AKIK STAGNÁLNAK, ÉS AKIK NEM - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: 444.HU
2023.06.08.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

Az élet itthon

Necces területre tévedt az ellenzéki városvezetés. Budapest fontos reklámhelyeit, a lámpavasakat osztották volna újra. Kalamajka lett belőle, majd jött Orbán, és lezárta a vitát, írtuk meg csütörtök reggeli cikkünkben, arról, hogy hogyan dőlt el a villanyoszlopokra kihelyezhető értékes fővárosi reklámfelületek sorsa.

Szinte minden napra jut egy adat arról, hogy mennyire megreccsent a magyar gazdaság. Szerdán például az derült ki, hogy 8,3 százalékkal esett vissza az ipari termelés áprilisban tavalyhoz képest, és szintén új adat, hogy egy év alatt 270 beruházást fagyasztott be a kormány. Ezek fényében annyira nem is meglepő, hogy az OECD is stagnálást vár Magyarországon. Persze akadtak azért jó hírek is: Orbán Ráhel például 273 millió forintért 34 hektár szőlőt vásárolt Tokajban.

Ismét kifejezetten éles üzenetet küldött a magyar kormánynak David Pressman amerikai nagykövet: beszédében kifejtette, aggodalomra ad okot, hogy a kormány Oroszországra támaszkodik, miközben az „megpróbálja lefejezni demokratikus szomszédját".

A kedden a parlament elé benyújtott státusztörvény miatt szerdán letétbe helyezte felmondását Pliz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, és hír volt a nap folyamán az is, hogy a rendőrség nyomozást rendelt el, mert ismeretlen anyagtól lettek rosszul az iváncsai akkumulátorgyár dolgozói.


Beszámoltunk karrierhírekről is, nevezetesen hogy helyettes államtitkár lett Marosvári Csaba, aki Szijjártóval együtt tapsolt el 5,5 millió forintot egy repülőúton. És ha már Szijjártó: kiderült az is, hogy a külügyminiszternek fogalma sincs arról, hogy ledarálták-e a lélegeztetőgép-beszerzések iratait.

Írtunk arról, hogy Pócs János fideszes országgyűlési képviselő szerint Brüsszel rosszabb, mint a kommunizmus, nagyobb a diktatúra, és hír volt még, hogy

- belenyúlna a kormány a meddőségi kezelésbe,

- egy barátja nagyon őszinte volt a titkosszolgálattal, ezért kezdték lehallgatni Herczeg      Zoltánt,

- és júliustól a bolti pénztáraknál is felvehetnénk készpénzt.

A Qubit szerdán arról írt, hogy a politikai elszántságon múlik, hogy 2050-re Magyarország is kizárólag megújuló energiából fedezze a szükségletét. Illetve volt egy érdekes cikkük arról is, hogy az ipari kapitalizmus kialakulásával szétesett a család, és ez most mindenkinek fáj: a piaci működésmód erősen formálja a háztartáson belüli viszonyokat. Az állam pedig, ami csökkenthetné ezeket az egyenlőtlenségeket és tehetne azért is, hogy kevesebben éljenek magányosságban, inkább kivonul, vagy csak bizonyos rétegekre figyel...

ITT OLVASHATÓ

KUNETZ ZSOMBOR: AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER TELJES ÁTALAKÍTÁSÁRA VAN SZÜKSÉG

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.06.07.

A mentőszolgálat állapota csak részben tükrözi a magyar egészségügy helyzetét, hiszen, míg az egyik rendesen „ki van stafirozva”, az egészségügy általánosan nem – válaszolta a Hírklikk kérdésére Kunetz Zsombor orvos. Az egészségügyi elemző úgy véli, a rendszer teljes átalakítására van szükség, és ehhez hozzáértő emberek kellenek, nem csak excel-táblából tájékozódni nem képes vezetők.

Az utóbbi évekbe a mentőszolgálat azért nagyon jelentős plusz forrásokat markolt föl, míg az egészségügy nem. Így a mentőszolgálat nem is tükrözi a magyar egészségügy helyzetét, hiszen rendesen „ki van stafirozva”, míg az egészségügy általánosan nem. Ezzel világította meg a két terület közötti különbséget Kunetz Zsombor. Hozzátette: a mentőszolgálat finanszírozása nagyon erősen megugrott a többi területhez, illetve saját magához képest is.

Persze – tette hozzá – van, amiben a két terület megegyezik, és ez nem más, mint a szervezetlenség, a reménytelenség és a teljes alkalmatlanság.

Kérdésünkre, hogy mi az alapvető baj a rendszerrel, elmondta: „ezernyi baj van vele, nincs finanszírozás – kivéve a mentőszolgálatot, mert ott az még lenne is –, emellett nincs szervezettség, semmiféle vezetői képesség. Gyakorlatilag a legalsó szintekig a lojalitás az, ami a készségeket jelenti, ami a fontos és nem a feladathoz szükséges készség.”

Az elemző szerint a megoldáshoz „az egészségügyi rendszer teljes átalakítására van szükség, és ehhez hozzáértő emberek kellenek, nem csak excel-táblából tájékozódni nem képes vezetők.”

Kunetz Zsombor nem hagyta szó nélkül azt sem, hogy a Népszava információi szerint a mentőszolgálatnál elkészült az a jelentés, amely a „Gálvölgyi ügy” hátterét kívánta kivizsgálni. Az erről szóló cikk alapján, országosan az azonnali segítségre szorulók 78 százaléka kap 15 percen belül segítséget, azaz az esetek 78 százalékában ér ki a mentő a sürgős hívásokhoz 15 percen belül. Ennél azonban sokkal rosszabb azon betegek helyzete, akik nem kerülhettek be a P1-es azaz priorítás 1-es kategóriába, amelyhez azonnal mentőt kell indítani, csak a P2-es, vagy P3-as kategóriába soroltak. Ebben az esetben a 15 percnél sokkal hosszabb kiérkezési időre kellett számítaniuk. Pest megyében például mindössze az esetek 31 százalékában ért ki P2-es kategóriában a mentő 15 percen belül...

ITT OLVASHATÓ

A DOHÁNY MEGINT LÁZÁR JÁNOSHOZ KERÜL – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.07.

Hazatért a trafikmutyi

A trafikmutyiként emlegetett folyamat során Lázár continentalos barátai több száz trafikkoncessziót húztak be, hangfelvétel bizonyította, hogy párthűség alapján osztották a jogokat, a pályázatok kiértékelése tökéletesen önkényes volt.

34 hektár szőlőt vásárol Orbán Ráhel Tokajban

Ráadásul részben ugyanazokat a földeket vásárolná most meg, mint amiket az édesanyja anno egyszer már megszerzett, majd az Orbán család vagyonosodása körül közel húsz éve kitört botrány után tovább is adott az idén elhunyt Kékessy Dezsőnek.

Brutális áremelés jön az üzemanyagoknál, az alkoholoknál és a ciginél

És akkor most tessenek elolvasni az első két hírt újra.

Itt a megszüntetett állami beruházások frissített listája

A rengeteg asporberuházás mellett iskolás és egészségügyi intézmények beruházásai is elestek átmenetileg.

A gazdaságfejlesztési miniszter jól megcáfolta a kormányzat eddigi érvelését

Kissé udvariatlanul bánik a gazdaságfejlesztési miniszter a kormány hónapok óta építgetett érvelésével, miszerint uniós pénz nélkül márpedig nem tud Magyarország az oktatásba fektetni: a pedagógusok béremelése nem lehetséges az uniós források nélkül. Nagy Márton gyakorlatilag lebontotta a kormányzati érvelést, sőt, még rá is lépett…

Az ország számára nem kecsegtet sok jóval Orbán mozgalmas hétfője

„akár a magyar gazdaságról, Magyarországról, a magyar lakosságról van szó, akár Európáról, a szövetségeseinkről, a transzatlanti kapcsolatainkról, Orbánnál mindent felülír, hogy meg akarja tartani a hatalmát, lehetőleg kétharmaddal”.

Tavaly is Magyarországon találta a legtöbb szabálytalanságot az OLAF

2022-ben 15 vizsgálatot indítottak magyar csalásgyanús ügyekben, ebből 10 esetben végződött az eljárás azzal, hogy valamilyen pénzügyi következményre tettek javaslatot. Türkmenisztán, Banglades, Afganisztán, Ukrajna, de Uganda és Zambia is szerepel a listán, de ezekben az országokban összesen három bűncselekmény-gyanút fedeztek fel.

Úgy nyerte el 35 évre a hulladékkoncessziót a Mol, hogy engedélyre sem volt szüksége

Az olajtársaság azt állítja, hogy csak az alvállalkozóknak kell engedéllyel rendelkezniük. A szerződésben viszont más szerepel.

Nyomozást rendelt el a rendőrség Deutsch Tamás testvérének ügyében

A BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Szijjártó Péter nem tud arról, hogy ledarálták volna a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető papírokat

Fideszes kis-királyság lapul Hajdú-Biharban a világhírű lombkoronasétány mögött

Nyírmártonfalván vannak a sétánynál nagyobb gondok is…

Amerikát is meglepte, hogy a magyar kormány azonnal otthagyta az orosz “kémbankot”

A pénzintézettől kiszivárgott, majd a Direkt36 által megszerzett iratok szerint amikor 2022 tavaszán az OTP úgy döntött, hogy megszünteti az NBB számláit, akkor az orosz bank a miniszterelnök gyerekkori barátjának, Mészáros Lőrinc résztulajdonában álló MKB Banknál (amely most már a Takarékbankkal együtt összeállt az MBH-ba) talált menedéket, ott tudott pénzügyi tranzakciókat lehetővé tevő számlát nyitni.

