2019. augusztus 19., hétfő

A BALATONI VADDISZNÓ-INVÁZIÓ CSAK A KEZDETE AZ EMBER-VADDISZNÓ KONFLIKTUSNAK

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2019.08.18.


A Balaton-felvidéken folyamatos a vaddisznó-invázió – ez volt a fő állítása az RTL Klub augusztus elején leadott riportjának, amelyben helyiek által készített felvételeket is bemutattak a kertekben vagy utcákon kószáló vaddisznókról. Több megszólalóhoz rendszeresen visszatérnek a vaddisznók, és a kutyákat is megkergetik. Az egyik kutyának például beleszúrt egy vaddisznó az oldalába. Egy helyi pedig kihívta a rendőrséget, mivel vaddisznók nem engedték be a saját telkére.

A Veol pár héttel ezelőtti cikke szerint több helyi polgármester is összeült, mert az emberek félnek, mivel akár kondákkal is találkozhatnak szűk utcákban. Többen nem mernek elmenni éjszaka bulizni, mert hazafelé nagyon nagy eséllyel találkoznának vaddisznókkal...

MIÉRT JÖJJENEK HAZA A KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYAROK?


HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: HATÁRÁTKELŐ
2019.08.19.


Úgy tűnik, tovább folyik a vita arról, mi történne, ha hazaköltöznének a külföldön élő magyarok. Ma Endre véleménye következik, amivel persze megint lehet vitatkozni (nyilván fogtok is…), de ez nagyon hasznos is lehet. Válaszát a 10 év után hazaköltözött Orsi írása
inspirálta.

„A több, mint 10 éve külföldön élő magyar honfitársainknak azt üzenem, hogy igenis, nagy szükség volna Rájuk, és nagy szeretettel várnánk Őket, hogy jöjjenek.

Nagyon rosszindulatú és rosszhiszemű az a híresztelés, hogy Magyarország élhetetlen. Ezt a rosszindulatú, hamis nyugati liberális média híreszteli!!!

A valóság az, hogy nagyon sok német házaspár költözik ma Magyarországra, mert szerintük meg Németország élhetetlen. Már több, mint fél millióan vannak. Házat vásárolnak, láthatólag új hazájuknak tekintik Magyarországot.

Persze mi szívesen látjuk Őket, de mennyivel jobb volna, ha régi Honfitársaink jönnének haza. Nem mondom azt, hogy nincsenek hibák, de meg lehet élni, és főleg élet és létbiztonság van, ami viszont sem Németországban sem például Svédországban nincs.

Nálunk nem késelnek halálra a nyílt utcán 50-60 embert, mint Berlinben, és senkit nem erőszakolnak meg, miközben mindezt a média letagadja.

Néhány szempont: Magyarországon szinte minden szakmában ordít a munkaerőhiány, tehát az elhelyezkedés nem gond. (Értelmiségünket a Nyugat elszívja, ezt nevezik agyelszívásnak).

Még Budapesten is lehet állást kapni, de ne feledjék, hogy Magyarország nem azonos Budapesttel!

Vidéken pedig üresen, lakatlanul állnak a házak, amiket fillérekért meg lehet vásárolni, mert az idősek kihaltak, a fiatalok pedig elmentek Budapestre, vagy más nagyvárosba, esetleg külföldre.

Pedig vidéken is van élet!! Minden olcsó, vállalkozni is könnyű, tehát még munkahelyet sem kell keresni. Szinte minden szakmában munkaerőhiány van, nem beszélve a mezőgazdaságról, ahol ez a legnagyobb mértékű.

Persze azt is megmondom őszintén, hogy aki nem nyugdíjas korú (mert nyugdíjat Magyarországon is kapna), hanem tehetős fiatalember, vagy középkorú, esetleg jó szakmája is van, és mégsem akar semmit sem dolgozni, hanem elvárja, hogy az ország eltartsa, az valóban ne jöjjön, mert számára tényleg élhetetlen lesz Magyarország! Röviden ennyit tudtam elmondani.”

A vitaindító beszélgetést a Spotify-on ITT HALLGATHATOD MEG!

ORBÁN ÁT AKARJA ALAKÍTANI A MAGYAROK ERKÖLCSI NORMÁIT

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2019.08.19.


Először akkor kellett volna gyanút fognunk, amikor a pozitív értéktartalmú szavakból szitokszót csináltak. Amikor a "korrekt"-ből gúnyolni való "polkorrekt", PC lett (tényleg, micsoda kényeskedés, hogy már cigányozni, zsidózni, niggerezni se lehessen), a "szabadelvű"-ből, (liberálisból) a nemzet szabadságának ellensége, a "jogvédő"-ből sorosbérenc.

Másodszor akkor, amikor a miniszterelnök a büntetendőről és a helyesről alkotott korábbi fogalmainkat felcserélve, üdvözölte, hogy néhány felheccelt helyi lakos megrongálja a menekült családokat nyaraltató vendéglátós autóját.

Harmadszor akkor, amikor beindult a Kulturkampf, és a politikai háború rázúdult az értékek világára.

Mára beérett: a Kulturkampf mintájára itt a "Morálkampf", az erkölcsi értékek kicserélése.
Már nem az a jó, amit korábban nagyjából mindenki jónak gondolt. Sajátos háborús etikát építenek ki, amelyben az ellenségnek kijelöltekkel szemben fel lehet függeszteni az erkölcsi parancsok érvényét.

Régen a várandós nő védelme, tisztelete megkérdőjelezhetetlen volt, ma a migránsnak nézett kismamát férjestül megtámadják. A kormányfő a korábbi logikája alapján bármelyik percben akár erre is helyeslőleg bólinthat. Régen a bajba jutottak segítését kereszténység és világi humanizmus egyaránt előírta, ma gyanakodva néznek arra, aki érdekükben "nyüzsög"..

A FERTŐ TAVIAK NEM HISZIK, HOGY AZ Ő CSALÁDJAIK ÉRDEKEIT SZOLGÁLNÁ A KORMÁNY GIGABERUHÁZÁSA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerzők: BALLA GYÖRGYI, FÖLDVÁRI ZSUZSA
2019.08.19. 


Már az osztrák sajtó is úgy tálalja, hogy az Orbán család is érdekelt a Fertő tó körüli, 75 millió eurós állami beruházásban. Ráhel, a kormányfő lánya mellett a vő, Tiborcz István szintén felsejlik a háttérben.

Hoppon maradt, aki strandolni szeretett volna idén nyáron a Fertő tónál. Drótkerítéssel zárták el a partot a látogatók és a fürdőzők elől. A területen 75 millió eurós állami gigaberuházást terveznek, az előkészítési szakasszal, fakivágással és nádirtással már végeztek, a játszóteret is letarolták, a munka március óta mégis áll. Az építkezésre hirdetett pályázatot februárban indokolás nélkül visszavonták, új közbeszerzést azóta sem írtak ki. Az okokról a soproni városvezetés és a magyar kormány is hallgat.

