÉKSZER ORBÁN VIKTOR KEZÉBEN
KLIKKTV
Szerző: KLIKKTV
2024.08.10.
Csaknem 9 éve rendeleti kormányzás van Magyarországon, így Orbán Viktor azt csinál a költségvetéssel, amit akar – mondta Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese, a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában. Ezt Somogyi Zoltán szociológus azzal egészítette ki, hogy a költségvetést úgy alakítja a miniszterelnök, ahogy akarja, ide vagy oda tud pakolni 10 milliárdokat, anélkül, hogy megindokolná, úgy játszadozik vele, ahogy akar.
Szerző: KLIKKTV
2024.08.10.
Csaknem 9 éve rendeleti kormányzás van Magyarországon, így Orbán Viktor azt csinál a költségvetéssel, amit akar – mondta Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese, a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában. Ezt Somogyi Zoltán szociológus azzal egészítette ki, hogy a költségvetést úgy alakítja a miniszterelnök, ahogy akarja, ide vagy oda tud pakolni 10 milliárdokat, anélkül, hogy megindokolná, úgy játszadozik vele, ahogy akar.
A műsorban az is szóba került, hogy vajon a sportokat kedvelő Orbán Viktor miért nem látogat el a párizsi olimpiára, ahol a magyar sportolók sorra szerzik az érmeket. Horváth Gábor szerint ennek az az oka, hogy a magyar miniszterelnök fél attól, hogy Párizsban kifütyülnék, így inkább elment nyaralni Horvátországba. Eközben Fürjes Balázs azt állítja, hogy sokkal jobb lett volna ez az olimpia, ha mi rendeztük volna. Arról nem beszélt, hogy a magyar sportdiplomácia nem tett semmit azért, hogy Szilágyi Áron, háromszoros olimpiai bajnok kardvívó helyet kapjon a NOB sportolói bizottságában.
KÉRI LÁSZLÓ: A KILENC ÉVES RENDELETI KORMÁNYZÁS ALATT SEM LETT OLCSÓBB A TEJ
HÍRKLIKK
Szerző: KlikkTV
2024.08.11.
A kusza, elemezhetetlen körülmények között van három trend, amely már június 9 előtt is látható volt, egyrészt, hogy a hosszú Fidesz-korszak leszálló ágában van, a gazdaság harmadik éve zsákutca, a külpolitikai káosz, amely eltakarja, hogy Európában egyedül maradt az ország a NATO-ban és az EU-ban, valamint az, hogy radikális átrendeződés kezdődött a Fideszen túli világban - foglalta össze a jelenlegi politikai helyzetet Kéri László politológus a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Az, hogy 1,3 millióan úgy ítélik meg, hogy mégis csak van valami remény a Fidesszel szemben, ez megrázta ezt a változatlanságra építő hatalmi rendszert – fogalmazott a szakértő. Kéri László arra is rámutat, hogy egy ideje bármilyen körben beszélünk a politikáról, azt úgy tesszük, mintha itt normál állapotok lennének. „Nincs ilyen. 2015 óta rendkívüli állapot van, ami most is ilyen-olyan okok miatt októberig tart, és biztos, hogy akkor is meg fogják hosszabbítani. Ez 9 éve tart. Erre a lakosság nagy része azt mondja, attól olcsóbb lesz a tej?”
Már rég ki kellett volna menni az utcára, mert ez még az ellenzék által nem képviselteket is sújtja, de birka módon tűrjük, hogy rendeleti kormányzás van, és meg is változtatták az alaptörvényt, így már utólag sem kell beszámolni a parlamentnek, ami nem normális dolog – fogalmazott. „Olyan országban élünk, ahol a végrehajtó hatalom semmilyen fontos döntését, semmilyen körülmények között nem lehet számon kérni, akárcsak a kínai hitelt, amelyet utólag kell kihámozni.”
Szerző: KlikkTV
2024.08.11.
A kusza, elemezhetetlen körülmények között van három trend, amely már június 9 előtt is látható volt, egyrészt, hogy a hosszú Fidesz-korszak leszálló ágában van, a gazdaság harmadik éve zsákutca, a külpolitikai káosz, amely eltakarja, hogy Európában egyedül maradt az ország a NATO-ban és az EU-ban, valamint az, hogy radikális átrendeződés kezdődött a Fideszen túli világban - foglalta össze a jelenlegi politikai helyzetet Kéri László politológus a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Az, hogy 1,3 millióan úgy ítélik meg, hogy mégis csak van valami remény a Fidesszel szemben, ez megrázta ezt a változatlanságra építő hatalmi rendszert – fogalmazott a szakértő. Kéri László arra is rámutat, hogy egy ideje bármilyen körben beszélünk a politikáról, azt úgy tesszük, mintha itt normál állapotok lennének. „Nincs ilyen. 2015 óta rendkívüli állapot van, ami most is ilyen-olyan okok miatt októberig tart, és biztos, hogy akkor is meg fogják hosszabbítani. Ez 9 éve tart. Erre a lakosság nagy része azt mondja, attól olcsóbb lesz a tej?”
