Szerző: Tarski
2018.01.24.
2018. január 24., szerda
MENNYI HATÁRÁTKELŐ TÉR VISSZA MAGYARORSZÁGRA?
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.01.24.
A címben feltett kérdés megválaszolása több szempontból is komoly nehézségbe ütközik. Az első, és alapvető probléma, hogy azt sem lehet megmondani (csak megközelítő találgatások vannak), hogy egyáltalán mennyi ember ment külföldre. Ebből következik a második nehézség: ha nem tudjuk, mennyi ment el, honnan tudhatnánk, mennyi tért vissza?
Némileg talán egyszerűbb a dolgunk, ha elsősorban nem a számokra vagyunk kíváncsiak, hanem arra, hogy a ki- és visszavándorlás aránya hogyan viszonyul egymáshoz, ami persze elsősorban a magyar munkaerőpiac szempontjából fontos, de nekünk is érdekes lehet.
Erről szól Hárs Ágnes és Simon Dávid minap a Munkaerőpiaci tükör 2016-ban megjelent tanulmánya. Ebben az MTA kutatói megpróbáltak bizonyos arányokat megmutatni. A módszertanba most nem mennék bele, azt mindenki elolvashatja az eredeti publikációban (itt érhetitek el teljes terjedelmében a 94.-109. oldalon).
Ha egy mondatban szeretném összefoglalni a tanulmány megállapítását, akkor azt írnám, hogy a két kutató becslése (ők használják ezt a szót, ami azért sokat mond) szerint évente átlagosan a 18 éves és idősebb, nem nyugdíjas foglalkoztatottak kicsit több mint 2 százaléka vállalt külföldi munkát (a 2011-2016 közötti időszakról van szó), és ezeknek nagyjából a fele hazatért Magyarországra.
Magyarul a nettó elvándorlás 1 százalék, ami egyrészt a régiós átlagot nézve nem magas, amiért esetleg annak tűnik (gondolom én), hogy a 2006-2010-es időszak duplája (akkor nem érte el a 0,6 százalékot).
Mielőtt kedvenc trolljaink megjelennének (ha egyáltalán túljutnak a címen), gyorsan megjegyzem, hogy a munkavállalási kedv megugrásának nyilván elsősorban ahhoz van köze, hogy Németország és Ausztria is ekkor nyitotta meg munkaerőpiacát.
Honnan mennek el a legtöbben?
Az egyik érdekes kérdés, amit a tanulmány vizsgál, hogy az ország mely részét érinti leginkább a kivándorlás. Aligha meglepő, hogy leginkább a Dél-Dunántúlról (nyilván Ausztria közelsége miatt), és Észak-Magyarországról (az ország egyik legszegényebb régiója) mennek a legtöbben külföldre.
Érdekes módon utóbbi régióban magasabb a visszatérők aránya, ami a kutatók szerint azt mutatja, hogy onnan sokkal többen vállalnak szezonális munkát.
Közel 1000 külföldi állásajánlat vár a Határátkelőn egyetlen kattintásra
Ha már az előbb az osztrák határ melletti részről volt szó, érdemes megemlíteni Nyugat-Dunántúlt is, ahol a nettó munkaerő-elvándorlás aránya messze meghaladja az átlagot, nyilván rengetegen dolgoznak Ausztriában.
Érdekes, hogy a nagyobb városokban és a fővárosban élők esetében gyengébb a marginális hatás a külföldi munka vállalására, a kisebb városokban élők esetében viszont nagyobb a valószínűség arra, hogy visszatérnek...
Szerző: Határátkelő
2018.01.24.
Némileg talán egyszerűbb a dolgunk, ha elsősorban nem a számokra vagyunk kíváncsiak, hanem arra, hogy a ki- és visszavándorlás aránya hogyan viszonyul egymáshoz, ami persze elsősorban a magyar munkaerőpiac szempontjából fontos, de nekünk is érdekes lehet.
Erről szól Hárs Ágnes és Simon Dávid minap a Munkaerőpiaci tükör 2016-ban megjelent tanulmánya. Ebben az MTA kutatói megpróbáltak bizonyos arányokat megmutatni. A módszertanba most nem mennék bele, azt mindenki elolvashatja az eredeti publikációban (itt érhetitek el teljes terjedelmében a 94.-109. oldalon).
Ha egy mondatban szeretném összefoglalni a tanulmány megállapítását, akkor azt írnám, hogy a két kutató becslése (ők használják ezt a szót, ami azért sokat mond) szerint évente átlagosan a 18 éves és idősebb, nem nyugdíjas foglalkoztatottak kicsit több mint 2 százaléka vállalt külföldi munkát (a 2011-2016 közötti időszakról van szó), és ezeknek nagyjából a fele hazatért Magyarországra.
Magyarul a nettó elvándorlás 1 százalék, ami egyrészt a régiós átlagot nézve nem magas, amiért esetleg annak tűnik (gondolom én), hogy a 2006-2010-es időszak duplája (akkor nem érte el a 0,6 százalékot).
Mielőtt kedvenc trolljaink megjelennének (ha egyáltalán túljutnak a címen), gyorsan megjegyzem, hogy a munkavállalási kedv megugrásának nyilván elsősorban ahhoz van köze, hogy Németország és Ausztria is ekkor nyitotta meg munkaerőpiacát.
Honnan mennek el a legtöbben?
Érdekes módon utóbbi régióban magasabb a visszatérők aránya, ami a kutatók szerint azt mutatja, hogy onnan sokkal többen vállalnak szezonális munkát.
Közel 1000 külföldi állásajánlat vár a Határátkelőn egyetlen kattintásra
Ha már az előbb az osztrák határ melletti részről volt szó, érdemes megemlíteni Nyugat-Dunántúlt is, ahol a nettó munkaerő-elvándorlás aránya messze meghaladja az átlagot, nyilván rengetegen dolgoznak Ausztriában.
Érdekes, hogy a nagyobb városokban és a fővárosban élők esetében gyengébb a marginális hatás a külföldi munka vállalására, a kisebb városokban élők esetében viszont nagyobb a valószínűség arra, hogy visszatérnek...
ÍGY HAZUDIK A 90 MILLIÁRDBÓL FENNTARTOTT KÖZMÉDIA
MÉRCE
Szerző: SÁROSI PÉTER
2018.01.24.
...Annyi ostobaságot önt az arcunkba mostanában a közmédiának hazudott propaganda-gépezet, hogy a legszívesebben legyintve napirendre térnénk a cikk felett. És ők pontosan erre játszanak. Hogy egy idő után egyszerűen mindenki feladja és apatikus undorral térjen napirendre a hazugságok felett, míg végül a hazugságok fogyasztása éppúgy a mindennapjaink részévé válik, mint a levegővétel.
Azon persze már meg sem lepődünk, hogy a magyar televíziózás első önálló, egykor szebb napokat is látott műsorának hírportálja, amelynek egy demokratikus országban a tárgyilagos, megalapozott hírszolgáltatás etalonjaként kellene szolgálnia, a 888 nevű bulvárlapot használja forrásként egy külföldi országból származó hír kapcsán. Ráadásul anélkül, hogy eredeti forrást használna. Hogy a Habony-művek milyen értesülésekre támaszkodott, azt sem nehéz beazonosítani. Bár a Reutersre hivatkoznak, a hírnek az orosz propaganda által átcsócsált verzióját vették át, ami végigfutott a Putyin dezinformációs gépezete által táplált álhíroldalakon...
Szerző: SÁROSI PÉTER
2018.01.24.
Azon persze már meg sem lepődünk, hogy a magyar televíziózás első önálló, egykor szebb napokat is látott műsorának hírportálja, amelynek egy demokratikus országban a tárgyilagos, megalapozott hírszolgáltatás etalonjaként kellene szolgálnia, a 888 nevű bulvárlapot használja forrásként egy külföldi országból származó hír kapcsán. Ráadásul anélkül, hogy eredeti forrást használna. Hogy a Habony-művek milyen értesülésekre támaszkodott, azt sem nehéz beazonosítani. Bár a Reutersre hivatkoznak, a hírnek az orosz propaganda által átcsócsált verzióját vették át, ami végigfutott a Putyin dezinformációs gépezete által táplált álhíroldalakon...
NYOMTASS TE IS! #27
NYOMTASS TE IS
Szerző: Nyomtass Te Is
2018.01.24.
Bár sokan borúlátók azzal kapcsolatban, hogy megbuktatható-e az Orbán kormány, de a számok mást mutatnak. Az ellenzék együtt sokkal erősebb, mint a Fidesz, és már két politikusa is népszerűbb a miniszterelnöknél...
Mi ez?
Mára oda jutottunk, hogy az ország nagy részéhez csak az állami propaganda jut el a rádiókból, a televíziókból és a helyi újságokból. Ideje tennünk valamit! Egy nagyon egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.
Bár maradt még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, ezeket nem olvassák elegen. Kezdeményezésünk segítségével sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve, egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ha félbehajtjuk ezt a lapot, akkor egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.
Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti...
Szerző: Nyomtass Te Is
2018.01.24.
Mi ez?
Mára oda jutottunk, hogy az ország nagy részéhez csak az állami propaganda jut el a rádiókból, a televíziókból és a helyi újságokból. Ideje tennünk valamit! Egy nagyon egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.
Bár maradt még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, ezeket nem olvassák elegen. Kezdeményezésünk segítségével sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve, egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ha félbehajtjuk ezt a lapot, akkor egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.
Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti...
MA MÁR NEM MILO YIANNOPOULOS JELENTI AZ ALT-RIGHTOTAZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN, FAJVÉDŐKET SZTÁROL A KORMÁNYSAJTÓ
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2018.01.24.
Kormányközeli szereplők Magyarországon is megpróbálják meghonosítani a Donald Trumpot segítő alt-right trendet, csakhogy ez a mozgalom Amerikában ma már jószerivel nem létezik. Trump legodaadóbb hívei ma inkább új jobboldalként definiálják magukat, míg az alt-righton belül a Magyarországról korábban kitiltott fajvédők diktálják a tempót – kérdés, hogy a fideszközeli alt-right-szimpatizánsok beleállnak-e a fajelméletbe.
Az elmúlt év végén kisebb vihart okozott, amikor a magyar kormány a V4-es konferenciájára Milo Yiannopoulost kérte fel vendégelőadónak. A Breibart volt újságíróját – pártállástól függően – nevezték provokátornak, a szólásszabadság élharcosának, szélsőjobboldalinak, felhánytorgatták azt a pedofilbotrányát, ami miatt távozni kényszerült a Breibarttól.
Mind a Milo Yiannopoulost bíráló, mind az őt méltató cikkekben felbukkant viszont az az állítás, hogy Yiannopoulos az angolszász alternatív jobboldal, az alt-right egyik vezéralakja – annak ellenére, hogy Yiannopoulos már nem vallja magát az alt-right tagjának.
Egy a tábor, egy a zászló
Az alt-right fogalma az előző amerikai elnökválasztási kampány idején került be a köztudatba. Hogy pontosan mit értettek ekkor alatta, azt nehéz röviden összefoglalni, de valahogy így fogalmazható meg: informális, ideológiailag nem egységes csoportosulás, amely szemben áll a mainstream amerikai jobboldallal, amelyet egyszerre tartanak avittnak, de bírálják, amiért az szerintük behódol a baloldal egyes elveinek, és egységesen támogatta Donald Trump megválasztását.
Az alt-rightra hangsúlyosan jellemző a politikai korrektséggel, a feminizmussal, a multikulturalizmussal szembeni ellenállás, erőteljesen beágyazódott az internetes kultúrába, jellemzője a provokatív stílus, a mémek, az irónia és a humor használata. Fontos az is, hogy az alt-right elsősorban a millenial generáció tagjait szólította meg, vagyis egy olyan csoportot, akik addig kifejezetten a liberálisok bázisának számítottak.
A jelenségről részletesebben például ebben a cikkben, illetve Yiannopoulos kiáltványszerű altright-határozójában lehet olvasni. Az alt-right jelenség a leginkább látványosan az online médiában jelent meg: olyan orgánumok, illetve személyiségek sorolhatók ide, mint a Breitbart, a kanadai Rebel Media és egyik ismert (volt) munkatársuk, Lauren Southern, Paul Joseph Watson vagy Mike Cernovich, a jobbszélen pedig az American Rennaisance, a Red Ice Radio vagy Mike Enoch és a The Right Stuff.
Sokak szerint Milo Yiannopoulos meghívásával a kormánypárt a fiatalabb generációt próbálja megszólítani, akik körében ma rendkívül gyenge a Fidesz támogatottsága. Erre első látásra valóban alkalmasnak tűnik az angolszász alt-right jelenség importja. Egyes új kormánypárti felületeken érezhetők is ezek a gesztusok: a 888, a Pesti Srácok és kapcsolódó blogjaik rendszeresen veszik át a (2016-os) alt-right fordulatait, hivatkoznak annak ismert véleményvezéreire...
