Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2019.10.13.
Az ellenzék utolsó esélye
A legutolsó felmérések szerint szoros küzdelem várható a főpolgármester-választáson, de ha a Fidesz elveszíti is Budapestet, és bukik néhány megyei jogú városban, önmagában ez aligha rengeti meg az Orbán-kormányt, a NER-t, vagy akár a kormánypártok egyeduralmát, hiszen a kutatóintézetek országosan egyaránt 50 százalék körüli támogatottságot mérnek a Fidesznek. A hosszú ideje választási pofonról választási pofonra botladozó ellenzéknek viszont a néhány jó eséllyel nyerhető megyei jogú város és különösen a főváros elhódítása sokkal többet számítana – szimbolikusan, de materiális szempontból is –, mint amennyire a Fidesz megsínylené a választás ilyen kimenetelét. Annál is inkább, mert a kormányoldal szinte biztosan hivatkozhat majd arra, hogy az összes megyében győzött (a megyei közgyűlések összetételére a megyei jogú városokban élők nem szavazhatnak, a kisebb településeken pedig várhatóan ismét tarol a Fidesz), és a pártok közül is biztosan a Fidesz adja majd magasan a legtöbb polgármestert.
Ezzel együtt az ellenzék 2010 óta először tapasztalhatná meg igazán, hogy milyen nyerni. A 2014-es önkormányzati választás kudarca (öt budapesti kerület és három megyei jogú város elhódítása nemigen minősíthető másként) és az elmúlt évek voksolásain rendre narancsba boruló ország képe alaposan demoralizálta az ellenzéket és szavazótáborát is. Ha viszont Szeged és Salgótarján mellett – mondjuk – Pécs, Szombathely, Miskolc, Eger, Nyíregyháza és Dunaújváros is ellenzéki kézre kerülne egy sor fővárosi kerülettel együtt, és mindezt megkoronázva Tarlós István helyett Karácsony Gergelynek hívnák a főpolgármestert, az olyan pluszt adhatna az ellenzéknek, amiből táplálkozhatna a következő években...
A legutolsó felmérések szerint szoros küzdelem várható a főpolgármester-választáson, de ha a Fidesz elveszíti is Budapestet, és bukik néhány megyei jogú városban, önmagában ez aligha rengeti meg az Orbán-kormányt, a NER-t, vagy akár a kormánypártok egyeduralmát, hiszen a kutatóintézetek országosan egyaránt 50 százalék körüli támogatottságot mérnek a Fidesznek. A hosszú ideje választási pofonról választási pofonra botladozó ellenzéknek viszont a néhány jó eséllyel nyerhető megyei jogú város és különösen a főváros elhódítása sokkal többet számítana – szimbolikusan, de materiális szempontból is –, mint amennyire a Fidesz megsínylené a választás ilyen kimenetelét. Annál is inkább, mert a kormányoldal szinte biztosan hivatkozhat majd arra, hogy az összes megyében győzött (a megyei közgyűlések összetételére a megyei jogú városokban élők nem szavazhatnak, a kisebb településeken pedig várhatóan ismét tarol a Fidesz), és a pártok közül is biztosan a Fidesz adja majd magasan a legtöbb polgármestert.
Ezzel együtt az ellenzék 2010 óta először tapasztalhatná meg igazán, hogy milyen nyerni. A 2014-es önkormányzati választás kudarca (öt budapesti kerület és három megyei jogú város elhódítása nemigen minősíthető másként) és az elmúlt évek voksolásain rendre narancsba boruló ország képe alaposan demoralizálta az ellenzéket és szavazótáborát is. Ha viszont Szeged és Salgótarján mellett – mondjuk – Pécs, Szombathely, Miskolc, Eger, Nyíregyháza és Dunaújváros is ellenzéki kézre kerülne egy sor fővárosi kerülettel együtt, és mindezt megkoronázva Tarlós István helyett Karácsony Gergelynek hívnák a főpolgármestert, az olyan pluszt adhatna az ellenzéknek, amiből táplálkozhatna a következő években...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.