Szerző: Átlátszó
2018.01.30.
2018. január 31., szerda
FÜGGETLEN SZAKÉRTŐK SZERINT NEM GARANTÁLJA PAKS II. FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGÁT AZ ELVÉGZETT FÖLDTANI KUTATÁS - VIDEÓRIPORT
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2018.01.30.
A Paks II. projektcég a közelmúltban 8 milliárd forintot költött egy földtani kutatásra, hogy bebizonyítsa: bár valóban vannak aktív tektonikus törésvonalak azon a területen, ahová az új paksi blokkokat építenék, ezek a létesítményre nem jelentenek veszélyt. Gerner Péter geológus nemrégiben az Átlátszón megjelent tanulmányában figyelmeztetett, hogy ezzel a kutatással több komoly szakmai probléma is van, emiatt pedig egyelőre nem lehet megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy a területre lehet-e atomerőművet engedélyezni. Videóriportunkban megszólal Timár Gábor geofizikus is, aki szerint csúnyán ráfizethetünk, ha egy földrengésveszélyes helyre építjük az új atomerőművet...
Szerző: Átlátszó
2018.01.30.
FÉLELEM NÉLKÜL NEM LEHET ÉLNI - HÁJOS RÓBERT: A BIZALOM IS TANULHATÓ
168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2018.01.31.
Hájos Norbert biológus-agykutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Hálózat-Idegélettani Kutatócsoportot vezeti. Azt vizsgálják, hogy a félelemmel kapcsolatos emléknyomok hol és hogyan rögzülnek az agyban. Nemrég – a világon először – ők tártak fel az agy „félelemközpontjában” található idegsejtek között egy olyan kapcsolatrendszert, amely felelős a negatív érzelmi emléknyomok kialakulásáért, és a viselkedésünket szabályozza.
– Miért épp a félelmet kutatja?
– Tudományos kihívásnak tekintettem, hogy az agy mandulamagjával, vagyis az amygdalával kezdjek foglalkozni. Ez egy páros agyi régió, a halántéklebenyben kétoldalt található. Meghatározó szerepe van például a félelemmel kapcsolatos érzelmi emléknyomok kialakításában és a válaszreakciók előhívásában. Ezt kísérleti pszichológiai kutatások is igazolták már. Ám arról, hogy az amygdalát egyáltalán milyen idegsejtek alkotják, hogyan vannak összekapcsolva és miként áramlik bennük az információ, nagyon keveset lehetett tudni.
– Mi ennek az oka?
– Az amygdala általunk vizsgált részében hasonló idegsejtek vannak, mint az agykéregben, amely jól rétegzett, strukturált terület. Az agykéregről készített felvételeken könnyű megkülönböztetni, milyen sejteket látunk. Az amygdala azonban nem ilyen. Ahhoz tudnám hasonlítani, mintha nagyon sok neuront összeráznánk egy dobozban. Nincsenek rétegei, és az idegsejtek alakja sem felismerhető. Ezért genetikailag módosított egértörzseket kellett létrehoznunk a vizsgálatainkhoz. Amikor 2012-ben az MTA Lendület pályázat segítségével, munkatársaimmal elkezdtük a kutatásainkat, először olyan módszereket és műszereket kellett kifejlesztenünk, amelyekkel az amygdala belső szerkezetébe pillanthatunk, és meg tudtuk különböztetni a sejteket. Ezzel lehetővé vált a köztük lévő kapcsolatok megfejtése is. Azelőtt ilyen módszerek nem voltak. De más is motiválta a kutatásainkat.
– Mégpedig?
– Ez az agyi terület nemcsak a félelemi reakciókat kódolja, hanem sokféle más viselkedést is. Például a pánikreakciók innen indulnak, vagy az undor érzelmi nyomai is itt rögzülnek. Ha valaki egy étteremben romlott ételt kap, és rosszul lesz tőle, oda többé nem fog bemenni. A kellemetlen, fájdalmas emléknyomok memorizálása és a válaszreakciók kialakítása az amygdalától függ. Mi azt próbáltuk feltárni, milyen sejtközi kapcsolatok szabályozzák ezeket a folyamatokat.
– Felfedezték, hogy az amygdalában minden serkentő neuronhoz két gátlósejt kapcsolódik. Ezek a gátlósejtek párhuzamosan, egymástól függetlenül működnek, de más-más szerepük van, és eltérő módon járulnak hozzá a félelmi emléknyomok kialakításához. Mi a jelentősége ennek?
– Egyrészt tudományos jelentősége van, mivel ezt a speciális kapcsolódási mintázatot az agykérgi hálózatokban eddig sohasem sikerült feltérképezni. A felfedezésünk gyakorlatilag új frontvonalat nyitott az agykutatásban, segít annak a megértésében, hogy az emlékezés miként valósul meg az idegsejthálózatok szintjén. Az persze korábban is ismert volt, hogy az emléknyomok kialakulásának egyik mechanizmusa az asszociatív tanulás. A klasszikus pavlovi kísérletben az állat például fényjelzést kap, és rögtön utána enyhe elektromos sokkot. Ha ezt néhányszor megismétlik, az állat már a fény felvillanására félelmi reakciót mutat. Az emberek mindennapi félelmi tanulása is ehhez hasonló. Mondjuk valaki belép egy szobába, ahol valamilyen nagyon kellemetlen élmény éri. A későbbiekben igyekszik elkerülni azt a helyet. De mi zajlik le ilyenkor az agyában? Ahhoz, hogy az amygdalában egy ilyen emlék bevésődjön, sokféle impulzust kell egyszerre rögzíteni. A neuronoknak „emlékezniük” kell arra, hogy hol történt a kellemetlen dolog, mikor, milyen volt az időjárás, ki volt a szobában, mit csinált és a többi. És nagyon fontos a sokféle memórianyomot időben is összekapcsolni. Ebben van meghatározó szerepük az amygdala párhuzamosan működő gátlósejtjeinek. Az egyik azt szabályozza, hogy a kódolást végző serkentő neuronok mikor aktivizálódjanak, és működésüket időben összehangolja. A másik gátlósejt pedig azt határozza meg, hogy melyek legyenek azok a neuronok, amelyek az adott emléknyomot elraktározzák...
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2018.01.31.
– Miért épp a félelmet kutatja?
– Tudományos kihívásnak tekintettem, hogy az agy mandulamagjával, vagyis az amygdalával kezdjek foglalkozni. Ez egy páros agyi régió, a halántéklebenyben kétoldalt található. Meghatározó szerepe van például a félelemmel kapcsolatos érzelmi emléknyomok kialakításában és a válaszreakciók előhívásában. Ezt kísérleti pszichológiai kutatások is igazolták már. Ám arról, hogy az amygdalát egyáltalán milyen idegsejtek alkotják, hogyan vannak összekapcsolva és miként áramlik bennük az információ, nagyon keveset lehetett tudni.
– Mi ennek az oka?
– Az amygdala általunk vizsgált részében hasonló idegsejtek vannak, mint az agykéregben, amely jól rétegzett, strukturált terület. Az agykéregről készített felvételeken könnyű megkülönböztetni, milyen sejteket látunk. Az amygdala azonban nem ilyen. Ahhoz tudnám hasonlítani, mintha nagyon sok neuront összeráznánk egy dobozban. Nincsenek rétegei, és az idegsejtek alakja sem felismerhető. Ezért genetikailag módosított egértörzseket kellett létrehoznunk a vizsgálatainkhoz. Amikor 2012-ben az MTA Lendület pályázat segítségével, munkatársaimmal elkezdtük a kutatásainkat, először olyan módszereket és műszereket kellett kifejlesztenünk, amelyekkel az amygdala belső szerkezetébe pillanthatunk, és meg tudtuk különböztetni a sejteket. Ezzel lehetővé vált a köztük lévő kapcsolatok megfejtése is. Azelőtt ilyen módszerek nem voltak. De más is motiválta a kutatásainkat.
– Mégpedig?
– Ez az agyi terület nemcsak a félelemi reakciókat kódolja, hanem sokféle más viselkedést is. Például a pánikreakciók innen indulnak, vagy az undor érzelmi nyomai is itt rögzülnek. Ha valaki egy étteremben romlott ételt kap, és rosszul lesz tőle, oda többé nem fog bemenni. A kellemetlen, fájdalmas emléknyomok memorizálása és a válaszreakciók kialakítása az amygdalától függ. Mi azt próbáltuk feltárni, milyen sejtközi kapcsolatok szabályozzák ezeket a folyamatokat.
– Felfedezték, hogy az amygdalában minden serkentő neuronhoz két gátlósejt kapcsolódik. Ezek a gátlósejtek párhuzamosan, egymástól függetlenül működnek, de más-más szerepük van, és eltérő módon járulnak hozzá a félelmi emléknyomok kialakításához. Mi a jelentősége ennek?
– Egyrészt tudományos jelentősége van, mivel ezt a speciális kapcsolódási mintázatot az agykérgi hálózatokban eddig sohasem sikerült feltérképezni. A felfedezésünk gyakorlatilag új frontvonalat nyitott az agykutatásban, segít annak a megértésében, hogy az emlékezés miként valósul meg az idegsejthálózatok szintjén. Az persze korábban is ismert volt, hogy az emléknyomok kialakulásának egyik mechanizmusa az asszociatív tanulás. A klasszikus pavlovi kísérletben az állat például fényjelzést kap, és rögtön utána enyhe elektromos sokkot. Ha ezt néhányszor megismétlik, az állat már a fény felvillanására félelmi reakciót mutat. Az emberek mindennapi félelmi tanulása is ehhez hasonló. Mondjuk valaki belép egy szobába, ahol valamilyen nagyon kellemetlen élmény éri. A későbbiekben igyekszik elkerülni azt a helyet. De mi zajlik le ilyenkor az agyában? Ahhoz, hogy az amygdalában egy ilyen emlék bevésődjön, sokféle impulzust kell egyszerre rögzíteni. A neuronoknak „emlékezniük” kell arra, hogy hol történt a kellemetlen dolog, mikor, milyen volt az időjárás, ki volt a szobában, mit csinált és a többi. És nagyon fontos a sokféle memórianyomot időben is összekapcsolni. Ebben van meghatározó szerepük az amygdala párhuzamosan működő gátlósejtjeinek. Az egyik azt szabályozza, hogy a kódolást végző serkentő neuronok mikor aktivizálódjanak, és működésüket időben összehangolja. A másik gátlósejt pedig azt határozza meg, hogy melyek legyenek azok a neuronok, amelyek az adott emléknyomot elraktározzák...
AZ UNIÓ ELŐBB-UTÓBB ALÁGYÚJT AZ ILLIBERÁLIS FALÓNAK - BEST (WORST) OF, AVAGY SZELESTEY LAJOS VÁLOGATÁSA AZ UTÓBBI KÉT HÉT NEMZETKÖZI SAJTÓJÁBÓL
B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2018.01.30.
Látnivaló, hogy a német nagykoalíció ugyan ezúttal fogós műtéttel jön a világra, de ahogy közelednek a megállapodáshoz, úgy kapnak erőre Európában az uniópárti erők. Az alaphangot maga Merkel adta meg, aki Davosban ismét bejelentkezett az EU-reformok vezetőjeként. Egészen pontosan azt mondta, hogy a földrész napjainkban hasonló bajokkal szembesül, mint az 1. világháború után, ám a protekcionizmus és a nacionalizmus nem jelent gyógyírt (Die Welt).
Osztrák kollégájával lezajlott berlini megbeszélésén a kancellár külön is üzent egy bizonyos, hepciáskodó közép-európai vezérnek, kiemelve, hogy az unió külső határait ugyan meg kell védeni, de az nem megy, hogy egyes államok kivonják magukat az európai szolidaritásból (FAZ). Az illetékes olasz miniszter ezt drasztikusan ugyan, de úgy érzékeltette, hogy bizonyos kormányok teljesen EU-barátok, amikor a hatalmas brüsszeli támogatásokat kell bezsebelni, ám nacionalisták, ha 100 menekültek kell befogadni (Guardian).
De nem sokkal volt diplomatikusabb az olasz és a görög miniszterelnök, aki a Világgazdasági Fórumon igen epésen emlegette Magyarországot, amiért az kerítést állított a szerb határon (Daily Telegraph). És éppenséggel az sem ígér túl jót a magyar tervek szempontjából, hogy a minap a Bundestagban a képviselők felállva ünnepelték a francia Nemzetgyűlés elnökét, amikor az határozottan elutasította a populizmust, hangsúlyozva, hogy az a nacionalizmussal párosulva minden nemzetet fenyeget. A konzervatív Die Welt hozzá is tette, hogy Nyugaton nagy az aggodalom a magyar és a lengyel kormány miatt, mivel azok magukra nézve már nem tartanak kötelezőnek olyan értékeket, mint a jogállam, a véleményszabadság és a migrációs politika.