Már rég ki kellett volna menni az utcára, mert ez még az ellenzék által nem képviselteket is sújtja, de birka módon tűrjük, hogy rendeleti kormányzás van, és meg is változtatták az alaptörvényt, így már utólag sem kell beszámolni a parlamentnek, ami nem normális dolog – fogalmazott. „Olyan országban élünk, ahol a végrehajtó hatalom semmilyen fontos döntését, semmilyen körülmények között nem lehet számon kérni, akárcsak a kínai hitelt, amelyet utólag kell kihámozni.”
A KORMÁNY AZ OROSZOK BEENGEDÉSÉVEL MEGINT SZEMBEMEGY AZ UNIÓVAL
HÍRKLIKK
Szerző: NAGY MARIANN
2024.08.11.
A schengeni övezet biztonságának aláásásához vezethet, növelheti az orosz kémkedés lehetőségét, hogy Magyarország az eddigi országok mellett az oroszokra és a beloruszokra is kiterjeszti nemzeti kártyás bevándorlási programját – véli Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A kártyabirtokosok ugyanis elméletben és a gyakorlatban is szabadon mozoghatnak az unió nagy részén, így hazánk az intézkedéssel nyilvánvalóan szembemegy a két országgal kapcsolatban elfogadott uniós politikával. Az unió vízumtilalmat vezetett be és különféle korlátozással nehezítette az utazást a két országból a határok nélküli schengeni övezetébe. Vagyis ez most politikai kérdés, de ha tovább gyűrűzik, akár az Európai Bíróság elé is kerülhet.
A nemzetközi jogász szerint az úgynevezett Schengen Kódex, ami alapvetően szabályozza a kérdést, lehetővé teszi a határellenőrzés visszaállítását. Ez eddig kizárólag olyan esetekben történt meg, amikor egy-egy tagállam maga döntött úgy, hogy azt a saját határain valamilyen okból átmenetileg újra érvényesíti. Ez történt például nemrégiben a németországi futball EB alkalmából. De az is lehetséges, ha egy állam esetében az tapasztalható, hogy nem képes, vagy nem hajlandó ellátni a tagságból fakadó kötelezettségeit, akkor visszaállíthatják ennél a tagállamnál a határellenőrzést, súlyosabb esetben kiszorítják őt a schengeni rendszerből. Ez politikailag kényes, kellemetlen helyzet, amit a Bizottság szeretne elkerülni, de a tagállamok részéről érkezhet nyomás – magyarázta a helyzetet Lattmann Tamás. Amíg a Bizottság tagjait nem választják meg, az Európai Parlament rövid ideig erős zsaroló pozícióba kerülhet, mert rajtuk múlik a Bizottság összetétele. A Bizottság részéről reális lehetőség az is, ha a Schengen Kódex megsértése miatt kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, kikerülve ezzel a politikai kockázatokat.
A Szabad Európa információi szerint eddig már mintegy hetven európai parlamenti képviselő aláírta azt az Európai Bizottságnak írt nyílt levelet, amelyben sürgős intézkedésre szólítják fel a testületet, mert kockázatosnak tartják, hogy a magyar kormány könnyített módon engedne be mások mellett oroszokat Magyarországra, ezzel a teljes schengeni övezetbe. „Ha a magyar kormány nem hajlandó változtatni a politikáján, a bizottságnak és az EU összes képviselőjének meg kell kérdőjeleznie, hogy Magyarország tagja lehet-e a schengeni térségnek, és új intézkedéseket kell bevezetnie az európai polgárok védelmére, szükség esetén vissza kell állítani az ellenőrzést a magyar határokon” – olvasható a levélben...
Szerző: NAGY MARIANN
2024.08.11.
A nemzetközi jogász szerint az úgynevezett Schengen Kódex, ami alapvetően szabályozza a kérdést, lehetővé teszi a határellenőrzés visszaállítását. Ez eddig kizárólag olyan esetekben történt meg, amikor egy-egy tagállam maga döntött úgy, hogy azt a saját határain valamilyen okból átmenetileg újra érvényesíti. Ez történt például nemrégiben a németországi futball EB alkalmából. De az is lehetséges, ha egy állam esetében az tapasztalható, hogy nem képes, vagy nem hajlandó ellátni a tagságból fakadó kötelezettségeit, akkor visszaállíthatják ennél a tagállamnál a határellenőrzést, súlyosabb esetben kiszorítják őt a schengeni rendszerből. Ez politikailag kényes, kellemetlen helyzet, amit a Bizottság szeretne elkerülni, de a tagállamok részéről érkezhet nyomás – magyarázta a helyzetet Lattmann Tamás. Amíg a Bizottság tagjait nem választják meg, az Európai Parlament rövid ideig erős zsaroló pozícióba kerülhet, mert rajtuk múlik a Bizottság összetétele. A Bizottság részéről reális lehetőség az is, ha a Schengen Kódex megsértése miatt kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, kikerülve ezzel a politikai kockázatokat.
