2018. szeptember 1., szombat

A MINISZTER PÉLDÁTLAN BOSSZÚT ÁLLT A BETEGEKEN ZACHER GÁBOR MIATT

SZTÁRKLIKK
Szerző: Jász
2018.09.01.


...Teljesen világos, hogy Zacher felmondási idejétől a honvédelmi miniszter szimplán bosszúból, az elrettentés miatt tekintett el. Ezzel azt üzente: a kibeszélőknek nincs maradása. Bármelyik orvos elvesztheti az állását, aki el meri mondani, hogy milyen állapotok uralkodnak a magyar egészségügyben.

Azonban a legnagyobb probléma az, hogy ezzel a miniszter emberek életét veszélyezteti, hiszen a felmondási idő éppen arra lett volna elég, hogy valahogy átszervezzék a sürgősségi osztály ellátását. Viszont egy ilyen helyzetben, ahol sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak a betegek ellátására, egy orvos - jelen esetben Dr. Zacher -, azonnali kiesésének beláthatatlan következményei lehetnek.

AZ OKTATÁS UGYANÚGY A HATALOMGYAKORLÁS ESZKÖZE, NE IS VÁRJUNK TŐLE VÁLTOZÁST

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.09.01.


Elkészült az új Nemzeti Alaptanterv tervezete. Hiába előremutató, meg gyerekközpontú, ha egyszerűen mindez szembemegy az Orbán-kormány elnyomó politikájával. 

Tulajdonképpen elég lett volna a fenti, a World Economic Forum listáját kirakni. Más európai országokban az ilyen listák miatt kormányok buknak meg, oktatási miniszterk mondanak le, szülők vasvillával és fáklyákkal tüntetnek a minisztérium épülete előtt.

Magyarországon mindenki menekül. Vagy beletörődik. 

Kijött az új Nemzeti Alaptanterv és mivel nincs semmiféle társadalmi nyomás a kormányon, hogy változtasson a jelenlegi rendszeren, ezért bizonyosan nem lesz jobb a magyar oktatás az új alaptantervtől.

Mindaddig, amíg az Orbán-kormány őshüllői hozzáállással minden önálló gondolatot üldözendőnek tekint, ne várjuk, hogy a magyar oktatási rendszer jobb lesz.

Minden hírportál megírta, hogy nyilvános és olvasható a nemzeti alaptanterv reformtervezete. (PDF, 312 oldal)

Mielőtt mindenki fellelkesülne, hogy végre, egy gyerekközpontú tanterv, ahol a pedagógust, a gyereket, a szülőt egyenrangú partnernek tekintik, ahol decentralizált oktatási rendszerben, egyéni szükségletek szerint folyik a minőségi tudásanyag átadása úgy, hogy gondolkodásra késztessen - ébredjünk fel és nézzünk körül Magyarországon:
- a magyar oktatás nem segíti a társadalmi mobilitást, hanem éppen bebetonozza a jelenlegi társadalmi helyzetet;
- aki szegény, de okos és tehetséges, az szegény is marad;
- a magyar oktatás szegregál – a kisebbségeket és hátrányos helyzetűeket kizárja, elzárja a többiektől, így egyik fél sem tanul meg alkalmazkodni a másikhoz,
- aki teheti, magániskolába, vagy külföldre íratja be a gyerekét iskolába;
feleslegesen agyonterhelt pedagógusok felesleges ismereteket nyomnak le a diákok torkán, 
- ahelyett, hogy modern módszerekkel gondolkodni tanítanák őket (már, ha van tanár egyáltalán);
- elhanyagolt a nyelvoktatás és az informatika.

Sorolhatnánk a problémákat estig. Ahogy az Index is írja: a közoktatáson van mit reformálni, nem kérdés, mert a gyenge minősége lassan az egyik legfőbb gátja a fejlődésnek. Valószínűleg csak körül kéne nézni a sikeres oktatási rendszerű finneknél és különösen az észteknél, és onnan szolgaian másolni: decentralizáció, szabad és független iskolák, önálló gondolkodásra nevelés, esélykiegyenlítés.

Csak mindennek az ellenkezője, ami van. Szóval a kérdés csupán annyi, felszámolja-e a rendszer önmagát majd pont az iskolában? Míg a kérdést az Index csak felteszi, mi meg is válaszoljuk:

Nem...

JÓ. AKKOR TAKARODJATOK SZÉPEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.09.01.


Ebben nincs vita közöttünk. Szerintem mindenki ilyen országot szeretne. Ennek kizárólag a jelenlegi kormány és a jelenlegi parlamenti pártok a gátjai. Tessék elhúzni a búsba, mi meg majd felépítjük azt az élhető országot. Köszönöm a megértést.
Pusszancs.
Olyan országot kell teremteni, ahol mindenki otthon érezheti magát – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Kakasdon, a Tolna megyei önkormányzatnak a megújult faluház átadásával egybekötött megyenapi ünnepi közgyűlésén.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: az, hogy milyen lesz az életünk, azon múlik, milyenek a közösségeink, miként veszünk részt bennük, miként tudunk azokba másokat is bevonni.
Egy nemzet akkor emelkedhet fel csak igazán, ha mindenki részt vehet benne, ezért mindenkinek lehetőséget kell kapnia a továbblépésre: a fiataloknak tanulásra, a felnőtteknek munkába állásra, nyugdíjasoknak a tisztes öregkorra, közösségeknek a fejlődésre – fogalmazott a politikus. (MTI)

TÖBB SZABADSÁGOT, KEVESEBB TERHET SZERETNÉNK AZ OKTATÁSBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VASÁRNAPI HÍREK
2018.09.01.


Agyonhajszolt gyerekek, túlterhelt és alulfizetett tanárok, zsúfolt és korszerűtlen tananyag – ezt tapasztalják az emberek a magyar iskolákban, derült ki a Publicus Intézet Vasárnapi Hírek megbízásából a tanévkezdés előtt készített reprezentatív kutatásából.

Az oktatás helyzete hazánk második legnagyobb problémája, az iskolákban tapasztalható állapotoknál csak az egészségügy helyzete aggasztja jobban a Publicus felmérésében megkérdezetteket: míg előbbit 19 százalék nevezte meg a legnagyobb gondnak, utóbbit 32 százalék jelölte meg. Viszont árulkodó, hogy a kormánypropaganda által folyamatosan napirenden tartott menekülthelyzetet a válaszolók csupán 7 százaléka gondolja a legsúlyosabb gondnak, a korrupció és az elvándorlás pedig 6-6 százalékot kapott.
Felelős: a kormány
Ennek fényében meglepő lehet, hogy a két és fél évvel ezelőttihez képest valamelyest javult az állami oktatási rendszer megítélése: 2016 februárjában még az emberek 29 százaléka volt teljes mértékben vagy inkább elégedett az oktatási rendszerben tapasztalt állapotokkal, mostanra ez a szám 36 százalékra növekedett. Ebből viszont nem érdemes messzebb menő következtetéseket levonni. Az elégedettek száma ugyanis kizárólag a Fidesz szavazóinak körében haladja meg az elégedetlenkedőkét, esetükben viszont jócskán: 56 százaléknyian értékelik inkább pozitívan az iskolákban folyó munkát, szemben 24 százaléknyi kritikus kormánypárti szavazóval. 

Összességében valószínű, hogy az oktatás általános megítélésének javulása annak köszönhető, hogy a nagyobb átalakítások már évekkel ezelőtt lefutottak, ráadásul a civil mozgalmak, tiltakozóakciók és demonstrációk kifáradásával a téma valamivel kevesebbet jelenik meg a médiában és a közbeszédben is. 