Szóval, ahogy a Bloomberg megfogalmazta, megkezdődött a harc Európa jövőjéért, de mintha a magyar és a lengyel vezetésnek a küzdelemben nem igazán lennének szövetségesei. A V4-csúcson ugyan egységes állásfoglalás született a kvóták elutasítása ügyében, és Zeman győzelme is némi reményt adhat Orbán Viktornak. Utóbbi fejlemény ügyében néhány szalagcím:
- A cseh elnök sikere ajándék a földrészen az euroszkeptikus erőknek, feldobja a liberális, multikulturális értékek ellen hadakozó pártokat, soraikban Orbánnal és a PiS-szel (Bloomberg)
- A Nyugat csak ne nagyon finnyáskodjon, mert az államfő sok mindenben ugyanazokat az eszközöket alkalmazta eddigi politikájában, mint pl. Trump (Washington Post)
Egy faragatlan, alkoholista politikus győzelménél azonban talán többet nyom a latban az európai hogyantovábbot illetően az, amit az EPP strasbourgi frakcióvezetője, a CSU-s Weber fejtett ki: 2018 döntő év lesz az EU megújítása szempontjából, mert dűlőre kell jutni pl. a menedékkérők áttelepítése ügyében. Egyetlen kormány sem jelentheti ki, hogy nem fogad be menekülteket, és ha nem sikerül konszenzusra jutni, akkor többségi alapon kell dönteni (FAZ). Az meg alighanem súlyos csapással ér majd fel a nagy közép-európai stratégának, ha beválik, amit a Spiegel jósol, hogy ti. Manfred Schulz lesz a következő német külügyminiszter. Ugyanez a lap úgy foglalja össze a most kovácsolódó brüsszeli terveket, hogy ha nincs jogállam, nincs uniós támogatás. Megjegyzi, hogy a készülő új konstrukció alig leplezett fenyegetés
Magyarország, Lengyelország és Románia címére, hiszen pl. az Orbán-kabinet kiskorúsítja a civil szervezeteket, mind jobban korlátozza a menekültek emberi jogait, valamint a tanszabadságot...
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2018.01.30.
Osztrák kollégájával lezajlott berlini megbeszélésén a kancellár külön is üzent egy bizonyos, hepciáskodó közép-európai vezérnek, kiemelve, hogy az unió külső határait ugyan meg kell védeni, de az nem megy, hogy egyes államok kivonják magukat az európai szolidaritásból (FAZ). Az illetékes olasz miniszter ezt drasztikusan ugyan, de úgy érzékeltette, hogy bizonyos kormányok teljesen EU-barátok, amikor a hatalmas brüsszeli támogatásokat kell bezsebelni, ám nacionalisták, ha 100 menekültek kell befogadni (Guardian).
De nem sokkal volt diplomatikusabb az olasz és a görög miniszterelnök, aki a Világgazdasági Fórumon igen epésen emlegette Magyarországot, amiért az kerítést állított a szerb határon (Daily Telegraph). És éppenséggel az sem ígér túl jót a magyar tervek szempontjából, hogy a minap a Bundestagban a képviselők felállva ünnepelték a francia Nemzetgyűlés elnökét, amikor az határozottan elutasította a populizmust, hangsúlyozva, hogy az a nacionalizmussal párosulva minden nemzetet fenyeget. A konzervatív Die Welt hozzá is tette, hogy Nyugaton nagy az aggodalom a magyar és a lengyel kormány miatt, mivel azok magukra nézve már nem tartanak kötelezőnek olyan értékeket, mint a jogállam, a véleményszabadság és a migrációs politika.
Szóval, ahogy a Bloomberg megfogalmazta, megkezdődött a harc Európa jövőjéért, de mintha a magyar és a lengyel vezetésnek a küzdelemben nem igazán lennének szövetségesei. A V4-csúcson ugyan egységes állásfoglalás született a kvóták elutasítása ügyében, és Zeman győzelme is némi reményt adhat Orbán Viktornak. Utóbbi fejlemény ügyében néhány szalagcím:
- A cseh elnök sikere ajándék a földrészen az euroszkeptikus erőknek, feldobja a liberális, multikulturális értékek ellen hadakozó pártokat, soraikban Orbánnal és a PiS-szel (Bloomberg)
- Egy Macron nem csinál tavaszt Európában, viszont Csehországban az nyert, aki a félelmet gerjeszti (Süddeutsche Zeitung)
- Zeman kerekedett felül és ez megvilágítja, milyen szilárdak a hatalmon lévő pártok pozíciói Közép-Kelet-Európában (Wall Street Journal)
- A Nyugat csak ne nagyon finnyáskodjon, mert az államfő sok mindenben ugyanazokat az eszközöket alkalmazta eddigi politikájában, mint pl. Trump (Washington Post)
Egy faragatlan, alkoholista politikus győzelménél azonban talán többet nyom a latban az európai hogyantovábbot illetően az, amit az EPP strasbourgi frakcióvezetője, a CSU-s Weber fejtett ki: 2018 döntő év lesz az EU megújítása szempontjából, mert dűlőre kell jutni pl. a menedékkérők áttelepítése ügyében. Egyetlen kormány sem jelentheti ki, hogy nem fogad be menekülteket, és ha nem sikerül konszenzusra jutni, akkor többségi alapon kell dönteni (FAZ). Az meg alighanem súlyos csapással ér majd fel a nagy közép-európai stratégának, ha beválik, amit a Spiegel jósol, hogy ti. Manfred Schulz lesz a következő német külügyminiszter. Ugyanez a lap úgy foglalja össze a most kovácsolódó brüsszeli terveket, hogy ha nincs jogállam, nincs uniós támogatás. Megjegyzi, hogy a készülő új konstrukció alig leplezett fenyegetés
Magyarország, Lengyelország és Románia címére, hiszen pl. az Orbán-kabinet kiskorúsítja a civil szervezeteket, mind jobban korlátozza a menekültek emberi jogait, valamint a tanszabadságot...
KOLLEKTÍV MASZTURBÁCIÓ
PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.01.31.
Olvasgatom a facebook bejegyzéseket, és a guta ütöget.
Csak a DK!
Csak a Feri!
Ki a rokonszenvesebb, Karácsony vagy Feri?
Lehet utána csinálni!
Lehet embernek lenni!
DK. A demokratikus párt.
Töröm a fejem, mi értelme van ennek?
Nem találom értelmét, sőt, a jelenlegi helyzetben egyenesen kontraproduktívnak tartom, mert a szavahihetőség rovására megy, hiszen Karácsony a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, míg Gyurcsány úgy ezerötszázszor tette nyilvánvalóvá, hogy nem kíván ezen a választáson miniszterelnöki babérokra törni – hát akkor, hogy jön ide Karácsony?
És ki a DK jobb ötlete?
Gyurcsány vagy beszáll a ringbe, vagy nem, de ez a lebegtetéses attrakció nem tisztességes a választóval szemben, mert nem teremt tiszta helyzetet...
Szerző: PuPu
2018.01.31.
Csak a DK!
Csak a Feri!
Ki a rokonszenvesebb, Karácsony vagy Feri?
Lehet utána csinálni!
Lehet embernek lenni!
DK. A demokratikus párt.
Töröm a fejem, mi értelme van ennek?
Nem találom értelmét, sőt, a jelenlegi helyzetben egyenesen kontraproduktívnak tartom, mert a szavahihetőség rovására megy, hiszen Karácsony a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, míg Gyurcsány úgy ezerötszázszor tette nyilvánvalóvá, hogy nem kíván ezen a választáson miniszterelnöki babérokra törni – hát akkor, hogy jön ide Karácsony?
És ki a DK jobb ötlete?
Gyurcsány vagy beszáll a ringbe, vagy nem, de ez a lebegtetéses attrakció nem tisztességes a választóval szemben, mert nem teremt tiszta helyzetet...
KÖZMUNKATÁBOR
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.01.31.
Lázár János valaha volt fatornyosában kampányolt. Elment, hogy a pártközpont igéit hirdesse annak érdekében, hogy a hozzá hasonló tenyeres-talpas legyen a gauleiter, élet és halál ura Hódmezővásárhelyen. Polgármestert választanak arrafelé ugyanis.
Valahogyan úgy érezte, hogy a NER világraszóló eredményei közt meg kell említenie a közmunka és a közbiztonság egymásra gyakorolt jótékony hatását. Jobban teljesítenek, mint az tudvalévő, így a meredten és kábán figyelő hallgatóság megtudhatta, hogy azért jó neki, mert többen ülnek börtönben, viszont nem elegen.
De még a közmunka is abban segít, hogy ne vágják át a hódmezővásárhelyi polgár torkát, és ezt valami egészen egyedi gondolatmenettel támasztotta alá az annyit is ér filozófiájának megalkotója. Érdemes ezt betűhíven megtekinteni, mert eszonta ő maga a saját szájával, aki erősen tudja, mit kell beszélnie, hogy a nép imádja az egész csürhéjét:
„Százhetven-száznyolcvanezer ember van közmunkában. Akinek reggel hatkor el kell mennie melózni, és mondjuk Hegedűs Laci dolgoztatja itt, a hódmezővásárhelyi városházán, annak délután háromkor már nem sok kedve marad, hogy elmenjen lopni. Beszéljünk világosan és egyértelműen. Ráadásul egy idő után rájön arra, hogy hatvan-hetvenezret kap úgy, hogy dolgozik reggel hattól délután kettőig, akkor minek akkora kockázatot vállalni.”
Hegedűs Laci dolgoztatja a városházán a proletárt, olyannyira, hogy elmenjen a kedve a lopástól. Ennek olyan munkatábor, olyan közmunkatábor szaga van, nem tudom, érezzük-e a kijelentés pikáns, náci bukéját. Nem tudható, hogy Hegedűs Laci karikás ustorral veszi-e el az emberek kedvét attól, hogy teaidőben lopjanak, vagy csupán diót töret velük, mint a szabolcsi szerencsétlenekkel, hogy teljesen belekábuljanak, ez végül is tökmindegy.
Mindemellett kábé kétszázezer ember lelkébe gázolt bele, mert a logikájából az jön ki, hogy közmunkás=tolvaj. Semmi más. Ezt az egész delírt kiegészíthetjük az év eleji kijelentésével is, amikor arról értekezett, hogy nevelési céllal nem emelik a közmunkások bérét, holott tehetnék, és ez megint csak a szögesdróttal beszegett vad, tölgykerítés barakk képzetét erősíti az emberben...
Szerző: Rezeda
2018.01.31.
Valahogyan úgy érezte, hogy a NER világraszóló eredményei közt meg kell említenie a közmunka és a közbiztonság egymásra gyakorolt jótékony hatását. Jobban teljesítenek, mint az tudvalévő, így a meredten és kábán figyelő hallgatóság megtudhatta, hogy azért jó neki, mert többen ülnek börtönben, viszont nem elegen.
De még a közmunka is abban segít, hogy ne vágják át a hódmezővásárhelyi polgár torkát, és ezt valami egészen egyedi gondolatmenettel támasztotta alá az annyit is ér filozófiájának megalkotója. Érdemes ezt betűhíven megtekinteni, mert eszonta ő maga a saját szájával, aki erősen tudja, mit kell beszélnie, hogy a nép imádja az egész csürhéjét:
„Százhetven-száznyolcvanezer ember van közmunkában. Akinek reggel hatkor el kell mennie melózni, és mondjuk Hegedűs Laci dolgoztatja itt, a hódmezővásárhelyi városházán, annak délután háromkor már nem sok kedve marad, hogy elmenjen lopni. Beszéljünk világosan és egyértelműen. Ráadásul egy idő után rájön arra, hogy hatvan-hetvenezret kap úgy, hogy dolgozik reggel hattól délután kettőig, akkor minek akkora kockázatot vállalni.”
Hegedűs Laci dolgoztatja a városházán a proletárt, olyannyira, hogy elmenjen a kedve a lopástól. Ennek olyan munkatábor, olyan közmunkatábor szaga van, nem tudom, érezzük-e a kijelentés pikáns, náci bukéját. Nem tudható, hogy Hegedűs Laci karikás ustorral veszi-e el az emberek kedvét attól, hogy teaidőben lopjanak, vagy csupán diót töret velük, mint a szabolcsi szerencsétlenekkel, hogy teljesen belekábuljanak, ez végül is tökmindegy.
Mindemellett kábé kétszázezer ember lelkébe gázolt bele, mert a logikájából az jön ki, hogy közmunkás=tolvaj. Semmi más. Ezt az egész delírt kiegészíthetjük az év eleji kijelentésével is, amikor arról értekezett, hogy nevelési céllal nem emelik a közmunkások bérét, holott tehetnék, és ez megint csak a szögesdróttal beszegett vad, tölgykerítés barakk képzetét erősíti az emberben...
2018. január 30., kedd
KORNAI JÁNOS: EZT AZ AUTOKRATA KORMÁNYT NEM LEHET BÉKÉSEN LEVÁLTANI
168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.01.30.