A Szabad Európa információi szerint eddig már mintegy hetven európai parlamenti képviselő aláírta azt az Európai Bizottságnak írt nyílt levelet, amelyben sürgős intézkedésre szólítják fel a testületet, mert kockázatosnak tartják, hogy a magyar kormány könnyített módon engedne be mások mellett oroszokat Magyarországra, ezzel a teljes schengeni övezetbe. „Ha a magyar kormány nem hajlandó változtatni a politikáján, a bizottságnak és az EU összes képviselőjének meg kell kérdőjeleznie, hogy Magyarország tagja lehet-e a schengeni térségnek, és új intézkedéseket kell bevezetnie az európai polgárok védelmére, szükség esetén vissza kell állítani az ellenőrzést a magyar határokon” – olvasható a levélben...
Lásd még:
DR. FELCSUTI PÉTER: A KORMÁNY NINCS FELHATALMAZVA ARRA, HOGY 50 ÉVRE MEGHATÁROZÓ DÖNTÉSEKET HOZZON
KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUNK ZSUZSA
2024.08.06.
Dr. Felcsuti Péter közgazdász, bankár. Nyugdíjba vonulásáig, 2010-ig, az akkori Unicbank, mai nevén Raiffeisen Bank vezérigazgatója. 1995 és 2000 között a Magyar Bankszövetség alelnöke. 1997-ben a pénzügyi szakmában végzett tevékenységének elismeréseként Heller Farkas kitüntetésben részesült. Nyugdíjba vonulása óta sokat publikál, számos közgazdasági szakkönyvet fordított és különböző társadalmi kérdésekben nyilvánított véleményt.
Műsorvezető: KUNK ZSUZSA
2024.08.06.
Dr. Felcsuti Péter közgazdász, bankár. Nyugdíjba vonulásáig, 2010-ig, az akkori Unicbank, mai nevén Raiffeisen Bank vezérigazgatója. 1995 és 2000 között a Magyar Bankszövetség alelnöke. 1997-ben a pénzügyi szakmában végzett tevékenységének elismeréseként Heller Farkas kitüntetésben részesült. Nyugdíjba vonulása óta sokat publikál, számos közgazdasági szakkönyvet fordított és különböző társadalmi kérdésekben nyilvánított véleményt.
A HAZAFISÁG SZÍNEVÁLTOZÁSA - A HAMIS PATRIOTIZMUS ARRÓL ISMERSZIK MEG, HOGY LEGFONTOSABB MŰKÖDÉSI TEREPEIN KATASZTRÓFAHELYZET URALKODIK
SZÉP SZÓ / NÉPSZAVA
Szerző: BÁTHORI CSABA
2024.08.11.
...A patriotizmus – idézem Ambrose Bierce mondatát – gyúlékony szemét, amely szemfényvesztő fáklyaként világít a szemünkbe, és valódi céljait jobb nem ismerni. Éles-látó antik szerzők nyomán Samuel Johnson fogalmazta meg a szemünk előtt palástolt anomáliát: a patriotizmus a gazemberek utolsó menedéke. Ami a reformkorban a „Közjó” érdekében gyakorolt honszeretet volt (és nem üres „bosszú-hazafiság”, ahogy Széchenyi nevezi a személyes előnyök megcsappanása után hazafinak állt egyik főúr, Esterházy József magatartását), az immár a fél világot elárasztó porhintés eszközévé rothadt, és többnyire részleges hatalomszerzési érdek biztosítékául szolgál. Széchenyi pontosan tudja: a patriotizmus önmagában nem tesz jobb, műveltebb, becsületesebb emberré, és – hétköznapjaink számtalan tömeggyülekezése ékes példa erre – még igen nagyszámú egyed összesereglése is lehet a barbárság, tudatlanság és szűklátókörűség feldomborulása. A patriotizmus hagymázos indulata, fel-felszított láza önmagában nem humanizál sem egyes embert, sem nemzeteket, sőt vannak korok, amikor tönkreteszi, a hanyatlás lejtőire, sőt a pusztulásba lökheti az egész közösséget.
Van éltető, és van gyilkos patriotizmus. Sajnos, a történelem eddig főleg az utóbbira mutatott példákat: a nemesnek indult buzgalom elvaduláshoz, bűnökhöz, tömeggyilkosságokhoz vezetett. Ellenkezőleg: ha majd oda jutunk, hogy jelentőségét veszíti, „ki a patrióta” (hiszen erre bajos objektív értelemben megfelelni), akkor leszünk képesek feltenni a helyes kérdéseket: ki ért a gyógyításhoz; ki a jó színész; ki a legjobb asztalosmester; ki a legjobb pék, fodrász vagy patikus. A következőkben – fesztelen olvasóknak, csupán ajánlati szándékkal előterjesztve – szeretném megfogalmazni a Széchenyi értelmében vett és a mai napig érvényes, mert egyetemes, egész világra kiterjedő, és időtlen patriotizmus néhány jegyét:
Talán azt akarta mondani: soha nem lehetünk az emberi, az értelem megcsúfolása árán hazafiak.
Szerző: BÁTHORI CSABA
2024.08.11.