„Úgy látszik, a magyar környezetvédők sem tudnak többet a Fertőrákoson formálódó megaprojektről”

– vonták le a következtetést a Fertő osztrák hívei, önkormányzati képviselők, tartományi zöldek képviselői és környezetvédők. Augusztus elején, Fertőmeggyesen tárgyaltak, ott derült ki, hogy 136 hektáron 880 férőhelyes parkolót, buszállomást, vitorláskikötőt, százágyas, négycsillagos szállodát, motelt, sport- és ökolétesítményt, kempinget tervez a magyar állam építeni.

Az osztrák szakértők szerint csak a parkoló méretéből kiindulva a nyári szezonban naponta nyolcezer járművel is növekedhet a forgalom. „Ezért – számolt be a bécsi Kurier – nem tartják elfogadhatónak a magyar kormány által az osztrák féllel közölt álláspontot, miszerint osztrák vizeket nem zavaró, kizárólag magyar vállalkozásról van szó. Ez az állítás már csak azért sem igaz, mert osztrák tulajdonú hajóstársaság, a Drescher és étterem, a Walter Eselböck által üzemeltetett Haus im See is érintett a változtatásokban.” A beruházásra hivatkozva az ő működési engedélyüket is egyoldalúan felmondták a magyar hatóságok...


ITT OLVASHATÓ

MIRE SZÁMÍTSON EGY ERETNEK?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2019.08.16.


Az elmúlt hetekben újra megbizonyosodhattunk arról, hogy megannyi mellőzött inkvizítor él közöttünk, és csak a körülmények kedvező együtt állása óvott meg idáig minket (liberális polgárokat) attól, hogy önszorgalomból vagy állami felkérésre munkába álljanak. A Hit Gyülekezetének (HGY) a Coca-Cola Magyarország HBC Kft.-hez (Coca-Cola) intézett hat kérdése ezért még az ún. „óriásplakát-botrány” lecsengését követően is hasznos olvasmány. A kérdések elemzése révén ki-ki szembesülhet azzal, hogy egy demokráciaellenes közegben miként kommunikál egy olyan szervezet, amely már kitanulta a hatalmon lévők gondolkodásmódját. A HGY vezető lelkésze augusztus első hetében az azonos nemű emberek közötti párkapcsolat nyilvános támogatását vette célba. Ez azonban majdhogynem véletlen volt, támadhatta volna a menekültek életben maradásért kiálló civil szervezeteket vagy azokat, akik nem átallanak a jogállam érdekében szót emelni. Ami fontos, az maga a módszer: az ellenfél vitaképességének tagadása, a harcias-hazafias vádaskodás, és nem utolsósorban az üzleti területre irányuló fenyegetés.

Németh Sándor nyílt levelében mindenekelőtt kétségbe vonta a Coca-Cola jogát, hogy emberek együttélésének érzelmi, etikai aspektusával összefüggésben közzé tegye az álláspontját. A közösséget vezető lelkész szerint egy társadalomban mindenkinek megvan az előre meghatározott helye és szerepe, egy üdítőitalokat forgalmazó társaságnak leginkább az, hogy üdítőitalokat forgalmazzon. A HGY számára nem kérdéses, hogy a kiskorúak nevelése a szülők, az iskola, az egyház, valamint az állam együttes felelőssége. Kizárólagos hatáskörről van szó, a felsorolt személyeken, intézményeken kívül senki sem avatkozhat a gyerek életébe. A HGY vezetője jelezte, hogy azt még tudomásul venné, hogy a Coca-Cola a melegfogyasztókra sajátos célcsoportként tekintsen: „Minden cégnek joga van ahhoz, hogy bármely fogyasztói csoport felé – így akár a homoszexuálisok felé – reklámkampányt folytasson.” A profitszerzés a HGY szerint legitim törekvés akkor is, ha egy vállalkozás hibás módszert választ. Azt azonban nem tolerálta, hogy ezúttal nem kereskedelmi reklámról, hanem ún. társadalmi felelősségvállalás keretében folytatott kampányról volt szó, a multinacionális vállalat emberi jogi ügyekben kívánt megnyilvánulni. A HGY ezt nem fogadta el, és föltette a kérdést: „Ki jogosította fel a céget arra, hogy a szülők, pedagógusok helyett oktasson?” A kérdésbe rejtett állítás alapján nyilvánvaló, hogy a vallási közösség szerint a nevelés monopolizálttevékenység: gyakorlásához állami, egyházi „feljogosításra” (engedélyre) van szükség. Az érvelés kirekesztő jellegén az sem változtat, hogy a Coca-Cola akciója természetesen nem óvodások és iskolások „fölvilágosításáról” szólt, a látvány, illetve látványosság a nagykorú lakosság jóindulatát volt hivatott fölébreszteni.

A HGY nem érte be azzal, hogy elvitassa a plakátokat kihelyező társaságtól a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot. Második „érve” az volt, hogy a vizuális kampány az Alaptörvény, vagyis a fennálló jogrend ellen irányult...


„AZ A KÉRDÉS, MEDDIG LEHET PÁVATÁNCOT JÁRNI A KÍNAIAKKAL ÉS AZ OROSZOKKAL”

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2019.08.19.


Az Egyesült Államok megkezdte a harcot a világelsőségre törő Kína ellen, és Kelet-Közép-Európának mielőbb választania kell közöttük – mondta lapunknak Bogdan Góralczyk lengyel Kína-szakértő.

Donald Trumpról nagyon szélsőséges véleményeket lehet hallani, de az biztos, hogy alaposan felforgatta a nemzetközi viszonyokat. Ön hogyan látja őt?

Az Egyesült Államok elnöke, aki a leghatalmasabb ember a világon, nem hiszi, hogy létezik a klímaváltozás, tehát nem nyitott a megújulásra. Más tekintetben viszont nagyot változott a világ a Trump-adminisztráció alatt, elsősorban két szempontból. Az egyik, hogy neki a multilaterális kapcsolatok nem jelentenek semmit, ő csak kétoldalú relációkban gondolkodik. Nem számít neki sem az EU, de még a NATO sem. Emlékszünk, mit művelt például a G20-szal. A másik - és ez, amikor az Orbán-rendszerről beszélünk, akkor Magyarország szempontjából különösen fontos, de a lengyelek számára úgyszintén -, hogy Trump nincs tekintettel az értékekre, csak az érdekekre. Nem beszél sem jogállamról, sem kisebbségi ügyekről, se ellenzékről. Igaza van Gáti Károlynak, amikor azt mondja, nem lehet számítani arra, hogy majd jönnek az amerikaiak, és segítenek. Nem fognak segíteni. Ez nagy változás a Trump-korszak alatt az előző amerikai kormányzathoz képest. 

Lengyelországra azonban a jelek szerint odafigyel, szeptember elején már másodszor utazik Varsóba. 