Aggasztanak a Magyarországon végbement változások: romba dőlt a demokratikus átmenet számos vívmánya, szisztematikusan szétverték az emberi jogok garanciáit, a fékek és ellensúlyok rendszerét – ezt mondta a kilencvenedik születésnapja alkalmából tartott konferencián a Budapesti Corvinus Egyetemen Kornai János. Az ünnepelt a hazai közgazdaság-tudomány kiemelkedő alakja, a Harvard Egyetem és az eseményt szervező intézmény professor emeritusa. Hozzátette, a jövőben is tanulmányozni fogja e folyamatokat, és felhívja a figyelmet mindarra, ami nyugtalanítja.
Kornai János Látlelet című, több tanulmányt tartalmazó kötete, amelyben az Orbán-rendszer működéséről szóló megfigyeléseit foglalta össze, az elmúlt év végén jelent meg. Álláspontja szerint az a politikai kormányzati forma, amelyben élünk, már nem tekinthető demokráciának – igaz, nem is diktatúra. Ez a berendezkedés autokrácia, amely nem átmenet az előbbi kettő között, hanem önálló működési mód. Ismertetőjegyei közé tartozik, hogy csak formálisan léteznek azok az intézmények, amelyek garantálnák a kormány leválthatóságát, a parlamenti ellenzékkel szemben pedig represszív (akadályozó, gátló) eszközöket alkalmaznak. Nem függetlenek a fékek és ellensúlyok szerepét betöltő intézmények, az uralkodó csoport szinte minden fontos tisztségre saját embereit nevezte ki. Gyenge és folyamatosan támadásoknak van kitéve a civil szféra, a részvétel jogi keretei nem érvényesülnek, a sajtószabadságot jogi és gazdasági eszközökkel is korlátozzák.
Kornai, aki az úgynevezett nem egyensúlyi rendszerek és a posztszocialista átmenet nemzetközileg elismert elemzőjének számít, azt állítja, az autokrácia és a diktatúra közös vonása, hogy felülről vezérlik őket, minden fontos szereplőt megpróbálnak egy hatalmi, parancsuralmi láncba terelni. Kornai már egy 2012-es írásában a társadalom és a gazdaság működésére negatív hatást gyakorló centralizáció 33 példáját sorolta fel az MNB felett átvett irányítástól kezdve a felügyeleti szabályozó szervek és az önkormányzatok jogkörének megnyirbálásán keresztül az Országos Bírósági Hivatal és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap létrehozásáig.
A szerző felsorolja és osztályozza azokat az intézkedéseket, amelyekkel az Orbán-rezsim megsértette a magántulajdonhoz fűződő jogokat, alapjaiban korlátozva ezzel a kapitalizmus normális működését. Az ilyen intézkedések között akadtak olyan egyszeri lépések, mint a magánnyugdíjpénztárak államosítása vagy a végkielégítések megsarcolása visszamenőleges hatályú törvényhozással. Ám ebbe a kategóriába tartoznak olyan, naponta ismétlődő jelenségek is, mint egyes cégek szándékos meggyengítése, majd felvásárlása, utóbb a rokoni-baráti körbe tartozó tulajdonosoknak való átjátszása potom pénzért, vagy az uniós és az állami pályázatok manipulációja. A cél leginkább az, hogy a gazdaság irányítóit befűzze abba az úr-szolga kapcsolatrendszerbe, amelynek engedelmes tagjai az ellenőrző rendszer vezetői is...
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.01.30.
Kornai János Látlelet című, több tanulmányt tartalmazó kötete, amelyben az Orbán-rendszer működéséről szóló megfigyeléseit foglalta össze, az elmúlt év végén jelent meg. Álláspontja szerint az a politikai kormányzati forma, amelyben élünk, már nem tekinthető demokráciának – igaz, nem is diktatúra. Ez a berendezkedés autokrácia, amely nem átmenet az előbbi kettő között, hanem önálló működési mód. Ismertetőjegyei közé tartozik, hogy csak formálisan léteznek azok az intézmények, amelyek garantálnák a kormány leválthatóságát, a parlamenti ellenzékkel szemben pedig represszív (akadályozó, gátló) eszközöket alkalmaznak. Nem függetlenek a fékek és ellensúlyok szerepét betöltő intézmények, az uralkodó csoport szinte minden fontos tisztségre saját embereit nevezte ki. Gyenge és folyamatosan támadásoknak van kitéve a civil szféra, a részvétel jogi keretei nem érvényesülnek, a sajtószabadságot jogi és gazdasági eszközökkel is korlátozzák.
Kornai, aki az úgynevezett nem egyensúlyi rendszerek és a posztszocialista átmenet nemzetközileg elismert elemzőjének számít, azt állítja, az autokrácia és a diktatúra közös vonása, hogy felülről vezérlik őket, minden fontos szereplőt megpróbálnak egy hatalmi, parancsuralmi láncba terelni. Kornai már egy 2012-es írásában a társadalom és a gazdaság működésére negatív hatást gyakorló centralizáció 33 példáját sorolta fel az MNB felett átvett irányítástól kezdve a felügyeleti szabályozó szervek és az önkormányzatok jogkörének megnyirbálásán keresztül az Országos Bírósági Hivatal és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap létrehozásáig.
A szerző felsorolja és osztályozza azokat az intézkedéseket, amelyekkel az Orbán-rezsim megsértette a magántulajdonhoz fűződő jogokat, alapjaiban korlátozva ezzel a kapitalizmus normális működését. Az ilyen intézkedések között akadtak olyan egyszeri lépések, mint a magánnyugdíjpénztárak államosítása vagy a végkielégítések megsarcolása visszamenőleges hatályú törvényhozással. Ám ebbe a kategóriába tartoznak olyan, naponta ismétlődő jelenségek is, mint egyes cégek szándékos meggyengítése, majd felvásárlása, utóbb a rokoni-baráti körbe tartozó tulajdonosoknak való átjátszása potom pénzért, vagy az uniós és az állami pályázatok manipulációja. A cél leginkább az, hogy a gazdaság irányítóit befűzze abba az úr-szolga kapcsolatrendszerbe, amelynek engedelmes tagjai az ellenőrző rendszer vezetői is...
AZ IGAZI CSALÓDÁS MAGYARORSZÁG VOLT - HA ORBÁN VIKTOR ÁLLAMFÉRFI, BEVEZETI AZ ORSZÁGOT AZ EURÓZÓNÁBA
168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.01.29.
Magyarországot egyre gyakrabban emlegetik a fejlett Nyugattól, de még a visegrádi országoktól is egyre inkább leszakadó gazdaságként. Bruno Dallago olasz közgazdász szerint semmi értelme a visegrádi államokat egy kalap alá venni, mindegyiket magához mérten kell megítélni. Ebből a szempontból Magyarország valóban elmulasztott lehetőségeket. Szerinte a magyarok részét képezik a nyugati kultúrának, és ha Orbán Viktor államférfi, akkor készít egy reális tervet, amellyel bevezeti az országot az eurózónába. A közgazdászprofesszor a Corvinuson rendezett Kornai90 konferencián tartott előadást.
– Az államszocializmus bukása után a kelet-európai társadalmak különböző kapitalista utakat választottak. Magyarország a többi visegrádi országgal együtt a beágyazott neoliberális gazdaság irányába indult el. Mitől függött, hogy ezen belül ki mit részesített előnyben?
– Szerintem eleve nincs értelme a visegrádi országokat egyben nézni, mert nem összehasonlíthatók. Nagyon különböző pozíciókban voltak az átmenet időszakában, s ennek következtében más-más úton és megoldásokkal jutottak el a neoliberális gazdaságpolitikához. Lengyelország például óriási gazdasági válságot élt át a nyolcvanas években, az állam eladósodott a külföld felé, tömeges volt a munkanélküliség és a kivándorlás. A foglalkoztatottakat átterelték a mezőgazdaságba, ami a visszafejlődés egyik tipikus jele. Az első demokratikus lengyel kormánynak nem volt szabadsága, rendeznie kellett a hiteleket, stabilizálnia a gazdaságot és a politikai helyzetet. Ez a korai válság lett a szerencséjük.
– A javukra tudták fordítani?
– Olyan, vegyes stabilizációs programot vezettek be, amelynek a gazdasági lába mellett volt egy szociális is, vagyis nem hagyták tovább nőni a munkanélküliséget. Ráadásul a folyamatos politikai és szakmai viták kereszttüzében képtelenek voltak megegyezni egy privatizációs törvényben, ezt csak 1996-ban fogadták el. Ezért aztán a nagy állami cégek magánosítása helyett az erőforrások – a humán és a pénzügyi is – a hazai kis- és középvállalkozásokhoz vándoroltak. Új vállalkozások jöttek létre, azok versenyhelyzetbe kerültek, így vált lehetővé, hogy az egykori lengyel kisvállalkozásokból multinacionális cégek nőttek ki.
– Csehszlovákia ugyanebben az időszakban virágzott.
– Olyannyira, hogy csodaországnak tartották. Nem volt sem külső, sem belső államadóssága, gazdasága fegyelmezetten, jól működött. Bármit tehettek a kormányok, a lakosság hagyta. Meg is csinálták a bajt, az állami vállalatokat állami bankok privatizálták, s ezzel utat nyitottak a gyenge vállalatvezetésnek és a korrupciónak. Majd amikor Csehszlovákia 1993-ban szétvált, a várakozásokkal szemben nem a cseh, hanem a szlovák helyzet lett kedvezőbb, egyrészt az említett privatizációk miatt, másrészt, mert a szlovákoknál maradt a híres csehszlovák fegyveripar. Vladimír Mečiar érdeme, hogy nem sietett, hagyott elég időt az új ország megszervezésére, beindítására. Persze a barátait helyezte a nagy cégek élére, viszont el tudta érni náluk, hogy a tőke az országban maradjon. Később pedig a Dzurinda-kormány sikeresen liberalizálta a gazdaságot. Az igazi csalódás Magyarország volt.
– Pedig gazdasági szempontból Magyarország vágott bele a legkedvezőbb feltételekkel a rendszerváltásba.
– Látszólag igen. Kádár János próbálta nyitni a gazdaságot, de elmaradt a várt reakció.
– Minek kellett volna történnie?
– Magyarország hasonló stratégiát folytatott, mint amit korábban Lengyelország, amely rengeteg kölcsönt vett fel külföldről. A lengyeleknek az volt a tervük, hogy az olcsó hitelből modern gépeket importálnak, felszerelik velük a vállalatokat, s az így gyártott versenyképes termékeket exportálják, a beérkezett pénzből pedig törlesztik a kölcsönöket. A cégek örömmel vették a pénzt meg az új gépeket, aztán itt vége is lett a történetnek...
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.01.29.
– Az államszocializmus bukása után a kelet-európai társadalmak különböző kapitalista utakat választottak. Magyarország a többi visegrádi országgal együtt a beágyazott neoliberális gazdaság irányába indult el. Mitől függött, hogy ezen belül ki mit részesített előnyben?
– Szerintem eleve nincs értelme a visegrádi országokat egyben nézni, mert nem összehasonlíthatók. Nagyon különböző pozíciókban voltak az átmenet időszakában, s ennek következtében más-más úton és megoldásokkal jutottak el a neoliberális gazdaságpolitikához. Lengyelország például óriási gazdasági válságot élt át a nyolcvanas években, az állam eladósodott a külföld felé, tömeges volt a munkanélküliség és a kivándorlás. A foglalkoztatottakat átterelték a mezőgazdaságba, ami a visszafejlődés egyik tipikus jele. Az első demokratikus lengyel kormánynak nem volt szabadsága, rendeznie kellett a hiteleket, stabilizálnia a gazdaságot és a politikai helyzetet. Ez a korai válság lett a szerencséjük.
– A javukra tudták fordítani?
– Olyan, vegyes stabilizációs programot vezettek be, amelynek a gazdasági lába mellett volt egy szociális is, vagyis nem hagyták tovább nőni a munkanélküliséget. Ráadásul a folyamatos politikai és szakmai viták kereszttüzében képtelenek voltak megegyezni egy privatizációs törvényben, ezt csak 1996-ban fogadták el. Ezért aztán a nagy állami cégek magánosítása helyett az erőforrások – a humán és a pénzügyi is – a hazai kis- és középvállalkozásokhoz vándoroltak. Új vállalkozások jöttek létre, azok versenyhelyzetbe kerültek, így vált lehetővé, hogy az egykori lengyel kisvállalkozásokból multinacionális cégek nőttek ki.
– Csehszlovákia ugyanebben az időszakban virágzott.