A megkérdezettek 50 százaléka szerint romlottak az utóbbi években az állapotok az állami oktatási rendszerben, és 28 százalék szerint javultak – ebben a kérdésben is messze a Fidesz szavazói a legpozitívabbak. Emellett úgy tűnik, hogy mindez csak a felszín, a kisebb részkérdésekben a megkérdezettek már sokkal kritikusabbak voltak. Azt például teljesen tisztán látják az emberek, hogy az iskolákban történő változások és folyamatok hol dőlnek el: 53 százalék szerint egyértelműen a kormány felelős az oktatás állapotáért, maguk az iskolák és a tanárok csak 3 százalékot kaptak, a szakértelem hiánya pedig például mindössze 1-et, de semelyik másik válaszlehetőség (például az ellenzék, korábbi kormányok vagy a pénzhiány) sem kapott egy-két százaléknál többet. Vagyis az emberek számára is egyértelmű, hogy az oktatási változások nem a szakma bevonásával, hanem az ország vezetőinek íróasztalainál dőlnek el...

KIFOSZTOTTÁK ANDY VAJNA KASZINÓIT

NAPI.HU
Szerző: VÉG MÁRTON
2018.08.30.


Alaposan kifosztották augusztusban Andy Vajna budapesti kaszinóit a játékosok, az elmúlt hetekben ugyanis az öt kaszinója közül háromban is elvitte valaki a főnyereményt. Összesen 16,6 millió forintot kellett a pénztárosoknak kifizetniük a szerencsés nyerteseknek. A zuglói Atlantis-ból 7,5 millió forinttal, a belvárosi Sofitel hotelből 4,4 millió forinttal, míg a Corvin-sétányon üzemelő kaszinóból 4,7 millió forinttal a zsebében indulhattak haza az újdonsült milliomosok - derült ki a kaszinók Facebook-oldalairól...

A BETEGTÁRSADALOM TÜRELME

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2018.09.01.


Mindenki ismeri azt a hülye viccet, amikor a kirúgott főnök átad három borítékot az utódjának. Na, pont ezért nem is fogom elmesélni. Zacher Gábor doktorról sem fogok elmélkedni, sem pedig a magyar egészségügy állapotáról. Részben, mert mindenki ismeri, részben, mert aki felelős lenne ennek a helyzetnek a kialakulásáért, azt úgysem érdekli.

Tulajdonképpen az orvostársadalom is csak azért reccent meg hirtelen, mert százegynehány kolléga éppen veszni látta a jogos járandóságát. Vagyis nem a nyomorult betegek kínjai indították meg őket, nem azért indultak harcba, hogy a kormány hozzon végre látható intézkedéseket az egészségügyi ellátás normalizálására, hanem azért, mert… Most akkor hadd legyen a betegeknek még szarabb. Bocsánat! Rosszabb. Dr. Zacher mostani lemondásakor azt mondja, hogy ő átlátta, mekkora nagy a probléma, milyen nagy hiányosságokkal kell helytállnia a rendszernek, 6 helyett 4 orvossal, időnként rezidensekkel, leamortizált felszereléssel kellett ellátni a betegek áradatát. Ezzel a teherrel az ő lelkiismerete nem tudott megbirkózni.

Én persze emlékszem, hiszen nem volt az még olyan régen, hogy alig egy éve, a választások előtt már egyszer lemondott ő. Akkoriban azonban szó sem volt az objektív, rajta kívül álló körülményekről, „pusztán” az osztályán spontán bekövetkezett halálesetek miatt érzett felelősség motiválta a döntését. Szó sem esett akkor arról, hogy a munkáltató nem biztosította számára a nélkülözhetetlen feltételeket. Mit ad Isten?! – a minisztérium nem is fogadta el a lemondását, sőt magas helyről erősítették meg az ő támogatását. (Nehogy már ez a hisztis orvos belerondítson itten a választási stratégiába, ugyebár!). Zacher doktor megbékélt tehát a sorsával és a halottaival, aztán maradt.

Senki, és magam sem gondolom, hogy a Honvédkórház sürgősségi osztályán bekövetkezett halálesetek az osztályvezető főorvos lelkén száradnának. Azt viszont állítom, hogy megfelelő munkaszervezéssel, határozott követelések támasztásával több ezek közül megelőzhető lett volna. Ha előbb látja orvos, ha nem kell annyit várni, ha nem késik a diagnózis, és esetleg az még jó is… Mennyi ha! Ennyi, sőt kevesebb is elég egy beteg elvesztéséhez. Ez persze mind ugyanoda mutat: a kormányzati felelősség, akarom mondani felelőtlenség irányába...

ÖNGYILKOS KULTURKAMPF

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KŐBÁNYAI JÁNOS
2018.09.01.


Kísértet járja be a magyar szellemi életet, a kulturkampf kísértete.

De nyomban fel is kell vetni a szétszálazó és pontosító kérdést: valóságos kulturális harcról van-e szó vagy csak alakosodó kísértetről? Ugyanis a "kulturális erőterek", amelyek egyaránt szerveződnek a társadalmi rétegek, s az őket – persze nem mechanikusan – megtestesítő érték- és eszmerendszerek mentén, állandóan harcban állnak egymással. Tehát ez nem újság. S az sem, hogy az eredendő különbözőségnek – vagy a felek szempontjából nézve: az egymás számára idegenségeknek – ez a dialektikus természete. Ezért hol békésen egymás ellen élnek, s ezzel az adott kultúra sokszínű gazdagságát gyarapítják, hol a folyamatos izzástól lángra kapva, törésre igyekeznek vinni a harcot – nem ritkán végzetes eltörést előidézve, amelynek a kultúra egésze és azt kihordó társadalom látja kárát. Ez utóbbi esetek nagy részében az állam, még pontosabban: a hátterében munkálkodó politikai erőviszonyok is behatolnak a számukra eredendően idegen területre. Ezért bármilyen mögöttes szándék vezesse is a politikumot, beavatkozása csak katasztrofális hatású lehet. Ugyanis a művészeteket – az igaziakat – emberek alkotják, akik "mint minden ember: fenség / Észak-fok, titok, idegenség" módon különbözőek. (Persze csak addig – és már nem járunk ettől messze –, amíg a művészeti alkotásokat nem robotok és még mindig az ember programozta algoritmusok állítják elő. A mostani kísértetjárásnak van egy ilyen, "új(magyar) idők szelére" hajazó olvasata is.)...

HUNGAROTORNA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.09.01.



Kovács tanár úr akkorát fújt a fütyülőjébe, mint még soha. A lányok haja az égnek meredt tőle, a sminkjük lepergett és berepedt a műkörmük. A fiúkról meg jobb nem is beszélni, ezeknek összekeveredtek a csámpás lábaik, a kis Tomikának pedig a homlokára csúszott a szemüvege, sőt, a választék is elborzolódott a hajában.

– Sorakozó, nyamvadt bagázs! – ezt ordította Kovács tanár úr, aki alig is látszott ki a földből, de a szemei villogtak a lebarnult bőréből kifelé, a deres hajából tűntek elő, nem csoda, hogy Zsuzsa néni – a másik tornatanár – állva hugyozott érte, és a szertárban éppen emiatt sűrűn rendezték a medicinlabdákat zárt ajtók mögött. Fess ember volt ez a Kovács tanár úr a suhogósában, néha tévesztett egy kicsit a toaletten, amikor makkos cipőt húzott fehér zoknival, de akkor is olyan volt, mintha skatulyából húzták volna elő.

– Gyorsabban, szarháziak! – kiabált a tornatanár, ami váratlan volt tőle, mert nem szokott ő ilyen kiképző őrmester stílusban működni, de máma valahogyan elment az esze.