A második világháború kitörésének az évfordulójára érkezik, de két napig marad. Lehet, hogy vidékre is elmegy. Egyre több szó esik arról, hogy a jövőben amerikai katonák állandó jelleggel fognak állomásozni lengyel területen, ahogy például Németországban is. Arról beszélnek, hogy létrehozzák a Fort Trump támaszpontot Lengyelországban. Ezt az elnevezést Andrzej Duda elnök javasolta, Trumpnak pedig természetesen nagyon tetszik. Lengyelországi tartózkodásának második napján közép-európai csúcstalálkozót tartanak, tudomásom szerint Orbán Viktor is ott lesz. Duda elnök kezdeményezése volt három évvel ezelőtt, horvát támogatással a három tenger – az Adria, a Balti-tenger és a Fekete-tenger – közötti térségben fekvő országok együttműködése. Tizenkét ország vesz benne részt. A mostani amerikai adminisztráció erre jól reagál, mert az egész német- és oroszellenes. A második csúcson Trump már részt vett, amikor először volt Varsóban 2017-ben. Már négy csúcstalálkozó volt, legutóbb júniusban Szlovéniában. Külön érdekesség, hogy ez utóbbin megfigyelőként a németek is megjelentek. 

Mi lehet a kimenetele az utóbbi időben tapasztalható kínai-amerikai kereskedelmi háborúskodásnak? 

Véleményem szerint ez már több, mint pusztán vámháború. Az a tét, hogy ki lesz az első számú vezetője a világnak. A mostani kínai elnök, Hszi Csin-ping elmondta, hogy mi a kínai stratégia. Első lépésként 2021-ig azt akarják elérni, hogy a belső piac, és ne a kivitel legyen a növekedés legfontosabb motorja. A végcél az, hogy 2049-re, amikor száz éves lesz a népköztársaság, Kína már első legyen a világporondon. Ehhez kapcsolódik a két selyemút, amely Kínából Európa felé tart, az egyik a tengeren, a másik a szárazföldön. Az utóbbi Lengyelországon keresztül Nyugat-Európába. Miért törekednek erre? Az új technológiáért, a cégekért jönnek ide. A modernizációról van szó. Amikor ezt tudatosult a világban, akkor végre az amerikaiak is felébredtek, mondván, Istenem, mi segítettünk nekik, ezek pedig ki akarnak rúgni minket a vezető pozícióból! És most, ha van bármiben együttműködés a két amerikai párt között, akkor az a Kína-politika...

HA NINCS PÉNZED, NEM NEKED TALÁLTÁK KI A MŰANYAGMENTESSÉGET

24.HU
Szerző: PÁL MÓNIKA
2019.08.18.



Emberek élnek 19. századi szegénységben, akik számára ez az egész környezettudatosság értelmezhetetlen” – írta L. Ritók Nóra A nyomor széle nevű blogján még 2016-ban. A mélyszegénységben élő magyar családok számára nem az a prioritás, hogy helyben termelt biozöldséget és -gyümölcsöt egyenek, hiszen gyakran annak is örülnek, ha a kenyér mellé más élelmiszert tudnak venni. És hiába környezetszennyező szeméttel vagy műanyaggal fűteni, vannak, akik csak ezt engedhetik meg maguknak.

Míg a tavalyi műanyagmentes júliushoz 177 országból 3,4 millióan, idén már 230 millióan csatlakoztak becslések szerint.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden résztvevő betartotta a kihívás feltételeit, de így is jelentős növekedés figyelhető meg a környezettudatosság egyéni szintjén. Nem tudjuk, közülük hányan élnek átlagos jövedelmi szinten vagy a létminimum alatt, de arról már vannak adatok, hogyan befolyásolják a környezettudatosságot az anyagi körülmények.

A zöldebb életmód sok esetben energiatakarékosságot, kevesebb vásárlást és fogyasztást, így spórolást is jelent. Az életmódváltás nem mindig függ a jövedelemtől: ha például kevesebb húst eszünk, otthon készítjük az ételt és igyekszünk nem pazarolni, vagy ha új készülékek vásárlása helyett megjavítjuk a régit, fogmosás közben elzárjuk a vizet, akkor pénzt takaríthatunk meg. Az olyan környezetbarát tippek viszont, amik a mosogatógép megfelelő használatával vagy az energiatakarékos eszközök vásárlásával kapcsolatosak, már nem minden réteg számára hasznosak. A lakását szigetelni, és ezzel hosszabb távon energiát spórolni is csak annak van lehetősége, aki már eleve rendelkezik valamennyi befektetni való tőkével. Még ha figyelmen kívül hagyjuk is a drága újrahasználható dizájntermékeket – amelyek megvásárlásához már nem elég az átlagfizetés –, akkor is nyilvánvaló, hogy egy kevésbé szennyező életmódhoz pénz is kell.

A Guardian nemrég megjelentetett egy cikket arról, mennyire nehéz a környezettudatos előírásokat betartania annak, aki szűkösen él. Magyar kontextusban nehéz elképzelni, hogy szegénynek számít az az egyedülálló anya, aki egy régi, klímával is felszerelt házat (nem lakást) bérel, ahol csak azért nem használnak mosogatógépet, mert nem férne el a konyhában, és szárítógép helyett kiteregetik a vizes ruhákat. A cikk ugyanakkor rávilágít arra, milyen nehéz ilyen jövedelmi helyzetben olyan környezetbarát szolgáltatásokat igénybe venni, amelyek helyben nem elérhetők.

Az ökotudatossághoz ugyanis nemcsak anyagiakra van szükség, hanem sok időre is. Aki nehéz körülmények között él, annak gyakran magasabb óraszámban kell ugyanazt az összeget előteremtenie, mint a szerencsésebbeknek, ezért nem feltétlenül van ideje hosszasan keresgélni az alternatívákat. Még ha elérhető közelségben is találhatók például a csomagolásmentes termékeket árusító üzletek, abban az esetben sem valószínű, hogy egy bolt felkeresésével letudja valaki a heti nagybevásárlást. A piacok pedig általában hétköznap 6-ig, szombatonként 2-ig vannak nyitva, ezért egy főállás mellett elég nehéz lenne rendszeresen onnan beszerezni az élelmiszert...


ÉLET A FIDESZ UTÁN – KI SZABADÍTJA KI A JOBBOLDALT? - HOZZÁSZÓLÁS SZÁVAY LÁSZLÓ ÍRÁSÁHOZ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: REICHERT JÁNOS
2019.08.18.


Ma az van, amit Pál apostol oly mélyen elítélt: a józan tanítást nem hallgatják szívesen az emberek, hanem ízlésük szerint seregszámra szereznek maguknak tanítókat, és csiklandoztatják a fülüket, elfordulnak az igazság meghallgatásától, és mesékre hajlanak. És Orbánék csiklandozzák is szorgosan. Újkádárista politikát visznek. Veszik a szimpátiát, a szavazatot. Nem beszélnek őszintén a nemzet égető, nagy gondjairól, állapotáról.

Mindennapos tapasztalat, hogy a konzervatív, polgári értékrendű és nemritkán hitvalló keresztény világnézetű honfitársaink emiatt rosszul érzik magukat a mai Magyarországon. Úgy gondolják, hogy őket valójában nem képviseli senki a közéletben. Ha eme társadalmi jelenséget meg akarjuk érteni, akkor tisztáznunk kell, hogy a ma oly népszerű kormánypárt megegyezik-e azzal az alakulattal, amelyet 1988 márciusában hívott életre harminchét bátor fiatal..