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2018.01.24.
Az elmúlt év végén kisebb vihart okozott, amikor a magyar kormány a V4-es konferenciájára Milo Yiannopoulost kérte fel vendégelőadónak. A Breibart volt újságíróját – pártállástól függően – nevezték provokátornak, a szólásszabadság élharcosának, szélsőjobboldalinak, felhánytorgatták azt a pedofilbotrányát, ami miatt távozni kényszerült a Breibarttól.
Mind a Milo Yiannopoulost bíráló, mind az őt méltató cikkekben felbukkant viszont az az állítás, hogy Yiannopoulos az angolszász alternatív jobboldal, az alt-right egyik vezéralakja – annak ellenére, hogy Yiannopoulos már nem vallja magát az alt-right tagjának.
Egy a tábor, egy a zászló
Az alt-right fogalma az előző amerikai elnökválasztási kampány idején került be a köztudatba. Hogy pontosan mit értettek ekkor alatta, azt nehéz röviden összefoglalni, de valahogy így fogalmazható meg: informális, ideológiailag nem egységes csoportosulás, amely szemben áll a mainstream amerikai jobboldallal, amelyet egyszerre tartanak avittnak, de bírálják, amiért az szerintük behódol a baloldal egyes elveinek, és egységesen támogatta Donald Trump megválasztását.
Az alt-rightra hangsúlyosan jellemző a politikai korrektséggel, a feminizmussal, a multikulturalizmussal szembeni ellenállás, erőteljesen beágyazódott az internetes kultúrába, jellemzője a provokatív stílus, a mémek, az irónia és a humor használata. Fontos az is, hogy az alt-right elsősorban a millenial generáció tagjait szólította meg, vagyis egy olyan csoportot, akik addig kifejezetten a liberálisok bázisának számítottak.
A jelenségről részletesebben például ebben a cikkben, illetve Yiannopoulos kiáltványszerű altright-határozójában lehet olvasni. Az alt-right jelenség a leginkább látványosan az online médiában jelent meg: olyan orgánumok, illetve személyiségek sorolhatók ide, mint a Breitbart, a kanadai Rebel Media és egyik ismert (volt) munkatársuk, Lauren Southern, Paul Joseph Watson vagy Mike Cernovich, a jobbszélen pedig az American Rennaisance, a Red Ice Radio vagy Mike Enoch és a The Right Stuff.
Sokak szerint Milo Yiannopoulos meghívásával a kormánypárt a fiatalabb generációt próbálja megszólítani, akik körében ma rendkívül gyenge a Fidesz támogatottsága. Erre első látásra valóban alkalmasnak tűnik az angolszász alt-right jelenség importja. Egyes új kormánypárti felületeken érezhetők is ezek a gesztusok: a 888, a Pesti Srácok és kapcsolódó blogjaik rendszeresen veszik át a (2016-os) alt-right fordulatait, hivatkoznak annak ismert véleményvezéreire...
ESTERHÁZY PÉTER: MEG VAGYUNK VÁLASZTVA KÉTHARMADDAL, AKINEK NEM TETSZIK, NYALJA KI A SEGGÜNK
VÁROSI KURÍR
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG / KULTÚRA
Szerző: ADORJÁN GYÖRGY
2018.01.24.
Súlyos, ragályos betegség tüneteinek összessége. Fizikai és lelki sérüléseket okozó fertőző jelenségek halmaza, melyek lappangási ideje változó, szövődményeit csak műtéti úton lehetséges megszüntetni. Más megközelítésben az illiberális államépítés ragályos keléseit nevezzük összefoglalva orbántalomnak. Sokan elkapták már. Nehezen gyógyítható.
„De talán mégsem a hazugság az, ami miatt annyira fölháborító lesz az uriz, a sokmilliós Porsche, a kormánynak a Várba költözése (szolgáltató állam?), a gyerek nevére íratott ingatlanok, a „széles körű családi összefogás”. Hanem inkább a gőg. Az arrogancia, a dölyf és pökhend. Ezek mint a demokrácia ellentettje. Nem beszélünk meg semmit senkivel, önmagunkkal sem, tesszük, mert tehetjük, meg vagyunk választva kétharmaddal, akinek nem tetszik, nyalja ki a seggünk. Ha megengedjük. A nemzeti konzultáció után. Előtt. Alatt. Szabad ország vagyunk, ahogy akarni tetszenek.” (Esterházy Péter)
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG / KULTÚRA
Szerző: ADORJÁN GYÖRGY
2018.01.24.
„De talán mégsem a hazugság az, ami miatt annyira fölháborító lesz az uriz, a sokmilliós Porsche, a kormánynak a Várba költözése (szolgáltató állam?), a gyerek nevére íratott ingatlanok, a „széles körű családi összefogás”. Hanem inkább a gőg. Az arrogancia, a dölyf és pökhend. Ezek mint a demokrácia ellentettje. Nem beszélünk meg semmit senkivel, önmagunkkal sem, tesszük, mert tehetjük, meg vagyunk választva kétharmaddal, akinek nem tetszik, nyalja ki a seggünk. Ha megengedjük. A nemzeti konzultáció után. Előtt. Alatt. Szabad ország vagyunk, ahogy akarni tetszenek.” (Esterházy Péter)
orbántalmak
Súlyos, ragályos betegség tüneteinek összessége. Fizikai és lelki sérüléseket okozó fertőző jelenségek halmaza, melyek lappangási ideje változó, szövődményeit csak műtéti úton lehetséges megszüntetni. Más megközelítésben az illiberális államépítés ragályos keléseit nevezzük összefoglalva orbántalomnak. Sokan elkapták már. Nehezen gyógyítható.
Azt mondta a 168 órában egyszer Schilling Árpád: „Ha nincsenek bátor és független szellemi erők, akkor csak az ostoba megalkuvás marad. Érdemes végignézni a Fidesz szellemi holdudvarán, illetve ami abból maradt: szolgalelkűség, sötétség és arrogancia.” Íme egy-kettő mutatóba.
A pirospont popsik és a piros lámpák fényében kell vizsgálni azokat, akik hivatalból sikítanak, amikor bárhol a világban rálépnek egy magyar lábára. Balla György képviselőt is, aki az áhítattól tátott szájjal figyeli a parlamentben főnöke bármely megnyilvánulását, immár az ötödik ciklusban. Vagy akár Tapolczai Gergelyt, aki a kétes hírű Farkas Flórián mellett a parlamentben féloldalasan ülve is azt demonstrálja, hogy ő aztán nem azonosul szomszédjával, igaz még csak a második ciklusban. Ezen testi jeltolmácsolása beszédes. A többi, automata nyaló gép gombnyomogatót már meg sem említem!...
Súlyos, ragályos betegség tüneteinek összessége. Fizikai és lelki sérüléseket okozó fertőző jelenségek halmaza, melyek lappangási ideje változó, szövődményeit csak műtéti úton lehetséges megszüntetni. Más megközelítésben az illiberális államépítés ragályos keléseit nevezzük összefoglalva orbántalomnak. Sokan elkapták már. Nehezen gyógyítható.
Azt mondta a 168 órában egyszer Schilling Árpád: „Ha nincsenek bátor és független szellemi erők, akkor csak az ostoba megalkuvás marad. Érdemes végignézni a Fidesz szellemi holdudvarán, illetve ami abból maradt: szolgalelkűség, sötétség és arrogancia.” Íme egy-kettő mutatóba.
A pirospont popsik és a piros lámpák fényében kell vizsgálni azokat, akik hivatalból sikítanak, amikor bárhol a világban rálépnek egy magyar lábára. Balla György képviselőt is, aki az áhítattól tátott szájjal figyeli a parlamentben főnöke bármely megnyilvánulását, immár az ötödik ciklusban. Vagy akár Tapolczai Gergelyt, aki a kétes hírű Farkas Flórián mellett a parlamentben féloldalasan ülve is azt demonstrálja, hogy ő aztán nem azonosul szomszédjával, igaz még csak a második ciklusban. Ezen testi jeltolmácsolása beszédes. A többi, automata nyaló gép gombnyomogatót már meg sem említem!...
JEGYZETEK A MAGYAR SÉRELMI GAZDASÁGTAN MARGÓJÁRA
1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.01.24.
Szerző: HaFr
2018.01.24.
Nemrég a Mandiner (profil: nacionalista) közölte Piketty "sztárközgazdász" (profil: szocialista) "számítását" arról, hogy a külföld mennyivel károsítja meg Magyarországot -- ti. szakmai nyelven mennyivel nagyobb a külföldi befektetésből származó tőkejövedelem/profit hagyja el az országot ahhoz képest, amennyi az EU transzferek különbözete a javunkra, azaz "Magyarország gazdasági értelemben az unió nettó befizetője, és felveti annak lehetőségét, hogy a legfejlettebb országok pedig nettó haszonélvezői" (Piketty), kvázi "Nyugat-Európa Magyarország egyik legnagyobb haszonélvezője" (Mandiner).
Piketty-re a hazai és nemzetközi szocializmus (truth be told, szociáldemokrácia) mai apostolára egyre több hivatkozás esik a világban nemcsak a szűkebben vett politikai támogatóinak, hanem az "ellenoldalnak", a nacionalista globalizmus-kritikának az oldalán is. Ezen nem változtat, hogy amikor valamilyen elejtett kormányoldali nyilatkozatból kitűnően a szocialistáknak kedves "skandináv modell" felé szeretnék elvonni Magyarországot, akkor azt lehet gyanítani, hogy a Piketty iránti újabb keletű rajongás a jövedelemcentralizáló, korrupt magyar államigazgatásban a szükséges házi feladattal szembeni rugdalózás (megúszás) újabb kanyarja a selyemúton, közvetlenül az interkontinentális fordítókorong mellett, a kelet-európai banán hámozása közben -- megjegyzem, teljes értetlenségben arról, hogy ennek a "modellnek" legalább három, egyre inkább divergáló megvalósulását látjuk a három skandináv országban, de annyi közös bennük, hogy erős, bizalmi kultúrán tenyésző piaci individualizmus ötvöződik a nagyon hatékony többszintű közigazgatással, ráadásul az egész hátterében a piaci liberalizmus '50-es és '80-as évek közötti sikere áll. Kivéve persze Norvégiát, amelynek viszont olaja is van. Magyarországon meg mindebből semmi...
ANTI-OBAMA: TRUMP ELNÖK VIHAROS ELSŐ ÉVE
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: DOBOZI ISTVÁN
2018.01.19.
Donald Trump elnöknek is politikai fekete hattyú maradt. Nem váltott át méltóságteljes, prezidenciális modorra, a Fehér Ház folyamatos kampányüzemmódban működik. Az elnök stílusa és megosztó személyisége jóval népszerűtlenebb, mint tényleges politikai-gazdasági intézkedései. A kultúraháborúk, vallási, faji és etnikai ellentétek tovább éleződtek. Anti-Obamaként az előd vívmányai visszafordításának szánta az induló évet – nem kis sikerrel. Az adórendszer ellentmondásos reformja volt eddigi legfőbb politikai trófeája. A világ – egészében véve – jól alkalmazkodott az új elnök agresszív, nacionalista külpolitikai doktrínájához. Ám közben Washington mind jobban elszigetelődik, teret nyitva a fő geopolitikai riválisoknak.
Az első év utáni mérlegkészítés már hetek óta nagyüzemben folyik Amerika- és világszerte. A vereségtől még mindig kissé kába liberális oldal számára nincs meglepetés: Trump pont olyan rossz, mint amire számítani lehetetett az elnökségre morálisan eleve alkalmatlan, kiszámíthatatlan és politikailag tapasztalatlan személytől. Az American Thinker magazin fogalmazta meg ezt legjobban: „A demokraták és a liberális média Trump jelenlétét az Ovális Irodában nem pusztán ideiglenes birtokháborításnak tekinti, hanem bizonyíthatóan pillanatnyi nemzeti elmeháborodásnak, amelyből soha nem fogunk magunkhoz térni. Trump elnök vitathatatlanul felelős az ország társadalmi és politikai normáival szemben elkövetett bűnökért.” Utólagos igazolásként a baloldalon gyakran hivatkoznak Jeb Bush volt floridai kormányzónak az előválasztási kampányban tett jóslatára: „Donald Trump a káosz jelöltje, aki megválasztása esetén a káosz elnöke lesz.”