Ott állt előtte a 3. C. Ez ilyen hagyományos gimnázium volt még, nem vonták össze az óvodával, és traktoristákat sem képeztek benne, mintha kiesett volna az időből, olyan volt. Irodalmi színpaddal, sőt, kémiai laborral meg kis költők társaságával, nem volt benne semmi korszerűen kaszárnyás. Még a Párt helyi prominense sem cipelt ide pöttyös labdákat, sőt, nem terelték ki az egész iskolát a határra migráncsnézőbe sem, egyáltalán az univerzum ezen apró szeglete olyan emberi formát mutatott, mintha nem is ebben az országban lett volna, még nevettek is benne, hallatlan.

Felsorakozott hát a 3. C, már amennyire telt tőlük, ott imbolyogtak Kovács tanár úr előtt, mint a szélfútta nádas, úgy, csak nem olyan rendezetten. Mindenféle kölkek voltak ebben a 3. C-ben, kicsik, nagyok, dagik és soványak, szőkék és barnák, sőt, egy kis vöröske is, a Cili, aki emellett úgy nézett ki, mint egy másnapos egér. Katonai szemmel őrület volt az egész, senkinek nem csattogott a foga, nem volt acélos a tekintete, olyan bölcsésznek nézett ki az összes. Pedig a Pityu például olyan matekos volt, hogy csodájára jártak, az Éva meg biológia versenyt nyert, és mégsem volt jó hazafi egyik sem...


SZIGORÍTÁS JÖN A LAKÁSHITELEZÉSBEN - HITELBOMBÁN ÜLNEK A MAGYAROK

ZOOM
Szerző: PAPP ZSOLT
2018.09.01.


Rákaptak a magyarok a hitelekre, a válság óta nem látott ütemben nőtt a hitelfelvételi kedv. Októbertől azonban szigorodnak a szabályok, ám ez rengeteg családon semmit sem segít, sőt a lakhatási cafetéria eltörlése kifejezetten ront a hitelesek helyzetén, akik a kamatok emelkedésével a devizahitel-csapdához hasonló helyzetbe kerülhetnek.

Októbertől lépnek életbe a lakáshitelekkel kapcsolatos szigorúbb szabályok, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azért hozott, hogy elkerülje a 2008-as devizahitel-válsághoz hasonló katasztrófa kialakulását. Több százezer magyar család saját bőrén tapasztalta meg 2008 után, hogy nem érdemes kockázatos devizahitelekben eladósodni. A 2000-es években a lakosság (és nem utolsósorban az őket hitelező bankok) a forintgyengülés kockázatait nem mérték fel megfelelően, most pedig a változó kamatozású forinthitelek elterjedése fenyeget a 2008-ashoz hasonlító válsággal.

Az elmúlt években ugyanis a jegybank kamatpolitikájának köszönhetően több évtizedes mélypontra kerültek a forinthitelek kamatai, amiből az (is) következik, hogy előbb-utóbb ezek a kamatok emelkedni fognak, hisz a jegybank sem tudja a végletekig mesterségesen alacsonyan tartani a kamatokat, hiába törekszik erre minden erejével. Jelenleg a rövid távon fixált, változó kamatozású hitelek a legolcsóbbak, ám

egy beinduló kamatemelési periódussal ezen hitelek törlesztőrészlete gyorsan emelkedhet


– ami hasonló válságot idézhetne elő a lakosság számára, mint korábban a devizahitel-törlesztők emelkedése. Ezért az MNB már az elmúlt hónapokban folyamatosan a hosszú 5, 10 vagy akár a teljes 20 éves futamidőre fixált kamatozású hitelek felé terelte a bankokat és lakossági ügyfeleket is...

NEM A KORMÁNY ÍZLÉSÉT TÜKRÖZI AZ ÚJ NEMZETI ALAPTANTERV TERVEZETE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2018.09.01.

Több mint 300 oldalas vitaanyaggal állt elő Csépe Valéria miniszteri biztos és szakértői csapata. Az első jelek szerint a kormány nincs elragadtatva, hiszen a tervezet elsőre elég korszerűnek tűnik.

Péntek éjszaka nyilvánosságra hozták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezetét, ami az oktatas20230.hu weboldalon érhető el, és itt lehet véleményezni is. Az anyagon lassan több mint egy éve dolgozott egy százfős szakmai grémium Csépe Valéria miniszteri biztos vezetésével. A tervezetet nagy várakozás előzte meg, a Nat kidolgozásában résztvevő szakértők a Népszavának korábban úgy nyilatkoztak: a kormány ugyan elvárásként rögzítette, hogy az új alaptanterv „legyen kellően nemzeti, munkaalapú és családközpontú” – és a kabinet különböző képviselői is arról beszéltek a nyilvánosság előtt, hogy „hazafias” Natra van szükség, aminek segítségével „jó magyarokat” és „jó keresztényeket” lehet nevelni –, a szakértőknek szabad kezet adtak. 

A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint azonban a koncepció nem igazán tükrözi ezeket az elvárásokat, sőt egyesek szerint az anyag „túl liberálisnak” is tűnhet az Orbán-kabinet számára. Ezt alátámasztja a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely minapi nyilatkozata is: szerinte a Nat abban a formában, ahogy a kormány megkapta, biztos, hogy nem lép életbe jövőre, mert „komoly változtatásokra” van szükség benne. Mint mondta, a most nyilvánossá vált tervezet csak egy vitaanyag, egyetlen elemét sem kell konkrétumnak venni. 

Maga a tervezet első ránézésre valóban korszerűnek és progresszívnek tűnik – szemben a kormány múltba mutató oktatáspolitikájával. Az alapértékek terén nemcsak az Alaptörvényre, hanem az ENSZ emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményben, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben megfogalmazott értékekre is támaszkodik. Fontosnak tartja a szabadság és a demokrácia tiszteletét, a nemzeti identitás és kulturális hagyományok mellett a kulturális tolerancia, a szolidaritás és az emberi jogok tiszteletben tartását. A nemzeti identitás és a hazaszeretet mellett az európai azonosságtudatra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelést is fontosnak tartja...

A TAO-PÉNZZEL KITÖMÖTT FELCSÚTI ALAPÍTVÁNY FIZETI ORBÁN KISVASÚTJÁNAK VESZTESÉGÉT

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2018.09.01.


A kormány sokáig próbálta eltitkolni, mely cégek mennyi társasági adót (TAO) fizettek a bevezetése óta (na és persze az is kérdéses volt, kinek). Arra hivatkozva nem adták ki az adatokat, hogy a TAO nem is közpénz, ám a Kúria végül tavaly októberben úgy döntött, hogy a vállalkozások sportegyesületeknek felajánlott támogatásainak adatai nyilvánosak. Az évekig titkolt adatokból kiderült:

Fidesz-közeli, állami és multinacionális cégek tömték ki TAO-pénzzel a kormány kedvenc focicsapatait.

Bevezetése óta összesen 526 milliárd forint TAO ment sport- és kulturális szervezeteknek, tehát 2011 óta ennyivel kevesebb adó jutott az államkasszába. Ráadásul az eredeti ígéretekkel ellentétben az utánpótlás támogatása helyett stadionokat építettek, külföldi igazolásokat és profi játékosok fizetését finanszírozták belőle. A legtöbb pénzt az elmúlt 7 évben a felcsúti Puskás Akadémia kapta, összesen 16,29 milliárd forintot.

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) tavalyi bevétele 6 milliárd forint volt, aminek kevesebb mint fele TAO-ból lett finanszírozva Fidesz-közeli cégek által, a maradék több mint 3 milliárd forintot céges adományok teszik ki.
Az alapítvány azonban nem csupán a felcsúti focicsapat útját egyengeti, még Orbán Viktor 600 millió forint uniós támogatással épült (szellem)kisvasútjának üzemeltetését is bevállalta...

HATALMI TANÉVNYITÁS A KURZUSPOLITIKA JEGYÉBEN

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.09.01.


