A Vétó vendége ezúttal Kenczler Marci reklámszakember, a Partizán kommunikációs vezetője, akivel a politika látványvilágáról beszélget Vida Kamilla és Ruff Bálint. Milyen a jó plakát? Hogyan tudja megjeleníteni egy párt a változást? Miért tűnt el mostanra a Fidesz-logó? Az aktualitások mellett ezekre a kérdésekre is választ keresünk.
KLIKKTV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2025.11.21.
A Fidesz új frontot nyit a független sajtó ellen: a Telex lehet az első áldozat, de vajon hol áll meg a rendszer? A Szuverenitásvédelmi Hivatal fenyegetése csak a kezdet – erről beszélgetünk Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogásszal és Szakonyi Péter újságíróval. Mit akar Orbán a „külföldről finanszírozott médiák” elleni hadjárattal? És tényleg ott tartunk, hogy egyetlen tollvonással bárkit be lehet szántani Magyarországon?
A műsor második részében feltárjuk, hogyan működik a Fidesz médiabirodalma, milyen módszerekkel lehetetlenítik el a hirdetési piacot, és miért fontos a félelem fenntartása a rendszer számára. Szóba kerül a Ringier-portfólió felvásárlása, a független szerkesztőségek kiszolgáltatottsága, a kormányzati propagandát szolgáló influencerek finanszírozása és az átláthatósági törvény eltűnése is.
Szakértő vendégeink arról is beszélnek, hogy a rendszer nem konszolidálódik — folyamatosan megy befelé, a diktatúra irányába. Ugyanakkor látszanak a repedések is: a lojalitás fontosabb lett a tehetségnél, a kormányzati kultúrharc pedig egyre abszurdabb figurákat termel ki.
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN 2025.11.21.
A kormányfő hétfő délelőtt a kamarai elnökkel tartott sajtótájékoztatón két mondat erejéig visszatért a válogatott előző napi valóban drámai vereségére: „Tegnap este tüdőlövést kapott az egész ország, vagy szívinfarktust.”
Nem tudom, mennyiben valós a kép a tüdőlövést kapott országról, gyanítom, hogy nem az. A kép egy saját hatalommániájába csavarodott, egyre zavarosabb elme megnyilatkozása, aki már csakis harcászati képekben képes gondolkodni, ilyenformán az országot is állandó harckészültségben szeretné látni. Az ország egy akarnok terepasztala lett, a parancsnok áll fölötte, és harcászkodik. Az ellenséget is ő képezi saját magának, azok hol a liberálisok, hol Soros György, hol a brüsszeliták, hol a migránsok, újabban az ukránok, legújabban pedig mindenki, akinek nem az a véleménye, mint neki. Orbán valószínűleg nem is tud mást tenni, ilyenné tette saját akarnoksága, ráadásul a választások előtt néhány hónappal kifejezetten rosszul áll a szénája.
Most vasárnap tüdőlövést kapott ő is, ennek bejelentésével azt bizonyítja, hogy együtt pulzál az egész országgal: kiesett a futballcsapat, nehezen viselhető. Ami engem illet, el is hiszem a lelki fájdalmat, de ha a magyar futballt mint felépítményt nézem, egy ilyen vereség, ahogy szakírók írják, kódolva volt. Nem szeretnék okoskodni, főleg nem beállni azok közé, akik most egymást túlharsogva bizonygatják, hogy elég az alibifutballistákból, meg rossz a mentalitás, és a fél csapatot el kellene zavarni. Ezeket a közhelyeket a hatvanas évektől kezdve hallom, pedig akkor még Albert meg Mészöly játszott, a hetvenes éveken át (Törőcsik meg Nyilasi), majd még később, Lisztesig, Détáriig bezárólag. Hogy a mentalitás. Nem hiszem, hogy most a mentalitással volt a baj. Most minden okoskodó szakmázás nélkül az volt a baj, hogy az írek egy góllal többet rúgtak, és ezzel bedöntötték a kirakatot.
Ez a válogatott, meg az egész mai magyar futball ugyanis egy nagy kirakat: a rendszert megjelenítő rossz és hazug struktúra a minimális klublétszámmal, ám annál nagyobb pénzekkel működő hazai bajnokságtól a tápláléklánc tetején időszakos és átmeneti sikereket fölmutató válogatottig. Ez akkor is így lenne, ha az ír csatár nem rúgta volna be a harmadik gólt.
A bajnokság és a klubműködés pénzügyi alapját az úgynevezett tao-rendszer adja: a vállalatok a társasági adójukból utalnak át összegeket egy futballklubnak, amiért cserébe adókedvezményt vehetnek igénybe. Vagyis szimpla adóelvonás, amiből aztán átláthatatlan pénzmozgások keletkeznek. Ezt a rendszert amúgy 2011-ben a labdarúgás stratégiáját hosszú távon meghatározó kormányrendelet alapozta meg, akkor lett a szövetség elnöke Csányi Sándor. Az első fejezet arról szól, hogy a dicsőséges múlthoz méltó jövőt kell kidolgozni, mert a szocialista rendszerben a sportágat elhanyagolták. (Mellékesen: a múlt rendszer tíz világbajnoki tornája közül nyolcszor szerepelt a magyar válogatott, utoljára 1986-ban. A legtöbbször tizenhat csapatos döntőben. Ahova most nem jutottunk be, azt már negyvennyolc résztvevővel rendezik.) További magyarspecifikus elem, hogy amíg a magánpénzekkel működő világfutball szinte minden valamirevaló játékosának a szerződései nyilvánosak, addig az államilag, jelentős részben közpénzeken működő magyar futball pénzügyei üzleti titokra hivatkozással nem nyilvánosak...