A másik oldalon viszont a republikánus hívek az elnök repülőstartját és politikai következetességét hangsúlyozzák, különösen azt, hogy mennyire komolyan veszi legfontosabb választási ígéreteit. Szerintük futószalagon szállított elnöki rendeleteivel, gyökeres adóreformjával Trump többet valósított meg egy év leforgása alatt, mint más elnökök egy egész ciklus alatt. A Legfelsőbb Bíróságba sikerült egy olyan személyt kineveznie, akivel helyreállt testületben a konzervatív fölény. Némileg gyöngült ugyan a Trump-koalíció, de korántsem esett szét. Fő tömegbázisa – a fehér munkásosztály, a vidék és a konzervatív evangéliumi jobboldal – támogatását az elnök ma is csaknem ugyanúgy élvezi, mint diadalmas kampányában. A gazdaság élénkítésére, az adórendszer gyökeres átalakítására, az infrastruktúra modernizálására és a washingtoni „bürokratikus mocsár” lecsapolására vonatkozó üzletbarát tervei minieufóriát váltottak ki az üzleti életben. Tavaly a gazdasági növekedés kettőről három százalékra gyorsult, a munkanélküliség négy százalékra csökkent, a tőzsdeindexek szárnyaltak. Az illegális bevándorlás lényegesen visszaesett a mexikói zárófal megépítése nélkül is. Az Iszlám Államra pedig sikerült döntő csapást mérni.
Hol az igazság a két erősen pártos álláspont között? Ahogy lenni szokott: a kettő között...
Szerző: DOBOZI ISTVÁN
2018.01.19.
Az első év utáni mérlegkészítés már hetek óta nagyüzemben folyik Amerika- és világszerte. A vereségtől még mindig kissé kába liberális oldal számára nincs meglepetés: Trump pont olyan rossz, mint amire számítani lehetetett az elnökségre morálisan eleve alkalmatlan, kiszámíthatatlan és politikailag tapasztalatlan személytől. Az American Thinker magazin fogalmazta meg ezt legjobban: „A demokraták és a liberális média Trump jelenlétét az Ovális Irodában nem pusztán ideiglenes birtokháborításnak tekinti, hanem bizonyíthatóan pillanatnyi nemzeti elmeháborodásnak, amelyből soha nem fogunk magunkhoz térni. Trump elnök vitathatatlanul felelős az ország társadalmi és politikai normáival szemben elkövetett bűnökért.” Utólagos igazolásként a baloldalon gyakran hivatkoznak Jeb Bush volt floridai kormányzónak az előválasztási kampányban tett jóslatára: „Donald Trump a káosz jelöltje, aki megválasztása esetén a káosz elnöke lesz.”
A másik oldalon viszont a republikánus hívek az elnök repülőstartját és politikai következetességét hangsúlyozzák, különösen azt, hogy mennyire komolyan veszi legfontosabb választási ígéreteit. Szerintük futószalagon szállított elnöki rendeleteivel, gyökeres adóreformjával Trump többet valósított meg egy év leforgása alatt, mint más elnökök egy egész ciklus alatt. A Legfelsőbb Bíróságba sikerült egy olyan személyt kineveznie, akivel helyreállt testületben a konzervatív fölény. Némileg gyöngült ugyan a Trump-koalíció, de korántsem esett szét. Fő tömegbázisa – a fehér munkásosztály, a vidék és a konzervatív evangéliumi jobboldal – támogatását az elnök ma is csaknem ugyanúgy élvezi, mint diadalmas kampányában. A gazdaság élénkítésére, az adórendszer gyökeres átalakítására, az infrastruktúra modernizálására és a washingtoni „bürokratikus mocsár” lecsapolására vonatkozó üzletbarát tervei minieufóriát váltottak ki az üzleti életben. Tavaly a gazdasági növekedés kettőről három százalékra gyorsult, a munkanélküliség négy százalékra csökkent, a tőzsdeindexek szárnyaltak. Az illegális bevándorlás lényegesen visszaesett a mexikói zárófal megépítése nélkül is. Az Iszlám Államra pedig sikerült döntő csapást mérni.
Hol az igazság a két erősen pártos álláspont között? Ahogy lenni szokott: a kettő között...
A BELÜGYMINISZTER KORREKT VÁLASZOK HELYETT ÖSSZEVISSZA BESZÉL 200 MILLIÁRD FORINT FELHASZNÁLÁSÁRÓL
VÁROSI KURÍR
- KERÍTÉSEN INNEN BLOG
Szerző: PÁLMAI TAMÁS
2018.01.24.
Dr. Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője, ” Mekkora összeget használtak fel nyilvános közbeszerzéseken a menekültügyi helyzet kezelésére kapott 198 milliárd forintból”, címmel írásbeli kérdést intézett Dr. Pintér Sándor, belügyminiszterhez.
Mennyi az annyi?
A szocialista képviselő hivatkozik arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2017 . augusztus 31-én kelt Jean-Claude Junkernek, az Európai Bizottság elnökének írt levelében, az európai szolidaritásra hivatkozva azt a kérést fogalmazta meg, hogy az Európai Unió fele részben viselje a migrációs válság miatt a külső határok védelme érdekében foganatosított intézkedések költségeit. Az elmúlt két évben felmerült kiadásokat, összesen 270 milliárd forintban jelölte meg.
Harangozó képviselő ezért közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnöki Kabinetirodához, amelyben kérte Orbán Viktor miniszterelnök levelében a határvédelem költségeként megjelölt összeg meghatározásának alapjául szolgáló dokumentumok megküldését. A belügyminiszterhez írt levele szerint:
” Közérdekű adatigénylésemnek eleget téve, a Miniszterelnöki Kabinetiroda szeptember 21-én megküldte részemre, a Belügyminisztérium által összeállított „A menekültügyi és migrációs helyzet kezelésével összefüggően a kormányzat által biztosított források összesítése 2015-2017.június 30. között” című dokumentumot, ami költségvetési fejezetenkénti, illetve címenkénti bontásban tartalmazta a kiadásokat. E dokumentum szerint a Belügyminisztérium fejezet alá tartozó valamennyi intézmény kiadásának teljes értéke, 198 599, 2 millió forintot tett ki.”
A Miniszterelnöki Kabinetiroda válaszában külön felhívta a képviselő figyelmét arra, hogy a további kérdések megválaszolására, a belügyi tárca az illetékes. A szoci képviselő, figyelemmel az elköltött közel 200 milliárd forintra, arra várt választ, hogy e forrás mekkora részét használták fel nyílt közbeszerzési eljárásokon...
- KERÍTÉSEN INNEN BLOG
Szerző: PÁLMAI TAMÁS
2018.01.24.
Mennyi az annyi?
A szocialista képviselő hivatkozik arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2017 . augusztus 31-én kelt Jean-Claude Junkernek, az Európai Bizottság elnökének írt levelében, az európai szolidaritásra hivatkozva azt a kérést fogalmazta meg, hogy az Európai Unió fele részben viselje a migrációs válság miatt a külső határok védelme érdekében foganatosított intézkedések költségeit. Az elmúlt két évben felmerült kiadásokat, összesen 270 milliárd forintban jelölte meg.
Harangozó képviselő ezért közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnöki Kabinetirodához, amelyben kérte Orbán Viktor miniszterelnök levelében a határvédelem költségeként megjelölt összeg meghatározásának alapjául szolgáló dokumentumok megküldését. A belügyminiszterhez írt levele szerint:
” Közérdekű adatigénylésemnek eleget téve, a Miniszterelnöki Kabinetiroda szeptember 21-én megküldte részemre, a Belügyminisztérium által összeállított „A menekültügyi és migrációs helyzet kezelésével összefüggően a kormányzat által biztosított források összesítése 2015-2017.június 30. között” című dokumentumot, ami költségvetési fejezetenkénti, illetve címenkénti bontásban tartalmazta a kiadásokat. E dokumentum szerint a Belügyminisztérium fejezet alá tartozó valamennyi intézmény kiadásának teljes értéke, 198 599, 2 millió forintot tett ki.”
A Miniszterelnöki Kabinetiroda válaszában külön felhívta a képviselő figyelmét arra, hogy a további kérdések megválaszolására, a belügyi tárca az illetékes. A szoci képviselő, figyelemmel az elköltött közel 200 milliárd forintra, arra várt választ, hogy e forrás mekkora részét használták fel nyílt közbeszerzési eljárásokon...
KIMUTATTÁK: ELKÉPESZTŐ, MENNYIT GÜRIZNEK A NŐK - HIÁBA A GÉPESÍTÉS, A HÁZIMUNKÁRA FORDÍTOTT IDŐ NEM CSÖKKEN?
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.01.24.
A magyar GDP negyedével lenne magasabb, ha a házimunka is beleszámítana. Naponta 50 perccel több idő megy el a fizetetlen, mint a fizetett munkára. Nem meglepő módon az otthoni tevékenység dandárját a nők végzik. Sokszor kereső munkájuk mellett.
A családfenntartó férfi és a háztartásbeli nő szerepekkel leírható tradicionális családmodell ugyan eltűnőben van, de az otthoni munkamegosztás radikális átalakulása elmaradt – derül ki a KSH most közzétett konferenciakötetének egyik tanulmányából. Ebben a szerző a háztartási munkára fordított idő nemek szerinti változását vizsgálta két időszakot összehasonlítva. (A részletes adattáblákat, de a többi tanulmányt is itt nézheti meg.)...
Magyarországon a népesség átlagosan napi 214 percet fordít fizetetlen munkára, miközben fizetett munkával 164 perc telik el. Majdnem egy órával többet foglalkoznak tehát a családtagok a házi, mint a fizetett munkával. Mint a KSH tanulmány megállapítja: a házimunka figyelembevételével a GDP értéke is mintegy negyedével lenne magasabb.
A frissebb (a korábbihoz képest egyébként a nők szempontjából jobb) „időmérleg” – mint az a táblázatból jól látszik – meglehetősen durva különbségekre világít rá. A tanulmány szerint a foglalkoztatott nők a munkanapokon átlagosan kevesebb időt fordítanak a háztartással kapcsolatos tennivalókra, de az elmaradt időt bepótolják a hétvégi szabadnapokon...
Szerző: Az Én Pénzem
2018.01.24.
A családfenntartó férfi és a háztartásbeli nő szerepekkel leírható tradicionális családmodell ugyan eltűnőben van, de az otthoni munkamegosztás radikális átalakulása elmaradt – derül ki a KSH most közzétett konferenciakötetének egyik tanulmányából. Ebben a szerző a háztartási munkára fordított idő nemek szerinti változását vizsgálta két időszakot összehasonlítva. (A részletes adattáblákat, de a többi tanulmányt is itt nézheti meg.)...
A frissebb (a korábbihoz képest egyébként a nők szempontjából jobb) „időmérleg” – mint az a táblázatból jól látszik – meglehetősen durva különbségekre világít rá. A tanulmány szerint a foglalkoztatott nők a munkanapokon átlagosan kevesebb időt fordítanak a háztartással kapcsolatos tennivalókra, de az elmaradt időt bepótolják a hétvégi szabadnapokon...
BOTRÁNY! A HOLOKAUSZT NEMZETKÖZI EMLÉKNAPJÁN MISÉZIK HORTHYÉRT A KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGIEK SZÖVETSÉGE
SZTÁRKLIKK
Szerző: Márkus
2018.01.24.
...Miközben világszerte - így Magyarországon is - megemlékeznek Auschwitz felszabadulásáról, addig a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban állami részvétellel miséznek annak a politikusnak az emlékére, akinek a vezetése alatt álló országból 1944 májusától alig másfél hónap leforgása alatt négyszázharminchétezer zsidó származású magyar állampolgárt vittek náci gyűjtőtáborokba, a biztos halálba.
Szerző: Márkus
2018.01.24.
ORBÁN HOZTA ÖSSZE TIBORCZOT SIMICSKÁVAL
INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2018.01.24.
A Fidesz először megpróbálta Bajnai-kormányra tolni a miniszterelnök vejének szabálytalan közbeszerzései miatt indult OLAF-vizsgálatot, majd előhúzták a kalapból Simicskát. Eddig sem volt titok, hogy a Fidesz egykori csúcsoligarchája évekig üzletelt Orbán vejével, de két fontos kérdésre még nem kaptunk választ. Miért szállt be Simicska Tiborcz cégébe? És ami ennél is érdekesebb: miért szállt ki néhány héttel Orbán Ráhelék esküvője előtt? A sajtóban eddig főleg azt emlegették, hogy az ifjú pár nászajándékba kapta a közpénzből felpumpált céget, pedig ennek pont az ellenkezője történt. Mindeközben a kormányban nem aggódnak túlzottan az OLAF-jelentés miatt.
Január közepén derült ki, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) befejezte a két évig tartó nyomozását az Elios Zrt. uniós forrásokat felhasználó közbeszerzései körül, és súlyos szabálytalanságokat tart fel. Ennek eredményeként az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a projektekre költött támogatás száz százalékát kérje vissza, ami nem nevezhető általánosnak a hivatal gyakorlatában.
A kormány az agyonhallgatás mellett először annyival próbálta elütni a Fidesznek kínos ügyet, hogy bedobták: “az OLAF vizsgálata a Bajnai kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti”. Majd egy héttel a botrány kipattanása után Lázár János és a kormánysajtó elővette, hogy egy időben Simicska Lajosnak többségi tulajdonrésze volt Tiborcz István cégében, vagyis megpróbálták a Fidesz egykori csúcsoligarháját beállítani főkolomposnak.
