2018. október 10., szerda

SEMJÉN ZSOLT ÍGÉRETEI FERENC PÁPÁNAK

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S.PÉTER
2018.10.09.


Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfői vatikáni látogatásán tárgyalt Pietro Parolin szentszéki államtitkárral. A tárgyaláson szó volt a pápa magyarországi látogatásának lehetőségéről.

Az MTI tudósításából kimaradt, hogy Semjén Zsolt közölte a szentszék államtitkárával, hogy Bayer Zsolt derék, liberális, genderben hívő marhának nevezte a pápát. Elmondta neki, hogy Bayer Zsolt nem más, mint Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja, a Fidesz nevű párt 5-ös számú tagkönyvének birtokosa.

Semjén Zsolt tájékoztatta az államtitkárt arról is, hogy a Fidesz az a párt, amelynek prominensei, köztük a jelenlegi miniszterelnök, a kilencvenes évek első felében „Csuhások, térdre!” bekiabálásokkal zavarták meg az akkori kereszténydemokraták parlamenti felszólalását.

Semjén Zsolt azt is közölte a Vatikán államtitkárával, hogy a magyar kormány elkötelezett a keresztény értékek védelméért. Ennek jól látható megnyilvánulása a hajléktalanok kriminalizálása, amely a legutóbbi időkben odáig fajult, hogy a hajléktalanság bűncselekménynek tekintendő, a törvény ellen vétő, vagyis létező hajléktalanokra elzárás, szerény, ám nekik az életet jelentő cókmókjaikra pedig, tárolási kapacitás hányában, megsemmisítés vár.

Ugyancsak a tízparancsolat és a keresztényi értékek szellemében viszonyul a magyar kormány a menekültekhez. Akiket nem csupán ellenségnek tekint, de milliárdokat költ arra, hogy ez az ellenségkép a magyar közvéleményben is kialakuljon. Ennek hatása egyre inkább érezhető, vagyis elmondható, hogy a kormány nem a vakvilágba szórja az adófizetők milliárdjait. Számos alkalommal előfordult, hogy a lakosság egyes tagjai rendőrt hívtak migránsnak látszó emberekre, és ez tevékenység még akkor is számottevő, ha kiderült, hogy az illetők nem migránsok, hanem magyar állampolgárok, turisták, önkéntes segítők, vagy éppen ideiglenesen hazánkban állomásozó, nálunk továbbképzésen résztvevő szaúdi rendőrök voltak.

Semjén Zsolt azt is elmondta a szentszéki államtitkárnak, hogy a magyar kormány és a magyar püspöki kar szeretettel várja Ferenc pápát, és nem csupán a személyi biztonságát garantálják, de ígéretet tesznek arra is, hogy itt tartózkodása idején az utcai plakátokon, és a kormányhoz közeli sajtóban szüneteltetik a keresztényi értékekkel ellentétes megnyilvánulásokat, úgymint a szegényekkel és az üldözöttekkel szembeni kíméletlen bánásmódot, valamint az idegenek elleni gyűlöletkeltést.

Ennek fejében csupán annyit kérnek, hogy a pápa magyarországi látogatása idején tartózkodjon a magyar kormányt bíráló, annak kereszténységét megkérdőjelező megfogalmazásoktól, tovább, amennyiben beszédet mond, annak szövegét előre egyeztesse a magyar püspöki kar sajtóosztályával.

EGY SZABOLCSI POLGÁRMESTER ÜGYE MUTATJA MEG AZ UZSORA ELLENI HARC REMÉNYTELENSÉGÉT

ABCÚG BLOG
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2018.10.09.


Ha valami igazán jól példázza, miért olyan nehéz megcsípni az uzsora-bűncselekményeket, az pont egy ilyen ügyben zajló bírósági eljárás. Uzsorával, csalással és zsarolással vádolják egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település polgármesterét, aki akkor bukott le, amikor a vád szerint két különböző embernek is eladott egy olyan ingatlant, ami nem is volt az övé. A polgármestert tavaly február elején helyezték előzetes letartóztatásba, de majdnem egy éve már az előzetesből is kiengedték, mikor végre bírósági szakaszba lépett az ügye. Mostanra azonban úgy tűnik, a sértettek megijedtek a polgármester elleni tanúskodástól. Egyetlen nő jelent meg közülük a szeptemberi első tárgyaláson, ő is a vádlottnak kedvezően vallott.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – Borsod-Abaúj-Zemplén megyével egyetemben – az országnak az a szeglete, ahol leggyakrabban fordulnak elő uzsora-bűncselekmények – erről rendőrségi statisztikák alapján egy korábbi cikkünkben az Abcúgon is írtunk. Az ország legszegényebb térségei ezek, ahol a sokszor szegregált nyomortelepeken élő, nélkülöző tömegek könnyű prédái a rajtuk nyerészkedő “üzletembereknek”.

Mégis, hogy egy feljelentésből elindult nyomozásból aztán vádemelés, és végül bírósági ügy is legyen uzsora vádjával, az ritkaság számba megy.

Hogy miért olyan nagyon nehéz egy uzsora-ügyet felgöngyölíteni, azt remekül példázza az a történet, ami egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis faluban bontakozott ki tavaly február eleje óta.

Összezárt a falu

2017. február nyolcadikán, egy hideg tél közepi napon rendőrök érkeztek egy alig ezer fős – a Nyírbátori Járásban található – kis faluba, és letartóztatták B.R.-t, a falu regnáló polgármesterét uzsora, csalás és zsarolás megalapozott gyanúja miatt.

A részletekről akkor semmit nem árult el a nyomozóhatóság, de a Nyíregyházi Járásbíróság annyit közölt: többek között azért is döntöttek a polgármester előzetes letartóztatása mellett, hogy a nyomozás ideje alatt ne befolyásolhassa a kihallgatás előtt álló tanúkat. Uzsora-bűncselekményeknél ugyanis gyakori probléma, hogy a megfélemlített vagy lefizetett tanúk visszalépése miatt egyszerűen elolvad a vád. A polgármester végül nyolc hónapot ült előzetes letartóztatásban.

B. R. letartóztatása után pár nappal mi is jártunk a településen, ahol a történtek miatt felbolydult lakosság szinte mártírrá avatta őt, mondván, nem igaz, hogy bűnöző lenne, a legjobb ember, akit valaha ismertek. Mindig lehet tőle kérni, ha megszorul az ember: a nagyobb összegeket baráti kölcsönbe, a párezer forintokat ráadásul ajándékba adja.

A településen azért találkoztunk néhány olyan emberrel is, akik tudtak részleteket a polgármester letartóztatásával kapcsolatban. Ők csak névtelenül mertek beszélni, tartva attól, hogy a láthatóan összezáró faluban nem jönnének ki jól belőle, ha vállalják, amit mondtak. Az ő elmondásuk alapján próbáltuk. még a letartóztatás után frissen rekonstruálni, hogy mi történhetett...

ÓRIÁSI RENDŐRI AKCIÓ KÉSZÜL A BUDAPESTI HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLEN JÖVŐ HÉTEN

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.10.09.


A budapesti hajléktalanság problémájára rálátó három egymástól teljesen független forrásunk is arról számolt be a Mércének, hogy nagy rendőrségi akció készül a jövő hét elején – minden valószínűség szerint október 16-án és 17-én. Forrásaink elbeszélése szerint a nagyszabású fellépés egyrészt a hajléktalan emberek belső kerületekből való kiszorítását célozza meg, de felmerült a külterületeken, saját készítésű kunyhókban élők elleni razzia is.

Az intézkedés nagyszabású lesz, erre engednek következtetni azok a beszámolók, melyek szerint egyes külső kerületek kapitányságainak rendőreit is bevezénylik a belső kerületekbe.

Október 15-én, hétfőn lép életbe az életvitelszerű közterületi tartózkodásra vonatkozó új szabályozás, amely országosan tiltja, hogy a megfelelő lakhatással nem rendelkező emberek az utcán tartózkodjanak. Az új szabályok értelmében, ha 90 napon belül háromszor is figyelmeztetnek a rendőrök egy hajléktalan embert amiatt, mert közterületen él, szabálysértési eljárást indítanak ellene...

NYUGDÍJ: NEGYEDMILLIÓAN MÁR MEGLÉPTÉK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.10.10.


Egyre többen ismerik fel a nyugdíjcélú megtakarítás fontosságát, a lakosság nagyobbik része azonban még mindig a halogatást választja. Az állam is több megtakarítót szeretne, adójóváírással ösztönzi a hosszú távú öngondoskodást. Az elmúlt négy évben több mint negyedmillióan kötöttek már nyugdíjbiztosítást.

Feszítő az ellentmondás a lakosság nyugdíjjal kapcsolatos várakozásai és tényleges cselekvése között – legalábbis ez derül ki minden felmérésből. Az emberek döntő többsége attól tart, hogy nem fog kijönni a nyugdíjából, sőt, megélhetési nehézségei lesznek. Ennek ellenére mintegy 80 százalékuk semmit nem tesz az időskori szegénység ellen.