Megtörténtek a tanévnyitók. Természetesen az állami decibelkeresztények is megtartották a maguk fellépéseit. Az oktatásért felelős miniszter, Kásler Miklós Esztergomban tartotta meg a IX. Nemzeti Tanévnyitót. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium, Óvoda és Általános Iskolát tisztelve le meg a jelenlétével. Míg Gulyás Gergely a Szent László Görögkatolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskolában osztotta meg a lózungokat a nagyérdeművel.

Tudván tudom természetesen, hogy a Torquemada munkásságában is humánus értékeket találó státuszkeresztényeknek ez így teljesen megfelel, de azért valami mégis félresiklott az állami szervezésekben. Így ugyanis a világos üzenete ennek a beszédkettősnek az, hogy aki nem visel szügyig érő keresztet, az gebedjen meg. Ha pedig valakinek a puszta tényekből nem lenne elég világos a hatalom álságos üzenete, akkor Gulyás világosan közzé is tette. Az MTI szerint azt bírta kiejteni az ő nagyon okos száján, hogy az „egyház és állam egymás természetes szövetségese”. Amit olyasmivel próbált meg szépíteni, hogy ez éppen a különvált működés következménye. Holott röviden: egy fenét. A különvált működés különvált működést jelentene. Nem szövetséget, hanem koordinációt igényelve. Legfeljebb. Azt, hogy az egyház egy diák képzéséért, ha az egyházi iskolában jár, akkor pontosan ugyanannyi adófizetői költséget jelentsen, mint bármelyik másik iskolában. Az egyház, bármelyik, mint különvált ideológiai szervezet, pontosan ugyanannyi állami pénzt kap a működésre, mint a használt gyufafejeket gyűjtők egyesülete. Azonban a hatalom a pénzektől függetlenül, egyértelműen az ideológiai egysíkúságra tette le a téteket. Azok a botor szerzetesek, akik korábban tisztes nyomorban élve hirdették Jézus tanításait? Azok kérem forognak az ereklyetartókban. Halhatatlannak hit lelkeik pedig a mono-politeikus szentek karában zokognak.
..

A SZAVAK EREJE - MANIPULÁCIÓS ESZKÖZÖK A HÍRSZERKESZTÉSBEN

ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉKBLOG
Szerző: MÉRTÉKBLOG
2018.08.31.


A magyar állami televízióban a helyzet változatlan – ezt szűrtük le a júniusi 27-i szúrópróba alkalmával is: a kormányzati preferenciákhoz illeszkedő témáknak megfelelően szelektált hírek, elfogultságot tükröző közlésmód, propagandaközlések szajkózása. 

A hírszerkesztésben tetten érhető manipulációs eszközök elemzéséből válogattunk. 

Legfontosabb a biztonság

Mintha harci állapotok lennének, vagy valamilyen közelgő nagy veszedelem fenyegetne, amely ellen állandó készültségben kell állni minden területen, a hírműsorokban feltűnően sokszor hallottuk a „biztonság” és ehhez is kapcsolódva a „védelem” szavakat. A Dunán is sugárzott koraesti híradóban 16-szor, a fél nyolckor kezdődő műsorban 17-szer hangzott el a biztonság szó. Ebből egy esetben az új kabinetet alakító cseh kormányfőt idézték, aki azt ígérte, kormánya a biztonságért harcol, a többi mind magyar vonatkozású hírben szerepelt. Az említések részint a politikusok saját hangú megszólalásaiból származtak, ezeket a megszólalásokat a felkonferálásban összefoglalták és a narrációban idézték is. Így egy gondolat általában háromszor jelent meg ugyanabban a hírben. A Szijjártó Péter külügyminiszter washingtoni tárgyalásairól szóló híradásban például háromszor hangzott el, hogy az energiaellátás biztonsági kérdés, a címben, bevezetőben és a narrációban. A jövő évi költségvetés parlamenti tárgyalásáról készített összeállításokban a biztonságot 11 esetben emelték ki. A költségvetés tárgyalása kapcsán hangsúlyozták, hogy ez lehetővé teszi a biztonságos növekedést, amelyben fontos az ország biztonságának a megőrzése, a közbiztonság és az időskori biztonság megteremtése is. (A büdzsével kapcsolatos híranyagokon kívül a V4-es harccsoport felállításáról és a polgárőrségről szóló tájékoztatásban is megjelent a biztonság.)

A biztonsághoz kapcsolódó témakör a védelem, az őrködés. (A fél 8-kor közzétett híradóban tíz esetben hangzik el a „védelem” szó, önállóan vagy mondatelem részeként.) A költségvetési törvényjavaslathoz kötődő tudósításokban kiemelték a honvédelemre, a rendvédelemre szánt többlet milliárdokat. Hírt adtak arról, hogy újabb magyar rendőri kontingenst vezényeltek a Balkánra az illegális migráció feltartóztatását segíteni, a V4-es védelmi együttműködés keretében közös katonai egységet hoznak létre, és külön hírben hangsúlyozták, hogy a polgárőrségnek legfontosabb feladata a közösség biztonságának a megőrzése. A katonaság még az egészségügyi hírek között is megjelent, összeállítást tettek közzé arról, hogy felújítják a honvédségi egészségügyi központokat.

A hírműsorban mind a témaválasztás, mind annak feldolgozásmódja manipulációs célokat szolgált, a szerkesztési gyakorlat nem felelt meg az objektív tájékoztatás követelményének.

A híradásokban számos alkalommal elismételt, az ország biztonságára és megvédésére utaló szavak feltűnően sokszori használata azt a célt szolgálta, hogy a nézőkben az országot megmentő kormány képe minél erőteljesebb legyen. A nyomatékosítás a propaganda eszköztárának tipikus darabja, és ezt a kormány vezérelte hírműsor nagyon gyakorlottan használja...

A DIKTATÚRA SIKERES MŰKÖDÉSÉNEK ALAPJA A FÜGGETLEN MÉDIA BEDARÁLÁSA

SZTÁRKLIKK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2018.09.01.


Most, hogy újra napirendre került a sajtókamara kormány által történő létrehozása, egy kis történelmi visszatekintés, hogy kétségünk se legyen afelől, hogy miről is van szó. „Akiben van még szikrányi becsület, az vigyázni fog arra, hogy ne legyen újságíró” – ezt a velejéig cinikus mondatot Joseph Göebbels, a Harmadik Birodalom propagandaminisztere mondta, amikor a sajtókamara létrehozásával és az ellenzéki média maradványainak felszámolásával Németországban már írmagja sem maradt a szabad sajtónak és az újságírói autonómiának.

Mivel Goebbels pontosan tudta, hogy a diktatúra sikeres működésének egyik legfontosabb előfeltétele a szabad vélemény nyilvános fórumainak ellehetetlenítése, a független média bedarálása, az újságírói függetlenség felszámolása, az állam már néhány hónappal Hitler hatalomra kerülése után, 1933 őszén megalakította az ezeket levezénylő Birodalmi Sajtókamarát és a Birodalmi Német Sajtószövetséget.

Az újságírók számára kötelezően előírták a szövetségi tagságot, a kiadók és szerkesztőségek számára pedig a kamarai tagság volt kötelező. A Sajtókamara feladata volt a lapkiadók és a szerkesztőségek szellemi önállóságának, a Sajtószövetségé pedig az újságírók autonómiájának felszámolása. Azt, hogy kik lehettek a két központi irányítás alatt álló intézmény tagjai szigorú előírások szabályozták...

EGY SÜKET ÉS VAK AMERIKAI NAGYKÖVET, AKI NEM IS OLVAS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.08.31.


David B. Cornstein, az Egyesült Államok új budapesti nagykövete azt állította a Szombat című zsidó magazinnak, hogy Magyarországon nem tapasztalta, nem is látta, nem is hallott róla, hogy a demokratikus szabadságjogok sérülnének, nyoma sincs a diktatúrának.