A kormánypárti narratívaképzés eredményeként rögtön felmerült két eddig megválaszoltatlan kérdés. Mit keresett Simicska Tiborcz cégében, majd miért szállt ki? A Simicska-közeli válaszokból az derült ki, hogy
AZ ABSZURD KIRÁLYI KORRUPCIÓS DRÁMÁT IDÉZŐ SZTORI ORIGÓJA NEM MÁS, MINT A MINISZTERELNÖK...
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2018.01.24.
Január közepén derült ki, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) befejezte a két évig tartó nyomozását az Elios Zrt. uniós forrásokat felhasználó közbeszerzései körül, és súlyos szabálytalanságokat tart fel. Ennek eredményeként az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a projektekre költött támogatás száz százalékát kérje vissza, ami nem nevezhető általánosnak a hivatal gyakorlatában.
A kormány az agyonhallgatás mellett először annyival próbálta elütni a Fidesznek kínos ügyet, hogy bedobták: “az OLAF vizsgálata a Bajnai kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti”. Majd egy héttel a botrány kipattanása után Lázár János és a kormánysajtó elővette, hogy egy időben Simicska Lajosnak többségi tulajdonrésze volt Tiborcz István cégében, vagyis megpróbálták a Fidesz egykori csúcsoligarháját beállítani főkolomposnak.
A kormánypárti narratívaképzés eredményeként rögtön felmerült két eddig megválaszoltatlan kérdés. Mit keresett Simicska Tiborcz cégében, majd miért szállt ki? A Simicska-közeli válaszokból az derült ki, hogy
AZ ABSZURD KIRÁLYI KORRUPCIÓS DRÁMÁT IDÉZŐ SZTORI ORIGÓJA NEM MÁS, MINT A MINISZTERELNÖK...
HA SZÍVESEN ADNÁL HOZZÁFÉRÉST A GÉPEDHEZ AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOKNAK, ELÉG EGY VÍRUSIRTÓT TELEPÍTENED
444.HU
Szerző: akiraly
2018.01.24.
- Donald Trump elnök rendeletben tiltotta meg az amerikai kormányzati szerveknek a Kaspersky Lab szoftvereinek használatát.
- A cég amúgy népszerű, világszerte négyszázmillió számítógépre telepített programját levették az amerikai boltok polcairól.
- Az izraeli és az amerikai hírszerzés szerint a Kaspersky szoftverét az orosz titkosszolgálatok kiberhírszerzésre használják.
- A Meduza cikke szerint a helyzet még ennél is rosszabb. 2011 óta folyamatosan nő a szolgálatok befolyása a Kaspersky Labban, amiből időközben kiszorították a külföldi befektetőket is.
December 20. az egyik legfurább ünnepnap a világban. Oroszországban ezen a napon ünneplik a hivatalosan a Szövetségi Biztonsági Szolgálat Dolgozói Napjának, a köznyelven a proletárforradalom rettegett titkosrendőrsége után a Csekisták Napjának nevezett állami ünnepet. Eugene Kaspersky, az azonos nevű IT-biztonsági cég alapító-tulajdonosa nagy tiszteletben tartotta ezt az ünnepet, egy volt beosztottja szerint aznapra sosem szervezett üzleti megbeszéléseket, és még üzleti útjait is úgy tervezte, hogy december 20-án szabad legyen. "Hát, gratuláljatok nekem!" - köszöntötte egy december 20-án beosztottjait, írja a Meduza (a cikk angol változatát a Buzzfeed közölte)...
Szerző: akiraly
2018.01.24.
- A cég amúgy népszerű, világszerte négyszázmillió számítógépre telepített programját levették az amerikai boltok polcairól.
- Az izraeli és az amerikai hírszerzés szerint a Kaspersky szoftverét az orosz titkosszolgálatok kiberhírszerzésre használják.
- A Meduza cikke szerint a helyzet még ennél is rosszabb. 2011 óta folyamatosan nő a szolgálatok befolyása a Kaspersky Labban, amiből időközben kiszorították a külföldi befektetőket is.
December 20. az egyik legfurább ünnepnap a világban. Oroszországban ezen a napon ünneplik a hivatalosan a Szövetségi Biztonsági Szolgálat Dolgozói Napjának, a köznyelven a proletárforradalom rettegett titkosrendőrsége után a Csekisták Napjának nevezett állami ünnepet. Eugene Kaspersky, az azonos nevű IT-biztonsági cég alapító-tulajdonosa nagy tiszteletben tartotta ezt az ünnepet, egy volt beosztottja szerint aznapra sosem szervezett üzleti megbeszéléseket, és még üzleti útjait is úgy tervezte, hogy december 20-án szabad legyen. "Hát, gratuláljatok nekem!" - köszöntötte egy december 20-án beosztottjait, írja a Meduza (a cikk angol változatát a Buzzfeed közölte)...
ÖSSZEKAPCSOLNI A SZEREPLŐKET, HOGY TANULHASSANAK EGYMÁSTÓL - ÁGOSTON LÁSZLÓ A SOZIALMARIE IDEI MAGYAR FŐVÉDNÖKE
ÁTLÁTSZÓ - SZOCIO BLOG
Szerző: VITRAI BARBARA
2018.01.23.
Minden évben egy-egy inspiráló személyiségeket választ fővédnöknek a SozialMarie Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon. Idén a Kreater Ügynökség alapítója és az Innovatív Generáció, az iGen program vezetője, Ágoston László vállalta, hogy a SozialMarie-n díjazott projektek közül egyet egy éven át aktívan támogat. Az alapítvány abban a reményben választotta a szakembert aktív fővédnöknek, hogy hidat épít az üzleti és a civil szféra között, a társadalmi innovációs projekteket pedig képzéssel, mentorálással, együttműködések keresésével fogja támogatni. Ágoston korábban márkastratégiai kutatóként dolgozott a Y&R Reklámügynökségében, manapság a DDB Budapest digitális és üzleti transzformációs igazgatója. Ágoston Lászlót az éveken át futó innovátorképző programról, sikeres és befuccsolt projektekről, a SozialMarie-ban rejlő lehetőségekről, valamint arról kérdeztük, hogyan fér meg egymással a társadalmi innováció és a nagyvállalati tanácsadás.
Átlátszó: Miért vállaltad el a SozialMarie fővédnökségét?
Ágoston László: Egyrészt mert annak idején szerettünk volna minél több projektet a SozialMarie-ra elküldeni, másrészt örülök neki, hogy Közép-Kelet-Európában egy számomra hiteles szervezet támogatja a társadalmi innovációt.
Á: Az Innovatív Generáció (!Gen) több tucat újszerű társadalmi kezdeményezésnek segített elindulni vagy gyorsan és olcsón elbukni, többen közülük SozialMarie-díjra is pályáztak. Mesélj erről az innovátorképző programról, hogyan segítette a startupokat?
ÁL: 2010-ben indítottuk a Kreater Társadalmi Innovációs Ügynökséget, azzal a céllal, hogy a társadalmi innováció által összekössük a civileket és az üzleti szférát. Úgy gondoltuk, hogy ez majd magától működni fog, de nem így történt. Nehéz volt használható projekteket találni, a cégek pedig nem látták, hogy miért volna hasznos számukra ilyen projekteket támogatni. Ezután Kepecs Ivánnal és Rét Zsófival kitaláltuk, hogy hagyjuk a rossz beidegződésekkel, „mindsettel” rendelkező harmincasokat, és nyissunk a fiatalabb generáció felé. 2013-ban elindítottuk az iGen programot, ami egy három hónapos elméleti és gyakorlati képzés és mentorprogram volt: hetente egyszer találkoztunk a résztvevőkkel, meghívtunk egy-egy szakembert akik a saját területükről beszéltek, igyekeztünk olyan lyukakat betömni, amelyek gátolják a startupokat a megvalósulásban.
Á: Miben volt más ez a program, mint a többi startup-inkubátor?
ÁL: Azt gondoltuk, ahhoz, hogy egy startup sikeres legyen,„mindset change” kell, vagyis megváltoztassunk egy sor olyan gondolkodásmódot, amibe belenőttünk, ami a szülők elvárásait tükrözi. Például hagyományosan az az elvárás, hogy azzal lépj ki a napra, ami már teljesen ki van dolgozva és tutira jó – de ez ma már nem vezet eredményre. Nem arra van szükség, hogy az íróasztal mögött megcsinálj valamit tökéletesen, hanem arra, hogy átgondold, hogy mi ennek a fő funkciója, és egy vázlatos tervvel, egy prototípussal vagy pilottal előállj. Ma már ezt csinálja egy sor nagy cég, amely korábban startupként indult. Ez a „fail fast and cheap”-megközelítés, vagyis minél hamarabb és minél olcsóbban bukjon el az, ami rossz. Az pedig, ami jó, ettől nem fog hátrányt szenvedni, hanem hatékonyan rá fog tudni csatlakozni a valódi igényekre.
A másik fontos dolog, amit felismertünk, hogy az üzleti és a civil szféra közelít egymáshoz, így ha valaki társadalmilag releváns, hasznos dolgot akar csinálni, akkor sok szempontból minimális a különbség az üzleti és a civil szféra között.
Például a Járókelő.hu – ami az első iGen-en részt vett, és később SozialMarie díjazott is lett – értelmezhető civil projektként, de üzleti vállalkozásként vagy akár IT-startupként is...
Szerző: VITRAI BARBARA
2018.01.23.
Átlátszó: Miért vállaltad el a SozialMarie fővédnökségét?
Ágoston László: Egyrészt mert annak idején szerettünk volna minél több projektet a SozialMarie-ra elküldeni, másrészt örülök neki, hogy Közép-Kelet-Európában egy számomra hiteles szervezet támogatja a társadalmi innovációt.
Á: Az Innovatív Generáció (!Gen) több tucat újszerű társadalmi kezdeményezésnek segített elindulni vagy gyorsan és olcsón elbukni, többen közülük SozialMarie-díjra is pályáztak. Mesélj erről az innovátorképző programról, hogyan segítette a startupokat?
ÁL: 2010-ben indítottuk a Kreater Társadalmi Innovációs Ügynökséget, azzal a céllal, hogy a társadalmi innováció által összekössük a civileket és az üzleti szférát. Úgy gondoltuk, hogy ez majd magától működni fog, de nem így történt. Nehéz volt használható projekteket találni, a cégek pedig nem látták, hogy miért volna hasznos számukra ilyen projekteket támogatni. Ezután Kepecs Ivánnal és Rét Zsófival kitaláltuk, hogy hagyjuk a rossz beidegződésekkel, „mindsettel” rendelkező harmincasokat, és nyissunk a fiatalabb generáció felé. 2013-ban elindítottuk az iGen programot, ami egy három hónapos elméleti és gyakorlati képzés és mentorprogram volt: hetente egyszer találkoztunk a résztvevőkkel, meghívtunk egy-egy szakembert akik a saját területükről beszéltek, igyekeztünk olyan lyukakat betömni, amelyek gátolják a startupokat a megvalósulásban.
Á: Miben volt más ez a program, mint a többi startup-inkubátor?
ÁL: Azt gondoltuk, ahhoz, hogy egy startup sikeres legyen,„mindset change” kell, vagyis megváltoztassunk egy sor olyan gondolkodásmódot, amibe belenőttünk, ami a szülők elvárásait tükrözi. Például hagyományosan az az elvárás, hogy azzal lépj ki a napra, ami már teljesen ki van dolgozva és tutira jó – de ez ma már nem vezet eredményre. Nem arra van szükség, hogy az íróasztal mögött megcsinálj valamit tökéletesen, hanem arra, hogy átgondold, hogy mi ennek a fő funkciója, és egy vázlatos tervvel, egy prototípussal vagy pilottal előállj. Ma már ezt csinálja egy sor nagy cég, amely korábban startupként indult. Ez a „fail fast and cheap”-megközelítés, vagyis minél hamarabb és minél olcsóbban bukjon el az, ami rossz. Az pedig, ami jó, ettől nem fog hátrányt szenvedni, hanem hatékonyan rá fog tudni csatlakozni a valódi igényekre.
A másik fontos dolog, amit felismertünk, hogy az üzleti és a civil szféra közelít egymáshoz, így ha valaki társadalmilag releváns, hasznos dolgot akar csinálni, akkor sok szempontból minimális a különbség az üzleti és a civil szféra között.
Például a Járókelő.hu – ami az első iGen-en részt vett, és később SozialMarie díjazott is lett – értelmezhető civil projektként, de üzleti vállalkozásként vagy akár IT-startupként is...
EGYENLET MEGOLDÁS 2.
JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.01.24.
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.01.24.
Lehet, félreértettek. Lehet, én adtam rá okot, túl széles asszociációs teret akartam hagyni, helyette túl szűk lett.