A múlt


Alapító nyilatkozata szerint a Fiatal Demokraták Szövetsége radikális, reformer, a demokrácia szabályainak megfelelően működő szervezetnek született. Egy gondolatot muszáj szó szerint megidéznünk: „A ma fiatal generációinak semmiféle felelőssége nem lehet azokért a tegnapi hibás döntésekért, amelyeknek következményeit nagyrészt már ma is ők viselik. Van viszont felelősségük a jövőt befolyásoló mában, és van joguk is, hogy saját jövőjük alakításába az általuk választott módon beleszóljanak!” Manapság az ilyen hangot megtorolja a kormányzat. Gyűlölködő sajtókampány áldozata lett és lesz minden tinédzser vagy egyetemista, aki nyilvánosan bírálni merészeli Orbán Viktor rezsimjét.

A fiatal szervezetet és ígéretes vezetőit egy amerikai milliárdos, bizonyos George Soros támogatta bőkezűen. Jutott ösztöndíj például Orbán Viktornak, és a Fidesz első irodaberendezését is a ma főellenségnek nyilvánított Soros finanszírozta. A mai kormányzók törölték a múltjukból Sorost – pedig Soros ma is az, aki akkor volt. A mostani „Fidesz” tagadja meg akkori önmagát...

MÁR A BÜDZSÉBŐL IS LÁTSZIK: NEM JÖNNEK A MIGRÁNSOK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKOTAY CSABA
2019.08.19.


Jelentősen visszaestek az illegális bevándorlással és a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos kiadások az idei első félévben. Mivel heti átlagban most többen érkeznek, már „csak” 4,1 millióba kerül fejenként a migránsok elleni harc.

Noha tavaly még fejenként több mint 22 millió forintba került az illegális bevándorlók elleni fellépés, az idei első fél évben már „csak” 4,1 millió forint közpénzt kellett elkölteni minden egyes migráns feltartóztatására, legyen szó afgán gyerekről vagy iraki aggastyánról. Ez derül ki a rendőrség honlapján szereplő adatokból és a Magyar Államkincstárnak a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos számaiból.

Azt néhány hete az ORFK erősítette meg lapunknak, hogy csak a rendőrség esetében a 2018-as költések bő negyede, 146 milliárd forint ment el a határvédelmi feladatok ellátására. Mivel – a rendőrségi statisztika szerint – tavaly 6432 embert fogtak el vagy fordítottak vissza illegális határátlépés közben, egy egyszerű osztással kijön a fejenként több mint 22 milliós adat. Idén viszont az első fél évben többen érkeztek, összesen 5327 illegális határátlépőt fordítottak vissza a déli határról, miközben a határrendészeti kiadások jelentősen visszaestek...

KI KELL-E MENTENI A TENGEREN HÁNYKOLÓDÓKAT?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.08.18.


Első hallásra meglepőnek tűnhet a kérdés, mert a válasz csak az lehet, hogy az életveszélyben levő embereket ki kell menteni. A 21 század elején azonban sokak számára nem ilyen egyértelmű a válasz, és az olasz szélsőjobboldali belügyminiszter el is utasítja országa nevében, hogy kikössenek olasz kikötőben a menekülteket és/vagy bevándorlókat szállító hajók. Ezek némelyike olyan, amely már egy másik hajóról vagy lélekvesztőről mentette meg az életveszélyben levő embereket.

Nincs olyan indok, amelynek alapján megtagadható lenne életveszélyben levő emberek kimentése. Az emberi élet a legdrágább, a legfontosabb. Az elsődleges kötelesség a veszélyben levők megmentése, és ha ez megtörtént, utána lehet vizsgálni a státuszukat, a szándékaikat, a jogszerű tartózkodásukat vagy a menekültkérelmüket. Miután megmentették őket, lehet dönteni a sorsukról, és ha nem felelnek meg a menekültstátuszhoz szükséges követelményeknek, akkor vissza lehet őket szállítani oda, ahonnan jöttek. De ezt is törvényes módon kell elbírálni. Azt nem lehet, hogy a feltételezett jogi státuszuk alapján bárki halálra és/vagy embertelen szenvedésre ítélje őket...

ÖRÖKSÉGÜNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.08.18.


...engem sokkal jobban érdekelne, mi lesz az országgal és velünk a jövőben. Tisztelet az ősöknek – ha hallják -, de azért senki nem dől a kardjába, ha nem tudja, mivel mosták a fogukat István királyék, ám az már eléri az ingerküszöbünket, hogy nekünk lesz-e fogunk, ha százasával vándorolnak ki a fogorvosok az országból. Például. Békeidőben sokkal inkább erre, meg az emberi jólétre lehet és kell építeni új hazát. Ezt például Kásler Miklós nélkül nagyon is el tudom képzelni.

Sőt, a nagy magyar keresztény hazát is el tudnám képzelni, ha nem akarnának bennünket bezárni ebbe az ömlengő magyarság izébe, hanem nyitott, toleráns országban élhetnénk. Plusz lenne legalább nyolcmillió hívő. Ugye. Talán annyit felfoghatna Kásler ősmagyaros, hogy a sarki rókát sem érdekli se a környezetünkben, se Európában a folytonos nyavalygásunk, múltba esésünk, akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a más népekkel szembeni elfogadásra, segítségre.

Bármit elő lehet kaparni, de nekünk a jelenünk a legfontosabb, és ehhez valóban új dimenzió kell. Népszórakoztatónak talán még jó is lenne a professzor meg doktor úr, de nem nagyon van kedvünk vidámkodni, így aztán marad a szánakozásunk. Itt és most.“Úgy alakította ki keresztény államát, hogy az ősök hagyományára, hagyatékára építkezett.” – mondja Kásler minden onkológusi tudásával Álmosról. Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy ez az ember benne van azoknak a sorában, akik még anno kezet fogtak Lenin elvtárssal; együtt mosolyogtak Rákosi elvtárssal is. Aztán róla is kiderül – ahogyan a nagy ünnepi fideszesekről, hogy bötűről bötűre fújják, mit és milyen örökséget hagyott ránk István király. De azt nem tudják, hogy ők milyen átkozott örökséget hagynak erre az országra. Ebből kilábalni sokkal nehezebb lesz úgy, hogy megérjünk még ezer évet...

EZÉRT AZ EMLÉKÉRT MÉG MERKEL IS HAJLANDÓ ORBÁNNAL MUTATKOZNI

INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2019.08.19.


A Berlini Fal lebontása Magyarországon kezdődött, a német újraegyesítés felé az első lépés a Páneurópai Pikniken történt

– jelentette ki Helmut Kohl német szövetségi kancellár 1990-ben, a két Németország, a Német Szövetségi Köztársaság és a kommunista rezsim alatt szenvedő Német Demokratikus Köztársaság egyesítésének ünnepségén. Ebben a mondatban pedig benne van az is, miért dönthetett úgy Angela Merkel, hogy bár közel sem olyan jó a viszonya Orbán Viktorral, mégis elfogadta a meghívást, és jelen lesz a Páneurópai Piknik 30. évfordulójának soproni ünnepségén augusztus 19-én. (Merkel legutóbb 2015 februárjában járt Budapesten, és még tavasszal is úgy tűnt, hogy nem nagyon akar együtt ünnepelni a magyar kormányfővel.)

De mi is az a Páneurópai Piknik?

