2024. január 6., szombat

AMIKOR MESSZE NEM A TELJESÍTMÉNY SZÁMÍT, HANEM AZ, HOGY AZ ÉRINTETT HŰSÉGES-E, LOJÁLIS-E...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.01.05.


Olvasom Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának az interjúját a HVG-ben. A szöveg intellektuális igénytelenségénél nem időznék el. A miniszterelnöknek tett szerelmi vallomását sem hoznám szóba, nyilvánvalóan ez kell ahhoz, hogy pozícióját rendre megerősítse.

Egyetlen dolgot említenék meg: Baán László az Orbán-kormány kultúrához való hozzáállásával kapcsolatosan annak adott hangot, hogy „kiemelt jelentőséget kapott ez a terület.” A kultúrharcról Baánnak kizárólag a woke jut az eszébe, amely – mint maga mondja – „idehaza, a politikai színtéren még nem nyert érdemi teret, szervezetileg egyelőre nem identifikálható a progresszív újbaloldal, a woke.”

Valóban, ez kétségtelenül igaz.

Csakhogy Baán arról nagyvonalúan elfeledkezni látszik, hogy a woke helyett idehaza van más, amelynek ő maga is részese, alakítója és kegyeltje. Mert ahol a woke erősen jelen van, ott a meritokratikus elvet különféle identitástényezők, fehér bőrű versus fekete bőrű, gyarmatosító versus gyarmatosított, elnyomó versus elnyomott, heteroszexuális versus LMBTQ stb., és ezek szintézise rombolja le. Idehaza a meritokratikus elvet a politikai hovatartozás, a szekértábor-ideológia, a „mi kutyánk kölyke” mindent felülíró szempontja rúgja fel: messze nem a teljesítmény számít, hanem az, hogy az érintett hűséges-e, lojális-e, s akár még egy semmitmondó interjúban is képes-e az ország legfőbb emberéről mély áhítattal és elragadtatással szólni.

Ami engem illet, én a woke-tól is undorodom (jóllehet egészen biztos vagyok abban, hogy ez az ideológiai szörnyűség és idiotizmus nem lesz hosszúéletű), de hasonlóképp undorodom a nulla teljesítmény ellenére is kiváltságos pártállami káderektől, valamint a pártállami logikától, amely viszont Magyarországon lassan száz éve töretlenül és lényegében változatlanul fennáll, legfeljebb a nyalásra érdemlegesített hátfelek változnak.

HÁBORÚT NEM, CSAK ÚJ STRATÉGIÁT HOZ – TAJVANON LESZ AZ ÉV ELSŐ FONTOS VÁLASZTÁSA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.01.05.


2024 tele lesz világraszóló fontos választásokkal, az elsőt rögtön január 13-án, Tajvanon rendezik. A kérdés, hogy hatalmon marad-e a függetlenségpárti vezetés, amire a népi Kína háborús uszítóként, Amerika pedig szövetségesként tekint. Vagy nyolc év után újra olyan elnök és kormány jön, amely az egy Kína elvet képviseli. Kultúrharc és némi etnikai feszültség is van a háttérben.


Január 13-án több mint 20 millió tajvani polgár szavaz majd az ország következő elnökéről és a parlamenti képviselőkről. A világsajtó hetek óta izgalomban van, a kommentárok részben arról szólnak, hogy ha Pekingnek, azaz a kommunista Kínának nem tetszik majd a választás eredménye, akkor egy nagy lépéssel közelebb kerülünk a harmadik világháborúhoz: azaz Kína katonai támadást indíthat Tajvan ellen, az Egyesült Államok beavatkozhat Tajvan védelmében, és a világ két legerősebb országa, két atomhatalom közvetlen konfliktusba kerül, annak következményei pedig az ukrajnai háborúnál is sokkal borzalmasabbak lesznek.

A helyzet valószínűleg nem ennyire drámai. Ha a nyolc éve hatalmon lévő progresszívek győznek, akkor a kínai–tajvani viszony biztosan nem javul, de a komolyabb szakértők szerint háborút akkor sem indítana Kína – legalábbis a következő néhány évben ez nem valószínű.

A Pekingből érkező fenyegetések inkább a választási kampány részei: a kommunista hatalom igyekszik megijeszteni a tajvani választókat, hogyha nem váltanak kormányt, akkor veszélybe kerülnek.

A konfliktus megértéséhez érdemes röviden áttekinteni, hogy micsoda Tajvan. A második világháború után Kínában polgárháború dúlt a kommunisták és a köztársaságpártiak között, utóbbiakat a Kuomintang nevű párt képviselte. A 40-es évek végére a kommunisták győztek, és a Kuomintang, közel 2 millió szimpatizánsával együtt, Tajvan szigetére menekült. A kommunisták és a köztársaságiak is úgy tartották, hogy ők Kína egyetlen legitim vezetői, és csak idő kérdése, hogy az uralmuk alatt egyesül a szárazföld és a sziget.

A helyzet az 1970-es években gyökeresen megváltozott: Washington a kommunista Kínát ismeri el azóta Kínának, Tajvant pedig nem tekinti hivatalosan önálló államnak. Ez a nemrégiben elhunyt Henry Kissinger ötlete volt, hogy Pekinget és Moszkvát leválassza egymásról, ami nagyon fontos lépés volt a hidegháború alakításában...

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2024/1. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2024.01.05.


PUBLICISZTIKA


Kovács Zoltán
Elment a falig


Mint púp a hátunkra, úgy kell ez nekünk – fakadt ki a kormányfő egy reggeli interjúban, amikor kiderült, az Európai Tanács úgy döntött, Magyarországnak meg kell emelnie a benzin és a gázolaj árának jövedéki adóját. „Ezt brüsszeli bükkfanyelven harmonizálásnak nevezik. Lényegében arról van szó – folytatta Orbán –, hogy zöld szempontokra hivatkozva drágává teszik az üzemanyagot, hogy az emberek kevesebbet autózhassanak, csökkenjen az üzemanyag-fogyasztás. Én ellenálltam eddig, de lejárt a türelmi idő. Egyszer eljutunk a falig, és nincs tovább.”