Mindezt azokra a kérdésekre válaszul mondta el, amikor a lap az amerikai demokratikus értékekkel szembesítette az amerikai nagykövetet. Cornstein azt mondta, “a demokrácia elkötelezett híve vagyok, ami a joguralmat és a számunkra oly fontos szabadságjogokat – vallásszabadságot, szólásszabadságot, sajtószabadságot – jelenti, amelyek életünket irányítják. (…) Ami az itteni helyzetet illeti, én csak annak alapján ítélhetek, amit látok és nem annak alapján, amit mondanak, amit a tévében látok vagy egy újságban olvasok. Ha valóban azt látnám, hogy bármely személy vagy intézmény szabadságát veszélyeztetik, azonnal felszólalnék az ügyében”. Mr. Cornstein szerint joguralom van Magyarországon. Oszt jónapot!

Ennek igazolására azt hozta fel, hogy “találkoztam vallási vezetőkkel, világi vezetőkkel, NGO-k vezetőivel. Naponta tíz programon veszek részt – nem ülök tehát az irodámban arra várva, hogy valaki beessen hozzám. Ám amiről Ön beszél, arról nem hallottam. Senki sem mondta nekem, hogy ez vagy az rossz, szörnyű, kérem lépjen közbe, segítsen. Én elégedett emberekkel találkoztam. Nem láttam, hogy a szabadságjogokat csorbítanák. (…) Egyetlen elégedetlen emberrel sem találkoztam”. Nem akarjuk megbántani a nagykövet urat, de fel kell tennünk a kérdést: Cornstein úr biztosan Magyarországon van?

Cornstein úr igencsak szelektíven olvashat, mert a még viszonylag szabad magyar sajtó is tele van a demokratikus jogok naponkénti sérelmével, és a jogállam lebontása, a hatalmi ágak szétválasztásának megszüntetése sok éve a nemzetközi és az amerikai sajtó egyik központi kérdése, mint ami fertőzi egész Európát. De ha az új amerikai nagykövet nem tud semmit az országról, ahova érkezett, nem készítették fel, nem világosították fel, nem kap napi sajtószemlét, vagy azt nem olvassa el, azért a nevére küldött leveleket elolvashatná...

JAJJ ANNAK, AKI NEM HITHŰ!

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.08.31.


Szép jó estét mindenkinek! Ma végre szem- és fültanúi lehettünk a nemzeti tanévnyitónak, ahol Kásler Miklós, valamint Erdő Péter is beszédet mondott. Hogy mégis mi a jóisten ez és egyáltalán mi szükség van erre a nemzeti tanévnyitóra, az számomra rejtély. Már ha nem az volt a cél, hogy nemzeti csomagolásba préselt bődületes nagy ökörségeket beszéljenek. Jelen volt az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium, Óvoda és Általános Iskola igazgatója is, aki szintén lenyűgöző beszédet tartott. Véleménye szerint a jövő iskolájának az itt felsoroltakra kell építenie alapjait:

“Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből”, “legyetek irgalmasok” és mindig van valaki, “akit megszólíthatunk úgy, hogy mi atyánk”.

Aztán doktor Kásler ragadta magát a szót, aki a következőt tartotta fontosnak elmondani:

"A XXI. században mindent meg lehet találni az interneten, de az internet arra nem tudja megtanítani az embert, hogy hogyan kell gondolkodni és értékesen élni."

Ellentétben a tízaprancsolattal, ami még a betegségektől is megvéd ugye. Érdemes tehát Kásler Miklósra hallgatni, ő ugyanis tudja miről beszél:

"Az iskolában megtanulják a gyerekek a természet alkotóelemeit az élőlények szerveit, de az ember több mint élőlény, mert gondolkodik és hite van."

Akinek hite van az tehát ember, akinek pedig nincs, az maximum állat lehet ugyebár. Ám a beszéd csúcspontja még csak ezután következett, ugyanis eme nemzeti tanévnyitó lehetőséget teremtett arra is, hogy az EMMI vezetője beszéljen egy kicsit az új Nemzeti alaptantervről is.

"Nemzetünk ismételt felemelkedését várjuk a Nemzeti alaptantervtől. A legkiválóbbak készítették elő a szakmai javaslatokat. Mi észrevételeinkkel, javaslatainkkal, elvárásainkkal, önök erkölcsi támogatással járultak hozzá, így mindnyájan alkotótársak vagyunk. Önök vállalták a felelősséget és nehézséget, de az örömöt és a boldogságot is, hogy isteni parancsból és szép emberi vágyakból új minőséget hozzanak létre."

Nemzetünk tehát a felemelkedés határán van, már csak napok lehetnek hátra. Csakis a legkiválóbb emberek vettek részt a tanterv kidolgozásában, így biztosított nemzetünk jövője is. Még az is lehet, hogy maga Orbán Viktor, esetleg Németh Szilárd – mint nemzetünk nagyjai ugyebár – közreműködtek eme remekműnek a megalkotásában. Ez elég valószínű, tekintettel arra, hogy sem szakmabeliekkel, sem pedig a szakszervezetekkel nem egyeztettek. De hát minek is, ha ők mindent jobban tudnak. Hogy a szülők erkölcsi támogatása mégis milyen formában mutatkozott meg Kásler számára, azt nem tudom. Talán akkor történhetett, amikor Kásler Miklós Istennel beszélgetett, ugyanis az új Nemzeti alaptanterv Isten parancsának köszönhetően születhetett meg. Úgy tűnik, teljes nemzeti elmebaj lett urrá kormányunkon. De sebaj, ha ez a felemelkedésünket hozza...

ÖKOBLABLA A MÉRCÉN

1000 A MI HAZÁNK
Szerző: HaFr
2018.08.31.


A szocializmus nem feltételen környezettudatos, de tény, hogy megjelent a demokratikus ökoszocializmus egy új formája, ami talán az emberiség legjobb esélye lehet a kollektív túlélésre.” – írja Naomi Klein, Mérce-kompatibilis aktivista és szerző...

REKVIEM A (TA)SZABADSÁGÉRT

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2018.08.31.


A 2010-ben hatalomra jutott kormány gyökeres fordulatot vezetett be a tantervi szabályozást illetően. A törvényszöveg világos: a Nemzeti alaptanterv érvényesülését a kerettantervek biztosítják. A 2012-ben kiadott Nemzeti alaptanterv ezért nem az iskoláknak, hanem a tantervkészítőknek, a tankönyvíróknak készült. Az iskola a miniszter által kiadott kerettantervek alapján állítja össze helyi tantervét. A pedagógiai folyamat minden perce szabályozottá vált.

„Az ifjúság nevelése a jövő záloga!” (XVI. Benedek) Hazánkban a hatalom tönkretette az iskolát. Az iskola tönkreteszi az ifjúságot. Az ifjúság és vele az ország elveszíti jövőjét.

Magyarországon diktatúra van. A diktatúra akkor is diktatúra, ha nem a katonák kormányoznak, akkor is, ha az ellenzék nincs a rács mögött, akkor is, ha a szabadságjogok néhány morzsáját még nem söpörték le az asztalról. Mi másnak lehetne nevezni az olyan hatalomgyakorlást, amelynek nincsenek korlátai, és egyetlen ember dönthet minden kérdésben? Formálisan létezik országgyűlés és kormány. Valóságos döntési joguk nincs. Nem rajtuk múlik, mikor lesz Magyarország – a történeti alkotmány vívmányainak megfelelően – királyság, Orbán Viktor fejére teszi-e az országházi vitrinből a koronát, vagy megelégszik azzal, hogy élete végéig a kormányzói tisztséget tölti be. Törvények születnek vita nélkül, egyetlen nap alatt. Törvények születnek a kormány megkerülésével, önálló képviselői indítványként.

