MAGÁNBESZÉLGETÉS - BOKROS LAJOS (JUSZT LÁSZLÓ MŰSORA 2025 09 17)

MAGÁNBESZÉLGETÉS
Műsorvezető: JUSZT LÁSZLÓ
2025.09.17.

Magánbeszélgetés - Bokros Lajossal...

ITT NÉZHETŐ MEG

TRUMP, ORBÁN ÉS A VILÁG KÁOSZA – MI LESZ MAGYARORSZÁGGAL?

KLIKKTV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.09.19.

Trump külpolitikája, Orbán hintapolitikája és a világ jövője – mi vár Európára és Magyarországra? Bolgár György vendége a KlikkTV Tíz című műsorában Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője, akivel átbeszéljük Donald Trump külpolitikai örökségét, a NATO meggyengülését, az USA–Kína konfliktust és Európa szerepét. Miért vált a világpolitika ennyire kiszámíthatatlanná, és hogyan hat mindez Magyarország külpolitikájára? Orbán Viktor valóban racionálisan lavírozik Oroszország, Kína, Trump és az EU között, vagy hosszú távon hatalmas kockázatokat vállal?

Szóba kerül az amerikai elnöki rendszer működése, Trump személyiségének veszélyei, a szövetségi rendszerek eróziója és az a kérdés is, hogy egy „barát–ellenség” logika mentén szerveződő világ vajon fenntartható-e. A beszélgetés végén arra keressük a választ: mi a valódi magyar érdek – rövid távú üzletek Putyinnal és Trumppal, vagy erős szövetségi rendszerek, amelyek garantálják az ország biztonságát és jövőjét?

ITT NÉZHETŐ MEG

ÖSZÖDI BESZÉD 19 ÉV UTÁN: MIÉRT HAT MÉG MINDIG A MAGYAR POLITIKÁRA?

KLIKKTV / EYENLEG 2. RÉSZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.09.19.

Trump, Orbán és a vízummentesség – mit jelent ez valójában Magyarország számára? A KlikkTV Egyenleg című műsorában Szakács László, a Szocialisták és Demokraták Párt elnökhelyettese és Lattmann Tamás nemzetközi jogász beszélgetnek arról, hogy mennyire politikai ügy az Egyesült Államokba való vízummentes utazás, és vajon tényleg Orbán Viktor diplomáciai sikere-e, vagy csak technikai könnyítés. Trump valóban „kiszeretett” Orbánból, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyja Magyarországot? 

Szó esik arról is, miért érdekes hazánk az amerikaiaknak: az orosz és kínai tőke befolyásán keresztül. Vajon valódi stratégiai érdekek mozgatják a magyar külpolitikát, vagy inkább Orbán személyes egotripje? És miért lehet számára fontosabb egy esetleges Trump-látogatás, mint az ország hosszú távú pozíciói? 

A műsor második felében a beszélgetés az őszödi beszéd 19. évfordulójára kanyarodik. Mit jelentett akkor, és mit jelent ma a „hazudtunk reggel, éjjel meg este”? Hogyan formálta át a politikai kultúrát, miért nem történt előrehozott választás, és miért tartja máig fogva a magyar közéletet ez a trauma? 

Ez a beszélgetés nem csupán elemzés, hanem tükröt tart: hogyan lett Magyarország külpolitikailag elszigetelt, és hogyan maradt társadalmilag megosztott az őszödi beszéd óta.

ITT NÉZHETŐ MEG

A SZAKÉRTŐ SZERINT A MAGYAR VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY TÖBB UNIÓS TÖRVÉNYNEK SEM FELEL MEG

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.09.18.

Vajon tisztességes és szabályos lesz a 2026-os magyar parlamenti választás? A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Tóth Zoltán választási szakértővel beszélgetünk a legfrissebb törvénymódosításokról, a Nemzeti Választási Bizottság működéséről, a szavazatszámlálás problémáiról, valamint a választási csalások lehetőségéről.

Szóba kerülnek a Fidesz által dominált intézmények, a kamupártok szerepe, a választási körzetek átrajzolása, és az, hogy milyen mozgástere maradt az ellenzéknek.

Az interjú nemcsak a közelgő választás tisztaságáról szól, hanem arról is, hogy mennyire van még esély a valódi demokráciára Magyarországon. A szakértő kendőzetlenül mutat rá a választási rendszer gyenge pontjaira, a gumiszabályokra, a politikai manipulációkra, és arra, hogy mit tehetne az ellenzék a csalások megelőzésére.

ITT NÉZHETŐ MEG

VAJON HOGYAN TUDJA LEZÁRNI TRUMP A HÁBORÚT? | NAGY GÁBOR ÉS SIKLÓSI PÉTER | KILÁTÓ

KLUBRÁDIÓ / KILÁTÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2025.09.19.

Hogyan próbálja befejezni az Egyesült Államok az orosz-ukrán háborút? Fegyverlobbi és társadalmi kérdések Charlie Kirk halála után. Erről vitáztak az adás vendégei Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője, Amerika-szakértő és Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. 

Kilátó - a Klubrádió külpolitikai vitaműsora. A stúdióbeszélgetés résztvevői többféle nézőpontból értelmezik a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, fejleményeit, és azok Magyarországra gyakorolt hatását. Ebben a részben Hardy Mihály beszélgetőtársai.

ITT NÉZHETŐ MEG

MÁR A FIDESZESEKBEN IS MEGINGOTT A BIZALOM ORBÁN ALKALMASSÁGÁBAN

KLIKKTV / EGYENLEG 1. RÉSZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.09.18.

Orbán Viktor kampánybeszédei, a Fidesz frakcióülései Balatonfüreden, a digitális polgári körök indulása – mindezek mögött mi a valódi stratégia? A KlikkTV műsorában Lengyel László közgazdász-politológus és Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász elemzik, hogyan próbálja a hatalom folyamatosan mozgásban tartani a saját táborát, miközben egyre több repedés látszik a rendszerben. Szó esik Orbán Viktor „mindent egyszerre” kampányáról, az alvezérek önállósodási kísérleteiről, a Magyar Péter-jelenség hatásáról, valamint arról, hogy a Fidesz hogyan próbálja fenntartani a fegyelmet még a saját köreiben is.

A beszélgetés rávilágít: a NER látszólagos ereje mögött gyorsuló erózió zajlik. Vajon Orbán Viktor beszédeinek ismétlődése és ellentmondásai gyengítik a vezérkultuszt? Hol húzódik a határ a belső fegyelem és a szétesés között? Mit jelent a „nemzeti konzultáció” blöffje, és hogyan próbálják az orosz, amerikai és európai érdekek is befolyásolni a 2026-os magyar választást?

ITT NÉZHETŐ MEG

TELJESEN ÚJRA KELLENE GONDOLNUNK, AHOGY EDDIG OLVASNI TANÍTOTTUK A GYEREKEKET

TELEX / INTERJÚ
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2025.09.18.

Az olvasási képesség meghatározó részképességei már az első osztály előtt kialakulnak – mondta lapunknak Prof. Dr. Steklács János nyelvész, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszékének tanszékvezetője, akivel legújabb kutatásuk kapcsán az olvasás fontosságáról, a diákok szövegértéséről, és az olvasástanítás jelentőségéről beszélgettünk. A kutató szerint fontos lenne, hogy ne érjen véget az olvasástanulás alsó tagozatban, és a szülők otthon is olvassanak fel a gyereküknek, a gyerekek pedig a szülőknek. Steklács János szerint paradigmaváltásra lenne szükség az olvasástanításban, de a Belügyminisztériumnak tavaly tavasszal elküldött javaslataikra azóta se kaptak választ.

Ön mit olvasott utoljára?

Ha olvasás alatt mindenféle olvasást értünk, akkor legutóbb az emailjeimet olvastam. Ha hosszabb művekre gondol, akkor szakirodalmi tanulmányokat. Ha arra kíváncsi, mit olvasok most szórakozásból, akkor Laár Andrásnak a Laáramlás című könyvét.

Fontos az, hogy milyen típusú írást olvas valaki? Például egy regényt, egy hírcikket vagy social média tartalmakat?

A tartalmát tekintve és a személyiségfejlődés szempontjából igen, fontos. Meg az is, hogy milyen minőségű a szöveg. Sokan olvasás alatt a szépirodalom olvasását értik, ami egy téves általánosításhoz vezethet. Például, egy hetedikes magyartanár megkérdezte a gyerekeket, hogy mennyit olvastok? Erre a gyerekek azt mondták, alig olvasnak. A tanár megkérdezte tőlük, mégis, hogyha hazamentek, akkor mit csináltok? Akkor a gyerekek elkezdték részletezni, hogy megnyitják a Facebookot, az emaileket, neteznek. A tanár ezután visszakérdezett: Ez akkor nem olvasás?

De, ez is bizony az. Fontos ez is, és fontos a szépirodalom is.

Miért szükséges ezeket vegyíteni? Milyen képességeket fejleszt az egyik, milyeneket a másik?

Az olvasáshoz szükséges alapvető képességek két területre oszthatók: az első a grafikus elemek kódolása, ez az, amikor felismerem a betűket, szavakat, írásjeleket, bekezdéseket. A másik a nyelvi jelentés megértése, vagyis a szövegértés. Ha az olvasás már automatizált, akkor tudok arra koncentrálni, hogy mit jelent az, amit olvasok, meg tudom figyelni a saját olvasási folyamatom. Például szépirodalom esetében szabadjára tud kelni a fantázia, át tudom adni magam a szövegnek.

Ezen kívül a jó olvasónak jó szöveg kell. Még azok is találkozhatnak olyan szöveggel, amit nem értenek, akik nagyon járatosak az olvasásban. A jó olvasónál a stratégiahasználatot szokta még kiemelni a szakirodalom: amikor a szöveget egy előre választott célnak megfelelően, különböző műveletekkel olvasunk...

ITT OLVASHATÓ

TRUMP KEDVENC AMERIKAI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓJÁT VETI BE A FIDESZ, EBBEN AZ INDEX LETT A PARTNERE

TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS, MIZSUR ANDRÁS
2025.09.19.