Mint látjuk, védi, védi a magyar ember érdekeit cefetül, ha szabad így mondani, de aztán, lám, döngő lábakkal közelednek Brüsszel bürokratái, falat húznak, és mindent tönkretesznek. Most például elhatározták, hogy véget vetnek a jó világnak: a magyar emberek ne autózzanak túlságosan sokat. Az a helyzet, hogy ezt a badarságot sokan még el is hiszik. Még akkor is, ha egy, az Indexnek adott interjújában Hernádi Zsolt, maga a Mol vezetője is elmondta, hogy az uniónak ez nem hirtelen jött ötlete volt, hanem már 2003-ban határozatot hozott a jövedéki adó minimális szintjéről, melyet Magyarország hosszú ideig elmulasztott érvényesíteni. Ezt már nem lehetett tovább halogatni.Tovább

A szerző további cikkei

Magyar Péter
A populizmus természetrajza

Veszélyek a világ előtt

A szerző további cikkei




Gadó Gábor
A laktanyában

(40 pont a hatalomról)

A szerző további cikkei

Nyerges András
Színrebontás

Az író meg a vitézkötés

A szerző további cikkei

Tillmann J. A.
A vakfoltok és folyományaik

Fekete lyukak a felvilágosodás égboltján

A szerző további cikkei




Bazsányi Sándor
Hatalmas

A hetvenedikre, Krasznahorkai Lászlónak

A szerző további cikkei


Molnár Erzsébet
Bábel


A szerző további cikkei 


FEUILLETON

Schein Gábor
A versfordítás mint kulturális feladat

Nemes Nagy Ágnes németül


IRODALOM

Demény Péter
Rájátszás


Demény Péter

Finy Petra
Én akár


Finy Petra
Ilyen egyszerű

Finy Petra

Harag Anita
Egy nap S.-ben


Elővettem a gépet, amit az apám hagyott rám, és lefotóztam a templomot úgy, hogy benne legyenek a fák. Az anyám szerette a templomokat meg a fákat. Azt a fűzfát ott nagyon bírta volna, annak benne kell lennie, de a szakállas csávónak a padon nem. Megnéztem a képet, ugyanolyan volt, mint a Google-fotók, ha beírom a templom nevét. Csináltam egy képet úgy, hogy benne legyen a szakállas csávó is, na, ez a csávó biztos emlékszik rám, mert lefotóztam. Emlékszik, hogy valami srác csinált róla egy képet, amit sose fog látni, nem tudja, hogy kik fogják nézegetni, mikor vagy hol, és nem tudja, milyen rohadt előnytelen kép lett, hogy milyen egy rohadt előnytelen csávó.Tovább

A szerző további cikkei

Nyerges Gábor Ádám
Kötetlen alkalmak


Persze, néhanapján eszembe jut, hogy ha egy efféle Khéry B. Rezső, ki gyenge Babits-utánérzéseivel, tehát még az epigonizmusa terén is jó évtizedekkel késve le a divatot, kis és középdíjakig, évente megjelenő könyvekig viheti, belőlem is lehetett volna, ha nem is valami, de legalábbis valamelyest valaki, éppen őrá tovább gondolva jön mindig az enyhet adó újra- és újrafelismerés: legalább nem lettünk kollégák. Kevés olyan megnyugtató gondolat adatik az életben, mint ez; mellette ülve, jegyzetelve, őt fotózva, „kötetlen” alkalmakkor, könyv- és lapszámbemutatók, pódiumbeszélgetések és felolvasások utáni koccintgatások hosszán, szemlesütve, melegedő sörömet vagy a cipőmet bámulva, mint a legtöbben, míg viszi, mit viszi, egy díjbirkózó, egy súlyemelő olimpikon erejével és kitartásával hurcibálja, fáradhatatlanul, a prímet. Nyávogó kappanhangjától visszhangzik a presszó, a kocsma, a kultúrház, az írószövetség díszterme.Tovább

A szerző további cikkei

Tóth Gábor Ákos
Elszakadás


K. látogatásának azért annyi haszna volt, hogy valamelyest csillapította az első döbbenet okozta bénultság után ránk törő cselekvési kényszert: mindegy, hogyan, milyen áron, milyen eszközökkel, de meg kell mentenünk a gyermekünket. Fel sem merült bennünk, hogy rajtunk kívül ez senkinek nem áll érdekében. Utólag ébredtünk rá, hogy ha akkor bejelentjük a rendőrségen az eltűnését, kiskorúként egyszerűen levadásszák és visszaszolgáltatják nekünk. Teszem hozzá, még szerencse, hogy mással voltunk elfoglalva.

Például egy idő után a feleségem visszatért köreinkbe, és felszólította K.-t, volna szíves kifáradni a teraszra, mielőtt teljesen befüstöli a lakást.Tovább


KRITIKA

Károlyi Csaba
Emlékáradás


► Szilasi László: Saját élet. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 430 oldal, 5999 Ft

Mi tehát a műfaj? Szilasi László egy túl sok műfaji kódot halmozó „tudósregénnyel” robbant be (Szentek hárfája), később elkezdett letisztultabb formákban gondolkodni (A harmadik híd), majd eljutott az önéletrajz határáig, mikor a 2015-ös agytumorjának történetét megírta (Luther kutyái). Most ismét az önéletrajz műfajával kacérkodik (habár minden írás önéletrajzi jellegű, nem igaz?). De a Saját élet nem klasszikus önéletrajz. Egyrészt nem mond végig egy élettörténetet, itt csupán töredékek vannak. Másrészt ez a rekonstruálhatatlan, le nem zárható élettörténet erősen a családtörténetbe ágyazódik. Autofikciónak se igazán nevezném e művet, éppen a családregény műfajával való régimódibb játék miatt. (Mondjuk Knausgårdnál sokkal nagyobb hatással volt rá Mészöly Miklós, kiváltképp az ő időskori Családáradás című – szerintem és sokak szerint elkápráztatóan érthetetlen – „családregénye”.) A műfajt talán a szerző adja meg a legpontosabban: „életírásszerű” szövegegyüttes ez. Egy ember cselekedeteinek „emlékműve”, és ez az ember történetesen a szerző saját maga. Talán emlékirat-töredéknek is nevezhetnénk. Vagy mondhatnánk azt is, Mészöllyel szólva, hogy emlékáradás.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltja (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Pléh Csaba
Ex libris


Kampis György: Tudományfilozófia
Emberarcú tudomány
Alfred A. Ayer: Nyelv, igazság és logika
Hunyady György: Oktatás és szociálpszichológia

A szerző további cikkei

Visy Beatrix
Én a helyedben...


►Harag Anita: Valakire mindig gon­dolni kell. Magvető Könyv­ki­adó, Budapest, 2023, 198 oldal, 3999 Ft

A szerző többnyire belső monológokkal, speciálisan megválasztott szubjektív nézőpontokkal zsonglőrködik: egyáltalán nem mindegy, ki, milyen pozícióból, kihez vagy kiről beszél, vagy kinek a gondolatait közvetíti. A kötet egyik kiemelt vállalása, hogy feltárja beszédpozícióinak nyelvi és narratív lehetőségeit, hogy megmutassa, mindezek következetesen felépített nyelvi konstrukciók, illetve hogy az elbeszélő vagy a nézőpont megváltoztatása mennyire különböző hatásokat tud kelteni (Befejezett jelen). Azt már régóta tudjuk, hogy az objektív világ mint olyan nem igazán létezik, hiszen csak szubjektív nézőpontok, tapasztalatok formájában közvetíthető, de azt, hogy ezeket a szubjektív látásmódokat mi minden befolyásolja, miként lehet a történteket, látottakat közvetíteni, és hogy ezekbe a folyamatokba milyen mértékben avatkoznak bele a mentális tartalmak – a képzelet, az álom, az emlékek és a vágyak –, valamint hogy mindezeket az – alkotói, történetmondói – tevékenységeket miként akadályozzák, bonyolítják a nyelv torlaszai, azt e novellák szituációi egészen parádés módon érzékeltetik.Tovább