Beindult a CÖF szellemi honvédelme

Plakátkampányt indítanak, háborúpárti balliberálisokat és EU-ból való kilépést emlegetnek.

“Rendszerszintű korrupció pedig egész biztosan nincs” – állítja.

ITT OLVASHATÓ

TUGGYUKIK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.06.07.

Novák K. formában van. Tegnap láttuk, hogy mint valami rozzant apáca, egyfolytában az úristent emlegeti, hol a kegyelmét dicsérve, mint sorsának jobbra fordítóját (hogy ne kelljen nevetséges tanári fizetésből vegetálnia), hol pedig abban az örömben merülve el szügyig, hogy Csíksomlyón a talpasokkal együtt tudta imádni őt. Innen látható az is, hogy az úristen jósága végtelen, mert, ha nem volna az, már rég pofán vágta volna Novákot. Másrészről ez az az úristen, aki pedig minket magára hagyott, egyre inkább megerősítve bennünk a kérdést, hogy egyáltalán létezik-e. Fogós, ravasz feladvány.

Innentől fogva gusztus kérdése ennek eldöntése, mint ahogyan az is, ha netán gyengeségünkben feltételezzük őt, még el kell döntenünk a nevét és alakját, aztán megint ott vagyunk az indulásnál, a kétségek között. Mindenesetre az kiderült, ahogyan szétnézünk Novák világának kietlen pusztaságán, hogy amióta Orbán nagyvezér kijelölte őt erre az elnökségre, ennek megfelelően pedig a parlamenti bátorak felkenték a magas hivatalra, Novákot elöntötték a hitek és szakralitások, gondolkodásában az ismeretlen felé fordult, mint ami meghatározza és eldönti az ő nyüves életét.

A lényeg azonban a matéria (a nem nevetséges fizetés), ami lehetővé teszi számára mindezt, azt azonban nem determinálja, hogy ezzel párhuzamosan az esze is elmenjen. Pedig a folyamat itt zajlik a szemünk előtt, ezért arra intenénk, ha érdekelne a tyúkszaros élete, nem lesz ennek jó vége, de mégsem figyelmeztetjük. Mert voltaképp mulatságos a műsor, ha attól az aprócska ténytől elvonatkoztatunk, hogy ebbe fogunk beledögleni, de veszett már több is Mohácsnál. Az egész ország, tehát van benne úgymond gyakorlatunk, csak a díszletek módosultak, de nézzük, momentán miből élünk. Ígérem, jó lesz a buli.

Novák K. alapítványt hozott létre a hagyományos családmodell védelmében. Nem fejti ki, ez mit takar, mi ez a hagyomány, de feltesszük, az apa férfi, az anya nő alaptörvényi baromságát, és meg sem kérdezzük, mit kell ezen védeni és legfőképp hogyan, az viszont kezdetnek igen: miből. Ilyen alapítványoknál az szokott lenni, hogy az alapító a magánvagyonából hasít ki egy szeletet a köz javára, Nováknál azonban ilyesmi nem látszik és nem játszik. Ő a köz pénzéből szeretne szórakozni, ilyképp így ránézésre mi fizetjük a hobbiját, ami nem kóser, ráadásul nem is komilfó, de a neristák adni ilyenre nem szokták.

Ebből fakad, hogy a (ezek szerint nem a Novák, hanem a mi alapítványunk) mocskos anyagi része már egyáltalán nem érdekel minket. Fásultan nyugtázzuk, hogy mit is várhatnánk mást, mint ami a rendszer lényege, viszont a miért mókásabbnak tűnik. Hogy a nacsasszony mi a jó francért akarja megmenteni a magyar családokat, akik köszönik, megvannak, már, ha ilyen novákok nem nyúlkálnak a bugyogójukba szaporodásra ösztökélni őket. Mert kellenek az akksigyárakba a dolgos kezek, meg azok is, amelyek rájuk szavaznak. De ez most mellékszál, sokkal érdekesebb az, Novák szerint milyen veszedelmek leselkednek családilag mireánk.

Azt mondja a nacsasszony, „soha nem látott erők dolgoznak azon, hogy a fiatalokat eltántorítsák a gyermekvállalástól, és szétszakítsák a családokat” – erre előjön belőlünk a delikát jelző, de egyben egy olyan kérésforma is, hogy mutasson a nacsasszony legalább egy ilyen „soha nem látott erőt”, amely szakogatja a magyar családokat, és fiainkat (lányainkat) lebeszéli a szaporodásról. Ilyet mutatni Novák azonban nem tud, következésképp a bűnös a tuggyukik, illetve a titokzatos háttérhatalmak, meg mindenféle összeesküvés. Ez a Hír Tv sajtóklubjának, a bencsikeknek meg a gajdicsoknak a szintje.

Tehát módfelett aljas is ebből fakadólag. Nem árt azonban csak úgy slágvortokban megidézni a háttérhatalmakat és összeesküvéseket (mint amik ezek szerint Novák agyát is kitöltik), amelyek, illetve amely, mint azt Eco bácsitól tudjuk (A Foucault inga) a templomosoktól indulva a rózsakereszteseken át, a szabadkőmüveseken keresztül jutnak el a zsidókig, mint akik világuralomra törnek, és ím előttünk is áll Novák mondandójának éjfekete tartalma a soha nem látott erőkről. Az a baj azonban ezzel, hogy nagy valószínűséggel a mi Katikánk ezt nem is tudja, csak szajkózza, amit a többi hülye a szájába ad.

Mint ahogyan azt is tudná, ha olvasott volna Spenglert, hogy mindenfajta civilizáció kiteljesedésének velejárója, hogy a népek ebben a stádiumban nem igazán akarnak már szaporodni, és azon semmiféle alapítvány nem segít. Ezek – a Novák-félék – a történelmet nem értik, viszont alakítani akarnák, ezeknek nincsen válaszuk a kérdésekre, hanem csak úristenes óbégatásuk van, meg utalgatás arra, hogy mindenki a mimagyarok vesztét akarja. Innen már csak egy kérdés marad viszont, hogy más nemeztekét meg miért nem, tehát Novák úristene miért csak minket utál. Jó lenne, ha megbeszélné vele, de nincsenek olyan nexusban.

ITT OLVASHATÓ

REJTETT EMELÉSEKKEL VAN TELE A 2024-ES ADÓCSOMAG

PORTFOLIO
Szerző: SZABÓ DÁNIEL
2023.06.06.

A jövő évi adótörvényekben számtalan a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett adóemelést emel törvényi erőre a kormány. Vagyis így hosszútávon is velünk maradnak a korábban ideiglenesnek mondott intézkedések. Jogtechnikailag viszont így az Európai Bizottság felé tett vállalások kiskapujára mehet rá a kabinet, hogy különadók helyett a meglévő terhek közé sorolják át ezeket a tételeket. Például velünk marad a megemelt tranzakciós illeték, de a chipsadó bővített termék listája is. Törvényi szintre emelkednek az ekho-s adózás ideiglenes szabályai, de új elemként osztalékadót vetnek ki a bizalmi vagyonkezelőknél, magánalapítványoknál is. A kormány viszont a családi kedvezmények összegeit nem írja át jövőre…

ITT OLVASHATÓ

A PARLAMENT ELÉ KERÜLT A STÁTUSZTÖRVÉNY

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2023.06.06.

Kedd délután a kormány benyújtotta a parlamentnek az utóbbi hónapok leghevesebb tiltakozásait kiváltó státusztörvény javaslatát. A Belügyminisztérium közleményéből egyelőre annyi derül ki, hogy lesz lehetőség a tanárok átvezénylésre, a munkahelyi eszközök ellenőrzésére és a tanév meghosszabbítására.

A kormány javaslatának első verziója még március elején jelent meg a kormány honlapján, és sokkolta az amúgy is régóta tiltakozó pedagógusokat, mert a bérrendezés és az új teljesítményértékelési rendszer bevezetése mellett visszanyesték volna a tanárok jogait és növelték volna a terheiket.

A javaslat lényege az volt, hogy megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát, és helyette létrehozna egy új fogalmat a „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt", ami kevesebb védelmet jelentene a közoktatásban dolgozóknak, mint a közalkalmazotti. De voltak olyan részei, ami alapján a pedagógusok saját eszközeit is ellenőrizni lehetne, sztrájk esetén pedig másik iskolába vezényelhetnék, megszüntethetnék vagy átcsoportosíthatnák az érintett osztályokat vagy csoportokat...

ITT OLVASHATÓ

PUTYIN HÁBORÚJA: LESZ-E ÚJRA OROSZ HEGEMÓNIA A TÉRSÉGBEN? SZ.BÍRÓ ZOLTÁN, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA
Szerző: INFORÁDIÓ
2023.06.06.

Miért indult Putyin háborúja, mi az orosz elnök stratégiai célja? Mi a szerepe a Wagner-csoport vezetőjének, Prigozsinnak az orosz elitben? Miért és meddig engedheti meg magának az orosz katonai vezetés hangos kritizálását? Eljöhet-e az a pont, amikor leveszik a sakktábláról? 

Meddig tartható fenn az orosz közvéleményben és kommunikációban a „Különleges Katonai Művelet” elmélete? Meddig tartható fenn az orosz költségvetés többlete, amiből finanszírozni lehet a háborút, és az orosz életszínvonal fenntartását? Ha költségvetési oldalról nem kerül kényszerhelyzetbe Moszkva, okozhat-e gondot a nyugati technológiákhoz és termékekhez való hozzáférés hiánya? Mi ebben Kína szerepe, és mi Kína különleges kapcsolata a volt szovjet, közép-ázsiai köztársaságokkal, pl. Kazahsztánnal? Mennyire nyíltan áll ki Kína, mint patrónus, Kazahsztán függetlensége mellett? Mennyire erős patrónusa Azerbajdzsánnak Törökország? 

