2018. január 30., kedd

HOLTVERSENY: ÚJABB BIZONYÍTVÁNY A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYRŐL

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.01.30.


- Hogyan képesek a szegényebb kis országok felszámolni a várakozási időt?

- Szakadék tátong a „800-asok klubja” és a többiek között
- A betegek és az orvosi szakma is jobbat érdemelnének

Az európai egészségügyi ellátás folyamatosan javul: a csecsemőhalandóság mérséklődése mellett a szívbetegségek, a stroke és a rák túlélési aránya is mind kedvező változásokat mutat – állapítja meg az uniós egészségügyi vizsgálat éves jelentése.

Jó jel, hogy a betegek választási lehetősége és aktív részvétele is a helyes irányba halad, de még mindig túl sok ország ragaszkodik az ellátásfinanszírozás és a szolgáltatások kevésbé hatékony módszereihez. A jelentés kiemeli: nem csupán az olyan sikeres példákból érdemes meríteni, mint amilyen Hollandiáé és Svájcé, de olyan kis országok is kiváló megoldásokat vezettek be általános fejlesztési stratégiájukban, mint Finnország, Szlovákia, Montenegró vagy Macedónia. Ezek a stockholmi Health Consumer Powerhouse (HCP) elnevezésű szervezet által frissen publikált Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (Europe Health Consumer Index – EHCI) fő következtetései.A 2005-ben bevezetett fogyasztói index 35 ország nemzeti egészségügyi rendszerének teljesítményét értékeli éves rendszerességgel. Olyan mutatókra nézve elemzi a nemzeti egészségügyi ellátásokat, mint a betegjogok és információk, az ellátáshoz való hozzáférés, a kezelések kimenetelei, a szolgáltatások hatóköre és elérhetősége, a gyógyszerhasználat és annak megelőzése. A 2017-es index esetében az elméleti minimális pontszám 333, a maximum 1000 lehetett (Ciprust kizárták a rangsorból, mert nem rendelkezik az európai értelemben vett általános egészségügyi rendszerrel).

Szigorúbb kritériumok


Annak érdekében, hogy az index tükrözni tudja a kezelési eredmények gyors javulását, ebben az évben a HCP úgy döntött, hogy bizonyos kritériumok tekintetében szigorít a rendszeren, és bevezeti például a 30 napon belül halálos kimenetelű szívinfarktus és stroke értékelését. A csecsemőhalandóság esetében a korábbi zöld/sárga/vörös (javulás/stagnálás/romlás) értékekhez tartozó pontszámot az 1000 főre jutó 4/6 halálesetről 3/5 halálesetre szigorították.

Ezek a kiigazítások a jelek szerint a gazdagabb országokat jutalmazták: Hollandia továbbra is kiemelkedik a mezőnyből a megszerezhető 1000-ből 924 pontot kiérdemelve; Svájc is jól áll a maga 898 pontjával, rajtuk kívül Dánia fért még fel a képzeletbeli dobogóra, 864 ponttal. A 2016-os évhez képest mérhető legnyilvánvalóbb változás az (a grafikonon látható) 58 pontos különbség a „800-asok klubjának” 12 országa és az utánuk következők között. A kezelés eredményeiben mutatkozó kiválóság, úgy tűnik, hogy a gazdagabb országokat röpíti előre a rangsorban.

Az ár-érték összevetés azt mutatja, hogy az abszolút győztes Hollandia – Izlanddal és Finnországgal egyetemben – képes a kiváló teljesítmény és a jó ár-érték arány kombinációjára. A holland ellátási rendszer különleges jellemzője még, hogy az operatív döntéseket szokatlanul nagy mértékben a betegszervezetek által javasolt egészségügyi szakemberek hozzák meg. A pénzügyi érdekeltségek, a politikusok és az adminisztrációs szféra jóval távolabb került az operatív egészségügyi döntésektől Hollandiában, mint szinte bármelyik más európai országban...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.