Pedig mára mindenki tisztában van azzal, hogy öregedő társadalomban élünk. A KSH adataiból kitűnik, hogy Magyarországon a 65 éves és ennél idősebb korosztály aránya 1990. és 2014. között 13 százalékról 18 százalékra növekedett, az előrejelzések szerint 2060-ra eléri a 29 százalékot. Az időskori eltartottsági ráta (száz aktív korúra hány idős jut) 1990. és 2014. között 20-ról 26-ra emelkedett. Az Eurostat számításai szerint 2060-ra ez az érték 53 lesz.

A most nyugdíjba vonulók még azzal számolhatnak, hogy átlagosan utolsó fizetésük 70 százalékát kapják majd nyugdíjként. Öregedő társadalmunk miatt viszont arra kell számítanunk, hogy ez a helyettesítési ráta a következő évtizedekben drasztikusan csökkenni fog, 2060 körül már 30-40 százalékra fog esni. Ugyanakkor tovább élünk majd nyugdíjasként, hiszen folyamatosan nő a születéskor várható élettartam, és a nyugdíjban töltött évek száma emelkedik...

AMIKOR A KUTYA IS HÁROM NYELVEN ÉRT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.10.10.


A szülői szótár nyelvtől és kultúrától függetlenül meglehetősen hasonló, a „menj fürdeni!”, „pakolj el a szobádban!” és a „hagyd békén a testvéredet!” alighanem a világ minden családjában jelen vannak. Azoknak a szülőknek mégis nehezebb dolguk van, ahol teljes a kavalkád, hiszen más az anyanyelve mondjuk az anyának, mint az apának, miközben a gyerekek a suliban (és otthon egymás között) leginkább egy harmadik nyelvet használnak.

Nagy-Britanniában például minden ötödik alsó tagozatos gyerek édesanyjának nem angol az anyanyelve, ami komoly kihívások elé állítja a szülőket is. Legalábbis ezt mondta az Edinburgh-i Egyetem professzora, Antonella Sorace korábban a Guardiannak.

Erről alighanem a külföldön élő magyar szülők is sokat tudnának mesélni (és mesélnek is szerencsére, sokszor itt, a Határátkelőn is). A professzor szerint ők azt szokták tanácsolni a szülőknek, hogy semmiképpen se várjanak a második nyelvvel az iskolakezdésig csak azért, hogy a gyerek jól elsajátítsa az elsőt, mert ez a stratégia gyakorlatilag garantálja, hogy a kicsi kevésbé fontosnak tartja majd a később megtanult nyelvet.

Szinte mindenhol az „egy szülő egy nyelv” módszert javasolják ilyen esetekben (azaz mindkét szülő a saját anyanyelvén beszéljen a gyerekkel), azonban ez nem működik mindenkinél és minden esetben.

Nem feltétlenül működik akkor, ha az egyik szülő nyelve sokkal dominánsabb, mint a másiké, különösen, ha valamelyiket mindkét felnőtt beszéli. De az sem ritka, hogy miután iskolás lesz, a gyerek egyszerűen nem hajlandó más nyelven megszólalni.

Öt dolog, ami jó, ha van otthon egy többnyelvű családban

Ha már itt tartunk, belefutottam egy listába, ami öt olyan dolgot sorolt fel, ami jó, ha minden többnyelvű család otthonában megtalálható. A listát végignézve speciel ez szerintem nem csak rájuk igaz, de lássuk!

Szótár

Mármint sima és értelmező, és nyilván 2018-ban nem kell ennek a maga fizikai valójában meglenni, de egyrészt nem árt, ha az ember pontosan tisztában van egy szó jelentésével, másrészt így elég jól bővíthetjük a másik két nyelv ismeretét is.

Többnyelvű könyvtár

Hogy kicsit komolyabbra fordítsuk a dolgot, az olvasás önmagában is fontos és jó dolog, különösen az a többnyelvű családokban. Fontos az is, hogy a gyerekek minden nap olvassanak és a szülők is felolvassanak nekik. Lehetőleg mindegyik, a családban használt nyelven.

Többnyelvű zene

A zene fantasztikus erő a nyelvtanulásban is, hiszen énekelve könnyebben jegyzünk meg szövegeket és kedvet csinálhat az adott nyelv elsajátításához is, nem beszélve arról, hogy élővé varázsolja a nyelvet. Az sem baj, ha csak a háttérben zörög, csak szóljon. Jó esetben a kedvünket is feldobja...

Mozik és rajzfilmek

Az én tapasztalatom az, hogy a zenénél talán még hasznosabbak a filmek a nyelvtanulás, illetve adott nyelv hangzásának, kiejtésének elsajátítása terén. Igaz, jórészt passzív tudás, de az is tudás, amit aztán persze a szülőknek kell életre kelteni.

Nyilván egy ismeretlen nyelvet nem tanít meg a gyereknek, de segíthet egy már valamennyire beszélt fejlesztésében. Arról nem beszélve, hogy ha a leggyengébb nyelven nézhet filmeket a gyerek, azzal segítünk is neki.

Beszélgetés

Ez talán annyira természetes, hogy említeni sem kellene, de sajnos sok esetben nem az. A hétköznapi rohanásban ugyanis sokszor megfeledkezünk a beszélgetés fontosságáról. Akár már napi 20 perc megszakítatlan beszélgetés sokat segíthet, és nem csak a gyerek nyelvtanulásában...

A FIDESZ ELŐHÍVHATJA A JOBBIK RÉMÁLMÁT

INDEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2018.10.10.


A Fidesz-KDNP esélyt adhat a Jobbikból levált/kivált/kizárt politikusoknak a politikai erejük növelésére. Egyre jobban terjed a pletyka arról, hogy a házszabály módosításával könnyen önálló frakcióhoz juthatnak a Jobbikból az utóbbi időszakban távozó képviselők. Ők eleinte valószínűleg inkább a Jobbik, mint a Fidesz erős ellenzékét jelentenék. Kérdés, Orbán Viktor mennyire akar szerepet osztani egy új ellenzéki pártocskának, és kérdés persze, a kivált jobbikosok mennyire asszisztálnak majd ehhez.

Volner János Jobbik-alelnököt a múlt pénteki "nem kurvának álltam"-körlevele után este kizárták a frakcióból, majd kiderült, hogy két másik képviselő, Apáti István és a volt tiszavasvári polgármester Fülöp Erik is távozik a Jobbik képviselő-csoportjából. Volnerék immár nyíltan jelezték, hogy nem értenek egyet a párt balra fordulásával, és például azzal, hogy az LMP-vel szorosabbra fűzzék a kapcsolatot.

Ez után a fejlemény után új értelmet nyert a Jobbikból korábban szintén a balra fordulás miatt távozó Toroczkai László csütörtök esti nyilatkozata. Toroczkai az ATV-ben azt mondta ugyanis egy nappal Volner biliborítása előtt, hogy számít arra, hogy további kilépések történnek az ellenzéki frakciókból, és

"majd meglátjuk, a házszabály mit tesz lehetővé, de akár frakciónk is alakulhat."

Toroczkai nem parlamenti képviselő, ám a választás után alapított Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese, Dúró Dóra tagja az Országgyűlésnek...

ELÉGETIK A HAJLÉKTALANOK TULAJDONÁT, MIÉRT NEM ÉGETIK EL A HAJLÉKTALANOKAT IS?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.10.09.


A tulajdonhoz való jog súlyos sérelme lesz, ha megsemmisítik azoknak a hajléktalanoknak a “tárolhatatlan” holmijait, akiket október 15. után az utcán találnak. Igaz, hogy a becsült értéket (amit a megsemmisítők becsülnek meg) megkaphatják, de csak miután levonták az ideiglenes tárolás és a megsemmisítés költségeit. Ez pedig legjobb esetben nulla egyenleg lesz, hacsak nem a hajléktalannak kell még fizetnie azért, hogy elrabolták a holmiját és azt önkényesen meg is semmisítették.

A napi.hu gyomorforgató híre szerint (már a címe is egy hazugság) sajnálni kell a szegény Orbán-kormányt, mert sok adminisztrációs terhet ró az önkormányzatokra és a rendőségre, hogy a hajléktalanok illetéktelenül elvett holmiját tárolják, nyilvántartásba vegyék, értékét megbecsüljék. Ez utóbbi azért lesz érdekes feladat, mert egy hajléktalan számára a koszos matrac felbecsülhetetlen érték, míg a forgalmi értéke tíz forint vagy egy szál cigaretta.

Mivel a hajléktalan “kártalanítása” ehhez a becsléshez kötődik, a becsült értékből levonják a tárolás és a megsemmisítés költségeit, ami egészen biztosan magasabb lesz, mint amit a becsült érték tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a hajléktalan nem kaphat semmit azért, amit elvett tőle a magánrepülőgépeken repdeső Orbán-rezsim. De ha a költség nagyobb lesz, a hajléktalan még el is adósodhat a tolvajoknak, akik a maradék holmiját is ellopták tőle.

