2023. december 5., kedd

LÁZÁR ÉS A LABANCOK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.05.


A hét végén elszörnyedve, de mégis szinte röhögve járt körbe a hír a magyar sajtóban, hogy Budapestről Sopronba négy óra alatt juttatta el a MÁV a magyari jómunkásemebert. Pótlóbuszokkal és azok pótlásával, egy kaland volt az utazás a beszámoló szerint, amiben az az érdekes, hogy voltaképp nem is annyira különleges az eset. Sőt, mindennaposnak mondható, hiszen lassan már napi rovatot lehet nyitni a MÁV horrorról olyan elemekkel, melyik vonat mennyi sokat késett, vagy hány egyszerűen el sem bírt indulni a célja felé.

A magyar vasút szét-, és le van rohadva, tegnap már olyan hírek jöttek, hogy a menetrend módosításával nem, hogy csökkenne, egyenesen nő a menetidő. Egészen a múlt század hatvanas éveinek szintjére, Kádár apánk világába visszaálmodva magunkat, ahol Cseh Tamás nyomán szállt a 424-es, mert az ő apja fűtő. Életünk ugyan dalban elbeszélhető, ettől azonban jobb nem lesz, csak plasztikusabb, de visszatérve a valóságba az a helyzet, talán azért növekszik az új menetrendben az utazás ideje, hogy ne legyen annyi késés.

Ez azonban mindig lesz, egy szállóige szerint a menetrend is csupán arra való – Magyarországon -, hogy ki lehessen számítani a késések mennyiségét és hosszát. A magyar embereknek jófajta humorérzéke van, mert olyan a történelmünk, amit csak így lehet elviselni tébolydába jutás nélkül, csak az a baj, ha már az egész ország egy elmegyógyintézethez hasonlatos. Itt tartunk most. A magyar vasutakról ezúttal több elborzasztó történetet nem osztunk meg, mindenkinek megvan a maga tapasztalata, hogy közlekedni vele már alig is lehet.

Van itt ez a GYSEV azonban, amely vállalat valami különös ok miatt egészen másképpen működik, mint a MÁV. De nem kell túl nagy dolgokra gondolni. Szállítja az utasokat normális vagonokban emberszerű idő alatt, mintha egy másik univerzumban működne, mint a MÁV, csak az a baj vele, hogy magyar tulajdonrész is van benne, s éppen ezért sötét fellegek gyülekeznek a feje fölött. Főleg azért, mert a magyar állam ma egyet jelent a Fidesszel, bár lehet, az osztrákok eddig még nem tudták, ez mit jelent.

De most majd megemlegetik a magyarok bizonytalan állagú istenét. Hozzá tehetnénk, hogy az hétszentség, csak még nem látjuk tisztán az erőviszonyokat. Lázár miniszter ugyanis valami általunk ismeretlen ok miatt háborút hirdetett a GYSEV, illetve annak osztrák része ellen, aminek az volt az első attakja, hogy minden indoklás nélkül, teljesen váratlanul kirúgta Hanna Delleman vezérigazgató-helyettest, amitől az osztrákok annyira morcosak lettek, hogy kijelentették, bírósághoz fordulnak megtámadni Lázár ámokfutását.

Osztrák részről kormányzati szintű a morcosság, mert Ausztria érintett minisztere mesélte el a perhez folyamodást, a mi kormányunk tehát egy újabb frontot nyitott a rajta kívül álló világ ellen. Lázár azonban még most sem tudott értelmes magyarázattal szolgálni, mert az általa emlegetett ok: „a magyar érdekeket érvényesíti” a vállalaton belül, de, hogy mi volna az – egy csókosnak kell az állás, vagy ezt a céget is a MÁV szintjére akarják zülleszteni -, az egyáltalán nem derült ki. Viszont Lázár mondott érdekes dolgokat...

„A NÉP AZÉRT LETT ILYEN SÖTÉT, MERT A KULTÚRA ELENGEDTE”

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2023.12.03.


A Kritikus kultúra / A kultúra kritikus helyzetben konferencián a NER-ről, a függetlenségről, a művészeti elitről és a kultúra mozgásteréről volt szó. De miért van bajban a kultúra, ha ömlik bele az állami pénz?

Javában tombol a kultúrharc, vagy egyes értelmezések szerint a nagyja már le is zajlott: ahogy a Kritikus kultúra / A kultúra kritikus helyzetben című, Budapesten, az Eötvös 10 Művelődési Házban megrendezett konferencia beharangozójában is olvasható, „2023-ra a magyar kortárs, kritikus kultúra, a társadalmi, politikai kontextussal foglalkozó művészet gyakorlatilag források és infrastruktúra nélkül maradt”.

Ez nem jelenti azt, hogy kultúrára ne jutna pénz, csak az nem mindegy, hogy ki dönt róla, kinek jut, és mihez kezdenek vele. A konferencia első napjának első paneljében a művészeti elitről, a független színházak sorsáról és arról volt szó, hogy mikor és milyen rendszerváltás hozta el ebben a világban azt, hogy a kultúrából ellenség lett.

Dübörög a kultúrharc

Kristóf Luca szociológus a konferencia első előadásán érzékeltette, hogy mi a helyzet: kultúrharc van, valamint NER. Az egyik első kérdés persze az, hogy lehet-e egyáltalán függetlenségről beszélni a művészetben jelen körülmények között – erről nem nehéz L. Simon László esetére asszociálni, aki a jelek szerint úgy gondolta, hogy lehet, és még a menesztése után is amellett kardoskodott, hogy a művészetbe nem szabad politikát keverni.

Szabad-e vagy sem, mégis megtörténik: Kristóf szerint (aki nem tért ki külön L. Simonra, és egyébként név szerint senki másra sem) Magyarországon permanens kultúrharc zajlik, amelynek egyik legfőbb ismérve, hogy a kulturális teljesítményt nem művészeti, hanem politikai alapon ítélik meg, és az egyébként minden más téren is erőteljes politikai polarizáció a kultúrában is megjelenik. Ez a szociológus szerint felülről lefelé szivárog le: ha a kulturális elit polarizált, az a fogyasztókhoz is el fog érni.

Pénzt lehet adni, reputációt nehéz szerezni

A művészeti elitnek megvan a maga természete, 2010 után pedig pláne. Kristóf szerint maga az elit viszonylag stabil: nehéz belekerülni, de kikerülni sem könnyű, de ez a réteg megosztott. 2010-ben aztán egy politikailag motivált tisztújítási kísérletre került sor, ez viszont a szándékhoz képest félsikerrel zárult: pénzt, posztót, paripát lehetett ugyan adni, pozíciókat és erőforrásokat is lehetett osztogatni, de a reputációs elitet nem olyan egyszerű lecserélni.

Ennek ellenére itt is érezhető a polarizáció: arra a kérdésre, hogy melyik kortárs művészeket tartják a legjelentősebbeknek, az elit baloldali tagjai inkább baloldali, míg a jobboldaliak inkább jobboldali neveket említettek. Azok, akiknek a reputációja már túl nagyra nőtt, mindkét tábor jelöltjei között megtalálhatók voltak.

Tünet Együttes

A 2010-es, illetve az azóta is zajló pozíciók és pénzek feletti kontroll azonban megtette a hatását. Jászay Tamás színháztörténész, a Revizor kritikai folyóirat főszerkesztője a Tünet Együttes példáján mutatta be, hogy milyen sorsuk van a független színházaknak a mai Magyarországon, ahol még akkor sem biztos, hogy megérkeznek az állami támogatások, ha már megítélték őket (ahogy az az idén feloszlott társulat esetében megtörtént)...

KURZUSFILM EZ IS, DE EDDIG A LEGJOBB – SEMMELWEIS-KRITIKA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.12.05.



Szépen fényképezett, a néző figyelmét mindvégig lekötő kosztümös dráma lett Koltai Lajos Semmelweis-filmje. A nagy orvosi felfedezés körülményeit és Semmelweis mániákus elhivatottságát, nyomozását összességében hitelesen mutatja meg, a bécsi közeg ábrázolása azonban félrecsúszik. A mostanában készülő történelmi filmekhez hasonlóan a Semmelweis is „nyugaton bántják a magyart” naív világmegfejtésére épül fel, pedig a valódi történelmi helyzet ennél sokkal összetettebb és érdekesebb volt. Kritika.


A Semmelweis-film nyitójelenetében két rendőr rángat be egy fiatal nőt egy közkórházba, miközben az kétségbeesetten kiabálja, hogy nem akar a halálgyárba kerülni. Hamarosan kiderül, hogy a félelme nem alaptalan: a fiatal anyák jelentős része koporsóban hagyja el az épületet. Ha 2023-ban egy magyar film a kórház és a halálgyár szó emlegetésével kezdődik, vagy később azt látjuk, hogy az intézmény mecénásának unokaöccsét intézetvezetői engedéllyel lökdösik át a vizsgán a megérdemelt bukás után, azt hihetnénk, hogy a rendező akar valamit mondani – a történelmi mozi köntösébe bújtatva – a mai magyar valóságról. A neves operatőr, Koltai Lajos rendezőként jegyzett harmadik nagyjátékfilmje azonban nem ilyen áthallásos alkotás.