Churchill mondata ragadhatott meg sokakban, a "vér, verejték, könnyek", pedig én azzal csak az egyenlet egyik lehetséges változatát akartam illusztrálni. Az erő felmutatását, a kényszerítő erőszak szükségességét. A választásokon való győzelem nem az. Lehetetlen ugyanis, pontosan ezért kértem az együtt gondolkodást. De a kényszerítő erőszaknak több formája lehetséges, a büntető törvény is az. Ezt csak azoknak mondom, akik nem akarnak vért látni.
De azért azt tessék szíves lenni tudomásul venni, hogy a kis sikkantással arc elé kapott kéz, a jajcsakaztne, mert abból elég volt 56-ban, esetleg a háborúban, az nem működik. Azt éppen az egyenlet másik oldala teszi lehetetlenné. A jajcsakaztne arról szól, hogy nem tetszett megérteni. Nincs semmiféle ellenzéki összefogás meg százalékszámítás, arról beszélek, az a fals reakció.
Még valami. A csúti briganti fog először erőszakot alkalmazni, többször bizonyította, nincsenek skrupulusai. Arra azért jó volna felkészülni.
ÚJ KÖZÉPOSZTÁLY - VAGY KISNYÚL...
PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.01.24.
...Ahhoz, hogy itt normális középosztály legyen, át kell rendezni a társadalmi viszonyokat, le kell nyomni az oligarchákat és vazallusaikat, mint Süsü a cölöpöt és ki kell csavarni a kezükből a libacombot, amit persze nagyon szorongatnának dolgos kezükben az érdekeltek.
Durva dolgokat kellene tenni, ezt meg nem meri felvállalni az ellenzék, ellenben tovább szaval a törvényességről, ahelyett, hogy a mai törvények törvényességét kérdőjelezné meg hangosan és határozottan.
Hogy ki mit ígérget enélkül, annak nincs jelentősége, ígérni a bolond is tud, Q.E.D...
Másik kérdés, hogy a középosztály "alapanyaga" már régen Londonban mosogat, és esze ágában sincs hazajönni olyan középosztálynak, mely kevesebbet keres egy londoni mosogatónál, ellenben elemi szabadságjogaiban korlátozzák és mindenféle bunkók napi gyakorisággal megalázzák.
Hacsak nem a közmunkásokat átminősítése lenne a megoldás, ami nem is olyan istentől-embertől elrugaszkodott ötlet, hiszen ebben az országban születtek már kinevezéssel is polgárok, pártjuk is van, kerítésük is.
Csak kultúrájuk nincs, de hát mindene nem lehet az embernek, nem igaz?
Mindenesetre elindultunk az úton, és itt már maga az is eredmény, hogy az egyik lábunkat a másik elé tesszük.
Bízzunk a csodában!
Szerző: PuPu
2018.01.24.
Durva dolgokat kellene tenni, ezt meg nem meri felvállalni az ellenzék, ellenben tovább szaval a törvényességről, ahelyett, hogy a mai törvények törvényességét kérdőjelezné meg hangosan és határozottan.
Hogy ki mit ígérget enélkül, annak nincs jelentősége, ígérni a bolond is tud, Q.E.D...
Másik kérdés, hogy a középosztály "alapanyaga" már régen Londonban mosogat, és esze ágában sincs hazajönni olyan középosztálynak, mely kevesebbet keres egy londoni mosogatónál, ellenben elemi szabadságjogaiban korlátozzák és mindenféle bunkók napi gyakorisággal megalázzák.
Hacsak nem a közmunkásokat átminősítése lenne a megoldás, ami nem is olyan istentől-embertől elrugaszkodott ötlet, hiszen ebben az országban születtek már kinevezéssel is polgárok, pártjuk is van, kerítésük is.
Csak kultúrájuk nincs, de hát mindene nem lehet az embernek, nem igaz?
Mindenesetre elindultunk az úton, és itt már maga az is eredmény, hogy az egyik lábunkat a másik elé tesszük.
Bízzunk a csodában!
A BÖGRE VISSZAVONHATATLANUL DARABJAIRA TÖRT
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.01.23.
Bőkezűen szórjuk, mert azt gondoljuk, korlátlanul rendelkezésünkre áll. Vagy kuporgatjuk, mert úgy hisszük, több marad nekünk, hogy össze tudjuk gyűjteni, mint mókus a makkot. Sajnáljuk mástól, mert talán ha neki kevesebb lesz, akkor nekünk több jut.
Nem lehet összegyűjteni, nem lehet eltenni későbbre, nem lehet összeharácsolni. De odaadni lehet úgy, hogy nekünk se marad kevesebb. És elrabolni másoktól lehet úgy, hogy nekünk se lesz több.
Amikor segítesz valakin, ebből adsz. A darab kenyér, a pár szem krumpli: idő. Perceket, vagy órákat, olykor napokat, heteket adsz a másiknak, amikor nem az üvöltő nincsre kell gondolnia. Időt adsz, hogy megtalálhassa a kiutat a labirintusból, ahová maga tévedt be, vagy valaki más belökte.
Amikor megfogod a gyerek kezét, időt adsz neki, hogy megtanulhasson járni. Időt kérsz, amikor nem akarod elengedni azt, aki fontos neked és időért könyörögsz akkor, amikor menned kell, de még dolgod lenne.
Időt rabol tőled az, aki azt hazudja, holnap majd jobb lesz, ma ne tegyél semmit, mert nincs értelme. Időt pazarolsz akkor, amikor a holnapot várod, amikor azt gondolod, akkor is elég lesz cselekedni. Időt dobsz ki akkor, amikor úgy hiszed, ráérsz, nem olyan fontos ez a pillanat, nem neked kell cselekedned, mert majd a másik megteszi és talán majd te is megteszed. Holnap.
Időt veszítesz és soha, soha nem kapod vissza. Nem tudod visszavenni a múltból és nem kaphatsz előleget a jövőből. Sem pénzért, sem szép szóért, sem magas pozícióért. Senkinek nincs annyi hatalma, hogy időt adjon neked, sem annyi, hogy önmagának szerezzen.
Azok a pillanatok, amiket kiengedtél a kezedből, elvesztek örökre. A percek, órák, napok, évek, melyeket odaadtál, mert azt mondták, majd később, máskor jobb lesz, majd visszakapod kamatostul, vagy visszakapják a gyermekeid, unokáid, mert majd a gyerekednek is jobb lesz, az unokádnak is jobb lesz, azok a percek, órák, napok és évek elpusztultak, eltűntek, megsemmisültek.
Az a baj az idővel, hogy mindig csak egyetlen darabkáját birtokolhatjuk egyszerre. És abban az egy szeletében a létünknek kell meghoznunk a döntéseinket. Nincs haladék. Nem lehet korrigálni. Ha ott és akkor nem nyújtjuk ki a kezünket azért, hogy a másik meg tudjon kapaszkodni, akkor már mindegy, hogy egy év, vagy egy perc múlva nyújtjuk ki. A másik már elesett.
Ha nem kapjuk el zuhanás közben a nagyitól örökölt nefelejcses bögrét, egy perc múlva már hiába akarnánk elkapni. A bögre visszavonhatatlanul szilánkjaira tört. Nem lehet összeragasztani. Nem lehet visszacsinálni azt, ami megtörtént.
És van, amikor úgy hisszük, az a bizonyos perc másra kell. Süt a nap, inkább majd holnap döntenénk az ország jövőjéről. Most sétálnánk, tévéznénk, moziba mennénk. Mások majd megoldják, nem a mi dolgunk, másra kell az az idő. És arra nem gondolunk, hogy nincsenek mások, csak mi vagyunk. Mert mások meg úgy gondolják, hogy majd mi megoldjuk. Majd mi időben kinyújtjuk a kezünket, hogy ne essen el az, aki megbotlott, majd mi elkapjuk időben a nefelejcses bögrét. Aztán közösen nézzük az elesettet, aki összezúzta magát és nézzük a porcelán cserepeket. És egymást okoljuk. Pedig nem kellene. Mi vagyunk a hibásak. Egyenként. Mindannyian.
- DÜHÖNGŐ BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.01.23.
Nem lehet összegyűjteni, nem lehet eltenni későbbre, nem lehet összeharácsolni. De odaadni lehet úgy, hogy nekünk se marad kevesebb. És elrabolni másoktól lehet úgy, hogy nekünk se lesz több.
Amikor segítesz valakin, ebből adsz. A darab kenyér, a pár szem krumpli: idő. Perceket, vagy órákat, olykor napokat, heteket adsz a másiknak, amikor nem az üvöltő nincsre kell gondolnia. Időt adsz, hogy megtalálhassa a kiutat a labirintusból, ahová maga tévedt be, vagy valaki más belökte.
Amikor megfogod a gyerek kezét, időt adsz neki, hogy megtanulhasson járni. Időt kérsz, amikor nem akarod elengedni azt, aki fontos neked és időért könyörögsz akkor, amikor menned kell, de még dolgod lenne.
Időt rabol tőled az, aki azt hazudja, holnap majd jobb lesz, ma ne tegyél semmit, mert nincs értelme. Időt pazarolsz akkor, amikor a holnapot várod, amikor azt gondolod, akkor is elég lesz cselekedni. Időt dobsz ki akkor, amikor úgy hiszed, ráérsz, nem olyan fontos ez a pillanat, nem neked kell cselekedned, mert majd a másik megteszi és talán majd te is megteszed. Holnap.
Időt veszítesz és soha, soha nem kapod vissza. Nem tudod visszavenni a múltból és nem kaphatsz előleget a jövőből. Sem pénzért, sem szép szóért, sem magas pozícióért. Senkinek nincs annyi hatalma, hogy időt adjon neked, sem annyi, hogy önmagának szerezzen.
Azok a pillanatok, amiket kiengedtél a kezedből, elvesztek örökre. A percek, órák, napok, évek, melyeket odaadtál, mert azt mondták, majd később, máskor jobb lesz, majd visszakapod kamatostul, vagy visszakapják a gyermekeid, unokáid, mert majd a gyerekednek is jobb lesz, az unokádnak is jobb lesz, azok a percek, órák, napok és évek elpusztultak, eltűntek, megsemmisültek.
Az a baj az idővel, hogy mindig csak egyetlen darabkáját birtokolhatjuk egyszerre. És abban az egy szeletében a létünknek kell meghoznunk a döntéseinket. Nincs haladék. Nem lehet korrigálni. Ha ott és akkor nem nyújtjuk ki a kezünket azért, hogy a másik meg tudjon kapaszkodni, akkor már mindegy, hogy egy év, vagy egy perc múlva nyújtjuk ki. A másik már elesett.
Ha nem kapjuk el zuhanás közben a nagyitól örökölt nefelejcses bögrét, egy perc múlva már hiába akarnánk elkapni. A bögre visszavonhatatlanul szilánkjaira tört. Nem lehet összeragasztani. Nem lehet visszacsinálni azt, ami megtörtént.
És van, amikor úgy hisszük, az a bizonyos perc másra kell. Süt a nap, inkább majd holnap döntenénk az ország jövőjéről. Most sétálnánk, tévéznénk, moziba mennénk. Mások majd megoldják, nem a mi dolgunk, másra kell az az idő. És arra nem gondolunk, hogy nincsenek mások, csak mi vagyunk. Mert mások meg úgy gondolják, hogy majd mi megoldjuk. Majd mi időben kinyújtjuk a kezünket, hogy ne essen el az, aki megbotlott, majd mi elkapjuk időben a nefelejcses bögrét. Aztán közösen nézzük az elesettet, aki összezúzta magát és nézzük a porcelán cserepeket. És egymást okoljuk. Pedig nem kellene. Mi vagyunk a hibásak. Egyenként. Mindannyian.
ORBÁN AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS TÁMOGATÓJA
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.01.24.
Amit bevándorlásügyben el lehet követni, Orbán Viktor elkövette. Végrehajtotta a “Soros-tervet”, titokban befogadott 1300 menekültet, miközben milliárdokért rendezett szavazást és tartott konzultációt arról, hogy az EU által kért kvótát Magyarország ne fogadja el. Mint kiderült, titokban a kvótánál is több ember kapott menekültstátuszt.
Orbán ezúttal is azt tette, hogy mást mondott, mint amit tett, titokban jogállami módon járt el, de ezt a gyűlöletkampánnyal és hazugsággal uszított magyar nép elől eltitkolta. Ez azt jelenti, hogy Orbán hazudott a magyar népnek. Az igazi hazugság nem az, hogy mégis befogadtak 1300 menekültet, hanem az, amit korábban és azóta hazudik a menekültekről.
Mint kiderült, a menekültstátuszban részesülők 90 százaléka nem is maradt Magyarország területén. Semmiféle veszélyt vagy terhet nem jelent az országnak. Kiderült, hogy titokban különbséget tudnak tenni menekült és migráns között, a propagandában azonban a kettőt szándékosan összemossák, hogy az idegengyűlöletet felkorbácsolják, és így szerezzék meg a becsapott nép szavazatait.