Van éltető, és van gyilkos patriotizmus. Sajnos, a történelem eddig főleg az utóbbira mutatott példákat: a nemesnek indult buzgalom elvaduláshoz, bűnökhöz, tömeggyilkosságokhoz vezetett. Ellenkezőleg: ha majd oda jutunk, hogy jelentőségét veszíti, „ki a patrióta” (hiszen erre bajos objektív értelemben megfelelni), akkor leszünk képesek feltenni a helyes kérdéseket: ki ért a gyógyításhoz; ki a jó színész; ki a legjobb asztalosmester; ki a legjobb pék, fodrász vagy patikus. A következőkben – fesztelen olvasóknak, csupán ajánlati szándékkal előterjesztve – szeretném megfogalmazni a Széchenyi értelmében vett és a mai napig érvényes, mert egyetemes, egész világra kiterjedő, és időtlen patriotizmus néhány jegyét:
1. Patrióta lelkigyakorlatunk elején jó örökre felébreszteni magunkban a tudatot: valahányszor a „magyar” szót halljuk, a higgadtság, méltányosság és mérséklet szándékát kell megkeresnünk magunkban. A botrányos és kizárólag magyarságunkra hivatkozó berzenkedés általában tartalmatlan, talmi és kongó sallangot görgető beszéd. Széchenyi nem győz óva inteni a lármás politikusok frázisaitól, és azoktól a pillanatoktól, amikor egy-egy kortes vagy hordószónok az ájult és tájékozatlan tömeg lelkesedése közben abban a hiszemben zúgja tele a teret: mily óriási léptekkel, sőt „sasreptileg” (ez is az ő szava) mozdította elő a haza javát. 1842-es akadémiai beszédében kerek-perec kimondja: „A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi.” A „magyar-ittasság” nem a kultúra hatalmas birodalma felé vezető királyi út, ellenkezőleg: az egyik legveszélyesebb zsákutca, amelyből hosszas külföldi tartózkodás, a miénktől eltérő szokásrendekkel való huzamos érintkezés, és külföldi értékrendekkel történő folyamatos és tárgyilagos összemérés vezetheti szebb útra az önistenítésben megrekedt hazafit.
2. A patriotizmus semmi áron nem kerülhet összeütközésbe az egyetemes erkölcsi értékek és a hazafiúi lelkiismeret parancsaival. Petőfi is az „emberiségért” szeretett volna tenni valamit, már kamasz fővel, s a végén is a szent „világszabadságért” esett el a segesvári csatatéren. József Attila egyik kései darabja kapcsolja össze a töredék végleges, axiomatikus élességével ennek az érzelemnek két magas dimenzióját: „Én hazám, fajom és emberiségem iránt ismerem szép kötelességem.” Széchenyi pedig, itt is, említett akadémiai beszédében, kimondja: „(…) hála az ég, e földgömbön – hol nemcsak fajtája, de egész neme érdekét köteles szívén hordani minden jobbra törekedő ember”. A Világban ezt olvassuk: a magyarnak csak egy célja lehet: „a Magas” (mintha Illyés „haza a magasban”-eszméjének forrásvidékén járnánk).
3. A patriotizmus nem adhat szabadjegyet a törvényesség megsértésére, nem múlhatja felül az igazságkeresés és a közösség érdekében végzett nyilvános cselekvés parancsát. Ugyancsak a Világban meséli el egy külföldi kereskedővel folytatott beszélgetését, aki – miközben Széchenyi Magyarországra csalná – elmondja, miért nem jön ide: „mert itt senki nem fizet s mindenki üt”, továbbá: mert itt a törvénytelenség „büntetlen marad”. „Nem szeretem a sötétben kötött ügyleteket.” A sötétben, azaz titokban kötött (időtlen időkre titkosított) ügyletek nem a hazaszeretet tanúbizonyságai, hanem a bűnözői hajlam jelei. Ezzel szemben Széchenyinél minden közösségi indulat az igazságkereséshez kötődik. A hazaszeretetről nem átallja megállapítani: „Im ez legnagyobb bajunk, hogy annyi elficamlott ész van köztünk, so eine Affen-Vaterlandsliebe /egy afféle majom-hazaszeretet/, mely szeretete által legtöbbet ront”.
4. A patriotizmus nem fedheti el a „nemzet nevében” és a „nemzet érdekében” elkövetett bűnöket, főleg nem a más nemzetek elleni atrocitásokat. Széchenyi nem helyeselte az erőszakos magyarosítást, sem a forradalmi honfiúi buzgalmat. „Lelkesülés kezdi, őrjöngés kíséri, és megbánás követi a forradalmakat”, emlékeztet. Irtózott minden esetlegesen elért „siker”-től, ódzkodott a „véletlen született magyarok”-tól, és minden hazafiúi habzás hallatán felébredt benne a rettegés: nem lesz-e értelmetlen valaha kivívott szabadságunk, nem marad-e „fejletlen probléma, egy olyan nép vívmánya, amely csak a farkasnak függetlenségi köréig” volt képes felemelkedni (az utóbbi években megismerhettük ennek a „farkas-függetlenségnek” bizonyos létmódjait és hangzatos szókincsét…).