A Semmelweis sokkal direktebb és egyszerűbb ennél. Szépen fényképezett, fordulatos kosztümös dráma a magyar múlt egyik kiváló alakjáról: nem több, de nem is kevesebb. És ez tulajdonképpen egyáltalán nem lebecsülendő, ha a néhány éve útjára indított nagy történelmi filmes hullám előző darabjaival, az idétlen Hadikkal és a fájdalmasan ostoba Aranybullával hasonlítjuk össze. Az a sok milliárd forint közpénz, amit a magyar állam ezekre az identitáserősítő szándékú alkotásokra elköltött, eddig a Semmelweis esetében hasznosult a legjobban (a közeljövőben várható még Petőfi- és Tatárjárás-film meg Hunyadi-sorozat is).

Aki szereti a történelmet, a biedermeier bútorokat és Vecsei H. Miklóst, nem fogja kidobott időnek érezni a Semmelweisre fordított két órát, és azt is nyugodtan javasolhatjuk a történelemtanároknak, hogy vigyék el erre a filmre a diákjaikat: tökéletesen alkalmas arra, hogy felkeltse az érdeklődést az orvoslás története iránt, és Semmelweis nagy felfedezésének alapvető körülményeit is hitelesen mutatja be. A történelmi valóságtól elrugaszkodik persze, mint a legtöbb kosztümös film, de nem annyira, hogy teljesen fals képet fessen a múltról...

SZAPULTÁK AZ AUTÓGUMI-ÜZEMEKET, DE AZ AKKUGYÁRAK SOKKAL ROSSZABBAK LEHETNEK

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2023.12.05.


Sokan hallani sem akarnak akkumulátorgyárakról lakóhelyük közelében, főleg környezetvédelmi félelmek miatt. Mivel azonban a kormány nem kis mértékben ezekre alapozza a magyar gazdaságát jövőjét, ilyen értelemben is nagy a kockázat, hogy jó döntés-e nagy erőkkel ráfeküdni erre az ágazatra.

Nagyjából 15 évvel ezelőtt a gumiabroncsgyárak töltöttek be némiképp hasonló szerepet. Az elutasítottságuk ugyan valószínűleg kisebb volt, de 2008-ban a gyöngyösi Fidesz egy népszavazási kezdeményezéssel így is megakadályozta, hogy szennyezőnek tartott gyárat építsen a városban az indiai Apollo Tyres. (Hogy aztán a következő évtizedben felépüljön pár kilométerrel arrébb.) Szintén párhuzam, hogy a gumigyárak idetelepülését – és az ehhez adott állami támogatást – a magyarországi és térségbeli autógyárak beszállítási igényeivel magyarázták.

A gazdaságszerkezeti kifogások ugyancsak hasonlóak voltak: a gumiabroncsgyárak technikailag ugyan nem összeszerelő-üzemek, tágabb értelemben annak számítanak, hiszen nem túl magas a hozzáadott értékük, márpedig végső soron jórészt ez határozza meg, hogy mekkora jólét érhető el az országban. Termelési oldalról nézve pedig meghatározó módon ez adja ki a GDP-t – vállalati szinten a hozzáadott érték mutatja meg, hogy (maradva a feldolgozóiparnál) mennyit tettek hozzá a máshonnan megvásárolt alapanyagokhoz, részegységekhez.

A kettő között akár óriási különbség is lehet: a komáromi Nokia-üzem fénykorában, 2005-ben az árbevétel-arányos hozzáadott érték alulról súrolta a 7 százalékot: hiába volt több mint 4000 milliárd forint a bevétele, a vállalat valójában csak 282 milliárd forintnyi értéket adott hozzá a magyar gazdasághoz. Informatikai fejlesztő vállalatoknál viszont ez a mutató könnyen elérheti a 80 százalékot is.

Az összeszerelő üzemekkel elérhető fejlődés korlátaira jó példa Szlovákia: északi szomszédunk – ahol a járműipar súlya még nagyobb, mint idehaza – egyszer már megelőzött minket fejlettségben, de aztán újra mögénk csúszott. Ennek ugyan vannak statisztikai okai is, de messze nem csak erről van szó. „Ez az összeszerelő-műhely modell már idejétmúlt. Régen Szlovákia felzárkózása arra épült, hogy van olcsó munkaerő, és a külföldi beruházások tolták az ország a szekerét. Csakhogy míg a munkaerő korábban bőségesen rendelkezésre állt, most inkább munkaerőhiány van” – nyilatkozta a Portfoliónak júniusban Horváth Mihály, az ország akkori pénzügyminisztere...

NEHÉZ LESZ ELFOGADTATNI, HOGY KEZDJENEK TÁRGYALÁSOKAT AZ UKRÁN EU-CSATLAKOZÁSRÓL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.12.05.


Orbán Viktor az EU-csúcs előtt egyértelműen kijelentette, blokkolni kívánja, hogy az unió csatlakozási tárgyalásokat kezdjen Ukrajnával. Kérdés, hogy az Európai Bizottság ajánlata, mely szerint feloldana több milliárd euró Magyarországnak szánt, a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott támogatást, kellően vonzó lesz-e Orbánnak, hogy elálljon szándékától. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.


A 27 EU-tagállam diplomatái ma belevágnak az e hónap 14-15-én esedékes uniós csúcstalálkozó előkészítésébe. Ezen a nyitó ülésen felmérik, hogy kinek mi az álláspontja a tervezett zárónyilatkozat első változatáról, amelyben szerepel az a kitétel, hogy az Európai Tanács úgy dönt, megkezdik Ukrajnával és Moldovával a csatlakozási tárgyalásokat. A Reuters előzetes áttekintése kiemeli, hogy Magyarország ennek a pontnak a blokkolásával fenyeget, más tagországok pedig bizonyos további feltételeket támasztanának. Az Európai Bizottság indítványa értelmében Kijevvel valószínűleg márciusban, illetve azután kezdődnének meg az egyeztetések, hogy Ukrajna teljesítette az összes előfeltételt. Az Unió javaslattevő-végrehajtó intézménye azt is kezdeményezi, hogy bővítsék ki a 2027-ig szóló középtávú EU-költségvetést Ukrajnának szánt 50 milliárd euró támogatással.

Diplomatáktól és uniós tisztségviselőktől a Reuters úgy értesült, hogy a zárónyilatkozatnak ez az első változata mindenképpen változni fog. A szövegtervezet egyébként Grúzia esetében a tagjelölti státus megadását, Bosznia-Hercegovinával pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdését további alkalmassági feltételek teljesítésétől teszi függővé. Az Ukrajnával kapcsolatban tervezett döntést magyar részről akadályozni kívánják. Erről a hírügynökség Kovács Zoltán kormányzati kommunikátor tegnapi megerősítő kijelentéseit idézi, és hozzáteszi: egy uniós diplomata szerint Charles Michel, a tagállami csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke a minap üres kézzel tért vissza budapesti megbeszélései után. A Reuters szerint széles körben Budapest meggyőzésére irányuló kísérletnek tekintik azt, hogy az elmúlt napokban az Európai Bizottság bejelentette, feloldana több milliárd euró Magyarországnak szánt támogatást, amit jogállami, illetve korrupciós aggályok miatt fagyasztottak be. Diplomaták most azt mondják, hogy nagyon nehéz lesz elfogadtatni a csúcson az ukránokkal való tárgyaláskezdést. A Reutersnek olyan értesülése is van, hogy egyes tagországok csak akkor egyeznének bele a Kijevvel való belépési egyeztetések megkezdésébe, ha az eddig tervezettnél előremutatóbb kilátásokat vázolna fel az Unió Grúzia és Bosznia-Hercegovina számára.

Magyarország a Politico szerint is azon van a jelek szerint, hogy kisiklassa az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének az ügyét. Ennek alátámasztására az amerikai hírportál európai kiadása Orbán Viktor miniszterelnöknek az X – korábbi nevén: Twitter – közösségi hálón közzétett állásfoglalását hozza fel. A Politico szintén érinti a cikkben a Magyarországnak szánt, de visszatartott uniós támogatások kérdését, mint mindezek mellett régóta húzódó vitát Budapest és Brüsszel között, anélkül azonban, hogy egyfajta árukapcsolásként közvetlenül összekötné egymással a két ügyet.

Vegyes a kép menekültügyben

Miközben a nemzetközi média pillanatnyilag egyértelműen kilátástalannak mutatja az ukránok európai integrációjának napirenden levő témáját, ennél vegyesebb az összkép az új közös európai menekültpolitika kialakításának az esélyeit illetően.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról ír, hogy az Európai Parlament ugyan számos ponton elzárkózik a korlátozóbb jellegű menekültpolitikától, ám a lap – megjegyzem: időtlen idők óta - brüsszeli tudósítója, Thomas Gutschker bepillanthatott olyan belső jegyzőkönyvekbe, amelyek arról tanúskodnak, hogy az EP-képviselők fontos kérdésekben közelednek a tagállamok szigorúbb álláspontjához.