Mennyire gyengíti az orosz regionális hatalmi pozíciót az ukrajnai háború? Mi lehet a Kollektív Biztonsági Szervezet jövője? 

Mennyire erős Putyin hatalmi pozíciója, és ugyanazok vannak-e ma is döntéshelyzetben, akik 2022 februárjában meghozták a háborús döntést? Miért „Putyin háborúja” ez, ahogy az orosz-ukrán háború első időszakát feldolgozó könyvének címében is írja Sz.Bíró Zoltán? Hogyan lehet különbséget tenni Vlagyimir Putyin és köre, illetve az orosz társadalom széles rétegei között? Mi az, hogy konszolidált autokrácia? Hogyan érte el az orosz elnök azt, hogy a Kreml-párti és az ellenzéki közvélemény-kutató is azonos támogatottságot mér a moszkvai hatalomnak és üzeneteinek? Mennyien hagyták el a háború kitörése óta Oroszországot? Mennyiben erősíti a bizalmatlanságot Ukrajnával kapcsolatban az ukrán politika ténylegesen ellentmondásos alakulása és hihetetlen kiszámíthatatlansága elnökről-elnökre, illetve az országot átható korrupció? 

Miért háborúzik Putyin? Van-e esély az orosz vezetés helyreállítására a poszt-szovjet térségben? Mi a célja az Eurázsiai Gazdasági Uniónak? Mióta ez a programja és legfontosabb célja ez az orosz elnöknek? Mit írt le mai terveiből már 2012-ben? Mi vonzhatta volna a térség államait újra az orosz gazdasági érdekkörbe, különösen a szénhidrogén-készlet nélküli országokat? Miért nem sikerült ez békés úton? Miért szükséges mindenáron Oroszország számára az, hogy Ukrajna ne legyen EU- és NATO-tag? Végképp megszűnne-e az orosz gazdasági érdekszféra helyreállításának lehetősége ezzel? 

Sz.Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő az Inforádió Aréna c. műsorában 2023.06.06-án. Podcast.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ORBÁN NÉLKÜL NINCS ORBÁNIZMUS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.06.06.

Török Gábor politikai elemző nagy interjút adott a HVG-nek, amelyben szokásához híven igen barátságosan beszélt a magyarországi diktatúráról, s annak vezető erejéről, a Fidesz nevű fasiszta és náci, szélsőjobboldali pártról, nem különben a diktátorról, aki elpusztítja Magyarország jövőjét, Orbán Viktorról. Az interjúnak egyetlen gondolatára szeretnénk reflektálni, mert az közérdekű, ami így hangzott: „ha ez nem egy váratlan, hanem egy előkészített hatalomátadás lenne, akkor akár Orbán Viktor után is lehet folytatni az orbánizmust”.

Nem az első, nem is az utolsó hatalmas tévedése ez a „politikai elemzőnek”, aki inkább fényezte az Orbán-féle bűnszervezetet, és suttyomban besegített neki, a Fidesz beágyazódását rendkívüli mód segítette, mint reálisan elemezte. Ez a mondata is már azt a célt szolgálja, hogy még egy esetleges Orbán utáni időszakot is elképzelhetővé tegyen a Fidesz uralmával, ezért kénytelenek vagyunk ezt a törekvését porrá zúzni: Orbán nélkül nincs orbánizmus. Az Orbán-rendszer a diktátor Orbán személyéhez kapcsolódik, Orbán nélkül nincs orbánizmus, ez a rendszer nélküle darabjaira hull.

Orbánt csak egy másik „orbán”, vagyis egy másik diktátor tudná kiváltani, akinek éppen olyan bűvös ereje van, mint Orbánnak, amely „bűvös erő” a goebbelsi populista propagandából, valamint a náci ideológiából táplálkozik, kiegészítve a kifelé mutatott „műparaszt, nép gyereke” hazugsággal, befelé pedig azzal a kíméletlen terrorral, ami a hatalmának alapja, hogy mindenki tőle függ, és az embereit liftezteti, szívatja, egymással versenyezteti. Aki ki akarna nőni, azt tövig kivágja. Már csak ezért sem fog kinőni egy másik „orbán”, aki Orbán nélküli orbánizmust csinálhatna.

Ahogy „egy előkészített hatalomátadás” is elképzelhetetlen, egy Orbánhoz hasonló diktátor soha nem vonul vissza, soha nem készít elő egy hatalomátadást. Orbán ereje az általa jól megismert és elsajátított nácizmusban van. Ugyanaz a szellemi erő és technika áll mögötte, mint Adolf Hitler mögött, ennek működési módja megérthető szociálpszichológiai ellemzések és a tömeglélektan alapján, amihez kell egy Orbánhoz hasonló frusztrált és gyűlölettel, hatalomvággyal teli, bosszúálló személyiség, mint amilyen Hitler is volt, és amilyen Orbán. Nagy átok az országnak, hogy egy ilyen konstellációban egy ilyen ember megszületett, de az sem véletlen, hogy Magyarországon nőhette ki magát, mert egy ekkora tetüt nem sok helyen engedtek volna így elhatalmasodni.

Ehhez kellett az, hogy a magyaroknak tetsszen az, amit a goebbelsi, náci ideológia jelent. Török Gábornak ezt kellene elemeznie és bemutatnia. Ehelyett, már most megpróbálja felkészíteni a népet arra, hogy Orbán után is lehet orbánizmus, a kiépített hatalmi gépezet képes tovább működni nélküle is. Ez naiv elképzelés és gyenge próbálkozás, mert ha kiveszik Orbánt ebből a konstrukcióból, akkor darabokra hullik, a sok kis rettegő seggnyaló azonnal ráugrik a koncra, és hiányzik az, aki az egészet mozgatja. Itt mindenki csak egy szem a láncban, de a láncot Orbán tartja a kezében.

Török Gábor megnevezi a lehetséges utódot, akinek reméljük jól betett ezzel. Ezt mondta: „mintha konszenzus is lenne abban, hogy Szijjártó Péternek lenne ez szánva, de nem tudom, hogy ez nem több-e, mint egyszerű beleképzelés. Vannak feltörekvő fiatalok, gondolok itt Orbán Balázsra, akinek szépen emelkedik a csillagzata, de nem hiszem, hogy valamilyen tudatos utódkijelölés elindult volna”. Ez viccnek is gyenge. Szijjártó egy seggfej, egy pórázon tartott farkaskutya Orbán kezében, akit ráenged arra, akire éppen kell, és Szijjártó szétharapdálja. Egy napig nem tűrné el senki.

Orbán Balázst megennék reggelire a Fideszen belül. Az „csillagzata” azért emelkedik, mert a külvilág számára emészthető formában és a liberális demokraták nyelvezetén tudja előadni a nácizmust és a fasiszta ideológiát, amivel megtéveszthet egy ideig amerikaiakat, de csak egy ideig, mert ha meg akar továbbra is felelni a hallgatóságának, akkor hajolnia kell, ami máris alkalmatlanná teszi az orbánizmusra. Másrészt a Fidesz sakálok tanyája, ahol egy ilyen ember csak addig és csak azért emelkedhet, mert Orbán az előzőek miatt hasznosnak tartja és futtatja, különben darabokra tépik...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT ÁLLHATOTT AZ OROSZOK ÉRDEKÉBEN A GÁTROBBANÁS?

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2023.06.06.

A nova kahovkai víztározó gátjának kedd éjszakai felrobbantása után a felek egymást vádolják az akció elkövetésével: az oroszok ukrán rakétatámadásról beszélnek, az ukránok szerint az oroszok aknázták alá a gátat. Zelenszkij hivatala szerint a robbantás az ukrán ellentámadás stratégiai terveit is módosíthatja. Az eddigi jelek alapján a gát felrobbantása inkább az oroszoknak állhatott érdekében. A víz néhány óra alatt tíz métert emelkedett, de tömeges humanitárius katasztrófával talán nem kell számolni. Szakértőket kérdeztünk a várható természeti, humanitárius és katonai következményekről.

Az ukrán információs hivatal szerint az orosz 205. gépesített kozák dandár követte el a robbantást a nova kahovkai gát ellen, Zelenszkij ügyészsége háborús bűnök és ökocídium miatt indított eljárást. A Kreml mindent tagad, szerintük ukrán szabotázsról van szó. A gát fele már romba dőlt, a vízerőmű helyrehozhatatlan, kedden kora délutáni állapotok szerint Nova Kahovkánál a víz tíz métert emelkedett. A belváros víz alatt van, a házak között hattyúk úsznak, az állatkert állatai elpusztultak. Az ár halad lefelé, a torkolat irányába.

Az ötvenes években épített nova kahovkai gát a legalsó a Dnyipro (oroszosan Dnyeper) hat nagy vízlépcsője közül. Ez tartja a felette lévő, több mint 2000 négyzetkilométeres víztározó tíz balatonnyi vizét. Miután az oroszok elzárták a kivezető csatornákat, a tározó májusban soha nem látott mértékben fel volt töltve, a víz néha már átbukott a gát tetején.

A lezúduló ár várhatóan három nap után kezd majd visszavonulni. A többméteres emelkedés miatt az első közlések szerint 30-40 település lakosságát kell evakuálni, az ukrán ellenőrzés alatt lévő jobbparton 16 ezer, az orosz megszállás alatti balparton pedig 22 ezer embert érint közvetlenül az áradás. A hírek azonban ebben is ellentmondásosak.

Míg az orosz segélyszolgálatok a TASS-nak azt mondták , hogy 80 település is víz alá kerülhet, Herszon megye oroszok által helyére ültetett kormányzója azt hangsúlyozza, hogy náluk még tömeges evakuálására sem lesz szükség, a legtöbb ember a helyén maradhat.