– Olyannyira, hogy csodaországnak tartották. Nem volt sem külső, sem belső államadóssága, gazdasága fegyelmezetten, jól működött. Bármit tehettek a kormányok, a lakosság hagyta. Meg is csinálták a bajt, az állami vállalatokat állami bankok privatizálták, s ezzel utat nyitottak a gyenge vállalatvezetésnek és a korrupciónak. Majd amikor Csehszlovákia 1993-ban szétvált, a várakozásokkal szemben nem a cseh, hanem a szlovák helyzet lett kedvezőbb, egyrészt az említett privatizációk miatt, másrészt, mert a szlovákoknál maradt a híres csehszlovák fegyveripar. Vladimír Mečiar érdeme, hogy nem sietett, hagyott elég időt az új ország megszervezésére, beindítására. Persze a barátait helyezte a nagy cégek élére, viszont el tudta érni náluk, hogy a tőke az országban maradjon. Később pedig a Dzurinda-kormány sikeresen liberalizálta a gazdaságot. Az igazi csalódás Magyarország volt.
– Pedig gazdasági szempontból Magyarország vágott bele a legkedvezőbb feltételekkel a rendszerváltásba.
– Látszólag igen. Kádár János próbálta nyitni a gazdaságot, de elmaradt a várt reakció.
– Magyarország hasonló stratégiát folytatott, mint amit korábban Lengyelország, amely rengeteg kölcsönt vett fel külföldről. A lengyeleknek az volt a tervük, hogy az olcsó hitelből modern gépeket importálnak, felszerelik velük a vállalatokat, s az így gyártott versenyképes termékeket exportálják, a beérkezett pénzből pedig törlesztik a kölcsönöket. A cégek örömmel vették a pénzt meg az új gépeket, aztán itt vége is lett a történetnek...
A LÉT ÉS NEMLÉT KÉRDÉSE AZ ÚJSÁGÍRÁSBAN
NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2018.01.30.
„Teljesen átalakítaná a sajtóviszonyokat az a kezdeményezés, amely ha megvalósul, az újságíróknak is lenne kamarájuk. A résztvevők állítják nem politikai kezdeményezésről van szó. «Nem az újságírókat, hanem a kormánymédiát kellene szabályozni» – reagált a MÚOSZ” (Közös karámba terelnék az újságírókat)
A praktikus kezdeményezés természetesen a kormány háza tája felől érkezett, mivel őket zavarja leginkább az, hogy az állampárt képviselői, meg az egész kiszolgáló személyzet úgy menekül a nem baráti sajtó kérdései elől, hogy 2010 óta figyelemre méltó fejlődést értek el rövid távú futásban mért szinteredményeikben. A végén valamelyik potrohos pártkatonát ennek következtében jó alaposan megüti a guta, ezzel aztán vége szakad a szabad sajtó és a vágtázó illetékes elvtársak közötti harmonikus versengésnek. Annak, hogy az egyik kérdez valamit, a másik meg zavarában nem válaszol rá semmit, esetleg úgy tesz mint aki nem igazán beszél magyarul, sőt a világ egyetlen nyelvén sem.
A Magyar Művészeti Akadémia mellett igazán időszerűvé vált, hogy a kormánypárti írógépeket is valamiféle kontrollálható szervezetbe tömörítsék, majd elhalmozzák őket mindenféle előjogokkal, valamint korlátlan mennyiségű sózott mogyoróval. Akik nem lesznek ennek a magasztos céhnek felkent tagjai, azok a lézengő ritterek maximum 500 méteres távolságig és kizárólag szemből közelíthetik meg mondjuk Kövér Lászlót. Ez nem túlságosan nagy probléma, mivel ezek az oktondi kíváncsiskodok legfeljebb majd távolról, barátságosan integetnek őkegyelmének, aki ügyet sem vet rájuk. A betolakodók eddig se nagyon tehettek sokkal többet, legfeljebb közelebbről csodálhatták meg az örökké feszült házelnök fenséges vonulását. Néha azért kaptak tőle egy-egy megvető megjegyzést, esetleg mélyen lesújtó pillantást. A szerencsések mindkettőből bőségesen részesültek.
A lényeg, hogy a kormány, a párt, azaz maga Orbán Viktor többszörös áttételeken keresztül ki tudja majd nevezni az arra érdemeseket kaiserlich und königlich újságírónak. Vége lesz az „Én már gyerekkoromban is újságíró szerettem volna lenni, de apám addig verte a fejemet egy szobabiciklivel, amíg inkább elmentem hajóácsnak. A nehézségek ellenére titokban nem tettem le terveimről, így álnéven vidám anekdotákat írogatok a múltban bekövetkezett ipari katasztrófákról egy rendkívül népszerű hajózási szaklapban.” típusú partizánkodásoknak.
A pompás ötlet, egy kamara létrehozásának meghirdetője Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, Orbán Viktor (erősen) lekötelezettje, szóval elég egyértelmű az, mi is a célja ennek a nagy-nagy igyekezetnek. Nem politikai kezdeményezésről, hanem érdekvédelemről van szó. Mégpedig Orbán Viktor és kiterjedt üzleti kapcsolatainak hatékony védelméről.
A pártállam a média nagy részét könnyedén bedarálta, a maradékot a kamarai tagság segítségével majd szépen kiszelektálja. Aki pedig a kamarán belül véletlenül kellemetlen kérdéseket tesz fel valamelyik bandatagnak, azt egyszerűen kizárják, valami olyan indokkal, hogy nem tartotta be a magyar nyelvhelyesség szabályait, mivel szó szerint idézte Németh Szilárdot.
Orbánék talán már sejtik, a következő ciklusuk nem lesz túlságosan könnyű. A megszorításoknak és az elvonásoknak köszönhetően a gazdaság papíron teljesen rendben van. Egy csomó adatot, kimutatást, indexet, és más efféle torzszülöttet lehet büszkén mutogatni, hogy ez itt a miénk és milyen szép lett. Ami pedig közben rohad, az direkt van...
Szerző: Toadwart66
2018.01.30.
A praktikus kezdeményezés természetesen a kormány háza tája felől érkezett, mivel őket zavarja leginkább az, hogy az állampárt képviselői, meg az egész kiszolgáló személyzet úgy menekül a nem baráti sajtó kérdései elől, hogy 2010 óta figyelemre méltó fejlődést értek el rövid távú futásban mért szinteredményeikben. A végén valamelyik potrohos pártkatonát ennek következtében jó alaposan megüti a guta, ezzel aztán vége szakad a szabad sajtó és a vágtázó illetékes elvtársak közötti harmonikus versengésnek. Annak, hogy az egyik kérdez valamit, a másik meg zavarában nem válaszol rá semmit, esetleg úgy tesz mint aki nem igazán beszél magyarul, sőt a világ egyetlen nyelvén sem.
A Magyar Művészeti Akadémia mellett igazán időszerűvé vált, hogy a kormánypárti írógépeket is valamiféle kontrollálható szervezetbe tömörítsék, majd elhalmozzák őket mindenféle előjogokkal, valamint korlátlan mennyiségű sózott mogyoróval. Akik nem lesznek ennek a magasztos céhnek felkent tagjai, azok a lézengő ritterek maximum 500 méteres távolságig és kizárólag szemből közelíthetik meg mondjuk Kövér Lászlót. Ez nem túlságosan nagy probléma, mivel ezek az oktondi kíváncsiskodok legfeljebb majd távolról, barátságosan integetnek őkegyelmének, aki ügyet sem vet rájuk. A betolakodók eddig se nagyon tehettek sokkal többet, legfeljebb közelebbről csodálhatták meg az örökké feszült házelnök fenséges vonulását. Néha azért kaptak tőle egy-egy megvető megjegyzést, esetleg mélyen lesújtó pillantást. A szerencsések mindkettőből bőségesen részesültek.
A lényeg, hogy a kormány, a párt, azaz maga Orbán Viktor többszörös áttételeken keresztül ki tudja majd nevezni az arra érdemeseket kaiserlich und königlich újságírónak. Vége lesz az „Én már gyerekkoromban is újságíró szerettem volna lenni, de apám addig verte a fejemet egy szobabiciklivel, amíg inkább elmentem hajóácsnak. A nehézségek ellenére titokban nem tettem le terveimről, így álnéven vidám anekdotákat írogatok a múltban bekövetkezett ipari katasztrófákról egy rendkívül népszerű hajózási szaklapban.” típusú partizánkodásoknak.
A pompás ötlet, egy kamara létrehozásának meghirdetője Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, Orbán Viktor (erősen) lekötelezettje, szóval elég egyértelmű az, mi is a célja ennek a nagy-nagy igyekezetnek. Nem politikai kezdeményezésről, hanem érdekvédelemről van szó. Mégpedig Orbán Viktor és kiterjedt üzleti kapcsolatainak hatékony védelméről.
A pártállam a média nagy részét könnyedén bedarálta, a maradékot a kamarai tagság segítségével majd szépen kiszelektálja. Aki pedig a kamarán belül véletlenül kellemetlen kérdéseket tesz fel valamelyik bandatagnak, azt egyszerűen kizárják, valami olyan indokkal, hogy nem tartotta be a magyar nyelvhelyesség szabályait, mivel szó szerint idézte Németh Szilárdot.
Orbánék talán már sejtik, a következő ciklusuk nem lesz túlságosan könnyű. A megszorításoknak és az elvonásoknak köszönhetően a gazdaság papíron teljesen rendben van. Egy csomó adatot, kimutatást, indexet, és más efféle torzszülöttet lehet büszkén mutogatni, hogy ez itt a miénk és milyen szép lett. Ami pedig közben rohad, az direkt van...
TESIS, KISVÁROSI, KLEPTOKRATA IZÉBEN ÉLÜNK
24.HU - POSZT ITT
Szerző: TOMPA IMRE
2018.01.30.
A bozgorokról. Vélemény.
Szerző: TOMPA IMRE
2018.01.30.
A bozgorokról. Vélemény.
A bozgor sértő és bántó gúnyneve az erdélyi magyaroknak, ilyennek veszik a hazátlant jelentő gúnynevet, én egy sajátos jelentés jelölésére használom, a mai, súlyosan terhelt mainstream magyar nemzeti érzés jelölésére, mely sztem születési hibás, súlyos strukturális nyavalyában szenved, amitől pedig a nemzet jobb sorsra érdemes nagyobbik része szenved. Azért használom ezt a szót, mert feltűnt, hogya legobskurusabb hülyeségeket, a legagyamentebb konteókat és a legszemenszedettebb kormánypropagandista hazugságokat minden kritika nélkül elhívők között felülreprezentáltak a kisebbségi gyökerekkel rendelkezők.
Az oké, hogy aki kisebbségi gyökerekkel rendelkezik, érzékenyebb a hazafiasság kérdésében, és még az is tök oké, hogy rosszul van Trianontól, az ország megcsonkítása szinte gyógyíthatatlan seb, és nemigen volt olyan ember Magyarországon, aki ne érezte volna igazságtalannak és ne akarta volna visszaváltoztatni a trianoni határokat, ez a tömegérzelem meghatározta az akkori magyar állam mozgásterét, és ehelyütt tekintsünk el az ország szétszedésének okaitól, illetve a magyar eliteknek a történtekben való felelősségétől...
Az oké, hogy aki kisebbségi gyökerekkel rendelkezik, érzékenyebb a hazafiasság kérdésében, és még az is tök oké, hogy rosszul van Trianontól, az ország megcsonkítása szinte gyógyíthatatlan seb, és nemigen volt olyan ember Magyarországon, aki ne érezte volna igazságtalannak és ne akarta volna visszaváltoztatni a trianoni határokat, ez a tömegérzelem meghatározta az akkori magyar állam mozgásterét, és ehelyütt tekintsünk el az ország szétszedésének okaitól, illetve a magyar eliteknek a történtekben való felelősségétől...
A MANIPULÁCIÓ REJTETT FEGYVEREI
SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2018.01.30.
Kis becsapós stratégiák, amelyek arra késztetnek bennünket, hogy igent mondjuk. Miért vagyunk befolyásolhatók? Miért nem sikerül nemet mondanunk? Miért hagyjuk magunkat manipulálni? Christophe Carré A manipulációs titkos fegyverei című könyvében megpróbál válaszolni ezekre a kérdésekre.
A konfliktusok megoldásának specialistája, a hivatásos mediátor szerint mindenki hagyja magát többé-kevésbé befolyásolni, egyszerűen azért, mert emberek vagyunk, nem gépek. Mindenki manipulál mindenkit, az emberi kapcsolatok bonyolultak, mindenki manipulált és manipulálható egyben.
A manipulációnak sokszor nincs negatív hatása és nem egyszer összefügg a barátsággal, a szerelemmel. A békesség kedvéért manipulálunk, hogy kielégítsük a hozzánk közelállókat. Az is lehetséges, hogy a manipuláció azért befolyásolja érzéseinket, hogy megfékezze kritikáinkat.
Vannak egyszerű módjai a védekezésnek. Ha felismerjük a manipulálási szándékot, időben megállíthatjuk azt. Ébernek kell lenni, figyelnünk kell, mi történik, használnunk kell megérzésünket. Két síkon kell cselekedni, először is, össze kell szedni az információkat arra vonatkozóan, hogy a partner hazudik-e és ha igen, milyen célból, milyen szándékkal. Így lehet, ha szükséges, tiszta vizet önteni a pohárba...