A Donald Trumphoz több szálon kötődő McLaughlin & Associate nevű amerikai cég segíti a Fidesz kampányát. A politikai tanácsadó cég alapítója, John McLaughlin már meg is állapodott az Indexszel, hogy a lap a választásokig havonta közli majd az általuk szállított felmérési adatokat. Az első ilyen felmérés eredményét már közzé is tette az Index: eszerint egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson többen szavaznának a Fidesz–KDNP-re, mint a Tisza Pártra, merthogy a kormánypártok 43, míg a Tisza 37 százalékon áll. Az Index cikkéből nem derült ki, milyen módszertant használt az amerikai cég, csak annyit közöltek, hogy 1000 fős mintával dolgoztak, és szeptember 10–14. között telefonon keresték meg az embereket. Nem derült ki, hogy reprezentatív-e a minta, és a pártpreferencia-mérésnél az sem, hogy mennyi volt a hibahatár.

Amióta a Tisza Párt megjelent és domináns szereplője lett az ellenzéki oldalnak, vita tárgya, hogy milyen erős a Fidesszel szemben. A kormánytól független közvélemény-kutató cégek jó ideje már egyöntetűen a Tisza előnyét mérik, miközben a kormányzathoz kötődő intézetek – például a Nézőpont Intézet – felmérései ennek ellenkezőjét mutatják. A Fidesz szerint azok a hazai cégek, amelyek a Tisza előnyét mérik, valójában manipulálják az adataikat, mert így akarják befolyásolni a szavazókat. Ezt az érintettek tagadják, és hol burkoltan, hol nyíltan, de azt kommunikálják, hogy éppen a Fidesz-közeli cégek manipulálnak. A Telex a felméréseket végző cégek eredményeit folyamatosan közzéteszi, ezekből jól láthatóak az eltérések...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN ÉS MIÉRT HAMISÍTJA MEG A TÖRTÉNELMET ORBÁN VIKTOR

UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.09.18.

Ez az adás arról szól, hogy miért tesz a magyar miniszterelnök olyan állításokat sorozatban egymás után, amiért egy egyetemi vizsgán azonnal megbuktatnák a vizsgázót.

ITT NÉZHETŐ MEG

UNGVÁRY KRISZTIÁN KORÁBBI VIDEÓI

PÉNTEKI CSÚCS A SZÜLÉSZETEKEN – ROSSZAT JELEZ, HOGY EZ A LEGGYAKORIBB „SZÜLETÉSNAP”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.09.19.

2023-ban 51 százalékkal több baba született pénteken, mint vasárnap. Miért igazodik a szülés a naptárhoz? Miért nem a saját természetes ritmusukban zajlanak az események? Korábban is kevesebb baba született hétvégén és ünnepnapokon, de nem volt ilyen péntekdominancia, mint napjainkban. Öt ország adatait néztük meg, sehol sem találtunk ilyen kiugró adatokat. Mi állhat a furcsa naptárhatás háttérében? A titkolt hálapénz? A magánszülészetek térnyerése? Vagy az oxitocinbűvészkedés és a császárhalmozás? Rájöttünk.

A győri kórház onkológia szakrendelésén elhelyezett kamera hat egészségügyi dolgozó, köztük az osztályvezető főorvos lebukását okozta, akik a tilalom ellenére fogadtak el hálapénzt a betegektől. Az üzletszerűen elkövetett vesztegetés miatti vádemelés rámutatott arra, hogy a hálapénz az 2021-ben történt betiltása óta is létezik. Szerencsére messze nem olyan arányban, mint korábban, de azért jelen van. Hat egészségügyi elleni vád az onkológián azért is elgondolkodtató, mert a daganatos betegek gyógyítása nem számított a kiemelkedő hálapénzes szakmák közé. Mi lehet akkor a szülészeteken? – kérdezhetik sokan. Korábban a legtöbb borítékot ott csúsztatták az orvosoknak a sebészet mellett.

A hálapénz megszüntetése történelmi fontosságú lépés, ami számos pozitív hatással jár. Ám nem pusztán azzal.

Korábbi cikkeinkben és podcastjainkban a következő problémákat azonosítottuk a szülészeteken: 

- A paraszolvencia tiltásának következtében korlátozták a szabad intézmény- és orvosválasztást. A nők az éppen szolgálatban levő, gyakran először látott orvossal és szülésznővel kénytelenek szülni. Visszatérő panasz a személyre szabott gondoskodás hiánya, ami miatt sokan a magánellátást választják. A fővárosban már minden harmadik, negyedik szülés magánklinikán történik.

- A szabad orvosválasztást úgy korlátozták, hogy nem biztosították az egységes szakmai szemléletet a kórházakban. Ez legkönnyebben a császármetszések elképesztő mértékű szórásán figyelhető meg. Noha elsősorban orvosszakmai okok vezethetnek a műtéti szüléshez, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai arra utalnak, hogy legalább ilyen hangsúlyos a helyi szokásrend, vagyis az, ki melyik intézményben szül. 2024-ben a fővárosban 30 és 56 százalék között szórt a műtétek száma, a Szent Imre Kórházé volt a legalacsonyabb, a Honvéd Kórházé és a Semmelweis Egyetemé a legmagasabb. A vidéki Magyarországon a legjobb adat 27 százalékkal Győré, a legrosszabb pedig 52 százalékkal Esztergomé.

- Miközben az elmúlt évtizedekben a szülészetek bezárása volt a meghatározó trend, 2021 óta jelentős méretű magánszülészetek jöttek létre a fővárosban. Emiatt három-négy nagy kórházénak megfelelő osztályt kellett feltölteni orvosokkal és szülésznőkkel úgy, hogy nincs másik orvoskar, vagyis a meglevő „stábot” kellett kettéosztani úgy, hogy az állami intézmények is működőképesek maradjanak. Ugyanez a folyamat lezajlott vidéken is, egyrészt a fővárosi magánkórházakba ingázó orvosok révén, másrészt a megerősödő magán-nőgyógyászati szakrendelők miatt.

- Mindez akkora szülész-nőgyógyász szakorvoshiányt okozott, hogy ma a szülési folyamatokat gyakran nem a nők és a babák természetes igényeihez, hanem a munkaszervezés optimalizálásához igazítják.

Erre utal, hogy miközben a hálapénz kivezetése miatt az elemzők a császármetszések számának csökkenését várták, a közkórházakban tíz éve kevesebb szülészeti műtétet végeztek, mint 2024-ben. Összességében pedig az elmúlt években is nőtt a császármetszések aránya, és éppen a magánszülészetek forgalmának bűvülésével. Még a legrosszabb mutatójú állami kórház császármetszési arányszáma is kedvezőbb a legjobb magánkórházakénál, ahol 70-80 százalékos értékeket érnek el.

Írásunkban azt mutatjuk meg, hogy mindez még arra is hatással van, mely napokon születik a legtöbb kisbaba Magyarországon.

Hétvégén csúszik a boríték?

A Válasz Extra podcastsorozatban vendégeink beszéltek arról, hogy a szabad intézményválasztás korlátozása óta sokan úgy választanak magánorvost, hogy az „bevigye” a kismamát az állami munkahelyére, vagyis a kiválasztott szülészetre. A természetes születés hívei így tudják elkerülni, hogy például a körzetes, 50 százalék feletti császármetszési aránnyal dolgozó kórházba kerüljenek, és be tudnak jutni akár egy 30 százalék körüli műtéti arányú szülészetre. Vagy egy olyan intézménybe, amelynek betegellátási kultúrája magasabb szintet képvisel, amiről a nők tucatnyi Facebook-csoportban tájékoztatják egymást...

ITT OLVASHATÓ

KIDERÜLT, HOL FOLYTATJA FIALA JÁNOS | MAGYAR KÖZÖNY PODCAST

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2025.09.17.

Vajon mit rejt Fiala János antik doboza? Bródy János miért veszett össze Szörényi Leventével? Nagy Feró mennyire hiteles, ha politizál? Azahriah megfutamodott a Fidesztől? A mocskos fideszezésnek mi az alapja? A bánatunkat miért folytjuk élő fellépésekbe és zenehallgatásba? A zenei koncertek egy kor politikai lenyomatai is? Új műsora lesz Fiala Jánosnak a Magyar Közöny Podcast YouTube-csatornáján? A magyar Közöny Közöny Podcast kérdéseire Fiala János újságíró válaszolt.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZABADULNA A FELELŐSSÉGTŐL AZ ORBÁN-KORMÁNY, EGYHÁZAKHOZ KERÜLHETNEK A MAGYARORSZÁGI GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYEK

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2025.09.19.

Információink szerint ennek előkészítéseként jövő keddre behívatták a központok igazgatóit. Az SZGYF szerint információink tévesek.

Berendelte az állami fenntartású gyermekvédelmi központ igazgatóit jövő keddre a Belügyminisztérium, vannak, akiknek az irányításuk alatt lévő lakásotthonok állapotáról fotókat is vinniük kell – tudta meg lapunk egymástól független, gyermekvédelemben dolgozó forrásainktól.

Tőlük úgy tudjuk, a még állami fenntartású intézményeket az egyházi fenntartóknak adja majd át az állam, ennek előkészítése zajlik. Van egy sorrend is arról, melyiktől mikor válna meg az állam.

Információink szerint mindez azért történik, mert az Orbán-kormány minden felelősségtől meg akar válni az őt egyre kényelmetlenebb helyzetbe hozó szakellátásban, a jövőben fenntartóként és munkáltatóként sem kíván tovább szerepet vállalni. Így a minden konkrétum nélkül, 2026-ra tett béremelés vállalása sem az ő gondja lenne, hiszen a dolgozók így nem közalkalmazottak lennének. Értesülésünk szerint negyedéve történt hasonló lépés és kísérlet az átadásra, ám akkor az egyházi fenntartókkal nem sikerült megállapodni, többek között az épületek elhanyagolt állapota, és a súlyos forráshiány miatt.