A frankfurti lap idéz egy uniós diplomatát, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy e hét csütörtökön, december hetedikén áttörést érjenek el azon a háromoldalú egyeztetésen, amelyen az együttdöntési joggal felruházott Parlament jelentéstevői és a tagállamokat képviselő soros spanyol elnökség, valamint az indítványtételi jogosultsággal bíró Európai Bizottság illetékesei igyekeznek mindenki számára elfogadható kompromisszumra jutni. Az Allgemeine Zeitung úgy tudja, hogy már az eddigiek során is jelentős előrelépés történt, csak ezt nyilvánosan nem kommunikálták, annak az aranyszabálynak az alapján, hogy semmiről nincs megállapodás, amíg nincs mindenről megállapodás. Az új uniós menekültpolitika egyik kulcseleme az lenne, hogy azokat a menedékkérőket, akiknek első ránézésre kevés az esélyük a menekült jogállás megszerzésére, az alapos eljárás lefolytatása alatt internálnák, vagyis nem utazhatnának szabadon egyik Schengen-országból a másikba, esetlegesen több államban is benyújtva menedékkérelmet. A határrendészeti eljárás alól azonban a fiatalkorú kérelmezők pontosan még meg nem határozott körét mentesítenék. A tagországok között ezzel párhuzamosan érvényesülnie kellene a szolidaritásnak, ám rugalmasan, ami a dolgok jelenlegi – viszont többek részéről vitatott - állása szerint azt jelentené, hogy a túl nagy migrációs nyomásnak kitett államoktól menedékkérők átvétele lenne az alapeset, de ezt kiválthatnák anyagi ellentételezéssel is.

Arra azonban, hogy még rengeteg a kérdőjel, jól rámutat a bécsi Der Standard interjúja a berlini Humboldt egyetemen oktató Ruud Koopmans holland migrációs szakértővel. Az ő legfőbb állítása az, hogy az EU-n kívüli harmadik országokkal – döntően az útnak indulók úgynevezett eredetországaival – való mélyebb együttműködés nélkül a migrációs probléma kezelhetetlen marad.

PALÓCZ ÉVA: „MINDEN FILLÉR, AMIT TÚLÁRAZÁSBAN ELTULAJDONÍTOTTAK, AZ HIÁNYZOK MÁSHOL”

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.12.04.



„Minden fillér, amit túlárazásban eltulajdonítottak, az hiányzok máshol. Ez az iparszerű, üzemszerű túlárazás és korrupció más országban nem volt” – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke.

00:00 Gazdasági válság van Magyarországon?
 
05:00 Miért nem tud termelékenyebb lenni a magyar gazdaság, miközben külföldi cégek építenek itt gyárakat? 

08:12 A V4-ek közül a többi ország elrobogott a magyar gazdaság mellett, és Románia is utolérte hazánkat a GDP tekintetében 

11:15 2010 után jöttek meg az első uniós támogatások, jól éltünk ezekkel, ha közben ennyire lemaradtunk a fenti országokhoz képest? 

15:43 A korrupció ára 

19:38 Van annak gazdasági vonzata, hogy nem költ eleget a kormány az oktatásra és az egészségügyre? 

26:18 A szocialista rendszerben már haladtunk a decentralizáció felé, de most megint központilag akarnak megoldani mindent az egészségügyben és az oktatásban is 

29:00 Zsákutcába vezet a folyamatos gyárépítés - gazdaságpolitikai jövőkép nélkül 

33:30 A gazdaság nagy szelete a NER kezében van

GAZDASÁG 2024: EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉS? NAGY MÁRTON, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2023.12.04.



Hogyan lesz lehetséges a költségvetési egyensúly és a gazdasági növekedés 2024-ben? Hogyan fog alakulni az infláció az év végére és a jövő évben a kormány szerint? Mitől függ a forintgyengülés mértéke? Mi a kamatszint és a bérszínvonal szerepe? Milyen reálbérnövekedést tudnak elviselni a vállalatok a kormány megítélése szerint, és hogyan növekedhet a fogyasztás?

Visszatérhet-e a növekedéssel a magasnyomású gazdaság korszaka? Milyen hatékonyságnövelési lehetőségei vannak a cégeknek? Milyen a munkaerőpiaci helyzet mindehhez? Mit jelent az, hogy duális a magyar gazdaság szerkezete? Mi a mérethatékonyság és mi a skála-hatékonyság szerepe?

Mi ösztönözheti beruházásokra a vállalatokat? Miért volt aszimmetrikus a 2023-as év beruházási szempontból? Melyik ágazat növekedett, és melyik szektorban csökkentek a beruházások a fogyasztás visszaesésével párhuzamosan? Beindulnak-e a beruházások a fogyasztás növekedésével?

Mitől növekedhet a fogyasztás? Mennyi reálbér-növekedés szükséges ehhez? Hogyan múlik el az tartalékolás időszaka, hogyan oldható fel a lakossági óvatosság? Hogyan lehet visszatérni az 5-7 százalékos megtakarítási rátára az idei 12 százalékos tartalékolási rátáról? Az új megtakarítások milyen, a korábbiakhoz képes jelentősen alacsonabb állampapír-kamatokkal találkoznak majd? Hogyan tudnak csökkeni a kamatok, mit tehet az MNB? Egyszámjegyű inflációs mutatók esetében növekedési áldozatot jelent-e az infláció minden áron történő leszorítása? Hogyan hat a gazdaságra a pozitív reálkamat? Mennyire tartható fönn az árfolyam-stabilitás?

Hogyan számol a kormány az EU-források beérkezésével? Hozzájárulhat-e ez a növekedés beindulásához? Mennyit javíthat ez az ország uniós profitegyenlegén? Tudnak-e a nemzeti bajnokok kifektetni?

Mi az energiapolitika trilemmája, avagy milyen energiabiztonsággal, milyen energiaárral és mennyi zöldenergiával kalkulál a kormány 2024-re? Mennyivel csökkenhet-e jövőre a rendszerhasználati díj, és ezzel csökken-e a vállalatok energiaköltsége? Számíthatnak-e a cégek év közbeni felülvizsgálatra, és esetleg további energiaár-csökkenésre? Milyen energiatárolási kapacitások szükségesek a napelemek mellé a lakosságnál és a vállalkozásoknál? Létrejöhetnek-e zárt, magán elektromos energia-hálózatok is? Miért a tárolásé a jövő? Mennyit adhat-ez hozzá a versenyképességhez? Mik azok az akkumulátor-parkok?

Kik ma Magyarország legnagyobb vetélytársai a beruházásokért, és melyek a fő versenyképességi szempontok? Mi az energiaellátás, a logisztika és a munkaerő-piaci helyzet szerepe ebben? Van-e még tartalék az aktivitási ráta és a belső mobilitás növelésére?

Hogyan állhat helyre a költségvetés a fogyasztás növekedésével? Mi az előrébb való, a növekedés vagy a költségvetés helyreállítása? Milyen ágazatokra tervezi a kormány az állami fejlesztési pénzek elköltését? Jöhetnek-e újabb, célzott, ágazgatspecifikus kamattámogatott hitelprogramok? Hogyan tartható így a jövő évi 2,9 százalékos hiánycél? Milyen célszámmal lehet az idei költségvetést zárni? Lehet-e a radikálisan csökkenteni a hiányt egy éven belül? Milyen uniós szabályozás várható ebben? Fennmaradhat-e még egy évig az uniós lazítás a költségvetési hiányt illetően a német alkotmánybíróság német költségvetést illető ítélete után?

Mi a kormány terve a repülőtér-megvásárlásával? Mekkora volumenű tranzakcióról lehet szó? Mikorra érhet véget a tranzakció? Lezárható-e a 2023-as év végéig? Mi adja az ügylet kiemelt gazdasági, stratégiai jelentőségét? Mi a társbefektető szerepe, kié lesz a többségi tulajdon?

NEM ÉRTEK EGYET AZZAL, HOGY ÍGY KÉNYEZTETJÜK A FIDESZT | INTERJÚ MARKÓ BÉLÁVAL | PARTIZÁNPOL

PARTIZÁN / POLITIKA
Szerző: PARTIZÁN
2023.12.04.



Erdélyi magyar politikus olyan magasra sosem jutott Romániában, mint ő! Két cikluson át volt Románia miniszterelnök-helyettese, húsz éven keresztül vezette az erdélyi magyarság politikai képviseletét, Budapesten és Bukarestben egyaránt meghatározó szereplőként tudott fellépni. Életútinterjúnk Markó Bélával.

NÉHA MEGSZALAD A CERUZA: A VÁLASZTÁSI KÖRZETEK ÁTRAJZOLÁSA

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.12.05.


A választási körzethatárok politikailag motivált manipulálása nem csodaszer, főleg nem önkormányzati szinten, de része lehet a választói akarat eltorzításának. Megvizsgáltunk néhány friss települési körzetbeosztást. Kormánypárti és ellenzéki önkormányzatoknál is találtunk gyanús jeleket.