Ugyanakkor Orbán kormánya segítséget nyújtott ahhoz, hogy csalás, zsarolás és felbujtás miatt az FBI által körözött Ghaith Pharaon tartózkodási engedélyt kapott. Az FBI és Interpol által 25 éve körözött, terroristák pénzelésével és pénzmosással gyanúsított Ghaith Pharaon megvásárolta Orbán Cinege utcai házával szemközti telket és villát. Miközben tudták, hogy egy terrorizmus miatt körözött emberről van szó. Mégis üzlettársak lettek...
Szerző: Amerikai Népszava
2018.01.24.
Orbán ezúttal is azt tette, hogy mást mondott, mint amit tett, titokban jogállami módon járt el, de ezt a gyűlöletkampánnyal és hazugsággal uszított magyar nép elől eltitkolta. Ez azt jelenti, hogy Orbán hazudott a magyar népnek. Az igazi hazugság nem az, hogy mégis befogadtak 1300 menekültet, hanem az, amit korábban és azóta hazudik a menekültekről.
Mint kiderült, a menekültstátuszban részesülők 90 százaléka nem is maradt Magyarország területén. Semmiféle veszélyt vagy terhet nem jelent az országnak. Kiderült, hogy titokban különbséget tudnak tenni menekült és migráns között, a propagandában azonban a kettőt szándékosan összemossák, hogy az idegengyűlöletet felkorbácsolják, és így szerezzék meg a becsapott nép szavazatait.
Ugyanakkor Orbán kormánya segítséget nyújtott ahhoz, hogy csalás, zsarolás és felbujtás miatt az FBI által körözött Ghaith Pharaon tartózkodási engedélyt kapott. Az FBI és Interpol által 25 éve körözött, terroristák pénzelésével és pénzmosással gyanúsított Ghaith Pharaon megvásárolta Orbán Cinege utcai házával szemközti telket és villát. Miközben tudták, hogy egy terrorizmus miatt körözött emberről van szó. Mégis üzlettársak lettek...
ORBÁN SZÁMÍT KURZRA BRÜSSZELLEL SZEMBEN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.01.24.
- A magyar kormányfő évek óta bizalmas kapcsolatot ápol a szélsőséges osztrák Szabadságpárttal
- Magyarország a jogállamra mér csapást, amikor megint neki megy a civil szervezeteknek, mert a törvényjavaslat utat nyit a visszaéléseknek
- Davosban ki kellene valamit találni, nehogy összeomoljon a liberális világrend
Die Presse
Az újság úgy tudja, jövő keddi bécsi látogatása során Orbán Viktor elsősorban azt igyekszik majd elérni, hogy Kurz kancellár az ő irányvonalát támogassa az unióval szemben. A tudósítás visszatekintve megemlíti, hogy a Néppárt választási győzelmét magyar kormánykörökben úgy ünnepelték, mintha ők maguk nyertek volna. De hát az újdonsült osztrák miniszterelnök sorra kedvezően nyilatkozott Orbán politikájáról. Más befolyásos budapesti körök viszont arra figyelmeztetnek, hogy egyelőre nem tudni, mennyire lehet megbízni Kurzban, még túl fiatal. Ám aki azt hitte, hogy az osztrák vezető határozottan a Visegrádi Csoport oldalára áll, az hamar megingott. Előbb Brüsszelbe, Párizsba és Berlinbe ment el, és csak most fordul az unió keleti része felé.
Orbán és Kurz nem tart majd sajtótájékoztatót Bécsben, de magyar források hozzáteszik, hogy ők ketten nem szövetségesek. Itt két olyan kormányfőről van szó, akinek megvannak a maga érdekei, ám azok sok kérdésben összeegyeztethetőek. Hasonló a világképük is, és kölcsönösen tisztelik egymást. Osztrák források elárulták, hogy a magyar vezető megpróbálta Budapestre csábítani kollégáját, ám az nem állt kötélnek. A magyarok erről azt mondják, hogy igazából február végén találkoztak volna az Országházban, ám Orbán előrehozta az egyeztetést, mert egy hónap múlva ülésezik az Európai Tanács és addig össze akarta hangolni kettejük álláspontját. De ettől még Kurz valamikor február végén, vagy március elején felkeresi a magyar fővárost, hogy hivatalosan is bemutatkozzon.
Ausztria főként a menekültpolitikában erősíti a V4-eket. A magyar fél azonban arra törekszik, hogy Bécs a jövőben sokkal határozottabban lépjen fel Brüsszelben, mert reméli, hogy azonos módon ítélik meg a dolgokat. Tehát, hogy ne csupán reagáljanak, hanem közösen kezdeményezzenek is. Az Orbán-kabinet kiemelten fontosnak tartja a migráció kapcsán a külső határok védelmét. Azon kívül felülvizsgálná az uniós döntéshozatalt, mert jelenleg nagyjából az van, amit a németek és a franciák akarnak. Itt fenyegető számára, hogy június után a belügyminiszterek ismét többségi határozatot hozhatnak a kvótákról. Bécsben Orbán szóba kívánja hozni a lengyelek ellen folyó eljárást is, Kurz Brüsszelt támogatja a kérdésben. A vendég különben találkozik a Szabadságpárt vezérével. Budapesten bizalmasan azt közölték, hogy a magyar politikus évek óta nem hivatalos kapcsolatot tart fenn az FPÖ-vel. A látogatás programjában szerepel továbbá, hogy a vendég tárgyal Schüssel volt kancellárral, valamint Schönborn érsekkel is. Van der Bellen államfőt viszont nem keresi fel.
ITT OLVASHATÓ
Szerző: SZELESTEY
2018.01.24.
- Magyarország a jogállamra mér csapást, amikor megint neki megy a civil szervezeteknek, mert a törvényjavaslat utat nyit a visszaéléseknek
- Davosban ki kellene valamit találni, nehogy összeomoljon a liberális világrend
Die Presse
Az újság úgy tudja, jövő keddi bécsi látogatása során Orbán Viktor elsősorban azt igyekszik majd elérni, hogy Kurz kancellár az ő irányvonalát támogassa az unióval szemben. A tudósítás visszatekintve megemlíti, hogy a Néppárt választási győzelmét magyar kormánykörökben úgy ünnepelték, mintha ők maguk nyertek volna. De hát az újdonsült osztrák miniszterelnök sorra kedvezően nyilatkozott Orbán politikájáról. Más befolyásos budapesti körök viszont arra figyelmeztetnek, hogy egyelőre nem tudni, mennyire lehet megbízni Kurzban, még túl fiatal. Ám aki azt hitte, hogy az osztrák vezető határozottan a Visegrádi Csoport oldalára áll, az hamar megingott. Előbb Brüsszelbe, Párizsba és Berlinbe ment el, és csak most fordul az unió keleti része felé.
Orbán és Kurz nem tart majd sajtótájékoztatót Bécsben, de magyar források hozzáteszik, hogy ők ketten nem szövetségesek. Itt két olyan kormányfőről van szó, akinek megvannak a maga érdekei, ám azok sok kérdésben összeegyeztethetőek. Hasonló a világképük is, és kölcsönösen tisztelik egymást. Osztrák források elárulták, hogy a magyar vezető megpróbálta Budapestre csábítani kollégáját, ám az nem állt kötélnek. A magyarok erről azt mondják, hogy igazából február végén találkoztak volna az Országházban, ám Orbán előrehozta az egyeztetést, mert egy hónap múlva ülésezik az Európai Tanács és addig össze akarta hangolni kettejük álláspontját. De ettől még Kurz valamikor február végén, vagy március elején felkeresi a magyar fővárost, hogy hivatalosan is bemutatkozzon.
Ausztria főként a menekültpolitikában erősíti a V4-eket. A magyar fél azonban arra törekszik, hogy Bécs a jövőben sokkal határozottabban lépjen fel Brüsszelben, mert reméli, hogy azonos módon ítélik meg a dolgokat. Tehát, hogy ne csupán reagáljanak, hanem közösen kezdeményezzenek is. Az Orbán-kabinet kiemelten fontosnak tartja a migráció kapcsán a külső határok védelmét. Azon kívül felülvizsgálná az uniós döntéshozatalt, mert jelenleg nagyjából az van, amit a németek és a franciák akarnak. Itt fenyegető számára, hogy június után a belügyminiszterek ismét többségi határozatot hozhatnak a kvótákról. Bécsben Orbán szóba kívánja hozni a lengyelek ellen folyó eljárást is, Kurz Brüsszelt támogatja a kérdésben. A vendég különben találkozik a Szabadságpárt vezérével. Budapesten bizalmasan azt közölték, hogy a magyar politikus évek óta nem hivatalos kapcsolatot tart fenn az FPÖ-vel. A látogatás programjában szerepel továbbá, hogy a vendég tárgyal Schüssel volt kancellárral, valamint Schönborn érsekkel is. Van der Bellen államfőt viszont nem keresi fel.
ITT OLVASHATÓ
MIÉRT KÁROS AZ ORSZÁG MÉSZÁROSIZÁLÓDÁSA?
INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2018.01.24.
Akinek ma Magyarországon remek projektötlete, szaktudása, cégkezdeményezése van, könnyebben érvényesül, ha nem versenypiaci partnert keres, hanem egy államközeli üzletemberrel szövetkezik. Ez azonban hosszabb távon káros. Ha lehet, ne is használjunk hamis kifejezéseket, ne hívjuk a NER-lovagokat üzletembereknek, vállalkozóknak.
Ha külföldiként Szaúd-Arábiában szeretnénk üzletelni, be kell vennünk egy herceget is a vállalkozásba. Szerencsére akad belőlük jó néhány, és minden külföldi üzletember tudja, hogy Rijádban ez a boldogulás útja. Ha akad hercegi partner, akkor lesz majd engedély, támogatás, megrendelés. Ebben az országban eredeti szaúdi vállalkozó gyakorlatilag nincs is, minden helyi állami hivatalokat visz, vagy alanyi jogon járó jövedelemből él.
MAGYARORSZÁGON A NER-VILÁGBAN IS AZT LÁTNI, HOGY AKI MOSTANÁBAN ÉRVÉNYESÜLNI SZERETNE, AZ MEGPRÓBÁL EGY HERCEGGEL, VAGYIS EGY ISMERT NER-LOVAGGAL PARTNERSÉGRE LÉPNI.
Nemrég olvashattuk: Mészáros Lőrincnek 2010-ben két cége volt, majd lett tíz, ötven, száz, idén már több mint kétszáz. Vajon miért? Biztos ő is keresi a célpontokat, de rengetegen ajánlkozhatnak fel maguktól Mészáros Lőrincéknek.
Egy pillanatra fussuk át a Magyarországon működő gazdasági vállalkozások szerkezetét.
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2018.01.24.
Ha külföldiként Szaúd-Arábiában szeretnénk üzletelni, be kell vennünk egy herceget is a vállalkozásba. Szerencsére akad belőlük jó néhány, és minden külföldi üzletember tudja, hogy Rijádban ez a boldogulás útja. Ha akad hercegi partner, akkor lesz majd engedély, támogatás, megrendelés. Ebben az országban eredeti szaúdi vállalkozó gyakorlatilag nincs is, minden helyi állami hivatalokat visz, vagy alanyi jogon járó jövedelemből él.
MAGYARORSZÁGON A NER-VILÁGBAN IS AZT LÁTNI, HOGY AKI MOSTANÁBAN ÉRVÉNYESÜLNI SZERETNE, AZ MEGPRÓBÁL EGY HERCEGGEL, VAGYIS EGY ISMERT NER-LOVAGGAL PARTNERSÉGRE LÉPNI.
Nemrég olvashattuk: Mészáros Lőrincnek 2010-ben két cége volt, majd lett tíz, ötven, száz, idén már több mint kétszáz. Vajon miért? Biztos ő is keresi a célpontokat, de rengetegen ajánlkozhatnak fel maguktól Mészáros Lőrincéknek.
Egy pillanatra fussuk át a Magyarországon működő gazdasági vállalkozások szerkezetét.
- Létezik egy multinacionális társaságok meghatározta világ, amely valamiképpen harcra kényszerül, vagy kiegyezik és megbékél, de megtalálja a szerepét a magyar gazdaságban.
Ez a kör definíciószerűen apolitikus (azt hiszem még senki nem hallhatta a Mercedest, vagy az Audit felemelni a szavát), az az érdekük, hogy alacsony legyen az adó, olcsó a munkaerő, a kormány adjon adókedvezményeket és más támogatásokat. Kicsit olyan ez, mint amikor az Egyesült Államok évtizedekig jóban volt az arab olajállamok autoriter vezetőivel, a gyarmatosítóknak mindig jó, ha rendet tart egy erős helyi vezető.