A lehetséges következményeket még nem lehet tisztán látni, de a földrajzi körülmények ezúttal is sok mindent meghatároznak. Ezen a síksági, ritkábban lakott sztyeppe területen nem véletlenül haladtak előre olyan gyorsan az orosz erők már a háború napjaiban – ehhez kellett akkor egy valószínűsíthető belső ukrán árulás, de a kedvező terepadottságok és az alacsony népsűrűség is. Utóbbi most legalább annyiban szerencsés, hogy a gátszakadás miatti árvíz várhatóan csak kisebb településeket érint majd, az azonban kérdés, hogy a megyeszékhely Herszon egyes részei is víz alá kerülnek-e.

Karácsonyi Dávid geográfus, a CSFK Földrajztudományi Intézet Ukrajnát az elmúlt években sokszorosan bejáró munkatársa attól nem tart, hogy százezreket öntene el a víz, de a járulékos következmények így is veszélyesek lehetnek, mégha nagyobb humanitárius katasztrófától talán nem is kell tartani.

“Egy nagyrészt mocsaras árterület fog víz alá kerülni, ahol viszonylag kevés a település. Ezen a torkolati részen a folyó már szét van terülve, mielőtt belefolyik a tengerbe, a víznek van hova mennie, így remélhetőleg nem fog komoly károkat okozni emberéletben, a frontvonal miatt amúgy is már sokan elmenekültek” – mondta a kutató a G7-nek...

ITT OLVASHATÓ

HIÁBA A VEZÉRVÁLTÁS, A KSH MEGMARAD A KORMÁNY SZOLGÁLÓLÁNYÁNAK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.06.06.

„Orbán első kormányzása idején nálam is próbálkoztak azzal, hogy finomítsanak bizonyos dolgokon, illetve, hogy hamarabb jussanak bizonyos információkhoz, de abban az időben lepattantak a hivatalról” – mondta a Hírklikknek Mellár Tamás, aki 1998 és 2003 között volt a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Emiatt tőle kérdeztük meg, mi várható attól, hogy a héten vezetőváltás lesz a KSH élén. Szerinte semmi nem fog változni, már csak azért sem, mert a távozó elnök utódja az eddigi elnökhelyettes, aki a gyakorlatban már régebb óta irányítja az ügyeket. „Egyszóval az lesz – ahogy korábban fogalmaztam –, hogy a Központi Statisztikai Hivatal továbbra is megmarad a kormány szolgálólányának” – prognosztizálta.

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, 13 éve után saját kérésére nyugdíjba vonul a Központi Statisztikai Hivatal eddigi elnöke, Vukovich Gabriella, a helyét pedig Kincses Áron, eddigi elnökhelyettes veszi át. Hoz-e bármilyen változást a KSH élén történő váltás? Tényleg a nyugdíjba vonulás lehet a valós indok? Mellár Tamást kérdeztük.

A KSH korábbi elnöke, jelenleg a Párbeszéd országgyűlési képviselője elmondta, hogy bár nem áll napi kapcsolatban Vukovich Gabriellával, s olyan jó viszonyuk sincs már, de a hírekből azt szűri le, hogy a szakember tényleg nyugdíjba akar menni, amit meg is tehet, mivel túl van a korhatáron...

ITT OLVASHATÓ

NAGY ERVIN RÁKAY PHILIPNEK: ÚGY VISELKEDTÉL, MINT EGY CSIVAVA, AKI A GAZDI KEZÉBEN VESZETTÜL CSAHOL

TELEX
Szerző: BARNÓCZKI BRIGITTA
2023.06.06.

Dear Kálmán megszólítással, hosszú posztban szólt vissza Rákay Philipnek Nagy Ervin a Facebookon. Rákay június 2-i posztjában kritizálta a színészt, amiért kiáll a tanárok mellett. Nagy Ervin a posztjában azt írja, néhány napja személyesen találkoztak össze a pesti belvárosban, a Haris közben, de akkor írása szerint az egykori zenetévés úgy vonult el mellette, mint Gőgös Gúnár Gedeon. „Úgy viselkedtél, mint az egyszeri csivava, aki a gazdi kezében veszettül csahol, ám mihelyt a flaszter valóságára kerül, ijedtében maga alá piszkít” – írta a tanársztrájk mellett nyilvánosan kiálló színész a posztjában, és utalt a NER-közeli üzletember jelentős vagyonára is:...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ÍGY ÁRULJA EL A POLITIKA A FIATALOKAT

PARTIZÁN / VÉTÓ
Szerző: PARTIZÁN
2023.06.02.

Az ellenzéki nyilvánosság rengeteg reményt vetít a fiatalokba, akiknek elsöprő többsége tényleg nem szimpatizál a Fidesszel. A Vétó második adásában Ruff Bálint és Schultz Nóra azt vizsgálják meg, mennyire megalapozott ez reménykedés; hogyan árulja el kétévente a politika a változásért utcára vonuló újabb és újabb generációkat; és mit kellene tenniük az ellenzéki pártoknak, ha tényleg képviselni szeretnék a fiatalokat.

ITT NÉZHETŐ MEG

A MAGYAR TANÁROK SOKKAL JOBB FIZETÉS KAPNAK A HATÁRON TÚL

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.06.06.

Egy évtizede még elképzelhetetlen lett volna, egy olyan kijelentés, hogy a fiatal tanároknak megéri átjárni Romániába tanítani. Pedig a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Inforádiónak azt mondta, tudnak olyan tanárokról, akik Gyula környékéről átjárnak Aradra, Nagyszalontára, mert sokkal jobban megéri számukra egy ottani magyar iskolában tanítani, mint a hazai oktatási intézményekben.

Az Erdély Ma pedig részletesen összehasonlította a két ország tanárainak jelenlegi fizetését. Bár az kezdő nettó fizetéseket tekintve „csak” egyharmaddal magasabb a romániai pedagógusoké, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ott 18 óra, nálunk pedig 26 óra is lehet a kötelező heti óraszám, akkor már meg is van a kétszeres különbség.

A pedagógusbérek régiós összehasonlítása nem könnyű feladat: mindegyik országban próbáltuk a magyar Pedagógus I-nek megfelelő kategóriát használni, és az egyetemi végzettségű, magasabb béreket vettük figyelembe. Így is az látható, hogy bár a bruttó bérekben nincs nagy különbség, nettóban viszont Szlovákiában 15 százalékkal magasabb a kezdő tanári fizetés. Igaz, Romániában 13 százalékkal alacsonyabb, viszont az évek múlásával egyre inkább lemaradnak a magyar tanári fizetések...

ITT OLVASHATÓ

MERRE TOVÁBB BUDAPEST?

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátorok: KARDOS PÉTER, KOVÁCS ALEX GÁBOR
2023.06.05.

Merre tovább, Budapest? - A Belvárosi Szabadegyetem és a Progress Alapítvány közös rendezvénye 2024-ben szokatlan módon összekapcsolódik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása az európai parlamenti képviselői választásokkal Magyarországon. Kérdés, hogy lehet-e "közös nevezőt" találni a két választás kapcsán, illetve vannak-e olyan "üzenetek", amelyek mindkét választás esetében sikerrel felvethetők Budapesten és térségében az itt élő választópolgárok számára? 

Vendégeink: 

- Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, 

- Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere, 

- Horváth Csaba, a XIV. kerület polgármestere, 

- Csőzik László, Érd polgármestere. 

A rendezvény moderátorai: 

- Kardos Péter, a Belvárosi Szabadegyetem programfelelőse, 

- Kovács Alex Gábor, az V. kerületi összellenzéki Tiéd a Belváros-frakció vezetője.

ITT NÉZHETŐ MEG

A BALATON TÚL VAN A TŰRŐKÉPESSÉGE HATÁRÁN

SZABAD EURÓPA / SZABADON
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.06.05.

Évek óta minden szezon elején érkeznek a hírek, hogy újabb és újabb nagy beruházások, építkezések vannak a Balaton környékén. Egyre többen félnek, hogy ezzel viszont nem a fejlődés útjára lép a Balaton, hanem feléljük a jövő generáció Balatonját. Mi igaz ebből? Hol van a fejlődés határa? És hol van a Balaton tűrőképességének határa? Ezt járjuk körbe most a Szabadon adásában. 

00:00 intro 

01:30 Lovas, Csopak, Aszófő, Örvényes és Balatonföldvár - csak pár olyan település, ahol most is folynak az építkezések a tó partján, de van egységes koncepció a Balaton fejlesztésére? 

02:20 Földvár, szabadstrand - ami már nem ugyanaz, mint ami volt 

06:50 Mi történik Csopakon? 

15:00 Valóban szükség van még 1000 új hajóhelyre a Balatonon? 

16:48 Van jó példa is a balatoni tájkép megőrzésére: Lovas 

19:00 Örvényesen Lovassal ellentétben nincs építési tilalom, sőt 

24:28 Aszófőnek nincs vízpartja, kevesebb figyelmet kap, pedig ugyanúgy elszenvedője a környékbeli építkezéseknek 

29:28 Hol születnek most a Balaton Fejlesztési Tanács helyett azok a döntések, amelyek a Balaton-parti települések fejlesztését érintik?

ITT NÉZHETŐ MEG

MIÉRT MARADT EL ORBÁN 60. SZÜLINAPI BULIJA?

POTTYONDY VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2023.06.06.

Miért maradt el Orbán 60. szülinapi bulija?

ITT NÉZHETŐ MEG

NOVÁK BEVALLOTTA, HOGY ORBÁN BÁBJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.06.05.