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2018.01.30.
A konfliktusok megoldásának specialistája, a hivatásos mediátor szerint mindenki hagyja magát többé-kevésbé befolyásolni, egyszerűen azért, mert emberek vagyunk, nem gépek. Mindenki manipulál mindenkit, az emberi kapcsolatok bonyolultak, mindenki manipulált és manipulálható egyben.
A manipulációnak sokszor nincs negatív hatása és nem egyszer összefügg a barátsággal, a szerelemmel. A békesség kedvéért manipulálunk, hogy kielégítsük a hozzánk közelállókat. Az is lehetséges, hogy a manipuláció azért befolyásolja érzéseinket, hogy megfékezze kritikáinkat.
Vannak egyszerű módjai a védekezésnek. Ha felismerjük a manipulálási szándékot, időben megállíthatjuk azt. Ébernek kell lenni, figyelnünk kell, mi történik, használnunk kell megérzésünket. Két síkon kell cselekedni, először is, össze kell szedni az információkat arra vonatkozóan, hogy a partner hazudik-e és ha igen, milyen célból, milyen szándékkal. Így lehet, ha szükséges, tiszta vizet önteni a pohárba...
KÖSZ, NEM KELL IMPORTPASI!
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Pamela
2018.01.30.
Ha azt mondom, Tenerife, akkor mindenkinek a napsütés, pálmafák, vízpart és csomó kellemes dolog jut az eszébe. Irigyelni való? Bizonyos szempontból persze. Csakhogy mint az Pamela posztjából is kiderül, a dolgok ennél bonyolultabbak, a napsütésben is lehet néha fázni, az otthon maradtak pedig egészen furcsán tudnak viselkedni.
„Több, mint öt hónapja költöztünk Tenerifére, ami nem nagy idő, de már kimondhatom: itt élünk. Sok mindent készen kaptunk, de mindeközben meg kell küzdenünk minden nap magunkkal, a nyelvi nehézségekkel és a „jé, ezt sem ismerem, pedig itthon vagyok” érzéssel.
És természetesen foglalkozni kell az otthonhagyott családtagokkal, barátokkal, ismerősökkel. És sokuk beszólásaival. Már nem kapom fel a vizet, de minden nap jönnek a kis furkálódások, a beszólások és egyre kevéssé fogadom nyitottan az otthonról érkező tanácsokat. Ne általánosítsunk: szerencsére ez a kisebbség, egy csomó normális rokonom és barátom van!
Az ismeretségek sokkal gyorsabban kopnak, mint gondoltam
Még a költözés utáni pár hónapban folyton jelzett a Messengerem. És szinte napról napra halkul. Persze én sem keresek sokakat. Van pár pending üzenetem egy régi-régi baráttól, és még megnézni sincs kedvem. Talán mert ő tényleg hiányzik, és ő érti meg mindezt a legjobban.
„Szia! Mikor hívhatlak?” Írom, hogy bármikor / 6-kor / amikor neked jó. És azóta nem hallok felőle. Majd egy újabb fellángolás és már én sem akarom keresni..."...
Szerző: Határátkelő / Pamela
2018.01.30.
„Több, mint öt hónapja költöztünk Tenerifére, ami nem nagy idő, de már kimondhatom: itt élünk. Sok mindent készen kaptunk, de mindeközben meg kell küzdenünk minden nap magunkkal, a nyelvi nehézségekkel és a „jé, ezt sem ismerem, pedig itthon vagyok” érzéssel.
És természetesen foglalkozni kell az otthonhagyott családtagokkal, barátokkal, ismerősökkel. És sokuk beszólásaival. Már nem kapom fel a vizet, de minden nap jönnek a kis furkálódások, a beszólások és egyre kevéssé fogadom nyitottan az otthonról érkező tanácsokat. Ne általánosítsunk: szerencsére ez a kisebbség, egy csomó normális rokonom és barátom van!
Az ismeretségek sokkal gyorsabban kopnak, mint gondoltam
Még a költözés utáni pár hónapban folyton jelzett a Messengerem. És szinte napról napra halkul. Persze én sem keresek sokakat. Van pár pending üzenetem egy régi-régi baráttól, és még megnézni sincs kedvem. Talán mert ő tényleg hiányzik, és ő érti meg mindezt a legjobban.
„Szia! Mikor hívhatlak?” Írom, hogy bármikor / 6-kor / amikor neked jó. És azóta nem hallok felőle. Majd egy újabb fellángolás és már én sem akarom keresni..."...
ORBÁN RENDSZERE MINDEN ÍZÉBEN KORRUPT
VÁROSI KURÍR BLOG
Szerző: Városi Kurír
2018.01.30.
A korrupció megítélését, és az állami újraelosztás egyes kérdéseit vizsgálta közvélemény-kutatásában a Vasárnapi Hírek megbízásából a Publicus Intézet. Lássuk, mire jutottak az országot átszövő korrupció kérdésében!
Korrupt közbeszerzések
Nem meglepő, hogy tízből hét (70 százalék) megkérdezett úgy látja, a közbeszerzések többsége nem tisztességes és előre le van játszva, és a válaszadók kevesebb ötöde (17 százalék) gondolja azt, hogy a közbeszerzések többsége tisztességes.
Azonban még a Fidesz szavazók körében is azok vannak többségben, akik szerint tisztességtelenek és előre lejátszottak a közbeszerzések (45 százalék, 34 ellenében), és figyelemreméltó, hogy ebben a körben vannak a legtöbben, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre (21 százalék).
Stróman Lőrinc
A nemzet gázszerelője gazdagodása nem igazából osztja meg a magyar embereket, hiszen a válaszadók majd’ fele (46 százalék) úgy látja, hogy a felcsúti polgármester, Orbán Viktor és a Fidesz segítségével gyűjtötte vagyonát és nem az övé, csak a nevén van. A megkérdezettek további ötöde (20 százalék) gondolja úgy, hogy a Mészáros vagyona korrupció eredménye. Ezzel, összességében, az érdemben válaszolók majd’ kilencven százaléka korrupciót sejt Mészáros Lőrinc meggazdagodása mögött.
A Fidesz szavazók többsége is így gondolkodik, felük (49 százalék) sejt korrupciót, és a legtöbb válaszadó (27 százalék) szerint Mészáros vagyona valójában nem az övé. Mindössze a Fidesz szavazók tizede (12 százalék) gondolja azt, hogy politikától függetlenül, becsületes munkával felhalmozott a vagyona. Azonban figyelemre méltó, hogy ebben az esetben is messze a Fidesz szavazói azok, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre, tízből négyen (39 százalék).
A Publicus kutatása azt mutatja, hogy a magyar lakosság többsége egyértelműen korruptnak tartja a Fidesz – kormányt. Sokak meggyőződése, hogy Mészáros Lőrinc a vagyont nem saját magának, hanem Orbánnak gyűjtögeti, jobb időkre. Ezek után már csak a kérdés marad: büntetik-e mindezért a választók a szavazófülke magányában a Fideszt, és annak vezérét Orbán Viktort. Aki számára még nem lenne egyértelmű: Magyarországon ma egy feudális, hűbéres rendszer működik, amelynek élén a király, akarom mondani a legfőbb hűbérúr, Orbán Viktor áll.
Szerző: Városi Kurír
2018.01.30.
Korrupt közbeszerzések
Nem meglepő, hogy tízből hét (70 százalék) megkérdezett úgy látja, a közbeszerzések többsége nem tisztességes és előre le van játszva, és a válaszadók kevesebb ötöde (17 százalék) gondolja azt, hogy a közbeszerzések többsége tisztességes.
Azonban még a Fidesz szavazók körében is azok vannak többségben, akik szerint tisztességtelenek és előre lejátszottak a közbeszerzések (45 százalék, 34 ellenében), és figyelemreméltó, hogy ebben a körben vannak a legtöbben, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre (21 százalék).
Stróman Lőrinc
A nemzet gázszerelője gazdagodása nem igazából osztja meg a magyar embereket, hiszen a válaszadók majd’ fele (46 százalék) úgy látja, hogy a felcsúti polgármester, Orbán Viktor és a Fidesz segítségével gyűjtötte vagyonát és nem az övé, csak a nevén van. A megkérdezettek további ötöde (20 százalék) gondolja úgy, hogy a Mészáros vagyona korrupció eredménye. Ezzel, összességében, az érdemben válaszolók majd’ kilencven százaléka korrupciót sejt Mészáros Lőrinc meggazdagodása mögött.
A Fidesz szavazók többsége is így gondolkodik, felük (49 százalék) sejt korrupciót, és a legtöbb válaszadó (27 százalék) szerint Mészáros vagyona valójában nem az övé. Mindössze a Fidesz szavazók tizede (12 százalék) gondolja azt, hogy politikától függetlenül, becsületes munkával felhalmozott a vagyona. Azonban figyelemre méltó, hogy ebben az esetben is messze a Fidesz szavazói azok, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre, tízből négyen (39 százalék).
A Publicus kutatása azt mutatja, hogy a magyar lakosság többsége egyértelműen korruptnak tartja a Fidesz – kormányt. Sokak meggyőződése, hogy Mészáros Lőrinc a vagyont nem saját magának, hanem Orbánnak gyűjtögeti, jobb időkre. Ezek után már csak a kérdés marad: büntetik-e mindezért a választók a szavazófülke magányában a Fideszt, és annak vezérét Orbán Viktort. Aki számára még nem lenne egyértelmű: Magyarországon ma egy feudális, hűbéres rendszer működik, amelynek élén a király, akarom mondani a legfőbb hűbérúr, Orbán Viktor áll.
GYERMEKEK JOGAI: TANÍTANI KÖTELEZŐ, TISZTELNI NEM
ÁTLÁTSZÓ - ERDÉLY BLOG
Szerző: JAKAB HANGA
Kötelező tantárgyként vezetik be a gyermekek jogait, amelyeket úgyis lehet majd oktatni, hogy közben sérülnek a gyermekek jogai.
Társadalmi nevelés nevű tantárgycsomagot vezet be a tanügyminisztérium a 2017-2018-as tanévtől az V-VIII. osztályosok számára: gyermekjogot, kritikai gondolkodást, az interkulturalitás értékeit, demokratikus cselekvési mintákat, aktív polgári részvételt és gazdasági ismereteket fognak tanulni a gyerekek. A tanterv bevezetéséről, megvalósíthatóságáról és lehetséges akadályairól tájékozódtunk, miközben az V. osztályos Gyermekjog és kritikai gondolkodás tantárgyra fókuszáltunk. A tantárgyi kereten túlmutató témák a gyermekek társadalmi helyzetére világíthatnak rá, és hosszú távon javíthatnak is rajta.
„Hetedik osztályban éppen a gyermekek jogait tanultuk, amikor egy Hargita megyei iskolában helyettesítettem. Kiderült, hogy hét év alatt a gyerekek nem vettek részt csoportmunkában, nem dolgoztak együtt, hanem vagy egyéni munkát végeztek, vagy végighallgatták a tanári előadást. Az együttműködésre épülő csoportmunkákból, kooperatív technikákból sok minden kiderül a gyerekek egymáshoz való viszonyáról, a tanári viszonyulásmódról.
A gyermekek jogai itt kezdődnek: milyen felületet biztosítunk az önkifejezésnek, a véleménynyilvánításnak, a kérdések szabadságának” – veti fel a gyermekjogok oktatásának egyik kiinduló problémáját Kálmán Ungvári Kinga, a kolozsvári Pedagógia Intézet munkatársa...
Szerző: JAKAB HANGA
2018.01.29.
Társadalmi nevelés nevű tantárgycsomagot vezet be a tanügyminisztérium a 2017-2018-as tanévtől az V-VIII. osztályosok számára: gyermekjogot, kritikai gondolkodást, az interkulturalitás értékeit, demokratikus cselekvési mintákat, aktív polgári részvételt és gazdasági ismereteket fognak tanulni a gyerekek. A tanterv bevezetéséről, megvalósíthatóságáról és lehetséges akadályairól tájékozódtunk, miközben az V. osztályos Gyermekjog és kritikai gondolkodás tantárgyra fókuszáltunk. A tantárgyi kereten túlmutató témák a gyermekek társadalmi helyzetére világíthatnak rá, és hosszú távon javíthatnak is rajta.
„Hetedik osztályban éppen a gyermekek jogait tanultuk, amikor egy Hargita megyei iskolában helyettesítettem. Kiderült, hogy hét év alatt a gyerekek nem vettek részt csoportmunkában, nem dolgoztak együtt, hanem vagy egyéni munkát végeztek, vagy végighallgatták a tanári előadást. Az együttműködésre épülő csoportmunkákból, kooperatív technikákból sok minden kiderül a gyerekek egymáshoz való viszonyáról, a tanári viszonyulásmódról.