A népességszám-változás miatt 23 településen megváltozik a választás módja a 2024-es önkormányzati választáson. Ahol tízezer fő alá ment a lakosságszám, ott a választópolgárok már nem szavazhatnak egyéni képviselőkre, csak képviselőjelöltekből álló listákra: ilyen település például Nagyatád, Celldömölk vagy Csorna.

Ahol viszont tízezernél több lett az állandó lakos, ott a települési egyéni listás választás települési egyéni választókerületire változik: például Balatonalmádiban, Ócsán, Csömörön vagy Tárnokon. Ezeken a településeken választókerületeket kell kialakítani, amit a települési jegyző vezette helyi választási iroda végez, és helyi rendelet rögzíti.

Vannak olyan települések, ahol a népességszám-változás miatt az eddiginél több vagy kevesebb egyéni választókerületet kell kialakítani, mert a törvény szerint kevesebb (esetleg több) képviselő választható. Ilyen több fővárosi kerület vagy a megyei jogú városok közül Szombathely, Szeged, Pécs és Miskolc. Ezekben a városokban/kerületekben új körzethatárokat kell rajzolni, amit szintén a települési jegyző vezette helyi választási iroda végez.

Az eddig példák a Nemzeti Választási Irodának a 2021-es népszámlálás eredményei nyomán közzétett összegzésében szerepelnek. De egy településen belül is megváltozhatnak annyira a lakossági arányok, hogy az egyik településrészen sokkal több szavazat eredményezne egy mandátumot, mint a másikon, így sérülne a választás arányosságának és a választójog egyenlőségének elve. (Ezt még a szavazatot nem eredményező voksokat gyűjtő kompenzációs listák sem egyensúlyoznák ki.) Ezt a helyzetet folyamatosan korrigálniuk kell(ene) a helyi választási irodáknak a választást megelőző év november 30-ig. Ilyenkor is körzethatár-átrajzolásra van szükség.

A határidő most járt le, a települések közzétették rendeleteiket az új választókerületekről. Cikkünkben annak nézünk utána – szúrópróbaszerűen –, hogy néhány településen fölmerül-e a gyanúja a választási csalás sajátos formájának, a gerrymanderingnek. Ez a választási körzetek határainak nem (csak) demográfiai, esetleg geográfiai indokoltságú, hanem politikai haszonszerzés által vezetett átrajzolását jelenti: olyan körzetek kialakítását, amelyek segítik a körzet megrajzolására befolyással bíró politikai erők választási győzelmét, és/vagy nehezítik a helyi ellenzék választási sikerét...

HERÉNYI KÁROLY: EZ A KORMÁNY KÖNYÖRTELEN, KEGYETLEN, SEMMIT NEM VESZ FIGYELEMBE A SAJÁT ÉRDEKEIN KÍVÜL

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.12.05.


Határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek az MSZP, a DK, a Momentum és a Párbeszéd, ami azt célozza, hogy alakuljon parlamenti vizsgálóbizottság és tárja fel, hogy törvényes körülmények között vont-e el pénzt a NAV az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Alapítványtól, netán az Alaptörvénybe rögzített állampolgári jogok sérülnek-e, mint például az oktatáshoz vagy az egészséges élethez való jog. Egyebek között erről beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Herényi Károly volt MDF-es politikus, aki évek óta önkéntesként dolgozik Iványi Gábor mellett. Elmondta, az ellenzéki pártok közös akciójának előzménye, hogy a Republikon Intézet Horn Gábor vezetésével egy konferenciát hívott össze az összes parlamenti párt részvételével, „Segítsünk Iványi Gáboréknak” címmel.

Tudjuk, hogy a Fidesz nem fogadja el, mert semmit nem fogad el, de a beadványt úgy állították össze, olyan pontokra van szedve, amelyek nagyon jól kommunikálhatóak. „Tudjuk, hogy nem lesz eredménye, a magyar társadalom legnagyobb problémája, hogy a tanult tehetetlenség állapotában él, elhiszi magáról, hogy nem viszi semmire.”

Herényi Károly elmesélte, a NAV kitalálta, hogy megvonja Iványi Gáboréktól a normatívát, amely nem támogatás, hanem az átvállalt állami feladatok – oktatás, szociális és egészségügyi ellátás költsége, ezt kötelezően adni kell –, akkor kitalálták, hogy Iványi nem fizetett adót és letiltották a számláját. Például Abaújkéren egy négyszáz fős iskola hagyta abba a működését, ahova több mint 40 helyről hordták be a hátrányos helyzetű, különleges oktatást igénylő gyerekeket. „80 tanár közül 30-an nem bírták azt, hogy nem kapnak fizetést hónapok óta, és mióta nincsenek szaktanárok, nem működik az iskola. Ráadásul Szegeden, Orosházán, Békéscsabán is hasonló helyzetbe kerültek Iványi Gábor intézményei. Ezeken a helyeken, ahol van fideszes vezetés is, az önkormányzatok megszavaztak azonnali 10 millió forintos támogatást, ami csepp a tengerben, mert milliárdos tételekről van szó, de a gesztus nagyon fontos.”
...

ITT OLVASHATÓ

KLIKKTV/MÉLYVÍZ: INTERJÓ HERÉNYI KÁROLLYAL

„KI KÉNE ÁLLNIA A MAGYAR EGYHÁZNAK A KORMÁNY ÁLSZENTSÉGE ELLEN, DE ŐKET CSAK A PÉNZ ÉRDEKLI”

TELEX
Szerző: MOLNÁR RÉKA
2023.12.04.


„A magyar római katolikus egyház megengedhetetlenül simul hozzá a kormányzati politikához, az ezért megszerezhető pénz mindennél jobban érdekli őket”


– írja az egyik hívő a Megújul.hu nem reprezentatív felmérésében. A kérdőív a vatikáni szinódushoz kapcsolódik, amelynek első szakasza most októberben ért véget: ennek lényege, hogy a katolikusok vezető képviselői összegyűlnek, felmérik helyzetüket, döntéseket hoznak. A felmérést kitöltők véleményei között fő problémaként szerepelt a hazai egyház politikai átitatottsága, a fiatalság bevonásának hiánya. Kiderült az is, hogy a kitöltők jelentős része nem vett részt a mostani szinódusi folyamatok előkészítésében sem, mert nem hallott róla.

Több mint kétezren töltötték ki a szinódusra fókuszáló kérdőívet. A felmérésben főként az értelmiségi (80,8 százalék) középkorúak (a megkérdezettek közel fele) képviselték magukat. Egyharmaduk budapesti, 21,4 százalékuk a megyei jogú városokból, 41,8 százalék vidékről (nem megyei jogú város vagy falu) származik. 70,5 százalékuk teljes mértékben vallásgyakorló, negyedük pedig részben.

A felmérés a magyar egyház kihívásaira fókuszált, ebből kiderült, hogy a hívők szerint a három legégetőbb probléma

  1. a fiatalok bevonása, megtartása az egyházban;
  2. a pártpolitikától mentes egyházi kommunikáció,
  3. illetve a kor kérdéseire adott válaszok hiánya.
A második pontról a kérdőív szabadszavas részében rengeteg visszajelzés érkezett: a templomba járó híveket láthatóan egyre jobban zavarja a kormány befolyása az egyházban, miközben ők inkább azt várnák el, hogy

„a magyar egyháznak ki kelleni állni amellett, hogy a kormány kereszténysége teljességében álságos. Egy kormányt szolgáló egyház nagyon rossz példakép.

A hívők a politikai befolyás mellett az elítélő, megbélyegző egyházzal is szembemennének: „Jézus a szeretet tanítását hozta el nekünk. A melegekről nem mondott semmit se”.A válással, szexualitással kapcsolatos dilemmák kérdésére adott válaszokat is sok hívő hiányolta, utolsó helyre sorolták viszont azokat a kérdéseket, amikkel a mostani szinódus és Ferenc pápa is kiemelten foglalkozik: a laikusok bevonását az egyház kérdéseibe, illetve a nők szerepének növelését az egyházon belül...


NEM IS MENT 10 SZÁZALÉK ALÁ AZ INFLÁCIÓ? - A KORMÁNYPROPAGANDÁT SEGÍTETTE A KSH MÓDSZERTANVÁLTÁSA - JELENTŐS RÉSZBEN ENNEK KÖSZÖNHETŐ, HOGY OKTÓBERBEN EGYSZÁMJEGYŰRE CSÖKKENT A MAGYAR ÁRINDEX, AMÚGY MÉG MINDIG 11 SZÁZALÉKNÁL TARTANÁNK

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2023.12.05.


Több közgazdász is kételkedik abban, hogy októberben 10 százalék alá csökkent volna az infláció, pontosabban a mutató 9,9 százalékra való csökkenését kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – vitatott - módszertanának tudják be. Ha a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, akkor az infláció októberben valahol 11-12 százalék között lenne. Ezt elsőként Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, a Párbeszéd országgyűlési képviselője vezette le egy cikkében. Hasonló megállapításra jutott Katona Tamás statisztikus is, aki korábban szintén volt a KSH elnöke. Számítása szerint 11 százalékon ragadt volna az infláció októberben, ha KSH az energiaárakat változatlan súllyal és módon vette volna figyelembe a fogyasztásban.