A szerző további cikkei

Márton László
Fájó érintés


► Kovács Bálint: Vágták volna le. Regény. Kalligram Kiadó, Budapest, 2023, 248 oldal, 3990 Ft

A gondosan előkészített, mégis váratlanul megcsavart befejezés az egyik olyan lelemény, amely megemeli a művet. A másik lelemény, amely kitágítja a mű horizontját, Gyuri bácsi élettörténetének, kézvesztés-tragédiájának beemelése a cselekménybe. Kelemen Györgyék családi pokla, a balkezességről gyerekkorában kíméletlenül leszoktatott Gyuri bácsi személyes viszonya kedvelt bal és gyűlölt jobb kezéhez Zsófiék sagáját is új megvilágításba helyezi.Tovább

A szerző további cikkei

Gyürky Katalin
Gyürky Katalin


► Beatrice Salvioni: Az Átkozott. Fordította Todero Anna. Park Könyvkiadó, Budapest, 2023, 288 oldal, 4499 Ft

Francescának abból az elvont, még az iskolai tanórák rendjét is meghatározó, Duce iránt kötelezően előírt szeretetből lesz elege, amely azáltal, hogy mindenkitől megköveteli az imádatot, a szülei konkrét szeretetét is el- és megvonja tőle. Mindez — populista és manipulatív módon, a háborúskodás miatt a férfiakat, a férfiak társadalomban elfoglalt helyét és szerepét kultiválva — olyasfajta hímsovinizmussal jár együtt, amit a nővé cseperedő kislány szintén zsigerileg utasít el.Tovább

A szerző további cikkei

Kardos András
„A lélek szeme”


Ketten egy új könyvről – Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Fordította és a lábjegyzeteket írta Simon Attila, az utószót írta Steiger Kornél. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2023, 438 oldal, 6225 Ft

Mint az közismert, Arisztotelész tíz könyvből álló művében kettőt, a VIII-IX. könyvet szenteli a philia, a barátság elemzésének. Éppen a IX. könyvet bogarásztam, amikor jött a hír: Vajda Mihály filozófus barátom meghalt. Tudom, kritikában nem személyeskedünk. Mindent a maga helyén. De éppen Heller idézett könyve bizonyítja, hogy az az állapot, amibe az értelmező kerül, a beállítódás, hogy a NE nyelvén beszéljek, szóval a hír utáni sokk döntően befolyásolta, sőt, mondanám megváltoztatta a NE jelentését, súlypontját, mindenét.Tovább

A szerző további cikkei

Weiss János
Az etika alapműve


Ketten egy új könyvről – Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Fordította és a lábjegyzeteket írta Simon Attila, az utószót írta Steiger Kornél. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2023, 438 oldal, 6225 Ft

Nem szeretnék részletesen beszélni a fordításról (úgyis csak jókat tudnék mondani); inkább a mű felütését és zárását szeretném röviden szemügyre venni. (A filozófiai irodalomban ezek a leghíreseb keretező mondatok közé tartoznak.) – A kezdet: „Általános az a vélemény, hogy minden szakismeret és módszeres kutatás, de ugyanígy minden cselekvés és elhatározás is valami jóra irányul. Ezért helyesen mondják, hogy a jó az, amire minden irányul.” (43.) A Szabó-Simon-féle fordításhoz képest itt van néhány terminológiai elmozdulás: a techné fordítása nem mesterség, hanem szakismeret, vagyis egy szakmához kötődő ismeretek összessége. A dokei fordítása pedig nem „nyilván”, hanem „általános az a vélemény ...”. Mindkét könyv jegyzetei jelzik, hogy a felütés (nagy valószínűséggel) Platón egyik tanítványára, Eudoxoszra vezethető vissza.Tovább

A szerző további cikkei

Torma Tamás
Kié a zsámbéki romtemplom?


(A zsámbéki romtemplom újraépítése)

Ha a kiírók között ott az önkormányzat, akkor nyilván a terület az övék... De kié a templom? Pontosabban a templomrom, hiszen környékével együtt ez sokkal több mint egy középkori rom, festői rom, a középkori magyar templomépítészet legszebb romja, ami szinte szoborrá nemesedett, ahogy ül a tájban. Ha valakik (nevezzük most ezeket a magyarokat eufemisztikusan turistáknak) eljönnek Zsámbékra, nem egy kiépült egyházi és látogatóközpont kedvéért jönnek, hanem azért az egész látványért, kisugárzásért, meghitt egyszerűségért, ahogy a romegyüttes egyre nőve, a zöldbe nőve uralja a domb oldalát.Tovább

A szerző további cikkei

Wagner István
Michelangelótól Schieléig


(Michelangelo und die Folgen, Albertina, Bécs, megtekinthető 2024. január 14-ig, a müncheni Prestel Verlag 264 oldalas, gazdagon illusztrált német katalógusával.)

Michelangelo a maroknyi művész közé tartozik, akiknek népszerűsége évszázadok óta mindmáig töretlen, és utóhatásuk – követőkön vagy tagadókon át – napjainkig érzékelhető. A bécsi Albertina tárlata 139 művön át mutatja be a meztelen emberi test ábrázolásának változásait a reneszánsz virágkorától a manieristákon, a barokkon és a klasszicizmuson meg a szecesszión át egészen az ideális kánonnal való expresszionista szembefordulásig.Tovább

A szerző további cikkei

Gelencsér Gábor
A köztesség terei

Schmal Károly újabb munkáiról

(Schmal Károly kiállítása a Pintér Galériában látható január 10-ig.)

Schmal Károly művészetét a köztesség gondolata hatja át. Mintha elindulna valahova: képei már nem grafikák, de még nem festmények; már nem kétdimenziósok, de még nem háromdimenziós térplasztikák; falakra kerülnek, de mégsem a fal síkjára simulnak; álló képek, de mozgást, változást, dinamikát rejtenek magukban; egy pillanat, hangulat, érzés, benyomás, gondolat lenyomatai, de idejük, alakulásuk, történetük, ívük, mozdulatuk van. Mintha tartanának valahonnan valahova a tér-időben, s a művész ezt a köztességet, lebegést ragadná meg.Tovább

A szerző további cikkei

Stőhr Lóránt
Járulékos veszteség


(Todd Haynes: May December. Forgalmazó: Netflix)

Todd Haynes amerikai független filmes mesteri csavarral huszonhárom évvel a szenvedély és a botrány kirobbanása után pillant bele e furcsa pár történetébe May December című filmjében, mert, mint utal rá két jelenetben is, magát a botrányt lehetetlen megfilmesíteni: előbb egy erotikus exploitationből villan fel az ominózus szexjelenet a tévében, utóbb a filmforgatáson nem kevésbé hamisan játssza el Elizabeth és a pajzánul vigyorgó kamasz színész a liaisonjukat az állatkereskedés madárfüttytől zajos, fülledt raktárában. Bár a nézői fantáziát elsősorban e légyottok csigázzák fel, Haynes meggyőz minket arról, hogy jóval izgalmasabb mozzanatok is felmerülhetnek a valós eseményeken alapuló történetben.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Ars poetica