5. A hamis patriotizmus arról ismerszik meg, hogy legfontosabb működési terepein katasztrófahelyzet uralkodik. Ha nincs komoly tudásközvetítés, információközlés, ha nem működik az egészségügy, ha nincs pártatlan jogszolgáltatás, ha nem válnak el a hatalmi ágak, ha fojtogató életgyakorlattá válik a hazugság kultusza, ha a közösséget „fortélyos félelem igazgatja” és „csalóka remény”, akkor a patriotizmus szószólóinak hitele elsorvad, és közös szűköléssé silányul az élet. Úgy tűnik, mostanság a hatalom által gerjesztett patriotizmus jobban előkészít bennünket a meghajlásra, mint a felegyenesedésre. Széchenyi riasztó tisztasággal látta s mondta: Hazafinak lenni nehéz, de nem lehetetlen. De nem egyszer csak így idézte sorsát, fanyar sóhajjal: O Verstand wo ist deine Vernunft geblieben! (Ó, értelem, hová tűnt a te észszerűséged!)
Talán azt akarta mondani: soha nem lehetünk az emberi, az értelem megcsúfolása árán hazafiak.
BARTUS LÁSZLÓ: NEMZETISZOCIALISTA HATALOMÁTVÉTEL MODELLJE KEZD KIALAKULNI BUDAPESTEN
AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2024.08.10.
A 33 fős fővárosi közgyűlésben a Fidesznek csak 10 képviselője van, ha hozzá számoljuk Vitézy Dávidot az őt támogató LMP-Zöldek frakcióval, akkor is csak 13 mandátuma van a kormánypártnak, az ellenzéknek pedig 20. Ebből 10 Tisza, 7 DK-MSZP-Párbeszéd, 3 Kutya.
Ez azt jelenti, hogy az Orbánnal szembenálló oldalnak majdnem kétharmada van, amivel nyugodt többség birtokában kormányozhatná Budapestet az ellenzéki főpolgármester, ha a „Tisza Párt” néven 10 mandátumot birtokló Magyar Péter az ellenzéket támogatná.
De nem támogatja, mert az ellenzéket meg akarja semmisíteni. Erre használja az ellenzéki szavazóktól kapott mandátumait, s ehhez Budapest tönkretétele sem drága. Vagy ő dirigál vagy senki. Ha nem ő irányít, akkor a főváros omoljon össze. Ezek az ő elvei.
A csaknem kétharmados többség ellenére már most káosz és zűrzavar van, Budapestet a működésképtelenség réme fenyegeti, mert az ellenzékiek szavazatával 10 képviselői helyet birtokló Magyar nem támogatja az ellenzéket és az ellenzéki főpolgármestert sem.
Magyar kriminalizált minden lehetséges alkalmi összefogást vagy együttszavazást, ami egy közgyűlés (vagy demokratikus parlament) működésének normális, elengedhetetlen módja. Ha az ellenzék együtt szavaz valamiről a Fidesszel, nélküle, az „Orbán-Gyurcsány mutyi”.
De ő arra hivatkozva, hogy „ügyek mentén” szavaz, együtt szavazhat Orbán embereivel, méghozzá az ellenzékkel szemben, mert az „a főváros érdeke”. A cél az ellenzéki frakció kirekesztése. Budapesten csak az történhet, amit ő akar, a Fidesz támogatásával.
Csak egy dolog nem történhet, hogy az ellenzékkel összefogjon, hogy az ellenzék bármit elérjen, megvalósítson, mert azt ő megakadályozza. Karácsony Gergely főpolgármester Magyar bábja lesz, vagy nem lesz. Ez a választás áll előtte. Különben szétver mindent.
Magyar terrorizálja a fővárosi közgyűlést, zsarolja a közgyűlés frakcióit, a főpolgármestert. Ő akar dirigálni. Az 1,3 millió becsapott „óellenzéki” választó szavazatával egy diktátor lett Budapest „fantomja”, aki már most úgy viselkedik, mint egy nemzetiszocialista vezér.
A fővárosban egy nemzetiszocialista hatalomátvétel modellje kezd kialakulni, a megbénított közgyűléssel, a jobboldalt és a baloldalt egyaránt megsemmisíteni készülő népvezérrel, aki a populista demagógiájával mindenkit leordít és eltapos. A főváros az országos főpróba.
Ideje Orbánnak felébredni. Mert ami most készül, annál Orbán puha fasiszta diktatúrája is jobb. Lassan abban kell reménykedni, hogy Orbán megvédi az országot Magyartól.
Magyar szitokszóvá tette a demokratikus ellenzéket
Magyar már most szitokszóvá teszi minden demokrata, ellenzéki politikus nevét és pártját, megkérdőjelezi a létezésüket. Akire Magyar kimondja a fatvát, hogy „óellenzéki”, az attól kezdve közutálatra, s mind személyét, mind pártját illetően halálra ítélt közszereplő.