...
ITT OLVASHATÓ

ANNYI KELETNÉMET JÖTT, HOGY AZ IDEGEK MÁR PATTANÁSIG FESZÜLTEK, AZTÁN GYŐZÖTT AZ EMBERSÉG

444.HU
Szerző: haszanz
2019.08.18.


Hétfőn Magyarországra érkezik Angela Merkel német kancellár. A magyar miniszterelnökkel fagyossá vált viszonya miatt régen járt Magyarországon, a mostani látogatása viszont történelmi eseményhez kötődik: az 1989-es páneurópai piknikhez. Merkel szóvivője szerint a kancellár a Németország újraegyesítéséhez nyújtott történelmi jelentőségű magyar hozzájárulás iránti nagyrabecsülését fejezi ki soproni látogatásával. Merkel a látogatása előtt videóüzenetben is köszönetet mondott Magyarországnak: „Mindig hálásak leszünk Magyarországnak a német egységért való hozzájárulásához.”

Maga az 1989. augusztus 19-i páneurópai piknik pedig nem indult jelentős eseménynek. A rogyadozó kommunista táborból egyre inkább Nyugat felé orientálódó Magyarország már májusban elkezdte elbontani a nyugati határokon kiépített műszaki zárat, a vasfüggönyt. A magyarok ekkor már szabadon utazhattak – már ha volt elég nyugati valutájuk –, de az NDK-ban még viszonylag tartotta magát a merev, elnyomó rezsim, így az utazási korlátozások is maradtak, állt a berlini fal, a nyugatnémet határt aknazár és fegyveres határőrség védte. Viszont az akkor még szocialista országnak számító, „baráti” Magyarországra a keletnémetek korlátozás, vízum nélkül utazhattak, a magyar határzár lebontása pedig azt jelentette számukra, hogy megnyílt az út Ausztria, illetve az NSZK felé...

KETTÉSZAKADT VILÁG

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.08.18.


Minduntalan ebben ütközünk. Szabályok, amelyek csak azok számára tarthatók, akik ahhoz megfelelő anyagi háttérrel bírnak. Akik pedig nem, nos, azoknak nincs alternatíva egy másik megoldásra. Ott nyitva marad a kérdés, persze a szabály betartatása is tompul, hiszen azt mindenki tudja, hogy betarthatatlan. De egyrészt félrefordulás van, másrészt pedig nincs baj, mert a felelősség is személyes. Ha nem tud valaki megfelelni neki, és ebből baja lesz, nos, azért nem hibáztatható rajta kívül senki. 

A kör itt bezárul. Ebbe még egy segítő szervezet sem tud megfelelően bekapcsolódni. Mert ha próbál segíteni, azt csak a szabályok betartásával teheti… de az anyagi háttér itt sem adott, hiszen adományokból dolgozunk, a források szűkösek, az ember mindig mérlegel, átcsoportosít, prioritásokat állapít meg. De ha úgy látja, muszáj segíteni, és mégis beavatkozik, azzal a segítségnyújtásban sok esetben a felelősséget is átveszi. Ez pedig nem könnyít a helyzeten.

Akik most építkeznek, átalakítanak, korszerűsítenek, azoknak az, amiről most írok, nem tétel. Pláne, ha ezt állami támogatásból tehetik meg. Ahol van pénz, ott könnyű alkalmazkodni azokhoz a szabályokhoz, amelyek azért születnek meg, hogy biztonságosabb, környezetkímélőbb legyen az életünk. De a lakhatási szegénység ehhez nem jó terep. Sem a biztonsághoz, sem a környezetkímélő szempontokhoz. Persze ott nincs pénz sem korszerűsítésre, sem átalakításra.

Mióta elkezdtük ezt a munkát, folyamatosan kínlódunk ezzel. Emlékszem, írtam róla itt is, mikor egy szakértőt megkértem, hogy nézze már meg, azokat az alap nélküli vályogházakat, amelyek megszakadtak és életveszélyessé váltak, mi megfelelően stabilizáljuk-e? Volt ezek között szakaszosan aláfalazott, máshol hevederrel összehúzott, hol, mivel tudtuk elhárítani a közvetlen veszélyt. A szakértő megnézte. Azt mondta, amit csinálunk, az végül is jó….de azt tudnom kell, hogy ez az egész így nem szabályos. Ehhez egyetlen szakértő sem adja a nevét. A megoldás itt csak az lehet, hogy ezeket a házakat lebontjuk, és újra felépítjük. Arra a kérdésre, hogy közben hova tegyük a népes családokat, ő sem tudott választ adni. Mint ahogy arra sem, miből finanszírozzuk mindezt.

A kezdetektől foglalkozunk a fűtés problémájával is. Volt először a tüzelőanyagra fókuszáló kézi brikettkészítés, amit most már gépire váltottunk, aztán volt egy nyílászáró-hőszigetelő projekt is, aminek keretében (és azóta is) beüvegeztük, gumiszalaggal szigeteltük az ablakokat, küszöböket készítettünk, ajtókat javítottunk, hogy a meleg ne szökjön ki olyan könnyen, és minden évben próbálunk a kályhákra is figyelni, szerezni oda, ahol nincs. Külön figyelmet kapnak a kályhacsövek, melyek sokszor ijesztő állapotban szolgálnak tovább azon a ponton túl is, mikor arra már alkalmatlanok.

A kályhák pótlására szerencsénkre még mindig bukkannak fel régi hordozható csempekályhák, sparheltek, teatűzhelyek és előfordulnak olyan támogatók is, akik új lemezkályha vásárlásával segítenek a probléma megoldásában. Azokat, amelyeket az alapítványon keresztül kapnak a családok, figyeljük, nem lehet pl. eladni őket nyáron, mikor meleg van (ez korábban bevett gyakorlat volt a túlélési stratégiák között), és nem lehet leszedni sem róla részeket, hogy leadják a “vasazás” keretében. De mindennek ellenére látjuk a gyors amortizációt, ami elsősorban a lakások rossz hőszigetelése okán, az esténkénti túlfűtés miatt van. Mert jellemzően (főleg, ha van miből) ilyenkor annyira tüzelnek, amennyire csak bírnak, hogy mikor lefekszenek, és nem rak senki a tűzre, reggelre ne hűljön ki nagyon a ház. No meg persze azért is égnek szét hamarabb a kályhák, kályhacsövek, mert mindent elégetnek, a rongyot, műanyagot, és ezek sem tesznek jót a fatüzelésre kitalált szerkezeteknek.

A tömegkályha hosszabb távra adna megoldást, téglából, bontott cserépkályhákból, van olyan is, ami a fal egyik oldalán csikóstűzhelyszerűen működve főzőfelületet is ad, a fal másik oldalán pedig fűtőfelület melegít egy másik helyiséget. Ezt már egy kipróbált dolog, kitaláltuk azt is, hogy az elkészítéséhez szükséges segédmunkát a leendő tulajdonos adja, így megtanulja a javítás módját is, hiszen ezeket a kályhákat is karban kell tartani, hogy hosszú távon adjanak meleget. Egy ilyennek az ára 200 ezer körül van. A boltban kapható kályhák ára a 30 ezres “jancsikályhától” az 55 ezres teatűzhelyen keresztül vezet a 70-300 ezres kandallókig. Nyilván csak az olcsóbbakban gondolkodhatunk. De ha azt nézzük, hogy az épített kályha két helyiséget fűt, és mennyivel jobban tartja a meleget, no meg javítható, és így hosszabb távon megoldást ad, mindenképp megtérülő lenne.