- A multik mellett léteznek hazai cégek. Vannak erős bástyák, pár évtizede működő társaságok, amelyek piaciak, sikeresek, exportképesek, nem szorulnak állami kapcsolatokra, mégis kedvelik őket. Senkit nem akarunk kellemetlen helyzetbe hozni, de legyen a mintapéldánk a Richter Gedeon, vagyis egy tőzsdén jegyzett hazai döntésközpontú gyógyszergyár.
- És végül van egy olyan, hazai tulajdonú része a gazdaságnak, amelyik politikafüggő, vagy azért, mert ilyen iparágban dolgozik (építőiparban például), vagy azért, mert gyorsan szeretne megnőni.
Ez utóbbi robbanásra váró szegmens minden normális országban széles. Törzsfejlődése sokféle lehet. Vállalkozó szellemű fiatalok kiválnak a multikból, négyen-öten maguk használnák a már elsajátított tudást, talán el is lopnak ügyfeleket, fogásokat, sales-technikákat, esetleg valakik eleve maguk kezdik, startupokat hoznak létre. Mindenesetre így vagy úgy, de piaci alapon felnőnek hazai tulajdonú vállalatok, amelyek tőkét keresnek, együtt élnek, versenyeznek a multikkal, vagy éppen beszállítanak nekik a gazdaságban...
Ez utóbbi robbanásra váró szegmens minden normális országban széles. Törzsfejlődése sokféle lehet. Vállalkozó szellemű fiatalok kiválnak a multikból, négyen-öten maguk használnák a már elsajátított tudást, talán el is lopnak ügyfeleket, fogásokat, sales-technikákat, esetleg valakik eleve maguk kezdik, startupokat hoznak létre. Mindenesetre így vagy úgy, de piaci alapon felnőnek hazai tulajdonú vállalatok, amelyek tőkét keresnek, együtt élnek, versenyeznek a multikkal, vagy éppen beszállítanak nekik a gazdaságban...
MENT A ZSIGERI GYŰLÖLKÖDÉS, AZTÁN RÁÉBREDTEK, HOGY MÁR A KÖZÖS TÚLÉLÉS A TÉT
168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.01.24.
Miként függ össze a boldogság, a bizalom, a politikai legitimitás a hatalom kérdéseivel? Mindezzel manapság egyre bővülő filozófiaipolitológiai irodalom foglalkozik. A közelmúltban Kontler László és Mark Somos szerkesztésében megjelent, eszmetörténeti tanulmányokat tartalmazó angol nyelvű könyv arra hívja fel a figyelmet: e kérdések egyáltalán nem újak, és az évszázadokkal ezelőtt született válaszoknak ma is vannak tanulságaik. A Trust and Happiness in the History of European Political Thought (Bizalom és boldogság az európai politikai gondolkodás történetében) című kötet kapcsán Kontler Lászlót kérdeztük.
– A történelemből megtanulhatjuk, hogy az emberek nem tanulnak a történelemből. Ezt mondta Hegel. Persze lehet, hogy nem volt igaza, az önök kötetéből ugyanis egyebek mellett kiderül: a történelem igenis megtaníthat arra, hogy a hatalmasoknak nem kell betartaniuk az ígéreteiket, a társadalmi szerződéseket ahhoz, hogy az emberek megbízzanak bennük.
– Vezetők és vezetettek között mindig is bonyolult viszony volt, amit nehéz sommásan leírni. Hadd kezdjem ott, hogy szerkesztőtársam, a magyar származású, Heidelbergben kutató Mark Somos azért javasolta, hogy vessünk egy alapos pillantást a politikai bizalom és a boldogság eszmetörténetére, mert manapság ezzel a témával számos politológiai elemzés foglalkozik. A legtöbb kutató arra a következtetésre jutott, hogy a politikai legitimitás alakulásában a jogállamiság követelményeinek betartásánál nagyobb szerepet játszik, hogy az állampolgárok mennyire érzik boldognak magukat, és boldogulásuk élménye alapján mennyire bíznak a kormányzatukban. Úgy látszik tehát, hogy a bizalom, a boldogulás, a jólét erősebb köteléke egy nemzeti vagy politikai közösségnek, mint a szigorúan vett jogszerűség, az úgynevezett jó kormányzás. Az utóbbi években kidolgozták a boldogság, a boldogulás mérésének módszertanát is. Ma már vannak boldogságkutatók, és az ENSZ 2012 óta boldogságjelentést tesz közzé. Akad ország, ahol a fejlődés mércéjeként „a nemzeti összboldogság” fogalma felváltotta a nemzeti össztermékét. Egyes kutatók a választási hajlandóságot és a jogkövetést is a politikai bizalom megnyilvánulásaként vizsgálják. A boldogságnak és a bizalomnak tehát már nagyon komoly filozófiai, politológiai, szociológiai irodalma van...
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.01.24.
– A történelemből megtanulhatjuk, hogy az emberek nem tanulnak a történelemből. Ezt mondta Hegel. Persze lehet, hogy nem volt igaza, az önök kötetéből ugyanis egyebek mellett kiderül: a történelem igenis megtaníthat arra, hogy a hatalmasoknak nem kell betartaniuk az ígéreteiket, a társadalmi szerződéseket ahhoz, hogy az emberek megbízzanak bennük.
– Vezetők és vezetettek között mindig is bonyolult viszony volt, amit nehéz sommásan leírni. Hadd kezdjem ott, hogy szerkesztőtársam, a magyar származású, Heidelbergben kutató Mark Somos azért javasolta, hogy vessünk egy alapos pillantást a politikai bizalom és a boldogság eszmetörténetére, mert manapság ezzel a témával számos politológiai elemzés foglalkozik. A legtöbb kutató arra a következtetésre jutott, hogy a politikai legitimitás alakulásában a jogállamiság követelményeinek betartásánál nagyobb szerepet játszik, hogy az állampolgárok mennyire érzik boldognak magukat, és boldogulásuk élménye alapján mennyire bíznak a kormányzatukban. Úgy látszik tehát, hogy a bizalom, a boldogulás, a jólét erősebb köteléke egy nemzeti vagy politikai közösségnek, mint a szigorúan vett jogszerűség, az úgynevezett jó kormányzás. Az utóbbi években kidolgozták a boldogság, a boldogulás mérésének módszertanát is. Ma már vannak boldogságkutatók, és az ENSZ 2012 óta boldogságjelentést tesz közzé. Akad ország, ahol a fejlődés mércéjeként „a nemzeti összboldogság” fogalma felváltotta a nemzeti össztermékét. Egyes kutatók a választási hajlandóságot és a jogkövetést is a politikai bizalom megnyilvánulásaként vizsgálják. A boldogságnak és a bizalomnak tehát már nagyon komoly filozófiai, politológiai, szociológiai irodalma van...
SOROS-DISKURZUS ÉS CSICSKÁZÁS MINT "SZERZETT MÉDIA" STRATÉGIA
MÉRCE
Szerző: BÖCSKEI BALÁZS
2018.01.24.
...Elöljáróba szögezzük azt le, hogy a Soros-diskurzus nem minden egyes eleme kommunikációs blöff – lásd törvényerőre emelkedett civil törvény is –, és azt sem tudjuk már meg (legalábbis egy időre biztosan nem), hogy a CEU bezárása mennyire volt tényleges kormányzati szándék. Ugyanakkor olyan szereplők, mint az egyre kevésbé értelmezhető politikai megnyilvánulásokat tevő Schilling Árpád vagy éppen az ellenzéki politika foglyul ejtője, Gulyás Márton biztosan nem nemzetbiztonsági kockázatok, az vitán felül áll. A Magyar Idők, Pesti Srácok, Origo, a nullás Blogstar alatt futó nemtudommik szépen hozták is napokon keresztül a velük kapcsolatos híreket is, átfutottak a teljes kormányzati nyilvánosságon – beleértve az MTVA-eléréseit is –, és szép számmal foglalkozott a témával és annak abszurditásával az ellenzéki nyilvánosság is.
Hasonló elképzelhetetlen bejelentés Soros György kitiltásának ötlete, akárcsak majd minden Németh Szilárd sajtótájékoztató, ami Sorossal kezdődik és Szél Bernadett nemzetbiztonsági kockázatával végződik. Hasonló ügy az is, hogy az „LMP csicskásodik”, amelynek bizonyítása éppúgy kellően nevetséges, de az ellenzéki kommentátorok, a szociológiailag heterogén összetételű közönséget elérő portálok, felületek mégis hozzák a hírt (ez van), tegyük hozzá véleménnyel ellátva, a dolog bizonyítási értékét helyén kezelve.
Viszont abból indulunk ki, hogy azért, mert „mi” mondjuk, a politikát lazán követők, Sorost vagy Hadházy Ákost politikailag csak alig vagy kevésbé ismerők pontosan nekünk fognak hinni az adott ügy kapcsán. Holott ez távolról sem biztos.
Azt feltételezzük ugyanis, hogy ebben az egydimenziós médiatérben – már ami a televíziós, offline-, politizálgató lapokat jelenti (beleérve a bulvárt is) – adott az, hogy kinek mit jelent a politika, mit tekint politikai ügynek, minek tulajdonít jelentőséget és mennyit, mit tekint bizonyítottnak, és mit nem. A helyzet ehhez képest az, hogy nem csak a digitális fragmentált nyilvánosság miatt, de az évek óta, a kormányzat felől induló újságírói delegitimálási eljárások közepette, egy-egy kormányzati bejelentés („Soros erre készül…”; „XY Soros-terv végrehajtó”; „Simicska Lajos…”) nem biztos, hogy kevesebbet ér, mint a cáfolata.
Számos tapasztalata és online marketing terén bekövetkező újítása volt a Trump-kampánynak: az egyik, hogy minden lehet másképp is. Trump bejelentett vagy véleményezett valamit, kilőtt a Twitter-oldalára (amely bejelentésről nyilvánvalóan tudta stábja is, hogy ha-ha-ha) egy megszólalást, mely durva vagy abszurd volt, adott esetben tartalmában és hanghordozásában kívül állt azon, amit elismerendőnek tekint a(z elit formálta) közbeszéd. Egyrészt aztán az végig futott a trumpista digitális világban, és különböző algoritmusok és adatok „összerendezése” révén célzottan is eljutott olyanokhoz, akikhez egyébként kis eséllyel ment volna, majd a progresszív média azzal a lendülettel szintén beemelte vezető hírei közé, kommentálásra méltónak tekintette, annak „amivel foglalkozni kell”.
S aztán a nap végére kiderült, hogy Trump megint és újra olyat állított, ami nonszensz, de akkor már fél Amerika róla beszélt, beleértve a politikát így-úgy követőket is, akik vagy figyelnek a cáfolatokra vagy nem, vagy elfogadják azokat vagy nem, vagy csak kérdéseket tesznek fel annak kapcsán magukban – és nem a CNN vagy a Buzzfeed szólamának megfelelően. Mindenestre Trump felületet, hírt, témát és beszédtémát gyártott le nekik, de legfőképpen magának.
Mindezt tette úgy, hogy adott állítását vagy hangnemének hangzatosságát, abszurditását, ellen-mainstream jellegét maga az anti-trumpista média emelte be olyan felületekre – és takart ki ezzel érdemi, akár demokrata megszólalásokat –, amelyekre egy-egy „okos” állítással soha nem lett volna lehetősége.
Mert az okos állítás nem hoz kattintást az adott portálnak, az viszont, hogy Trump megint olyat mondott, amit egy állatkertben szokás, követést és kattintást hozott, Trumpnak pedig hirdetést. Azáltal, hogy kizárólag a médialogika alapján járt el, olyan mennyiségű média-megjelenést hozott magának, hogy az addig szűrőként és kapuőrként viselkedő portálok sem hagyták kommentelés és hozzá kapcsolódó tartalomfejlesztés nélkül. Már csak azért sem, mert ma egy progresszív semmivel sem tud jobban keresni, mint azzal, ha Trumppal frissít oldalt – már ami a hirdetéseket és az eladott példányszámot illeti.
Szerző: BÖCSKEI BALÁZS
2018.01.24.
Hasonló elképzelhetetlen bejelentés Soros György kitiltásának ötlete, akárcsak majd minden Németh Szilárd sajtótájékoztató, ami Sorossal kezdődik és Szél Bernadett nemzetbiztonsági kockázatával végződik. Hasonló ügy az is, hogy az „LMP csicskásodik”, amelynek bizonyítása éppúgy kellően nevetséges, de az ellenzéki kommentátorok, a szociológiailag heterogén összetételű közönséget elérő portálok, felületek mégis hozzák a hírt (ez van), tegyük hozzá véleménnyel ellátva, a dolog bizonyítási értékét helyén kezelve.
Viszont abból indulunk ki, hogy azért, mert „mi” mondjuk, a politikát lazán követők, Sorost vagy Hadházy Ákost politikailag csak alig vagy kevésbé ismerők pontosan nekünk fognak hinni az adott ügy kapcsán. Holott ez távolról sem biztos.