Megkerestük a Belügyminisztériumot, illetve a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF) is. A Belügyminisztérium nem cáfolta értesülésünket, de - noha látta, hogy az SZGYF is a címzettek között van – mindössze annyit írt: „Megkeresését válaszadásra továbbítottuk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság részére”. Onnan később azt a választ kaptuk: „Az Ön által leírt információk tévesek. A Főigazgatóság vezetősége a korábbi gyakorlatának megfelelően rendszeresen tart fenntartói értekezleteket a szociális és gyermekvédelmi intézményvezetők részére, személyes vagy online megbeszélések keretében. Jelen megbeszélésre a Főigazgatóság épületében kerül sor, az előzetesen megjelölt időpontban.”...

Azt is közölték, hogy a főigazgató és a szakmai főigazgató-helyettes kiemelt figyelmet fordít az intézmények szakmai működésének elősegítésére, személyesen is felkeresik a szociális és gyermekvédelmi intézményeket, így közvetlen, az adott intézményre szabott szakmai támogatást nyújtva.

Emlékezetes, tavaly Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár bejelentette, hogy várhatóan az év végéig csaknem tíz egyházi szereplővel olyan megállapodást ír alá, aminek eredményeképpen csaknem 700 férőhellyel bővülhet a nevelőszülői hálózat. Lapunk akkor is érdeklődött a bővítés részleteiről, többek között arról, kik a tervbe bevont „egyházi szereplők", de nem kaptunk válaszokat. Megkerestünk az egyházakat, az egyházhoz köthető gyermekvédelmi szolgálatokat, de egyetlen olyat sem találtunk, amelyik bármit is tudott volna a kabinet tervéről vagy amelyiket megkereste volna a kormányzat.

Most a gyermekvédelmi intézetben dolgozók arról is meséltek, hogy náluk zárlat van, ami azt azt jelenti, hogy nem vehetnek fel- vagy át több gyereket.

A vezetők arra várnak, hogy amikor az átadás megtörténik, kinyitnak majd a munkavállalói létszámhiány miatt bezárt csoportok, otthonok...

ITT OLVASHATÓ

GRATULÁCIÓ

FACEBOOK
Szerző: FEKETE-GYŐR ANDRÁS
2025.09.18.

Belügyminiszter úr, hadd gratuláljunk: a mai, Ruszin-Szendi Romulusz elleni rendőri fellépéssel feltette a koronát a pályafutására. Hosszú út vezetett idáig az olajszőkítés sötét ügyeitől a Fidesznek kényes nyomozások leállításán át a pedofilok mosdatásáig, de a végén csak sikerült eljutnia a nyílt, koncepciós eljárásig.

Ezzel újabb tételt húzhat le a bakancslistájáról. Jár a taps.

Mondja: most, hogy ez a „kiemelt fontosságú” ügy is végre a helyére került, nem maradt véletlenül egy szabad járőrautója a Szőlő utcai ügyben emlegetett két magas rangú fideszes pedofil kollégája címére is? Csak hogy a rend kedvéért oda is kinézzenek, ha már ennyire ráérnek.

És ha ezzel megvannak, nem tudnák esetleg útba ejteni a Magyar Nemzeti Bank alapítványait is? Tudja, ahol százmilliárdoknak kelt lába, és ahol annak ellenére nem történt egyetlen kihallgatás sem a Matolcsy-klán ügyében, hogy az egész ország pontosan tudja, hol kellene keresni a felelősöket?

Ha pedig már a megmagyarázhatatlan vagyonoknál tartunk: megtennék esetleg, hogy átugranak Hatvanpusztára is? Logisztikailag nem lenne egy nagy ugrás, még az útiköltségeket is szívesen álljuk, ha szükséges – egyébként is mi fizetnénk –, csak valaki végre tegye fel a megfelelő kérdéseket. Tudja, példának okáért, hogy miből épülhetett egy ekkora uradalom a miniszterelnök édesapjának a nevén, akinek a vagyonosodása minden idők egyik legátláthatatlanabb sikersztorija?

De megkérdezhetnék akár Orbán Sárát is hazafelé menet a hűvösvölgyi luxusvillájának ügyében, hogy hogyan lehetséges az, hogy valakinek a vagyona ennyivel gyorsabban gyarapodjon, mint a bevallott jövedelme?

Csak néhány ötlet, belügyminiszter úr, ami így kapásból az eszembe jut, hogy mire használhatnák még a rendőrség erőforrásait. Szóljon, ha netalán ötletszűkében vannak, szívesen küldök még további tippeket is. Sajnos tele van velük a padlás.

Mindenki másnak pedig, aki úgy érzi, hogy ebből egyszer és mindenkorra elég volt: találkozzunk most vasárnap 17:30-kor a Hősök terén, a Loupe Színházi Társulás tüntetésén. Itt az idő, hogy ne csak online, hanem élőben is elmondjuk, mit gondolunk erről a mocskos rendszerről. Legyünk ott, és fejezzük ki a véleményünket – „hangosan és érthetően”, hogy a Belügyminisztériumtól a Karmelitáig ők is megértsék végre, hogy Magyarország többé nem fél tőlük.

ITT OLVASHATÓ

DURANDA | TÖRÉSPONT | 1. EPIZÓD

KLUBRÁDIÓ / TÖRÉSPONT
Szerző: KEREKES BORBÁLA
2025.09.15.

Jelenleg 2.5-3 millió ember tekinthető szegénynek Magyarországon, a lakosság 5 százaléka él mélyszegénységben. Sokan közülük olyan cigánytelepeken, mint a Gyöngyös belvárosához közel lévő Duranda. Kerekes Bori filmje Karácsony Dávid szociális munkás egy napján keresztül mutatja be azt a küzdelmet, amit az itt élő gyerekekért folytat. TÖRÉSPONT sorozatunk 1. epizódja.

FELIRAT ELÉRHETŐ A VIDEÓ ALJÁN LÉVŐ 'FELIRATOK' GOMBRA KATTINTVA

Zene: 

Rombus zenekar - Bársonyvörös csizma 

Rombus zenekar - Duranda csillaga

ITT NÉZHETŐ MEG

PUZSÉR RÓBERT: NEM ELÉG ELZAVARNI ORBÁN VIKTORT, MERT EGY MÉG ROSSZABB ORBÁN VIKTOR JÖN – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.09.17.

Nem Orbán Viktor a probléma, hanem az a Magyarország, az a társadalom, az a történelem, az a politika, amelyik Orbán Viktort kitermelte. Ha ezt nem értjük meg, akkor az Orbán-rendszer leváltása nem hoz minőségi változást a magyarok életében, akkor csak valami nagyon hasonlóra válthatjuk le a jelenlegi rendszert – mondta a Kultúrtájban Puzsér Róbert. A publicista ezt a szemléletváltást szeretné elérni a Polgári Ellenállás mozgalmával is, amelynek első nagy demonstrációjára október elején kerül majd sor.

A műsorból kiderül az is, hogy: 

• Veszélyben érzi-e magát, miután a Hír TV-n a haláláról beszéltek? 

• Lehet-e Magyarországon politikai erőszak? 

• Miért tartja röhejesnek Orbán Viktor „hisztijét”? 

• Mit jelent valójában Orbán Viktor poloskázása? 

• Miért nem tudja visszaszerezni a Fidesz a „pesti utcát”? 

• Mi a célja a Polgári Ellenállás mozgalmának, és milyen demonstrációkkal készülnek ősszel? 

• Mikor jöhet el a „magyarság megszentelt pillanata”? 

• Miért haragudhat nagyon Rogán Antal Jeszenszky Zsoltra?

ITT NÉZHETŐ MEG

PRESSER GÁBOR / HALLGATLAK- JÓTANÁCSOK AZ ÉLETHEZ

HALLGATLAK- JÓTANÁCSOK AZ ÉLETHEZ PODCAST
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2025.09.17.

A műsor vendége: Presser Gábor.

ITT NÉZHETŐ MEG

A KEGYELMI ÜGY LEHETETT VOLNA ORBÁN VÉGNAPJA, A SZŐLŐ UTCAI BOTRÁNYBA AZ EGÉSZ KORMÁNY BELEBUKHAT

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.09.17.

Egy beszélgetés, amely egyszerre boncolgatja a Demokratikus Koalíció válságát, a kegyelmi botrány politikai következményeit, a Szőlő utcai gyermekotthon ügyét, valamint Orbán Viktor „poloskázásának” üzenetét. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában megszólaló Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző éles, időnként provokatív gondolatokkal tárta fel a magyar belpolitika jelenlegi dilemmáit.

„Azon a napon született volna meg az új demokratikus Magyarország. Február 10-e a Demokratikus Magyarország születésnapja – ha majd lesz belőle valami.” – mondta, utalva arra a pillanatra, amikor a kegyelmi ügyben az ellenzék elmulasztotta Orbán Viktor felelősségének egyértelmű kimondását.

A beszélgetés középpontjában a DK helyzete áll: a párt, amely egykor kormányváltó erőt jelenthetett, mára súlyos belső válsággal küzd, támogatottsága látványosan erodálódott. A szakértő szerint a Momentum és más ellenzéki formációk sem voltak képesek felismerni a történelmi pillanatot, míg egy teljesen ismeretlen szereplő, Magyar Péter, a közvélemény számára a „legjobb mondatot” mondta ki.

Az elemzés azonban nem áll meg a múlt hibáinál: szó esik a Szőlő utcai gyermekotthon körül kirobbanó botrányról, amely – ha valóban kormányzati körökhöz vezetne – Szentpéteri Nagy Richard szerint „bármelyik kormány bukását okozhatná, akár Kongóban is”.

A beszélgetés kitér Orbán Viktor kommunikációs stratégiáira is. A miniszterelnök „poloskázásának” újra elővett retorikája szerinte a Fidesz belső válságjeleit mutatja: „Nincs kormányzás, csak propagandakormányzás. A miniszterelnök éjjel-nappal szerepel, mert nincs más mondanivalója.”

És mi a helyzet Magyar Péter új politikai mozgalmával? Az elemző szerint a Tisza Párt elérte a növekedésének határát: „Most már kellene még 20, 50, 100 arc, nem csak Magyar Péteré.” Bár eddigi fellépése sikeres volt, a jövője azon múlik, hogy tud-e valódi politikai programot, új ügyeket és hiteles csapatot maga mellé állítani.