Ez az embertelenség szinte fokozhatatlan, legfeljebb azzal lehetne felülmúlni, ha magát a hajléktalant elégetnék, mert nagyjából annyi értéket tulajdonítanak neki, mint a holminak, amit megsemmisítenek az eltulajdonítás után. Ahogy a nácik esetén mondták, hogy előbb a könyveket égetik el, utána az embereket, a párhuzam helytálló, mert a hajléktalanoknak általában már nincsenek könyveik. Nekik csak rongyaik vannak.

Az orbáni bűnszervezet törvénytelen és illegitim alaptörvénye is tartalmazza a tulajdonhoz való jogot: alaptörvény XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. Vajon az Orbán-banda bürokratikus kiszolgáló személyzete megkeresi-e a hajléktalanoknak a gyerekeit, örököseit, és nyilatkoztatja-e őket arról, hogy lemondanak-e az örökségükről, vagy csak szó nélkül megsemmisítik a hajléktalanok tulajdonát, ezzel két jogot is sértve?

Polgári Törvénykönyv 5:43. § [Kisajátítás] (1) szerint “Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg.” (2) bekezdés: “kártalanítás nyújtására az köteles, aki kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi.” Ez a törvénycikk egyértelműen arról szól, hogy valamely tulajdon a közérdekű célra, közérdekű használatba vételre vehető el, megsemmisítésre nem. Ez lopás.

A hajléktalanoktól a tulajdonukat csak azonnali, teljes és FELTÉTLEN kártalanítás ellenében lehet elvenni. Abból nem lehet levonni azt, amibe a tárolás és a megsemmisítés kerül. Mert ha az állam elvette, azért kártalanítania kell, és az már az állam dolga, hogy mit kezd vele, és az mennyibe kerül neki. Nem a hajléktalan kérte, hogy vegyék el a tulajdonát, tárolják, és semmisítsék meg.

A holmi becsült értéke hajléktalan esetében nem annyi, mint amennyit a holmi a piacon ér, hanem a használati értéke számít. Egy hajléktalannak a tetves matrac olyan, mint a király baldachinos ágya. Nem beszélve a személyes kötődésről és a tulajdonlás lelki értékéről. Az lehet, hogy hajléktalan, de neki is van valamije. Birtokol valamit. Ez az önbecsülésének az alapja. Ezt az utolsó emberi érzést is elveszi tőlük Orbán fasiszta állama. Sokszor az egész ember már csak annyit ér, amennyi a tulajdonlás adta emberi méltóságból megmaradt. Sőt Lázár János definíciója szerint minden ember annyit ér, amije van. Ők még azt is elveszik...

NEM ADJÁK A FIDESZESEK A KÓRHÁZI VIP-ELLÁTÁSUKAT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.10.09.


A Fidesz-KDNP képviselői megmentették politikai vezetőik kiváltságát. Míg az ellenzék arra tett kísérletet, hogy megszüntesse az állami vezetők kiemelt egészségügyi ellátását, addig a kormánypártok elutasították az erről szóló javaslatot a parlament népjóléti bizottságának keddi ülésén.

Jelenleg a kiemelt állami vezetők egészségügyi ellátását a Honvédkórházban és a Semmelweis Egyetem klinikáján biztosítják. A kiemelt szolgáltatás a 2010 előtti kormányzati ciklusban megszűnt, az Orbán-kabinet 2011-ben döntött arról, hogy visszaállítja azt. 

A parlament népjóléti bizottságának keddi ülésén Korózs Lajos, a testület szocialista elnöke ismertette azt az indítványt, amellyel több ellenzéki képviselővel együtt javasolták: amíg a Honvédkórházban „hadiállapotok vannak”, illetve a lehetetlen körülmények miatt az ország nagy centrumaiban sorra állnak fel a sürgősségi osztályok vezetői, addig a miniszterek, államtitkárok, miniszteri megbízottak mondjanak le saját VIP-ellátásukról. 

Az indítvány furcsa vitát gerjesztett. Pesti Imre (Fidesz) azt firtatta, tudja-e az előterjesztő, mekkora a politikusok ellátására fordított összeg a Honvédkórház költségvetésében? (Ezt most sem tudtuk meg.) László Imre (DK), aki korábban hat évig volt a Honvédkórház parancsnoka, az ott dolgozók szakmai felkészültségét dicsérte, mondván: nem ők tehetnek arról, hogy az ellátás nem zökkenőmentes...

MAGYARNAK MARADNI

FARKASVONÍTÁS
Szerző: Tarski
2018.10.10.


Az elmúlt hét egyik legfontosabb eseménye hazánk számára az volt, hogy első olvasatban az ukrán parlament elfogadta a nyelvtörvényt. A 450 fő parlamenti képviselőből 261 szavazott igennel, tehát óriási volt a támogatottsága. A törvényjavaslat szerint Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán. Ennek nyilvános elhanyagolása, illetve megsértése büntetőjogi felelősséget von maga után, amelynek büntetési tétele a pénzbírságtól egészen a három évig terjedő szabadságvesztésig terjedhet. Vagyis meglehetősen súlyos következményekkel járhat az, ha valaki az anyanyelvén, például magyarul szólal meg hivatalos helyiségben, illetve magyarul fogalmaz meg mondjuk hivatalos beadványokat. Ezzel a törvénnyel, ha jogerőre emelkedik, végeredményben Ukrajnában kivégzik a magyar nyelvet, ami egyfajta integrációs kísérletnek is tekinthető a 150 ezer fős magyar anyanyelvű ukrán állampolgár esetében.

Régi konfliktus ez a magyar és az ukrán kormányok között, aminek nem kevés előzménye volt. Az Orbán-kormány végig azt az álláspontot képviselte, hogy a kárpátaljai magyarságnak joga van használni az anyanyelvét, és ennek nem lehet törvényes határt sem szabni. Ha mégis ezt tennék, akkor Magyarország blokkolni fogja Ukrajna Uniós, illetve NATO csatlakozását. Ezt az ígéretét eddig is betartotta, aminek nyomán a két ország közötti viszony csak tovább romlott. A két csatlakozási kísérlet közül nyilván a NATO csatlakozás a fajsúlyosabb, mivel ha ez megtörténne, akkor Ukrajnába akár NATO csapatokat is lehetne telepíteni. Ez azonban Oroszország és a NATO közötti konfliktust élezné tovább, hiszen az előbbi nyilván nem nézné jó szemmel azt, hogy közvetlen közelében NATO bázisok létesülnek. Ez a lehetséges verzió is megérne egy külön misét, de most nem erről akarok értekezni.

Ami minket magyarokat közvetlenebbül érint, az a kárpátaljai magyarság ügye. Az egész üggyel kapcsolatban rögtön két kérdés vetődik fel. Az egyik az, hogy megéri-e nekünk az, hogy 150 ezer nemzettársunk miatt ilyen nagy konfliktust generáljunk Ukrajnával szemben? A válaszom az, hogy igen, megéri, mert nincs más választásunk: ma már minden magyarért harcolnunk kell, éljen az Ukrajnában, vagy bárhol a világon. A mai népvándorlás beindulásával ugyanis olyan helyzetben lehet a magyarság, hogy a sok száz milliós iszlám, vagy afrikai népesség egyszerűen letörli a föld felszínéről a 14 -15 milliós magyarságot. Ennek tudatában világos az, hogy a kárpátaljai 150 ezer magyarért is foggal-körömmel kell harcolnunk: legvégső esetben inkább ők települjenek át hazánkba, mint bárhonnan mások idegen anyanyelvvel és kultúrával. A második kérdés az, hogy megéri-e egy olyan „kis” ügy, mint a magyar nyelv ügye, hogy egy nagy nemzetállam, mint Ukrajna Uniós és NATO csatlakozását blokkolja a magyar kormány? A válaszom ugyanaz, mint fentebb: igen megéri, mert nincs más választásunk. Mivel kis ország vagyunk, nincs olyan nagy befolyásunk az európai nagyhatalmi játszmára, hogy annak kimenetelét érdemben befolyásolhassuk. Ezért nincs más hátra, csak azokkal az eszközökkel kell jól bánnunk, amink van: a zsarolás eszközével. Ukrajna eldöntheti azt, hogy melyik a fontosabb számára: az Uniós és a NATO tagság, vagy pedig egy magyarellenes törvény életben tartása. A kettő között nincs egyensúly, tehát előbb-utóbb kénytelen lesz a nyelvtörvényt visszavonni. Vagy pedig elesik attól a lehetőségtől, hogy az országában dúló több éves háborút NATO segítséggel hamarabb oldhassa meg.