A diktatúra szeretné megszerezni az emberi gondolkodás fölötti hatalmat. Ezt a célt szolgálja a nyilvánosság és a sajtó megszállása. Ezt a célt szolgálja az oktatás megszállása. Ezt a célt szolgálja a hitélet állami szolgálatba állítása. Mind a három feladat végrehajtva. Végrehajtva akkor is, ha létezhet még a hatalomtól eltérő vélemény. Végrehajtva akkor is, ha létezhet még alapítványi iskola. Az ellenzék, az ellenzéki sajtó, az alapítványi iskola addig létezhet, ameddig a hatalom jónak és szükségesnek tartja. Orwell jól látta a jövőt. A Nagy Testvér mindent lát! A képviselővé és büntetőjogásszá avanzsált volt államtitkár bármikor benyújthatja a gondolatbűnözésről és gondolatrendőrségről szóló törvényjavaslatát.

Az emberek gondolkodása feletti uralom megszerzésében fontos szerepe van az állam és a „történelmi” egyházak között létrejött paktumnak. Ennek fontos eleme a vallási közösségek közötti különbségtétel. Az állam az úgynevezett bevett egyházakkal ápol bensőséges viszonyt. Az e körbe nem tartozó vallási közösségek a létükért küzdenek. A bevett egyházak a nagyvonalúan osztogatott állami támogatásért minden segítséget megadnak a hatalomnak céljaik megvalósításához.

A diktatúra kiépülése az oktatásban

A hatalom az oktatási rendszer minden szintjét – az óvodától az egyetemig – megszállta. Az állam irányít, fenntart, ellenőriz. Megmondja, hol lehet iskola, milyen feladatot láthat el, milyen létszámban fogadhat tanulót, ki taníthat és miből, hányan juthatnak érettségihez, milyen képzések folyhatnak a felsőoktatásban, milyen létszámban. Az intézmények feletti hatalom kihasználásával folyik a fő cél végrehajtása, a ma és a jövő generációinak alattvalóvá nevelése. Az oktatási rendsze­ren keresztül lehet közvetve és közvetlenül eljutni milliókhoz. A Horthy-­korszak imája, a „Hiszekegy” és jelmondata, a „Csonka-Magyarország nem ország…” ma is hatást gyakorol a politikára, a közgondolkodásra. Miért tartja kézben a hatalom az oktatás tartalma meghatározásának jogát? A közelmúlt eseménye a válasz: az óvodáknak kiadott ukáz elrendeli a hazafias érzelmek erősítését a gyermekekben.

A változások és következményeik leginkább az iskolák munkájában, tevékenységében érhetők tetten. A következmény lenyűgöző. Az állami iskolarendszerből, aki megteheti, kimenti gyermekét. Vagy a határon túl keres számára oktatási intézményt, vagy a bevett egyházak által fenntartott és az állam által finanszírozott intézményrendszert választja. Miért? Azért, mert az elveiben, törekvéseiben, céljaiban gyermekközpontú közoktatás rendszerét felváltotta a tantervközpontú köznevelés rendszere. A tantervközpontú iskolarendszerben a tanulónak kell igazodnia az iskolához, míg a gyermekközpontú iskolarendszerben az iskola igazodik a tanulóhoz. Miképpen válik az iskolarendszer tantervközpontúvá vagy gyermekközpontúvá? A tantervi szabályozás a meghatározó. Sok függ a központi elvárásokat megfogalmazó dokumentum és az iskolai tevékenységet meghatározó dokumentum „viszonyától”. A központi elvárásokat megfogalmazó dokumentum a Nemzeti alaptanterv. Az iskola pedagógiai tevékenységének alapja a helyi tanterv. Mit tartalmaz a Nemzeti alaptanterv? Hogyan készül a helyi tanterv? Ezek meghatározó kérdések...

MEGJELENT A NEMZETI ALAPTANTERV TERVEZETE

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2018.09.01.


Péntek este az Oktatás 2030 portálon megjelent a Nemzeti Alaptanterv új tervezete. A 312 oldalas dokumentumot ide kattintva lehet elolvasni, de az egyszerűség kedvéért ebbe a cikkbe is beillesztettük önöknek.

A FIDESZ NAGYON BERÁGNA, HA AZ EP-BEN A KONZERVATÍVOK SZAVAZATAIVAL MEGINDULNA A JOGÁLLAMI ELJÁRÁS A MAGYAR KORMÁNY ELLEN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.09.01.


- A Bizottságnak nem csip-csup ügyekkel kellene szórakoznia, amikor menekültválság az EU végét okozhatja

- A fejlett országokban nem a migráció, hanem a korrupció a legfőbb gond, a magyar és a az olasz vezetés kleptokrata rezsimekkel tart fenn szoros kapcsolatot

- A Kahlo-kiállítás elleni kirohanással a kormány megint csak a kultúrát próbálja teljes ellenőrzése alá vonni

Politico

A portál úgy látja, hogy súlyosbítaná a feszültséget a Fidesz és az Európai Néppárt liberális tagszervezetei között, ha az Európai Parlament másfél hét múlva megszavazná, hogy induljon jogállami eljárás Magyarország ellen. (Mivel ahhoz az kell, hogy a konzervatívok közül is többen támogassák az indítványt – a szerk. megj.) A voksolás előtti vitára Orbán Viktor is Strasbourgba utazik, bár aligha valószínű, hogy az ügy az elkövetkező hónapok során eljutna a magyar uniós szavazati jog felfüggesztéséig, mivel a lengyelek vélhetőleg megvétóznák ezt az intézkedést. Mindenesetre a magyar helyzetről készült jelentés azt tartalmazza, hogy nálunk rendszerszintű gondok vannak a jogállammal, ideértve a gyülekezési és szólásszabadságot, az alkotmányos rendszer működését, a menekültek, a romák és a zsidók jogait. Ha átmegy a javaslat, akkor az ügy a Tanács elé kerül, amelynek meg kell állapítania, hogy fennáll-e az uniós alapértékek súlyos megsértésének veszélye. A testület épp ezért kiértékelné a magyar demokrácia és jogállamiság állapotát.

Der Standard

A migráció kérdése szétszakítja Európát, ezért Junckernek, Merkelnek és a többieknek fel kell ébredniük és véget kell vetniük a hangzavarnak az EP-választás előtt. Ezt hangsúlyozza a kommentár, kiemelve, hogy a menedékpolitika kapcsán az EU nem képes nyugvópontra jutni, sőt, éppen az ellenkezőjét tapasztalni: a viták mind radikálisabbak és élesebbek. Több tagországban is jó ideje megy a rasszista propaganda a migránsok ellen. Svédországban az látszik, hogy hatalomváltás lesz az egy hét múlva esedékes választás után, várhatóan előretörnek a radikális „demokraták”. Az olaszok ezen már túl vannak. A gátlástalan populista koalíció, az ultrajobbos, Salvini-féle Liga „szellemi” irányításával maga előtt tereli az uniót a menekültek elhárítása ügyében.

Ezzel szemben a Bizottság még mindig nem fogta fel, hogy rámehet a közös Európa, ha nem történik semmi. Sok ember úgy érzi, hogy cserben hagyták, ezért a radikális jobboldalra voksol. Pontosan ez fenyeget 9 hónap múlva, amikor Strasbourg lesz a tét. Németország és Brüsszel politikája defenzív, ötlettelen. Ám itt egy energikus programra van szükség, ily módon lehetne színvallásra kényszeríteni azokat, akik szét akarják verni az EU-t.

Die Welt

A konzervatív lap élesen bírálja a Bizottságot, amiért az nagy erőkkel foglalkozik olyan, piszlicsáré üggyel, mint az egységes időszámítás visszaállítása, ahelyett, hogy a migráció kordában tartásával, a jobboldali populizmussal vagy Trumppal törődne. Miközben az EU az egyik legnagyobb válsággal küszködik megalakítása óta. Persze Brüsszelnek fogalma sincs arról, miként oldja meg a menekültkérdést, nem tudja, miként vegye fel a küzdelmet a jobboldali populisták áradatával a jövő európai választások előtt, ráadásul nem veszi észre, hogy az általa elrendelt közvélemény kutatással éppen azok kezére játszik, akik elutasítják.