Rajta kívül más nem lehet. Ez súlyosan beteg emberekre, potenciális náci diktátorokra jellemző attitűd. Erre az emberre szavaztattak 1,3 millió becsapott választót, akik Magyar szavaival élve ekkor még „óellenzékiek” voltak. De ezt meg kell tagadniuk a „győzelemért”.
Már ott tart az őrület, hogy az ellenzéki főpolgármester is „óellenzéki”, akit szégyellni kell, akinek mennie kell. Addig is, amíg Magyar Péter nem ül a helyére, engedelmeskednie kell a farkát mutogató nárcisztikus pszichopatának, mert ő kijelentette magáról, hogy ő az „új”.
Vajon mitől „óellenzéki” Karácsony Gergely, a sikeres fiatal ellenzéki politikus, akit Magyar ellenpropagandája, hisztérikus híveinek ellenségeskedése ellenére megválasztott a főváros lakossága? Mitől lenne Karácsony Gergely „óellenzéki”, akinek lejárt az ideje?
S mitől lett „új” ellenzéki Magyar? Az a Magyar, aki az elmúlt 14 évben élősködött a Fidesz kitartott piócájaként az országon, aki a fideszes korrupció mintapéldánya, aki ezt soha nem bánta meg, aki ünnepelte az ellenzék bukásait. Ami benne új, hogy ő nem demokrata...
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2024.08.10.
Ez azt jelenti, hogy az Orbánnal szembenálló oldalnak majdnem kétharmada van, amivel nyugodt többség birtokában kormányozhatná Budapestet az ellenzéki főpolgármester, ha a „Tisza Párt” néven 10 mandátumot birtokló Magyar Péter az ellenzéket támogatná.
De nem támogatja, mert az ellenzéket meg akarja semmisíteni. Erre használja az ellenzéki szavazóktól kapott mandátumait, s ehhez Budapest tönkretétele sem drága. Vagy ő dirigál vagy senki. Ha nem ő irányít, akkor a főváros omoljon össze. Ezek az ő elvei.
A csaknem kétharmados többség ellenére már most káosz és zűrzavar van, Budapestet a működésképtelenség réme fenyegeti, mert az ellenzékiek szavazatával 10 képviselői helyet birtokló Magyar nem támogatja az ellenzéket és az ellenzéki főpolgármestert sem.
Magyar kriminalizált minden lehetséges alkalmi összefogást vagy együttszavazást, ami egy közgyűlés (vagy demokratikus parlament) működésének normális, elengedhetetlen módja. Ha az ellenzék együtt szavaz valamiről a Fidesszel, nélküle, az „Orbán-Gyurcsány mutyi”.
De ő arra hivatkozva, hogy „ügyek mentén” szavaz, együtt szavazhat Orbán embereivel, méghozzá az ellenzékkel szemben, mert az „a főváros érdeke”. A cél az ellenzéki frakció kirekesztése. Budapesten csak az történhet, amit ő akar, a Fidesz támogatásával.
Csak egy dolog nem történhet, hogy az ellenzékkel összefogjon, hogy az ellenzék bármit elérjen, megvalósítson, mert azt ő megakadályozza. Karácsony Gergely főpolgármester Magyar bábja lesz, vagy nem lesz. Ez a választás áll előtte. Különben szétver mindent.
Magyar terrorizálja a fővárosi közgyűlést, zsarolja a közgyűlés frakcióit, a főpolgármestert. Ő akar dirigálni. Az 1,3 millió becsapott „óellenzéki” választó szavazatával egy diktátor lett Budapest „fantomja”, aki már most úgy viselkedik, mint egy nemzetiszocialista vezér.
A fővárosban egy nemzetiszocialista hatalomátvétel modellje kezd kialakulni, a megbénított közgyűléssel, a jobboldalt és a baloldalt egyaránt megsemmisíteni készülő népvezérrel, aki a populista demagógiájával mindenkit leordít és eltapos. A főváros az országos főpróba.
Ideje Orbánnak felébredni. Mert ami most készül, annál Orbán puha fasiszta diktatúrája is jobb. Lassan abban kell reménykedni, hogy Orbán megvédi az országot Magyartól.
Magyar szitokszóvá tette a demokratikus ellenzéket
Magyar már most szitokszóvá teszi minden demokrata, ellenzéki politikus nevét és pártját, megkérdőjelezi a létezésüket. Akire Magyar kimondja a fatvát, hogy „óellenzéki”, az attól kezdve közutálatra, s mind személyét, mind pártját illetően halálra ítélt közszereplő.
Rajta kívül más nem lehet. Ez súlyosan beteg emberekre, potenciális náci diktátorokra jellemző attitűd. Erre az emberre szavaztattak 1,3 millió becsapott választót, akik Magyar szavaival élve ekkor még „óellenzékiek” voltak. De ezt meg kell tagadniuk a „győzelemért”.
Már ott tart az őrület, hogy az ellenzéki főpolgármester is „óellenzéki”, akit szégyellni kell, akinek mennie kell. Addig is, amíg Magyar Péter nem ül a helyére, engedelmeskednie kell a farkát mutogató nárcisztikus pszichopatának, mert ő kijelentette magáról, hogy ő az „új”.