Tehát azt kell mondanom, hogy a magyar kormány valóban jó utat választott arra nézve, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon magyarnak és ne olvadhasson be az ukrán népesség körébe. Ez egyébként nyilvánvalóan összefüggésben van a Fidesz nemzeti politikájával is. Azt állíthatjuk, hogy ha nem ezt az utat választották volna, mint azt fentebb leírtam, akkor ellent mondtak volna minden korábbi eszmeiségüknek és minden olyan tettüknek, amivel a világ magyarságát támogatták. Talán mondanom se kell azt, hogy a Fidesz álláspontjával szemben az ellenzék kifogást emelt és azt bizonygatta, hogy az ukrán törvényhozás jogszerűen járt el. Ezt fejtegeti mások mellett Bauer Tamás, aki a beregszászi konzulátuson történt magyar állampolgársági eskütételt rosszallotta. Szerinte: „Szlovákia joggal kifogásolta, hogy Magyarország tömegesen állampolgárságot kínál magyar nemzetiségű állampolgárainak, és nem kifogásolható, hogy az állampolgárság felvételét a szlovák állampolgárság megvonásával szankcionálta. Ukrajnának is igaza van, amikor nem tűri el, hogy Beregszászon magyar állampolgárokat avassanak. Ez bizony a szomszéd állam szuverenitásának megsértése. (Akkor is az, ha nem Beregszászon, hanem valahol Magyarországon történik az állampolgári eskütétel.)"...

MÉLYSÉGI JELENTÉS A TANÁRHIÁNYRÓL

MÉRCE
Szerző: SZŰCS TAMÁS
2018.10.09.


Ez a cikk egy újabb írás a tanárhiányról. Arról a jelenségről, amelynek minden érintettje egyetért azzal, hogy már most is zavarokat okoz, középtávon pedig katasztrofális állapotokhoz vezethet. Igen, minden szereplője! Így vagy úgy, még az oktatásirányítás képviselői is belátják ezt a problémát, ha nem a sajtónak nyilatkoznak, hanem egy egyeztetésen, háttérbeszélgetésen ismertetik elképzeléseiket, például azt, hogy a közeljövőben tervezik a tanári pályára lépők és visszalépők béren felüli, súlyozott, akár 5-10 éven át tartó külön finanszírozását.

Hivatalosan azonban mégis inkább egyfajta számháború zajlik a munkaerőhiány felszínre kerülő részéről, a betöltetlen álláshelyekről, miközben a kormánypropaganda igyekszik bagatellizálni annak mértékét. Ebbe a számháborúba a PDSZ már igen korán beleállt, hiszen számtalan konkrét visszajelzés érkezett és érkezik a szakszervezethez a jelenségről, s a téma úgy tűnik, a közvéleményt is érdekli, ugyanis korántsem mindegy, hogy kik, milyen szakmai és pedagógiai felkészültséggel, s egyáltalán elegendő számban fogják-e tanítani a jelen és a jövő nemzedékét. A szakszervezet egyébként már több fórumon hangoztatta, hogy a szakma módszertani és tartalmi megújulása mellett ezt az ügyet, a pedagógusok utánpótlását tartja az ágazat legfontosabb stratégiai kérdésének.

A PDSZ már a nyár elején 4-5 ezres, közvetlenül jelentkező tanárhiányról beszélt, mivel egyértelműen látszódott, hogy az előző év hasonló időszakához képest a probléma tovább terebélyesedett. Biztos adatok azonban tény, hogy nem álltak a rendelkezésünkre, egészen az Index szeptember elején megjelent cikkéig, amelyben a pedagógustársadalom közel felét foglalkoztató tankerületek adatait hozták nyilvánosságra. Ebben közzétették, hogy 4325 tanár hiányzik csak ennél az állami fenntartónál, amelybe még nem számolták bele a szakképzésben mutatkozó jelentős hiányt, valamint az alapítványi és egyházi iskolákat. A Klebelsberg Központ persze cáfolt, mire a hírportál egy újabb írásban kitartott álláspontja mellett.

A tanárhiány nagyobb részét elfedi a bürokrácia

A fent leírtakból és az iskolarendszert igénybe vevők tapasztalataiból nyilvánvalóan kiderül, hogy a tanárhiány, akár elismeri valaki, akár nem, létezik, melynek mértékét annak természetes változásai miatt nem könnyű meghatározni még akkor sem, ha rendelkezésünkre állnak a pontos adatok, s még nehezebb a dolgunk, ha a különböző források eltérő információkra alapoznak. Az is igaz, hogy az a hiány, amelyről a sajtóban az utóbbi időben kialakult polémia szólt, a betöltetlen pedagógus-álláshelyek mentén zajlott, amely valójában csak a jéghegy csúcsát jelenti, azt a kisebb részt, amelyet nem, vagy csak részben tud elfedni az állami, vagy fenntartói bürokrácia.

Különösen ebből a nézőpontból volt fontos az Index két szeptemberi cikke, hiszen, amikor például a finanszírozható órakeret és a valóban megtartott órák száma közötti jelentős különbségre hívták fel a szerzők a figyelmet, az értő olvasók betekintést nyerhettek abba, hogy személyi állományát tekintve valójában már most kritikusan alacsony számú munkaerővel működik a magyar oktatási rendszer. Annak érdekében, hogy ez még inkább érthetővé váljon, a következőkben azt a jogszabályt helyezzük a további vizsgálódás középpontjába, amelynek alapján a fenntartónak, munkáltatóknak meg kellene határozni a pedagóguslétszámot. Ez nem más, mint a 326/ 2013-as kormányrendelet 35. § 2) bekezdése, amely szerint az alábbi 3 tényezőt kellene figyelembe venni a tanárok létszámának tervezésekor:

a) a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét,
b) az átlag csoport- és osztálylétszámot,
c) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határát, ami 22 óra
.

Megalapozottan kijelenthető, hogy az állami és gyakran más fenntartók a jogszabály hatályba lépése óta maradéktalanul a három pont egyikét sem teljesítették.
Bővebben kifejtve mindezt az „a)” ponttal kapcsolatban elmondható, hogy ma nincs olyan tankerület Magyarországon, ahol a jogszabályok által finanszírozható teljes órakeretet megkapják a tanulók...

KISZIVÁRGOTT DOKUMENTUMOK IS BIZONYÍTJÁK, HOGY HABONY KÖRE BENNE VOLT A KÖTVÉNYÜZLETBEN

444
Szerző: PETHŐ ANDRÁS, ZÖLDI BLANKA
2018.10.10.



Az elmúlt években számos sajtóhír jelent meg arról, hogy Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóhoz kötődő emberek részt vettek a kormány sokat bírált letelepedésikötvény-programjában. Ezek a cikkek többek között egy Habonnyal kapcsolatban álló grúz-izraeli üzletemberről, Shabtai Michaeliről, valamint a tanácsadót korábban képviselő Kosik Kristóf ügyvéd irodájáról szóltak.

A beszámolók főként közvetett bizonyítékokra alapultak, most azonban a Direkt36 birtokába került dokumentumok ennél egyértelműbb információkat is tartalmaznak Shabtai és Kosik részvételéről. E-mailek és egyéb iratok mutatják, hogy Shabtai részt vett a VolDan nevű cég működésében, amely Oroszországban árusított letelepedési kötvényeket. Van olyan dokumentum is, amely arról árulkodik, hogy Kosik ügyvédi irodájának egyik munkatársa intézkedett egy kötvényvásárló ügyében.

Shabtai Michaeli telefonon azt mondta a Direkt36-nak, hogy „semmi köze nincs az ügyhöz”, amikor pedig a birtokunkban lévő, vele kapcsolatos dokumentumokról kérdeztük, közölte, hogy a kérdésekre sem kíváncsi, majd azzal fenyegetőzött, hogy „büntetőeljárást” fog indítani. Habony Árpád, Kosik Kristóf és a VolDan nem válaszolt az írásban feltett kérdéseinkre.

A kötvényprogramot a Habonnyal régóta közeli viszonyban lévő Rogán Antal fideszes politikus kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. A kötvények forgalmazására a gazdasági bizottság nyílt pályáztatás nélkül választott ki néhány, jellemzően offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú céget. Ezek a vállalkozások milliárdokat kerestek az ügyfeleknek felszámolt 40-60 ezer eurós kezelési költségen. A cégek között felosztották a földrajzi régiókat, és mindegyik társaság csak meghatározott területen és állampolgároknak árulhatott kötvényeket. A VolDan többek között Oroszországban és több más egykori szovjet tagállamban tevékenykedhetett...

PÉNZÜGYI ÉS SZAKMAI ROMHALMAZZÁ VÁLNAK AZOK A SPORTÁGAK, AHOVÁ A KORMÁNY ÖNTI A MILLIÁRDOKAT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 óra
2018.10.09.


Ha nem eleve a lopás volt a tao-rendszer célja, akkor valaki nagyot hibázott. Mindenesetre a szinte korlátlan pénz egyik sportágnak sem tett jót.

Akkora a baj a hazai sporttámogatási rendszerben, hogy már a kormányközeli tulajdonban lévő média sem hallgatja el azt. A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mediaworks által kiadott, nem mellesleg Orbán Viktor kedvenc napilapja, a Nemzeti Sport kedden nagyívű cikkben számolt be a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) kétségbeejtő pénzügyi helyzetéről.