Sokféleképpen el lehet mesélni azt, hogy Novák Katalinnak Orbánnal kell egyeztetnie és tőle kapja az utasításokat, de a lényeg ugyanaz marad: Novák az, amit mindig is tudtunk, Orbán bábja. Nem ellensúlya és kontrollja a kormányzati és törvényhozó hatalomnak, nem őrködik a demokratikus berendezkedés és az alkotmányosság fölött, hiszen Magyarország már akkor sem volt demokrácia és alkotmányos köztársaság, amikor Orbán a Sándor-palotába ültette. Novák egy gátlástalan és elvtelen karrierista, aki már jóval azelőtt eldobta a gerincét és a jellemét, s azt teszi, amit várnak tőle.

Novák a 24.hu-nak adott interjújában sokat hazudott, sokat mellébeszélt, de az interjú legértékesebb része az, amikor bevallja, hogy Orbánnal folyamatosan egyeztetnek – láss csodát – mindenben egyet is értenek. Magyarra fordítva: Orbán rendszeresen eligazítja, megmondja, miről mit kell gondolnia (amivel ő azonnal egyet is ért, hiszen ez a feladata), és megkapja az utasításokat, amelyeket követnie kell. Botrányos, hogy egyfajta munkamegosztásról beszél a köztársasági elnök a miniszterelnökkel, amit eddig is tudhattunk, de így elmondva, mégiscsak döbbenetes és elképesztő.

Ez azért édekes, mert azok a tudományos kutatók, akik az Orbán-rendszernek köszönhetően élőben tanulnmányozzák a fasizmus 21. századi változatát, pontos képet kapnak a 21. századi fasiszta diktatúra működéséről, a demokrácia látszatába csomagolt egyszemélyes önkényuralomban a formális köztársasági elnök szerepéről és a diktátohoz való viszonyáról. Normális esetben az elnök nem találkozik napi szinten a miniszterelnökkel, a politikai rendszer fölött áll, különleges ok és esemény kell ahhoz, hogy fogadja a miniszterelnököt, nem pedig a parancsait hajtja végre.

Ha valaki elolvassa az interjút, már az első kérdés után olyan szemenszedett arcátlan hazudozást olvashat Nováktól, hogy egy hidegvérű ember vére is felforr a pofátlanságtól, ahogy csűri-csavarja és belehazudik a riporter arcába. Ezért ebből a mellébeszélésből és hazugságcunamiból csupán egy részt emelünk ki: „A miniszterelnökkel időről időre megosztom elképzeléseimet. Rendszeresen szoktam vele találkozni, ő is elmondja, hogy éppen milyen döntéseket tervez. Ez a kapcsolatunk természete, az elmúlt egy évben legalábbis ez volt jellemző.”

Amit itt elmond Novák, az nem egy független köztársasági elnök, hanem egy diktatúra csicskásának a tevékenysége. Egy független köztársasági elnök nem osztja meg a miniszterelnökkel sem az ő elképzeléseit, sem nem találkozik vele rendszeresen négyszemközt, nem hallgatja meg, milyen döntéseket tervez, és nem egyeztet vele, hogy éppen mit csinál, leginkább, hogy mit tegyen. Ez a Novák által bemutatott gyakorlat a legteljesebb mértékben ellentétes az alkotmányos szerepével és feladataival. Ez egy kesztyűbáb beszámolója arról, hogy a főnöke a miniszterelnök, s ő a csicska...

ITT OLVASHATÓ

FIDESZES KIS-KIRÁLYSÁG LAPUL HAJDÚ-BIHARBAN A VILÁGHÍRŰ LOMBKORONASÉTÁNY MÖGÖTT

NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT
2023.06.06.

Nyírmártonfalva neve Filemon Mihály polgármester lombkorona nélküli lombkoronasétányáról híresült el, de a faluban vannak ennél nagyobb gondok is. Elfedi a botrány a község megannyi súlyos baját.

Fiatal férfi pattan ki az autóból. Odaáll a mező szélére, könyökét behajlítva két karját a magasba emeli, és diadalittas mosollyal pózol, miként a turisták, ha egy nevezetesség mellett akarják megörökíteni ottlétüket. Csak hogy nem Yorkban vagyunk, nem is Párizsban vagy Budapesten, hanem Hajdú-Bihar megyében, egy 1700 lelkes falu külterületén, mezőgazdasági földön.

A „nevezetesség” a Nyírmártonfalva határában, Filemon Mihály polgármester által épített lombkorona nélküli lombkorona sétány, amelynek minden egyes méterre 644 ezer adófizetői forintba került. Amikor a közel 60 millió forintos uniós támogatást elnyerte a beruházásra, még nem volt a település polgármestere, mikor azonban tarra vágta a területen levő több terebélyes nyárfaligetet, már igen.

– Így lehet egy medvéről három bőrt lehúzni – fogalmazott lapunknak a monstrumot szemlélve Pálfi Zoltán, helyi lakos, azon kevesek egyike a kis településen, aki nyíltan bírálni meri az első számú fideszes vezetőt. Ő korábban húsz évig Svédországban élt, az állampolgárságot is megszerezte, felesége kedvéért települtek később haza. Nem függ a polgármester „kegyeitől”, így nem is fél tőle. Nem sok vele hasonlóval találkoztunk később a faluban, akiket megszólítottunk, többnyire sietve továbbálltak, csak annyit mondtak, nem érdekli őket a politika, és amúgy sincs ínyükre, hogy békés kis településük ilyen dolgokról híresült el. Pálfi Zoltán a medve hasonlatot kifejtve így folytatta: a letermelt erdőt jó pénzért faanyagként el lehetett eladni, az újratelepítésért pedig a polgármester szintén felcsíphette az uniós támogatást...

ITT OLVASHATÓ

A STÁTUSZTÖRVÉNY A LÁTSZATRA AD, DE ALIG TARTJA SZEM ELŐTT A GYEREKEK ÉRDEKEIT - 1. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.06.04.

A tervezett státusztörvény nemcsak a pedagógusokat érinti hátrányosan, rossz a gyerekeknek, s így a családoknak is. Erre figyelmeztet Miklós György, a Szülői Hang csoport tagja. Mint mondta, összegezték, miképpen érintené, befolyásolná a gyermekek és az egész család életét, ha elfogadnák az új jogszabályt. Ezt főleg azok kedvéért tették, akik tájékozódni szeretnének, de azokért is, akik nem mélyednek el a közélet aktuális kérdéseiben, de érintettek.

Miklós György szerint alapvetően két probléma van a státusztörvénnyel. Az egyik az a fenyegetettség, amelyik kifejezetten a pedagógusokat érinti, a másik az, ami a bevezetése után effektíve negatívan hathat a gyerekekre, és rajtuk keresztül a családra. Gyűjtésükben kifejezetten azokat a tényeket helyezték előtérbe, amelyek a szülőkre vonatkoznak, de ezt természetesen csak a pedagógusokkal kapcsolatos gondokon keresztül tehették meg. Megjegyezte, a pedagógusok technikai eszközeinek megfigyelése, és a tanév meghosszabbításának lehetősége, elsősorban leginkább a sztrájkolóknak szól.

A kormány tervei szerint a pedagógusok elveszítik közalkalmazotti státuszukat, ehelyett új jogállásként a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vonatkozna rájuk. A jogállásukat a köznyelvben csak státusztörvény néven futó jogszabály fogja szabályozni. A kormány ennek kapcsán elsősorban a beígért béremelésről szokott beszélni, de a szülőknek tudniuk kell arról, hogy a törvény számos hátrányos elemet tartalmaz, amelynek részleteit igyekeznek eltitkolni. Két részes cikkünkben – a teljesség igénye nélkül – bemutatjuk, milyen változásokkal szembesülhetnek a szülők, ha a tervezett státusztörvény hatályba lép.

1. Már a saját pedagógiai programjukról sem dönthetnek a tanárok

Az új státusztörvény értelmében az iskolák, óvodák pedagógiai programjáról már nem a pedagógusok döntenének, hanem a felülről kinevezett igazgató. Pedig ki más tudná a legjobban, hogy mire van szükségük a gyerekeknek és milyen módszerekkel lenne a legjobb tanítani, mint maguk a pedagógusok?

Felmerül a kérdés, ha elvesszük a pedagógusok jogát, hogy dönthessenek az iskolák, óvodák működéséről és mások döntését erőltetjük rájuk, akkor az önállótlan pedagógusok hogyan fognak önálló gyerekeket nevelni? Hasonlóan az oktatási intézmények éves munkarendjéről és a szervezeti és működési szabályzatról is mások dönthetnek a törvénytervezet értelmében, és ezzel tovább erőltetik az értelmetlen és fojtogató központosítást. A következmény, hogy az intézmények kevésbé tudnak alkalmazkodni a helyi adottságokhoz és a gyerekek igényeihez.

2. A tankerület bármikor áthelyezheti a tanárokat egy másik intézménybe

Az új státusztörvény értelmében a pedagógusokat a tankerület utasíthatja egy másik intézményben történő munkavégzésre. Így – amennyiben a tankerületi hivatalnokok épp úgy látják jónak – a szülők bármikor elveszíthetik gyermekeik kedvenc tanárait. Lehet persze, hogy a másik intézményben örülnek, ha az óriási pedagógushiány közepette odavezényelnek egy szaktanárt, de valóban ez lenne a jó megoldás? Mindez legfeljebb tűzoltásra alkalmas, miközben a pedagóguspályát kerülni fogják a fiatalok, a kényszerből áthelyezett pedagógusok pedig rövid úton elhagyhatják a hivatásukat – ki fogja így holnap tanítani a gyerekeket?