A gondot még mindig rezsicsökkentés csökkentése okozza. Mint ismert, a kormány tavaly augusztusban jelentősen megemelte a földgáz és az villamos energia fogyasztói árát, bevezetve két kategóriát az energiafogyasztás elszámolásánál: az átlagfogyasztás alatt támogatott, azaz „rezsicsökkentett” árat számolnak, míg az átlagfogyasztás felett egy másik, teljesen fiktív piaci áron vásárolhatta a lakosság a villamos energiát és a földgázt. Így a két energiatermékre két-két árat vett figyelembe a KSH,

a különbség mind a mai napig a földgáz esetében hétszeres, míg a villamos energia esetében a kétszeres.

Az elmúlt egy évben lakosság igyekezett az energiafogyasztását a rezsicsökkentett részbe szorítani, emiatt jelentősen esett az enargiafelhasználás is. Egyre többen kerültek át a rezsicsökkentett kategóriába, amit a KSH árcsökkentésként számolt el, holott az árak nem, csak a fogyasztás mérséklődött – mondta lapunknak Katona Tamás...

SZABADSAJTÓ KLUB: ORBÁN, AZ EU ÖNGYILKOS ROBBANTÓJA

SZABADSAJTÓ KLUB
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2023.12.02.



Témáink: • Védik a szuverenitást • Jön 1 milliárd euró EU-forrás – valamikor • Megvesszük a repteret • Lesz népszavazás az EU-kilépésről? • Változtatna a fővárosi önkormányzati választás játékszabályain a ̶F̶i̶d̶e̶s̶z̶ a Mi Hazánk • DK vs. Momentum • Bunyós Pityu politikusbarátja

Gulyás Balázs műsorvezető újraalkotja Tompos Ádámmal a Néprajziban elkordozott meleg fotót. Kiderül, hogy Tóta W. Árpád egyszer már volt vidéken és hogy szívesen berúgna Gyurcsánnyal. Tomposnak hiányzott Gulyás. Stumpf András a holland választások győztesével barátkozna. Ráadásvendégünk, Lampé Ágnes szóba hozza Tóth Gabit.

VAKARÓSZALON, HAJHOSSZABBÍTÁS, INGATLANOK – ÍGY SZEREZTÉK A VAGYONUKAT A VÁROS KIRÁLYNŐI

24.HU
Szerző: MOLNÁR DÁVID
2023.12.05.


December elején újra azt nézhetjük az RTL-en, hogy miként élnek a gazdagok, így utánanéztünk, a cégeik milyen teljesítményt nyújtottak az elmúlt években. Néhányuknál a vállalkozások beszámolói finoman szólva sem indokolják a luxus jelzőt...

TÚLÉLÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMBERISÉGNEK

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: ZÖÜLD VÁLASZ
2023.12.04.


A legtöbb médium felületein leginkább az apokaliptikus víziók jelennek meg, ha a bolygó jövőjéről van szó, a megoldási javaslatok pedig senki által nem olvasott szakfolyóiratok hasábjain árválkodnak. Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában ezen kíván változatni, s egy viszonylag friss tanulmánykötetet beszél végig Gébert Judit ökölólgiai közgazdásszal, filozófussal.

A Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-onTuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

1972-ben készült az első átfogó számítógépes háttérrel támogatott modell a Föld erőforrásairól és a várható ökológiai hatásokról: A növekedés határai rendkívül pesszimista jövőképet vetített előre. 2100-ig konkrétan civilizációs összeomlást jósolt olyan trendek alapján, amilyen az iparosodás, a népességnövekedés mértéke, a véges erőforrások kimerülése. 2002-ben felülvizsgálták a tanulmányt, megnézték, mi valósult meg belőle. Az eredmény nem lett vidámabb: a trendek 21 éve azt mutatták, hogy a tanulmány eredeti szerzőinek igazuk volt, s az út, amelyen járunk, az összeomlás felé vezet. Húsz évvel később, tavaly jelent meg az Earth for All: A Survival Guide for Humanity tanulmánykötet, amely ezt a matematikai modellezést viszi tovább, csak ebben már konkrét javaslatok is vannak, hogy mit kellene tenni a katasztrófa elkerülése érdekében.

De akkor hogy is állunk pontosan? Bizonyos ügyekben meglepő módon egészen jól. Az ózon kimerülése vagy az óceánok savasodása például idetartozik – ezekben az ügyekben nincs olyan nagy baj. Minden másban viszont nagyon rosszul áll a bolygó, pontosabban az emberiség. Már ha azt vesszük optimálisnak, ahogy az elmúlt néhány száz évben élt az emberiség.

S hogy mi az a transzformatív közgazdaságtan, amely az Earth for All-kötetben megjelenik? Hogyan szüntetné meg a szegénységet egyúttal megmentve létfeltételeinket? Le lehet váltani a GDP dominanciáját? Részletek az adásban.


A műsorban hivatkozott oldalak:

ORBÁN ÉS EMBEREI ÚGY VISELKEDNEK, MINT A SAROKBA SZORÍTOTT PATKÁNYOK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.12.05.


A miniszterelnök és kormánya ádáz USA-ellenes hadjáratának okát az Orbán-kormány elszigeteltségében kell keresni – mondta a Hírklikknek Radványi Miklós. A magyar származás konzervatív közírót azzal kapcsolatban kerestük meg, hogy egy újabb Amerika-ellenes hadjárat látszik kibontakozóban. Szerinte az elszigeteltség miatt Orbánék elkezdtek nagyon félni, féltik a hatalmukat és az általuk összeharácsolt pénzt, amit nem akarnak elveszíteni. „Ez tipikus esete a sarokba szorított patkánynak, amelyik minden irányban próbál harapni, de nem sikerül kitörnie. Orbán Viktort, személyesen és a rendszerét ma már mind Brüsszelben, mind pedig Washingtonban borzasztóan negatívan ítélik meg, és nagyon közel van ahhoz, hogy végképp leírják”.


„Pressman nagykövet úr furcsán szokott viselkedni, mintha Magyarország az Egyesült Államok 51. tagállama lenne, és ő lenne itt a helytartó. Mi egy ország vagyunk, ráadásul a magyar államiság egy picikével régebbi, mint az amerikai” – ezt a diplomatához nemigen méltó mondatot bírta kipréselni magából Menczer Tamás, hivatalos titulusa szerint külügyi államtitkár. A M1 aktuális csatorna műsorában még „odaszúrt” egyet az Egyesült Államoknak. Mint mondta: „a legprimitívebb politikai viták során sem nagyon szokták előhozni, hogy a magyar kormány Soros Györgyöt és a fiát zsidó származása miatt kritizálja”. Menczer azt állította, hogy Soros Györgyre és a fiára „mi tehetséges magyarokként szoktunk hivatkozni, a baj az, hogy a tehetségüket rosszra használják”, merthogy migráció- és háborúpártiak. Érzése szerint pedig az amerikai nagykövet nem tiszteli a kormány „békepárti” álláspontját. „Vörös farokként” Menczer még egyet odavágott, mondván, az antiszemitizmus talán soha nem volt akkor probléma az Egyesült Államokban, mint napjainkban.

A külügyi államtitkár előtt Kovács Zoltán államtitkár – ahogy azt a Telex megírta – Bayer Zsolt vasárnapi műsorában talán még ennél is durvábban nekiment az USA budapesti nagykövetének. „Présember Úr a történelem szellemvasútján ül és ez valahova az SZDSZ-es időkbe vitte vissza, mert ez akkor volt divat” – fogalmazott a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. (Ami talán még durvább, Orbán Viktor volt az első, aki bedobta a magyar közbeszédbe Pressman szó szerinti magyar fordítását, a dehonesztálónak szánt Présember kifejezést.) Szerinte Magyarországon példamutatóan védik a zsidókat, ehhez képest az Egyesült Államok legnevesebb kampuszain zsidókat vernek meg, egy ember bele is halt a sérüléseibe. „És ezek után bárkinek Amerikából van arca azt mondani, hogy Közép-Európában és azon belül is Magyarországon van probléma az antiszemitizmussal.”...

KAPTUNK ORBÁNTÓL 67 MÁSODPERCET, SZIJJÁRTÓTÓL MEG 27 VÁLLVONOGATÁST - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.12.05.


Lázár és a rákosrendezői dubajozás, Pintér és a rendszerető tanárok, ukránok helyett oroszok. Napindító hírlevél.


Jó reggelt! Igazán mozgalmas napunk volt tegnap, vágjunk is bele!

4 cikk speciálba:

„Most már engedjen!”