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Bognár György, a Paksi FC vezetőedzője és Hajdú B. István, az M4 Sport kommentátora beszélget a magyar labdarúgásról. Moderátor: Petrovics-Mérei Andrea.
2-3000 milliárd forintot is elkölthet a kormány a választások előtti osztogatásra. A családi adókedvezmények, a 14. havi nyugdíj és a lakhatási támogatások jelentős terhet rónak a jövő évi költségvetésre. Az Europion legfrisebb felmérése szerint az emberek 52%-a szerint ezt már nem bírja el a költségvetés. Emlékezetes, hogy 2022-ben, az akkori választásra készülve mintegy 2000 milliárd forintot osztogattak el. Arról, hogy a mostani intézkedések árát ki fogja megfizetni és mi lesz a legfőbb közgazdasági feladata a következő kormánynak, Simor András közgazdásszal, volt jegybankelnökkel beszélgetünk.
KONTROLL / NEREN TÚL Szerző: KONTROLL / UNYATYINSZKI GYÖRGY 2025.11.20.
Korszerűtlen és rossz irányba tart a magyar oktatási rendszer, ezért sokáig reménykedett Gloviczki Zoltán, hogy omoljon össze a hazai oktatás, mert akkor a társadalom is fontosnak érezné, hogy hozzányúljon. Egykor maga is építette ezt a rendszert a második Orbán-kormányban, de elégedetlen a befejezetlen munkával, a tanulságokat levonva azóta könyvet is írt, milyen irányokban kell gondolkodnunk. A teljes beszélgetés 18.00-kor a Kontroll YouTube-csatornáján.
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG Műsorvezető: FICSOR BENEDEK 2025.11.19.
Nem vett repülőrajtot az áldozatsegítés. Varga Judit igazságügyi miniszterként elmondta, hogy onnantól kezdve minden nőt megvédenek, de valójában nem történt semmi. Ennek a rendszernek a bántalmazás a működésmódja, amíg ebben élünk, semmi sem változik. Egy hatalomváltás után indulhat el a gyógyulás – mondta a Kultúrtájban Dobray Sarolta újságíró, író, akivel a Léna című, egy bántalmazó kapcsolat történetét feldolgozó új regénye apropóján beszélgettünk sok egyéb mellett az erőszak személyes és társadalmi megjelenési formáiról.
A műsorban szóba kerül az is, hogy:
- Mit jelent a rejtett bántalmazás, és miért nehezen felismerhető?
- Hogyan válunk a hatalom bántalmazásának áldozataivá?
- Miért normalizálhatják az erőszakot Dopeman vagy Nagy Feró nyilatkozatai?
- Milyen eredménnyel járt a kormány a nők elleni erőszakkal szemben hirdetett „zéró toleranciája”?
- Hogyan éri el a hatalom, hogy ne higgyünk a saját igazunkban?
- Milyen hatása lehet egy kormányváltásnak a bántalmazott társadalomra?
FLASZTER / MAGYAR HANG Műsorvezető: DÉVÉNY ISTVÁN 2025.11.20.
Fájdalmas adatok a magyar egészségügyről. Tragikus baleset – hibázott a rendőrség? Kövér László ismét büntetett. Családtagokat támad a kormányzati nyilvánosság. Magyar foci: botlás vagy rendszerhiba? Ezek voltak a november 20-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Markotay Csabával (Népszava) és Tompos Ádámmal (Magyar Hang) beszélgetett.
Első ránézésre a magyar bankszektor jövedelmezősége európai összevetésben kiemelkedőnek tűnik, ezt elég gyakran halljuk is állami, kormányzati oldalról. Legutóbb akkor került elő a téma és az állítás alátámasztására gyakran idézett adat, a hírhedt tőkearányos jövedelmezőség, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a frissen bejelentett bankadó-emelést indokolta.
A politikusok előszeretettel veszik fel azt a szerepet, hogy ők „a bankokkal szemben, a nép oldalán” állnak, és a sokat kereső pénzintézetektől az állampolgárok felé csoportosítják át a pénzt, a képlet azonban ennél összetettebb. A magas hazai profit mögött jelentős torzító tényezők állnak, amelyek a valóságnál jobbnak mutatják a hazai számokat, miközben a bankokra kivetett terhek is okai annak, hogy sokat fizetünk a banki szolgáltatásokért. Eközben a bankok maguk arra panaszkodnak, hogy a költségszerkezetüket súlyosan terheli az extraprofitadó vagy a tranzakciós illeték, ami a következő években várhatóan meghaladja a szektor teljes nyereségét. A nyereségesség és a költségek alapvetően határozzák meg a hazai bankpiac vitáit. Cikkünk megírásához a következő kérdések mentén próbáltunk elemzést végezni:
- Drágák-e a magyar bankok, és ha igen, mitől?
- Hogyan viszonyul az ágazat jövedelmezősége más európai bankszektorok nyereségéhez?
- Hol keresnek sokat rajtunk a bankok?
Ehhez megkerestünk hazai szakembereket: bankárokat, bankszövetségi vezetőket, állami embereket, pénzügyi tanácsadókat, de olyan exbankárokat is, akikről azt feltételezhettük, hogy pályaelhagyóként ma már kicsit szabadabban beszélhetnek a bankok jövedelmezőségéről.
Több kifejezetten mély szakmai beszélgetés és sok-sok adat alapján próbáltuk feldolgozni a témát, de bőven voltak olyanok, akik csak név nélkül vállalkoztak a véleményalkotásra. Volt, aki a téma aktuálpolitikai érzékenységére hivatkozott, más azt mondta, a hazai bankok között nagyon sok ügyfele van, szabadabban tud beszélni, ha nem névvel idézzük.