Azt feltételezzük ugyanis, hogy ebben az egydimenziós médiatérben – már ami a televíziós, offline-, politizálgató lapokat jelenti (beleérve a bulvárt is) – adott az, hogy kinek mit jelent a politika, mit tekint politikai ügynek, minek tulajdonít jelentőséget és mennyit, mit tekint bizonyítottnak, és mit nem. A helyzet ehhez képest az, hogy nem csak a digitális fragmentált nyilvánosság miatt, de az évek óta, a kormányzat felől induló újságírói delegitimálási eljárások közepette, egy-egy kormányzati bejelentés („Soros erre készül…”; „XY Soros-terv végrehajtó”; „Simicska Lajos…”) nem biztos, hogy kevesebbet ér, mint a cáfolata.
Számos tapasztalata és online marketing terén bekövetkező újítása volt a Trump-kampánynak: az egyik, hogy minden lehet másképp is. Trump bejelentett vagy véleményezett valamit, kilőtt a Twitter-oldalára (amely bejelentésről nyilvánvalóan tudta stábja is, hogy ha-ha-ha) egy megszólalást, mely durva vagy abszurd volt, adott esetben tartalmában és hanghordozásában kívül állt azon, amit elismerendőnek tekint a(z elit formálta) közbeszéd. Egyrészt aztán az végig futott a trumpista digitális világban, és különböző algoritmusok és adatok „összerendezése” révén célzottan is eljutott olyanokhoz, akikhez egyébként kis eséllyel ment volna, majd a progresszív média azzal a lendülettel szintén beemelte vezető hírei közé, kommentálásra méltónak tekintette, annak „amivel foglalkozni kell”.
S aztán a nap végére kiderült, hogy Trump megint és újra olyat állított, ami nonszensz, de akkor már fél Amerika róla beszélt, beleértve a politikát így-úgy követőket is, akik vagy figyelnek a cáfolatokra vagy nem, vagy elfogadják azokat vagy nem, vagy csak kérdéseket tesznek fel annak kapcsán magukban – és nem a CNN vagy a Buzzfeed szólamának megfelelően. Mindenestre Trump felületet, hírt, témát és beszédtémát gyártott le nekik, de legfőképpen magának.
Mindezt tette úgy, hogy adott állítását vagy hangnemének hangzatosságát, abszurditását, ellen-mainstream jellegét maga az anti-trumpista média emelte be olyan felületekre – és takart ki ezzel érdemi, akár demokrata megszólalásokat –, amelyekre egy-egy „okos” állítással soha nem lett volna lehetősége.
Mert az okos állítás nem hoz kattintást az adott portálnak, az viszont, hogy Trump megint olyat mondott, amit egy állatkertben szokás, követést és kattintást hozott, Trumpnak pedig hirdetést. Azáltal, hogy kizárólag a médialogika alapján járt el, olyan mennyiségű média-megjelenést hozott magának, hogy az addig szűrőként és kapuőrként viselkedő portálok sem hagyták kommentelés és hozzá kapcsolódó tartalomfejlesztés nélkül. Már csak azért sem, mert ma egy progresszív semmivel sem tud jobban keresni, mint azzal, ha Trumppal frissít oldalt – már ami a hirdetéseket és az eladott példányszámot illeti.
Trump tehát nem vásárolta a médiát, hanem szerzett, azokért a tartalmakért nem fizetett, és bár nem tudott úgy közvetlenül kommunikálni, mint egy saját csatornán, de ezáltal saját riválisaitól vett el felületet.
Ha nem is minden analóg Magyarországra – eltérő médiakörnyezet miatt és mindaz, ami azzal jár –, de a Soros-diskurzusnak, az ahhoz kapcsolódó újabb és újabb kormányzati, valósággal laza kapcsolatban lévő állításoknak – kezdve magával a Soros-tervvel – van egy ilyen, a kormányzatra nézve „jótékony” hatása...
Ha nem is minden analóg Magyarországra – eltérő médiakörnyezet miatt és mindaz, ami azzal jár –, de a Soros-diskurzusnak, az ahhoz kapcsolódó újabb és újabb kormányzati, valósággal laza kapcsolatban lévő állításoknak – kezdve magával a Soros-tervvel – van egy ilyen, a kormányzatra nézve „jótékony” hatása...
A PÉNZ BOLDOGÍT?
TÉNYTÁR
Szerző: Ténytár
2018.01.22.
...Azok, akik magasabb keresettel rendelkeznek, nagyobb számban választottak olyan, önmagukra fókuszáló érzelmeket, mint az elégedettség és a büszkeség. Az alacsonyabb keresettel rendelkezők pedig többnyire másokkal kapcsolatban lévő érzelmeket választottak – mint a részvét és a szeretet.A kutatók úgy vélik, ez a különbség abból adódhat, hogy a gazdagabbak függetlenségre és hatékonyságra vágynak, míg a szegényebbek inkább a kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt, hogy biztonságban érezzék magukat veszélyeztetett helyzet esetén is. Mivel a magasabb jövedelemmel rendelkezők nagyobb autonómiát kapnak, és kevésbé vannak kitéve a gazdasági-társadalmi veszélyeknek, megerősödik náluk az önmagukra irányuló fókusz, amely fontossá teszi a saját céljaikat. Míg számukra ezek elérése és önállóságuk növelése okoz örömet, addig az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők több boldogságot találnak a kapcsolataikban és a másokkal való törődésben.
Abban biztosak lehetünk, hogy az anyagi helyeztünk megváltoztatja azt, hogyan tekintünk a világra, de ez még nem jelenti azt, hogy ténylegesen boldogabbá is tesz minket – csak könnyebb lesz az életünk.
Szerző: Ténytár
2018.01.22.
Abban biztosak lehetünk, hogy az anyagi helyeztünk megváltoztatja azt, hogyan tekintünk a világra, de ez még nem jelenti azt, hogy ténylegesen boldogabbá is tesz minket – csak könnyebb lesz az életünk.
"HELYZET VAN, A TÉT NAGY"
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: ZOLTAI ÁKOS
2018.01.24.
Hétfőn tartja első ülését Karácsony Gergely tanácsadó testülete. A három fő téma a jólét, a fenntartható növekedés és az európai jogállamiság.
– Elsősorban Karácsony személyének szól a bizalmam. Szeretnék egy olyan országban élni, ahol Gergő a miniszterelnök – így indokolta lapunknak Polyák Gábor, hogy miért vállalt szerepet az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjének tanácsadó testületében.
A huszonhárom tagú, frissen alakult csoportot – mint arról már írtunk – Andor László, volt uniós biztos vezeti, rajta kívül Ács Sándorné, Ámon Ada, Banai Károly, Bardóczi Sándor, Berki Erzsébet, Bojár Gábor, Bozóki András, Büttl Ferenc, Daróczi Gábor, Fleck Zoltán, Hegyesiné Orsós Éva, Holoda Attila, Kaltenbach Jenő, Kincses Gyula, Komáromi Zoltán, Kukorelly Endre, L. Ritók Nóra, Mellár Tamás, Nahalka István, Polyák Gábor, Vértes András és Wittinghoff Tamás segíti Karácsony Gergelyt...
Szerző: ZOLTAI ÁKOS
2018.01.24.
– Elsősorban Karácsony személyének szól a bizalmam. Szeretnék egy olyan országban élni, ahol Gergő a miniszterelnök – így indokolta lapunknak Polyák Gábor, hogy miért vállalt szerepet az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjének tanácsadó testületében.
A huszonhárom tagú, frissen alakult csoportot – mint arról már írtunk – Andor László, volt uniós biztos vezeti, rajta kívül Ács Sándorné, Ámon Ada, Banai Károly, Bardóczi Sándor, Berki Erzsébet, Bojár Gábor, Bozóki András, Büttl Ferenc, Daróczi Gábor, Fleck Zoltán, Hegyesiné Orsós Éva, Holoda Attila, Kaltenbach Jenő, Kincses Gyula, Komáromi Zoltán, Kukorelly Endre, L. Ritók Nóra, Mellár Tamás, Nahalka István, Polyák Gábor, Vértes András és Wittinghoff Tamás segíti Karácsony Gergelyt...
A SZAMÁR ÉS A SZÉNABÁLÁK
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.01.24.
Simicska Lajos cinikus óhajtott lenni nagy kínjában, mert mi más is lehetne a lerakódott guanó közepén, ha meg akarja őrizni a józan eszét még egy csöppet. Így hát, miután filozófiai alapvetését, mintegy az élet eszenciáját már többször is lefektette, illetve mégis, lefújta spréjjel az éjszakák leplei alatt, ami ez: „Orbán egy geci”, aztán megpróbált elégedetten hátradőlni.
Mert ilyen töménységű igazságok után a fáradt próféták megpihennek, hogy készen van a nagy mű, igen. Lajosunkat azonban nem hagyják nyugodni a paparazzik, slapajok és ganajok, ahogyan az már egy sztárnak kijár az elkurvult világban. Mindenhová követik őtet, ilyen összevetésben tehát már majdnem olyan éteri magasságokban van, mint Győzike, és ezt valahol meg kell becsülni.
Lajos viszont korosodik, szorít neki már a hózentrágerja is, nyűgös, megminden, s mivel az összes puskapora elsült graffitizés közben, most már csak kínos és mókásnak szánt nyilatkozatokat ad ki, amelyekből csöpög az izzadság:
„Aggódom a propagandamédia házamnál tobzódó munkatársainak egészségéért, nehogy tüdőgyulladást kapjanak a hidegben…Ezért megválaszolva a fel nem tett kérdésüket, megkímélem őket a további várakozástól, és egyértelművé teszem: Nem foglalkozom pártok felvásárlásával. Életem során egyetlen politikai formációhoz fűzött szorosabb kapcsolat, azt Fidesznek hívják, de négy éve velük is minden kapcsolatot megszakítottam, amikor világossá vált számomra, hogy egyszerű hazaárulókkal és tolvajokkal van dolgom.”
Ez egy bővített geci, és annyi is a hozadéka, a zérushoz közelítő érték. Ez már így lesz Lajossal, míg bele nem fárad és elmenekül, vagy arra nem jár egy autó vak és labanc nyugdíjasokkal terhesen. Az ilyeneknek nem szokott kifejezetten jó vége lenni.
Viszont most már jogot formálhat arra a Lajos, hogy szánjuk őtet? A rossebeket. Azt a hordát, amely most a nyomában lohol, ő tenyésztette ki, az ő kezéből ettek, voltaképp egy volt velük, míg meg nem hasonlott, és el nem kezdett gecizni. A metódus is ugyanaz, amit ő honosított meg, figyelmen kívül hagyva minden valóságot zúdítani a népekre a totális elmebajt, míg el nem fehérül a száj is...
Szerző: Rezeda
2018.01.24.
Mert ilyen töménységű igazságok után a fáradt próféták megpihennek, hogy készen van a nagy mű, igen. Lajosunkat azonban nem hagyják nyugodni a paparazzik, slapajok és ganajok, ahogyan az már egy sztárnak kijár az elkurvult világban. Mindenhová követik őtet, ilyen összevetésben tehát már majdnem olyan éteri magasságokban van, mint Győzike, és ezt valahol meg kell becsülni.
Lajos viszont korosodik, szorít neki már a hózentrágerja is, nyűgös, megminden, s mivel az összes puskapora elsült graffitizés közben, most már csak kínos és mókásnak szánt nyilatkozatokat ad ki, amelyekből csöpög az izzadság:
„Aggódom a propagandamédia házamnál tobzódó munkatársainak egészségéért, nehogy tüdőgyulladást kapjanak a hidegben…Ezért megválaszolva a fel nem tett kérdésüket, megkímélem őket a további várakozástól, és egyértelművé teszem: Nem foglalkozom pártok felvásárlásával. Életem során egyetlen politikai formációhoz fűzött szorosabb kapcsolat, azt Fidesznek hívják, de négy éve velük is minden kapcsolatot megszakítottam, amikor világossá vált számomra, hogy egyszerű hazaárulókkal és tolvajokkal van dolgom.”
Ez egy bővített geci, és annyi is a hozadéka, a zérushoz közelítő érték. Ez már így lesz Lajossal, míg bele nem fárad és elmenekül, vagy arra nem jár egy autó vak és labanc nyugdíjasokkal terhesen. Az ilyeneknek nem szokott kifejezetten jó vége lenni.
Viszont most már jogot formálhat arra a Lajos, hogy szánjuk őtet? A rossebeket. Azt a hordát, amely most a nyomában lohol, ő tenyésztette ki, az ő kezéből ettek, voltaképp egy volt velük, míg meg nem hasonlott, és el nem kezdett gecizni. A metódus is ugyanaz, amit ő honosított meg, figyelmen kívül hagyva minden valóságot zúdítani a népekre a totális elmebajt, míg el nem fehérül a száj is...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)