A gyermekek jogai itt kezdődnek: milyen felületet biztosítunk az önkifejezésnek, a véleménynyilvánításnak, a kérdések szabadságának” – veti fel a gyermekjogok oktatásának egyik kiinduló problémáját Kálmán Ungvári Kinga, a kolozsvári Pedagógia Intézet munkatársa...
ÖSSZEFOGÁSRA SZÓLÍTANAK FEL NYÍLT LEVÉLBEN KÖZISMERT SZEMÉLYISÉGEK
MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2018.01.30.
Harminc évvel a pártállam lebontása után egy új pártállam kiépülésének vagyunk tanúi – ezzel indokolta az ellenzéki pártoknak írt levelében 26 köztiszteletben álló értelmiségi, hogy miért van szükség a Magyarország történetében eddig példátlan összellenzéki koordinált indulásnak a választáson. Arra kérik a pártokat, hogy a választókerületi versengést félretéve minden velük szimpatizáló választópolgárt a legesélyesebb helyi ellenzéki jelölt támogatására buzdítsanak, ami esélyt teremthet a Fidesz által felszalámizott ellenzéki oldalnak a kormányváltásra. Hozzáteszik, a Fidesz jelenlegi sikere az ellenzék felelőssége is, a választók bizalmát pedig az elkövetett hibák helyrehozására kérhetik a pártok.
Nyílt levél az ellenzéki pártokhoz
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2018.01.30.
Nyílt levél az ellenzéki pártokhoz
Abban a meggyőződésben fordulunk önökhöz, hogy mára felismerték: külön-külön egyikük sem képes a mostani kormány eltávolítására. Ezért felszólítjuk önöket, ne akadályozzák a változást sürgető állampolgárok akaratának érvényesülését!
Hangolják össze választási stratégiájukat, mert ez az egyetlen esélyünk a demokratikus jogállam rendjének helyreállítására, a közpénzen hizlalt Fidesz-kleptokrácia elszámoltatására, valamint a kitörésre abból az elszigeteltségből, amelybe Orbán Viktor felelőtlen és cinikus külpolitikája juttatta hazánkat. Országos szégyen, hogy 2018-ban ez a politika – a választási rendszer jóvoltából – harmadszor is bizalmat kaphat. Hogy ez bekövetkezhet, rossz fényt vet ellenzékére is.
Mindannyiunk közös érdekében kérjük, biztassák választóikat, hogy választókerületenként egységesen a helyben legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavazzanak. A pártlistákra leadott szavazatokat ez értelemszerűen nem érinti, ott a pártok közötti versengés továbbra is nyitott marad. Az egyéni választókerületek közül azonban csak azokat fogják elnyerni, ahol az ellenzéki szavazatok nem oszlanak meg több jelölt között.
Tegyék egyértelművé választóik előtt, hogy a programjukat nem adják fel, egymást egyebekben változatlanul politikai ellenfeleiknek tekintik, és átmeneti szövetségük az előttünk álló feladat megoldására korlátozódik.
Harminc évvel a pártállam lebontása után egy új pártállam kiépülésének vagyunk tanúi. A történtekért viselt felelősségben valamennyi politikai irányzat osztozik. Kérjék választóik bizalmát az elkövetett hibák helyrehozatalához. Az első lépést ezen az úton most együtt kell megtenniük.
Budapest, 2018. január 29.
Ángyán József agrárközgazdász, volt államtitkár
Bojár Gábor vállalkozó
Elek István közíró, volt országgyűlési képviselő
Ferge Zsuzsa szociológus
Fokasz Nikosz szociológus
Garay Klára környezetvédő
Hargitai Miklós újságíró
Heller Ágnes filozófus
Horgas Péter díszlettervező
Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter
Kaufer Virág környezetvédő, volt országgyűlési képviselő
Kincses Gyula egészségpolitikus, volt államtitkár
Kőszeg Ferenc publicista, volt országgyűlési képviselő
Lányi András filozófus
Majtényi László jogász
Málovics György közgazdász, egyetemi oktató
Mellár Tamás közgazdász
Mészáros Péter egyetemi oktató, volt országgyűlési képviselő
Mohácsi András képzőművész
Pusztai Erzsébet orvos, volt államtitkár
Szalay Kriszta színész
Tallár Ferenc filozófus
Ungváry Krisztián történész
Varga Andrea szakszervezeti vezető
Varga Zoltán könyvtáros, volt országgyűlési képviselő
Vásárhelyi Mária szociológus
HOLTVERSENY: ÚJABB BIZONYÍTVÁNY A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYRŐL
TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.01.30.
- Hogyan képesek a szegényebb kis országok felszámolni a várakozási időt?
Ezek a kiigazítások a jelek szerint a gazdagabb országokat jutalmazták: Hollandia továbbra is kiemelkedik a mezőnyből a megszerezhető 1000-ből 924 pontot kiérdemelve; Svájc is jól áll a maga 898 pontjával, rajtuk kívül Dánia fért még fel a képzeletbeli dobogóra, 864 ponttal. A 2016-os évhez képest mérhető legnyilvánvalóbb változás az (a grafikonon látható) 58 pontos különbség a „800-asok klubjának” 12 országa és az utánuk következők között. A kezelés eredményeiben mutatkozó kiválóság, úgy tűnik, hogy a gazdagabb országokat röpíti előre a rangsorban.
Az ár-érték összevetés azt mutatja, hogy az abszolút győztes Hollandia – Izlanddal és Finnországgal egyetemben – képes a kiváló teljesítmény és a jó ár-érték arány kombinációjára. A holland ellátási rendszer különleges jellemzője még, hogy az operatív döntéseket szokatlanul nagy mértékben a betegszervezetek által javasolt egészségügyi szakemberek hozzák meg. A pénzügyi érdekeltségek, a politikusok és az adminisztrációs szféra jóval távolabb került az operatív egészségügyi döntésektől Hollandiában, mint szinte bármelyik más európai országban...
Szerző: Ténygyár
2018.01.30.
- Szakadék tátong a „800-asok klubja” és a többiek között
- A betegek és az orvosi szakma is jobbat érdemelnének
Az európai egészségügyi ellátás folyamatosan javul: a csecsemőhalandóság mérséklődése mellett a szívbetegségek, a stroke és a rák túlélési aránya is mind kedvező változásokat mutat – állapítja meg az uniós egészségügyi vizsgálat éves jelentése.
Jó jel, hogy a betegek választási lehetősége és aktív részvétele is a helyes irányba halad, de még mindig túl sok ország ragaszkodik az ellátásfinanszírozás és a szolgáltatások kevésbé hatékony módszereihez. A jelentés kiemeli: nem csupán az olyan sikeres példákból érdemes meríteni, mint amilyen Hollandiáé és Svájcé, de olyan kis országok is kiváló megoldásokat vezettek be általános fejlesztési stratégiájukban, mint Finnország, Szlovákia, Montenegró vagy Macedónia. Ezek a stockholmi Health Consumer Powerhouse (HCP) elnevezésű szervezet által frissen publikált Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (Europe Health Consumer Index – EHCI) fő következtetései.A 2005-ben bevezetett fogyasztói index 35 ország nemzeti egészségügyi rendszerének teljesítményét értékeli éves rendszerességgel. Olyan mutatókra nézve elemzi a nemzeti egészségügyi ellátásokat, mint a betegjogok és információk, az ellátáshoz való hozzáférés, a kezelések kimenetelei, a szolgáltatások hatóköre és elérhetősége, a gyógyszerhasználat és annak megelőzése. A 2017-es index esetében az elméleti minimális pontszám 333, a maximum 1000 lehetett (Ciprust kizárták a rangsorból, mert nem rendelkezik az európai értelemben vett általános egészségügyi rendszerrel).
Szigorúbb kritériumok
Annak érdekében, hogy az index tükrözni tudja a kezelési eredmények gyors javulását, ebben az évben a HCP úgy döntött, hogy bizonyos kritériumok tekintetében szigorít a rendszeren, és bevezeti például a 30 napon belül halálos kimenetelű szívinfarktus és stroke értékelését. A csecsemőhalandóság esetében a korábbi zöld/sárga/vörös (javulás/stagnálás/romlás) értékekhez tartozó pontszámot az 1000 főre jutó 4/6 halálesetről 3/5 halálesetre szigorították.
Az európai egészségügyi ellátás folyamatosan javul: a csecsemőhalandóság mérséklődése mellett a szívbetegségek, a stroke és a rák túlélési aránya is mind kedvező változásokat mutat – állapítja meg az uniós egészségügyi vizsgálat éves jelentése.
Jó jel, hogy a betegek választási lehetősége és aktív részvétele is a helyes irányba halad, de még mindig túl sok ország ragaszkodik az ellátásfinanszírozás és a szolgáltatások kevésbé hatékony módszereihez. A jelentés kiemeli: nem csupán az olyan sikeres példákból érdemes meríteni, mint amilyen Hollandiáé és Svájcé, de olyan kis országok is kiváló megoldásokat vezettek be általános fejlesztési stratégiájukban, mint Finnország, Szlovákia, Montenegró vagy Macedónia. Ezek a stockholmi Health Consumer Powerhouse (HCP) elnevezésű szervezet által frissen publikált Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (Europe Health Consumer Index – EHCI) fő következtetései.A 2005-ben bevezetett fogyasztói index 35 ország nemzeti egészségügyi rendszerének teljesítményét értékeli éves rendszerességgel. Olyan mutatókra nézve elemzi a nemzeti egészségügyi ellátásokat, mint a betegjogok és információk, az ellátáshoz való hozzáférés, a kezelések kimenetelei, a szolgáltatások hatóköre és elérhetősége, a gyógyszerhasználat és annak megelőzése. A 2017-es index esetében az elméleti minimális pontszám 333, a maximum 1000 lehetett (Ciprust kizárták a rangsorból, mert nem rendelkezik az európai értelemben vett általános egészségügyi rendszerrel).
Szigorúbb kritériumok
Annak érdekében, hogy az index tükrözni tudja a kezelési eredmények gyors javulását, ebben az évben a HCP úgy döntött, hogy bizonyos kritériumok tekintetében szigorít a rendszeren, és bevezeti például a 30 napon belül halálos kimenetelű szívinfarktus és stroke értékelését. A csecsemőhalandóság esetében a korábbi zöld/sárga/vörös (javulás/stagnálás/romlás) értékekhez tartozó pontszámot az 1000 főre jutó 4/6 halálesetről 3/5 halálesetre szigorították.
Ezek a kiigazítások a jelek szerint a gazdagabb országokat jutalmazták: Hollandia továbbra is kiemelkedik a mezőnyből a megszerezhető 1000-ből 924 pontot kiérdemelve; Svájc is jól áll a maga 898 pontjával, rajtuk kívül Dánia fért még fel a képzeletbeli dobogóra, 864 ponttal. A 2016-os évhez képest mérhető legnyilvánvalóbb változás az (a grafikonon látható) 58 pontos különbség a „800-asok klubjának” 12 országa és az utánuk következők között. A kezelés eredményeiben mutatkozó kiválóság, úgy tűnik, hogy a gazdagabb országokat röpíti előre a rangsorban.
Az ár-érték összevetés azt mutatja, hogy az abszolút győztes Hollandia – Izlanddal és Finnországgal egyetemben – képes a kiváló teljesítmény és a jó ár-érték arány kombinációjára. A holland ellátási rendszer különleges jellemzője még, hogy az operatív döntéseket szokatlanul nagy mértékben a betegszervezetek által javasolt egészségügyi szakemberek hozzák meg. A pénzügyi érdekeltségek, a politikusok és az adminisztrációs szféra jóval távolabb került az operatív egészségügyi döntésektől Hollandiában, mint szinte bármelyik más európai országban...
KI VENNE ILYEN POFÁKTÓL AUTÓT?
SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: KONOK PÉTER
2018.01.30.
Nos, tényleg pironkodom, nem szoktam ilyet. A testszégyenítés mindenképpen gáz; de ebben a képben annyi minden benne van, nem tudtam túllépni rajta. Ezek, úgymond, politikusok; emberek, országok sorsáról hivatottak dönteni.
Szerző: KONOK PÉTER
2018.01.30.
A testbeszéd. Az arcok. A póz. Az üzenet.
Az idülten vigyorgó idióta, és a teljesen üres tekintetű, szétesett torzó. Két üzletember. Gyűlölettel, félelemmel, hatalommal, elnyomással, hazugsággal és butítással kereskednek. Remekül élnek belőle, dúsgazdagok.
Ha használt autókkal kereskednének, már rég tönkrementek volna. Ki venne ilyen pofáktól használt autót?
De azért szégyellem magam.
Brecht írta egyszer: "1933 nyarán néhány ismerősömmel Hitlerről beszélgettünk. ... Valaki azt mesélte, hogy a mázolót régebben Münchenben sokszor látta egy lokálban, és hogy a mázoló egy márkáért hagyta arcul köpni magát. Aki ezt mesélte, hozzáfűzte, hogy ezt az igaz történetet a miénknél nagyobb körben sohasem mesélné el, mert véleménye szerint ez nem érv ilyen ember ellen. Erre egyik barátom, aki kommunista volt, ezt mondta: 'Ilyen ember ellen ez is érv. Ilyen ember ellen számomra minden érv' Ez volt az én véleményem is."