A hazai bankok tőkearányos jövedelmezősége (ROE) az elmúlt pár évben európai összevetésben valóban magas volt, de mindezt elég nehéz egyetlen objektív számmal mérni, az összehasonlításnál sok árnyaló szempontot érdemes mérlegelni, amelyeket cikkünkben összefoglalunk...
Bruck Gábor ezúttal a futballtól indul, és a politika legmélyebb rétegeibe érkezik meg. Miért nem tudja a magyar válogatott a végén megnyerni a meccseket – és miért nem tudja az ellenzék a politikai küzdelmeket? A beszélgetés középpontjában Orbán Viktor futball-libidója, a Tisza Párt 300 új jelöltje, és a „becsület” mint a vezetés legfontosabb alapértéke áll.
Bruck szerint a magyar közélet legnagyobb baja a túlzott lojalitás és a morális üresség: a politika elvesztette a hitelességet, a pártok pedig a szavazóikkal kötött „szerződésüket” szegik meg. De van-e még esély a megújulásra? Lehet-e „tanulószervezetként” újjáépíteni a magyar politikát – és képes-e Magyar Péter erre?
Őszinte, mély, sokszor önironikus elemzés arról, mit jelent ma becsületesnek lenni
KLIKKTV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2025.11.20.
Orbán Viktor, Brüsszel, az uniós pénzek, a magyar külpolitikai zsarolás és a Fidesz rendszerének válsága – ezek a Klikk TV Egyenleg című műsorának legfontosabb témái. Ebben az adásban kimondjuk azt, amit rengeteg magyar ember érez: a miniszterelnök külpolitikai harcai egyre inkább elszigetelik az országot, miközben a belpolitikai valóságra nem marad figyelem. Vendégeinkkel Somogyi Zoltánnal és Baka F. Zoltánnal végigvesszük, hogyan sodródott Magyarország oda, hogy az EU egyre több döntést nélküle próbál meghozni, és hogy Orbán Viktor stratégiája már inkább ideológiai póz, mint valódi érdekérvényesítés.
Ha érdekel, hogyan lavíroz a kormány Brüsszel és Washington között, hogy miért nem kapunk uniós forrásokat, és hogy mennyire fenntartható ez a politikai játszma, akkor ez a beszélgetés neked szól.
A videóban arról is szó esik, miként lett a külpolitika Orbán belpolitikai eszköze – mert a kormány itthon már nem tud eredményekkel kampányolni. Elemezzük a magyar válogatott kudarcát, a sportba öntött százmilliárdokat, és hogy miért nincs következménye semminek. Megnézzük azt is, hogyan próbálja a miniszterelnök Trumpon keresztül nyomást gyakorolni Európára, és van-e még ennek bármi realitása.
Ez az adás őszinte, világos, kritikus – és rávilágít arra, milyen irányba sodródik az ország, ha a kormány továbbra is minden fronton harcol, de sehol sem nyer.
TELEX Szerzők: PRESINSZKY JUDIT, MIZSUR ANDRÁS 2025.11.19.
Nem lesz könnyű dolga a Tisza egyéni képviselőjelöltjeinek azokban az egyéni választókerületben, ahol a Fidesz erős emberei, miniszterek, államtitkárok és kormánybiztosok indulnak. Magyar Péterék ezeken a helyeken is nagyrészt a politikában járatlan civilekkel állnának ki az országos ismertséggel bíró kormánypárti jelöltek ellen.
Rögtön itt van az ország legfideszesebb választókerülete, a Csorna központú Győr-Moson-Sopron 3-as választókerület, amit a fideszes Gyopáros Alpár 2022-ben 71,22 százalékos eredménnyel nyert meg. A Magyar Falu Program lebonyolításáért felelős kormánybiztos majdnem 40 százalékpontot vert az összellenzéki jelöltre. A lehetetlennek tűnő küldetésre Bóna Szabolcs agrármérnök, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója, a Tisza agárpolitikusa, Kovács-Rosta Krisztina fotós, a Tisza rendezvényszervező csapatának tagja és Puskás György vállalkozik...
TELEX / 2026 PODCAST Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS 2025.11.19.
Mit gondol a Tisza újoncairól, és mi lehet az erős, korábbi ellenzékiek sorsa? Beérett a Fidesz propagandája: ugyan kopik a háborús félelem, de közben egyre kevesebb magyar támogatná Ukrajnát a Policy Solutions friss kutatása szerint. Az intézet vezetőjével, Bíró-Nagy Andrással élőben beszéltünk a fenti témákról.
ÖRKÉNY SZÍNHÁZ Moderátor: SIPOS BALÁZS 2025.11.18.
Négyrészes pódiumbeszélgetés-sorozatot szervezünk Kemény Lili Az orosz barát című színdarabjához kapcsolódóan.
Az első alkalomra, Oroszország menetelése a háborúba (2000-2025) címmel, október 26-án, 15 órától került sor az Örkény előcsarnokában.
A beszélgetést Sipos Balázs irodalmár moderálta, meghívott előadóink voltak: Rácz András történész, Oroszország-szakértő; Sz. Bíró Zoltán filozófiatörténész, Oroszország-szakértő; Takácsy Dorka kutató, Oroszország-szakértő.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2025.11.19.