3. Diplomával még nem rendelkező egyetemistákat is alkalmazhatnak pedagógusként

Az új státusztörvény értelmében az oktatási intézményeknek lehetőségük lesz akár még a diploma megszerzése előtt pedagógusként foglalkoztatni az egyetemistákat. A gyerekekkel így gyakorlatilag diákok fognak foglalkozni, akiknek még nincs meg ehhez a megfelelő képzettségük és tapasztalatuk. Ez egy elkeseredett kísérlet az óriási pedagógushiány enyhítésére, de közben a gyerekek szenvedhetnek hátrányt. Emellett az egyetemistáknak is könnyen elmehet a kedvük a pályától, amennyiben pluszmunkában, megfelelő felkészültség és támogatás nélkül állnak munkába. Így végül a pedagógushiány tovább fog nőni.

4. Fegyelmi ügyekben figyelmen kívül hagyhatják a nevelőtestület és a szülő véleményét

A diákok fegyelmi ügyeivel kapcsolatban eddig a nevelőtestület döntött, a tervezett módosítás szerint viszont a fegyelmi határozatot a fenntartó delegáltjából, az igazgatóból (őt szintén a fenntartó nevezi ki) és a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusból álló bizottság hozza meg, ami azt jelenti, hogy a pedagógusok véleménye leszavazható. Emellett elvették a szülő fellebbezési jogát is, így az érintett családok ki lesznek szolgáltatva a fenntartó önkényének. A döntések ezért kevésbé tartják szemmel a gyermek érdekeit és a pedagógiai szempontokat, csak az intézmény saját érdekeit. A gyermek nevelésére irányuló erőfeszítések, a pszichológus, fejlesztőpedagógus és más szakemberek bevonása helyett sokkal könnyebb és egyszerűbb lesz megválni a tanulótól, és egy család sem lehet biztos abban, hogy a retorziókat egyszer nem alkalmazhatják ellene is.

5. Nincs állandó nevelőtestület: akár a tanárok több mint fele is lehet óraadó

A hatalmas pedagógushiány következtében az iskolák egyre nehezebben találnak megfelelő pedagógust, a hiányokat pedig óraadókkal próbálják pótolni. A kormány a problémák gyökerének megoldása helyett inkább lazítja a szabályokat: a törvénytervezet szerint állami iskolákban akár a tantestület több mint fele is állhat óraadókból. Ők teljes egészében nem részei a nevelőtestületnek, a pluszmunkák növekvő terhei az egyre kevesebb állandó státuszban levő pedagógust terhelik. Az oktatás, nevelés csapatmunkát igényel a pedagógusok részéről, de a rengeteg óraadó miatt szétesnek a nevelőtestületek. A következmények: csökkenő színvonal, egyre több frusztráció, és mind kevesebb pedagógus, aki tanítaná a gyerekeinket.

6. Kizsigerelik a pedagógusokat

A pedagógusok már most is túl vannak terhelve, hiszen hetente 22-26 tanórát kell tartaniuk, és a felkészülés, dolgozatjavítás és egyéb teendők még legalább ugyanennyi munkát jelentenek, így munkaidejük összességében már most is bőven meghaladja a heti 40 órát. A bevezetendő új törvény ezt tovább rontaná azzal, hogy az elrendelhető helyettesítések számát évi 30-ról 80-ra emelik, a túlórák kifizetését továbbra sem garantálják, és megkönnyítik a munkáltatónak, hogy akár rövid határidővel is berendelje helyettesíteni a pedagógusokat. A munkáltatónak lehetősége lesz elrendelni, hogy a pedagógus akár heti 40 órát is az iskolában töltsön az eddigi 32 helyett, de egyes esetekben még a heti 48 órás munkavégzés is elrendelhető. A munkateher már most is hatalmas, a státusztörvény bevezetésével jelentősen nőhet, de még ha nem is minden iskolában alkalmazzák a törvényben rögzített maximumot, a pedagógusok kiszolgáltatottsága akkor is elrettentő lesz. Szűklátókörű kormányzati hozzáállásra vall az, hogy a pedagógushiányt a még pályán levők kizsigerelésével akarják megoldani! Nyilvánvaló, hogy így az oktatás színvonala tovább fog zuhanni. Célravezetőbb lenne inkább vonzó munkakörülményeket teremteni, hogy minél több fiatal válassza a pedagóguspályát.

7. Szétbomlasztják az összetartó nevelőtestületeket

A tervezett státusztörvény olyan évenkénti teljesítményértékelést vezet be a pedagógusok számára, ami a pedagógusok negyedét, az úgynevezett „alul teljesítőket” mindenképpen bünteti azáltal, hogy megtiltják számukra a béremelést. Elvileg elképzelhető lenne a teljesítmény alapú bérezés a pedagógusok számára, de a most bevezetni tervezett, az igazgató évenkénti pontozására alapozó rendszer sok visszaélésre ad lehetőséget. Képzeljünk el egy olyan iskolát vagy óvodát, ahol a pedagógusok összetartó közösségben, egymást támogatva, mindenki megelégedésére, jól dolgoznak. De hiába végzik munkájukat legjobb tudásuk szerint, a rendszer a kiváló pedagógusokat is a jutalom megvonásával büntetheti, mivel a pontrendszer mindenképpen kijelöli az „alul teljesítőket”, hiába végzik jól a dolgukat. Számukra jobban megérheti, ha elmennek másik intézménybe, ahol elismerik munkájukat, és ugyanolyan teljesítménnyel akár a legjobban elismertek közé kerülhetnek. De még, ha nem is mennek el, az addig összetartó csapatban az értelmetlenül erőltetett mesterséges bérkülönbség feszültségeket okoz, mérgezi a pedagógusközösséget. A rossz teljesítményértékelési rendszer épp ellentétes hatást vált ki: nem javítja, hanem rontja az oktatás minőségét.

8. A rendszer torzítja a diákok érdemjegyeit

A tervezett státusztörvény olyan évenkénti teljesítmény alapú bérezést vezet be a pedagógusok számára, ami torzíthatja a diákok érdemjegyeit. Mivel az osztályzatok alakulása is szerepet kap a fizetéseknél, előfordulhat, hogy az osztályzatok aszerint módosulhatnak, hogy a pontrendszerben épp miként éri meg jobban. Ha a pontrendszerben megéri a tavalyi átlaghoz képest javítani, a gyerekek érdemjegyeit felkerekíthetik. De ha adott esetben a pedagógus pontrendszerben nem érdemes túl jó jegyet adni, hogy aztán a következő években könnyebb legyen ahhoz képest javítani, így az érdemjegyeket lefelé kerekíthetik a későbbi eredményesség érdekében. Ezzel az érdemjegyek torzulhatnak, nem a gyerekek valós teljesítményét tükrözik. Elvileg elképzelhető lenne a teljesítmény alapú bérezés a pedagógusok számára, de a most bevezetni tervezett, az igazgató évenkénti pontozására alapozó rendszer sok visszaélésre ad lehetőséget. Amennyiben a pedagógusok fizetése attól is függ, hogy a gyerekek milyen osztályzatot kapnak, előfordulhat, hogy ez befolyásolja az érdemjegyeket és ezáltal pont a gyerekek érdekei szenvednek csorbát.

9. A látszat fontosabb lehet, mint az érdemi pedagógiai munka

A tervezett státusztörvény olyan évenkénti teljesítmény alapú bérezést vezet be a pedagógusok számára, amiben az igazgató egy előre meghatározott, részben módosítható séma szerint pontozza a pedagógusok munkáját. Csakhogy a pedagógusok munkáját nehéz számszerűsíteni épp úgy, mint ahogy a szülők teljesítményét is elég nehéz lenne pontozni. Így aztán a bevezetni tervezett rendszerben a látványos teljesítményt lehet, hogy jobban díjazza a rendszer, mint az érdemi pedagógiai munkát. Például a tanórán kívüli programok szervezésével a pedagógus sokkal könnyebben gyűjthet pontokat, mint a kevésbé látványos órai pedagógiai problémák megoldásával. Az igazgatónak, illetve helyetteseinek ritkán van elegendő idejük és lehetőségük a pedagógusok szakmai, emberi erőfeszítéseinek részletes követésére. Könnyen lehet, hogy a gyerekek és a családok is megérzik, hogy egy-egy programon való részvételt (színházlátogatás, kirándulás, stb), mint könnyen látható eredményt a pedagógus érezhetően jobban támogat a várható fizetésemelés miatt, míg más, nagyon is fontos, ám kevésbé látványos tevékenységekre nem marad sem idő, sem energia.

Elvileg elképzelhető lenne a teljesítmény alapú bérezés a pedagógusok számára, de a most bevezetni tervezett rendszer sokszor inkább a látszatra ad, és kevésbé figyeli a gyerekek valódi érdekeit.

ITT OLVASHATÓ

A HAZUG SIKERPROPAGANDA NEM AD ÉRDEMI VÁLASZT AZ OKTATÁS GONDJAIRA - 2. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.06.05.

Az oktatás problémáinak megoldása kormányzati felelősség. Ez azonban természetesen érinti a pedagógusokat épp úgy, mint a gyerekeket és a családokat. Egyebek között ezt is tartalmazza a Szülői Hang csoport által készített összegzés, amelyről Miklós Györggyel, a csoport tagjával beszélgettünk. Két részes összeállításunk most következő második részében tovább olvashatnak a gondokról, valamint arról, miképpen nem kínál megoldást rájuk a tervezett státusztörvény.