Olyan is volt már, hogy Orbán Viktor csak elsétált némán a mikrofonunk előtt, mégis szétmémesedett felvétel lett belőle. De most különös dolog történt: kaptunk a sajtósától 2 percet. Aztán persze nem egészen 1 perc után már a testőrei állták el Czinkóczi Sándor útját, de - részben pont ezért - emlékezetes produkció született. Orbán végre kimondta, amit a szívünk mélyén mindig is tudtunk: Ursula von der Leyen bizony Soros-ember. Előtte előadást tartott a miniszterelnök, és kifejezte csodálatát a saját külpolitikája iránt.

Apropó, külpolitika!

Ez egy ilyen nap, a Brüsszel bukását 239. alkalommal bejelentő, éves beszámolóját sikeresen megtartó Szijjártó Péter se futott el a mikrofonunk elöl, bár a legtöbb kérdésben exkuzálta magát. Ebben a videóban is van kedvenc részem: amikor a külügyminiszter a fájdalmát alig palástolva hallgatja végig, ahogy Ács Dániel felolvassa neki, miket írt Bayer Zsolt az amerikai nagykövetről.

Mondjuk, Szijjártó államtitkára sem fogta vissza magát, Kovács Zoltánnak pedig az SZDSZ jutott eszébe Pressmanról. Amúgy nem kéne vele is kiplakátolni az országot?

És ha már Bayer, nos, ő mintha emberére akadt volna.

Rend a lelke

Az oktatásügyért felelős belügyminiszter azt mondta évértékelőjén, hogy a KRÉTA-hamisításokat kivizsgálják, a PISA-eredmények szerinte meglepőek lesznek, és nevelési kormánybizottság jön létre Orbán Viktor vezetésével. És hogy mit üzen az elégedetlen pedagógusoknak? Azt, hogy „a rend ellen senki nem tiltakozik”.

Csák János lemérné a színházak hatékonyságát, de centire.

Inkább mégse jöjjenek az ukránok

Hiába ígérte meg Zelenszkijnek, Orbán már nem támogatja az ukrán EU-csatlakozási folyamat megindítását. Új kollégánk, Kolozsi Ádám arról ír, milyen nagy utat járt be a magyar miniszterelnök másfél év alatt. Mintha a kárpátaljai magyar kisebbség ügye sem lenne már annyira fontos, mint a Brüsszellel és a Kijevvel szembeni keménykedés. Mindez komoly válságot okozhat az EU-ban, a Tanács története egyik legnehezebb ülése elé néz december 14-én.

Hanem jöjjenek az oroszok!

133 céget alapítottak oroszok Magyarországon a háború kitörése óta. Slágerterület az informatika és az üzletviteli tanácsadás, de az orosz szolgálatok kedvelik a futárpostacégeket is. Lassan hazahívhatnánk a méltánytalanul elítélt és körözött KGBélát is.

A Lakmusz írt arról, hogy a magyar szuverenitásvédelmi tervezetben ott van az orosz külföldiügynök-törvény csírája. Bár nem szankcionál olyan szigorúan, mint az orosz törvény, a magyar gumiszabály nyitva hagyja a lehetőséget, hogy lényegében bárkit bármilyen mélységben vizsgáljanak.

És azt a viccet hallották már, hogy Putyin megvédi az emberi jogokat?

Rákosrendező luxuskivitelben

ázár János sajtótájékoztatóján jártunk, a mini-Dubajnak becézett gigaberuházás ügyében. A projektért felelős miniszter külföldi befektető segítségével hozna létre új millenniumi városközpontot, miközben az 1-es metrót is meghosszabbítaná, és ferihegyi gyorsvasutat is építene. Egyben elárulta, mit kíván legjobban Orbán Viktor: azt, a közérdek és a magánérdek egyaránt érvényesüljön. Utóbbival kapcsolatban nincsenek kétségeim XD

Karácsony Gergely szerint ez történelmi léptékű kérdés, amiben csak a budapestiek dönthetnek. Toronyházakat nem, megfizethető lakhatást viszont szeretne, és a dokumentációt is látni akarja.

Ez pedig 10 ügy, amivel megmutattuk a hatalom valódi arcát, 10 olyan anyag, ami miatt érdemes előfizetni a 444-re. És akkor, ráadásul, az összes hírlevelünk közül válogathat!

2023. december 4., hétfő

„MÁSFAJTA BESZÉD, MÁSFAJTA ÉLET” – BÚCSÚ VAJDA MIHÁLYTÓL - VASÁRNAP TEMETTÉK EL A 88 ÉVES KORÁBAN ELHUNYT FILOZÓFUS PROFESSZOR ÉS AKADÉMIKUS VAJDA MIHÁLYT

NÉPSZAVA
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.12.04.


Alighanem kevesen voltak tisztában azzal, hogy Vajda Mihály milyen roppant erős ember volt. Pedig tudhatták volna, ha ott lett volna az emlékezetükben a Biblia Példabeszédek című könyvének verse, amely arról tudósít, hogy a bölcs (hákam) behatol a hatalmasok városába, és lerontja biztosnak és bevehetetlennek vélt erődítményüket (21,22). Ugyanis a bölcsesség erőt és biztonságot ad, valódi pajzsként szolgál, amely minden fizikai fölényt képes legyőzni és megsemmisíteni. Nem hatalommal, nem vagyonnal, nem tetterővel, hanem a szellem és tudás roppant fegyverzetével.

Vajda Misu – mert hisz Misunak hívta őt mindenki, a nálánál idősebb, nemzetközi hírű tudóstárs és a huszonéves, friss diplomás filozófusnövendék egyaránt – bölcsessége volt az a voltaképpen mérhetetlenül szelíd eszköz, amely a nevetéssel, a humorral és az iróniával kiegészülve tette önmaga, barátai és tanítványai számára túlélhetővé a hatalmasok erőfitogtatásait, érkezhettek azok akár a mindennapokra és benne az egyes emberre már-már az elviselhetetlenségig rátelepedő politika felől, akár a filozófiát valamilyen egyengondolatisággá átalakítani és megrendszabályozni kívánó, örökös megfelelésre kész magasabb „tudományhivatali” pozíciókból.

Misu maga volt a filozófia enfant terrible-je. Nem hitt a mindent megválaszolni képes, hibátlan, grandiózus rendszerekben: nem a rendszergondolkodás foglalkoztatta, a Systemdenken, amely a kölcsönhatások komplex modelljében minden kérdésre tálcán kínálja a roppant magabiztos feleleteket. Őt igazából a Problemdenken hozta lázba, a kínálkozó problémák, nehézségek, akadályok, a nonkonform gondolatok és ötletek, a nyitott és talán sosem lezárható kérdések. Nem a válaszok megtalálása volt számára az igazán fontos, hogyan is lett volna az, amikor a legalapvetőbb kérdéseinkre sem voltunk és nem is leszünk képesek megtalálni a végső feleleteket. Misut az odáig vezető út érdekelte. a szétszálazás, a felépített, magabiztos, öröknek hitt gondolati-teoretikus felépítményeink lebontása, megkérdőjelezése, saját fontosságtudatunk és elméleti magabiztosságunk szókratészi kiröhögése.

Az öntelt hiúságot, az örökös Bábel-tornyok építőinek végtelen hübriszét, gőgjét, felfuvalkodottságát derűs mosollyal utasította el. A szellemi társak konstrukcióit, csakúgy, mint a sajátjait kellő iróniával és az irónia és önirónia biztosította távolságtartással volt képes szemlélni. Társaival, a „Budapesti Iskola” baráti és szellemi körével, Fehér Ferenccel, Heller Ágnessel és Márkus Györggyel, valamint önmagával folytatott gyötrő, ám szellemileg megtisztító vitái során jutott el mindnyájuk mesterének, Lukács Györgynek és az akkori gondolkodásuk módszertanául szolgáló marxizmus kritikai megközelítéséhez, ahonnan a fenomenológia felé vezetett tovább az útja: abba az irányba, ahol az állandó „objektív látásmód” parancsuralmi követelményének helyét a módszeres kétely és a feltételezések veszik át. Vagyis egy olyan szkeptikus módszertan, amelynek minden állításában ott rejlik a nyugtalanító kérdés: az ismereteink megfelelnek-e a valóságnak, továbbá megfelel-e az ismereteinknek bármi is a minket körülvevő világból?

Misu szkepticizmusának, valamennyi reménytelenségének vagy lemondásának természetes ellenpontja, megmaradt hitének szellemi gyúanyaga egyrészt a maguk töredezettségében szeretett és elementárisan igényelt különféle gondolati és művészeti teljesítmények voltak: szépirodalmi művek, regények és visszaemlékezések, koncertek, színházak, a különféle konferenciákat követő disputák, vagy a barátok új könyvei, amelyeket talán ő olvasott el a leghamarabb, hogy aztán azokat továbbgondolva a következő munkájában már hivatkozzon is rájuk.

Másfelől ugyancsak kiábrándultságával állt szemben maga vallotta sajátos magyar-zsidó identitása, amely egyszerre jelentett számára erkölcsi és egyszerre intellektuális tartást és elkötelezettséget. Ahogy azt maga mondta: „… a zsidóknak az a mély meggyőződésük, hogy semmiféle földi hatalom nem írhatja felül Isten törvényeit. És ha úgy látják, hogy jön egy földi hatalom, amelyik felül akarja írni, akkor azt elutasítják.”

