AZ ÖT ÁLLAMI KÉZBEN MARADT EGYETEMBŐL MÁR NÉGYNÉL KÖVETELIK A MÉLTÓ BÉREKET

MÉRCE

Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2024.04.02.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) dolgozói elfogadhatatlannak tartják, hogy a közoktatás béreinek rendezésével egy időben egyetemeink fenntartója továbbra sem biztosít forrást a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz, kutatáshoz, alkotáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz – írja lapunkhoz eljuttatott nyílt levelében az MKE több mint ötven oktatója. A művészeti egyetem csatlakozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem munkatársainak kezdeményezéséhez. A kormányhoz írt nyílt levelükben úgy fogalmaznak:

„A Magyar Képzőművészeti Egyetem immár több mint 150 éve a hazai művészeti felsőoktatás egyik alappillére. Diákjaink között festőket, szobrászokat, grafikusokat, látványtervezőket, intermédia- és vizuális művészeket, restaurátorokat és a művészetelmélet szakértőit képezzük, miközben a tanárképzésben is szerepet vállalunk. Az MKE oktatói, ahogy az elmúlt évtizedekben, most is olyan művészeket képeznek, akik a magyar kultúra kiemelkedő művészeivé és művésztanáraivá váltak és válhatnak.”

Hozzáteszik, hogy ennek a munkának elengedhetetlen alapfeltétele az oktatók bérezésének rendezése, a jelenlegi átlagbérekhez és megélhetési költségekhez történő igazítása. Kiemelik,

az elmúlt évek emelését a tavalyi év maginflációja (18,2%) teljesen felemésztette, így jelenleg az egyetem összes munkavállalójának 80%-a nemzetgazdasági átlag alatt keres az egyetemen.

Egy PhD/DLA fokozatszerzés közben lévő egyetemi tanársegéd, tudományos fokozattal nem rendelkező nyelvtanár, vagy óraadó havi bruttó bére eseti kiegészítések nélkül átlag 395 ezer forint. Egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 422 ezer forint. A vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi alapbére is csupán átlagosan 584 ezer forint, míg az egyetemi tanároké 813 ezer forint.A doktori képzésben résztvevők a tanulmányaik első két évében 140 ezer forint, a második két évében 180 ezer forint havi ösztöndíjat kapnak,

amelyből képtelenség ma Magyarországon megélni.

„A dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, illetve harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi, alkotói pálya elhagyásához vezet”

– írják az MKE dolgozói. Fontosnak és örvendetesnek és régóta időszerűnek nevezik, hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok béreit megemelték, több alkalommal, különböző formákban formában kiálltak a közoktatásban dolgozók mellett, és szolidaritást vállaltak velük, valamint támogatták sztrájkalapjukat is. „Most saját, méltatlan és hosszú évek óta rendezetlen béreinkért emelünk szót” – írják. Az MKE dolgozóinak követelései a következők:

- a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,

- az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,

- a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,

- ezek inflációkövető, garantált éves emelését.

„E célokat szem előtt tartva a rendelkezésünkre álló összes eszközzel küzdeni fogunk!”

-írják az egyetemi dolgozók. Az MKE oktatói követelik, hogy szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás, az oktatói, valamint az oktatás-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és hogy a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy fiatal oktatóink számára is tervezhetővé váljon a jövő.

Az egyetem nyílt levelét cikkünk megjelenéséig annak 55 dolgozója írta alá..

Amint arról korábban beszámoltunk, hasonló kiállást indítottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dolgozói, amit eddig 1511-en illetve és 1031-en írtak eddig alá. Hozzájuk csatlakoztak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) munkatársai, akik a pénzügyi helyzet mellett elfogadhatatlannak tartják az egyetem kancellárja, Kotán Attila Bertalan vezetési stílusát, a szervezeti kultúra lerombolását, ami miatt

az egyetemet nagy számban hagyják el felkészült szakemberek...

ITT OLVASHATÓ