10. A rugalmatlan rendszer nem tud alkalmazkodni az év közben felmerülő igényekhez

A tervezett státusztörvény olyan teljesítményalapú bérezést vezet be a pedagógusok számára, amelyben az igazgató előre egyezteti a pedagógusokkal az éves célkitűzéseket , amik aztán később már nem módosulnak. Emiatt a rendszer nem tud jól alkalmazkodni az év közben felmerülő igényekhez, pedig erre sokszor szükség lehet. Minden gyerekközösségben előfordul, hogy váratlanul felmerülő szempontok, problémák miatt változtatni kell az előzetes terveken. A pedagógus teljesítményértékelés éves ciklusa nem ad mozgásteret, nem alkalmazkodik az évközi változásokhoz, és emiatt az aktuálisan felmerülő problémákra nem jut kellő idő, figyelem. Pedig sokszor épp nem az előre eltervezett tananyag leadására, hanem a gyerekek aktuális igényeire odafigyelő, a rugalmas oktató és nevelő munka mellett elkötelezett pedagógusra lenne szükség.

11. A nehézségekkel küzdő gyerekek nem kapnak elég támogatást

Jelenlegi oktatási rendszerünk egyik legnagyobb problémája már most is az, hogy aki bármilyen okból lemarad – akár tanulási nehézség, akár hátrányos helyzet vagy családi okok miatt –, az nem kap elegendő támogatást, és a lemaradás végül behozhatatlanná válhat. Ezt a problémát a státusztörvény nemhogy nem kezeli, hanem még tovább súlyosbítja. Az általános pedagógushiány miatt a pedagógusokon igen nagy a teher, és szinte lehetetlen minden feladatot jól elvégezni. Már most is nagy a hiány a pedagógus munkát segítő szakemberekből (fejlesztők, pszichológusok, gyógypedagógusok, szociális segítők stb.) Ehhez jön most az új törvény által bevezetni kívánt teljesítményalapú bérezés, amely az igazgató által évenként kiosztott pontokra alapul. De ez a pontrendszer nem fektet elég nagy hangsúlyt arra, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel külön kell foglalkozni; bár ez is szerepel a pontrendszerben, a kapható pontok nem túl magasak ahhoz képest, hogy mekkora munkát jelent ez a feladat, ha azt a pedagógus lelkiismerettel végzi. Sokkal könnyebb lesz pontokat szerezni látszat-eredményekkel, például egy-két tanórán kívüli program megszervezésével. Emiatt pont azokra juthat kevesebb figyelem, akiknek leginkább szükségük van rá.

12. Megfélemlítik és kiszolgáltatják a pedagógusokat

Az új törvény által bevezetendő teljesítményalapú bérezés a pedagógusokat olyan szubjektív szempontok alapján is értékeli, mint például a „kulturált, a közszolgálati feladatellátásnak megfelelő viselkedés” vagy „az intézmény jó hírének erősítése a személyes, írásos, online kommunikációban, viselkedésben”. Mindezt az igazgató értékeli, és végső soron a fenntartó (tankerület) hagyja jóvá, vagyis a hatalmi pozícióban levő tankerület úgy is beleszólhat, hogy személyesen nem is ismerik a pedagógust. Az ilyen szubjektív értékelések visszaélésre adnak lehetőséget és alkalmasak a kritikai vélemények elnyomására, a pedagógusok öncenzúrázására, a „ne szólj szám nem fáj fejem” hozzáállás elterjesztésére, pedig pont ennek ellenkezője lenne a fontos. Inkább tanítsuk meg gyermekeinknek, hogy a problémákról beszélni kell ahhoz, hogy megoldások születhessenek. Ahol a pedagógusok ki vannak szolgáltatva és meg vannak félemlítve, ahol a valós problémák kimondásáért pénzmegvonás járhat, ott a gyerekeink sem tudják megtanulni, hogy ki kell állni önmagunkért és egymásért. A kormány most egy olyan rendszert vezet be, ahol a teljesítményértékelés egyoldalú: az igazgató értékeli a pedagógust, de a pedagógus már nem értékelheti a feletteseit; pedig a jól működő teljesítményértékeléseknél a beosztott is adhat értékelést a feletteseiről. Az állami közoktatásban jelenleg olyan rendszer működik, amelyben a kormány felülről úgy nevezi ki az igazgatókat, hogy a pedagógusoknak, szülőknek és a diákoknak még véleményezési joguk sincsen. Vannak ugyan még szakmailag jól felkészült, kiváló igazgatók, de sajnos már évek óta gyakori, hogy politikai alapon történnek az igazgatói kinevezések. Egy ilyen rendszerben az egyoldalú és szubjektív igazgatói pontozás sokszor inkább a hatalmi elnyomás, mintsem a szakmai motiváció eszköze lehet. Mindezt a státusztörvény tovább súlyosbítja újabb megfélemlítő eszközök bevezetésével, mint például a pedagógusok elleni fegyelmi eljárás és fizetéscsökkentés lehetősége. Már most is alig találni olyan pedagógust, aki nyilvánosan meri vállalni építő, kritikai véleményét, ha pedig elfogadják az új törvényt, a helyzet tovább romlik és sokan elhallgathatnak vagy elmehetnek a pályáról. Mint mindig, ennek is a gyerekek látják a kárát.

13. A pedagógusokat akaratuk ellenére is átképzésre kötelezhetik

A törvény tervezete szerint a pedagógusokat átképzésre kötelezhetik akár akaratuk ellenére is. Ha például túl kevés a kémiatanár, a magyartanárt kötelezhetik arra, hogy kémiatanárrá képezze át magát. A jelenlegi kormányzat talán azt hiszi, hogy így csökkenthető a pedagógushiány, de vajon mennyire fog jól tanítani az a pedagógus, akit így kényszerítenek rá? És miért választanák a fiatalok a pedagóguspályát, ha bármikor az akaratuk ellenére kényszeríthetik őket feletteseik? Adjuk meg inkább az elvárható anyagi, szakmai és erkölcsi megbecsülést a pedagógusainknak, hogy ők maguk dönthessenek, és kellő motivációt kapjanak gyermekeink oktatásához, neveléséhez!

14. A béremelési ígéret messze nem annyira vonzó, mint amennyire azt a kormány láttatni próbálja

A valódi megoldás a pedagógusok anyagi, szakmai és erkölcsi megbecsülése lenne. Ehhez képest az idei tíz százalékos eddigi pótlékemelés messze elmarad az inflációtól. Bár az EU-s források megérkezésével (amelynek időpontja ismeretlen) további béremelést ígérnek, elfogadhatatlan, hogy a gyermekeket oktató, nevelő pedagógusok anyagi megbecsülése az EU-s forrásoktól függjön. Ezzel nemzetünk függetlenségét adjuk fel, hiszen valójában nekünk, magyaroknak a saját adóbefizetéseinkből kellene biztosítanunk saját oktatási rendszerünk hatékony működését.

A kormány az EU-s forrásokkal annyit vállalt, hogy a pedagógusok átlagbérét a diplomás átlagbér 80 százalékáig emelik 2025-ig. De vajon a pedagógusdiploma miért ér csupán 80 százalékot a többi diplomához képest? A pedagógusok a felelősek azért, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltsék és a diploma felé tereljék őket; akkor az ő diplomájuk miért ér kevesebbet – még több év távlatában is – mint azoké, akik általuk szereznek diplomát?

Az EU-s források csak 2030-ig állnak rendelkezésre, és a kormány is csak addig garantálja a megemelt fizetéseket. Aki tehát most áll pályaválasztás előtt, az méltán feltételezheti, hogy az egyetem elvégzése után hamarosan az EU-s források megszűnnek, és ezután a kormányzat ugyanúgy cserben hagyja majd a pedagógusokat, mint ahogy azt korábban tette, és ahogy azt most is teszi azzal, hogy a nemzeti költségvetésből nem fordít kellő forrást gyermekeink oktatására. Több tiszteletet a pedagógusoknak, több tiszteletet a magyar gyerekeknek!

15. Ki fog tanítani, ha a pedagógusok tömegesen elhagyják a pályát?

A tervezett státusztörvény miatt már eddig is több ezren jelentették be felmondási szándékukat, és a távozó pedagógusok száma tovább nőhet. A szakszervezetek becslése szerint már most is 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, a sok nyugdíjazás és a kevés fiatal pályakezdő miatt a helyzet a következő években drámaian romolhat tovább. Mindehhez jönne még az új törvény bevezetése következtében felmondó sok ezer pedagógus. A felmondások tovább erősíthetik a felmondási spirált, hiszen a maradókra még több teher hárul. Ne feledjük, hogy a probléma elsősorban a gyerekeket, és ezáltal a szülőket érinti. A pedagógusok felmondhatnak, és viszonylag gyorsan találnak jobban fizető, kevesebb munkával, felelősséggel és stresszel járó másik állást. De a gyerekek és velük együtt a szülők nem tudnak felmondani. Ki fogja tanítani így a gyerekeket? A bajok megoldása kormányzati felelősség. A közoktatás problémáihoz lehetne úgy viszonyulni, hogy a problémák gyökerét kezeljük, az érintettek és a szakértők bevonásával közösen emeljük a pedagóguspálya szakmai, erkölcsi és anyagi megbecsültségét. Sajnos ehelyett a jelenlegi kormány a problémákat inkább letagadja, a szószólókat igyekszik elhallgattatni, miközben hazug sikerpropagandát folytatnak, de a valódi kérdésekre nincsenek érdemi válaszaik. A minőségi közoktatás működtetéséhez szükséges feltételeket a kormánynak kell megteremtenie, enélkül maguk a pedagógusok a legjobb szándékuk ellenére sem tudnak jó iskolát, óvodát teremteni gyermekeinknek.

Az első rész ide kattintva olvasható.

ITT OLVASHATÓ

LUXEMBURGI MINISZTERELNÖK: VIKTOR, MÁR NEM ISMEREK RÁD - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.06.06.

Xavier Bettel a queer.de nevű lapnak adott interjúban felidézte, az egyik európai tanácsi ülésen beszélgetést folytatott a magyar kormányfővel. „Megkérdeztem tőle: emlékszel még arra, hogy három évvel ezelőtt együtt ebédeltük Budapesten a férjemmel? Bólintott, mire én: Viktor, már nem ismerek rád. Ő pedig csak hallgatott.”