(Jérôme Bel – Udvaros Dorottya – Ördög Tamás: Jérôme Bel, Trafó)

A Jérôme Bel az, aminek látszik: első kézből kapunk bevezetést egy rendkívül szerethető koreográfus életművébe, gondolkodásába. Ma, amikor egy művész számára gyakorlatilag kötelező saját arccal állni művei mögé és képesnek lenni szórakoztatóan beszélni a munkásságáról, a művészetközvetítés pedig a munka minimum egynegyedét teszi ki, ha nem még többet, akkor itt a „bevezetés” lesz maga a mű. „Ez már az?” – kérdezhetné egy gyerek, annál is inkább, mert Udvaros úgy fűz kommentárt az életmű fordulópontot jelentő előadásaihoz, amelyekből aztán részleteket vetít le egy kisasztal mellől, hogy egy gyerek is értse.Tovább

A szerző további cikkei

Végső Zoltán
Az ismeretlen ismerős


(Pátkai Rozina: 23 – Egy pont között a legrövidebb út – szerzői kiadás, 2023. december 8.)

Pátkai hangjában ott a spleen: gyenge és csillogás nélküli, vannak szándékos mellé intonálások, de ezzel üt igazán: nem akar nagyot mondani, teret enged Tandorinak, de ott van ő is, és végül egymásra találnak. Nincs szépelgés, elfogult áhítat; benne marad a szövegben, amint Tandori a madárkái ürítéséről beszél, és így jut el emberi lényünk lényegéig, ahogy ott állunk a két végpontnál (az elején és a végén, amikor kijön a „trotty”). Ez a zárószámban, az Odaátban történik, és valóban eljutunk odaátra a visszhanggal szinte megfoghatatlanná varázsolt énekhanggal, ahogy közben a költő madarainak hangját halljuk.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Erzsébet frufruja


(Verdi: Don Carlos – Teatro alla Scala, Milánó, december 19.)

Azt mondják, a Metropolitan költségvetésén jelenleg egy körülbelül Anna Netrebko nagyságú lyuk található. A Met ugyanis lemondta Netrebko fellépéseit, arra hivatkozva, hogy az énekesnő nem határolódott el Putyintól, Oroszországtól, a háborútól. Mindent megtesznek Netrebko helyettesítéséért, hiszen senki nem pótolhatatlan, de hiába. Jelenleg Anna Netrebko pótolhatatlan, nemcsak a Metropolitanben, de a Scalában is, pedig itt nincs tiltólistán. Csak meg kell nézni a nézőtéri térképet. December 22-ig Netrebko volt Erzsébet a Don Carlosban. Minden jegy elfogyott. Az utolsó decemberi és az egyetlen januári előadáson María José Siri énekel. Várjuk kedves vendégeinket. Pedig minden más ugyanaz.Tovább

A szerző további cikkei

Grecsó Krisztián
Régen minden jobb volt?


(Szilveszteri tévéműsorok)

Alig néhány éve még a szilveszter volt a tévézés netovábbja, minden magára valamit is adó műsor a legjobb formáját igyekezett hozni, és az év leghosszabb estéje már kora délután elkezdődött. Apám rendesen kipreparált tévéújsággal készült, bekarikázva a kihagyhatatlan kabarék, kalandfilmek, showműsorok és más zsánerléhaságok sorát, melyek arra voltak hivatottak, hogy elfeledjük, mi van mögöttünk és mi vár ránk. Hogy valóban elfeledtük-e, arra nem emlékszem, de hogy egy-egy pillanat valódi közösségi élménnyé tudott válni, az tagadhatatlan. Aki járt a régi Baszmannaja utcában, és tanúja volt, ahogy Márkus ötletéből Körmendi Csehov-paródiája egy ország kulturális identitását csiklandozza, az érti, miről beszélek, mert a Három nővér továbbírt (?) jelenete jóval több volt, mint kabaré.Tovább

A szerző további cikkei

Csengery Kristóf
Komoly kedély


(A Bécsi Filharmonikusok Újévi koncertje – Duna Televízió, január 1.)

Két kérdés mindig megkörnyékezi a bécsi Újévi koncertek nézőjét-hallgatóját. Az első: ki az úr a háznál? A második egyetlen fogalom körül forog, és ez a hagyományhoz való ragaszkodás. Ami az első kérdést illeti: sok évtized Újévi koncertjeinek tapasztalata, hogy aki karmesterként ennél az együttesnél vendégeskedik Strauss, Lanner, Ziehrer s mások keringőit, Ländlereit, polkáit, mazurkáit, indulóit és nyitányait vezényelve szűk mozgásteret kap az egyéni kibontakozáshoz.


INTERJÚ

Hegedűs Claudia
„Minden szövegem veszteségtörténet”

Beszélgetés Pető Péterrel


PÁRATLAN

Róna György
RENDKÍVÜLI


A szerző további cikkei






-skó




(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS


A szerző további cikkei

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ


„A FRANC SEM AKAR MEGHALNI” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.01.04.


Tartalomjegyzék:

– „A franc sem akar meghalni” – A modern technológia reményt ad, hogy tovább tarthat az elviselhető élet – mondja a méltóságteljes elmúlásért küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász, aki az év embere lett a Magyar Hang olvasóinál. Interjú

– Újabb lendületre volt szükségünk – Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője a párt viszonyairól, az ellenzékről és a közelgő választásokról. Interjú

– Szerbiában is jó üzlet fideszesnek lenni – Az utóbbi időben egyre többen nézik ferde szemmel a Fidesz-közeli magyar vállalkozók térnyerését – most már Szerbiában is. Belgrádból jelentjük

– Mit ér a takarító, ha magyar? – Filippínókra cserélik a hazai dolgozókat Gyöngyösön, az érintett cég vezetője inkább hallgat. Riport

– Jogi zűrzavar a kínai akkugyártó engedélyei körül – Miközben nagy erőkkel zajlik a CATL debreceni üzemének mélyalapozása, környezethasználati engedélye „támadás alatt áll”, katasztrófavédelmi engedélye pedig már nincs

– Lakáspiac: tízéves negatív csúcs után lassú kilábalás – Idén a tavalyi stagnálást követően újra emelkedhetnek az árak, különösen a falusi ingatlanoknál

– A választási kampányra várhat a gázár csökkentésével a kormány – Jó lenne látni, kik és milyen arányban kerülnek az átlagfogyasztás fölé

– Velencei-tó: köszönjük, Jóisten! – Esett bőven az eső, de érdemi intézkedések nem történtek a térségben

– Gyászba borult karácsony Székelyföldön – A székelyudvarhelyi tragédia nyomában

– Partihercegből klímatudatos családapa – Milyen utat járt be X. Frigyes, Dánia új uralkodója, aki ötvenkét év után édesanyjától veszi át a trónt?