A beszélgetés végén világossá válik: a magyar politikai térfél egyszerre mozog bizonytalanságban és történelmi lehetőségek között. Az interjú nem ad végső válaszokat, de kérdései és állításai gondolkodásra kényszerítik a hallgatót – és emlékeztetnek arra, hogy olykor egyetlen elszalasztott pillanat is elegendő lehet ahhoz, hogy sorsfordító változások elmaradjanak.

„Ez a nap volt 2024. február 10-e. Más kérdés, hogy lehet, mire felnőhetne, addigra meghal az a bizonyos új Magyarország.” – zárta gondolatait Szentpéteri Nagy Richard.

ITT NÉZHETŐ MEG

FELFORGATÓK… – FLECK ÉS LÁNYI AZ ÚJ RENDSZERVÁLTÁSRÓL

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2025.09.18.

Lányi András kezdeményezésére a hét elejétől rendszeres vitaestek sorozata indult a Kossuth Klubban szakértők részvételével, a cél pedig nem más, mint hogy kikristályosodjon az újabb rendszerváltás forgatókönyve, s jövőre meg is jelenjen egy kötet formájában. A Felforgatókönyv készítésének folyamatáról kérdeztük eheti podcastadásunkban az író-ökofilozófus ötletgazdát, valamint Fleck Zoltánt, aki a kezdeményezés jogi munkacsoportjában aktivizálta magát. Miért lesz ez több értelmiségi önképzőkörnél? Miért tartják forradalminak a helyzetet? Miért nincs igaza Magyar Péternek Fleck szerint abban, hogy a választási rendszer kérdése nem fontos? Stumpf András kérdez.

Részletek az adásból:

Lányi András: Az egész ország, mint egy góltotó játékban, izgatottan latolgatja, hogy mi lesz a jövő évi választások kimenetele. Holott ezt alig tudjuk befolyásolni. Majd leszavazunk valahogyan. Arról viszont nagyon kevés szó esik nyilvánosan, hogy milyen országot szeretnénk egy vágyott rendszerváltás után. Mindenki beszélget erről otthon, meg a szűk szakmai környezetében, de nem formálódik belőle közakarat. Arról igyekeztem meggyőzni barátaimat, hogy készítsük el az új rendszerváltozás forgatókönyvét, amelyet mi Felforgatókönyvnek nevezünk.

Fleck Zoltán: Örömmel csatlakoztam, mert láttam, hogy olyan kezdeményezésről van szó, amely a szokásosakkal ellentétben nem csupán egy szűk szakterület képviselőit vonja be a vitába, hanem átfogó tervet próbál készíteni az ország előtt álló feladatokról és azokra lehetséges megoldási javaslatokkal is előáll. Az én szakterületemen érdemes egyébként radikálisan fogalmazni, hiszen a NER szerves része a jogrendszer és az alaptörvény maga. Környezetvédelemmel, gazdasággal, kultúrával, a többi alrendszerrel pedig csak úgy lehet foglalkozni, ha foglalkozunk azzal is, milyen akadályok merülnek fel egy kormányváltás, rendszerváltás, forradalom, felforgatás után.

Lányi: A demokrácia ott kezdődik, ahol a közakarat formálja a politikát és nem fordítva. Azok a gondolkodó emberek a célközönségünk, akik a saját szakterületükön tudják, mi lenne jó, de nyilvános térben. Nem 12 pontot akarunk. Amiben mindenki egyetért, az közhely. Érdemes viszont leírni alternatívákat és érveket hozni pro és kontra, mindezt pedig nyilvánosan. Ha elfelejtjük ezt kinyilvánítani, ne csodálkozzunk, ha nem az lesz, amit akartunk. Ahol van egyetértés, ott egyértelmű javaslatokkal léphetünk fel, ahol meg alternatívák vannak, ott büszkén mutatjuk majd be, hogy vannak, akik így gondolkodnak, vannak, akik úgy, de a döntéshozó ezután már nem tehet majd úgy, mintha nem tudná a pro és a kontra érveket, akármelyik mellett dönt is.

Fleck: Az én területemen abban egyetértenek a szakértők, hogy komoly közjogi akadályok vannak. Ez lényeges szakmai és politikai kérdés is. Érdemes tudnia ezekről a választónak még a választás előtt. Azt elég jól tudjuk, mit okozott az Orbán-rezsim, azonban nem elégedhetünk meg egyszerű diagnózissal. Nem vagyok meggyőződve ugyanis arról, hogy a választók nagy része egyetért abban, hogy nem lehet hatékonyan működni hasonló autokratikus berendezkedéssel akkor sem, ha más veszi át a kormányrudat. Márpedig meggyőződésem, hogy nem lehet. Nem lennénk itt, ha csupán kormányváltás készülődne. Nagyobb a feladat. Ebben a közjogi rendszerben könnyen megakadályozza a NER maradéka a hatékony kormányzást, ha nem ők nyernek. A választást lehet, hogy meg lehet nyerni, bár ez sem bizonyos, de a hatékony kormányzásra ebben a berendezkedésben nincs esély. Nem szakmai szőrözésről van szó tehát, amikor erről beszélünk, hanem konkrétan az ország kormányozhatóságról.

Lányi: Vajon a diktatúra által hozott törvények keretei között meg lehet-e szabadulni a diktatúrától? Megáll-e a bíróság előtt a bűnszövetkezet vádja, a törvényes hatalommal való visszaélés vádja? Van-e az a független bíróság, amely képes dönteni erről? Csak ezután kezdődhetnek azok a kérdések, amelyekkel mi tulajdonképpen foglalkozni fogunk, hogy hogyan lehet helyreállítani a közalkalmazottak, köztisztviselők függetlenségét, hogy a döntési jogkörökből mi jusson az önkormányzatoknak, mi a szakhatóságoknak.

Fleck: Itt tényleg nagyobb dolgokról van szó a jognál, berendezkedéseknél, választási rendszereknél. Arról mondjuk, milyen iskolába járnak a gyerekeink. Hogy meghalni megyünk-e be a kórházba vagy meggyógyulni. Hogy pusztítjuk-e a környezetet vagy sem. Az a politikai szándék, hogy kaparintsuk meg a hatalmat, állítsuk vissza, ami érdekünkben áll, ami nem, azt meg hagyjuk úgy, ahogy van – ez nagy veszély ebben a régióban. Mi olyan országról álmodozunk, ahol az egyetemek, a civilek autonómiája adott, ahol nem lopnak a hatalmasok, ahol a kormányzóképesség adott, miközben a kormánynak vannak hatalmi korlátai. Hogy korlátozott kormányzással is lehet hatékonyan működni, az viszont ma sokak számára nem egyértelmű.

Lányi: Pedig csak úgy lehet.

Fleck: Az autokrációból a demokráciába való kilépés viszont, amely ehhez kell, forradalmi jelentőségű. Senki sem akarhatja, hogy vér folyjon, de a helyzet veszélyes.

Lányi: Nem fog vér folyni. Eddig még értelmes, tartalmi viták sem folytak nyilvánosan. Most ezen igyekszünk változtatni a Felforgatókönyvvel.

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN ÉS MAGYAR EGYMÁSNAK ADJÁK A KILINCSET SZEKSZÁRDON | ÉLŐBEN A TISZA ORSZÁGJÁRÁSÁRÓL

PARTIZÁN
Szerző: GULYÁS MÁRTON
2025.09.17.

Kedden Orbán Viktor uszodát adott át Szekszárdon, szerdán pedig ideér Magyar Péter 80 napos országjárása, amivel ezen a héten több adásban is foglalkozunk. Tolna megye erősen fideszesnek számít, de a szekszárdi választókerületben gyengébben teljesít a kormánypárt, mint a környéken. Ennek ellenére a megyeszékhelyen is kitart a fideszes városvezetés. Teremhet itt babér a Tiszának?

ITT NÉZHETŐ MEG

MARSI ANIKÓ NEM ÉRTI A VILÁGOT MAGA KÖRÜL

JÓLVANEZÍGY
Szerző: JÓLVANEZÍGY / Ádám
2025.09.17.

A műsor vendége Ruff Bálint.

TIMESTAMP 

00:00 Orbán Viktor Orbán Viktor kampányfőnöke? 

30:00 A magán tényleg jobb? 

40:47 Vakok között félszemű a Feri 

50:06 A Fidesz csodafegyvere 

1:09:42 Irigy Hadházy

ITT NÉZHETŐ MEG

MÁR EGY ÉVTIZEDE IS TUDHATTAK RENDŐRSÉGI BERKEKBEN ARRÓL, MIKET MŰVELHET A SZŐLŐ UTCAI JAVÍTÓINTÉZET IGAZGATÓJA

TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2025.09.15.

Már több tanút is meghallgatott a Nemzeti Nyomozó Iroda abban a büntetőügyben, amelynek gyanúsítottja a Budapesti Javítóintézet egykori igazgatója, Juhász Péter, valamint a férfi élettársa, egykoron az intézet biztonsági vezetőjeként dolgozó A. Zamira – tudta meg a Telex az eljárás részleteire rálátó forrásoktól. Információnk szerint az NNI továbbra is tanúkat kutat fel, de folyamatban van a tőle lefoglalt adathordozók tartalmainak elemzése is.

A május 27-én őrizetbe vett Juhászt emberkereskedelemmel és kényszermunkával, valamint közfeladati helyzettel visszaéléssel gyanúsítják, élettársát emberkereskedelemmel és kényszermunkával.

A gyanúsítás szerint Juhász és Zamira kamuból állást biztosított a 24 éves K. Viviennek és a 23 éves F. Barbarának. A két nő papíron gyermekfelügyelő volt a javítóintézetben, havi fizetést kaptak, de a valóságban be sem jártak a Szőlő utcai intézetbe. Ehelyett prostituáltként dolgoztak, az így szerzett pénz egy részét pedig Juhásznak adták. Az igazgató szépen megszedte magát. Amikor elfogták, több tízmillió forint értékben foglaltak le tőle valutát. A férfinak két drága ingatlana is van, és az időközben zárolt bankszámláján is tetemes összeg állt a rendelkezésére – de ezeket a hatóság zár alá vette.