A populisták támadják az uniót, a parlamentarizmus bölcsőjét, a képviseleti demokrácia anyját és ahelyett egyfajta cézári rendszert vezetnének be, a népakaratról vallott kétes elképzelésekkel. Mindig a népre hivatkozva minősítik nem demokratikusnak a parlamenteket és demokratikus intézményeket. Ilyen körülmények között a maradék józan esze is elhagyja azt, aki egy harmadrangú internetes körkérdést népszavazásnak minősít, miközben azon a polgároknak csupán nem egészen 1 %-a vett részt. Mit mond majd a Bizottság, ha Le Pen, az AfD, vagy a forrófejű olasz politikusok azt követelik, hogy kérdezzék meg a választókat Európa bezárkózásáról, a halálbüntetés újbóli bevezetéséről vagy az orosz kapcsolat erősítéséről? Ám éppen napjainkban kell főként kimondani: demokrácia csupán ott van, ahol a döntés joga a törvényhozások kezében van...

2018. augusztus 31., péntek

HA CSÚSZÓRA KAPOD AZ ÁRUT, ÉS LEBUKSZ, SZARBAN VAGY

INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2018.08.31.


- A Majka által kirobbantott kokainbotrány egyetlen fogyasztóról, Curtisről szólt, de ezúttal a nagykeresedőkre fókuszáltunk.

- Több olyan magyar bűnöző él külföldön, aki nagyon komolyan benne van a nemzetközi kokainkereskedelemben, tonnányi árut mozgat, fedővállalatokat üzemeltet.
- Idehaza viszont csak idézőjelbe tett magyar kokainbárók ténykedtek, de még ők is milliárdokat kerestek, luxusverdákat törtek rommá az M7-esen.
- Ám egyszer fent, egyszer lent: ma már a heti 1-2 kiló kokaint felszívó hazai piacot azok az albán és szerb nagykereskedők uralják, akik mindig is jelen voltak a pályán.
- Alvilági figurákkal és volt kábítószeres zsarukkal beszélgettünk a kokóbizniszről.

A magyarországi kokainfogyasztásról kevés adat van, bár a Majka–Curtis-botrány még azoknak is nyilvánvalóvá tette, hogy a fizetőképes közegben népszerű drogról van szó, akik eddig a Holdon éltek.

Anélkül, hogy nagyon mélyen belemennénk a kokainfogyasztás hazai történetébe, az előzményekről annyit érdemes tudni, hogy kokaint már a múlt század harmincas éveiben is használtak Magyarországon, a fővárosban. Amikor 1935-ben felállt a Kábítószereket Ellenőrző Központi Szerv, az első év nyilvántartásában szereplő 109 drogfogyasztó mindegyike kokaint tolt. Később ugyan nem bontotta le a nyilvántartás, hogy a fogyasztók milyen drogot használtak, de azt igen, hogy mi a foglalkozásuk. Többségük orvos, prostituált volt. Vagy éppen író. Tehát az elit vagy az azzal érintkező réteg.

A harmincas évek után hosszú évtizedekig semmit nem lehetett tudni arról, kik használnak kokaint Magyarországon. A rendszerváltás után is csak néhány apróbb újsághír jelent meg a témában.

AZ VISZONT BIZTOS, HOGY A MAGYAR ALVILÁG KRÉMJE MÁR A HETVENES ÉVEK KÖZEPÉN HOZZÁJUTHATOTT KOKAINHOZ,

a Los Angeles-i magyar „maffia" néven hírhedtté vált bűnözői kör néhány tagja bizonyosan már ebben az időben hozott haza kóstolót a fehér porból, ezt korabeli rendőrségi dokumentumok is igazolják, és ezt erősítette meg az Indexnek több, akkoriban aktív betörő is.

A nyolcvanas években elsősorban török és jugoszláv bűnözők utaztak a csempészetben: emberek és fegyverek mellett természetesen drogot is csempésztek (igaz, nem kokaint), a török csempészek pedig szoros kapcsolatban álltak a török Szürke Farkasok nevű terrorszervezettel. Ezeket a kapcsolatokat ezért akkoriban a magyar állambiztonság követte nyomon...

MIVEL MOSSÁK AZ AGYUNKAT?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- VENDÉG BLOG
Szerző: ANDOR MIHÁLY
2018.08.31.


...A szocializmus idején az MTI ugyanúgy meghamisította és megszűrte a híreket, mint most. Az ötvenes években csak Néprádiót lehetett kapni, amin kizárólag a Kossuth és a Petőfi jött be, külföldi adókat nem lehetett vele fogni. 1956 után egyetlen televízió lett, az állami. A napilapokat nem lehetett egymástól megkülönböztetni, ugyanazt a hivatalos ideológiát nyomták. A szocializmus idején is elképesztő hazugságokkal etették a közönséget. Egyre jól emlékszem gyerekkoromból: amerikai ügynökök titokban kolorádóbogarat csempésztek a szocialista országokba, és ezért nem volt elegendő krumpli. Ez is van olyan képtelenség, mint az asszonyainkat és lányainkat megerőszakoló migránsok. De hát emlékezhetünk a „rothadó Nyugatról” évtizedekig terjesztett rémhírekre is. Meg az ígéretekre, hogy nemsokára utolérjük, sőt lehagyjuk. (Mintha Orbán vagy Matolcsy mostani jóslatait és ígéreteit hallanánk.)

Egyszóval akkor is ugyanúgy folyt az agymosás, mint most. Mégsem hitte el senki egy szavukat sem. Ha viszont úgy gondoljuk, hogy most hatásosabb az agymosás, akkor talán nem a média fölötti hatalomban kell keresni az okot (ami ráadásul kissé lazább, mint a szocializmus idején), hanem valami másban. Mondjuk, a közvetített tartalomban. Akkor azt a kérdést kell föltenni, hogy miért hiszik el jobban és többen a mostani hazugságokat, mint az akkoriakat. Ezen lenne érdemes gondolkodni a gondolkodóknak!

KI INDÍTJA BE BRÜSSZELT?

HVG ONLINE
Szerző: ZGUT EDIT
2018.08.31.


Magyarország és Lengyelország esetében eddig azt láttuk, hogy az Európai Unió csak minimális mértékben volt képes feltartóztatni az autoriter rezsimépítkezést. Bár a jogállamisági viták új politikai mechanizmusokat termeltek ki, eddig egyik sem bizonyul hatékonynak, egy részük pedig vissza is üthet. A megoldás az unió eddig óvatos gyakorlatot követő bíróságának kezében lehet.

Két és fél éves huzavona után az Európai Bizottság egyre kiterjedtebb jogi és politikai eszköztárral próbál fellépni Lengyelországgal szemben, amely azonban továbbra sem hajlandó érdemi változtatásokra a bírósági rendszer átalakításában. Brüsszel először ironikus módon azt a jogállamisági mechanizmust hozta mozgásba Varsóval szemben, amelyet eredetileg az Orbán-kormány miatt hívtak életre 2014-ben, Magyarországgal szemben viszont sosem alkalmazták. A „hetes cikkely” előszobájának számító kereteljárást korai figyelmeztető eszköznek szánták, ahol a Bizottság párbeszéd keretében rendezheti a vitás ügyeket az érintett tagállammal. Miután a varsói vezetés ettől elzárkózott, a Bizottság tavaly decemberben beélesítette a „nukleáris opciót”, amely Lengyelország tanácsi szavazati jogának felfüggesztését célozza. Ez példa nélküli az unió történetében: még Ausztriával szemben sem vetették be, amikor a a szélsőjobboldali Jörg Haider kormányra került, helyette a tagállamok egy része az alapszerződésen kívüli megoldást választva egyoldalú gazdasági szankciókat alkalmazott Béccsel szemben.