– Bosszút szült a bosszú – Felemás értesülések az állítólagos orosz tűzszüneti tervről

– Netanjáhú mélyrepülésben – Mi áll az izraeli miniszterelnök lépései mögött?

– „Kár, hogy lelassult” – Két óra alatt hatvanhárom kilométert tesz meg a vonat az ország legszebb vasútvonalán, ami a legrondább is egyben

– A bab is hús – A jövőben jelentősen megnőhet a hús iránti kereslet a világban, pedig már jelenleg is rengeteg földterületet és más környezeti erőforrásokat használunk hústermelésre

– Időzített bomba a mélyben – Bár az emberek figyelmét inkább az ősi kórokozók esetleges feléledése ragadja meg, valójában ennél sokkal nagyobb (és elkerülhetetlenebb) katasztrófát fog okozni a felolvadó talaj felmérhetetlen tömegű metán- és szén-dioxid-buborékainak kiszabadulása

– A szomszéd fűje – A fű messze nem veszélytelen, különösen a serdülőkre nézve, de hosszú távon valószínűleg nem okoz több (vagy annyi) kárt, mint a legális kábítószerek: a legtöbb ember halálában szerepet játszó alkohol és a nikotin. Így nincs racionális indok, hogy utóbbiaktól eltérő módon kezelje a jogrendszer

– Papagájesély – Számok nyelvén

– „Kevés dologban járunk élen, de az ítélkezésben sajnos igen” – A Nemakarokbeleszólni oldal alapítóival anyaságról, tabukról és arról, hogy fogy a levegő. Interjú

– Humorral, mint Molière – Éric Toledanóval, az Életrevalók rendezőjével Ennél csak jobb jöhet című új filmjéről is beszélgettünk. Interjú

 Párizsi csók – Kultmatek

– Ennyire nem lehet rossz a Tündérkert – A sorozat nézettségére voltunk kíváncsiak, az MTVA mindent megtett, hogy elhallgassa: üzleti titok, aránytalan sérelem, a törvény nem engedi, nincsenek is ilyen adatok, de ha lennének sem adnák ki. Olykor paródiába hajló hajsza az adatok után

– A vizsga, ahol nincs elvárás – Hét hónap múlva kezdődik a párizsi olimpia, de egy aranyéremről talán már most lemondhatunk

Publicisztika:
– Dévényi István: Boldogulj év
– Szabó Antal: Kína markában
– Lányi András: Választások éve
– Szerető Szabolcs: Győz-e az apátia? – Álláspont
– Nagy Bandó András: Nem nekünk való vidék
– Gergye Rezső: Csöndes elszántság… – Visszhang
– Nagy Attila Tibor: A hatalom újévi üdvözlete – A NER uralma alatt
– Bod Péter Ákos: Rossz irányba vezet a magyar különút
– Csikós Attila: Érintő egyenes felírása adott egyenessel párhuzamosan – Pár perc próza
– Lakner Dávid: Kovács András Ferenc (1959–2023)
– Albert Enikő: Lesz értelme? – Akadálypálya
– Pethő Tibor: Mackó – Ószleng
– Szenczi Tóth Károly: Tempó – Pár perc próza
– N. Fejérváry Gergő: Nesze, kultúra – fogyaszd! – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Szerető Szabolcs: A sztár, az arany és a kék – Szotyola
– Puzsér Róbert: Játék a nagyságért
– Marabu: Kilátásaink

Kritika:
– A nyelv gyarmatosítása – Titania McGrath: Woke – Kalauz a társadalmi igazságossághoz
– Arcátlan pillanat – Földényi F. László: A guillotine hosszú árnyéka
– Trip és közös buli – Tarnóczi Jakab Extázisa a Katona József Színházban

Időgép történelmi mellékletünk:
 „Engem ért a megtiszteltetés” – Ezelőtt 55 évvel gyújtotta fel magát a prágai Vencel téren Jan Palach filozófia szakos egyetemi hallgató, hogy áldozatával hazája idegen megszállása ellen tiltakozzon. Több követője is akadt, köztük Magyarországon Bauer Sándor
– Hogyan orvosoltuk Trianont? – Jeszenszky Géza rendszerváltozást követő békediktátum-meghaladási kísérleteinkről. Interjú
– Atomcsend hadizajban – Harminc éve írták alá az Ukrajna nukleáris leszerelését célzó egyezményt Moszkvában
– A Nagyi és a forradalom – Egy kép anatómiája
 Losonc, 1942 – Talált tárgy

ITT OLVASHATÓ

2024. január 5., péntek

ROHAMTEMPÓBAN ADÓSÍTJÁK EL A MAGYAROKAT, KELL A PÉNZ REPÜLŐTÉRRE ÉS A LYUKAK BETÖMÉSÉRE

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.01.05.


Az év második munkanapján 2,5 milliárd dolláros kötvénykibocsátást hajtott végre az Orbán-kormány. A célok ismeretlenek.


Gyorsan ki kellett józanodni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt., munkatársainak, ugyanis az év második munkanapjára a szervezetük egy jelentős devizakötvény-kibocsátást rendelt meg az ügylettel megbízott nemzetközi bankoktól. Az eredeti terv szerint 2 milliárd dollárnyi hitelt kellett volna szervezni Magyarország számára a bonyolító konzorciumnak (BNP Paribas, Citibank, Deutsche Bank és J.P. Morgan), ám mivel magyar kötvény iránt a vártnál nagyobb befektetői kereslet jelentkezett, végül 2,5 milliárd dollárnyi (860 milliárd forint) hitelt vett fel az állam. A 12 éves lejáratú magyar dollárkötvényeket 5,7 százalékos kamattal jegyezték le a befektetők, ez 1,8 százalékos hozamfelárat jelent a hasonló futamidejű USA-kötvények kamata felett – közölte a ÁKK Zrt. A magyar állam legutóbb egy évvel ezelőtt bocsátott ki hasonló futamidejű – 10 éves dollárkötvényt – akkora felár még 2,8 százalékpont volt – vagyis egy év alatt közel egy százalékot csökkent, amit indokol a kedvezőbb nemzetközi hangulat, és a magyar gazdaság tavalyinál lényegesen jobb megítélése. Tavaly ilyenkor még 25 százalék volt az infláció, a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya is az egekben volt. Ezek közül ma már költségvetési hiány jelent komoly gondot, és megérkeztek az első uniós pénzek is, amelyek a költségvetésnek is nagy segítséget jelentenek.

A hitelfelvétel céljáról alz ÁKK annyit közölt, hogy az állam a befolyó összeget „általános finanszírozási célokra” használja fel, vagyis azt beforgatják a költségvetés folyó gazdálkodásába. Ettől függetlenül a kormány szorgalmasan gyűjtögeti a százmilliárdokat a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. 50 százalékának megvásárlására, amely mintegy 2 milliárd euróba, vagyis 760 milliárd forintba kerülne.