Információnk szerint az ügyben eddig kihallgatott tanúk közül vannak, akik már terhelő vallomást tettek Juhászékra, megerősítve a nyomozók gyanúját. Közéjük tartoznak például azok, akik rendszeresen látták a lányokat abban a budapesti lakásban, ahol a klienseikkel találkozgattak. A prostitúciót a két érintett nő nem is tagadja. Azt azonban tagadják, hogy mindehhez Juhásznak vagy az élettársának bármi köze lett volna.

Akárcsak K. Vivien és F. Barbara, úgy információnk szerint a Szőlő utcai javítóintézet dolgozóinak vallomása sem vitte közelebb a rendőröket Juhászék tevékenységéhez. A volt igazgató mégsem lehet nyugodt, mivel több olyan tanú is jelentkezett a rendőrségen, akik tudtak a viselt dolgairól és az információikat meg is osztották a rendőrökkel...

ITT OLVASHATÓ

ENGEM AZ ÉRDEKEL, MIKÉNT ALJASULHATOTT IDÁIG EZ AZ ORSZÁG! HOGYAN LEHETÜNK ENNYIRE PASSZÍVAK, RÉSZVÉTLENEK, GYÁVÁK!

FACEBOOK
Szerző: Dr. SZELÉNYI ZOLTÁN
2025.09.17.

Engem nem érdekel, hogy volt-e pisztoly az extábornok oldalán. Nem érdekel, hogy mit gondol Lánczi Tamás a TISZA applikációról. Nem érdekel, az összes kormányközeli bullshit. 

Engem az érdekel, hogy mikor indít vizsgálatot az ügyészség a Szőlő utcai javítóintézetben történtek miatt. Hol tart a nyomozás K. Endre ellen, aki az amnesztia után tanúk befolyásolásával próbálkozott. Kik azok a magas rangú politikusok, akikről Kuslits Gábor, gyermekvédelmi szakember beszélt? Hogy nevezheti magát családbarátnak, gyermekpártinak egy ország, ahol szexuális ragadozók szabadon mozoghatnak a politikában, vagy bárhol?

Engem az érdekel, miként aljasulhatott idáig ez az ország! Hogyan lehetünk ennyire passzívak, részvétlenek, gyávák! Ki mer kiállni az állami gondozott gyermekekért. A megrontottakért, a bántalmazottakért?

Nekem voltak állami gondozott osztálytársaim általános iskolában. A „kóterosok”, ahogy magukat nevezték. Vadak voltak és öntörvényűek, de ha valaki kedves volt velük, az utolsó vajas kenyerüket is megosztották. Mert a vadságuk csak a sérülékenység elleplezésére szolgált, mögötte végtelen szeretetvágy lapult. Ebből pedig kevés jutott nekik. Hiába érkeztek nyugatról adományok, ruha, csoki, rágógumi. Hiába voltak emberséges nevelőik, akkor is csak páriák voltak a rendezett családi hátterű osztálytársak között. A legtöbbjükkel nem tudom mi lett később. De vannak páran, akikkel ma is tartom a kapcsolatot. Ők ki tudtak törni, egzisztenciát tudtak építeni, lett családjuk. Sajnos ők a kivétel.

Egy társadalom érettségét az mutatja, hogy miként bánik a leggyengébbekkel. Minden gyermeknek családban a helye. De ha már úgy alakul, hogy az állam gondoskodik róluk, akkor mindent meg kell tenni érte, hogy szeretetteljes, óvó környezetben legyenek. Aki bántja, kihasználja ezeket a gyerekeket, arra le kell sújtson a törvény szigora, tekintet nélkül rangra, pénzre, hatalomra. Ha ezt nem kényszeríti ki a társadalom, akkor mindannyian bűnrészesek vagyunk.

A kép forrása: Getty Images
Szerzői jog: Todor Tsvetkov

ITT OLVASHATÓ

PUTYIN ÉRDEKE AZ UKRAJNA, ILLETVE A NYUGAT ELLENI HÁBORÚ FOLYTATÁSA

FACEBOOK
Szerző: EPERJESI ILDIKÓ
2025.09.15.

Vlagyimir Putyin attól tart, hogy ha az orosz katonák tömegesen visszatérnének a frontról, destabilizálhatják a társadalmat, illetve az általa létrehozott politikai rendszert, miután hozzászoktak a gyilkoláshoz és fosztogatáshoz – írja a Reuters három, a Kremlhez közeli forrásra hivatkozva.

Az orosz hatóságok célja az egyik forrás szerint az, hogy elkerüljék a 90-es években tapasztalt helyzet megismétlődését, amikor az Afganisztánt megjárt orosz katonák hazaérése hozzájárult a szervezett bűnözés növekedéséhez.

Miért nem fogja abbahagyni Putyin a Nyugat elleni háborúját? – erről már a Politico írt.

A válasz egyszerű: azért, mert az orosz elnök a politikai túlélését az Amerikával és szövetségeseivel való folyamatos konfrontációtól tette függővé.

Amikor Vlagyimir Putyin legalább 19 drónt küldött Lengyelországba a múlt héten, az orosz elnök azt az üzenetet közvetítette: nem tervezi, hogy egyhamar befejezi a Nyugat elleni háborúját.

Az orosz behatolás a NATO légterébe a hetek óta tartó ukrajnai légitámadásokat követte, amelyekben több tucat ukrán civil halt meg, uniós és brit delegációknak otthont adó épületek rongálódtak meg, és a megszállók most először csapást mértek egy ukrán kormányzati épületre is Kijev központjában.

Putyin messze nem áll készen arra, hogy Donald Trump amerikai elnök nyomására békemegállapodást kössön Ukrajnával, hanem az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel fortyogó konfliktushoz köti politikai túlélését – magyarázza a Politico.

„Putyin háborús elnök” – mondta Nyikolaj Petrov, a londoni székhelyű Új Eurázsiai Stratégiai Központ vezető elemzője. „Nem fűződik érdeke a háború befejezéséhez.”

Miután háborús vezetővé formálta át magát, a békeidős elnöki posztra való visszatérés egyenértékű lenne a lefokozással. „Semmilyen körülmények között sem adhatja fel ezt a szerepet” – mondta Petrov.

Miközben Putyin teljes körű ukrajnai támadása a negyedik évéhez közeledik, az orosz elnöknek most van a legtöbb oka az optimizmusra a háború első napjai óta, amikor a Kreml abban reménykedett, hogy napok alatt elfoglalja a szomszédos országot.

Mivel az ukrán erőket fegyver- és emberierőforrás-hiány hátráltatja, Oroszország egyre mélyebbre nyomul az országba.

Moszkva előrehaladása azonban lassú – és költséges. A Kreml hadserege becslések szerint egymillió embert veszített, ráadásul a konfliktus megviselte az orosz gazdaságot, amelyet recesszió fenyeget.

A konfliktus lezárása azonban kockázatokkal járna.

A Kremlnek a média és az internet feletti szoros ellenőrzése valószínűleg lehetővé tenné számára, hogy a legtöbb orosznak győzelemként adja el a békemegállapodást, ám az orosz elnök nem ezért aggódik.

Mivel Oroszország liberális ellenzéke megtizedelődött, egy kicsi, de annál hangosabb nacionalista csoport jelenti most a legnagyobb fenyegetést Putyin uralmára – mondta Petrov. Grandiózus győzelmet ígért nekik, és nemcsak Ukrajna, hanem a „kollektív Nyugat” felett is.
„A katonai-politikai rendszer héjáiban él a vágy, hogy elpusztítsák a NATO-t” – mondta Alekszandr Baunov egykori orosz diplomata, aki jelenleg a Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ vezető munkatársa. „Hogy megmutassák: a NATO értéktelen.”

Mióta Putyin a múlt hónapban Alaszkában találkozott Trumppal, azon a csúcson, amelyet az amerikai elnök a tűzszünet megteremtésének szentelt találkozóként emlegetett, katonai elemzők szerint Moszkva fokozta hibrid hadviselési kampányát Európa ellen.

A szerdai lengyelországi légtérsértés előtt orosz drónok többször is bemerészkedtek a lengyel légtérbe a szomszédos Fehéroroszországból, városok fölött köröztek, mielőtt visszafordultak volna.

Augusztusban egy orosz drón Varsótól mintegy 100 kilométerre délnyugatra zuhant le.
A Die Welt szerint a Lengyelországba múlt héten behatoló drónok közül öt közvetlenül egy NATO-bázis felé haladt, mielőtt a holland F-35-ös vadászgépek elfogták volna őket.

Két nappal az incidens előtt Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke azzal vádolta Finnországot, hogy támadást tervez, és azzal fenyegetőzött, hogy bármilyen támadás „egyszer s mindenkorra a finn államiság összeomlásához vezethet”.

Az elemzők megjegyezték, hogy a cikk retorikája hasonlít a Kreml 2022 februári, Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió előtti beszédstílusához.

Moszkva hozzákezdett a létfontosságú iparágaknak, köztük a hajógyártásnak, az ország keleti részébe, a NATO-val közös határtól távolabb történő áttelepítéséhez – mutatott rá Petrov.
Pénteken pedig Oroszország nagyszabású közös hadgyakorlatot indított Fehéroroszországgal, többek között a lengyel határ közelében. A gyakorlatok várhatóan kedden zárulnak.

„Bármit is ér el Putyin Ukrajnában, a Nyugattal való konfrontáció nem ér véget ott; különböző formákban folytatódni fog” – mondta Petrov. „A katonai jellegűt is beleértve.”

Az olyan tettekkel, mint a lengyel légtér megsértése, Putyin figyelmezteti Trumpot és azokat az európai vezetőket, akik a Kijevnek egy esetleges békemegállapodás után nyújtandó biztonsági garanciákról tárgyalnak – mondta Kirill Rogov, a Russia Political Insight elemzőközpont alapítója.

„Putyin megmutatta, hogy már ma is képes megtámadni NATO-tagországokat, miközben azoknak nincsenek védelmi rendszereik” – mondta.

Trump vegyes jelzéseket ad a NATO iránti elkötelezettségével kapcsolatban, emellett nem hajlandó betartani saját határidőit a Moszkva elleni szankciókkal kapcsolatban, emiatt Putyin abban bízik, hogy meg fogja úszni.