A lap konkrét számokról nem beszél, a cikk inkább figyelmeztetésként hat a MÖSZ vezetősége, így Erdei Zsolt elnök, profi világbajnok felé. A lap szerint a gondok fő oka az amúgy „példásan szervezett ifjúsági világbajnokság”, amely rendkívül drága volt.

„Információink szerint a hiány már-már kezelhetetlen, és ha valaki nem nyújt segítő kezet, maga alá is temetheti az államilag támogatott 16 kiemelt sportág közé 2013-ban bekerülő amatőr ökölvívást” – írja a Nemzeti Sport. A lap szerint veszélybe kerültek az elkövetkező hónapok hazai versenyei, edzőtáborai és a nemzetközi tornákon való szereplés, a szövetségben dolgozók nem kapnak fizetést.

Vagyis a működésképtelenség határára sodródott a sportág.

A MÖSZ ráadásul nem válaszolt egyetlen kérdésre sem a pénzügyi bajok kapcsán. Azzal, hogy az ökölvívás a futballhoz vagy a kézilabdához hasonlóan kiemelt sportággá vált, öt év alatt mintegy egymilliárd forintos támogatásban részesült. Ennek egy része közvetlen állami támogatás, másik része pedig társasági adókedvezményből (tao) származik, vagyis olyan cégektől származó adóbevételekből, amelyről az állam lemond, ha a cégek támogatják a kiemelt sportágakat...

BOKROS IS ELSÁPADNA A PIACOSÍTÁS MÉRTÉKÉN: ORBÁNÉK KIVÉREZTETTÉK, MOST ELADJÁK A FELSŐOKTATÁST

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.10.09.


Egy oldalra került a kormány Bokros Lajossal, a híres neoliberális közgazdásszal és ellenzéki képviselővel: privatizálni szeretnék az egyetemeket. 

Amíg hatalomra nem kerültek, Orbánék mindent megtettek a tandíj és a felsőoktatás privatizálása ellen. Azóta mindent megtesznek érte.

Ha a hírek igazak, akkor Palkovics László – korábban felsőoktatási államtitkár, most pedig innovációs és technológiai miniszter -, Pécsen vetette fel azt a tervet pár napja, miszerint a kormány az egész magyar felsőoktatásra kiterjesztené a Corvinus-modellt.

Ugyan Palkovics a Corvinus-modell kiterjesztéséről beszélt, de utána gyakorlatilag bevallotta, hogy erről szó sincs:

az állam megszabadulna a felsőoktatás finanszírozásától, megszűnne az államilag finanszírozott képzés és az egyetemek pedig átalakulnának forprofit, vagy nonoprofit alapokon működő vállalkozásokká.

(A Corvinust nemrég privatizálta magának Palkovics és amolyan ellen-CEU-t szeretnének belőle kialakítani. Az egyetem fenntartói jogai átkerültek át az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, a tervek szerint egy Corvinus-ösztöndíjat hoznak létre, erre pályázhatnak majd a hallgatók az államilag finanszírozott helyek hiányában; növelnék a külföldi oktatók és hallgatók számát is.)

Mindez azt jelenti, hogy a kormány teljesen privatizálná a felsőoktatást azzal a címszóval, hogy ez majd növeli a magyar egyetemek színvonalát – ami részben igaz is. A piaci modellben az állam megrendelőként működne, a felsőoktatási intézményekkel szerződést kötne, majd „az „elvégzett munka” mennyisége után fizetne az intézménynek” – írja a hvg.hu. Az intézmény aztán ebből a pénzből finanszírozhatja képzései költségét és ösztöndíjprogramjait.

Ahogy az utóbbi évtized felsőoktatásáról szóló, pont a Corvinuson publikált tanulmányban is olvashatjuk, az Orbán-kormányok keményen letörték az egyetemi autonómiát, az Orbán Viktor által kinevezett kancellárok döntötték el, mire költhetett egy-egy egyetem.
Palkovics bejelentése tulajdonképpen beismerése annak, hogy a kancellárok rendszere és az elmúltnyolcév fideszes oktatási stratégiája bukás.

A piacosítás azt jelenti, hogy
- a kevésbé tehetős szülők gyerekei végképp kiszorulnak a felsőoktatásból;
ha bevonnák a magántőkét, az egyetemi oktatók bére emelkedne;
- ha bevonnák a magántőkét, az egyetemek szabadabban gazdálkodhatnának, a kancellári rendszer megszűnne;
- megfordulna az a trend, hogy túlkínálat van egyetemi szakokból, bizonyosan csökkenne a helyek és az egyetemek száma is;
- a megmaradó egyetemi képzések színvonala növekedhetne, hiszen valódi verseny alakulna ebben a szférában.

Nagy kérdés, hogy a kormány mennyire engedi majd be a magántőkét az egyetemek működésébe és mekkora autonómiát biztosít majd az egyetemeknek...

A MODERN ÉS TOLERÁNS KÖZÖNY - ROMÁNIA NÉPSZAVAZÁS UTÁN

HVG ONLINE
Szerző: RÉVÉSZ SÁNDOR
2018.10.09.


"Románia népe megmutatta, hogy európaibb, mint a vezetői." "A román egy toleráns és modern nemzet, mely az elmúlt két napban elutasította, hogy hátrafelé lépjen." Ezt mondta a melegek jogfosztásának alkotmányba rögzítését célzó népszavazás bukása után Dan Barna, a népszavazás bojkottálására buzdító Mentsük meg Romániát Párt (USR) vezetője.

Ennek a fiatal européer, urbánus, értelmiségi liberális pártnak (Romániai harmadik legnagyobb pártjának – nekünk legyen mondva) a vezetője februárban azt nyilatkozta az euractiv.com-on, hogy ez teljesen fölösleges népszavazás lesz, mert az alkotmány szövegével (miszerint a család házastársak szabad akaratnyilvánításán alapuló házasságon alapul) immáron 26 éve senkinek nem volt baja, a melegházasság kérdése pedig nincs napirenden, nincs is erre irányuló kezdeményezés. Talán 20-30 év múlva a következő generáció szembenéz majd ezzel a kérdéssel, de ez most nem aktuális (egészen pontosan: "not a priority").

Barna úr tehát tudja, mit jelent és mit nem "a román nemzet modernsége és toleranciája". Nem azt jelenti, hogy a következő egy-két évtizedben a romániai szavazók többsége elfogadná a melegházasságot, melyre az uniós tagállamok felében már megteremtették a törvényes lehetőséget. Nem, nem is lenne ajánlatos kezdeményezni, hogy Románia csatlakozzék az uniós tagállamok ezen toleránsabb feléhez.

A népszavazás kezdeményezői pedig éppen csak ezt akarták. Hogy ne lehessen Romániában továbbra sem melegházasság. Erre simán megkaphatták volna a többségi felhatalmazást, ha másképp fognak hozzá a dologhoz. Ha arról kezdeményeznek népszavazást, hogy megteremtsék-e a melegházasság törvényes lehetőségét Romániában. Egy ilyen népszavazás legalább ennyire eredménytelen lett volna, mint a mostani, sőt. Csak akkor a mostani vesztesei lettek volna a győztesek és fordítva. És akkor nem a liberális Dan Barna dicsérhetné a népet, hanem az antiliberális konzervatívok, szocialisták, nacionalisták, nácik és ortodox ultramontánok (már ha lehet ezt a katolikusokra kitalált elnevezést kiterjeszteni az ortodoxokra).

Amire nem lehet megnyerni a többség aktivitását, arra meg lehet nyerni a többség passzivitását. Magyarországon még könnyebben, mint Romániában, ahol a népszavazás bukásához minősített, 70 százalékot meghaladó passzív többség kell. Nálunk 50 százalék is elég.

De itt nemcsak a népszavazásokról van szó, hanem mindenről. A politikai támogatás maximalizálásához nem az kell, hogy ne tegyenek olyasmit, amit a többség nem támogat. Hanem az, hogy tegyenek meg mindent, amit egy aktív kisebbség támogat, és egy még kisebb aktív kisebbség ellenez. A többieket pedig nem befolyásolja. Minden ilyen tettel többet lehet nyerni, mint veszteni. Sok ilyen tettel sokat lehet nyerni. De nemcsak a támogató aktív kisebbség tetszése a nyereség, hanem az ellenerők gyöngülése is. Minden intézmény, minden fórum, minden jog ellen érdemes fellépni, amely közvetlenül kisebb kört érint, viszont egy nagyobb, politikailag aktívabb kisebbségnek tetszik.