Az újabb kötvénykibocsátás azonban tovább növeli az államadósságot és a kamatterheket. Pedig a magyar tartozások terhei már tavaly kiemelkedően magasak voltak uniós összehasonlításban – hívta fel a figyelmet Nagy András, az Erste Bank részvényelemzője. Az MNB számításai szerint 2023-ban 3300 milliárd forint kamatot fizetett a magyar állam az államadósság után, ez a GDP 4,3 százaléka, ami a legmagasabb az Európai Unióban – ez a Bloomberg hírügynökség adataiból derül ki. Még az uniós nagy adósait Olaszországot, Spanyolországot, sőt még Görögországot is megelőzi a magyar GDP-arányos kiadás. (Ennek oka, hogy ezen országok mind a jóval alcsonyabb kamatozású eurókötvényekben adósodtak el, hisz az eurózóna tagjai, ezzel szemben a magyar adósság jelentős része jóval kockázatosabb és drágább forintkötvényekben fekszik.)...

GADÓ GÁBOR: A LAKTANYÁBAN (40 PONT A HATALOMRÓL)

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2023.12.21.


Vajda Mihály emlékére


Közkeletű tévedés, hogy a diktatúrák kiszámíthatóak, hogy az egyetlen erőcentrumból irányított államokban „rend van”, a hatalom megköveteli a parancsuralmi előírások betartását. Akár egy laktanyában: a körletben mindennek megvan a helye, a katona a ruházatát élére hajtja, és csak akkor ül le, ha erre utasítást kap. Ezzel szemben a liberális demokráciákban egy idő után mindent „elural a káosz”, a társadalom egymással csatázó zavaros gondolatok, életeszmények foglyává válik. Ne csodálkozzunk – figyelmeztetnek a „rendpárti” ideológusok –, hogy ezekben az országokban a kormányok sűrűn váltják egymást, a gazdaság működését sztrájkok bénítják meg, és az állam egy külső támadás ellen – legyen az háború vagy „illegális migránsok rohama” – védtelennek bizonyul. Az önjelölt despoták magukat ajánlva a tervezhető életet ajánlják az alattvalóknak, és cserébe nem kérnek mást, mint feltétlen engedelmességet. A közhatalom leválthatatlan birtokosai azonban gyakran ennél többre is képesek: hősöket és hitet, valamint legyőzendő ellenséget teremtenek úgyszólván a semmiből. A lakosságot mindez kárpótolja a gondolkodás és szólás szabadságának, az életvitel önálló alakításának korlátozásáért.

Az észszerűen és empátiával gondolkozó demokratáknak nincs könnyű dolguk, ha a már-már vallásos hevülettel képviselt nézetek híveivel vitáznak. Elfogult rosszakaróknak tartják őket, ha kimondják, hogy a diktatúrákból leginkább épp a rend, a tervszerűség hiányzik. Jogbiztonság helyett a Vezér és körülötte az érdekcsoportok akarata dominál. Megannyiszor „hajnali” riadó zavarja fel a nyugalomra vágyókat, amiben a hatalom üldözési mániája éppúgy szerepet játszhat, mint a vezető posztokra történő kiválasztást jellemző intézményes kontraszelekció. A „közlegényeknek” hiába mondja a „jogállami szakértő”, hogy a nagy társadalmi viták okozta „zűrzavar” valójában a hibák és visszaélések kiszűrését segíti elő. Nos, erről a legnehezebb meggyőzni a fanatikusokat. Akik pedig intellektuális és morális elkötelezettségükből adódóan vállalkoznának rendszerkritikus cselekvésre, azok a rezsim szankcióival találják szemben magukat. Elbocsáthatják a korrupt döntések ellen tiltakozókat, és meghurcolhatják azt, aki a nyilvánosság elé lépve „felelőtlenül vádaskodik”. A normativitást nélkülöző „céltörvények” az örök kisebbségben lévőkön statuálnak példát.

Az itt következő elemzés három részre tagolódik: a diktatórikus államrend három összetevőjéről ad vázlatos leírást. Először a „szabad választás” követelménye teljesülésének elmaradásáról, másodszor az illegitim rendszer által kiépített, a fékek és ellensúlyok nélküli államszervezeti modellről, és végül az egyének és társulásaik politikai szabadságjogainak korlátozásáról írok. Úgy is mondhatnám, hogy az ember önrendelkezési jogát és méltóságát eltökélten semmibe vevő államrendről próbálok 2024 januárjában számot adni. Arról a kurzusról, amelyet a pénz, a hitványság és a hazugság tart össze. Ma úgy tetszik, hogy nagyon sokáig. De semmi esetre sem örökre...

ORWELL 1984 CÍMŰ KÖNYVÉT AZ UTOLSÓ BETŰIG FELHASZNÁLTÁK A SZUVERENITÁSVÉDELMI TÖRVÉNY MEGALKOTÁSÁHOZ

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.01.05.


A Kongresszus két – jogi és politikai elemzésekkel foglalkozó – kutató főosztályának köszönhetően, nincs olyan amerikai szenátor vagy képviselő, akinek a stábjaihoz ne jutnának el a világ országaiban végbemenő, a jogrendszereket, a jogi fejlődést, esetenként visszafejlődést érintő napi beszámolók, jelentések. Így a Kongresszus tagjai napi információkat, elemzéseket kaphatnak a magyar szuverenitásvédelmi törvényről is – szögezte le Radványi Miklós. A magyar származású konzervatív közíró a Hírklikknek elmondta: „Mivel én korábban dolgoztam mind a két kutató főosztályon, pontosan tudom és nyugodtan állíthatom, hogy ezeknek az elemzéseknek megvan a hatásuk. Az pedig, hogy a Kongresszus még nem szólalt meg a kérdésben, arra vezethető vissza, hogy külpolitikai kérdésként kezelve, rábízza a feladatot a Fehér Házra és a külügyminisztériumra. De nem véletlenül utazott haza konzultációra David Pressman, illetve adott ki közleményt az amerikai külügy. Az ember úgy érzi, hogy Orwell 1984 című könyvét Orbánék az utolsó betűig felhasználták ennek a törvénynek a megalkotásánál – mutatott rá.


Habár nagy médiafigyelmet – és bírálatözönt – váltott ki a nemzetközi színtéren (is) a magyar szuverenitásvédelmi törvény, a felszínen viszonylag csekély volt a visszhangja a tengerentúlon. Mondjuk ezt annak ellenére is, hogy – mint mi is beszámoltunk róla – élesen bírálta azt az amerikai külügyminisztérium. Matthew Miller szóvivő közleményben mutatott rá, „az Egyesült Államokat aggasztja a magyar kormány döntése, hogy bevezet egy törvényt, amely olyan drákói eszközöket ad a kormány kezébe, amelyek arra használhatók, hogy megfélemlítse és büntesse azokat, akiknek a véleménye nem esik egybe a kormányzó pártéval.” A Szuverenitásvédelmi Hatóságot arra használhatják fel, hogy igazságügyi felügyelet nélkül tolakodó vizsgálatokkal zaklassák a magyar állampolgárokat és szervezeteket, akkor is, ha nem álltak kapcsolatban külföldi kormányokkal, entitásokkal, és nem kaptak támogatást ilyenektől. „Az új törvény nem felel meg a demokráciáról, az egyéni szabadságjogokról és a jog uralmáról vallott közös értékeinknek” – fogalmaz közlemény.