Az orosz elnök számára „most vagy soha” – tette hozzá Baunov.

A lengyelországihoz hasonló légtérsértések célja, hogy apró offenzívákkal aláássák a nyugati katonai szövetség kollektív védelem iránti elkötelezettségét, amelyek próbára teszik a NATO válaszadási hajlandóságát.

Baunov szerint Moszkva azt reméli, hogy a katonai szövetség fogatlan tigrisnek bizonyul.
Eddig Washington reakciója is csak erősítette ezeket a félelmeket.

Csütörtökön Trump Moszkva álláspontját visszhangozta, azt állítva újságíróknak, hogy „tévedés történhetett”.

A Kreml elutasította a vádakat, miszerint a drónok szándékos provokációk voltak. Az orosz hadügyminisztérium azt mondta, hogy „nem voltak tervek létesítmények célba vételére” Lengyelországban.

Fehéroroszország, amely lengyel tisztviselők szerint néhány drón indítóállásaként szolgált, azt mondta, hogy a behatolás egy „elektronikai zavarás” miatti baleset eredménye lehetett.

„Ez tipikus Putyin-stílusú trollkodás és puhatolózás” – mondta Rogov. „Szereti, ha a dolgok ambivalensek, hogy azokat akár szándékosnak, akár véletlennek is lehessen értelmezni.”

ITT OLVASHATÓ

FODOR TAMÁS: AZ AUTONÓMIÁK NÉLKÜL VISSZAFELE HALAD A TÁRSADALOM

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.09.16.

A Reggeli Személy 2025. szeptember 16-i adásában Dési János Fodor Tamás Jászai Mari-díjas színésszel beszélgetett.

ITT NÉZHETŐ MEG

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6155 - ÉRVELÉSI HIBÁK 153. RÉSZ: A CÉLVONAL TOLOGATÁSA

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.09.16.

"A svéd kormány kioktat minket a jogállamiságról. Eközben a Die Welt cikke szerint bűnszövetkezetek svéd gyerekeket használnak ki gyilkosként, tudván, hogy a rendszer nem fog elítélni. Az egykor a rendről és biztonságról ismert ország most összeomlik: több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosságért, a családok félelemben élnek. Szívszorító. A svéd nép jobbat érdemel!"

(Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap reggel az X-en)

"Ezek felháborító hazugságok. Nem meglepő, hogy egy olyan embertől származnak, aki a saját országában a jogállamiságot rombolja le. Orbán elkeseredett a közelgő magyarországi választások előtt."
(Ulf Kristersson svéd miniszterelnök tegnap délelőtt)

Tényellenőrzők szerint 4 (négy) kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosságért Svédországban.
"8 hónap alatt 186 lövöldözés történt, amiben 31-en haltak meg és megháromszorozódott a gyilkossággal gyanúsított gyerekek száma. Nem Orbán Viktor mondta, nem mi magyarok mondtuk, hanem a svéd országos rendőrkapitány. És ezek után Ulf Kristersson annyival lerendezi Orbán Viktor szavait, hogy ezek felháborító hazugságok."
(Rétvári Bence ma reggel a Facebookon)

Az érvelési hibák világában az egyik legfrusztrálóbb és legalattomosabb jelenség a célvonal tologatása. Ez a logikai hiba akkor következik be, amikor valaki egy vita során új feltételeket vagy követelményeket állít, miután az eredetieket már teljesítették vagy megválaszolták. Ilyenkor a vita nem azért nem ér véget, mert nem született válasz, hanem mert a másik fél folyamatosan megváltoztatja, hogy mit tart elfogadható bizonyítéknak vagy érvnek.

A célvonal tologatása eredetileg sportból származó metafora. Képzeljük el, hogy focimeccset játszunk, és amikor végre betalálunk a kapuba, az ellenfél arrébb tolja a kaput, és azt mondja, ez még nem gól, mostantól messzebbre kell rúgni. Olyan abszurd, mintha valaki azt mondaná, addig tart egy meccs, amíg nem győzünk.

A: A klímaváltozás egy hoax.
B: A klímaváltozás valós, itt van több ezer tudományos tanulmány.
A: Igen, de ezek csak modellek.
B: Itt van a valós adatokon alapuló hőmérséklet-emelkedés grafikonja.
A: Az még nem bizonyítja, hogy nem természetes ciklus.
B: Itt a szén-dioxid kibocsátás és a felmelegedés közötti összefüggés.
A: Jó, de lehet, hogy nem az ember okozza.
A vita sosem ér véget, mert A mindig új elvárást tud felállítani.

Mi a jó válasz a célvonal tologatására? Ne hagyd, hogy eltereljék a fókuszt. Ismételd meg, hogy az eredeti állításra szeretnél választ kapni. Mutass rá a hibára. Nevezd nevén az érvelési hibát, és kérdezd meg, hogy pontosan mi az elégséges bizonyíték. Tartsd kézben a vita kereteit. Ne engedd, hogy a beszélgetés más irányba menjen, ha az eredeti állítást még nem tisztáztátok.

A célvonal tologatása nemcsak hogy tisztességtelen vitatechnika, de lehetetlenné is teszi az értelmes párbeszédet. Akár politikában, akár személyes vitákban, ez a hiba megakadályozza a konszenzus kialakulását, és aláássa a jóhiszemű érvelést. Aki állandóan újabb követelményeket állít, az valójában nem vitatkozni akar, hanem győzni, bármi áron.

ITT OLVASHATÓ

NÁDASI BALÁZS: VÁLSÁGBAN AZ OKTATÁS 4. RÉSZ: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM REFLEXIÓ

FACEBOOK
Szerző: NÁDASI BALÁZS
2025.09.16.

Új projektünk Birkás Gyurival: minthogy ő matematika-közgazdaságtan tanár, ő írt a magyar, s mivel én magyar nyelv és irodalom szakos vagyok, én írok a matematika tanításának problémáiról, utána reflektálunk egymás bejegyzéseire. Az első részben Gyuri írt az irodalomtanítás problémájáról; erre most fogok válaszolni. A második részben én írtam a matematika tanításának nehézségeiről, arra ő már válaszolt. A zárszó szintén az övé lesz.

Gyuri a saját posztjában (link majd alant kommentben) elsősorban a szövegértési képességek hanyatlásáról írt, a nyelvtan tanításának buktatóiról semmit, én erről is fogok írni.

Amiről viszont nem fogok írni, mint megoldási javaslat, az a mindkettőnk által rögzített alapvető probléma: a magyar iskolarendszer nem felhoz, nem kompenzál, nem segíti a társadalmi mobilitást -- azaz, az egyre magasabb társadalmi ... osztályokba (van jobb szó?) való belépés lehetőségét nem elősegíti, hanem pont, hogy afféle kapuőrként azt megakadályozza. Olyan szinten van leromolva az oktatási rendszer, akkora hátránnyal indít mindenkit, hogy azt csak szülői zsebből lehet kijavítani, viszont ezt két tanár két blogbejegyzése szintén nem tudja megoldani. Mindössze csak jelezzük, hogy itt van a problémák gyökere: az állami oktatáspolitikában vagyis annak hiányában illetve az ezt a hiányt pótolni látszó erőszakos, központosított oktatásirányításban.

(Zárójeles megjegyzés: mintha a magyar kormány a legrosszabb jobboldali hagyományok mentén erre direkt rásegítene: hangsúlyozza, hogy több pénzt hagy a családoknál, és a gyerekek után járó adókedvezménnyel valóban effektíve több pénze marad a családoknak, ám, minthogy romlik az összes közszolgáltatás színvonala, ezeket a pénzeket a családok el is költik. A legrosszabb "konzervatív" gondolatmenetek egyike ez: kapsz adókedvezményt, cserébe te majd taníttatod a gyerekedet a saját költségeden. Igen ám, de vannak, akik nem kapnak adókedvezményt, vagy vannak, akik nem kapnak annyit; sőt, vannak, akik kapnak ugyan, de másra költik, mint oktatásra -- a jobboldali politika ilyenkor vállat von, hogy nem ők tehetnek róla. De, ők tehetnek róla. Ráadásul a társadalom egésze jól jár, ha az általános oktatási színvonal emelkedik: azok is, akik most a közmondásos lónak a jó oldalán vannak, és akiket nem érdekel, hogy vannak, akik a rossz oldalra kerültek.)

Na de vissza a gyerekek szövegértési képességeinek romlásához! Ennek alapvetően két okát látom.

1) Általában véve romlott a gyerekek szövegértési képessége, ahogy általában véve minden képességük romlott. Nem az egyes esetről, az egyes gyerekről beszélek: általában értem ezt.

2) A tankönyvek évtizedekkel vannak lemaradva az aktuális irodalomtól, a tanmenetek borzalmasak.

Az 1-es ponttal semmit sem tud kezdeni az oktatáspolitika, mert ez általános válságtünet. S nem csak arra utalok, hogy a gyerekek bele vannak esve a digitális valóságba, hogy az online tér jobban kitölti sokszor a mindennapjaikat, mint az, amit offline valóságnak, vagy simán csak: valóságnak lehetne mondani. Nem, már születéskor hiányoznak alapképességek.

Amikor beszéltem egyszer egy fejlesztőpedagógussal, és megkérdeztem, hány éves kortól kell kezdeni a gyerekek fejlesztését, a válasza az volt, hogy már az anyaméhben. S valóban. A kismamának tilos lenne alkoholt innia, tilos lenne dohányoznia, stresszelnie, és így tovább. Ehhez képest sajnálatos módon a gyerek nem így születik meg. De ha lenne is olyan kismama (és reméljük, minél több van), aki vigyáz a gyerek egészségére azzal, hogy vigyáz a saját egészségére, akkor is, sajnos a környezetünk olyan mértékben elszennyezett, ami már a magzatokat károsítja. Ez nem vicc: a mikroműanyagok jelenlétét már az anyaméhben kimutatták. S ugyanez igaz az édesapára is: a nyugati (ebbe a "nyugati"-ba beletartozik persze Ausztrália, Japán és Dél-Korea is) kultúra mozgásszegény életmódja illetve a környezetszennyezés mértéke a spermiumok minőségét is rontja. A növekvő külső hőmérséklet pedig az édesapa és az édesanya egészségét is negatívan befolyásolja.