Orbán Viktor győri fellépése minden eddiginél erősebben idézte fel a személyi kultusz logikáját: skandáló tömeg, kizárólag „Orbán Viktor” feliratok, Fidesz-logó nélkül, teljesen a miniszterelnök figurájára épített esemény. Eközben Magyar Péter ugyanabban a városban tartott szabadtéri fórumot – két világ, két kampánymodell, két politikai jövőkép feszült egymásnak. A kérdés egyszerű: valóban működik még Orbán régi receptje, vagy tényleg új korszak kezdődik Magyarországon?
Ezt elemezzük Szentpéteri Nagy Richarddal: mit jelent a személyi kultusz erősödése a rendszer stabilitására nézve, hogyan értékelhető a kormányfő kommunikációs irányváltása, és mi állhat a statisztikák mögött, amelyek szerint már a fideszes tábor egy része is kritikus Orbánnal szemben.
Szó lesz Magyar Péter győri beszédéről, a Tisza új jelöltjeinek ma esti bejelentéséről, az előválasztás hátteréről és azokról a belpolitikai folyamatokról, amelyek miatt több elemző szerint valóban új időszámítás kezdődhet. Tapasztalt politikai elemző segítségével bontjuk szálakra mindkét rendezvény üzeneteit, a választói hangulatot és a 2026-os választások kulcspontjait.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezető: DÉSI JÁNOS 2025.11.18.
A jelöltek között sokan lelkei voltak a helyi mozgalmaknak, ez pedig bőven kompenzálja, hogy országosan nem ismerik őket – véli Kéri László. A politológus-szociológus szerint a Tisza semmiből valamivé válásában óriási szerepe volt azoknak a negyvenes nőknek, akik a hátukon viszik, hogy nem működik az egészségügy, az oktatás és a közlekedés és akik az elmúlt egy-másfél évben megmutatták, jó a szervezőképességük. Sokan közülük most jelöltekké váltak.
Kéri László szerint Orbánék próbálkoznak majd a választási szabályok kedvezőbbé faragásával, de a demokráciát durván sértő változtatást már jó eséllyel nem lehet átvinni, mert társadalmi ellenállásba ütközne. Szerinte erősítené a Tiszát, ha felvenné országos listájára azt a 8-10 ellenzéki szereplőt, akiknek széles körű társadalmi támogatottsága van és hitelesen dolgoznak a rendszerváltásért.
KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2025.11.19.
A 80-as évek elején lett vállalkozó, évtizedek alatt teremtett magának egy saját országot az országon belül, ahol a tudás, a teljesítmény és a kreativitás számított csak.
A műsorban szóba kerül a nemzeti burzsoázia, hogy mit várt a második Orbán-kormánytól, valamint fény derül arra is, hogy kicsoda pontosan Rátz tanár úr és mi pontosan a róla elnevezett díj.
A világban élő magyar Nobel-díjasok közös nevezőjét is keressük, illetve nem mehetünk el a magyar oktatási rendszer és annak lerombolása mellett sem, ami nem évekre, de inkább évtizedekre vetette vissza a magyar társadalmat abba, hogy egy tudásalapú társadalmat építhessünk. Többek között Bojár Gábor ezt tartja a regnáló hatalom legnagyobb bűnének is.
A műsorban felvázolt lehetséges jövőkép ennek fényében sajnos nem rózsás, de vajon egy esetleges kormányváltás segít e az országnak visszakanyarodni az európai útra?
HETIVÁLASZ PODCAST Műsorvezető: VÖRÖS SZABOLCS 2025.11.20.
105 éve bajban lévő ország, amerikai pénzügyi mentőcsomag, 5 százalékos hiány, közben meg látványos választási osztogatás. Öt hónappal a választás előtt milyen állapotban van a magyar gazdaság? Erről szól a friss HetiVálasz, amelynek vendégei Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök és Madár István, a Portfolio vezető elemzője. A műsorvezető Vörös Szabolcs.
Okosabbak lettünk 315 Tisza-jelöltjelölt nevével? Csak egy kicsit, a lényeg, hogy ne legyenek szörnyetegek. A nyomás most Orbán Viktoron van. Úgy tűnik, hogy harcosból éppen nemzet nagypapájává pozícionálja át magát.
Ki maradt fenn hajnalig kedves olvasóink közül, hogy megtudja, kijött-e már az ő választókerületében a bűvös három név? Igen, igen, a Tisza három jelöltjelöltje. Ugye, hogy nem sokan. Jól tették. Nem csupán azért, mert igen lassan csurdogáltak a nevek. Főleg azért, mert valójában majdnem mindegy, kik a Tisza jelöltjelöltjei.
A végleges jelöltnek, akit végül indítanak majd, egy picit már nagyobb lesz a jelentősége, de neki sem sokkal. Ha azt sikerül megugrani, hogy ne legyen gengszter, se pedofil, meg mondjuk karlendítős videó se kerüljön róla elő, máris megfelel a feladatra. Arra még mondjuk képesnek kell lennie, hogy felfogja és vissza is tudja mondani a Tisza programpontjait, annál többet pedig ne nagyon mondjon, de ha még ez is megvan, teljesen rendben lesz, bármi is a háttere. A helyi kötődés is játszhat egy-két százaléknyi szerepet, de ez alapelvárás volt mindegyikük esetében, szóval ezt egészen biztosan megugorja a majdani befutó.