Vajon mitől „óellenzéki” Karácsony Gergely, a sikeres fiatal ellenzéki politikus, akit Magyar ellenpropagandája, hisztérikus híveinek ellenségeskedése ellenére megválasztott a főváros lakossága? Mitől lenne Karácsony Gergely „óellenzéki”, akinek lejárt az ideje?
S mitől lett „új” ellenzéki Magyar? Az a Magyar, aki az elmúlt 14 évben élősködött a Fidesz kitartott piócájaként az országon, aki a fideszes korrupció mintapéldánya, aki ezt soha nem bánta meg, aki ünnepelte az ellenzék bukásait. Ami benne új, hogy ő nem demokrata...
ISMÉT EGYRE NAGYOBBAT HARAP KI A MAGYAR BÉREK ÉRTÉKÉBŐL AZ INFLÁCIÓ
G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2024.08.08.
Nagyobb volt júliusban az áremelkedés üteme a vártnál. Az előrejelzések helyesen jósolták meg, hogy az infláció gyorsulni fog, de hogy ennyire, azt szinte senki sem gondolta.
Számokban: júliusban az infláció éves összehasonlításban 4,1 százalékos volt, júniushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. Éves alapon az élelmiszerek ára 2,7, a szolgáltatásoké 9,1, az üzemanyagoké 6 százalékkal nőtt, főleg ezek húzták felfelé az átlagot.
Felülnézet: ha a bérek alakulását is nézzük, felmerül a klasszikus kérdés, hogy az árak (különösen a szolgáltatásoknál) részben azért emelkednek-e dinamikusan, mert
Tágabb kontextus: az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy az elmúlt 15 hónapban éves alapon hogyan változott a nettó medián bér (amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet), mennyi volt ugyanekkor az éves infláció, és ezek hatására hogyan alakult a nettó bérek reálértéke:
A kiskereskedelmi adatok azonban nem támasztják alá, hogy a lakosság többet fogyasztana, a legfrissebb, júniusi számok szerint éves szinten 3,2 százalékkal nőtt a boltokban hagyott pénz mennyisége, de eközben 3,7 százalékos volt az infláció, azaz reálértéken csökkenés tapasztalható.
A lakosság és a cégek is bizonytalanok, nem költenek, nem ruháznak be, az inflációs hullámban elkopott megtakarításaikat építik vissza.
Alulnézet: a 24.hu épp tegnap közölt cikket arról, hogy az állami-önkormányzati szférában messze nem ilyen jó a reálbérhelyzet, mert a dolgozók jelentős része csak a garantált bérminimum környékén keres, és a béremelések régóta elmaradtak.
Mi várható? Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerint decemberre ismét 5-5,5 százalékra kúszhat az áremelkedés rátája, a magyar gazdaság teljesítménye gyenge, így a belső kereslet is az marad, a munkaerőpiacon azonban továbbra magas lehet a bérkiáramlás. Az adóemelések is előbb-utóbb áremelésekhez vezetnek majd.
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2024.08.08.
Számokban: júliusban az infláció éves összehasonlításban 4,1 százalékos volt, júniushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. Éves alapon az élelmiszerek ára 2,7, a szolgáltatásoké 9,1, az üzemanyagoké 6 százalékkal nőtt, főleg ezek húzták felfelé az átlagot.
Felülnézet: ha a bérek alakulását is nézzük, felmerül a klasszikus kérdés, hogy az árak (különösen a szolgáltatásoknál) részben azért emelkednek-e dinamikusan, mert
- a lakosságnál nő az elkölthető pénz mennyisége, azaz a kereslet,
- vagy inkább fordított a helyzet, és a növekvő árak miatt kell a béreket emelni (mert a munkaerő-hiányos környezetben verseny van az alkalmazottakért), majd a növekvő bérköltségeket áthárítják a vevőkre a cégek.
Tágabb kontextus: az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy az elmúlt 15 hónapban éves alapon hogyan változott a nettó medián bér (amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet), mennyi volt ugyanekkor az éves infláció, és ezek hatására hogyan alakult a nettó bérek reálértéke:
Bár a júniusi és a júliusi béradatok még nem ismertek, látszik, hogy 2023 októbere óta egyre masszívabb reálbér-emelkedés van. Idén májusig egy év alatt több mint 50 ezer forinttal emelkedett a nettó medián bérek értéke.
A kiskereskedelmi adatok azonban nem támasztják alá, hogy a lakosság többet fogyasztana, a legfrissebb, júniusi számok szerint éves szinten 3,2 százalékkal nőtt a boltokban hagyott pénz mennyisége, de eközben 3,7 százalékos volt az infláció, azaz reálértéken csökkenés tapasztalható.
A lakosság és a cégek is bizonytalanok, nem költenek, nem ruháznak be, az inflációs hullámban elkopott megtakarításaikat építik vissza.