De a helyzet nem ilyen egyszerű. A kémények szabályai ugyanis változtak és ma egy ilyen kályha szabályosan csak un. bélelt kéménybe köthető be. Mert így biztonságos, fejlődött ez a terület is. Nem baj, gondoltuk, nézzük, mennyibe kerül. A szakértő, aki megnézte az egyik házat, ahova szeretnénk egy ilyen kályhát, látva és értve a helyzetet, 195 300 Ft+ ÁFA költséget kalkulált a kéményre. Nem “közbereszerezve”, sőt, mondhatnám, szociálisan érzékenyen. Számlával persze, nekünk szabályosan kell mindent, átláthatóan, tisztán, hiszen civil szervezet vagyunk.

Nos, most számolgatunk. Bár egy kályhára a kályhacsempéket ingyen (leszállítva) megkaptuk egy kedves adományozótól, de így sem lesz ez a projekt 400 ezer alatt. Ami nyilván nem tétel egy 30 milliós építkezésen, vagy egy 10 milliós felújításon. De egy közmunkabéren, vagy minimálbéren hónapról hónapra tengődő családnál ez nem vállalható összeg. (Ahova tervezzük, ott három generáció él együtt.) Ráadásul nem egyszeri projektet szeretnénk, hanem sorban többet, segítve a családokat. Ám van olyan ház, ami nem is ér annyit, mint a kályha és a kémény ára. Nyilván egy ilyen házban értelmetlen gondolkodni. De akkor mi a megoldás?

Mondjuk hagyhatnánk a francba ezt a szabályt, és felrakhatnánk egy kéményt, mint a korábbi években is, bélés nélkül. Mint 2015 előtt. De ha történik valami? A felelősség akkor minket terhel, hiszen nem az érvényes szabályoknak megfelelően elkészült kéménynél közreműködtünk….

Az árajánlatot tevő szakember még hozzátette: persze, ha nem megfelelően használják, akkor pár év múlva ez a bélelt kémény is tönkremegy. “Mit jelent a nem megfelelő használat?” -kérdeztem. “Hát, hogy a kémények a fával történő fűtéshez készülnek. És ha mindenféle műanyagot, szemetet, rongyot, gumit égetnek benne, akkor tönkremennek.”

Visszakanyarodunk hát egy örök kérdéshez, mennyire várható el a mélyszegénységben a környezetbarát magatartás? Ha nincs fa, akkor mi a nagyobb bűn, ha káros anyagokkal fűt, vagy ha kihűlnek a gyerekei reggelre? A választ megadja, hogy kihűlt gyerekekről nem hallunk (szerencsére), de folyamatosan lehet hallani a vidék felelőtlen tüzelési szokásairól, a levegőszennyezésről.

Alternatíva nem kínálkozik. Mintha az országban csak egy bizonyos anyagi szint fölött élő embereknek kedvezne minden. Aki az alatt van, az pedig, mintha nem létezne. A szabályok pedig mindenkire vonatkoznak. Azokra is, akik élethelyzetük folytán képtelenek betartani azokat. Vajon az ilyen, és ezekhez hasonló problémák megoldásán ki gondolkodik el?

Most eszembe jutott a rádióriport egy államtitkárral. Aki arról beszélt, hogy a tűzifát nyár elején kell megvenni, szépen betárolni száraz helyen, és a fűtési idényre tökéletes lesz. Ilyen egyszerű.

Sajnos, a szegénységben élők problémáinak szintjéről én nem ilyen egyszerűnek látom.

HŐSÖK A PASARÉTI LÖVÉSZÁRKOKBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: NAGY N. PÉTER
2019.08.18.


Körülnézek, és valóban. Pasaréten lövészárkot kellene ásni, hogy egyáltalán el tudják képzelni, valójában mi folyik az életben.

1915. augusztus közepén a politikusok élményszerűvé kívánták tenni a hátországban is az ott szinte érzékelhetetlen háborút. Lövészárkot rendeltek hát Budára, Pasarétre, amit 50 fillérért lehetett megnézni. Özönlött a nép. Csütörtökönként az 1 koronás műsorra is. Ekkor katonai fényszórók, világítópisztolyok és rakéták révén háborús tűzijátékot is adtak. 

Amint egy jó ideje a magyar állam immár békés ünnepén is szokás, ahogy azt hamarosan láthatjuk. 

Ünnepelni fogjuk a sikereket, melyekhez gyakran különleges módszerekre is szüksége van a hatalomnak. A napokban a Blaha Lujza téren a zebránál várakozva megkérdezte tőlem egy fiatalabb ember, tudom-e, mikor lesznek az önkormányzati választások. Tudtam, mondtam, kérdeztem, miért kérdi. Mert már nagyon várja. A közmunkásoknak ugyanis fizetnek 25 ezer forintot, ha elmennek szavazni. Az most nagyon jól jönne, de októberig még kibírja valahogy. Azt ígérik, biztosan meglesz. 

Ki ígér, ki fizet? – kellett volna kérdeznem, de elmulasztottam. Nem éreztem tisztességesnek, hogy anyagot vegyek fel a zebránál az egyébként épp szabadságos frontharcosra emlékeztető férfival. Pont vele játsszam le a piros lámpánál, amit mindenhol le lehet, ahol emberek keresztezik valamiképpen egymás útját. A lényeg mindig ugyanaz: nincs törvény. Az egyik gázol, vagy lefizet, vagy ügyet sem vet, miközben van ügy. Akad, akinek ez jó, másnak még nehezebbé teszi az életet. 

Törvény hiányában pedig a tűzijáték rakétái sem épp ezen a napon indulnának. István király volt az ugyanis, aki megteremtette Magyarországon a törzsfőnöki szabad akarattal szemben a törvények uralmát...

PÁ, EURÓPAI PIKNIK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.08.19.


Harminc éve, 1989. augusztus 19-én Sopronpuszta térségében békedemonstrációt tartottak az osztrák-magyar határnál, miközben párszáz keletnémet menekült áttörte a kerítést-kaput, és Ausztriába szökött. Előtte, június 27-én az akkori osztrák külügyminiszter és Horn Gyula közösen vágták át a határzárat, demonstrálva a megfigyelő berendezések lebontását. Utána, szeptember 10-én éjfélkor Magyarország hivatalosan is megnyitotta Ausztriával közös határát a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt, akik ekkor már a saját okmányukkal elhagyhatták Magyarországot és Ausztrián keresztül az NSZK-ba távozhattak.