Azt hiszem, lassan ez az én véleményem is, egyre kevésbé vagyok finnyás (vagy egyre finnyásabb vagyok?). De azért szégyellem ezt az egészet.
Az idülten vigyorgó idióta, és a teljesen üres tekintetű, szétesett torzó. Két üzletember. Gyűlölettel, félelemmel, hatalommal, elnyomással, hazugsággal és butítással kereskednek. Remekül élnek belőle, dúsgazdagok.
Ha használt autókkal kereskednének, már rég tönkrementek volna. Ki venne ilyen pofáktól használt autót?
De azért szégyellem magam.
Brecht írta egyszer: "1933 nyarán néhány ismerősömmel Hitlerről beszélgettünk. ... Valaki azt mesélte, hogy a mázolót régebben Münchenben sokszor látta egy lokálban, és hogy a mázoló egy márkáért hagyta arcul köpni magát. Aki ezt mesélte, hozzáfűzte, hogy ezt az igaz történetet a miénknél nagyobb körben sohasem mesélné el, mert véleménye szerint ez nem érv ilyen ember ellen. Erre egyik barátom, aki kommunista volt, ezt mondta: 'Ilyen ember ellen ez is érv. Ilyen ember ellen számomra minden érv' Ez volt az én véleményem is."
Azt hiszem, lassan ez az én véleményem is, egyre kevésbé vagyok finnyás (vagy egyre finnyásabb vagyok?). De azért szégyellem ezt az egészet.
MÉRHETETLEN ALJASSÁG, HA A HATALOM KIZÁRÓLAG AZ EMBERI TUDATLANSÁGRA ÉS BUTASÁGRA ÉPÍT
VÁROSI KURÍR
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2018.01.29.
Sok van mi elborzasztó, de az emberi butaságnál és annak következményeinél kevés elborzasztóbb van. A Fidesz szóvivőjének állítása szerint eddig 186 millió forintot utaltak az Orbán-fan klub tagjai a Soros György elleni kampány támogatására.
Nem zavarja őket…..
És gondolom közülük nem kevesen kispénzű, csóringer, kistelepülésen élő, alsó középosztálybeli emberek, akik minden forint hiányát megérzik és akiknek valóságos érvágás lehet 5-10 ezer forintról lemondani. És nem zavarja őket, hogy mindeközben a Fidesz csak tavaly 29 milliárd forintot szórt el a Soros ellenes kampányra, arra, hogy mindenféle álkonzultációkkal, levelekkel bombázza őket és átmossa az agyukat hazugságokkal és gyűlölettel, éppen azért, hogy ha már a félelemmel és gyűlölettel kellően fertőződtek, akkor a saját nyomorúságos kis pénzükből is járuljanak hozzá ezek szításához.
Nem háborodnak fel azon, hogy ahelyett, hogy az adóforintjaikat a lezüllesztett oktatásra, a folyamatosan válságban lévő egészségügyi és szociális szféra színvonalának emelésére költenék, arra használják hogy embert-ember farkasává tegyenek. És még adakoznak is erre...
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2018.01.29.
Nem zavarja őket…..
És gondolom közülük nem kevesen kispénzű, csóringer, kistelepülésen élő, alsó középosztálybeli emberek, akik minden forint hiányát megérzik és akiknek valóságos érvágás lehet 5-10 ezer forintról lemondani. És nem zavarja őket, hogy mindeközben a Fidesz csak tavaly 29 milliárd forintot szórt el a Soros ellenes kampányra, arra, hogy mindenféle álkonzultációkkal, levelekkel bombázza őket és átmossa az agyukat hazugságokkal és gyűlölettel, éppen azért, hogy ha már a félelemmel és gyűlölettel kellően fertőződtek, akkor a saját nyomorúságos kis pénzükből is járuljanak hozzá ezek szításához.
Nem háborodnak fel azon, hogy ahelyett, hogy az adóforintjaikat a lezüllesztett oktatásra, a folyamatosan válságban lévő egészségügyi és szociális szféra színvonalának emelésére költenék, arra használják hogy embert-ember farkasává tegyenek. És még adakoznak is erre...
FESZÜLTSÉGKELTÉS A HONVÉDELEM ROMANTIKÁJÁBA BÚJTATVA
MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2018.01.29.
A magyar kormány összesen 197 Honvédelmi Sportközpontot tervez létrehozni országszerte, amiből 16-hoz még idén hozzákezdenek. De mégis mit lehet ezekben a sportközpontokban csinálni, ki használhatja majd, mi egyáltalán a céljuk? Rengeteg a kérdés, amelyek közül sokat maguk az illetékesek sem tudnak egyelőre pontosan megválaszolni, néhány dolgot viszont érdemes tisztázni.
2017. január 1-jén a korábbi Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) utódjaként létrejött a Honvédelmi Sportszövetség, melynek – elődjéhez hasonlóan – része több magyar sportszövetség és egyesület, mint például a Magyar Sportlövők Szövetsége, a Magyar Vívó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség és a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szabadidősport Szövetsége. A Honvédelmi Sportszövetség azzal a megfontolással jött létre, hogy a sporttevékenységeken keresztül önkéntes alapon szélesítsék a honvédelmi nevelés bázisait az egész országban. Simicskó István szerint “eredményeket kell felmutatni, ez pedig nem lehet más, mint a jövő nemzedékének, egészséges nemzettudattal felnövekvő generációjának kinevelése.” A szövetség által támogatott sportokat, illetve akár elsősegélynyújtást, tájékozódást és egyéb honvédelmi ismereteket az országszerte létrehozott Honvédelmi Sportközpontokban lehet majd gyakorolni.
Nem volt ez mindig ennyire egyértelmű, ugyanis a kormány csapnivalóan kommunikálta az egész ügyet a társadalom felé. Kezdettől fogva nem Honvédelmi Sportközpontokról, hanem kizárólag lőterek építéséről beszéltek. Az pedig csak hab a tortán, hogy még az iskolákat is belekeverték az egészbe, így sikerült tökéletesen hiszterizálni az embereket. Ezek után minden szülő sápadt arccal képzelte maga elé, ahogy a gyereke a vakvilágba lövöldözik tesiórán....
Szerző: CSENGEL KARINA
2018.01.29.
2017. január 1-jén a korábbi Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) utódjaként létrejött a Honvédelmi Sportszövetség, melynek – elődjéhez hasonlóan – része több magyar sportszövetség és egyesület, mint például a Magyar Sportlövők Szövetsége, a Magyar Vívó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség és a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szabadidősport Szövetsége. A Honvédelmi Sportszövetség azzal a megfontolással jött létre, hogy a sporttevékenységeken keresztül önkéntes alapon szélesítsék a honvédelmi nevelés bázisait az egész országban. Simicskó István szerint “eredményeket kell felmutatni, ez pedig nem lehet más, mint a jövő nemzedékének, egészséges nemzettudattal felnövekvő generációjának kinevelése.” A szövetség által támogatott sportokat, illetve akár elsősegélynyújtást, tájékozódást és egyéb honvédelmi ismereteket az országszerte létrehozott Honvédelmi Sportközpontokban lehet majd gyakorolni.
Nem volt ez mindig ennyire egyértelmű, ugyanis a kormány csapnivalóan kommunikálta az egész ügyet a társadalom felé. Kezdettől fogva nem Honvédelmi Sportközpontokról, hanem kizárólag lőterek építéséről beszéltek. Az pedig csak hab a tortán, hogy még az iskolákat is belekeverték az egészbe, így sikerült tökéletesen hiszterizálni az embereket. Ezek után minden szülő sápadt arccal képzelte maga elé, ahogy a gyereke a vakvilágba lövöldözik tesiórán....
VEKERDY TAMÁS: LEGYÉL, AKI VAGY!
VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: Városi Kurír
2018.01.30.
“Csak szabad tanárok, csak szabad emberek nevelhetnek szabaddá váló gyerekeket."
Mi a szabadság? Belső vezérlés.
“Az én vezérem bensőmből vezérel! / Emberek, nem vadak – / elmék vagyunk! Szívünk míg vágyat érlel / nem kartoték-adat”
– mondja József Attila.
A szabadság paradigmája azt mondja a gyereknek: Legyél, aki vagy! Én nem tudom, hogy ki vagy, te se tudod, de együtt figyelünk a finom rezdülésekre, és én a te utadon foglak téged segíteni.
A diktatúra paradigmája azt mondja: Legyél, akivé én akarlak tenni. Ez a kínok, szenvedések, megtöretések és megalázások paradigmája. A kudarcé és az agresszióé – vagy, ami még rosszabb: az önpusztító depresszióé. (És persze, ami reményt kelt: az örök lázadásé!)
Az individualista demokráciák minden meleg- és hideg világháborút megnyertek a rettenetes huszadik században! Népmesei módon győzött a jó! Mert az individuum ki- és felszabadítása óriási erő!
Kezdetben mindig gyengének tűnnek, örök válságokkal küzdenek – mert minden probléma a felszínen van.
Kezdetben a diktatúrák erősek.
A centralizált autoriter rendszerek. Hitler elfoglalja úgyszólván egész Európát ( Anglia és a semlegesek kivételével), Sztálin elfoglalja a világ egyötödét…
De hol vannak ma már?
Mit is mond Shelley? "Késhet a Tavasz, ha már itt a Tél?”
KÖTELEZŐ LISTÁK 2.
JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.01.29.
...Nem a világirodalmat kell megszerettetni a diákokkal, hanem az olvasást. Azt egy művel kell kezdeni. Azt meg majd a tanár eldönti, melyik lesz az. Melyikkel tud ő úgy foglalkozni, hogy az érdekelje az egész osztályt. Ha ez megvan, jöhet Dante és Goethe. Enélkül soha nem jön semmi.
Még Coelho sem.
Azt sem állítottam, hogy a Biblia vagy Shakespeare tilos ebben a korban. Ha egy tanár képes érdeklődést kelteni, majd a művel való megismerkedés után úgy foglalkozni vele, hogy az kiváltsa a gyerekekből a megfelelő érdeklődést és izgalmat mindazokkal kapcsolatban, amiket ezek a művek jelentenek, akkor rajta, tessék csinálni. De csak akkor és csak úgy. Kötelező és beszámolsz róla fiam és majd én leosztályozom az olvasónaplódat - ezt ne, ez szörnyű.
Majdnem mindegy, mit neveznek ki kötelezőnek. Az emberi természet általában is rosszul tűri, ha valamilyen tevékenységre kényszerítik. Reflexszerűen próbál kibújni alóla. A törvények is tiltanak, nem köteleznek.
Azt próbáltam megértetni, hogy nem célravezető a kényszerítés. Ha valakinek olyan jó természete van, hogy nem tekinti annak a kötelező olvasmányt, annak csak örülni lehet. De mindenkinek kivétel nélkül megmarkolni a tarkóján a haját és beleverni az orrát egy irodalmi műbe - abból az a szellemi szint lesz, ahol most tart ez az ország.
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.01.29.
Még Coelho sem.
Azt sem állítottam, hogy a Biblia vagy Shakespeare tilos ebben a korban. Ha egy tanár képes érdeklődést kelteni, majd a művel való megismerkedés után úgy foglalkozni vele, hogy az kiváltsa a gyerekekből a megfelelő érdeklődést és izgalmat mindazokkal kapcsolatban, amiket ezek a művek jelentenek, akkor rajta, tessék csinálni. De csak akkor és csak úgy. Kötelező és beszámolsz róla fiam és majd én leosztályozom az olvasónaplódat - ezt ne, ez szörnyű.
Majdnem mindegy, mit neveznek ki kötelezőnek. Az emberi természet általában is rosszul tűri, ha valamilyen tevékenységre kényszerítik. Reflexszerűen próbál kibújni alóla. A törvények is tiltanak, nem köteleznek.
Azt próbáltam megértetni, hogy nem célravezető a kényszerítés. Ha valakinek olyan jó természete van, hogy nem tekinti annak a kötelező olvasmányt, annak csak örülni lehet. De mindenkinek kivétel nélkül megmarkolni a tarkóján a haját és beleverni az orrát egy irodalmi műbe - abból az a szellemi szint lesz, ahol most tart ez az ország.
NÁCIFARSANG BUDAPESTEN
HUPPA BLOG
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.01.29.
Kérem, színesedik újra a magyar politikai paletta, jobban mondva barnul, feketül – kezdenek előkerülni megint a naftalinból a régi szélsőjobboldali szövegek, fenik már a fogukat azok, akik fájdalmasan hiányolták az elmúlt időszakban ezt a gondolatvilágot a közéletből. A kormány befogadási ügye megnyitotta az utat a Jobbiknak vissza a jobbszélre, a radikálisoknak meg a nyilvánosságba.