Az is sokatmondó, hogy a törvény megalkotásának idején, november elején David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete Washingtonba utazott, hogy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőkkel konzultáljon az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatokról. A diplomata erről kiadott erről közleménye igen szűkszavúan csak annyit tudatott, hogy a nagykövet megbeszélésein a végrehajtó hatalom rangidős képviselőivel, köztük a Kongresszus, a Fehér Ház és a Külügyminisztérium vezető tisztségviselőivel is találkozott...

TÖNKRE FOGUNK MENNI, HA ÁLLANDÓAN 100 SZÁZALÉKOT AKARUNK TELJESÍTENI

TELEX
Szerző: KAISER ORSOLYA
2024.01.05.


2020 januárjában egy online kérdőívben a válaszadó 17 ezer ember 86 százaléka nyilatkozta azt, hogy a hétköznapokban egyszerűen nincs elég ideje mindent megcsinálni, amit szeretne. Ugyanis a to do listek túl hosszúak, az időnk, energiánk és a motivációnk pedig véges. Egy hosszú nap után, mikor hazaesünk az iskolából vagy a munkából, fontos lenne a pihenésre is elég időt szánni, mégis sokan telezsúfolják az életüket, és minden percüket hasznosan akarják eltölteni.

Ez nem feltétlenül baj addig, amíg nem válik kényszeressé. Ugyanis ekkor már toxikus produktivitásról beszélünk, aminek igen súlyos következményei lehetnek. „Ha egy gép folyamatosan maximális teljesítménnyel üzemel, akkor az anyagfáradás miatt természetesnek vesszük, hogy előbb-utóbb el fog kopni vagy tönkremegy. Magunkkal kapcsolatban azonban nehezen fogadjuk el ezt. Megvannak a határaink, és mi is tönkre fogunk menni, ha állandóan 100 százalékot akarunk teljesíteni” – mondja Parák András pszichológus és coach.

Az identitásunk központi elemévé válik a produktivitás

„A toxikus produktivitást úgy fogalmazhatjuk meg, mint egy olyan állapotot, amelyben folyamatosan, mindenáron hatékonynak, produktívnak és értékteremtőnek szeretnénk érezni magunkat. És ez olyan méreteket ölthet, ami már káros lehet a mentális, fizikai egészségünkre, rámehetnek a kapcsolataink és a szabadidőnk is.

Ha éppen nem olyan dolgot csinálunk, amit nem találunk hatékonynak és értékteremtőnek, akkor úgy érezzük, hogy vesztegetjük az időnket, nem vagyunk értékesek.

És előtörnek olyan negatív érzések, mint a szorongás, a bűntudat és szégyen, illetve a lemaradás érzése. Azt is mondhatjuk, hogy az identitásunk központi elemévé a folyamatos hatékonyság válik” – fejti ki a pszichológus, aki szerint a külső hatások – például az infláció, gazdasági válság – mellett ma az embereket sokkal inkább egy belső kényszer veszi rá arra, hogy állandóan produktívak legyenek, éjt nappallá téve dolgozzanak és fejlesszék magukat...

SZUVERENITÁS ILLIBERÁLIS MÓDRA: TRUMP 8 MILLIÓ DOLLÁRT KAPOTT KÜLFÖLDI KORMÁNYOKTÓL AZ ELNÖKSÉGE ALATT, KÖZTÜK MAGYARORSZÁGTÓL IS

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.04.


A New York Times bemutatta, mit jelent a „szuverenitás” az illiberális autokraták szótára szerint. A lap idézi a képviselőház felügyeleti bizottságának demokratái által írt 156 oldalas, most nyilvánosságra hozott jelentést, melynek címe „Eladó Fehér Ház”. Ebben Trump cégeinek könyvelése alapján azt mutatták ki, hogy Trump négy ingatlanján keresztül 7,8 millió dollárt zsebelt be 20 külföldi kormánytól, a legtöbbet Kínától.

A Trumpot lefizető országok listáját Kína vezeti, Szaúd-Arábia, Katar és Kuwait követi. Az Orbán-kormány a listán csupán egy 1000 dolláros összeggel szerepel. Trumpnak el kellett volna adnia ezeket az érdekeltségeit, vagy azok nem fogadhatták volna el külföldi kormányok pénzét, miközben a tulajdonos az amerikai elnök. Trump ezzel (is) alkotmánysértést követett el.

Nem véletlen, hogy a listán egyetlen demokratikus európai ország sem szerepel, mert az efféle kormányzati kifizetés a megrendelő oldaláról is korrupciónak minősül,. Demokratikus jogállamok nem kerülnek ilyen kapcsolatba egy másik ország elnökének érdekeltségeivel, a szállodáival sem. Pedig nekik is vannak diplomatáik, küldöttségeik, de találtak maguknak más szállodát. Magyarország az egyetlen uniós ország, amely szerepel a listán, ha nem is nagy összeggel. De ki tudja, hogy más kifizetés történt-e, amit nem vizsgált a jelentés.

Ebből is látszik, hogy Orbán a világ korrupt részéhez tartozik, s az is látszik, miért szeret korrupt országokkal üzletelni. Trump megvesztegetésében is Kína vezeti a listát, Orbán esetében is a kínaiak állnak a vesztegetési lista élén...

A LAZA MÁRTON ÉS A SZIGORÚ MIHÁLY - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.01.05.


Krasznahorkai és fogyitabletta, szabadidő és feminizmus, sorkatonaság és Budapest-bérlet. Napindító hírlevél.

Jó reggelt! Meleg volt, hideg lesz. Hogy mik vannak!

4 kiemelt cikk:





Legalább kormányozni tudnak

Nagy Márton szerint azok az országok versenyképesek, aki lazítással válaszolnak a gazdasági növekedés összeomlására. Varga Mihály viszont maradna a szigornál. Hamar komoly konfliktus lehet abból, hogy Orbán Viktor december elején úgy döntött: a gazdaságpolitikát meghatározó kérdésekben és döntésekben az előbbié lesz a főszerep, míg a pénzügyminiszter ki is került a gazdasági kabinetből.

Egy mondat közben levágott levélrészlettel próbálta bizonyítani az Index, hogy Budapest elutasította Lázárék ajánlatát az agglomerációs megállapodás meghosszabbítására. Valójában a minisztérium csak a 2022-es évet akarta elszámolni, az agglomerációs közlekedést pedig új tarifarendszerével képzeli el.