A többlépcsős kiválasztási rendszer ráadásul biztosítja, hogy kiderüljön valakiről, ha totál alkalmatlan. A tavalyi EP-választáson ilyesmire nem volt idő, kicsit rá is fázott erre Magyar Péter – lásd még: „agyhalottak”. Kiderült megint, hogy a politikában nem a remek képzettség számít, s a más területen elért jelentős szakmai teljesítmény sem biztosíték semmire. Nem. A politikában az számít, van-e hozzá érzéke valakinek, vagy nincs. Magyar Péternek elképesztő érzéke van hozzá – ez legkésőbb az EP-választás estéjén illett volna, hogy leessen mindenkinek, akár tetszik neki Magyar, akár nem. A brüsszeli és budapesti testületekben ülő tiszásoknak meg jóval kevesebb jutott ebből a politikai érzékből. Most mindenesetre azzal, hogy volt előszűrés is, de még ezután is három jelöltjelöltet neveztek meg nyilvánosan, versenyhelyzetbe hozták ezeket a szereplőket – azaz mindegyiknek érdeke, hogy ha eljut hozzá egy karlendítős videó a jelöltségért vele versengő kollégáról, azt legalább a pártvezetésnek továbbítsa, meg a Tisza Szigeteknek, amelyek majd kettőre szűkítik a versenyt a hét végére.
Az is kiderül addig, ki képes többet talpalni, ügyesebben gyűjteni a támogatókat, és még akkor sincs nagyon nagy gond, ha a már befutott jelölt hibázik óriásit, vagy derül ki valami nagyon ronda a múltjából december végén. A hivatalos jelöltállítás ugyanis csak jövőre esedékes, addig a párvezetés le is cserélheti a jelöltet, ha kell. Lenne is kire: ott lesz talonban az ezüstérmes, ha épp be kellene ugrania bármi miatt. A kiválasztási rendszer jó persze arra is, hogy a Tisza adatokhoz jusson a támogatóiról, ami igazán fontos lesz a mozgósítási hajrában...
A kistelepüléseken élő idős választók többsége elhiszi, hogy hazánk belesodródik az orosz-ukrán háborúba, ha a Tisza Párt nyer a választáson. Ez a választói réteg Ukrajnát gyűlöli és Vlagyimir Putyint kedveli. Azt viszont, hogy utódaik Oroszországba menjenek tanulni vagy dolgozni, semmiképp se szeretnék.
- Brüsszel háborút akar, Magyar Péter is háborút akar, ő támogatná Ukrajnát – mondta a Dávod főutcáján bicikliző, 60 esztendős Károly Róbert. Az alkalmi munkából élő férfi hozzátette: - Engem nem érdekel, mi lesz Ukrajnával, ha elfoglalják, hát elfoglalják, mit fáj az nekem?
Az elmúlt héten az országban többfelé járva arról kérdeztem a Fideszhez hű kisvárosok és falvak lakóit, hogy elhiszik-e a kormány választási propagandába csomagolt prognózisát, ami szerint, ha a Tisza Párt nyer jövőre, akkor Magyarország belesodródik az orosz-ukrán háborúba. Ezt ismétlik óránként – így naponta több százszor - a kormány tévében és rádióban felolvasott hírei, és ez köszön vissza a mindent ellepő óriásplakátokról. A fentebb megszólaló Károly Róbert elhitte ezt az üzenetet, ám mégsem a háborútól való félelem miatt szavaz majd a Fideszre.
- Nem kéne az egyik szart elcserélni a másikra – mondja. - Mit szeret ebben a mostani szarban? – kérdeztem tovább az ő stílusában. - Ezt már megszoktam, azt meg nem ismerem.
- És biztos, hogy ilyen jön megint? - Szerintem igen.
Az 1700 lelkes Dávod árvízvédelmi töltésén kerekező, 71 éves István is a Fideszre szavaz majd. Az egykor targoncásként dolgozó férfi így érvelt: Ha Ukrajnát felveszik az unióba, akkor már nem kapunk pénzt az uniótól, minden pénz Ukrajnába megy. Az nekünk rossz. 15 kilométerrel odébb, Bátmonostoron Melnyik Jánosné sem akar kormányváltást. A pedagógus végzettségű nyugdíjas asszony aktív korában irodában dolgozott, most viszont a lánya kocsmáját vezeti, mivel ő két hónapja gyesen van. Melnyikné szerint a faluja lakói Orbánt szeretik.
- Én is rá szavazok - vallotta be -, mert minden megadott, amit ígért. Ezért hiszek neki. Elhiszem, neki azt is, hogy a Magyar Péter belevinné a háborúba az országot.
- Maga szerint Magyarországon van olyan ember, aki háborút akarna? - Nem tudom. - Találkozott ilyen emberrel? - Még nem.
- Akkor miért hiszi, hogy Magyar Péter, vagy bárki háborúba tudná vinni a magyarokat? - Mert Brüsszel ezt akarja. - Gondolja, hogy az unió államaiban van olyan férfi, aki szívesen menne az ukrán frontra? - Nem tudom. - Akkor miért hiszi azt, hogy Brüsszel háborúba küldene minket? - Ezt mondja Orbán, én neki hiszek...
A nyomorban élő idősek aránya nem változott, a dolgozóktól pedig egyre többen csúsznak le. Röviden így lehet összefoglalni, hogy alakult a nyugdíjasok élete az elmúlt 15 évben. Ez olyan feszültségeket okoz, amelyek még a Lázárinfókon is rendre előkerülnek. A Fidesz komoly erőfeszítéseket tesz, hogy megőrizze stabil bázisát az idősek közt, miközben a Tisza is bejelentette a saját nyugdíjasprogramját. Erről szól a legújabb riportunk.
KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS Szerző: KLUBRÁDIÓ / DÉSI JÁNOS 2025.11.17.
"Ez itt a bagatellizálás és az agyonhallgatás felváltva alkalmazott taktikája. Nincs elismerő-beismerő reakció" – mondja Ligeti Miklós arról, hogy kiderült: Orbán vejének a cége gondozza Orbán apósának a birtokát.