Végezetül ezt a hitet szilárdította meg az a megrendíthetetlen bizonyosság, hogy az önismeret, az „ismerd meg önmagad” görögségtől örökölt imperatívusza saját magunkon túl az egész világ befogadásáig elvezethet. Egyik könyvének utolsó mondata így hangzik: „Ismerd meg önmagad, s akkor megismered az embertársaidat, s megismered a világot, amelyben élned adatott.”

Misunak szűnni nem akaró köszönettel tartozom: bölcsességének, humorának és empátiájának, személyisége legfontosabb attribútumainak köszönhetően ismerhettem meg őt, s rajta keresztül a világ addig számomra ismeretlen mozzanatait és összefüggéseit.

Sokan vagyunk így: az ő személyén keresztül nyílt alkalmunk átgondolni azt a világot, amelyben Vajda Mihálynak élni adatott, s amelyben szellemi kalauzunkként és barátunkként szerethettük és tisztelhettük.

Áldott legyen az emlékezete!


AZ UKRÁNOK SZERINT ORBÁN VIKTOR AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATNAK DOLGOZIK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.12.02.


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tájékoztatója szerint az orosz titkosszolgálat akciója lett volna Petro Porosenko volt ukrán elnök találkozója Orbán Viktorral. Ez az első konkrét eset, amikor egy külföldi titkosszolgálat Orbánt az orosz titkosszolgálat embereként nevezi meg. Ukrajna azért nem engedte kiutazni Porosenkót, mert az nemzetbiztonsági kockázat.

Ha ez igaz, abból két dolog következik: az egyik, hogy az orosz titkosszolgálat használja Magyarország miniszterelnökét az Ukrajna elleni akcióban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarországnak, mert az orosz titkosszolgálatnak dolgozik. A másik, hogy Orbán beavatkozk Ukrajna belügyeibe, sérti Ukrajna szuverenitását, puccsot készít elő.

Szinte felfoghatatlan a súlya annak, amit a Ukrán Biztonsági Szolgálat állít. Orbán a NATO-tag és EU-tag Magyarország miniszterelnöke. Való igaz, hogy minden megmozdulásával az oroszokat segíti és az ukránokat gyengíti. Az orosz szankciókat ellenzi, az ukránok katonai és pénzügyi támogatását akadályozza, Ukrajna EU- és NATO-tagságát vétózza.

Ha Orbán ezt bizonyíthatóan az orosz titkosszolgálat irányításával, az oroszok kémjeként teszi, az súlyos bűncselekmény, s alapjaiban kérdőjelezi meg Magyarország EU- és NATO-tagságát, amíg Orbán a miniszterelnök. Ezért az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak bizonyítékot kell bemutatnia, hogy Orbán az orosz titkosszolgálat akcióit hajtja végre, nem független attól.

Mindenesetre nagyon is hihető, amit a 444.hu tájékoztatása szerint az SZBU állított: „információik vannak arról, hogy az orosz titkosszolgálat olyan műveletbe kezdett, aminek célja az ukrán lakosság megosztása, a külföldi támogatások csökkentése. Ehhez felerősítenék azt a narratívát, hogy a mielőbbi béke érdekében az ukrán vezetésnek tárgyalóasztalhoz kell ülnie Moszkvával. A műveletbe egyes ukrán politikusokat is bevonhatnak, amikor harmadik országba látogatnak. Az ukrán titkosszolgálat szerint Porosenko éppen erre készült, amikor Orbán Viktorral találkozott volna.”

Nagyon is logikus, hogy Orbán és az oroszok megpróbálják Ukrajnában is megosztani az országot, hogy ne folytassák tovább a háborút, hanem adják át az oroszok által elfoglalt területeket. Orbán hivatkozhatna arra, hogy Ukrajnában sem mindenki támogatja már az oroszokkal szembeni honvédő harcot. Az sem kizárt az ukránok állítása alapján, hogy Orbán az EU-ban és a NATO-ban az orosz titkosszolgálat akcióit hajtja végre Ukrajna támogatása és felvétele elutasításával.

Még az sem kizárt, hogy Orbán arról tárgyalt volna Porosenkóval, hogy megpuccsolják Zelenszkijt, s helyette egy oroszbarát, az oroszokkal kiegyező ukrán bábkormányt állítanak fel. Ez az első lépés lenne, hogy Putyin eredeti terve megvalósuljon, mert utána nyilván felelősségre akarnák vonni Zelenszkijt, akit vagy börtönbe csuknának, vagy az oroszok kezének érintése nélkül kizuhanna egy ablakon, miután teleitta magát orosz méreggel...

HETVEN FELETT A MAGYAR BETEGEK NEGYEDE MÁR TÖBB MINT 13 FÉLE GYÓGYSZERT SZED

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2023.12.04.


Biztonságosabb lehetne a gyógyszerellátás, ha patikák rugalmasabban és szélesebb körben használnák a digitalizációs lehetőségeket – derült ki a Digital Health Summit minapi szakmai konferenciáján.

Míg a gyógyszertári beszerzés 97 százaléka digitalizált, a betegek a patikákban még nem nagyon találkozhatnak a telefarmácia lehetőségeivel.

Ha bátrabban használnák a digitalizáció eszközeit és lehetőségeit a gyógyszerész valódi társa lehetne a gyógyításban az orvosoknak. – A patikák terápiát segítő információs központként is működhetnének, mivel ide futnak össze a betegadatok: a gyógyszerész pontosan látja, hogy hányféle és milyen készítményt szednek a páciensek, ami segíthetné elkerülni a gyógyszeralkalmazási hibákat – állította a szakmai fórumon Mikola Bálint gyógyszerész, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke.

Becslések szerint a kórházi betegfelvételek 1–5 százaléka gyógyszerkölcsönhatások okozta panaszok miatt történik. Az elöregedő társadalmakban egyre többen többféle gyógyszert is szednek (polifarmácia). Mikola Bálint által citált kutatási adatok szerint hetven év felett a betegek negyede már több mint 13 -féle gyógyszert szed egyidejűleg, ami eleve kizárja a gyógyulás és egészség lehetőséget. Szerinte évente 100 milliárdos nagyságú összegeket dobunk ki az ablakon csak azzal, mert nem megfelelő adagban és időben szedik be az emberek a készítményeket. A szakember állította: ha meglenne a megfelelő kapcsolat a beteg az orvos a gyógyszertár között, lényegesen kevesebb betegnek lenne szüksége szakorvosi illetve kórházi ellátásra. Megjegyezte: az észszerűtlen gyógyszerhasználat miatt tavaly több mint 300 tonna fel nem használt gyógyszert vittek vissza a patikákba, és szállították onnan a megsemmisítőkbe. Ha ezekre az anomáliákra sikerülne szakmai megoldást találni – úgy vélte – a hazai egészségügyi kiadások csaknem tíz százalékát lehetne az ellátórendszerben hatékonyabban elkölteni. Mikola Bálint szerint a gyógyszerész nagyon sok feladatot tudna a gyógyszerkiadáson túl is elvégezni a patikában. Például hasznos segítője lehetne páciensének az egészsége megőrzésében, továbbá a szűrésekben. S mint mondta: ha például a gyógyszerbiztonságot és gyógyszeralkalmazást, és egyéb terápia hatékonyságot segítő megoldásokat digitális platformra helyeznék, az óriási eredményeket hozhatna. Hozzátette: a magángyógyszerészek már próbálkoztak azzal, hogy a védőoltások beadása megtörténhessen a patikákba, egyelőre azonban sikertelenül. Ábrája szerint az európai közösség 26 országában a védőoltások valamelyikét már a gyógyszerész is beadhatja. Például az influenza, a fertőző májgyulladás, a tetanusz és a szamárköhögés ellen oltják a patikákban az embereket.

Mikola Bálint beszélt arról is, hogy

Magyarországon jelenleg 1500 településen nincs gyógyszertár, ez egyben azt is jelenti, hogy 700 ezer embernek problémát jelent a gyógyszerei kiváltása.

„Ha összevetjük a betöltetlen körzetek és a patikák térképét, akkor azt láthatjuk, hogy azokon a területeken ahol nincs háziorvos, azok legtöbbjében is van patika. Vagyis lenne egészséggazdasági haszna is, ha a digitalizáció segítségével szorosabbra lehetne fűzni az alapellátó és a gyógyszerész kapcsolatát – mondta. Az utóbbiak akár a praxisközösségek munkájába is bekapcsolódhatnának.

Hozzátette: sajnos a telemedicina alkalmazásáról csak szakmai viták zajlanak. A nyár közepén megjelent egy rendelettervezet, ami alapján a fiókgyógyszertárakban bizonyos feltételek mellett elég lenne gyógyszertári szakasszisztens is, és itt jöhetne be mellé a telepharmácia. Ez azt jelentené, hogy szükség esetén a gyógyszert kiadó szakasszisztens vagy a páciens egy online felületen videokapcsolat segítségével beszélhetne a gyógyszerésszel. A lehetőségtől viszont a szakmai kamara elzárkózik, ami Mikola Bálint szerint azért is érhetetlen, mert a szakasszisztens a gyógyszertárban ugyan a gyógyszerész felügyelete alatt, de teljes körben adhat ki gyógyszert...