- A KESMA arról ír, hogy régiós szinten is drága lesz a magyar üzemanyag, megéri átjárni tankolni

NER-es irodaváros a Duna-parton: még meg sem épült irodaházakat bérelnének állami hivataloknak a MOL-torony mellett

- 2025 őszétől csökkenthetik a munkáltatók a pedagógusok bérét a teljesítményértékelés alapján

Nagyvilág

Oroszországban Putyin aláírta, hogy orosszá válhat, aki bevonul a hadseregbe. Az egész világnak figyelmeztetés, ahogy az oroszok napokra lelőtték az ukrán mobilhálózatot.

Szerbia visszaállítja a sorkatonaságot, de persze nem háborúra készülnek. Vučić lecseréli meleg miniszterelnökét: Ana Brnabić eddig hűségesen szolgálta a teljhatalmú elnököt.

Amerikában lelőttek egy imámot. Trump a legfelsőbb bírósághoz fellebbez, hogy indulhasson az előválasztáson. Városa kötelezi a TikTokkert, hogy ne építsen több alagutat a háza alatt. Végre biztonsági hálót kapott a Golden Gate híd, amelyről 90 év alatt mintegy kétezren ugrottak le. András herceg, Bill Clinton, Michael Jackson és David Copperfield neve is feltűnik Epstein társainak listáján.

Közel-Kelet: ezrek vonultak a Hamász második emberének temetésén. A Hamász támadása után megugrott az izraeli telepesek által elkövetett erőszakos cselekmények száma Ciszjordániában

A talányos testület

Egy órát sztrájkoltak a szlovén bírák, miután a kormány nem emelt a bérükön.

Tárgyalás közben a vádlott rárontott a bírónőre, és csúnyán megverte. Csak komoly verekedés után tudták leteperni az amúgy is erőszakos bűncselekménnyel vádolt nevadai férfit.

A bíróság gáncsolhatja el az új argentin elnök munkaügyi reformjait.

Nem rossz könyvek

Új regénnyel jelentkezett a 70. születésnapját ünneplő világhírű író, így nem is lehetett kérdés, ki legyen a könyves podcastünk új részének témája. Vendégünk Szegő János, Krasznahorkai műveinek állandó szerkesztője.

Feminizmus, ha szabad ezt mondanom

Mit jelent ma a feminizmus? Érdemes olyan kifejezést használni, ami sokaknak elidegenítő? Tartalomgyártók beszélgettek a nőket célzó netes bántalmazási kultúráról és arról, hogy miért pont nőnapon keresnek rá mindig a férfiak, hogy mikor van a férfiak napja.

Lakmusz és Qubit

Magyarországon több mint 27 ezer étrend-kiegészítő került forgalomba, de az ilyen termékeket piacra dobás előtt nem is ellenőrzik. Részletes vizsgálat szinte csak panasz esetén folyik. Pedig nem ritka, hogy olyan összetevőre bukkannak, ami nem is lehetne a készítményben.

Az eltűnt szabadidő nyomában: a technikai fejlődés egyik első áldozata a szabadidő, pedig fontos, hogy az ember néha megengedje magának, hogy semmit se csináljon.

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni
.

2024. január 4., csütörtök

„AZ ORBÁNI KÜLPOLITIKA LEGFONTOSABB ÉVE LESZ” – ABLONCZY ÉS MAGYARI 2024 GEOPOLITIKAI ÉVINDÍTÓJÁBAN

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.01.04.


Milyen évünk lesz 2024-ben? A közelünkben folyik két háború, miközben a fél világ választ. Ezek közül hármat – az oroszországi, az európai és az amerikai választást – vizsgálva igyekszünk felvázolni a világpolitika idei kontúrjait. Olykor magyar szempontból. A HetiVálasz 207. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

Szükség lesz-e második körre a márciusi orosz elnökválasztáson?

Magyari Péter: „Reális, hogy nem. Vannak közvélemény-kutatások Oroszországban, amihez mindig hozzá szokták tenni, hogy nem annyira lehet bennük bízni, de azért trendszerűen mutatnak valamit. Ezek alapján simán meglehet az 50 százaléknál több szavazat Vlagyimir Putyin regnáló elnöknek, aki már bejelentette, hogy él a legutóbbi alkotmánymódosítás adta lehetőséggel, vagyis megint elindul az elnöki tisztségért. Ügyesen vannak megválogatva az ellenjelöltek. Oroszországban mindig fontos volt, ebben a háborús időszakban pedig különösen az, hogy olyan ellenjelöltek legyenek, akik vállalhatatlanabbak Putyinnál. Radikálisabbak, nagyobb őrültségeket mondanak, durvább, irreálisabb dolgokat követelnek. Ettől Putyin úgy néz ki, mintha mérsékelt, kompromisszumos jelölt lenne.”

Áttör-e a radikális jobboldal a júniusi európai választáson?

Ablonczy Bálint: „ 2024 lesz a magyar külpolitika legfontosabb éve 2010 óta. Most dől el az, hogy az a nagyon kiélezett helyzetben vitt nagyon merész, bátor – más olvasatban felelőtlen – külpolitika, amit a magyar kormány visz, az sikeres lesz-e. A magyar kormány abban reménykedik, hogy Donald Trump visszatér a novemberi amerikai elnökválasztáson, és ez lényegében megváltoztatja teljes transzatlanti rendszert. Ez az első pillére a magyar kormány által várt változásnak, illetve annak, hogy hogyan tudja a saját érdekeit érvényesíteni. A második pillér, hogy az európai parlamenti választáson a »lázadók koalíciója« – Marine Le Pen, a német AfD, az osztrák FPÖ – akár a harmadik csoport is lehet, és ezzel valamifajta együttműködést, súlynövekedést érhet el a magyar kormány az Európai Parlamenten belül. A harmadik pillér, hogy a magyar kormány – az ország korruptságának emlegetésével – láthatóan rájátszik az Ukrajna-fáradtságra, ami érzékelhető a nyugati közvéleményekben.”

Miért jó az Magyarországnak, ha a Fidesz esetleg tagja lesz az EP várhatóan harmadik legnagyobb csoportjának?

Magyari Péter: „Ez csak akkor váltható konkrét politikai haszonra, ha kialakul egy olyan koalíció az Európai Parlamentben, amelynek ez a frakció is része. A jelenlegi legfrissebb összeurópai közvélemény-kutatások szerint erre nincs nagyon nagy esély, de elvben elképzelhető, hogy az Európai Néppárt, a Meloni-féle konzervatív frakció és a Le Pen-féle Identitás és Demokrácia együtt akár többséget is alkothat. Igaz, közben a meglévő mainstream koalíció – a Néppárt, a szociáldemokraták és liberálisok hármasa – sokkal stabilabb továbbra is. Ráadásul szinte kizárt, hogy a Néppárt mostani állapotában egy az egyben beálljon egy ilyen jobbos koalícióba – ha ez megtörténne, az valószínűleg szakításhoz vezetne a Néppárton belül. És akkor megint még nehezebb lenne jobboldali többséget előállítani. Matematikai esély lenne rá, gyakorlati nem sok.”

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