A TURISTÁKAT KITILTANI NEM LEHET – DE KI BÍRJA IDEGEKKEL A TURISTABUSZOKAT?

MÉRCE 
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2019.08.16.

Nyár közepe, kánikula, csúcsforgalom. Egy bekötött szemű csiga tempójában vánszorgó busz, szigorúan légkondicionálás nélkül, utolsó erejéből próbál beállni a Bazilika mellett a buszmegállóba. Nem megy neki, mert előtte 3 turistabusz szüttyög. Percek telnek el, végül kinyitja az ajtót, akinek muszáj, az kiszáll az úttestre, ajtó becsuk, vánszorgás folytatódik. Menthetetlen a helyzet, fogok késni.

Ezt a kört idén nyáron eddig legalább tucatszor eljátszottam. Persze, ha nem muszáj, nem választom a buszos közlekedést, de a villamost felújítják, szóval sokszor ez a legésszerűbb forma. Túlélési stratégiákat gyártok, fél órákkal hamarabb indulok el, hogy aztán aszalódjak a buszon, nézzem a hőségtől feszült embereket, akik a legkisebb apróságon is összekapnak, öregeket, akiknek nem adja át senki a helyét, babakocsikat, amikből szinte látom, hogy csap fel a gőz. Azon gondolkodom, hogy ez vajon tavaly is így volt-e, csak azóta elfelejtettem, vagy minden évben rosszabb lesz-e a helyzet. Hogy a bérletem árából hány doboz cigit vehettem volna, hogy oldjam a stresszt, amit a tömegközlekedés okoz. Kényszeresen számolom a turistabuszokat, és minden bajomért felelőst keresek. Utálom, hogy egy olyan egyszerűnek tűnő dolog, mint az utazás, ennyi időt lop el az életemből, és ennyire megterhelő.

Nem igazán akarnám ragozni (bár jól esett végre kiírni magamból ezt a frusztrációt):
aki közlekedik Budapesten, az tudja, hogy miről beszélek.

Egyre több cikk foglalkozik azzal a világszintű jelenséggel, mi szerint egy adott, turisztikai szempontból kiemelt jelentőségű város (Páris, Velence, Barcelona, a sor hosszan folytatható, és akár Budapestet is be lehet ide sorolni) lakossága gyűlöli a turistákat, egyes helyeken a városvezetés kitiltaná őket, vagy hogy hogyan teszik éppen tönkre a megtekinteni óhajtott értékeket (lásd Új-Zélandot) az azokat megtekintő látogatók. Az ellenszenv egyik, de korántsem egyetlen (lásd bunkó bulituristák, környezeti terhek stb), oka az, hogy a turisztikai szektor egyre nagyobb terhet jelent a város közlekedése számára.

A helyzetre egyre több megoldás születik, egy dolgon nem lehet változtatni: az emberek jönnek és mennek, ki ide, ki oda. Turista mindig lesz, valamit mindig meg kell nézni, valahová mindig el akar menni az ember kikapcsolódni.

Budapesten sincs ez másként, ráadásul hazánk fővárosa azzal a kétes hírnévvel is büszkélkedhet, hogy miközben látnivaló igazán akad dögivel, a nyugatiaknak az árak is megfizethetőek, sőt, sok külföldi szemével (és pénztárcájával) nézve kifejezetten alacsonyak.

A helyzet tehát adott, a kocka el van vetve. A turisták jönnek, a lakosok utálkoznak. Mindkettőnek van létjogosultsága. Igazságot tenni meg nem igazán lehet...

ITT OLVASHATÓ