A miniszterelnök apja, Orbán Győző azért választotta a hatvanpusztai birtok üzemeltetésére pont Tiborcz István cégét, a BDPST-t, mert ők a legjobbak. És miért ne a legjobbat válassza valaki, ha megteheti? – vetette fel az Esti gyorsban egy friss hír apropóján Dési János.
A Transparency International jogi igazgatója szerint ebben a történetben igazából nem is az az izgalmas, hogy apránként újabb és újabb tények kerülnek elő, hanem, hogy milyen módon próbálja a hatalom – ha egyáltalán megkísérli – kezelni a helyzetet. "Ha helyesen ítélem meg, akkor ez itt leginkább a bagatellizálás és az agyonhallgatás felváltva alkalmazott taktikája. Nincs elismerő-beismerő reakció. Nyilván furcsa lenne, ha Orbán Viktor egyszer csak kiállna és elmondaná, hogy szanaszéjjel loptuk a közkasszát, hogy ezt a kis haciendát itt magunknak összerakjuk. De nincs is szakszerű magyarázat. Kicsit olyan ez, mint amikor a klasszikus vagyonnyilatkozatoknál mindenki látja, hogy nagyobb az a ház, meg az autó, ami előtte áll. Nem lehet megmagyarázni ezeket a miniszeri vagy parlamenti fizetéssel, de a hívek úgyis hisznek nekünk, akik meg nem, azok már úgyis elvesztek a számunkra" – mondta Ligeti Miklós, aki egyébként úgy véli, jókora mázlink van, hogy Tiborcz a cégének a nevét Budapest mássalhangzóiból, és nem Hatvanpusztáéból komponálta.
Ligeti egyetért: a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy Hatvanpuszta a túlárazott állami megrendelésekből épült, túlárazni pedig azért lehetett, mert Orbán Győző fia a miniszterelnök. Mi más volna a forrása ennek a pénznek? A Transparency International Magyarország már 2022 elején, a Fekete Könyv 2. kiadásában is az akkori legirritálóbb korrupciós esetek között taglalta a hatvanpusztai építkezést – emlékeztetett.
Egyébként – tette hozzá –, ha tényleg mezőgazdasági rendeltetésű volna a beruházás, akkor is rengeteg pénzbe került és akkor sincs megmagyarázva, hogy Orbán Győzőnek miből tellett erre. Más magyarázat erre nincs, mint hogy a miniszterelnök családja ebben a giccses, nagyzási mániától vezérelt hóbortban találta meg az állami vagyonból eredő pénz jelentős részének hasznosítási módját.
Ha kormányváltás lesz, a hatóságok, ha akarnak, vajon a nyomára tudnak jutni ezeknek a pénzeknek? – firtatta a műsorvezető.
Ligeti úgy látja, hogy a Hadházy Ákos elleni autóborogatós-kísérletnek egyszerűbb lenne a megoldása ("a rendőrségnek ugyanis ott nem volna más dolga, mint hogy észrevegye, talán elhamarkodottan döntöttek úgy, hogy legitim, szabályos beavatkozás, amikor az egyik autós megállásra akarja kényszeríteni a másikat – anélkül, hogy mentő, tűzoltó vagy forgalomirányító volna"). De a hatvanpusztai ügy a Matolcsy-féle MNB alapítványos sztorinál azért egyszerűbb. Bár mind a kettőben szerepelnek ingatlanok, Hatvanpuszta mégis csak arról szól, hogy ott valami épült. És azt nehéz eltüntetni. Mindannak, ami a hatvanpusztai beruházáshoz kötődik, valahol megvannak az iratai.
A magyar sport egyik legnagyobb állami támogatása az „ekhós” adózás, amely egyedülállóan kivételes szabály a világban – emlékeztetett Szabados Gábor sportközgazdász. Ez akár jobb teljesítményre is sarkalhat, bár a labdarúgó válogatott kudarca éppenséggel nem ezt bizonyítja. Hiszen Írország 3–2-re nyert Budapesten, így eldőlt, hogy Magyarország nem jut ki a selejtezők után a világbajnokságra. Erre reagált hétfőn reggel komor hangulatú bejegyzéssel Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt írta, „Ez egy nehéz hétfő. Ködös, novemberi idő, keserű kávé, és egy álommal kevesebb.” A meccs után a válogatott csapatkapitánya, Szoboszlai Dominik szűkszavúan intézte el a véleményét: azt mondta, fáj a vereség. Marco Rossi szövetségi kapitányként „most érezte a legrosszabbul magát”.
A berni diadal címmel mostanában jelent meg egy könyve arról, mi lett volna, ha az Aranycsapat megnyerte volna az '54-es labdarúgó világbajnokságot. A regény abból indul ki, hogy ez teljesen megváltoztatta volna a történelmet. És ha most kijutottunk volna a pótselejtezőre? Mi változott volna?
Én nem hiszem, hogy ez változtatott volna azon a szándékon, ahogyan a jelenlegi kormányzat általában a sportot, és azon belül is a labdarúgást támogatja. Azok a célok, elképzelések, koncepciók, amelyek alapján az állam mindenféle anyagi kedvezményt, támogatást megad a versenyzőknek és a kluboknak, nem változnak meg még egy ilyen fájdalmas kudarc okán sem. Persze a kormányzati prioritások sem örökéletűek, nyilván bele kell kalkulálni, hogy tavasszal választások lesznek, ki tudja, mit hoznak a következő évek.
Elképzelhető egy olyan helyzet, nemcsak a labdarúgásban, hanem általában az egész sportban, hogy újra tervezik a magyar sportfinanszírozást?