A ma harminc éve történt úgynevezett páneurópai piknik a határ áttörésével ebben a kontextusban mérföldkő, amely aztán elvezetett a német újraegyesítéshez és az Európai Unió tagállamainak egységesüléséhez. Ironikus, hogy ma pedig az a Magyarország, amelyik akkor ennek a folyamatnak az élére állt, az Unió szétverésén munkálkodik szuszogva, és, hogy Merkel, aki a német nép hálájának szorításában vergődik, azzal az Orbán Viktorral találkozik, aki kerítést épített. A bontás ünnepén az építővel bazsalyogni elég nonszensz, de ilyen a politika, mindig a jómunkásember szívja a csöcsöt. Merkel egy módon lett volna méltó ehhez a naphoz csupán, ha egy szál szegfűt visz Horn Gyula sírjához.

Most három napos búcsút rendeznek Sopronban az évforduló okán, van ringlispíl és fellép Nagy Feró pénzt keresni, azzal a toldással, hogy egyelőre még nem Orbán vágta át a drótot, de lehet, két év múlva már arról harsognak zenei fesztiválokon. Harminc évvel ezelőtt olyanok szervezték a találkozót, akik szabadságot akartak, s ezért kockáztattak is, mert nem lehetett tudni, van-e érvényben lőparancs vagy nincs. Orbán Viktor már akkor sem szabadságot akart, hanem csupán hatalmat. Amikor mások határt nyitottak, ő Soros-ösztöndíjas volt, amit csak addig szakított meg, amíg a már úton levő oroszokat hazazavarhatta...

2019. augusztus 18., vasárnap

RÁADÁS: KISPÁL ÉS A BORZ - FISHING ON ORFŰ 2015 (A TELJES KONCERT)

YOUTUBE
Szerző: KISPÁL ÉS A BORZ
2016.03.28.


A Fishing on Orfűn 2014-ben tartotta első tematikus visszatérő koncertjét a legendás Kispál és a Borz. A három évre tagolt rendhagyó újjáalakulás időrendben veszi sorra a zenekar életművét: 2014-ben az első három lemez legjobb dalaiból válogattak, 2015-ben a középső, míg 2016-ban a lezáró korszak következik.

RÁADÁS: HIPERKARMA - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)

YOUTUBE
Szerző. HIPERKARMA
2019.02.28.



A Hiperkarma 2018-as koncertje a Fishing
on Orfű fesztiválon. Rendezte: Kálocz Tamás és Fekete Gyula
(FOO FILM) Vágás/színezés: Fekete Gyula Hang keverés/master: Kálocz Tamás Felvétel: Erdei Bálint, Kúsz Sándor, Veszely
Dániel Kamerák: Arizona MPS

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: 30Y - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)

YOUTUBE
Szerző: 30y
2019.02.28.



A 30Y 2018-as koncertje a Fishing on Orfű
fesztiválon.

Rendezte: Kálocz Tamás és Fekete Gyula
(FOO FILM)
Vágás/színezés: Fekete Gyula Hang keverés/master: Kálocz Tamás Felvétel: Erdei Bálint, Gál Tamás, Veszely
Dániel Kamerák: Arizona MPS

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: KISCSILLAG - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)

YOUTUBE
Szerző: KISCSILLAG EGYÜTTES
2019.02.28.



A Kiscsilag 2018-as koncertje a Fishing on
Orfű fesztiválon. Rendezte: Kálocz Tamás és Fekete Gyula
(FOO FILM)
Vágás/színezés: Fekete Gyula
Hang keverés/master: Kálocz Tamás
Felvétel: Erdei Bálint, Gál Tamás, Veszely
Dániel
Kamerák: Arizona MPS

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: PÁL UTCAI FIÚK - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)

YOUTUBE
Szerző: PÁL UTCAI FIÚK
2019.02.28.



A Pál Utcai Fiúk 2018-as koncertje a
Fishing on Orfű fesztiválon.
Rendezte: Kálocz Tamás és Fekete Gyula
(FOO FILM) Vágás/színezés: Fekete Gyula Hang keverés/master: Kálocz Tamás Felvétel: Erdei Bálint, Kúsz Sándor, Szamosi
András Kamerák: Arizona MPS

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: QUIMBY - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)

YOUTUBE
Szerző: QUIMBY
2019.02.28.



A Quimby 2018-as koncertje a Fishing on
Orfű fesztiválon. Rendezte: Kálocz Tamás és Fekete Gyula
(FOO FILM) Vágás/színezés: Fekete Gyula Hang keverés/master: Vastag Gábor Felvétel: Erdei Bálint, Kúsz Sándor, Szamosi
András Kamerák: Arizona MPS

ITT NÉZHETŐ MEG



SZENTEK ÉS KERESZTEK. KINEK MI JÁR

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.08.18.



...Így kaphatod meg az egyik legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét:

Buzizzál egyet – “Inkább egy jéghideg Pepsi Katával, mint egy meleg Coca Cola Robival.”

Szolgáld ki Mészáros Lőrinc gyerekeit, ha beteszik a lábukat a városodba, és ne sajnáld a közpénzt rájuk költeni.

Szegd meg a törvényt, és kampányolj az EP-választás előtt polgármesterként a Fidesznek. Ha kifizetted a félmilliós bírságot, minden mehet tovább a megszokott orbáni mederben.

Titkold el a vagyonnyilatkozatodat. Mindezeknek meglesz az eredménye...


...és csinálhatsz bármit, mondhatsz bármit, annak nincs semmilyen következménye, mert Orbán kiszemeltje vagy. Jobb rendszerekben nem a seggnyalásért szoktak kitüntetést adni, hanem kiváló munkáért, példamutató szakmai eredményekért. És emberi tartásért. Csak a mi rendszerünk nem jobb rendszer, hanem rossz orbáni kóceráj, amiben a T. Mészárosok megdicsőülnek. Ilyen a protekciós kereszt a hatalom szentjeinek...


MERKEL: A NÉMETEK MINDIG HÁLÁSAK LESZNEK MAGYARORSZÁGNAK

INDEX
Szerző: HH
2019.08.17.


A németek mindig hálásak lesznek Magyarországnak a német újraegyesítéshez nyújtott hozzájárulásért - mondta Angela Merkel német kancellár szokásos hétvégi videóüzenetében, amiben a Sopron mellett harminc éve tartott páneurópai pikniket idézte fel.

A magyar-osztrák határon 1989. augusztus 19-én tartott rendezvény alkalmából "megnyitottak egy határkaput, és 700 ember az egykori NDK-ból megragadta a lehetőséget arra, hogy elmeneküljön Nyugatra".

"Magyarország ezzel hozzájárult ahhoz, hogy megtörténhessen a német egyesülés csodája" - mondta Angela Merkel.

Magyarországban megvolt a bátorság ahhoz, hogy a határnyitással lehetővé tegye a menekülést az NDK-ból érkezett embereknek, ami a berlini fal lebontása és a német egység megvalósítása felé vezető út egy "nagyon fontos építőeleme" - fejtette ki a kancellár, aki szerint a folyamathoz a térség más országaiból, például Lengyelországból és Cehszlovákiából is hozzájárultak.

A folyamat végül "Európa egyesítéséhez és a hidegháború meghaladásához" vezetett, és így kialakult egy "nagy, új partnerség Közép-, és Kelet-Európa országaival, amit ma közösen élhetünk meg az Európai Unióban és a NATO-ban" - mondta...