Majd miután megszületett a kisbaba, a legtöbb esetben nem a megfelelő módon fejlődik tovább a családban. (Ha pedig onnét kiragadják, mert azt elégtelennek ítéli a gyámhatóság, nem biztos, hogy jobb helyre kerül.) Nem is az oltásellenességről beszélek; a passzív dohányzásról. Arról, hogy isznak a szülők. Arról, hogy 3 évesen már a képernyőt nézi. S bizony, óvodás korra már hozzá van szokva a képernyőhöz a gyerek. Óvodás korban ahelyett, hogy minél többet mozogna, játszana kortársakkal, állatokkal, ül a képernyő előtt. Mire általános iskolás korú lesz, a figyelme az online térre van kondicionálva. Az instant dopamin és endorfin-injekciókra, melyet az online tér és online játékok tudnak adni. A figyelemterjedelem már itt nem éri el azt a szintet, ami egy könyv elolvasását lehetővé tenné.

Itt jön be a 2-es pont, ezen belül is az irodalom. Mert mi is lenne célja az irodalomnak? A jelenlegi tanmenetek alkotói szerint a nemzeti kultúra megismerése (belevéve persze a pocsék irodalmár Wass Albertet, aki nem csak irodalmi tehetségnek volt híján, de embernek is szar alak volt). Mintha attól lenne valaki jobb magyar, hogy olyan szerzőket olvas, akik népben és nemzetben gondolkodtak alany és állítmány helyett! Mintha attól lenne valaki jobb magyar, ha nem csak kívülről tudná a Himnuszt és Szózatot (amely verseket egyébként szerintem a tanárok többsége sem ért, vagy értelmez jól), de ténylegesen megkönnyezné az összes olyan alkalmat, amikor valahol lejátsszák a Dohnányi-féle gyászindulót! (Az alkotmány vagyis alaptörvény szerint a magyar himnusz zenéjét Erkel Ferenc szerezte, ennek ellenére nem az eredeti Erkel-féle partitúra alapján készült feldolgozást, hanem alkotmányellenesen vagyis alaptörvényellenesen a Dohnányi-féle, direkt gyászosra hangszerelt átiratot játsszák mindenhol, ahol azt felcsendítik, mintha attól visszatérne a Felvidék meg Erdély a magyar korona fennhatósága alá.)

Valójában az irodalom célja nem a nemzeti kultúra bemutatása kéne legyen, hanem az, amit úgy szoktak megfogalmazni: műértő olvasók kinevelése, valójában pedig ami azt jelenti: az empátiára nevelés. Annak a képességnek a kifejlesztése, hogy valaki képes legyen valaki más helyzetébe beleélni magát; képes legyen elgondolkodni azon, hogy mit tenne másvalaki helyében, mérlegelve az ő szempontjait; tulajdonképpen nem más, mint a jobb emberré nevelés. Az sem árt, ha nem csak szövegértésre, hanem szövegalkotásra is tanítjuk a gyerekeket: azaz, a kreativitást is fejlesztjük, hiszen már most nem szükséges tudni az életrajzi adatokat akkor, amikor azt kiadja a telefon 2 másodperc alatt, viszont igenis szükség van a kreativitásra az AI világában. Az AI még nem kreatív -- ezt az előnyünket nem csak őrizni, de fejleszteni is kéne!

Ehhez képest mik a kötelezők? Direkt csak a felső tagozatot mondom, mert ugye gimnáziumba nem mindenki jut el.
Petőfi Sándor: János vitéz
Arany János: Toldi
Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Fekete István: A koppányi aga testamentuma
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
Tamási Áron: Ábel
Szabó Magda: Abigél -- kb. ez az első, ahol ténylegesen lányok szerepelnek a történetben; a kötelezők között olyan könyvek vannak szinte csak, amit férfiak írtak fiúknak, sőt, férfiaknak.
Világirodalom pedig: William Shakespeare: Rómeó és Júlia

Na most ez az olvasmányjegyzék nagyjából megfelel az 1950-es, 1960-as évek irodalomjegyzékének. Azóta talán semmi változás nem történt?

Hogy akarnánk irodalomat tanítani, amikor gyakorlatilag őskövületeket tanítunk? Miért van az, hogy egy mondjuk képzeletbeli, falusi, nyugdíj mellett visszatanító 75 éves irodalomtanár ugyanazt tanítja, mint 50 évvel ezelőtt?

Hogyan tudná magát beleélni egy mai gyerek az egykori, letűnt világba?

A szövegértés fejlesztése az élményszerű olvasáson keresztül vezet.

Miért ne lehetne Douglas Adamset, Rejtő Jenőt, Agatha Christie-t, Terry Pratchettet, Neil Gaimant, J. K. Rowlingot, H. G. Wellst, Michael Ende-t, Kurt Vonnegutot, vagy azt, akit a tanár jónak tart, bevinni az oktatásba? Miért ne lehetne Svejk kalandjairól olvasni, miért ne lehetne a rátóti legényanyáról, Piszkos Fredről, az amerikai fiúról, Arthur Dentről, Pepin bácsiról, Bux Barnabás Boldizsárról olvasni? Miért ne mesélhetné el Pista az élettörténetét, miért ne mondhatná el Kishont Ferenc, hogy hogyan lett belőle, a magas, szőke, daliás leventéből Efráim Kishon? Miért ne kalandozhatna a fogékony gyerekek képzelete Hari Seldon világában? Ezek persze azok, amiket én vinnék be, de bármely másik tanár megteheti, hogy bármely másik könyvet kiemeli, felemeli, beviszi az osztályba? Ha van olyan könyv, amit az osztályban hárman-négyen maguktól elolvastak, miért ne lehetne az a kötelező olvasmány?
Azért, mert van valakinek valami elképzelése arról, mi a nemzeti minimum, amit ismerni kell? Igen, azért.

Így viszont elveszítjük a gyerekeket, azt pedig garantálom, hogy azok a gyerekek, akik olvasnak maguktól mindenfélét, meg fogják tanulni a nemzeti kánont is, azok pedig, akiket nem érdekel az olvasás, azoknak hiába lesz tanítva Petőfi, Arany, Jókai, Vörösmarty, Ady, Babits és Kosztolányi, fogalmuk sem lesz arról, hogy kik ők, melyik században éltek (!!!), vagy, hogy Vörösmarty nevének végét hogy kell kiejteni. Minek nekik Balassi meg Balassi-strófa, amikor itt van Varró Dani?

Rövidre zárom a nyelvtanos részt: teljesen rendben van, hogy megtanítjuk a grammatikát a lurkóknak, azért, mert ... miért is? Aki magyar anyanyelvű, hogy kaphat magyar nyelvből ötösnél rosszabb jegyet? Én magam is gimnáziumban majdnem végig négyes voltam, néha alulról, néha felülről, mert nagyjából leszartam a grammatikát, miközben a nyelvvel való foglalkozás nem más, mint az emberi gondolkodás mikéntjével való foglalkozás! Amikor nyelvek tudnak keletkezni a semmiből, mármint, szó szerint pár évszázad alatt (értve ez alatt a kreol nyelveket), amikor a nyelveknek is van geneológiája, rétegzettsége, vertikálisan és horizontálisan, a szinkróniában és a diakróniában, amikor a nyelvi illem része, hogy van olyan ország, ahol a felsőbb osztályok egymással más nyelvet beszélnek, az alsóbb osztályok felé más nyelven illetve nyelvváltozaton beszélnek, az alsóbb osztályok egy harmadik nyelven illetve nyelvváltozaton válaszolnak és egymás között pedig egy negyedik nyelven beszélnek! 

Amikor a világ legnépesebb országában annyi hivatalos nyelv van, ahány nyelvjárása talán nincs is a magyarnak! Amikor két tetszőleges afrikai nyelv között nagyobb a különbség, mint az európai nyelvek nagyrésze között! Annyi minden van, amit meg lehet mutatni a világból, és amivel meg tudjuk érteni saját magunkat jobban -- magunkat, másokat, más embereket, és ehhez képest a szerencsétlen dialektusban beszélő tanulók ha megkapják az egyentankönyvet, és azt látják, hogy a köznyelvi magyar más, mint az ő magyarjuk, szégyenérzetük támad pusztán emiatt! Na meg... már a negyedikes gyerekekkel meg kell tanultatni az O. Nagy-féle szótárat, mert a közmondások értelmezése kihagyhatatlan eleme a felméréseknek és felvételiknek. Olyan szólásoké és közmondásoké, amelyeket élőszóban legutóbb 1912-ben használt valaki faluhelyen. A tanárok maguk sem tudják a jó választ, ők is megnézik a javítókulcsból. Ennek mi értelme van?

(S akkor még nem szóltam a digitális kor kihívásairól helyhiány miatt.)

A nemzeti minimumnak nem szerzők lexikális adattömegéből kéne állnia, és nem olyan kötelezőkből, amelyeket már a nagyszülők, sőt, dédszülők nemzedéke is olvasott. Ahogy elvben az iskola van a gyerekért és nem fordítva, úgy az irodalomtanítás céljának is nem a nemzeti kánon körül kéne forognia, amihez igazítani kéne a gyereket, hanem fordítva: a gyerek körül, amihez igazítani kéne a tananyagot! Ugyanis az, hogy képes legyen egy gyerek belemélyedni nem csak egy könyvbe, de bármilyen tevékenységbe, az, hogy ne szociopaták, pszichopaták kerüljenek ki az iskolákból futószalagon, hanem empatikus, kreatív, közösségi emberek, ahhoz bizony a gyerekekhez kell igazítani a pedagógiát.

ITT OLVASHATÓ

A HATÓSÁG LAPÍT ÉS HÁRÍT, INKÁBB A BEJELENTŐT TÁMADJA

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.09.16.