Valamennyi keresztény egyház támogatta a homofób népszavazást. Valamennyi sikertelenül, de a kisebbségi egyházak még sikertelenebbül. A magyar többségű megyékben a részvételi arány az országos átlag fele volt. Hargita megyében a felénél kicsit több, Kovászna megyében kicsit kevesebb. A csíkszeredai katolikus esperes szerint, aki nem ment el szavazni, az a magyar nép árulója. Ezek szerint a Székelyföld népének 90%-a áruló. Az esperes a népszavazás első napjának az estéjén szólalt meg, amikor Székelyföld népének alig egy-két százaléka voksolt. Tudta, hogy ha lesz is valamekkora hatása a szavainak, az ottani magyarok túlnyomó többsége minősül majd az ő szavai szerint hazaárulónak. Mégsem tartott ennek a lehazaárulózott hatalmas többségnek a haragjától. Mert tudta, hogy azzal a kisebbséggel, amelyre hathat, nem egy olyan többség áll szemben, amelyben ellenhatás érvényesül. Hanem olyan többség, amely éppúgy nem vesz tudomást arról, hogy őt egyháza nevében lehazaárulózták, mint ahogy arról sem vesz tudomást, hogy egyháza nevében szavazásra buzdították. A Fidesz sajtója az állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kudarca után is durván lehazaárulózta a magyarországi magyarság nagy többségét. Ez akkor sem, nekik sem ártott...

HA RÁHELNEK MENEKÜLNIE KELL, ORBÁN UTÓLAG NEM LESZ MAGYAR

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.10.07. 


Orbán megoldotta az urbánus-népi vita kulcskérdését, és éppen a népies kultúrát gyűjtő Hagyományok Háza átadóján. A vita lényege pedig az, hogy ki a magyar. Akik feltették a kérdést, azzal a szándékkal tették fel, hogy kirekesszenek másokat a magyarságból és a jogaikat elvitassák, a közéletből kizárják őket. Antiszemita kérdés ez a javából.

Orbán válasza az, hogy “Barátaim, az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz.” Móricka megint hozzáigazította az igazságot az aktuális mondanivalóhoz, ezzel azonban észrevétlen megkérdőjelezte jelen időben mindenki magyarságát, mert azt majd csak az igazolja, ha az unokája magyar lesz. De az unokája magyarsága sem biztos, amíg az ő unokája nem lesz magyar. Orbánnak sikerült eltüntetnie a magyarokat a Kárpát-medencéből.

Emellett, amíg Antal dölyfösen és alaptalanul 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, addig Orbán kapásból kitörölte a magyarok közül a külföldön élő magyarokat és az ő leszármazottaikat. Ez kapásból 4 és fél millió magyar származású amerikai magyarságát törölte el, akiknek a gyerekei csak emlékeznek arra, hogy az ő őseik nem írek, hanem épp magyarok voltak. Nekik e definíció szerint már a nagyszüleik sem magyarok voltak, mert az orbáni meghatározás szerint miattuk utólag elveszítették azt. Hontalanok lettek, elvette a magyarságukat Orbán miniszterelnök. Kellett is őrizgetni a magyar kancsókat…

De saját definíciója szerint még Orbán is elveszítheti a magyarságát. Mert ha Magyarország lakossága megunja egyszer, hogy egy fasiszta diktátor repked fölötte, miközben ő szarában fekszik az omladozó kórháznak nevezett istállóban, és elkezdik begyűjteni a bűnszervezetet a kicsiktől a nagyokig, jó eséllyel számíthatunk arra, hogy Ráhel a fatolvajjal elmenekül és valamelyik baráti diktatúrában húzza meg magát. Ebben az esetben a horvát autópályán és még ki tudja hol szanaszét dobált szaros pelenkák tulajdonosai, Orbán unokái, nem magyar unokák lesznek. Valószínűleg még nevet is változtatnak és letagadják a nagyapjukat...

KELETI POLITIKUS FENYEGETI AZ ORBÁN-KORMÁNYT

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / KÁRPÁTI JÁNOS
2018.10.09.


Hallgassa meg

Az Európai Bizottság elnöki tisztére pályázó szlovák politikus, Maros Sefcovic felvetette, az uniós finanszírozást össze lehetne kapcsolni azzal, hogy a támogatást igénylő tagország aláveti-e magát az új Európai Ügyészségnek – írja a New York Times. Az AFP pedig azt elemzi, miért fontos Erdogan török elnöknek a meleg magyarországi fogadtatás. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.

Az AFP francia hírügynökség Recep Tayyip Erdogan magyarországi látogatását a török államfő két héttel ezelőtti németországi útjával veti össze, és megállapítja: az előző vizit hűvös és feszült légkörben zajlott, míg most Budapesten sokkal melegebb fogadtatásban részesül Erdogan.

Az AFP kiemeli, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki erősen bírálja Európát, hiányolva abból a demokráciát, az elsők között gratulált a török elnök júliusi újraválasztásához, és dicsérte azt a stabilitást, amit Erdogan szerinte megteremtett.

Nem tettek neki szemrehányást

A francia hírügynökség megszólaltatja Szigetvári Tamást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közgazdász professzorát, aki szerint Erdogan számára fontos, hogy olyan EU-országba látogathat el, ahol nem tesznek neki szemrehányást az emberi jogok helyzete miatt. A budapesti út – véli a francia közmédia által megszólaltatott szakértő – lehetőséget ad a török elnöknek arra, hogy felmutassa: az unió még nem teljesen fordított neki hátat.

Az AFP megállapítja: Orbánban és Erdoganban közös az, hogy demokratikus úton választották meg őket, de mindketten önkényeskedő tendenciát mutatnak. Emellett miközben Erdogan az ottomán birodalom iránti nosztalgiát ápol, Orbán kormánya a turáni elméleteket veszi elő, a törökökkel való távoli rokonság igazolására.

Nyugatiak nevében üzent a keleti politikus

A New York Times közli a Reuters hírügynökség brüsszeli beszámolóját arról, hogy Maros Sefcovic, az Európai Bizottság szlovák alelnöke – aki pályázik arra, hogy ő legyen az európai szociáldemokraták jelöltje az európai bizottság elnöki tisztségére a jövő májusi európai parlamenti választásokon – közölte: a volt kommunista EU-tagállamok növekvő brüsszeli költségvetési nyomásnak lesznek kitéve, ha nem tartják tiszteletben a jogállamiságot.

A tehetősebb EU-tagállamok az eddiginél szigorúbban fogják számon kérni az európai normák betartását a fejlesztési támogatások előfeltételeként – jelezte Sefcovic. „Ha valaki az európai adófizetők pénzét akarja költeni, akkor száz százalékig biztosítani kell azt, hogy az megfelelő felügyelet mellett történjen, hogy legyenek független bíróságok, független számvevők, és független igazságszolgáltatási rendszer, amely ellenőrzi a pénzköltést” – mondta a szlovák politikus.

Sefcovic felvetette: az uniós finanszírozást össze lehetne kapcsolni azzal, hogy a támogatást igénylő tagország aláveti-e magát az új Európai Ügyészségnek. Ha nem, akkor szerinte sokkal alaposabb ellenőrzési mechanizmust kell alkalmazni a támogatás felhasználása során.

A magyar kormányzat részéről többször kijelentették, hogy Magyarország nem kíván részt venni az Európai Ügyészség létrehozásával megvalósuló, uniós tagországok közötti megerősített együttműködésben...

NA DE HOVA TŰNT LÉVAI ANIKÓ?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.10.09.


Szép jó estét mindenkinek! Orbán Viktor és diktátor barátja végre újra találkozhatott, ezúttal Budapest szívében, a felújított Gül Baba türbéjében. Természetesen a fél várost lezárták azért, hogy nehogy valaki bosszút álljon a török diktátoron, aki nem olyan régen vérbe fojtott egy állítólagos katonai puccsot, majd az abban állítólag résztvevőket – gyakorlatilag az ellenségeit – könyörtelenül megbüntette. Kivégeztetni csakis azért nem sikerült őket, mert Törökországban már nincs érvényben a halálbüntetés. Erdogan pedig szívesen megtette volna. Megoldotta viszont másképp, 104 embert, akiket a puccsban való részvételben bűnösnek talált, életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt, nem beszélve azokról a tízezrekről, akik életét bosszúból teljesen ellehetetlenítette.

Nos, ez az államférfi találkozott ma a mi Viktorunkkal, hogy gazdasági egyeztetéseket folytassanak. Voltak nagyon fontos nyilatkozatok, amikben szó volt bevándorlásról, magyar gazdasági csodáról és Brexitről. A tervek szerint a két ország közötti kapcsolat a találkozót követően még jobban el fog mélyülni, ami nekünk csak jó lehet. Vagyis hát Orbán jó barátjának Adnan Polat, török oligarchának biztosan, aki milliárdos beruházások sorát hajtja végre idehaza. Orbán Viktor kedves felesége, Lévai Anikó valamiért nem tudott megjelenni ezen a nevezetes eseményen, ami úgy tűnik kezd egyre normálisabbá válni. Pedig talán illett volna, hiszen Erdogan a feleségével érkezett.

