HÁBORÚT NEM, CSAK ÚJ STRATÉGIÁT HOZ – TAJVANON LESZ AZ ÉV ELSŐ FONTOS VÁLASZTÁSA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.01.05.

2024 tele lesz világraszóló fontos választásokkal, az elsőt rögtön január 13-án, Tajvanon rendezik. A kérdés, hogy hatalmon marad-e a függetlenségpárti vezetés, amire a népi Kína háborús uszítóként, Amerika pedig szövetségesként tekint. Vagy nyolc év után újra olyan elnök és kormány jön, amely az egy Kína elvet képviseli. Kultúrharc és némi etnikai feszültség is van a háttérben.

Január 13-án több mint 20 millió tajvani polgár szavaz majd az ország következő elnökéről és a parlamenti képviselőkről. A világsajtó hetek óta izgalomban van, a kommentárok részben arról szólnak, hogy ha Pekingnek, azaz a kommunista Kínának nem tetszik majd a választás eredménye, akkor egy nagy lépéssel közelebb kerülünk a harmadik világháborúhoz: azaz Kína katonai támadást indíthat Tajvan ellen, az Egyesült Államok beavatkozhat Tajvan védelmében, és a világ két legerősebb országa, két atomhatalom közvetlen konfliktusba kerül, annak következményei pedig az ukrajnai háborúnál is sokkal borzalmasabbak lesznek.

A helyzet valószínűleg nem ennyire drámai. Ha a nyolc éve hatalmon lévő progresszívek győznek, akkor a kínai–tajvani viszony biztosan nem javul, de a komolyabb szakértők szerint háborút akkor sem indítana Kína – legalábbis a következő néhány évben ez nem valószínű.

A Pekingből érkező fenyegetések inkább a választási kampány részei: a kommunista hatalom igyekszik megijeszteni a tajvani választókat, hogyha nem váltanak kormányt, akkor veszélybe kerülnek.

A konfliktus megértéséhez érdemes röviden áttekinteni, hogy micsoda Tajvan. A második világháború után Kínában polgárháború dúlt a kommunisták és a köztársaságpártiak között, utóbbiakat a Kuomintang nevű párt képviselte. A 40-es évek végére a kommunisták győztek, és a Kuomintang, közel 2 millió szimpatizánsával együtt, Tajvan szigetére menekült. A kommunisták és a köztársaságiak is úgy tartották, hogy ők Kína egyetlen legitim vezetői, és csak idő kérdése, hogy az uralmuk alatt egyesül a szárazföld és a sziget.

A helyzet az 1970-es években gyökeresen megváltozott: Washington a kommunista Kínát ismeri el azóta Kínának, Tajvant pedig nem tekinti hivatalosan önálló államnak. Ez a nemrégiben elhunyt Henry Kissinger ötlete volt, hogy Pekinget és Moszkvát leválassza egymásról, ami nagyon fontos lépés volt a hidegháború alakításában...

ITT OLVASHATÓ