Az Alkotmánybíróság egyik tavalyi határozata kimondja, hogy amennyiben a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamelyik tagja bejelentést tesz a tudomására jutott gyermekbántalmazási és kizsákmányolási ügyekben, még akkor sem lehet vele szemben eljárást indítani, ha később bebizonyosodik, hogy nem volt megalapozott a gyanúja. Erre emlékeztette a Hírklikket dr. Katonáné dr Pehr Erika címzetes egyetemi docens, a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja, miután Kuslits Gábor volt gyermekvédelmi igazgatót feljelentették 2025. szeptember 8-án megjelent interjúja miatt. Ebben konkrét példákat hozott a rendszer hibáira, s elmondta, a budapesti Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója – feltételezések szerint – magas rangú politikusoknak is közvetített szexuális szolgáltatásra lányokat, fiúkat, ezért befolyásos körökben politikai védelmet élvezhetett. Az igazgató, Juhász Péter Pál letartóztatásban van emberkereskedelem és kényszermunka bűntette és közfeladati helyzettel való visszaélés gyanúja miatt. Azzal vádolják, hogy állami gondozott lányokat prostitúcióra kényszerített, internetes szexoldalakon hirdette őket. Kuslits többször is panaszt tett a rendőrségen ebben az ügyben, de senki nem vizsgálódott. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) most feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon ellene, s azt is a terhére róják, hogy ha igazak az állításai, akkor annak idején elmulasztotta a jelzési kötelezettségét.

Újabb politikai botrány, egy második „kegyelmi ügy” lehet kibontakozóban?

Véleményem szerint ezek a most napvilágra került esetek talán még borzalmasabbak és rosszabb az üzenetük, mint azoknak volt, amelyeket a bicskei intézetben történtekről megtudhatott a közvélemény. Nagyon jó lenne, ha végre az állam felügyeletére bízott gyermekek sérelmére elkövetett ügyek nem valamiféle politikai felhanggal kerülnének a társadalom elé. Jogászként őszintén bizakodom abban, hogy ezeket az ügyeket fel fogják tárni és ki fog derülni az igazság. Nem vagyok naiv, de feltételezem, hogy a kegyelmi botrány után lesz annyi jóérzés, politikai és szakmai elköteleződés az illetékes hatóságok embereiben, hogy tisztességesen végére járjanak, mennyi az igazság abban, amit Kuslits Gábor elmondott, mert erre elengedhetetlenül szükség van egy bizalom-vesztett rendszerben. Ugyanakkor emlékeztetnék arra is, hogy volt olyan időszak a kilencvenes évek közepén, amikor az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a sajtóban megjelent és a gyermeki jogokat sértő esetek jogi visszásságait hivatalból indított eljárásaiban vizsgálta, és az ügyekkel kapcsolatos konkrét ajánlásait jelentésekben összegezte. Utólag is köszönet a munkásságáért.

Az intézet, ahol Kuslits Gábor dolgozott, 2015-ben feljelentést tett a rendőrségen, amikor azt tapasztalták, hogy egy autó rendszeresen „beszedte” a lányokat az otthon előtt, és elvitték őket valahová. Egy rendőr meghallgatta őket, majd aláíratott egy titoktartási nyilatkozatot, mondván, „fedett nyomozás” folyik. Tíz évig nem történt semmi. A rendőrség nem felelős ebben az ügyben?

A történtek ismeretében, ma már biztos, hogy ezt is ki kell vizsgálni. Nyilván vannak erről is dokumentumok az akkori feljelentők kezében, és a rendőrségnél is. Úgy gondolom, hogy egy nem jól működő rendszer hibáiról beszélünk, s amikor ilyen esetek nyilvánosságra kerülnek, joggal merülhet fel a gyanú, hogy a háttérben valaki, valakik mozgatják a szálakat. Nagyon alapos vizsgálatra számítok, hogy ne csorbulhasson a rendőrség munkája, illetve a gyermekvédelmi rendszer iránti bizalom. Az ilyen eseteket nem szabad eltusolni, a részleteket idővel a társadalom tudomására kell hozni. Mindenki felelőssége, hogy a jövőben még esélye se lehessen senkinek hasonló visszaélésekre. A büntetőeljárási garanciák egyik fő célja az egyes eljárási szereplők jogainak védelme, a büntetőügyekben eljáró hatóságok eljárásának ellenőrizhetősége, végső soron az eljárás törvényességének biztosítása. Ezen nem eshet csorba.

Úgy tűnik, a korábbi beidegződések alapján reagáltak a hivatalos szervek: a bejelentőt próbálják pellengérre állítani.

Nem látok abban semmi kivetni valót, ha valaki a gyermekvédelmi rendszer csatornáján keresztül hívja fel a döntéshozók figyelmét a visszaélésekre, a gyermeki jogok sérelmére, de ha ezzel nem ér el eredményt, akkor a média segítségét kérve, igyekszik kihangosítani azt. Sajnos nagyon gyakori, hogy a gyermekvédelmi szakma érdekérvényesítési képessége nem elég erős, pláne nem eredményes. Láttuk több ízben is, hogy a szolgálati út csatornái sok esetben nem vezetnek sehová. Ez történt Bicskén, de néhány, egyházi körökben elkövetett bántalmazásnál is, amikor meg sem hallották az áldozat panaszát, vagy éppen ellenkezőleg, ellene fordítva, őt magát igyekeztek vádolni. Ilyen esetekben az áldozatok egyedül a sajtó segítségére számíthattak, mert mindenhol zárt ajtók mögött maradtak az ügyek. A média, amikor hangot ad ezeknek a bántalmazási eseteknek, egyben segít megőrizni a társadalom önbecsülését is. 2024-ben született egy alkotmánybírósági határozat, amely nagyon fontos társadalmi üzenetet tartalmazott: eloszlatja az emberekben a megszólalás félelmét. Kimondta a taláros testület, hogy amennyiben a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamelyik tagja bejelentést tesz a tudomására jutott gyermekbántalmazási és kizsákmányolási ügyekben, de később bebizonyosodik, hogy nem volt megalapozott a gyanúja, akkor sem lehet vele szemben eljárást indítani. Ebből következik, hogy nem vonható felelősségre még évekkel később sem az olyan bejelentő, mint Kuslits Gábor, akit most próbálnak büntető eljárás alá helyezni. Ráadásul bizonyítható, hogy a gyermekvédelmi gyámokkal és gyermekjogi képviselőkkel együtt feljelentést is tett a gyermekek legfőbb érdekeinek érvényesítéséért. Az Alkotmánybíróság 2024-es jogi érvelése egyértelmű abban is: hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezése önmagában nem lehet alapja személyiségi jogi pernek, legyen szó egyházi vagy világi szereplőről. A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló és 2019-ben elfogadott EU irányelve pedig kifejezetten kötelezi Magyarországot arra, hogy biztosítsa a közérdekű bejelentők intézményi és jogi védelmét a megtorlással szemben. A közérdekű bejelentők védelme tehát nemcsak szakmai és etikai, hanem egyértelmű nemzetközi jogi kötelezettsége is a kormánynak...

ITT OLVASHATÓ

A DALLAM HŐSEI – AMIKOR A POLGÁRI ÖNRENDELKEZÉS SZEMBE KERÜL AZ ÁLLAMHATALMAT BITORLÓK SZUVERENITÁSÁVAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2025.09.17.

Egy új tanulmánynak köszönhetően a szélesebb közönség először ismerheti meg részletesen a Dallam-csoport, egy nyugati bekötöttségű második világháborús magyar kémakció történetét. Merthogy volt ilyen: az amerikaiak megpróbáltak budapesti hálózatot építeni és politikai befolyást szerezni, hogy Magyarország forduljon szembe a németekkel és lépjen ki a háborúból. A titkos akcióhoz kapcsolódott a Fradi korai korszakának két legendája: Tóth Potya István és Kertész Géza. A fociedzők halált megvető bátorsággal álltak bele a konspirációba – nem rajtuk múlt, hogy tragédia lett a vége. A Dallam-csoport kutatója, Szokolay Domokos történész vezeti végig olvasóinkat az elképesztő történeten, melyben maréknyi magyar polgár az életét adta azért, hogy visszaszerezhesse szabadságát és önrendelkezését.

Kissé szeles, de derűs vasárnap kora délután volt 1944. október 15-én. A Budapesti Elektromos Sportegyesület – röviden csak „az Elektromos” vagy Tromos – saját pályáján fogadta az Újpest csapatát a HB újabb fordulójában. Ez volt a háborús NB I: annyi volt a katonai behívás, eltűnés, közlekedési nehézség, hogy az MLSZ csak hadi bajnokságot tudott rendezni, rendkívüli üzemmódban, tizenkét fővárosi csapattal, köztük gyárak és katonai alakulatok focistáival. Ezerötszáz néző így is összegyűlt október közepén Angyalföldön, a Latorca utcai Tromos-pályán. Az egyesület igazgatója ekkoriban nem akárki volt: a két világháború közti magyar futball egyik legjelentősebb edzője, a Fradi és a válogatott legendája, Tóth István, vagy ahogy a legtöbben becézték, Potya.

Az esélyesebbnek tartott vendég újpestiek lassan álltak fel a Latroca utcában, fél háromkor kezdődött csak a mérkőzés. A második percben tartott a játék, amikor az ügyeletes rendőrtiszt váratlanul belépett a pályára. Magához hívta a játékvezetőt és mondott neki valamit. A bíró kettőt sípolt, a meccs leállt. A játékosok köré gyűltek, hogy megkapják a hírt: a mérkőzésnek vége. A rendőrök felszólították a közönséget a lelátók elhagyására.

Közbeszólt ugyanis a történelem: azokban a percekben kezdte meg a hatalomátvételt a Panzerfaust hadművelet, vagyis a Horthy Miklós-féle kiugrási kísérletre adott hitleri reakció keretében a Nyilaskeresztes Párt. Német csapatok és Szálasi Ferenc emberei közösen foglalták el a Rádiót, hogy beolvassák a harcok folytatására felszólító hadparancsot. Nemcsak az Újpest–Elektromost szakították félbe, hanem a közel egy időben zajló Fradi–MÁVAG, Kispest–Danuvia és Ganz–Szentlőrinc mérkőzéseket is...

ITT OLVASHATÓ