NINCS MIT TAGADNI, NYUGATON A SZÉLSŐJOBB ÁTTÖRT

MÉRCE
Szerző: MERKER IVÁN
2019.08.18.


It Can’t Happen Here” vagyis „Itt ilyen nem történhet meg” — ez a címe Sinclair Lewis Amerika elfasizálódásáról szóló, nyolcvan éves könyvének, amely Trump hatalomra jutása óta újra az érdeklődés középpontjába került. Az, hogy mi történhet meg egy konszolidált nyugati demokratikus rezsimben, a politikai fantázia középpontjába került: reális jövőképnek tűnik a Nagy-Britannia fasizmusba sodródásáról szólók Évek alatt című sorozat, és nem véletlenül lettek tele az angol nyelvű könyvesboltok politikatudomány szekciói sem a demokráciák haláláról szóló munkákkal.

Ez persze nem annyira meglepő, amikor Boris Johnson (és csapata) éppen azzal fenyegeti a Parlamentet, hogy ő akkor sem hajlandó távozni, ha amúgy elbukna egy bizalmatlansági indítványt, ha azt szeretnék, hogy távozzon, rúgassák ki a királynővel. Egyéb esetben ugyan új választást köteles lesz kiírni, de azt már a megegyezés nélküli Brexit utánra, vagyis a bizalmatlansági indítványt mint politikai eszközt ennek megakadályozására el kívánja venni a Parlamenttől.

Most azonban a Pond túlsó oldalára fogunk koncentrálni, ahol Trump megválasztása óta szintén komoly kérdés, hogy mi történhet meg ott, és mi az, amit az alkotmányos rendszer még meg tud akadályozni, hogy Trump és republikánus emberei meddig tudnak elmenni az autoriter kormányzás és az embertelenség útján — illetve az is, hogy vajon tényleg Amerika-e a szabadság és demokrácia fáklyavivője. Így talán nem is olyan meglepő, hogy oly nagy port tudott kavarni Alexandra Ocasio-Cortez kongresszusi képviselőnő, amikor a mexikói határon felállított idegenrendészeti létesítményeket „koncentrációs táboroknak” hívta, és azt mondta, hogy ha komolyan vesszük, hogy „soha többé” nem történhet meg olyasmi mint a Soá, akkor a Trump-kormány létesítményei nem létezhetnek...

PISZKOS LÉGUTAK: SZABAD-E REPÜLNI A KLÍMAKATASZTRÓFA KORÁBAN?

MAGYAR NARANCS / TUDOMÁNY
Szerző: BAROTÁNYI ZSOLT
2019.08.18.


Miközben egyre többet repülünk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy ez az egyik legszennyezőbb közlekedési forma.

Az olcsó utakat kínáló fapados légitársaságoknak is köszönhetően közlekedési szokásainkat leg­inkább a repülőutak és a repülést választó embertársaink számának szakadatlan gyarapodása jellemzi. Ez tavaly már 4,3 milliárd légi utast jelentett.

A probléma ezzel csupán annyi, hogy jelenlegi formájában a repülés mindennek tekinthető, csak éppen tiszta technológiának nem. A sugárhajtású gépek nagy mennyiségű kerozint égetnek el, ráadásul tökéletlenül, és ezzel gigantikus mennyiségű, különböző tulajdonságú szennyező anyagokat juttatnak a légkörbe.

A repülőgépek bocsátják ki a teljes évi emberi eredetű és a légkörbe jutó szén-dioxid-mennyiség minimum 2 százalékát – legalábbis az ENSZ polgári repüléssel foglalkozó szervezetének (ICAO) konzervatív becslése szerint. Ezzel a repülési iparág egymaga bekerülhetne a Föld 10 legnagyobb légszennyező országa közé: CO2-kibocsátás terén lassan már Németországot is veri!

Ha csak Európát nézzük, a közlekedési szektor egymaga az üvegházhatásért felelős gázok egynegyedét bocsátja ki, ezen belül még mindig 70 százalék a közúti közlekedés aránya, a maradékért többnyire a repülés és tengerhajózás felelős. Ha azonban azt vesszük górcső alá, hogy utaskilométerenként mennyi a CO2-kibocsátás, úgy már messze a repülés áll a legrosszabbul. Azzal, hogy egy utas egy kilométert tesz meg repülővel, 285 gramm szén-dioxid kerül a légkörbe – közúti közlekedésnél ez már csak 158 gramm, vasúton pedig mindössze 14 gramm...

AZ ORBÁN-KORMÁNY VÁLASZA A MICROSOFT-ÜGYBEN: SENKIK VAGYTOK

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2019.08.17.


A Microsoft-ügyben Harangozó Tamás írásbeli kérdésére az Orbán-kormány miniszterei kijelentették, hogy sem ők, sem a magyar parlament nem rendelkezik hatáskörrel, ráadásul bővebb információjuk sincsen, mivel senki nem közölt velük vonatkozó adatokat. A szocialista képviselő a Hírklikknek adott interjújában elmondta: ezzel a válasszal a kormány az amerikai hatóságokat, a magyar újságírókat és az országgyűlési képviselőket egységesen senkizte le.

A Microsoft ügy jelentősen felborzolta a kedélyeket Magyarországon, hiszen az elmúlt évek legnagyobb olyan korrupciós botránya ez, ahol a hatóságok meg is állapították a korrupció tényét. Ön ebben az ügyben összesen 16 beadványt nyújtott be, ebből hatot az Országgyűlésen keresztül. Ez utóbbi 6 tárgyalása ma zárult le, de mik is voltak ezek a kérdések pontosan?

Ez a hat parlamenti beadvány Gulyás Gergelynek, Rogán Antalnak, Palkovics Lászlónak, Pintér Sándornak, Bártfai-Mager Andreának, valamint Polt Péternek címezett kérdéscsomag volt. A kérdéseimben egyrészt összefoglaltam azokat a tényeket, amelyeket az amerikai hatóságok, illetve az oknyomozó újságírók kiderítettek és több konkrét kérdést is feltettem. Az akartam tudni, hogy az érintett miniszterek tudtak-e a korrupcióról, vásároltak-e a minisztériumuk Microsoft termékeket és folytatnak-e a konkrét eset miatt vizsgálatot a minisztériumban, vagy az egyébként felügyeletük alá tartozó szerveknél. Ez utóbbi azért lényeges, mivel az amerikai hatóságok több konkrét szervezetet is megneveztek amelyek az ügyben érintettek voltak, így például a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Országos Rendőrfőkapitányságot is...

MEGVALÓSÍTHATATLANOK ORBÁN VIKTOR A TUSVÁNYOSON FEJTEGETETT GAZDASÁGI ELKÉPZELÉSEI

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2019.08.18.


A miniszterelnök gondolatmenetét nagyon nehezen tudom követni – nyilatkozta Róna Péter közgazdász a Magyar Hangnak Orbán Viktor a Tusványos fesztiválon, a magyar gazdaság lehetőségeiről elhangzott mondatairól. A kormányfő arról beszélt, hogy a lassuló európai gazdaság és a Németországban készülő kereszténydemokrata–zöld koalíció miatt hazánknak új utat kell keresni, s a külső erőforrások helyett a belsőkre kell támaszkodni, javítani kell a versenyképességet...