Kesergő bőrfejűek öröme, hogy a Jobbik retorikájából megint tünedeznek a kutyulik, ciculik és előkerülnek a menekültellenes szlogenek – ezt akár Vona Gábor szombati beszédén is láthattuk, amiből pedig az a tanulság, hogy nem szelídült ez a párt semennyit sem, csak éppen pragmatikusan alkalmazkodott a helyzethez. A kormány évekig szó szerint ellopta tőle a nacionalista-kirekesztő showt, mellettük nem lehetett labdába rúgni, no, de most, hogy kiderült, miszerint mégis menedéket kapott az országban pár szerencsétlen a befogadási kvóták alapján (és jóval több gazdag szerencsés, a pénze alapján) előkapják újból a rezes fringiát, amiről azt hittük, fogason függ, rozsda marja. Ésszel élő ember mást nem is várt – így tessenek megválasztani őket, előszednek majd ezek mindent a sifonérből, amit a cukiság korában megtagadtak.
Mondjuk a kormány meg lemásolta az ő sifonérjukat, egyik kutya, másik eb, szalonna egyikből sem lesz.
Hanem ha csak a Jobbik orientálódna a szélsőségesek felé, még egyszerű volna a képlet. Mozgolódik arrafelé már mindenki, kísértetek huhognak az éjféli keresztúton, elfeledett csontvázak esnek ki a szekrényekből, aki csak tud még, mind mozdul, várja a szélsőjobb feltámadást.
Februárban valóságos nácifarsangot rendeznek Budapesten.
Nácifarsang, az ám – persze, össze kell rakni a mozaikot, hogy rájöjjünk, ezek azért koordinált események.
Ugyanis még véletlenül sem ütik, fedik egymást. Nem szervezték egyiket a másikra.
Kezdődik az ünnepségsorozat egy balladaesttel egybekötött bajtársi találkozóval, a Kanguru Klubban, a Bécsi úton, február kilencedikén. Szervezi, aki szervezi: én a Skins4Skins oldaláról értesültem róla. Megjegyzem, ebben az írásban NEM fogok hivatkozásokat és linkeket megadni az eseményekről, ugyanis reklámozza ezeket az embereket és rendezvényeket a radai rosseb. Fellép egy magyar és egy német zenekar, akik feltehetően mégsem teljesen balladákat fognak előadni, de hát annak idején a Magyar Gárdát is kulturális egyesületként jegyezték be, jobbszélen a szavaknak nem mindig fontos a jelentése.
Másnap, tizedikén meg már indul is a karnevál, jelmezes maskarák fognak felvonulni, alakoskodni, egyelőre meg nem határozott helyszínen, de majdnem bizonyos, hogy a Várban, „becsületnapi megemlékezés” címén. Mármost idén mozgalmas egy karnevál várható, ugyanis tavaly a miniszterelnök bejelentette, hogy ezt a vidám, pajzán, aljas megmozdulást legközelebb karhatalommal fogja feloszlatni – meglátjuk, lesz-e a műsorban utcai harc- valamint svédtorna-bemutató is, vagy csak ígérgetett. De hogy a legváltozatosabb jelmezeket láthatja majd a nagyérdemű, legalábbis az elején, az bizonyos: én azért kettőt-hármat hiányolnék, hogy teljes képet kapjunk a korról. A rongyokba öltözött, flekktífusszal küzdő munkaszolgálatost, a csontig fogyott, halálra kínzott deportáltat és a papírtalpú bakancsban, szakadozott egyenruhában, lőszer nélkül menekülni próbáló honvédet, akinek a beleit épp kiontották egy szuronyrohamban.
Bemutatásuk alaposan árnyalná a képet.
Ez előtt vagy után várható a Budai Kitörés Emléktúra, aminek titkolják az időpontját, de aki érdeklődik iránta, bizonyára meg fogja tudni, mikor és honnan indul az időgépük. Én csak egyet kívánnék nekik a történelmi hűség kedvéért: szovjet pergő- és aknatüzet.
A farsangi szezont a Horthy Miklósra megemlékező istentisztelet zárja, természetesen tizenegyedikén, hogy meg ne törjön a hangulat.
Pillanat. Azt már egyszer elhalasztották, nem?
De. Ugyanis a cinikusan a holokauszt-emléknapra tervezett első megemlékező misét, melyet elvben a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tartott volna, Osztie plébános a dátumra való tekintettel elnapolta volt. Nem elmaradt, csak halasztják – ámde ez nem katolikus mise lesz, hanem református istentisztelet, a Horthy Miklós Társaság rendezésében, a Szabadság téri Hazatérés Templomában, igét hirdet régi ismerősünk, a szószék Mick Jaggere, ifj, Hegedűs Lóránt...
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.01.29.
Kesergő bőrfejűek öröme, hogy a Jobbik retorikájából megint tünedeznek a kutyulik, ciculik és előkerülnek a menekültellenes szlogenek – ezt akár Vona Gábor szombati beszédén is láthattuk, amiből pedig az a tanulság, hogy nem szelídült ez a párt semennyit sem, csak éppen pragmatikusan alkalmazkodott a helyzethez. A kormány évekig szó szerint ellopta tőle a nacionalista-kirekesztő showt, mellettük nem lehetett labdába rúgni, no, de most, hogy kiderült, miszerint mégis menedéket kapott az országban pár szerencsétlen a befogadási kvóták alapján (és jóval több gazdag szerencsés, a pénze alapján) előkapják újból a rezes fringiát, amiről azt hittük, fogason függ, rozsda marja. Ésszel élő ember mást nem is várt – így tessenek megválasztani őket, előszednek majd ezek mindent a sifonérből, amit a cukiság korában megtagadtak.
Mondjuk a kormány meg lemásolta az ő sifonérjukat, egyik kutya, másik eb, szalonna egyikből sem lesz.
Hanem ha csak a Jobbik orientálódna a szélsőségesek felé, még egyszerű volna a képlet. Mozgolódik arrafelé már mindenki, kísértetek huhognak az éjféli keresztúton, elfeledett csontvázak esnek ki a szekrényekből, aki csak tud még, mind mozdul, várja a szélsőjobb feltámadást.
Februárban valóságos nácifarsangot rendeznek Budapesten.
Nácifarsang, az ám – persze, össze kell rakni a mozaikot, hogy rájöjjünk, ezek azért koordinált események.
Ugyanis még véletlenül sem ütik, fedik egymást. Nem szervezték egyiket a másikra.
Kezdődik az ünnepségsorozat egy balladaesttel egybekötött bajtársi találkozóval, a Kanguru Klubban, a Bécsi úton, február kilencedikén. Szervezi, aki szervezi: én a Skins4Skins oldaláról értesültem róla. Megjegyzem, ebben az írásban NEM fogok hivatkozásokat és linkeket megadni az eseményekről, ugyanis reklámozza ezeket az embereket és rendezvényeket a radai rosseb. Fellép egy magyar és egy német zenekar, akik feltehetően mégsem teljesen balladákat fognak előadni, de hát annak idején a Magyar Gárdát is kulturális egyesületként jegyezték be, jobbszélen a szavaknak nem mindig fontos a jelentése.
Másnap, tizedikén meg már indul is a karnevál, jelmezes maskarák fognak felvonulni, alakoskodni, egyelőre meg nem határozott helyszínen, de majdnem bizonyos, hogy a Várban, „becsületnapi megemlékezés” címén. Mármost idén mozgalmas egy karnevál várható, ugyanis tavaly a miniszterelnök bejelentette, hogy ezt a vidám, pajzán, aljas megmozdulást legközelebb karhatalommal fogja feloszlatni – meglátjuk, lesz-e a műsorban utcai harc- valamint svédtorna-bemutató is, vagy csak ígérgetett. De hogy a legváltozatosabb jelmezeket láthatja majd a nagyérdemű, legalábbis az elején, az bizonyos: én azért kettőt-hármat hiányolnék, hogy teljes képet kapjunk a korról. A rongyokba öltözött, flekktífusszal küzdő munkaszolgálatost, a csontig fogyott, halálra kínzott deportáltat és a papírtalpú bakancsban, szakadozott egyenruhában, lőszer nélkül menekülni próbáló honvédet, akinek a beleit épp kiontották egy szuronyrohamban.
Bemutatásuk alaposan árnyalná a képet.
Ez előtt vagy után várható a Budai Kitörés Emléktúra, aminek titkolják az időpontját, de aki érdeklődik iránta, bizonyára meg fogja tudni, mikor és honnan indul az időgépük. Én csak egyet kívánnék nekik a történelmi hűség kedvéért: szovjet pergő- és aknatüzet.
A farsangi szezont a Horthy Miklósra megemlékező istentisztelet zárja, természetesen tizenegyedikén, hogy meg ne törjön a hangulat.
Pillanat. Azt már egyszer elhalasztották, nem?
De. Ugyanis a cinikusan a holokauszt-emléknapra tervezett első megemlékező misét, melyet elvben a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tartott volna, Osztie plébános a dátumra való tekintettel elnapolta volt. Nem elmaradt, csak halasztják – ámde ez nem katolikus mise lesz, hanem református istentisztelet, a Horthy Miklós Társaság rendezésében, a Szabadság téri Hazatérés Templomában, igét hirdet régi ismerősünk, a szószék Mick Jaggere, ifj, Hegedűs Lóránt...
A CIVILEK STRASBOURGBAN IS BEPERELTÉK A MAGYAR ÁLLAMOT AZ ŐKET MEGBÉLYEGZŐ TÖRVÉNY MIATT
K-MONITOR BLOG
Szerző: K-MONITOR
2018.01.29.
Tizennégy civil szervezet közösen kérte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy állapítsa meg, a civilellenes „külföldi támogatásokról” szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait. Ezek a szervezetek korábban együtt nyújtottak be panaszt az Alkotmánybírósághoz a civileket megbélyegző törvény miatt. Az érintett szervezetek ma hozták nyilvánosságra a beadványuk tartalmát.
Az Alkotmánybíróság januárig, öt hónapon át nem tűzte napirendjére a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvényt, amellyel kapcsolatban 23 szervezet közös panaszt nyújtott be még júliusban. Mivel a bíróságot semmilyen konkrét határidő nem köti, és az érintett civileket a törvény továbbra is sújtja, más hazai jogorvoslati lehetőség híján tizennégy civil szervezet decemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
A beadvány indokolása megismétli az alkotmányjogi panaszban felsorolt érveket, amelyek szerint a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény sérti az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A törvény továbbá szükségtelenül és aránytalanul diszkriminál a csak magyar és a külföldi forrásokat is használó szervezetek között, ezzel elriaszthatja a potenciális támogatókat, illetve gátolhatja az érintett civil szervezetekkel való együttműködést – amint arra már a gyakorlatban is vannak példák. A törvény nem alkalmas állítólagos céljai megvalósítására sem, hiszen sem a civil szervezetek átláthatóságának biztosításához, sem a pénzmosás elleni fellépéshez nem járul hozzá – mindezekre vannak más, megfelelő hazai jogszabályok.
A „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény alapján minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni. A Civilizáció kampány keretében számos civil szervezet kezdettől fogva tiltakozott a törvény ellen, mivel az jogsértő, megbélyegző és felesleges. A gyűlöletkeltő, civilellenes kormányzati propaganda azóta is folytatódik, sőt szintet lépett a január közepén nyilvánosságra hozott törvénycsomag tervezetével...
Szerző: K-MONITOR
2018.01.29.
Az Alkotmánybíróság januárig, öt hónapon át nem tűzte napirendjére a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvényt, amellyel kapcsolatban 23 szervezet közös panaszt nyújtott be még júliusban. Mivel a bíróságot semmilyen konkrét határidő nem köti, és az érintett civileket a törvény továbbra is sújtja, más hazai jogorvoslati lehetőség híján tizennégy civil szervezet decemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
A beadvány indokolása megismétli az alkotmányjogi panaszban felsorolt érveket, amelyek szerint a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény sérti az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A törvény továbbá szükségtelenül és aránytalanul diszkriminál a csak magyar és a külföldi forrásokat is használó szervezetek között, ezzel elriaszthatja a potenciális támogatókat, illetve gátolhatja az érintett civil szervezetekkel való együttműködést – amint arra már a gyakorlatban is vannak példák. A törvény nem alkalmas állítólagos céljai megvalósítására sem, hiszen sem a civil szervezetek átláthatóságának biztosításához, sem a pénzmosás elleni fellépéshez nem járul hozzá – mindezekre vannak más, megfelelő hazai jogszabályok.
A „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény alapján minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni. A Civilizáció kampány keretében számos civil szervezet kezdettől fogva tiltakozott a törvény ellen, mivel az jogsértő, megbélyegző és felesleges. A gyűlöletkeltő, civilellenes kormányzati propaganda azóta is folytatódik, sőt szintet lépett a január közepén nyilvánosságra hozott törvénycsomag tervezetével...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)