Természetesen, de ez független attól, hogy mi történt most a VB selejtezőkön.
A labdarúgók személyi adómentességével sokan nem értettek egyet. Ön mit gondol erről?
Ez valóban érdekes kérdés, de szeretném pontosítani, nem csak a labdarúgásra vonatkozik. Az úgynevezett „ekhós” adózásról beszélünk, amelyet a klubok valamennyi sportágban alkalmazhatnak. Ez egy olyan támogatási forma, amiről egyébként nagyon sokan nem is tudnak, miközben ez a magyar sport egyik legnagyobb állami támogatása. Arról sem nagyon hallani, hogy ez a magyar sportegyesületeknek milyen versenyelőnyt nyújt az európai piacon. Induljunk ki egy egyszerű számításból: ha van 100 forintom arra, hogy egy játékost alkalmazzak, akkor gyakorlatilag bárhol Európában abból 50-et kap csak meg a sportoló, a többit elviszi az adó. Nálunk 85-öt kap meg a játékos, és csak 15-öt kell befizetnie.
Országos szinten ez mekkora adókiesést jelenthet?
Ha minden olyan sportoló vagy a sportegyesületekben az Ekho szerint adózó alkalmazott juttatását figyelembe vesszük, egészen biztosan milliárdos kiesést jelent. Ha csak abból indulunk ki, hogy egyedül a labdarúgásban az NB I-es futballistáknak átlagosan olyan 3-4 millió forint a bruttó fizetésük, már itt is majdnem félmilliárd az adóbevételek kiesése. Ott vannak még az alsóbb osztályok is, az NB II, az NB III, ahol nyilván kisebbek a fizetések, de egyre több lesz a játékos, ahogy megyünk lefelé az egyes szinteken, és az összes többi sportág a futballon kívül. Ebbe a körbe tartoznak a versenyzők mellett mindazok, akik alkalmazottként, vagy esetleg sportállásban foglalkoztatottak, vagy csak megbízási szerződéssel kapnak valamilyen pénzt a sporttal kapcsolatos tevékenységükért. Ha valahol a főállásukban megfizetik utánuk a minimálbér utáni járulékokat, foglalkoztathatóak az ekhós adózási rendszerben is. Ha mindent összeadunk, valószínűleg többmilliárdos adókiesés keletkezik. De ha nem lenne az ilyen adókedvezmény, egészen biztosan nem lenne ilyen sok jól kereső versenyző a magyar sportban, tehát ekho nélkül az adóalap is kisebb lenne. A játékosok hazai magas jövedelme ugyanakkor nagyon komoly versenyelőnyt jelent a nemzetközi porondon. A magyar csapatok kevesebb költségvetési bevétellel is tudnak olyan nettó fizetést kínálni mind a hazai klasszisoknak, mind az idegenlégiósoknak, ami versenyképes a nyugat-európai jövedelmekkel is. Ezért van az, hogy a fociban a Ferencváros tud légiósokat igazolni, vagy kézilabdában a Veszprém, a Győr is megteheti ugyanezt, de említhetném a vízilabdát is.
Ha jól értem, akkor ez magyar specialitás, Európában másutt nem alkalmaznak a sportolók esetében speciális adószabályokat?
Nem tudok róla, hogy bárhol volnának ilyen kivételes szabályok. A sportolók a világon mindenhol ugyanúgy adóznak, ahogy bármilyen más munkavállaló...
Hazai pályán egyaránt 3-2-re kapott ki a magyar csapat a csoportbeli nagy riválisaitól: Portugáliától és Írországtól – hogy teljes legyen a sorminta, idegenben mindkét nemzet ellen 2-2-re végzett. A hazai pályás jó szereplés, ami a sikeresség minimuma ezen a szinten, elmaradt, így pedig a minimális cél sem teljesülhetett. Mindeközben a válogatott tíz gólt kapott a két előtte végző csapattól a négy meccsen, ami kiugróan sok.
Korábban azt gondolhattuk, hogy a Puskás Arénában a válogatott erős, abban a katlanhangulatban olyan pluszok jönnek ki a játékosokból, amik máshol nem. Az mára illúzió, hogy a stadion erőd lenne, mert az öt legutóbbi meccsből négyszer kapott ki Budapesten a csapat, a törökök mellett a svédek is simán nyertek itt, előbbi márciusban, utóbbi júniusban...
TELEX Szerző: CSEKE BALÁZS, BAKRÓ-NAGY FERENC 2025.11.18.
Hétfő este kiderült, hogy a 106 egyéni választókerületben kikből lehetnek majd a Tisza Párt jelöltjei a 2026-os választáson. Térképünkön megnézheti, ki az a három ember, aki elindul a Tisza Párt előválasztásán az egyes választókerületekben. Előbb a Tisza Szigetek tagjai, majd a választókerületben élők szavazhatnak arról, hármójuk közül kit találnak leginkább alkalmasnak a feladatra. Ez november végére derül ki.
Egyáltalán nem mindegy, mekkora feladattal kell megküzdeniük a leendő jelölteknek. A térképen ezért feltüntettük, hogy a 2024-es európai parlamenti választáson mekkora különbség volt a Tisza és a Fidesz listájára leadott szavazatok között a választókerületben, és várhatóan kit indít ott a kormánypárt jövő áprilisban...
CÉLEGYENES / MAGYAR HANG Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES 2025.11.18.
Megnevezte a Tisza azokat a jelölt-jelölteket, akik közül a párt végül csatába küldi a kiválasztottakat. Ezzel a témával is foglalkozunk a Célegyenesben, a Magyar Hang új műsorában. Nézőink szavazatai alapján téma még Orbán Viktor és Magyar Péter győri szereplése és az orosz olajszállítást érintő szankció ügye is. Lampé Ágnes és Egri Viktor az első adásban Szerető Szabolccsal, a Magyar Hang főmunkatársával és Czutor Zoltán zenésszel beszélget.
JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ Szerző: JÁMBOR ANDRÁS 2025.11.17.
Orbán Viktor Győrben tartott beszédében olyan mondatokat ejtett el, amelyekből világosan látszik: érzi, hogy baj van a saját táborában. Reagálok azokra a részekre, ahol egyszerre próbál nyitni nem-fideszesek felé… és közben mégis visszacsúszik a régi mantráiba. Szuverenitás, „baloldali értékek”, nemzeti egység – mit üzen mindez 2026 előtt?
Mind a 105 választási körzetben előválasztással választja ki jelöltjét a Tisza. Magyar Péter most bejelentette a neveket, akik közül november végére tudni fogjuk, kik lesznek a Fidesz kihívói. Vendégünk a 2000-es évek MSZP-jének két választást nyerő kampányguru, Szigetvári Viktor, illetve Magyari Péterrel és Kovalcsik Tamással elemezzük a jelöltek esélyeit és kitettségét a brutális kampányban.
A jogállamiság helyreállításának lehetőségeiről szóló sorozatában Kéri László politológus ezúttal Vörös Imre jogásszal, akadémikussal, egykori alkotmánybíróval beszélget, aki szerint már az első Orbán-kormány idején, a kancellária-rendszer létrejöttekor látszott, hogy Orbán Viktor nem elégedett meg egy hagyományos kormányfő szerepével, hanem egy kevésbé korlátozható pozícióra vágyott. A minisztériumok másodvonalba kerülésével pedig egyértelmű volt az is, hogy a cél a hatalom koncentrációja. Vörös Imre beszélt még az évek óta tartó rendeleti kormányzásról is, amiről azt állítja, hogy Orbán Viktor alapvető létformája, amelynek jelei sok évvel ezelőtt már felfedezhetőek voltak.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2025.11.17.
Orbán Viktor kiskanállal próbálja összekapirgálni a megmaradt szavazóit: miután nem sikerült agresszióval és erődemonstrációval támogatást szereznie, a Trump-látogatás óta a jóságos bácsi szerepébe bújt át. A Fidesz kétségbeesett védekezésbe szorult, de a Tiszának is van dolga: a 6-7 százalékos előnynek 8-9 százalékosnak kell lennie, ha nyerni akarnak. A Reggeli Személy 2025. november 17-i adásában Szénási Sándor vendége Lengyel László politológus-közgazdász volt.
Egyre világosabb, hogy miféle pénzügyi védőpajzsról állapodott meg Orbán Viktor Washingtonban, bár konkrét szerződést még nem kötöttek róla. Elsőként a Válasz Online írta meg, közvetlenül a találkozó után, hogy egy úgynevezett swap line megállapodás körvonalazódik, és értesüléseink szerint a terv továbbra is napirenden van. Továbbá nem kizárt, hogy nagyobb hitelt is felvesz a magyar kormány amerikai bankoktól. Az erről szóló magas szintű egyeztetések már október közepén elkezdődtek. A főszereplő itt a Citibank lehet.
Orbán Viktor közvetlenül azután, hogy Donald Trumppal tárgyalt november 7-én, a washingtoni magyar követségen ezt mondta: „Az Egyesült Államoknak érdeke Magyarország pénzügyi stabilitása, és ezért Magyarország számíthat az Egyesült Államokra, a magyar pénzügyi stabilitás megőrzése és megerősítése érdekében, ezért kialakítjuk az amerikai és magyar pénzügyi együttműködés új formáit is, ezekről megállapodtunk, és erről tárgyalások folynak illetve folytatódnak.”
Az új formákról hivatalosan sokkal többet azóta sem tudni, és a miniszterelnök csak kicsit volt részletesebb, amikor a hazafelé tartó repülőn (amiről Izlandon leszállt, utastársait otthagyva, hogy Manchesterbe mehessen meccset nézni) is tartott egy sajtótájékoztatót. Egyetlen kérdést kapott a pénzügyi megállapodások lehetőségéről, erre így reagált:
„Azt nyugodtan mondhatjuk, hogyha a világ bármely sarkából, hagyjuk most Brüsszelt, bármely sarkából indulna el pénzügyi támadás Magyarországgal szemben, akár ami az árfolyamunkat, akár az adósságbesorolásunkat, a hitelbesorolásunkat érintené, annak az elhárításához rendelkezésünkre áll amerikai segítség. Két-három technológiáját is végigvettük ennek, hogy ez hogyan történjen. (…) Tehát nem kell sem elhalasztani, sem átütemezni, mindent meg tudunk valósítani. És a pénzügyi piacokon is, a forint árfolyamán is lehet ezt látni, meg majd lehet látni a későbbi hitelfelvételeknél is. A nemzetközi pénzügyi piacon Magyarország pozíciója ma, a tárgyalások másnapján sokkal erősebb, mint volt, az amerikai pénzügyi védőpajzs megerősít bennünket, és kedvezőbb nemzetközi pénzügyi helyzetet teremt a számunkra. Ezt lehet mondani.”
Ehhez azóta annyit tett hozzá az ATV-nek adott interjújában, hogy a Válasz által megírt swap line, de valamiféle hitelkeret is napirenden van. Illetve a győri kampánygyűlésén, szombaton azt mondta, hogy alapvetően Trianon miatt van szükség ilyen megállapodásra, mert a megcsonkított ország azóta permanens külső segítségre szorul...