A német nyelvű LMBT-közösség queer.de címen elérhető portálja ismerteti azt az interjút, amelyet a Neue Luzerner Zeitung című svájci lap készített Xavier Bettel – meleg voltát 2008 óta nyilvánosan felvállaló – luxemburgi miniszterelnökkel, aki azt mondja, rá sem ismer a néhány évvel ezelőtti Orbán Viktorra.

Bettel az interjúban kitér arra, hogy az egyik európai tanácsi ülésen személyes jellegű beszélgetést folytatott a magyar kormányfővel. „Megkérdeztem tőle: emlékszel még arra, hogy három évvel ezelőtt együtt ebédeltük Budapesten a férjemmel? Bólintott, mire én: Viktor, már nem ismerek rád. Ő pedig csak hallgatott.”

Bettel szerint az Európában növekvő melegellenesség nem csak az LMBT-közösség problémája, hiszen – ismét idézem – „ma a homoszexuálisokról és leszbikusokról van szó, tegnap a zsidókról, holnap a fogyatékossággal élőkről.” Úgy fogalmazott: „nem a meleg kormányfő vagyok, hanem kormányfő, aki meleg”. Leszögezte, hogy mindig fel fog lépni az emberek beskatulyázása ellen, tekintet nélkül arra, melyik kisebbségről van szó.

Az LMBT-közösségi portál az interjúismertetéshez hozzáfűzi: a most 50 éves Bettel 2013 óta áll a nagyhercegség kormányának az élén, és az ő miniszterelnöksége alatt vált lehetővé a melegek és a leszbikusok házasságkötése. Ő maga 2015-ben házasodott össze addigi partnerével. Két évvel ezelőtt nyilvánosan megrótta Orbánt az állítólagos melegpropagandáról szóló magyar törvény miatt, és megjegyezte, hogy a magyar miniszterelnöknek egyszerűen fogalma sincs a homoszexualitással kapcsolatos kérdésekről.

Putyin alpesi erődítménye

Miként lett Ausztria Putyin alpesi erődítménye? Ezt a meglehetősen erős megfogalmazású kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában Matthew Karnitsching. A szerző szerint Bécs számára jó üzlet a semlegesség.

Ausztria ambivalens magatartást tanúsít Oroszország irányában azóta, hogy Vlagyimir Putyin elnök tavaly brutálisan rátámadt Ukrajnára: Bécs nem akarja nyíltan támogatni Moszkvát, de attól is tartózkodik, hogy folyamatosan kárt okozzon ennek a viszonynak, amely évtizedeken át oly vonzónak bizonyult – írja a Politico, és hozzáteszi: miközben Ausztria aligha volt az egyetlen olyan ország, amely lelkesen átölelte Oroszországot a putyini egészpályás letámadásra való készülődés közben, nincs még egy EU-tag, amelynek ennyi nehézséget okozna, hogy ezt elengedje – Magyarország a jelek szerint meg sem próbálja. Annak ellenére, hogy Ausztria jelentős humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának, menekülteket fogad be, támogatja az Oroszország elleni EU-szankciókat, valamint nyilvánosan bírálja Putyint a nemzetközi normák megsértése miatt, a színfalak mögött az osztrák-orosz kereskedelmi kapcsolatok érintetlenek, különösen az energetika és a pénzügyek terén.

Ausztria nyugati partnerei – folytatódik a cikk – hosszú időn át tűrték az osztrákok orosz ügyleteit, de az ukrajnai háború megnövelte a téteket. Bécs hirtelen minden oldalról nyomásnak van kitéve. Az Atlanti-óceán mindkét partján vannak olyan bírálók, akik szerint a katonai semlegesség hangoztatása az osztrák vezető körök mélységes cinizmusáról tanúskodik, és veszélyezteti az európai egységet Ukrajnával kapcsolatban. Egy vezető beosztású európai bizottsági tisztségviselő Oroszországot illetően „az EU lágy altestének” nevezte Ausztriát, és felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva az évek során sikeresen beszivárgott az osztrák elit soraiba.

A Politico szerint az EU-nak, amely már így is vég nélküli küzdelmet folytat a Putyinnal flörtölő magyar „rosszfiúval”, Orbán Viktorral, tovább bonyolítja a helyzetét az a körülmény, hogy Ausztria nem hajlandó keményen szembe fordulni Oroszországgal. Brüsszelben attól tartanak, hogy Európa földrajzi közepén olyan övezet jöhet létre Magyarországból és Ausztriából, amely toleráns Oroszország iránt, és hogy ez tovább is terjedhet, és segítheti Oroszországot éket verni a nyugati országok közé.

Elszámolták magukat az osztrák szociáldemokraták

És végül, ha már Ausztria, említsünk meg egy friss malőrt: a dolgok pillanatnyi állása szerint úgy fest, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt szombati linzi kongresszusán rosszul számolták össze a pártelnökválasztáson leadott szavazatokat. Olyannyira, hogy tegnap az eredetivel ellentétes eredményt hirdettek. Szombaton még a migrációval szemben szigorúbb fellépést szorgalmazó Hans Peter Doskozilt, a Magyarországgal szomszédos Burgenland tartományfőnökét hozták ki győztesnek. A hétfői újraszámlálás viszont azt mutatta, hogy 317-280 arányban az ellenlábas, a baloldali lázadóként emlegetett Andreas Babler nyerte meg a választást. Babler – írja a német Handelsblatt – nem örömet és megkönnyebbülést mutatott a hír hallatán, hanem azt követelte, számolják össze harmadszor is a voksokat, hogy megnyugtató végeredményt lehessen hirdetni. Babler szerint ez a felfordulás a mélypontot jelenti a párt életében, és ami történt, azon nincs semmi mentegetnivaló.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÁLLÓHÁBORÚ: FELFOGHATATLANUL SOK PÉNZT ZÁRTAK EL A MAGYAR KORMÁNYTÓL BRÜSSZELBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.06.06.

Mai állás szerint 30 milliárd euró uniós pénzhez, több mint tízezer milliárd forinthoz nem férhet hozzá az egyébként is hiánnyal küszködő magyar költségvetés. A keret ötödének megnyitására számít Budapest, de a várakozásai ellenére ősz előtt erre nincs esély, és később sincs rá garancia. Az illiberális modell és a háborúban mutatott oroszbarát politika együtt már sok volt: az EU most tényleg kemény kézzel bánik az Orbán-kormánnyal.

„Nézze meg, hogy Lengyelország mekkora szerepet vállal az ukránok támogatásában, és ehhez képest hogyan viselkedik a magyar kormány. És egyelőre a lengyelek sem férhetnek hozzá az EU-s támogatásokhoz. Nagyon furcsának tartanám, ha Budapest előbb jutna forrásokhoz, mint Varsó” – mondta a Válasz Online-nak egy diplomata, akinek jó rálátása van az EU Tanácsában zajló vitákra. Míg az őszi lengyelországi választások után jó esély van rá, hogy a Varsónak járó támogatások ügyében megoldás szülessen, addig nem látszik Brüsszelben olyan forgatókönyv, amely alapján Budapest gyorsan hozzáférhetne a befagyasztott pénzéhez.

S hogy mit kapott eddig a magyar kormány? Nos, a 2021-27-es EU-s költségvetés fejlesztési támogatásaiból (MFF), és az RRF-nek nevezett, a járvány okozta károk kompenzációjára létrehozott európai alapból: semmit. Egyetlen centet sem.

Jelenleg csak a mezőgazdasági támogatások és az előző, 2020 végén zárult pénzügyi ciklusból elmaradt pénzek érkeznek. A friss támogatások pedig egyre inkább hiányoznak a magyar gazdaságból. Az elmúlt tíz évben nagyjából a magyar GDP 3-4 százalékát tették ki az EU-s transzferek, az RRF-fel idén ez ennél is magasabb lehetne. Ráadásul a forint árfolyama nagyban függ attól, hogy milyen hírek jönnek a támogatásokról: optimista bejelentésekkor erősödik, pesszimista hírek érkeztekor gyengül. A 2021 nyara óta jelentősen megdrágult energiaimport miatt a forint gyengülése különösen sokat árt a magyar gazdaságnak.

Nem véletlen, hogy a magyar kormány igyekszik néhány hetente sikerként beállítani, hogy egy újabb tárgyalási forduló után közelebb került a befagyasztott pénz lehívásához – csakhogy közben egyre távolabb tolják ennek várható idejét. Navracsics Tibor, az EU-s tárgyalásokban főszereplő miniszter például tavaly decemberben azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy „akár már tavasszal érkezhetnek” a felfüggesztett uniós pénzek. A tavasz utolsó hetének első napján Bóka János, a miniszterelnök EU-ügyi államtitkára a Bloomberg hírügynökségnek már azt vezette fel jó hírként, hogy „nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz”, úgyhogy akár már a harmadik negyedévben jöhet a pénz. Gulyás Gergely május 11-én jelentette be, hogy a magyar kormány teljesítette az EU-s intézmények felé tett vállalásainak jelentős részét, így júniusban már kiküldik az első számlákat Brüsszelbe, amelyeket a jelenleg befagyasztott forrásokból kellene fedezni. „Reményeink szerint ki is fogják fizetni” – mondta akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Johannes Hahn költségvetési biztos, az Európai Parlament illetékes szakbizottságának május 24-i meghallgatásán viszont azt mondta, hogy a kifizetések megkezdése 2024-re is átcsúszhat, annyira lassan halad a magyar kormány az előírások teljesítésével...

ITT OLVASHATÓ