2018. szeptember 1., szombat

REKVIEM A (TA)SZABADSÁGÉRT

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2018.08.31.


A 2010-ben hatalomra jutott kormány gyökeres fordulatot vezetett be a tantervi szabályozást illetően. A törvényszöveg világos: a Nemzeti alaptanterv érvényesülését a kerettantervek biztosítják. A 2012-ben kiadott Nemzeti alaptanterv ezért nem az iskoláknak, hanem a tantervkészítőknek, a tankönyvíróknak készült. Az iskola a miniszter által kiadott kerettantervek alapján állítja össze helyi tantervét. A pedagógiai folyamat minden perce szabályozottá vált.

„Az ifjúság nevelése a jövő záloga!” (XVI. Benedek) Hazánkban a hatalom tönkretette az iskolát. Az iskola tönkreteszi az ifjúságot. Az ifjúság és vele az ország elveszíti jövőjét.

Magyarországon diktatúra van. A diktatúra akkor is diktatúra, ha nem a katonák kormányoznak, akkor is, ha az ellenzék nincs a rács mögött, akkor is, ha a szabadságjogok néhány morzsáját még nem söpörték le az asztalról. Mi másnak lehetne nevezni az olyan hatalomgyakorlást, amelynek nincsenek korlátai, és egyetlen ember dönthet minden kérdésben? Formálisan létezik országgyűlés és kormány. Valóságos döntési joguk nincs. Nem rajtuk múlik, mikor lesz Magyarország – a történeti alkotmány vívmányainak megfelelően – királyság, Orbán Viktor fejére teszi-e az országházi vitrinből a koronát, vagy megelégszik azzal, hogy élete végéig a kormányzói tisztséget tölti be. Törvények születnek vita nélkül, egyetlen nap alatt. Törvények születnek a kormány megkerülésével, önálló képviselői indítványként.

A diktatúra szeretné megszerezni az emberi gondolkodás fölötti hatalmat. Ezt a célt szolgálja a nyilvánosság és a sajtó megszállása. Ezt a célt szolgálja az oktatás megszállása. Ezt a célt szolgálja a hitélet állami szolgálatba állítása. Mind a három feladat végrehajtva. Végrehajtva akkor is, ha létezhet még a hatalomtól eltérő vélemény. Végrehajtva akkor is, ha létezhet még alapítványi iskola. Az ellenzék, az ellenzéki sajtó, az alapítványi iskola addig létezhet, ameddig a hatalom jónak és szükségesnek tartja. Orwell jól látta a jövőt. A Nagy Testvér mindent lát! A képviselővé és büntetőjogásszá avanzsált volt államtitkár bármikor benyújthatja a gondolatbűnözésről és gondolatrendőrségről szóló törvényjavaslatát.

Az emberek gondolkodása feletti uralom megszerzésében fontos szerepe van az állam és a „történelmi” egyházak között létrejött paktumnak. Ennek fontos eleme a vallási közösségek közötti különbségtétel. Az állam az úgynevezett bevett egyházakkal ápol bensőséges viszonyt. Az e körbe nem tartozó vallási közösségek a létükért küzdenek. A bevett egyházak a nagyvonalúan osztogatott állami támogatásért minden segítséget megadnak a hatalomnak céljaik megvalósításához.

A diktatúra kiépülése az oktatásban

A hatalom az oktatási rendszer minden szintjét – az óvodától az egyetemig – megszállta. Az állam irányít, fenntart, ellenőriz. Megmondja, hol lehet iskola, milyen feladatot láthat el, milyen létszámban fogadhat tanulót, ki taníthat és miből, hányan juthatnak érettségihez, milyen képzések folyhatnak a felsőoktatásban, milyen létszámban. Az intézmények feletti hatalom kihasználásával folyik a fő cél végrehajtása, a ma és a jövő generációinak alattvalóvá nevelése. Az oktatási rendsze­ren keresztül lehet közvetve és közvetlenül eljutni milliókhoz. A Horthy-­korszak imája, a „Hiszekegy” és jelmondata, a „Csonka-Magyarország nem ország…” ma is hatást gyakorol a politikára, a közgondolkodásra. Miért tartja kézben a hatalom az oktatás tartalma meghatározásának jogát? A közelmúlt eseménye a válasz: az óvodáknak kiadott ukáz elrendeli a hazafias érzelmek erősítését a gyermekekben.

A változások és következményeik leginkább az iskolák munkájában, tevékenységében érhetők tetten. A következmény lenyűgöző. Az állami iskolarendszerből, aki megteheti, kimenti gyermekét. Vagy a határon túl keres számára oktatási intézményt, vagy a bevett egyházak által fenntartott és az állam által finanszírozott intézményrendszert választja. Miért? Azért, mert az elveiben, törekvéseiben, céljaiban gyermekközpontú közoktatás rendszerét felváltotta a tantervközpontú köznevelés rendszere. A tantervközpontú iskolarendszerben a tanulónak kell igazodnia az iskolához, míg a gyermekközpontú iskolarendszerben az iskola igazodik a tanulóhoz. Miképpen válik az iskolarendszer tantervközpontúvá vagy gyermekközpontúvá? A tantervi szabályozás a meghatározó. Sok függ a központi elvárásokat megfogalmazó dokumentum és az iskolai tevékenységet meghatározó dokumentum „viszonyától”. A központi elvárásokat megfogalmazó dokumentum a Nemzeti alaptanterv. Az iskola pedagógiai tevékenységének alapja a helyi tanterv. Mit tartalmaz a Nemzeti alaptanterv? Hogyan készül a helyi tanterv? Ezek meghatározó kérdések...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.