A lengyel Jog és Igazságosság (PiS)-kormány ellen nem csak azért lép fel vehemensebben az Unió, mert a Fidesszel ellentétben azt például nem védi az Európai Parlament legbefolyásosabb frakciószövetsége, az Európai Néppárt, hanem mert több mint 13 olyan törvényt fogadott el, amely a lengyel igazságszolgáltatás teljes spektrumát a végrehajtó hatalom alá rendelte az Alkotmánybíróságtól és a Legfelsőbb Bíróságtól kezdve az ügyészségen át egészen a rendes bíróságokig. Mindezt úgy, hogy a lengyel alkotmányt és annak hatályát egy sor közönséges rendelettel módosították, és az Alkotmánybíróság soraiba alkotmánysértő módon ültettek új bírákat. Emellett politikai eszközök is terítékre kerültek: a viták többségét kihordó EP mellett az Általános Ügyek Tanácsában is lefolytatták a jogállamisági párbeszédet. Szimptomatikus volt már Mateusz Morawiecki júniusi meghallgatása is, ahol a lengyel kormányfő olyan kijelentéseket tett, hogy a Legfelsőbb Bíróság soraiban még ma is ott ülnek a nyolcvanas évek hadiállapota alatt ítélkező bírák. A PiS ugyanis antikommunista alapokon érvel a bíróság átalakításának fontossága mellett. Ez azonban erősen túlzó kijelentés, a testület elnöke, Malgorzata Gersdorf ráadásul 1980-tól a kommunisták ellen harcoló Szolidaritás tagja volt.

Magyarország ügye ehhez képest még csak a 7-es cikkely szerinti eljárás megindításához szükséges első, kezdeti szakaszában van. Noha visegrádi összevetésben a demokratikus berendezkedés lebontása Magyarországon a legelőrehaladottabb, a Bizottság eddig több okból sem mondta ki a jogállamiság rendszerszintű fenyegetettségét. Orbán Viktor kétharmados parlamenti többség birtokában sokáig „húzd meg, ereszd meget” játszhatott a Bizottsággal jogilag kiszámítható, és politikailag kockázatmentes eljárások keretében. Erre jó példa a bírák korai nyugdíjazása: mire a kötelezettségszegési eljárások kifutottak, a Fidesz könnyen megszabadulhatott a nemkívánatos bírák egy részétől. Így a Bizottság kérésének sem volt nehéz eleget tenni a vitatott törvények módosításával. Fontos védőernyőt biztosított továbbá a legnagyobb EP-frakció, az Európai Néppárt, ahol a legbefolyásosabb német delegáció hatalomtechnikai okokból eddig Orbán Viktor pacifikálására törekedett. Utóbbi sikertelensége a hetedik alkotmánymódosítás és a Stop Soros-törvénycsomag gyors elfogadásakor vált egyértelművé. Orbán egyben üzent is európai pártcsaládjának, hogy ha nem hagy fel a bírálatával, a Fidesz a 2019-es EP-választások után talán más, megengedőbb frakciók sorait gazdagítja majd. A párthovatartozás fontosságát tükrözi, hogy Jaroslaw Kaczynski pártja ezzel szemben kevésbé volt védett a súlytalanabb, euroszkeptikus konzervatívok és reformerek frakciója részéről. Noha a Bizottság idén júniusban kötelezettségszegési eljárást is indított Varsó ellen, az Orbán-kormány példáján bebizonyosodott, hogy a szóbanforgó eszköz ugyancsak alkalmatlan a rendszerátalakító szándékok feltartóztatására. Mire pont kerül az ügy végére, a PiS is könnyen lecserélheti a nemkívánatos bírákat...

MIKÖZBEN AZ ORBÁN-KORMÁNY A HONVÉDKÓRHÁZ VEZETÉSÉRE MUTOGAT, A TELJES MAGYAR BETEGELLÁTÓ-RENDSZEREN ELURALKODIK A FESZÜLTSÉG

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.08.31.


Gulyás Gergely az intézményvezetésre bízná a túlmunkák nyomán kialakult feszültség kezelését, a betegellátás fenntarthatóságát azonban rendszerszintű probléma fenyegeti.

Ha bérfeszültség alakult ki a Honvédkórházban, azt a munkáltatónak kellene rendeznie, hiszen a kormány nem vont el forrásokat sem a bérek, sem az ellátás tekintetében az intézménytől

– mondta a 168 Óra kérdésére a pénteki kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökség vezetője egyértelműen a kórház-vezetésre hárította a napokban kialakult, botrányos helyzetet, miközben a betegellátás biztonságáért szükséges, érdemi kormányintézkedésekről nem szólt.

Az ügy lapunk által is ismertetett előzményeként csütörtökön a Népszava arról írt, hogy az intézmény traumatológus és aneszteziológus szakorvosai felmondták túlmunka-szerződéseiket, miután a kórház menedzsmentje úgy döntött, megvonja az önkéntes túlmunkáért adható juttatásokat. Emiatt egyes orvosok akár havi 100 ezer forinttól is eleshetnek.

A Honvédelmi Minisztérium csütörtök este reagált az írásra. Közleményükben azt írták, problémamentes a Honvédkórházban a túlmunka kifizetése, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ visszautasítja az orvosai túlmunkájának kifizetéséről szóló, a sajtóban megjelent állításokat. A kórház orvosainak heti munkaideje – részletezte a tárca – 40 óra, a jogszabályban rögzített díjazásért a kórház parancsnoka heti 8 óra túlórát rendelhet el. Ezen felül az orvosok önkéntes alapon, kiemelt díjazásért vállalhatnak túlmunkát. Ennek ellentételezését a közelmúltban a kórház vezetősége – az orvosokkal folytatott egyeztető tárgyalások alapján – mintegy 40 százalékkal emelte meg – állítja a tárca, hozzáfűzve, a juttatásokat Honvédkórház továbbra is pontosan kifizeti az orvosoknak.

Azt is írták, a Honvédkórház az elmúlt időszakban nem tett mást, mint érvényt szerzett a jogszabályi előírásoknak, amelynek nyomán egyeztetések zajlottak és jelenleg is zajlanak a munkavállalók és a vezetőség között az úgynevezett önkéntes túlmunkával kapcsolatban. A Honvédkórház vezetősége minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a szükséges orvosi létszám és a technikai feltételek mindenkor rendelkezésre álljanak – szögezték le, azt is állítva, a sürgősségi centrumban egy orvos sem mondott fel, így a biztonságos betegellátáshoz szükséges orvoslétszám rendelkezésre áll.

Ez azonban nyilvánvalóan nem volt igaz,

hiszen – mint megírtuk – Zacher Gábor osztályvezető főorvos pénteken azért hagyta el a sürgősségi osztályt, mert a továbbiakban szakmailag vállalhatatlanná és fenntarthatatlanná vált a helyzet, miután nincs elég sürgősségi szakorvos. Arra a Népszava is utalt röviden, hogy a sürgősségi osztályon felmondott az orvosok harmada, s miközben ezt az információt is igyekezett cáfolni és hitelteleníteni a Honvédelmi Minisztérium, a hvg.hunak nyilatkozó Zacher ugyanis megerősítette:

osztályán nemrégiben kilenc orvos is felmondott...

VAKÁCIÓ VÉGE, LEMERÜLNI!

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.08.30.


Régi a vicc: az elhunyt kopog a Mennyország kapuján, Szent Péter mondja neki, hogy nem engedi be, mert nem élt Istennek tetsző életet, - igaz, túl nagy disznóságokat se követett el, ezért választhat, a Pokol melyik bugyrában kíván bűnhődni...