Azt pedig, hogy mennyire fontos Orbánéknak egy Magyarországra érkező diktátor biztonsága, tökéletesen mutatja az Index által bemutatott rendőri üldözés. Fiatalok egy csoportja ugyanis megpróbált eljutni Gül Baba türbéjéhez, ahol az Identitás Generáció már nagyban tüntetett. Ezt azonban a rend éber őrei nem engedhették, ezért előbb az utcán kísérték végig a legalább 15 fős társaságot, majd buszra szállva tovább követték őket, mert hát mégiscsak fő a biztonság. Meg a krumpli. A teljes történetet itt el lehet olvasni, érdemes.

Közben tovább bonyolódik a kirúgott szívsebész ügye, akit immár a teljes kormány megpróbál úgy feltüntetni, mintha nem pont a politikai játszma, hanem az ő szakmai hibája okozta volna egykori betege napokkal ezelőtti halálát. Már a parlamentben is téma volt az eset, ahol Gulyás Gergely azt állította: egy minisztériumi vizsgálat már megállapította, hogy az orvos mulasztott és egy beteg nem azért halt meg, mert a Kardiológiai Intézet elbocsátotta a szívsebészt. Ezt a minisztérium úgy állapította meg, hogy az orvost meg sem kérdezték az esettel kapcsolatban.

Székely László azonban nem maradt csöndben, hanem felkereste az Indexet, hogy elmondja az ő álláspontját is, ha már Gulyás Gergelyéknek nem volt ideje ezt megkérdezni. Álljon hát itt Székely László véleménye:

Tudtommal csak a GOKI Felnőtt- és Csecsemő Szívsebészeti Osztálya együttesen rendelkezik olyan speciális gyakorlattal és tudásbázissal, ami ennek a típusú betegségnek az ellátásával kapcsolatosan alapvető. A beteggel és betegséggel kapcsolatban nem szeretnék semmilyen részletezést tenni az erre hivatott szakmai fórumokon kívül, ám mindenképpen szeretném leszögezni, nagyon nehéz – objektíven talán nem is lehet – olyan szívsebészt találni Magyarországon, aki ilyen típusú betegség, ilyen típusú szövődményének a kezelésével, vagy a betegség progressziójával kapcsolatosan saját gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezne. Még az amerikai és az európai ajánlások sem adnak konkrét útmutatót ennek a betegségnek a pontos időzítésével, illetve ellátásával kapcsolatban, nemhogy egy ad hoc összehívott bizottság azonnali véleménye irányadó lehetne az ominózus esetben.

Hogy ez mit is jelent pontosan? Gulyás Gergely ismét hazudik, aminek célja az elismert szakember lejáratása. Képtelenek beismerni, hogy a kórház egyik betegének azért kellett meghalnia, mert Kásler Miklósnak fontosabb volt a saját hatalma fitogtatása, mintsem egy ember élete. Itt tartunk...

2018. október 9., kedd

MEGTALÁLTA A SIKER KÉPLETÉT A VILÁGHÍRŰ MAGYAR TUDÓS (INTERJÚ)

PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY, OROSZ MÁRTON
2018.10.08.


Barabási Albert-László világszerte az egyik legismertebb magyar tudósnak számít, gyakorlatilag a nevéhez fűződik egy új tudományág, a hálózatkutatás megalapítása. Amellett, hogy a legnevesebb egyetemeken (Harvard, Northeastern) oktat, könyvei a tudományos irodalom bestsellereinek tekinthetők, közben az üzleti életben is egyre aktívabb. A Portfolio a fizikussal nemrég megjelent könyve, az A képlet - A siker egyetemes törvényei kapcsán beszélgetett a siker tudományos hátteréről, személyes siker-tapasztalatairól, tudomány és üzlet összekapcsolásáról, és arról is, miért nem tud az internet áttörést elérni a globális egyenlőtlenségek megszüntetésében. A professzortól azt is megtudtuk, hogy most is segít a kaliforniai egészségügyi rendszer hálózatként történő átvilágításában, de a jelenlegi kutatási területéről is elárult részleteket. A környezeti hatások, elsősorban az ételek egészségünkre gyakorolt hatását vizsgálják, végső céljuk, hogy megállapítsák, mi az egészséges étrend...

..."Rengeteg nagyon izgalmas könyv van a sikerről, amiket sikeres emberek írtak, lényegében a saját tapasztalatukat összegezvén. Ezeknek megvan a helyük a polcon, az egyedüli hibájuk ezeknek, hogy csak a sikert nézik. Általában azt a sémát követik, hogy kiválasztanak száz, tíz vagy egy sikeres embert, és ezeknek a tapasztalatait próbálják meg általánosítani. Nem nézik azt, aki nem volt sikeres.

Ez részben módszertani kérdés, nem álltak rendelkezésre ugyanis adatok korábban. Ez változott meg az elmúlt tíz évben, az internetnek köszönhetően ugyanis jó néhány területen, a művészettől a tudományig óriási adatforrások jelentek meg, amelyek segítségével végig tudjuk követni nemcsak a sikeres kutatók, művészek, zenészek karrierjét, hanem azokét is, akik nem lettek sikeresek. Objektíven tudjuk követni, hogy mi különbözteti meg őket, és melyek azok a mechanizmusok, amelyeken keresztül a siker megjelenik különböző körülmények között.

Egy ilyen könyvnél adja magát a kérdés, hogy a szerzőnek, a sikert tudományos alapon kutató fizikusnak mi a legfontosabb üzenete saját maga számára?


"Számomra a nulladik pont az, hogy a teljesítményem rólam szól, a sikerem meg rólatok."
A kettő nem szinonimája egymásnak, hanem a teljesítmény az, amit én nyújtok, milyen könyvet írok, milyen zenét szerzek, milyen festményt festek, stb. A siker pedig arról szól, hogy a közösség hogyan reflektál, mit lát belőle és mit tud értékelni abból, amit én csinálok. Ez a kulcsmegállapítása a könyvnek. Ennek köszönhetően ugyanis már fel tudjuk tenni azt a kérdés, hogy mikor, milyen körülmények között vezet a teljesítmény sikerhez.
Az iskolában azt tanuljuk - teljesen jogosan -, hogy ha van teljesítmény, lesz siker is. Ez igaz is olyan területeken, ahol a teljesítmény objektíven mérhető, ergo a közösség össze tudja hasonlítani a különböző teljesítményt nyújtó embereket, ilyen például a futóverseny. Nem arról van szó, hogy nem szeretjük a teljesítményt jutalmazni, de vannak olyan területek, ahol nem tudjuk objektíven mérni. Nem az a baj, hogy ne tudnánk megkülönböztetni a jó bort a rossztól, a jó festményt a rossztól, a jó kutatót a rossztól. Ez még a laikusoknak is könnyen menne.

"Ahol általában kudarcot vallunk, még a szakemberek is, hogy a két nagyon jót megkülönböztessük egymástól. És itt el is jutunk a siker második törvényéhez, miszerint a teljesítmény korlátos, a siker viszont korlátlan."
Kronométer hiányában nem tudjuk megmondani, hogy ki a jobb festő, kutató, zenész, mert előttünk van tíz másik, akik mind fantasztikusak. A kérdés az, hogy ilyen körülmények között, amikor a teljesítmény már jelen van, közel van a csúcshoz, nem tudjuk megkülönböztetni szakemberszinten sem, kihez fogjuk odarendelni a sikert?
...

MÁRKI-ZAY PÉTER: ENNYIRE KEGYETLEN A RENDSZER, MÁR SEMMI MÁS NEM SZÁMÍT, MINT A LOJALITÁS A VÁROS HŰBÉRURÁHOZ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: B.M.
2018.10.09.


A független polgármester el sem tudja képzelni, mivel lehet megvenni valaki annyira, ahogyan Lázár János sakkban tartja a hódmezővásárhelyi fideszeseket.

Az RTL Klubon futó Magyarul Balóval vendége volt Márki-Zay Péter, aki azt állította, februárban sem voltak illúziói arról, hogy nem lesz könnyű vezetni Hódmezővásárhelyt függetlenként, ám a helyzet talán kicsit rosszabb, mint arra akkor gondolt.

Márki-Zay azt is elárulta, maga Lázár János még 2009-ben – amikor még együtt akartak dolgozni egymással – azt mondta neki, hogy rengeteg eszköze van arra, hogy megkeserítse későbbi utódja mindennapjait.

Az akkor még polgármesterként tevékenykedő jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő 2010 után a kormánypárt frakcióvezetőjeként, későbbi államtitkárként, majd pedig Miniszterelnökséget vezető miniszterként még nagyobb befolyásra tett szert. Ezért is súlyos Márki-Zay Péter szerint, hogy „Lázár átcsatornázta a Hódmezővásárhelynek korábban jutó TAO-támogatásokat Makóra”. Hogy mindezt kormányzati befolyását latba vetve, vagy éppen a miniszteri poszt elvesztésével járó befolyáscsökkenése révén okozta városának, az a független polgármester szerint mindegy, a lényeg az:

Lázár folyamatosan kárt okoz Hódmezővásárhelynek, veszteséget, sőt: adósságot.