OPERATION FOX – VESZÉLYES OSZTRÁK MIGRÁNSÜLDÖZÉS MAGYAR TERÜLETEN

VÁLASZ ONLINE / RIPORT
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.12.04.


Operation Fox – ez a neve a Magyarországon egy éve indult közös magyar-osztrák migrációellenes rendőri akciónak, ami sosem látott jeleneteket idéz elő a magyar határszélen. Lesben álló, civilnek látszó osztrák rendőrautók, nagy teljesítményű terepjárók és pick-upok lakott területen filmbe illő üldözéseket hajtanak végre, amelyek közül tucatnyi végződött már balesettel, miközben az Országos Rendőr-főkapitányság szerint a feladat csak a potenciális elkövetők kiszűrése és követése, nem pedig üldözése és leszorítása. Pedig szemtanúk szerint pontosan ez történik. A Válasz Online riportjában bemutatjuk az osztrák Belügyminisztérium sikertörténetét, amelynek során vétlen magyar lakosok autói törnek, dől a kerítés, és a helyiek attól tartanak: addig megy ez így, amíg ártatlan emberéletet nem követel.


Az osztrák határ mentén sokan gondolkoztak el a gyakori karambolok miatti dugókban ülve: hogyan lehetséges, hogy a legtöbb migránst a környéken autóbalesetek kapcsán fogják el? Sorban törnek a csempészek autói, azután – ha nem sérülnek meg –, összefogdossák a migránsokat és viszik a szerb határra, a csempészeket meg szabadon engedik. Csak Mosonmagyaróváron és környékén az elmúlt hónapokban több tucat kocsi tört így meg.

Lőrincz György a határmenti kisváros, Jánossomorja polgármestere biciklizés közben jött rá a furcsa jelenség okára.

Az egykori határőrlaktanya mellett kerekezve hirtelen egy autós üldözés kellős közepén találta magát. Egy osztrák rendszámú civil autó bevágott egy érkező furgon elé, egy másik bécsi rendszámú kocsi pedig követte, közben felcsapták a szirénát. Egycsapásra még több bécsi autó tűnt fel, mindegyikből osztrák rendőrök szálltak ki, körülvették a megállásra kényszerített járművet. A nagy fekete terepjárók és pick-upok elfogási jelenete inkább emlékeztetett egy amerikai filmre, mint a máskor nyugodt kisalföldi településre. Az osztrákok azonban ezúttal lyukra futottak, egy szem migráns sem volt az autóban.

– A közbiztonságért nem az önkormányzat, hanem a rendőrség a felelős, felhívtam hát a helyi rendőrparancsnokot, hogy mi történik itt. Így tudtam meg, hogy osztrák rendőr intézkedhet a városunkban egy háromoldalú, a szlovákokkal közösen kötött megállapodásnak köszönhetően – mondja a kulturális szakemberből lett városvezető...

TÓTH ZOLTÁN: INDOKOLT LENNE A NEMZETKÖZI VÁLASZTÁSI MEGFIGYELŐK BEHÍVÁSA - 2. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.04.


Az első rész ide kattintva olvasható el

Az arányos választási rendszerre való visszatérés a Fidesznek igen hasznos lenne. Az erről szóló törvénymódosítást mégis a Mi Hazánk nyújtotta be, mert a Fidesz igyekszik lemosni magáról a politikai és erkölcsi felelősséget: nem is ő játszik itt a választási törvényekkel, hanem egy másik párt – mondja Tóth Zoltán. A választási szakértővel cikkünk első részében azt követtük nyomon, hogyan, és mikor lett bocsánatos bűn Magyarországon a választási csalás. Most arról beszéltünk, miért lenne indokolt nemzetközi választási megfigyelők behívása az ENSZ-ből is és az az EU-ból is a június 9-i választásokra.


Ön azt mondta, hogy a Fidesz mindig készen áll a választási törvény módosítására, ha a közvélemény-kutatási adatok kedvezőtlenül alakulnak. Most a fővárosban kifejezetten kedvezőtlenek számára, sőt, vannak, akik szerint minden kerületben ellenzéki győzelem várható.

Igen. Ez azt jelentené, hogy a megválasztott ellenzéki polgármesterek – akiknek a száma 23 –, automatikusan tagjai lesznek a közgyűlésnek, és a töredékszavazat visszaszámláló rendszer révén csak kilenc helyről lehet bekerülni. Ha minden kerületben ellenzéki polgármestert választanak, akkor kétharmados többsége lenne az ellenzéknek a Fővárosi Közgyűlésben. Most ezt akarják megakadályozni.

Hogyan?

Ha visszatérnek az arányos választási rendszerre, akkor nincs összefüggés a polgármester választás eredménye, és a Fővárosi Közgyűlés tagjainak a létszáma között. Az arányos rendszernek ugyanis az a lényege, hogy aki eléri a szavazatok 30 százalékát – márpedig a Fidesz biztosan eléri a fővárosi szavazásnál is a listás szavazáson a szavazatok 30 százalékát –, az biztosan megkapja a képviselői helyek egyharmadát. Ezzel a közgyűlésben képes létrehozni egy olyan blokkoló kisebbségi képviseletet, amivel jelentősen akadályozni tudja a főpolgármesternek, illetve a többségnek a fővárosi önkormányzati döntéseit. De itt egy nagyon fontos dologra kell felhívni a figyelmet, arra, hogy a választási törvények nem önmagukban működnek, hanem annak az állami szervnek, amelyet a választási törvény alapján megválasztanak, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a feladatát és a hatáskörét. A fővárosi szinthez nagyon sok feladat és hatáskör tartozik. Tehát ez nem egy olyan kiüresedett állami, vagy önkormányzati szerv, mint a vármegyék közgyűlése. Azoknak ugyanis nincs feladatuk, hatáskörük, a politikai demonstráció színhelyei. Ezzel szemben a fővárosban nagyon is van a közgyűlésnek feladata és hatásköre. A Fidesz célja tehát az, hogy egy blokkoló kisebbséget hozzon létre a fővárosban, mert így a fővárost érintő legfontosabb kérdésekben meg tudja akadályozni a főpolgármester, illetve a közgyűlés érdemi döntéseit. Ilyen például a közlekedés…

Az arányos szavazásra visszatérés javaslata mégsem a Fidesztől, hanem a Mi Hazánktól származik. Miért?

Azért, mert a Fidesz nem akarja vállalni annak az ódiumát, hogy ország-világ tudja, négy év után újra ismét ő módosítja az önkormányzati választási törvényt. Ezért rábízza a „fiókszervezetére”, a Mi Hazánk pártra, és úgy tesz, mintha ő ezt megfontolná. Ezt meg is erősítette azzal, hogy az Országgyűlés bizottságában akadály és hozzászólás nélkül a plenáris ülés elé bocsátották a választási törvény módosítását, majd nem mentek el a plenáris ülésre. Úgyhogy most nem tudni, hogy amikor végszavazás lesz, a Fidesz részt vesz-e rajta, vagy sem. Igyekszik lemosni magáról a politikai és erkölcsi felelősséget: nem is ő játszik itt a választási törvényekkel, hanem egy másik párt.

A Fidesz eddig 3000 helyen módosította a választási törvényt. Az Európai Unió ugyan nem szólhat bele a magyar választásokba, de ezek a folyamatos választási törvénymódosítások mégis csak szemet szúrhatnak. Az említett 3000 módosítás mennyire mutat a szabad választás irányába?

Az ENSZ Alapokmányába, és az Európai Unió Alapszerződésébe – a két legnagyobb, átfogó választási szabályzatba – ütközik az, ha valahol nem szabadok a választások. A szabadság fogalmába beletartozik, hogy a sajtó szabad legyen. Magyarországon a sajtó 80 százaléka, vagyis a döntő többség a kormánypárt, és a hozzá csatlakozó szervezetek tulajdonában van. Ezáltal pedig az emberek nem ismerhetik meg azonos feltételek mellett a pártok programjait. Ez igenis beleütközik olyan nemzetközi szerződésekbe, amelyeknek Magyarország is részese. Ugyanakkor a kormány a szabad választásokon nem kampányolhat adófizetői pénzből a kormánypárt érdekében. Magyarországon ez megint nem teljesül, mert köztudott, hogy a kormány az adófizetők pénzéből finanszírozza a Fidesz pártkampányát. Tehát két olyan döntő dolog is van, amelyik beleütközik az ENSZ, illetve az Európai Unió alapszerződésébe. Ezért indokolt nemzetközi választási megfigyelők hívása az ENSZ-ből is és az az EU-ból is. Az elmúlt 20 évben az Európai Parlamenti választáson nem vettek részt az unió és az ENSZ megfigyelői.

Kinek kellene behívnia őket?

A legcélszerűbb az volna, hogyha az ellenzéki európai parlamenti képviselők tennék...