Alulnézet: a 24.hu épp tegnap közölt cikket arról, hogy az állami-önkormányzati szférában messze nem ilyen jó a reálbérhelyzet, mert a dolgozók jelentős része csak a garantált bérminimum környékén keres, és a béremelések régóta elmaradtak.
- A kormány erre az átlagbéradatokkal válaszolt, amelyek sokkal jobbak, ugyanakkor az átlagot akár egy kisebb, de jóval jobban kereső felső réteg is alaposan felhúzhatja.
Mi várható? Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerint decemberre ismét 5-5,5 százalékra kúszhat az áremelkedés rátája, a magyar gazdaság teljesítménye gyenge, így a belső kereslet is az marad, a munkaerőpiacon azonban továbbra magas lehet a bérkiáramlás. Az adóemelések is előbb-utóbb áremelésekhez vezetnek majd.
EGY FRISS FELMÉRÉS SZERINT HÁROM CSATATÉRÁLLAMBAN IS FORDÍTOTT KAMALA HARRIS
NÉPSZAVA
Szerző: M.A.
2024.08.10.
Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában már a demokrata elnökjelölt vezet Donald Trump előtt.
Három kulcsfontosságú amerikai államban, Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában is Kamala Harris alelnök, demokrata elnökjelölt vezet Donald Trump republikánus elnökjelölt előtt – ez derült ki a Siena College legfrissebb, a The New York Times megrendelésére készített közvélemény-kutatásából.
A lap szerint ezek az eredmények ismét azt mutatják, hogy jelentős fordulatot hozott Joe Biden amerikai elnök kiszállása az elnökválasztási versenyből.
Az augusztus 5-e és 9-e közt készített felmérés alapján Harris Wisconsinban, Pennsylvaniában és Michiganben is négy százalékponttal előzi Trumpot,
A szavazók körében általánosan jobb Harris megítélése, akit intelligensebbnek vélnek a republikánus jelöltnél, és úgy látják, neki megfelelőbb a temperamentuma az elnökséghez. A képet árnyalja, hogy a választók már Trumpot részesítik előnyben, ha a kérdés az, kire bíznák a gazdaság és a bevándorlás kezelését, ezek a témák pedig továbbra is központi szerepet játszanak az elnökválasztási versenyben.
Az alábbi szempontokat tekintve a következőképp tették le a válaszadók a voksukat (zárójelben a szavazók százalékos aránya, akik szerint ezek a tulajdonságok a jelöltet „nagyon jól” vagy „valamelyest jól” jellemzik):
A Siena College májusi közvélemény-kutatásában Joe Biden és Donald Trump gyakorlatilag holtversenyben állt Wisconsinban és Michiganben. A júliusi vita előtt és után végzett felmérések pedig Trump enyhe előnyét jelezte Pennsylvaniában.
Szerző: M.A.
2024.08.10.
Három kulcsfontosságú amerikai államban, Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában is Kamala Harris alelnök, demokrata elnökjelölt vezet Donald Trump republikánus elnökjelölt előtt – ez derült ki a Siena College legfrissebb, a The New York Times megrendelésére készített közvélemény-kutatásából.
A lap szerint ezek az eredmények ismét azt mutatják, hogy jelentős fordulatot hozott Joe Biden amerikai elnök kiszállása az elnökválasztási versenyből.
Az augusztus 5-e és 9-e közt készített felmérés alapján Harris Wisconsinban, Pennsylvaniában és Michiganben is négy százalékponttal előzi Trumpot,
az arányok így mindhárom említett államban 50-46 százalékon állnak a demokrata elnökjelölt javára.
A szavazók körében általánosan jobb Harris megítélése, akit intelligensebbnek vélnek a republikánus jelöltnél, és úgy látják, neki megfelelőbb a temperamentuma az elnökséghez. A képet árnyalja, hogy a választók már Trumpot részesítik előnyben, ha a kérdés az, kire bíznák a gazdaság és a bevándorlás kezelését, ezek a témák pedig továbbra is központi szerepet játszanak az elnökválasztási versenyben.
Az alábbi szempontokat tekintve a következőképp tették le a válaszadók a voksukat (zárójelben a szavazók százalékos aránya, akik szerint ezek a tulajdonságok a jelöltet „nagyon jól” vagy „valamelyest jól” jellemzik):
- világos elképzelése van az országról: Kamala Harris 53 százalék, Donald Trump 61 százalék;
- rendelkezik a megfelelő temperamentummal ahhoz, hogy hatékony elnök legyen: Donald Trump 45 százalék, Kamala Harris 54 százalék;
- őszinte: Donald Trump 41 százalék, Kamala Harris 52 százalék;
- intelligens: Donald Trump 56 százalék, Kamala Harris 65 százalék;
- meghozhatja a szükséges változást: Donald Trump 47 százalék, Kamala Harris 50 százalék.
A Siena College májusi közvélemény-kutatásában Joe Biden és Donald Trump gyakorlatilag holtversenyben állt Wisconsinban és Michiganben. A júliusi vita előtt és után végzett felmérések pedig Trump enyhe előnyét jelezte Pennsylvaniában.
Lásd még:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)