Márki-Zay konkrét ügyeket is említett, ahogyan vasárnapi bejegyzésében és későbbi videóposztjaiban is felsorolta azt, miként okoztak a kormánypártok – állami és pártpolitikai szinten is – súlyos károkat Hódmezővásárhelynek.

A független polgármester el sem tudja képzelni, mivel lehet megvenni valaki annyira, ahogyan Lázár János sakkban tartja a vásárhelyi fideszeseket. Szerinte azonban több, általa korábban tisztességes, gerinces ember bizonyította az elmúlt hét hónapban – mióta Márki-Zay polgármester –, hogy „az emberi önbecsülésük kevésbé számít, mint a lojalitás a város földesurához”...

ELKÉPESZTŐ A HISZTI AZ ÚJ GYÜLEKEZÉSI TÖRVÉNY KÖRÜL, PEDIG NINCS VELE SEMMI GOND - NEM KÉNE ÁRNYÉKRA VETŐDNI

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2018.10.08.




Félreértés ne essék: ez itt nem kormánypárti cikk. Az Orbán-rezsimet e sorok szerzője 2010 óta szisztematikusan bírálja (előtte pedig az előző hatalmat bírálta ugyanígy), de értelmetlen túlzások mellé csak nem kéne odaállni. Az úgynevezett ellenzék például akkor teszi magát igazán nevetségessé, ha árnyékra vetődik, és ott is diktatórikus intézkedést kiált, ahol nincs – vagyis szépen hozza az úgynevezett ballib hisztiről szóló sztereotípiákat.

Orbán Viktor biztosan imádja az ilyet.

Mert ugye mi is történik?


- A Momentum már konkrétan el is temette a gyülekezési jogot,
- a DK akciókat szervez a gyülekezési jog korlátozása ellen,
- a Jobbik már az előkészítési szakaszban orwelli állapotokról beszélt (igaz, később megszavazta a törvényt);
- az egyik ellenzéki lap arról cikkez, hogy két ember beszélgetését is be lehet majd tiltani,
- a másik arról beszél, hogy innentől az áruházak parkolóiban nem lehet majd tüntetni az áruházak ellen.

És a többi, és a többi.

Ezekkel szemben a nyers és egyszerű valóság az, hogy az új gyülekezési törvény pontosan úgy néz ki, amilyennek egy Európai Uniós tagállamban, vagyis egy liberális (értsd: jog-) államban egy gyülekezési törvénynek ki kell néznie. Nem korlátoz értelmetlenül, hanem szabályoz, mint bármelyik, a szólás- és véleményszabadság zászlóshajójaként tisztelt európai állam...

VANNAK, AKIKNEK NAGYON BEJÖTT A KELETI NYITÁS

INDEX
Szerző: MT
2018.10.09.


Bár ma már kevésbé hangsúlyos eleme a magyar külpolitikának a keleti nyitás, a kormány azért a mai napig nem sajnálja a pénzt és a politikai tőkét, hogy a befektetések és kereskedelmi lehetőségek reményében építse az ország keleti kapcsolatait. Ehhez képest gazdasági szempontból a keleti nyitással egyedül Ázsia járt jól: a a térséggel szembeni kereskedelmi hiányunk tartósan magas maradt. Ez persze nem magyar betegség, egész Európára igaz. Ám a magyar külpolitika azzal, hogy Ázsiának gazsulál, Európa és saját gazdasági érdekei ellen dolgozik.

Szeptember végén derült ki a Magyar Közlönyből, hogy a kormány művelődési házat vesz a vietnami Hanoiban, az ingatlanra legfeljebb 7,1 milliárdot szánnak. Ezt az összeget segít kontextusba helyezni, hogy a 2018-as költségvetésben kevesebb mint fele ennyit, 3 milliárd forintot különítettek el a magyar kultúrát a világban népszerűsíteni hivatott, 21 országban jelenlévő Balassi Intézet működtetésére.

Persze a szokatlanul drága kulturális beruházás kapcsán lehet arra hivatkozni, hogy a hanoi ingatlannak van eladási értéke, és egyébként is, Délkelet-Ázsia egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságáról, a keleti nyitás egyik fontos országáról van szó, ahol a magyar jelenlét kézzelfogható politikai és gazdasági előnyökkel járhat.

Ez első ránézésre igaz is: a Vietnamba irányuló magyar export 2011 óta 72 százalékkal nőtt, tavaly elérte a 79 millió dollárt, mai árfolyamon 22 milliárd forintot. A probléma csak az, hogy eközben a Magyarországra irányuló Vietnami export az ötszörösére, 316 millió dollárra nőtt, a magyar kereskedelmi hiány pedig 17 millióról 237 millió dollárra, azaz 66 milliárd forintra.

A KELETI NYITÁSNAK TEHÁT A JELEK SZERINT VOLTAK HATALMAS NYERTESEI, CSAK SAJNOS NEM MAGYARORSZÁG, HANEM A KELET-ÁZSIAI FELTÖREKVŐ GAZDASÁGOK.

Vietnamhoz hasonló a kép az egész kelet-ázsiai és közép-ázsiai régióban: a térség fejlődő országaiba (Kína, India és Délkelet-Ázsia) 2011 óta nem hogy nem nőtt, egyenesen csökkent a magyar export, miközben a kereskedelmi hiány tartósan magas maradt.

Ez egyébként nem kifejezetten a magyar külpolitika hibája: a kelet-közép-európai térség szinte minden országában hasonló folyamatok játszódnak le. Ennek az az oka, hogy a világgazdaság keleti szeleit egyáltalán nem olyan könnyű meglovagolni, mint a kormány gondolta: a Budapesten kiötlött politikai szlogenek és külgazdasági elképzelések alig tudják befolyásolni a valós gazdasági folyamatokat. Ezek a gazdasági folyamatok pedig nem igazán kedveznek a keleti nyitásnak, sőt, inkább ellentmondanak annak...

GYILKOSOK ÉS ÁLDOZATOK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.10.08.


Meghalt egy ember.
Beteg volt, lehet, mindenképpen meghalt volna, hiszen sok esetben csoda kellene egy ember életben tartásához, márpedig az Úr nem mindig tesz csodát.
Mifelénk is talán csak Orbán Viktor tesz csodát, aki meg tudta vásárolni miniszterelnöki fizetéséből fél Magyarországot, a Balatont, kastélyokat, hoteleket, kikötőket, erőművet, földeket, futballcsapatokat, miegyebet.
De hát Krisztus Urunk is megitatta a kánai menyegző vendégeit a vizeskorsókból, a japánok meg köztudott módon tudnak üres csészéből is csát inni, ami a tea neve arrafelé - ha igaz...
De ez az ember valószínűleg azért halt meg, mert az egészségügy felett rendelkező alisten világgá zavarta azt a szívsebészt, aki a beteget kezelte, már ameddig el nem tiltották attól, hogy befejezze azt a kezelést, melyet az országban jószerivel talán egyedül ő volt képes aktuálisan elvégezni.
Nem szeretnék állást foglalni abban, hogy mennyire sértette a szabályokat a kiseprűzött főorvos, de azt azért leszögezhetjük, hogy technikailag képes lett volna a szükséges műtét elvégzésére, a beteg meg csak túlélte volna, hogy aki megmentette az életét, etikai vétséget vétett.
Ha valakinek van két lába, akkor az az egyiket nem túl nagy kockázattal felemelheti, de ha csak egy lába van, akkor jó közelítéssel megjósolható, hogy seggreesik.
A halottnak és családjának viszont nem vigasz, hogy a miniszter seggreesett - bizonyítva ezzel tökéletes alkalmatlanságát magas pozíciójára, ők gyászolnak és felelőst keresnek, ez pedig természetes emberi tulajdonság.

Természetes ez az egészségügyi vezetés részéről is, hiszen ők felelnek azért, hogy dolgozóik a lehető legszakszerűbben végezzék munkájukat, ezért hát a kirúgott főorvosban vélik megtalálni az eset felelősét.
Rejtő írta valahol: ha nem akarod, hogy a neved felolvassák egy névsorolvasásánál, neked kell olvasnod a névsort.
Jelenleg éppen ez történik, a felelősök olvassák az igen rövid névsort, melyen csak egy személy, a persona non gratanak minősített szívsebész főorvos szerepel.
Az eltávolítás indokaként pedig egy etikai vizsgálat eredményét jelölik meg, melyről az érintett nem tud, jegyzőkönyvet pedig munkáltatója képtelen felmutatni.
Tulajdonképpen jellemző, a munkáltatói jog gyakorlója és annak felettese valamiért azt képzeli, hogy rájuk nem vonatkoznak a jogszabályok, ők maguk a törvények feletti végső igazság - habár ami azt illeti a mai törvényekről is ejthetnénk egy-két szót, de talán majd máskor...